2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Időfelhasználás és felnőttoktatás

A felnőttkori tanulás, önképzés változásai, jelenlegi feltételei és körülményei a KSH időmérleg-életmód felvételei alapján

2009. június 17.

Falussy Béla

A felnőttkori tanulás, önképzés változásai, jelenlegi feltételei és körülményei a KSH időmérleg-életmód felvételei alapján

Bevezető

A permanens – élethosszig tartó – tanulás, önképzés előbb-utóbb elkerülhetetlen szükséglete, követelménye Magyarországon először a hetvenes évek elején fogalmazódott meg azon a két nemzetközi konferencián (1972, 1974), ami Szabadidő és művelődés néven vált ismertté. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése (a tudományos-technikai forradalom eljövetelébe vetett bizakodás) inspirálta, tette lehetővé akkor e kérdés felvetését. A szabadidő társadalmának, a munkanélküliség következtében növekvő kényszerű szabadidő értelmes és célszerű felhasználásának problémája a konferencia nyugati (francia, belga, német, kanadai) résztvevői számára újszerű társadalmi feszültségek forrását jelentette, nálunk azonban az akkori hazai viszonyok között inkább tűnt fikciónak, amelyet az ismeretlen, távoli, jövőre való felkészülés elméleti, filantróp kérdéseként lehetett kezelni. Az új gazdasági mechanizmus megbukott, a permanens művelődés szlogenje is feledésbe merült.

Harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság és társadalom gyökeres átalakulása újból, immár megkerülhetetlen módon vesse föl az élethosszig – legalábbis az aktív élet hosszáig – tartó tanulás (általános és szakképzés, átképzés) szükségességét. Jelen helyzetben az általános képzés különböző szintjeihez kapcsolódva kell megoldani számos, az új körülmények között nélkülözhetetlen készség, képesség kialakítását, ismeretek nyújtását. Mindez konkrét, gyakorlati feladatokat ró a felnőttoktatás-nevelés tervező-szervező-megvalósító intézményeire és a gazdaság szereplőire: az államra, önkormányzatokra, nonprofit szervezetekre, munkáltatókra és munkavállalókra, foglalkoztatottakra és munkanélküliekre egyaránt.

Ahhoz, hogy jól működő, sokoldalú, népszerű felnőttképzési rendszer alakuljon ki – bár nem hagyható figyelmen kívül –, nem elég szembesülni a tanulásra kényszerítő körülményekkel, de szükség van a tanulásra, önképzésre ösztönző társadalmi környezetre, hiteles, a mindennapi életben, a gyakorlatban (így a bérekben is) érvényesülő értékrendszerre is. Az egzisztenciában való puszta fenyegetettség önmagában nem képes eredményes tanulásra motiválni, ha a tudás mint önérték, a tanulás mint pozitív élmény nem társul hozzá. A szocialista berendezkedés elhúzódó válságperiódusa – a gazdasági pangás, a tudás értékvesztése, a kvalifikált munka leértékelése – idején rohamosan csökkent a felnőtt népesség tanulási, önképzési aktivitása.

A válság lezajlásának hatása a felnőtt népesség tanulásra, önképzésre fordított összes idejének 1977 és 2000 közötti alakulásában is nyomon követhető.

1. ábra • A 19–69 éves nappali tagozaton már nem tanuló népesség havi időalapjában a tanulás, önképzés. Millió óra/hó.

Az esti és levelező tagozaton tanuló középiskolások létszáma a hetvenes évek közepén még 175 ezer fő volt, 1980-ban már 130 ezer, 1985-ben 84 ezer, az 1991. évi mélypont idején 66 ezer. 1991 és 1994 között – feltehetően a gazdasági átalakulás és az azt kísérő munkanélküliség hatására, annak felismeréséből, hogy a középiskolai végzettség mindenféle foglalkoztatás és képzés, átképzés feltétele – indult növekedésnek az esti és levelező tagozaton tanulók létszáma. Ez a létszám az 1995-97 közötti újabb visszaesés után az ezredfordulóra újból látványosan növekedett (2001-ben 92 ezerre nőtt).

2. ábra. • Esti, levelező tagozatos középiskolások számára

 

Sajnálatos tény, hogy az általános iskolai alapképzettség folyamatosan újratermelődő hiányának megszüntetésére, illetve pótlására a rendszerváltozást követően egyik kormányzat sem tette meg a szükséges erőfeszítést, amely e kérdés súlyának fel nem ismeréséből vagy a gyökeres megoldás elodázásából fakad. Ez a társadalom egészséges hosszú távú működését egyre jobban fenyegető probléma nehezen kezelhető a felnőttképzés keretében, hiszen olyan fiatalokról és középkorúakról van szó, akik gyakorlatilag nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges olyan alapvető készségekkel és motivációkkal, amelyek eredményesen csak gyermekkorban alakíthatók ki. Így e rendkívül súlyos kérdés jövőre irányuló megoldása az lehet, ha sikerül a szociális, kulturális, mentális vonatkozásokban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az érintett családok számára is vonzó-elfogadható módon környezetükből kiemelni, és egy országos hálózatként működő speciális bentlakásos képzési-nevelési rendszer keretében gondoskodni róluk.

1.1.1. táblázat • Az iskolai oktatásban részesülők száma esti és levelező tagozaton
Tanévkezdet Középiskola Általános iskola
1975 175 176 58 321
1980 130 332 21 974
1985 84 604 15 311
1991 66 204 12 538
1994 81 204 6 998
1996 74 653 4 183
1999 88 452 3 146
2001 92 126 2 793

 

A felnőttképzés jelenlegi lehetőségeinek, motiváltságának és korlátainak áttekintéséhez, sikeres megoldásainak tervezéséhez nélkülözhetetlen a képzési rendszerben már valamilyen módon résztvevők társadalmi jellemzőinek és életvitelének, időbeosztásának közelebbi ismerete. Ehhez nyújthat segítséget többek között a KSH időmérleg-életmód felvételeinek sajátos szempontokat követő elemzése.

A felnőttoktatás–életmód–időfelhasználás összefüggéseit vizsgálva az aktuálisnak tekinthető 1999/2000. évi helyzetből indulunk ki, középpontba állítva a nappali tagozaton már nem tanuló, de a felnőttképzés valamely formájába bekapcsolódó fiatal felnőtt (18–39 éves) népességet, vizsgálva társadalmi összetételüket, átlagos napi időfelhasználásuk szerkezetét, valamint a tanulással töltött napok tevékenységeinek ritmusát. Az ezt követő két további fejezetben általánosabb szinten arra keresünk választ, hogy

  • időben miként alakult a hét eltérő napjainak időbeosztása, tevékenységszerkezete, benne a különböző munkák és szabadidős funkciók, illetve
  • a társadalmi tagozódás következtében hogyan differenciálódnak a férfiak és a nők időfelhasználásának olyan általános strukturális jellemzői, amelyek a tanulás változó és eltérő lehetőségeire is rávilágítanak.

A szöveges elemzéshez számos ábra és táblázatmelléklet kapcsolódik.

1. Felnőttoktatás–életmód–időfelhasználás, 1999/2000

A vizsgálódás (és a mellékelt adatok) a képzés, tanulás szempontjából még potenciálisan fogékony 18–39 éves népesség egészére, és ennek a felnőttoktatás két speciális, nehéz feladatot jelentő alcsoportjára, a munka mellett tanulókra és a legfeljebb általános iskolai (vagy szakmunkásképzős) végzettséggel rendelkezőkre terjed ki.

A tanulás vállalása szempontjából kedvező és kevdezőtlen demográfiai, szociális, kulturális feltételek, motivációk és gátló tényezők az adott csoporton belül tanulók és nem tanulók összetételének egybevetésével világíthatók meg (Kik vesznek részt a felnőttoktatásban?).

Az időfelhasználás jellemzőit is első lépésben a tanulók és nem tanulók napi átlagos időbeosztásának szerkezeti különbnségeivel érzékeltetjük. Ezt követően vizsgáljuk ábrák segítségével, hogy miként alakul a tanulók körében egy-egy kiemelt tevékenység (például az otthoni felkészülés, olvasás) napi ritmusa, azaz adott tevékenységet a nap mely időszakában végzik a legtöbben. Végül arra keresünk választ, hogy miként alakítja a szervezett képzésben részt vevők napjának szerkezetét (adatt időpontokban hogyan alakul a napi tevékenységek végzőinek aránya akkor), ha a vizsgált napon

  • főfoglalkozású munkát végeznek,
  • oktatási intézményben tanulnak,
  • főfoglalkozású munkát nem végeznek és iskolai elfoglaltságuk sincs.

1.1. Kik vesznek részt a felnőttoktatásban?

Az 1999/2000-es oktatási év folyamán a nappali tagozaton már nem tanuló 18–39 éves népesség közel 30%-a képezte magát különböző keretek között valamilyen szinten és formában (kb. 830 ezer fő). Kétharmaduk 30 évesnél fiatalabb, a tanulók aránya ebben a fiatalabb korosztályban a nők körében jóval magasabb (40%), mint a férfiak között (32%). A 30-39 évesek tanulási aktivitása számottevően lemarad a fiatalabb korosztályétól (férfi 19%, nő 23%).

A felnőttképzésben való részvétel mértéke erősen függ számos társadalmi és demográfiai körülménytől:

  • a lakóhely urbanizációs fokától (Budapest 39%, község 22%),
  • a családi kötöttségek mértékétől (egyedülálló gyermektelen 40%, házas két és több gyermekkel 18%, gyermeket egyedül nevelő szülő 16%),
  • a gazdasági aktivitástól (aktív kereső 27%, munkanélküli 21%, gyesen/gyeden levő 13%, az eltartottak között a legmagasabb az arány),
  • a meglévő iskolai végzettségtől (szakmunkásképző 15%, érettségi 37%, főiskola 58%); a tanulók között a nem tanulókhoz viszonyítva lényegesen magasabb a legalább érettségizettek, és jóval alacsonyabb a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek aránya,
  • keresők között a munkahely ágazatától (mezőgazdaság, építőipar 12-13%, ipar 23%, egyéb szolgáltatás, amely tartalmazza az oktatást, egészségügyet, közigazgatást: 57%),
  • a keresők műszakbeosztásától (egyműszakos 30%, egyéb műszakbeosztású 25%).

A tanulás vállalását kedvezően befolyásolja tehát a magasabb iskolai végzettség, a fiatalabb életkor és a vele járó kisebb családi kötöttség, a tanulás-önképzés-művelődés számos lehetőségét kínáló nagyvárosi környezet, a magasabb képzettséget igénylő, egyben jövedelmezőbb munka, a kedvező munkakörülmények. Nagy jelentősége van a tanulás/tudás értékének alakulásában a gyermekkori szocializáció során az apa iskolai végzettségének. A magasabb iskolázottságú apák gyermekei nemcsak magasabb végzettségűek, de fokozottabban vállalják a felnőttkori tanulás nehézségeit is.

Mindebből következik, hogy a tanulók kulturális aktivitása (egyben tanulási készége is) számos területen meghaladja az adott korcsoportból nem tanulókét: jóval többen olvasnak hetilapot, folyóiratot, könyvet (olvasmányaik kisebb hányada tartozik a kevésbé igényes bestseller kategóriába), de életvitelük nagyobb aktivitására utal, hogy kétszer annyian űznek valamilyen sportot, végeznek rendszeres testedzést, mint azok, akik nem tanulnak. Kisebb hányaduk érzi gyakran kimerültnek, letörtnek magát.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és szakmunkásképzővel rendelkezők körében a teljes 18–39 éves népességhez viszonyítva lényegesen kisebb a bármit tanulók aránya (17%). Ebben a körben azonban már a férfijelenlét dominál, és még kisebb a 30 év felettiek hányada. Fele részben vidéki városokból kerülnek ki (a fővárosiak aránya a legkisebb), ha már saját családjuk van, még kevésbé vállalkoznak tanulásra: 70-80%-ban gyermektelen egyedülállók. Az alacsony iskolázottságú tanuló aktív keresők 60%-a az iparban és kereskedelemben dolgozik. A férfiak 57%-a aktív kereső, és ilyen arányban végzett szakmunkásképzőt (1.4. táblázat).

A tanuló és nem tanuló, valamint a férfi és női csoportok eltérő életvitelére, aktivitására, terhelésére (teherbírására) jellemző az a nagy különbség, ami a magukat gyakran kimerültnek, letörtnek érzők aránya között fennáll. Ez az arány magasabb

  • a tanulókhoz képest a nem tanuló csoportokban (különösen magas a legfeljebb általános iskolát végzett nők körében, 39%), akik tanulnak, kedvezőbb életkörülményeik miatt kevésbé fáradtak, mint a nem tanulók;
  • a nők körében;
  • az alacsonyabb iskolázottságúak között (a tanuló nők kivételével);
  • különösen nehéz azon tanulók helyzete, akikre a kereső munka mellett családellátó kötelezettségek is hárulnak (aktív kereső nők).
1.1.2. táblázat • 18–39 évesek közül gyakran kimerült, letört (%)
Megnevezés Összesen Férfi
Együtt Tanul Nem tanul Együtt Tanul Nem tanul Együtt Tanul Nem tanul
Együtt, 18–39 évesek 25,2 19,8 27,4 21 18,9 21,8 29,4 20,6 33,6
Legfeljebb 8 általánossal és szakmunkásképzővel 29,7 21 31,5 25,2 22,9 25,7 35,9 18,2 39,4
Aktív keresők 24,8 24 25 20,6 22,7 20 30,1 25,3 32,4

 

A szervezett képzésben való részvétel egyik jellemző kötelezettsége az iskolalátogatás. A tanuló aktív kereső férfiak 14 napot, a nők 12 napot töltöttek oktatási intézményben az év során. (Az évi átlagos napra vonatkozó végzés százalékadata a valamely iskolai képzésben részt vevők homogén csoportja mellett az év 360 napjának százalékát jelenti, amelyből kiszámítható az iskolalátogatási napok száma).

1.1.3. táblázat • Az aktív keresők napjainak megoszlása naptípusokon belül a vizsgált napon végzett tevékenységek szerint
* A főfoglalkozású munka és az iskolai elfoglaltság az esetek kis hányadában azonos napra esik. Az összes tanuló aktív kereső férfi esetszáma 1156, a nőké 1238.
A vizsgált napon átlagos nap átlagos nap hétvégi nap
n % n % n %
  Aktív kereső férfiak
• főfoglalkozású munkát végző 785 61,8 706 77,5 79 22
• iskolai elfoglaltsága/órája volt 49 3,9 40 4,4 9 3
• főfoglalkozású munkát nem végzett, és iskolai órája sem volt 437 34,4 165 18,1 272 76
Összes nap*   100   100   100
  Aktív kereső nők
• főfoglalkozású munkát végző 774 57,4 720 73,5 54 14,6
• iskolai elfoglaltsága/órája volt 45 3,3 42 4,3 3 0,8
• főfoglalkozású munkát nem végzett és iskolai órája sem volt 530 39,3 217 22,2 313 84,6
Összes nap*   100   100   100

 

1.2. A tanulók és a nem tanulók napi időfelhasználásának szerkezete

Első lépésben a nappali tagozaton már nem tanuló teljes 18–39 éves népességre vonatkozóan, majd az e korosztályhoz tartózó aktív keresők, végül a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében figyeljük meg, hogy a rendszeres képzésben részt vevők napi átlagos időfelhasználásában a nem tanulókhoz képest milyen jellegzetes arányok tükröződnek. Az összefüggéseket a többszintű strukturális elemzés (lásd: 3. módszertani fejezet) táblázatai alapján mutatjuk be (1.2.1.–1.2.4. táblázat). A napi időbeosztás három elkülönülő nagy egysége, a munkát, tanulást és közlekedést magában foglaló társadalmilag kötött idő, a fiziológiai szükségletekre fordított idő és a szabadon felhasznált idő tekintetében tanulók és nem tanulók között

  • az aktív keresői körben alig van különbség,
  • nincs lényeges eltérés a teljes 18–39 éves korosztályhoz tartozók körében sem. A nem tanuló nők társadalmilag kötött ideje is csupán fél órával több, mint a tanuló nőké, és megosztva ennyivel kevesebb idejük jut fiziológiai szükségeleteikre és szabadon végzett tevékenységeikre.
  • A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében azonban a tanuló férfiak társadalmilag kötött ideje 20 perccel, a nőké viszont több mint egy órával haladja meg azokét, akik kimaradnak mindenféle képzésből.

E nagy időblokkok belső, szerkezeti felépítése azonban valamennyi csoport esetén számos olyan időráfordítási és aránykülönbséget mutat, amelyekben jól tükröződnek a tanulók és nem tanulók eltérő belső rétegződésének a jegyei: a tanulók átlagos életkora alacsonyabb, kevesebb családi kötöttség jellemzi őket, többségük jobb, urbanizált körülmények között él, magasabb az iskolai végzettségük, fejlettebb kulturális háttérrel rendelkeznek.

A teljes 18–39 éves tanuló és nem tanuló népesség időfelhasználásának szerkezeti különbségei

A gazdasági aktivitás szempontjából heterogén összetétel nyomja rá bélyegét a 18–39 éves népesség időfelhasználására is: a tanuló férfiaknak 72%-a, a nőknek 62%-a aktív kereső, a többiek munkanélküliek, gyesen/gyeden lévő anyák vagy eltartottak. Az aktivitás szerinti összetétel csupán a férfiak esetén különbözik tanulók és nem tanulók között (a nem tanuló férfiak körében 10%-kal magasabb az aktív keresők aránya). Társadalmilag kötött idejük menynyisége igen hasonló, szerkezete azonban lényeges eltéréseket mutat.

A tanulók társadalmilag kötött idejének (átlagos napon!) 14-15%-a 70-80 perc tanulás. Ennek következtében a nem tanulókhoz képest

  • az összes munkára lényegesen (a férfiak 70 perccel, a nők két órával) kevesebb időt fordítanak (ennek aránya a társadalmilag kötött időben 15-20 százalékponttal alacsonyabb), de
  • valamivel több idejük megy közlekedésre.

Az összes munkán belül a két nem domináns, társadalmi alaptevékenységeire fordított idő a tanulók körében jóval kevesebb:

  • a férfiak kereső-termelő munkaideje (közel egy órával),
  • a nők háztartás- és családellátó ideje (közel két órával). Ezen belül a tanuló nők feleannyi időt fordítanak gyermeknevelésre, mint a nem tanulók. Ez kisebb részt következik abból, hogy a tanuló anyák gyermekükre szánható ideje kevesebb, jóval inkább abból fakad, hogy kevesebb közöttük a kisgyermekes anya. Erre utal, hogy a tanuló nők 28%-a 141 percet, a nem tanulók 51%-a 158 percet tölt gyermekneveléssel, gondozással az év átlagos napján.

A fiziológiai időráfordítás sem mennyiségében, sem szerkezetében nem tér el lényegesen egymástól. Mennyiségét tekintve a szabadon felhasznált idő is közel akkora tanulóknál és nem tanulóknál egyaránt. Ennek összetétele azonban jelentősen különbözik. A tanuló férfiak és nők körében az összes szabad rendelkezésű időn belül

  • kevesebb a tévére szánt idő mennyisége és aránya is (a tanuló férfiaknál 45%, nőknél 48%, míg a nem tanulók esetén 55, ill. 61%.)
  • több időt fordítanak testedzésre és olvasásra is, olvasási idejükön belül magasabb a könyvolvasás aránya.

A tanulók szabadidő-felhasználása is jóval aktívabb, sokrétűbb, mint a nem tanulói körben.

A munka mellett tanuló 18–39 éves aktív keresők

A tanulással járó elfoglaltságok a tanuló aktív keresők társadalmilag kötött idejének 6%-át (30 perc körül) foglalják le évi átlagos napon, a férfiak fél órával, a nők közel egy órával kevesebb időt fordítanak munkára, valamivel többet közlekedésre, mint a nem tanulók. Összes munkaidejük szerkezete azonos, amelyből kereső-termelő munkára a férfiaknál 80%, a nőknél 60% körül jut, a fennmaradó hányadot fordítják (összes munkaidejükből a férfiak 20%, a nők 40%-ot) a háztartás, család ellátására.

A tanuló aktív kereső nők háztartási munkákra mintegy fél órával fordítanak kevesebbet, míg vásárlásra, gyermekellátásra közel azonos idő jut mindkét csoportban. Nincs eltérés a két csoport fiziológiai szükségleteinek időráfordításában és összetételében sem. A szabadon felhasznált időnek azonban csak a mennyisége azonos, szerkezete jelentős eltéréseket mutat: a tanulók a szabadon rendelkezésre álló időt magasabbra értékelik, aktívabban hasznosítják: jóval kisebb hányadát köti le a televízió, így több idejük jut olvasásra, testedzésre, kulturális intézmények látogatására, társaságra. Olvasásra fordított idejükből nagyobb arányban részesedik a könyvolvasás.

A legfeljebb általános iskolai végzettségű 18–39 éves népesség

A legfeljebb általános iskolát végzett 18–39 éves népességben a teljes korosztályhoz képest alacsonyabb a rendszeres keresettel rendelkező aktív keresők aránya. Ez az arány a tanuló férfiak között 58%, a nők között 35%. Nagyobb részt ebből adódik, hogy a teljes 18–39 éves korosztály tanulóihoz viszonyítva az alacsony végzettségű tanulók társadalmilag kötött ideje fél órával kevesebb. Ennek összetételében azonban nagyobb hangsúlyt kap a tanulás: átlagos napon a férfiak közel másfél, a nők pedig több mint két órát tanulnak (ami a társadalmilag kötött idő 18-26%-a). Ennek feltehetően az az oka, hogy ebben a körben nagyobb az időigényesebb iskolarendszerű (középiskolai) képzésben részesülők aránya.

A nők viszonylag magas tanulási idejét a háztartásra fordított idő erős korlátozása - az ezt jobban megengedő körülmények - teszik lehetővé. Kereső-termelő idejük is csupán kétharmada a teljes korosztályénak. Nemcsak az aktív keresők, de a házas, kisgyermekes anyák aránya is alacsonyabb az alacsony végzettségű tanuló nők körében.

Az e körben tanuló férfiak és nők szabadon felhasznált idejét is az jellemzi, hogy jóval kevesebb időt fordítanak tévénézésre, így több aktívan használt idő áll rendelkezésükre, mint a többi, nem tanuló, csupán általános iskolai végzettségűnek.

1.2.1. táblázat • A nappali tagozaton nem tanuló 18–39 éves népesség napi átlagos időfelhasználásának szerkezeti felépítése aszerint, hogy részt vesznek-e valamilyen rendszeres képzésben, évi átlagos nap, 1999/2000
Tevékenységek Perc Százalék
Férfi Férfi
tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók
Együtt a nap 24 órája 1440 1440 1440 1439 100 100 100 100
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 504 498 528 559 35 34,6 36,7 38,8
2. Fiziológiai szükségletek 659 664 673 659 45,8 46,1 46,7 45,8
3. Szabadon végzett tevékenységek 277 278 239 221 19,2 19,3 16,6 15,4
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység 504 498 528 559 100 100 100 100
1.1. Összes munka 351 426 377 501 69,6 85,5 71,4 89,6
1.2. Tanulás, önképzés 69 4 77 3 13,7 0,8 14,6 0,5
1.3. Közlekedés 84 69 74 56 16,7 13,9 14 10
 
1.1. Összes munka 351 426 377 501 100 100 100 100
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység. 273 328 196 209 77,8 77 52 41,7
1.1.2. Háztartás, család ellátása 78 98 181 292 22,2 23 48 58,3
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 273 328 196 209 100 100 100 100
  Főfoglalkozás 237 271 180 183 86,8 82,6 91,8 87,6
  Jövedelemkiegészítés, segítő munka 36 57 16 26 13,2 17,4 8,2 12,4
 
1.1.2.Háztartás, család ellátása 78 98 181 292 100 100 100 100
  Háztartási és karbantartási munka 46 59 117 185 59 60,2 64,6 63,4
  Vásárlás, szolg. igénybevétele. 14 15 24 26 17,9 15,3 13,3 8,9
  Gyermekek ellátása 18 24 40 81 23,1 24,5 22,1 27,7
 
2. Fiziológiai szükségletek 659 664 673 659 100 100 100 100
2.1. Alvás 499 498 520 508 75,7 75 77,3 77,1
2.2. Egyéb 160 166 153 151 24,3 25 22,7 22,9
 
3. Szabadon végzett tevékenységek 277 278 239 221 100 100 100 100
3.1. Tévénézés, videózás 125 154 116 135 45,1 55,4 48,5 61,1
3.2. Tévémentes szabadidő 151 123 123 86 54,5 44,2 51,5 38,9
 
3.2. Tévémentes szabadidő 151 123 86 100 100 100 100 100
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 112 94 92 64 74,2 76,4 74,8 74,4
3.2.2. Befelé irányuló 39 29 31 22 25,8 23,6 25,2 25,6
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 112 94 92 64 100 100 100 100
  Társas szabadidő, kulturális rendezvények 81 70 66 49 72,3 74,5 71,7 76,6
  Séta, sport, testedzés 31 24 26 15 27,7 25,5 28,3 23,4
 
3.2.2. Befelé irányuló 39 29 31 22 100 100 100 100
  Olvasás 21 17 21 14 53,8 58,6 67,7 63,6
  Hobbi, zenehallgatás 18 12 10 8 46,2 41,4 32,3 36,4
 
Olvasás 21 17 21 14 100 100 100 100
  Újság- folyóiratolvasás 11 12 9 8 52,4 70,6 42,9 57,1
  Könyvolvasás 10 6 12 7 47,6 35,3 57,1 50

 

1.2.2. táblázat • A 18–39 éves aktív keresők napi átlagos időfelhasználásának szerkezeti felépítése aszerint, hogy részt vesznek-e valamilyen rendszeres képzésben, évi átlagos nap, 1999/2000
Tevékenységek Perc Százalék
Férfi Férfi
tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók
Együtt a nap 24 órája 1440 1440 1440 1440 100 100 100 100
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 536 531 562 574 37,2 36,9 39 39,9
2. Fiziológiai szükségletek 646 653 659 652 44,9 45,3 45,8 45,3
3. Szabadon végzett tevékenységek 258 256 219 213 17,9 17,8 15,2 14,8
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység 536 531 562 574 100 100 100 100
1.1. Összes munka 421 456 453 508 78,5 85,9 80,6 88,5
1.2. Tanulás, önképzés 31 3 35 2 5,8 0,6 6,2 0,3
1.3. Közlekedés 84 72 75 65 15,7 13,6 13,3 11,3
 
1.1. Összes munka 421 456 453 508 100 100 100 100
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység. 337 365 280 300 80 80 61,8 59,1
1.1.2. Háztartás, család ellátása 84 91 173 208 20 20 38,2 40,9
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 337 365 280 300 100 100 100 100
  Főfoglalkozás 308 322 265 280 91,4 88,2 94,6 93,3
  Jövedelemkiegészítés, segítő munka 30 44 14 20 8,9 12,1 5 6,7
 
1.1.2.Háztartás, család ellátása 84 91 173 208 100 100 100 100
  Háztartási és karbantartási munka 46 53 113 147 54,8 58,2 65,3 70,7
  Vásárlás, szolg. igénybevétele. 15 13 25 24 17,9 14,3 14,5 11,5
  Gyermekek ellátása 23 25 35 37 27,4 27,5 20,2 17,8
 
2. Fiziológiai szükségletek 646 653 659 652 100 100 100 100
2.1. Alvás 487 489 505 500 75,4 74,9 76,6 76,7
2.2. Egyéb         24,8 25,1 23,2 23,2
 
3. Szabadon végzett tevékenységek 258 256 219 213 100 100 100 100
3.1. Tévénézés, videózás 117 141 105 124 45,3 55,1 47,9 58,2
3.2. Tévémentes szabadidő 139 114 112 90 53,9 44,5 51,1 42,3
 
3.2. Tévémentes szabadidő 139 114 112 90 100 100 100 100
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 104 87 84 68 74,8 76,3 75 75,6
3.2.2. Befelé irányuló 35 27 28 22 25,2 23,7 25 24,4
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 104 87 84 68 100 100 100 100
  Társas szabadidő, kulturális rendezvények 76 64 61 50 73,1 73,6 72,6 73,5
  Séta, sport, testedzés 28 23 23 18 26,9 26,4 27,4 26,5
 
3.2.2. Befelé irányuló 35 27 28 22 100 100 100 100
  Olvasás 22 16 21 15 62,9 59,3 75 68,2
  Hobbi, zenehallgatás 13 11 7 7 37,1 40,7 25 31,8
 
Olvasás 22 16 21 15 100 100 100 100
  Újság- folyóiratolvasás 11 11 9 8 50 68,8 42,9 53,3
  Könyvolvasás 11 5 13 7 50 31,3 61,9 46,7

 

1.2.3. táblázat • Nappali tagozaton nem tanuló 18–39 éves, legfeljebb 8 általánost végzett népesség napi átlagos időfelhasználásának szerkezeti felépítése aszerint, hogy részt vesznek-e valamilyen rendszeres képzésben, évi átlagos nap, 1999/2000
Tevékenységek Perc Százalék
Férfi Férfi
tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók tanulók nem tanulók
Együtt a nap 24 órája 1440 1440 1440 1439 100 100 100 100
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 480 497 495 561 33,3 34,5 34,4 39
2. Fiziológiai szükségletek 672 666 681 660 46,7 46,3 47,3 45,9
3. Szabadon végzett tevékenységek 288 277 263 219 20 19,2 18,3 15,2
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység 480 497 495 561 100 100 100 100
1.1. Összes munka 319 431 298 511 66,5 86,7 60,2 91,1
1.2. Tanulás, önképzés 85 2 130 1 17,7 0,4 26,3 0,2
1.3. Közlekedés 77 65 67 50 16 13,1 13,5 8,9
 
1.1. Összes munka 319 431 298 511 100 100 100 100
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység. 247 328 134 193 77,4 76,1 45 37,8
1.1.2. Háztartás, család ellátása 72 103 164 318 22,6 23,9 55 62,2
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 247 328 134 193 100 100 100 100
  Főfoglalkozás 204 256 120 162 82,6 78 89,6 83,9
  Jövedelemkiegészítés, segítő munka 42 71 14 30 17 21,6 10,4 15,5
 
1.1.2.Háztartás, család ellátása 72 103 164 318 100 100 100 100
  Háztartási és karbantartási munka 47 66 112 208 65,3 64,1 68,3 65,4
  Vásárlás, szolg. igénybevétele. 13 14 18 26 18,1 13,6 11 8,2
  Gyermekek ellátása 12 23 34 84 16,7 22,3 20,7 26,4
 
2. Fiziológiai szükségletek 672 666 681 660 100 100 100 100
2.1. Alvás 510 500 537 510 75,9 75,1 78,9 77,3
2.2. Egyéb 162 166 144 150 24,1 24,9 21,1 22,7
 
3. Szabadon végzett tevékenységek 288 277 263 219 100 100 100 100
3.1. Tévénézés, videózás 145 162 141 145 50,3 58,5 53,6 66,2
3.2. Tévémentes szabadidő 145 115 124 73 50,3 41,5 47,1 33,3
 
3.2. Tévémentes szabadidő 145 115 124 73 100 100 100 100
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 106 87 96 54 73,1 75,7 77,4 74
3.2.2. Befelé irányuló 39 28 28 19 26,9 24,3 22,6 26
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 106 87 96 54 100 100 100 100
  Társas szabadidő, kulturális rendezvények 76 67 70 43 71,7 77 72,9 79,6
  Séta, sport, testedzés 30 20 26 11 28,3 23 27,1 20,4
 
3.2.2. Befelé irányuló 39 28 28 19 100 100 100 100
  Olvasás 17 16 16 10 43,6 57,1 57,1 52,6
  Hobbi, zenehallgatás 22 12 12 9 56,4 42,9 42,9 47,4
 
Olvasás 17 16 16 10 100 100 100 100
  Újság- folyóiratolvasás 9 11 6 7 52,9 68,8 37,5 70
  Könyvolvasás 8 4 9 3 47,1 25 56,3 30

 

1.2.4. táblázat • A 18–39 éves, legfeljebb 8 általános és szakmunkásképzőt végzett, nem nappali tagozaton tanuló, rendszeres képzésben részesülő aktív kereső népesség időfelhasználásának szerkezeti felépítése, évi átlagos nap, 1999/2000
Tevékenységek Perc Százalék
aktív kereső férfi aktív kereső nő aktív kereső férfi aktív kereső nő
Együtt a nap 24 órája 1440 1441 100 100
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 528 561 36,7 38,9
2. Fiziológiai szükségletek 652 665 45,3 46,1
3. Szabadon végzett tevékenységek 260 215 18,1 14,9
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység 528 561 100 100
1.1. Összes munka 417 448 79 79,9
1.2. Tanulás, önképzés 34 40 6,4 7,1
1.3. Közlekedés 77 73 14,6 13
 
1.1. Összes munka 417 448 100 100
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység. 344 291 82,5 65
1.1.2. Háztartás, család ellátása 73 157 17,5 35
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 344 291 100 100
  Főfoglalkozás 308 275 89,5 94,5
  Jövedelemkiegészítés, segítő munka 35 16 10,2 5,5
 
1.1.2.Háztartás, család ellátása 73 157 100 100
  Háztartási és karbantartási munka 44 101 60,3 64,3
  Vásárlás, szolg. igénybevétele. 13 21 17,8 13,4
  Gyermekek ellátása 16 35 21,9 22,3
 
2. Fiziológiai szükségletek 652 665 100 100
2.1. Alvás 494 517 75,8 77,7
2.2. Egyéb 158 149 24,2 22,4
 
3. Szabadon végzett tevékenységek 260 215 100 100
3.1. Tévénézés, videózás 129 120 49,6 55,8
3.2. Tévémentes szabadidő 130 95 50 44,2
 
3.2. Tévémentes szabadidő 130 95 100 100
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 97 73 74,6 76,8
3.2.2. Befelé irányuló 33 22 25,4 23,2
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 97 73 100 100
  Társas szabadidő, kulturális rendezvények 73 57 75,3 78,1
  Séta, sport, testedzés 24 16 24,7 21,9
 
3.2.2. Befelé irányuló 33 22 100 100
  Olvasás 18 13 54,5 59,1
  Hobbi, zenehallgatás 15 9 45,5 40,9
 
Olvasás 18 13 100 100
  Újság- folyóiratolvasás 9 6 50 46,2
  Könyvolvasás 9 7 50 53,8

 

A strukturális különbségek mértéke férfiak és nők, tanulók és nem tanulók átlagos napi időfelhasználásában (T mutató alapján)

A tanulói és nem tanulói csoportokban a két nem évi átlagos napi időfelhasználásának szerkezeti különbségeit, ezek mértékét kifejező T (tevékenységszerkezet-eltolódási) mutatók egybevetésével a következő megállapításra jutunk:

akár a teljes 18–39 éves népességen, akár az aktív keresők csoportján, akár a legfeljebb általános iskolai végzettségűek csoportján belül számított mutatók értéke minden esetben alacsonyabb a tanuló, mint a nem tanuló férfiak és nők között. Ez arra utal, hogy a tanulók időfelhasználását kevésbé differenciálják a hagyományos nemi szerepek, mint a nem tanulókét.

A rétegek közötti különbségeket egy másik relációban vizsgálva a T mutató alapján, a tanuló és nem tanuló nők időfelhasználásának szerkezetében jóval nagyobb eltéréseket találunk, mint a férfiakéban. A tanuló nők ugyanis nagyságrendekkel több időt fordítanak társadalmilag kötött idejükön belül a meghatározó szerepet betöltő főfoglalkozás-tanulás-közlekedés tevékenységeire, s ennek megfelelően számottevően kevesebbet az előbbieknek alárendelt háztartás-családellátó munkákra, mint azok, akik nem tanulnak. A háztartás szerkezete, munkaigénye tehát döntően befolyásolja a nők tanulási lehetőségeit. Valamennyi vizsgált csoporton belül (a teljes 18–39 éves, ezen belül az aktív kereső, de a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női csoportok esetén is) a tanuló és nem tanuló időfelhasználási szerkezetek különbségének hátterében azt találjuk, hogy a tanulók

  • több időt fordítanak a társadalmilag kötött idejükön belül egységesen domináns főfoglalkozás-tanulás-közlekedés tevékenységkörre, mint az ennél mindenütt kevesebb időt lekötő háztartás-családellátó munkákra,
  • szabadon felhasznált idejükön belül kevesebb időt fordítanak tévénézésre, és több idejük jut egyéb szabadidős aktivitásokra a nem tanulókhoz képest. Amíg valamennyi nem tanuló réteg szabad rendelkezésű idejében a tévénézés dominál (ami jóval több, mint az egyéb, tévémentes szabadidő), a tanuló 18–39 éves népesség és az aktív keresők körében ezek az arányok megfordulnak, de még a legfeljebb általános iskolát végzettek esetén is a két szabadidő-felhasználási blokk egyensúlyáról beszélhetünk.

1.2.5. táblázat •  T szerkezeteltolódási mutató kiszámítása és értéke

A) Férfiak és nők tevékenységszerkezetének különbsége a T mutató értéke alapján
a) 18–39 éves tanuló és nem tanuló férfiak és nők között
5 tevékenységkö tanuló 18–39 éves   nem tan. 18–39 é.  
Férfi Férfi Férfi Férfi
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 426 347 79 6241 401 268 133 17689
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 78 181 -103 10609 98 292 -194 37636
Fiziológiai szükségletek 659 673 -14 196 664 659 5 25
Tévénézés, videózás 125 116 9 81 154 135 19 361
Tévémentes szabadidő 151 123 28 784 123 86 37 1369
Összesen 1439 1440 17911 1440 1440 57080
        3582,2       11416
T mutató       59,85       106,85

 

b) 18–39 éves aktív kereső tanuló és nem tanuló férfiak és nők között
5 tevékenységkö tanuló 18–39 éves   nem tan. 18–39 é.  
Férfi Férfi Férfi Férfi
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 452 390 62 3844 440 367 73 5329
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 84 173 -89 7921 91 208 -117 13689
Fiziológiai szükségletek 646 659 -13 169 653 652 1 1
Tévénézés, videózás 117 105 12 144 141 124 17 289
Tévémentes szabadidő 139 112 27 729 114 90 24 576
Összesen 1438 1439   12807 1439 1441   19884
        2561,4       3976,8
T mutató       50,61       63,06

 

c) 18–39 éves, legfeljebb 8 általánost végzett, tanuló és nem tanuló férfiak és nők
5 tevékenységkö max ált.isk.tanuló 18–39 éves   max ált.isk.tanuló 18–39 éves  
Férfi Férfi Férfi Férfi
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 409 331 78 6084 395 244 151 22801
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 72 164 -92 8464 103 318 -215 46225
Fiziológiai szükségletek 672 681 -9 81 666 660 6 36
Tévénézés, videózás 145 141 4 16 162 145 17 289
Tévémentes szabadidő 145 124 21 441 115 73 42 1764
Összesen 1443 1441   15086 1441 1440   71115
        3017,2       14223
T mutató       54,93       119,26

 

d) 18–39 éves aktív kereső, legfeljebb 8 általánost végzett, tanuló férfiak és nők
5 tevékenységkö tanuló 18–39 éves  
Férfi Férfi
  a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 455 404 51 2601
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 73 157 -84 7056
Fiziológiai szükségletek 652 665 -13 169
Tévénézés, videózás 129 120 9 81
Tévémentes szabadidő 130 95 35 1225
Összesen 1439 1441 11132
        2226,4
T mutató       47,18

 

B) Tanulók és nem tanulók tevékenységszerkezetének különbsége a T mutató értéke alapján
a) 18–39 éves tanulók és nem tanulók között
5 tevékenységkö 18–39 éves férfi   18–39 éves nő  
tanuló nem tan.     tanuló nem tan.    
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 426 401 25 625 347 268 79 6241
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 78 98 -20 400 181 292 -111 12321
Fiziológiai szükségletek 659 664 -5 25 673 659 14 196
Tévénézés, videózás 125 154 -29 841 116 135 -19 361
Tévémentes szabadidő 151 123 28 784 123 86 37 1369
Összesen 1439 1440   2675 1440 1440   20488
        535       4097,6
T mutató       23,13       64,01

 

b) 18–39 éves aktív kereső tanulók és nem tanulók között
5 tevékenységkö aktív kereső férfi   aktív kereső nő  
tanuló nem tan.     tanuló nem tan.    
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 452 440 12 144 390 367 23 529
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 84 91 -7 49 173 208 -35 1225
Fiziológiai szükségletek 646 653 -7 49 659 652 7 49
Tévénézés, videózás 117 141 -24 576 105 124 -19 361
Tévémentes szabadidő 139 114 25 625 112 90 22 484
Összesen 1438 1439   1443 1439 1441   2648
        288,6       529,6
T mutató       16,99       23,01

 

c) 18–39 éves, legfeljebb 8 általánost végzett tanulók és nem tanulók
5 tevékenységkö max ált. isk.18–39 é. férfi   max ált. isk.18–39 é. nő  
tanuló nem tan.     tanuló nem tan.    
  a b a-b (a-b)2 a b a-b (a-b)2
Főfoglalkozás, tanulás, közlekedés 409 395 14 196 331 244 87 7569
Háztartás, család ellátása, jöved. kieg. 72 103 -31 961 164 318 -154 23716
Fiziológiai szükségletek 672 666 6 36 681 660 21 441
Tévénézés, videózás 145 162 -17 289 141 145 -4 16
Tévémentes szabadidő 145 115 30 900 124 73 51 2601
Összesen 1441 1440   2382 1441 1440   34343
        476,4       6868,6
T mutató       21,83       82,87

 

1.3. A 18–39 éves tanuló népesség egyes tevékenységeinek napon belüli ritmusa

A tanulók néhány tevékenységének napon belüli végzési ritmusát, végzésük gyakoriságát egyes napszakokban, a nap egyes óráiban ábrák szemléltik.

Először olyan hétköznapok tevékenységeit vizsgáljuk, amelyeken a megkérdezettek iskolában tanultak vagy iskolai feladatot oldottak meg. Az 1.3. fejezet ábrái hét tévékenység napi lezajlását mutatják be.

Tevékenységek napi ritmusa tanulással is töltött hétköznapokon

  • A tanulók 70%-a reggel 5,30 és 7,00 óra között kel fel, 22,00 és 23,30 között fekszik le.
1.3.1. ábra • Hétköznap (aznap tanul), alvás

 

  • Az ilyen napokat négy fő étkezés jellemzi: a 6 és 8 óra közé eső reggeli (csúcsidő 7 óra), 10 óra körül egy kisebb hányad tízóraizik, 12.00 és 15.30 közötti széles sávban elhúzódó ebéd (csúcsidő 12.30), és 18.00-20.00 óra közötti vacsora (csúcsidő 19.30).
1.3.2. ábra • Hétköznap (aznap tanul), étkezés

 

  • A reggeli közlekedés erősen koncentrálódik 6 és 8 óra között (7.30-kor 40%), a visszautazás csúcsideje 14.00 és 15.00 óra közé esik (30%), de 19 óráig viszonylag lassan cseng le.
1.3.3. ábra • Hétköznap (aznap tanul), közlekedés

 

  • Az otthoni tanulás, felkészülés napon belüli gyakorisága egy kisebb délelőtti csúcs (11.00 óra körül 15-20%) után délután 16.00 és 18.00 óra között kulminál (17.00 órakor 40%), majd fokozatosan csökken az esti órákig (22 órakor még 20%).
1.3.4. ábra • Hétköznap (aznap tanul), otthoni tanulás, felkészülés

 

  • A két utolsó ábra a tévénézés és az olvasás napon belüli gyakoriságait mutatja. A tévénézők gyakorisága 16 és 19 óra között lassan növekszik (10-ről 20%-ra), a nézési csúcs 19.30 és 22.30 közé esik (21 órakor a férfiak 55%-a, a nők 65%-a ül a képernyő előtt), ezt követően viszont gyorsan csökken (23 órakor még 20%, utána már csak 5%).
1.3.5. ábra • Hétköznap (aznap tanul), tervezés

 

  • Az olvasási csúcs alacsonyabb arány mellett (20% körül) megközelítőleg egybeesik a tévézés csúcsidőszakával, ami annyit jelent, hogy ebben a vacsora és lefekvés közti késő esti időszakban az emberek egy része a könyv és a tévé között választ. A férfiak körében az olvasásra fordított idő két időpontban is tetőzik: egyszer 16-17 óra között (12%), majd 22 és 23 óra között (20%).
1.3.6. ábra • Hétköznap (aznap tanul), alvás

 

  • A háztartás, család ellátása (jövedelemkiegészítő munkával együtt) a nőknél egyszer a reggeli órákban (7.00 órakor 16%) ér el magasabb arányt (reggelikészítés, a család útnak indítása, rendrakás), majd reggel 9-től 18 óráig újból fokozatosan emelkedik (8-ról közel 20%-ra), ezt követően 18 és 20 óra között meredeken esik vissza. A férfiak és nők gyakorisági görbéje 6.30-tól 18.30-ig elválik egymástól, ebben az időszakban a nők a férfiakhoz képest nagyobb hányadban végeznek valamilyen háztartás- vagy családellátó munkát.
1.3.7. ábra • Hétköznap (aznap tanul), háztartásellátó és jövedelem kiegészítő munkák

 

A tanuló férfiak és nők vizsgált tevékenységeinek hétköznapi ritmusa (a háztartásellátás kivételével) a minimális eltérésektől eltekintve csaknem egybeesik, ami feltehetőleg a tanulás időbeosztást hasonló módon szervező erejével, hatásával magyarázható.

Az otthoni felkészülés napi ritmusa a hét eltérő típusú napjain (18–39 éves tanuló népesség)

A tanulás eredményessége szempontjából fontos kérdés, hogy a napi időbeosztásban hol (a nap mely időszakában, milyen arányban) foglal helyet az otthoni tanulás, felkészülés. Ebben a tekintetben lényeges különbségeket találunk a hét eltérő típusú napjai között: a férfiak közül a legtöbben vasárnap délelőtt (11-12 óra között közel 50%), a nők közül szombat délután (17 óra körül 50%) tanulnak. A hétköznapi tanulási csúcsidőszak mindkét nemnél 17 és 18 óra közé esik (40% körül).

1.3.8. ábra • Az otthoni felkészülés, tanulás napi ritmusa a 18–39 éves, szervezett keretek között (nem nappali tagozaton) bármit tanuló népesség körében a hét napjain, 1999/2000

 

 

A hétköznapi tanulási csúcsok alacsonyabbak a hétvégieknél, ilyenkor később indul a tanulás, de később is fejeződik be. Legkorábban szombat este hagyják abba a tanulást (ez a kikapcsolódás, pihenés ideje), ezen a napon 19 óra után a még tanuló férfiak aránya csak 21 óra körül haladja meg az 5%-ot, a nőknél ez a visszaesés egy órával későbbre tolódik. Az éjfél utáni tanulás hétköznapokon és szombaton inkább a férfiakra (5% körül), a kora reggeli tanulás viszont hétköznapokon inkább a nőkre jellemző (5–10%).

A tanulás napi görbéjét az étkezési időszakok tagolják, a tanulók aránya ezekben az időpontokban mindig visszaesik.

Mindhárom naptípusban megfigyelhető egy kisebb és egy nagyobb gyakoriságú csúcs. Ezek legnagyobb különbsége a hétköznapokra jellemző. A nők tanulásában hétköznap, szombaton és vasárnap egyaránt a délutáni csúcs a magasabb, délelőttjeiket egyéb munkák kötik le. A férfiakra ez csak hétköznap jellemző, szombaton közel azonos arányban (40% körül) tanulnak délelőtt 11-12 óra és délután 15-16 óra között, vasárnap azonban a délelőtti időszakot részesítik előnyben (11-12 között közel 50%-uk tanul), a 15 óra körüli délutáni csúcs ennél valamivel alacsonyabb (40%).

Hétköznapokon a tanulási csúcs mindkét nemnél a délutáni órákra esik. Az ebédidőt követően indul meg a tanulók arányának növekedése, 12 és 13 óra közötti 10%-ról 17-18 óra között éri el a 40% körüli maximumot, ami 18 és 19 óra között 30%-ra esik. Ezt követően a férfiaknál egy újabb visszaesés következik, de a 19 és 22 óra között elnyúló időszakban is még 20-25%-uk tanul. Ezzel szemben a nők tanulási aktivitása 18 és 22 óra között éppoly egyenletesen csökken 33-ról 20%-ra, mint ahogy 13 és 16 óra között növekedett. – Hétköznap délelőtt (is) tanuló férfiak aránya 9.30-11.30 között 10-15%, a nőké 15-20%.

A könyvolvasás napi ritmusa a hétköznap és hétvégén (18–39 éves tanuló népesség)

A könyvolvasás mint a tanuláshoz is nélkülözhetetlen, a szórakozást és önművelést egyaránt szolgáló kulturális aktivitás eltérő módon van jelen a hétköznapok és a hétvégék időbeosztásában. Hétköznapon az esti órákra koncentrálódik a könyvolvasás, 19 órától válik egyre gyakoribbá, 21-23 óra között olvasnak a legtöbben (a férfiak 25, a nők 30%-a). A nap közben olvasók aránya 14-18 óra között 10% körüli.

A hétvégi könyvolvasásnak két csúcsidőszaka van, de külön-külön sem érik el a hétköznapi késő esti mértéket. A nagyobb arány a férfiaknál szintén a késői órákra (22-23 órakor 20%), a nőknél a hétvégi ebédet követően 14-16 óra közé esik (20%). Az alacsonyabb csúcs a férfiaknál az ebéd körüli időszakban 11-15 óra között húzódik (15-17%), a nőknél pedig 20 órától fokozatosan növekvő aránnyal szintén 22-23 óra közé esik (18%).

1.3.9. ábra •  A könyvolvasás napi ritmusa a 18–39 éves, szervezett keretek között (nem nappali tagozaton) bármit tanuló népesség körében átlagos hétköznap és hétvégén, 1999/2000

 

 

1.4. A 18–39 éves tanuló aktív keresők időbeosztása és tevékenységeinek napon belüli szerkezete iskolai, munkahelyi és szabadnapokon

Az aktív keresők időbeosztása különösen kötött, mivel a főfoglalkozású munkavégzés mellett az iskolai elfoglaltságok és a felkészülés együttesen szervezik mindennapjaikat, meg kell teremteni mindezek megfelelő összhangját az időfelhasználás heti ciklusaiban. Célszerű ezért külön is megvizsgálni, hogy miként telnek azok a napok, amelyeken főfoglalkozású munkát végeznek, amelyeken iskolai elfoglaltságuk (is) van, és amelyeket nem jellemzi egyik kötöttség sem.

Az aktív keresők eltérő jellegű napjai a következőképpen oszlanak meg az adatfelvételi év napjai között:
  Esetszám Százalék
férfi férfi
Főfoglalkozású munka 785 774 61,8 57,4
Iskolai elfoglaltság 49 45 3,9 3,3
Szabadnap (egyik sem) 437 530 34,4 39,3
Együtt 1271 1349 100 100

 

Száz nap közül 3-4-re jellemző az iskolai keretek között végzett tanulás, ami az aktív keresőknél megközelítőleg átlagosan havi egy alkalmat jelent. Ezen napok egy részében is végeznek főfoglalkozású munkát, ami a munkahelyeken zajló átképzésben, továbbképzésben részesülőknél valószínűsíthető. A napok közel kétharmadában főfoglalkozású munka zajlik (a férfiak esetén a napok 62%-ában, a nőknél kisebb arányban, a napok 57%-ában). A fennmaradó napokon (férfiaknál 34, nőknél ez a napok 39%-a) nincs sem munkahelyi munka, sem iskolai tanulás. E napok döntő többsége hétvégére vagy fizetett ünnepre esik.

A három eltérő jellegű nap időbeosztásának különbségeit vizsgálva az időmérleg egy-egy tevékenységére vonatkozó B (a végzők %-a) és C (a végzők időráfordítása percben) típusú adataiból indulunk ki.

Azokon a napokon, amikor a tanulók munkahelyi munkát végeznek (a férfiak összes napjának 62%-ában, a nők a napok 57%-ában), 16-18%-uk foglalkozik valamilyen módon ismeretek megszerzésével, ami heti egy olyan munkanapot jelent, amikor fele-fele részben vagy iskolai kerethez kötődve vagy önképzés formájában tanulnak. Ilyenkor 2-2,5 órát fordítanak tanulásra.

Az iskolai elfoglaltásgok napjain a tanulók többsége (férfiak 75%-a, a nők 82%-a) az iskolarendszer valamely intézményében hatórányi elfoglaltsággal tanul, a férfiak 27%-a, a nők 18%-a 3-4 órás szakmai képzésben, átképzésben vesz részt. A felkészülés legnagyobb arányban is ezekre a napokra jellemző (férfiak 42%-a több mint két órát, a nők 32%-a másfél órát tanul otthon).

A legtöbb időt akkor fordítják felkészülésükre, amikor mentesek mind a munkahelyi, mind az iskolai kötelezettségek alól (szabadnapjaikon 7-11%-uk átlagosan 4-5 órát tanul, önképzést 10% három órányi ráfordítással folytat). Az ilyen napok tanulási aktivitása megoszlik a tanulmányi munka és az önképzés között, ilyenkor olvasnak a legtöbben is (a férfiak 40%-a, a nők 35%-a). Ezeken a napokon tudják behozni a háztartási munkák hétköznapi lemaradását is, de televíziót is ekkor néznek többen, és a kötött napokhoz képest több mint egy órával hosszabb ideig (hozzávetőleg három óra hosszat).

1.4.1. táblázat • A 18–39 éves aktív kereső népesség átlagos napi időbeosztásában a munka, a tanulás és művelődés tevékenységei meghatározott napokon 1999/2000

a) Aktív kereső férfiak, a vizsgált napon végzett tevékenységek szerint
A nap kiemelt tevékenységei A tevékenységet végzők aránya azokon a napokon, amikor A tevékenységet végzők időráfordítása (perc) azokon a napokon, amikor
főfoglalkozású munkát végez iskolai órája van szabad főfoglalkozású munkát végez iskolai órája van szabad
1.1. Kereső-, termelőtevékenység 100 60,1 24,5 496 340 231
1.2. Munkák a háztartásban 73,4 71,8 84,7 74 47 161
2. Tanulás, önképzés 15,7 100 16,9 159 299 200
2.1. Iskolarendszerben 7,2 80,4   197 295  
– iskolai elfoglaltság 2,6 74,5   241 243  
– felkészülés 5,4 41,9 7,2 147 135 232
2.2. Szakmai, munkahelyi képzés, átkép. 0,9 27,3   160 227  
2.3. Önképzés 7,7 0 10,2 121 0 168
11. Olvasás 29,2 32,5 39 62 68 79
11.1. Újság-, folyóirat-, egyéb olvasás 21,6 24,3 28,5 42 35 53
11.2. Könyvolvasás 10,8 10,2 13,8 83 133 114
12. Tévénézés, videózás 71,1 65,8 84 123 126 196

 

b) Aktív kereső nők, a vizsgált napon végzett tevékenységek szerint
Megjegyzés: A közölt százalékos és percadatok nem adhatók össze!
A nap kiemelt tevékenységei A tevékenységet végzők aránya azokon a napokon, amikor A tevékenységet végzők időráfordítása (perc) azokon a napokon, amikor
főfoglalkozású munkát végez iskolai órája van szabad főfoglalkozású munkát végez iskolai órája van szabad
1.1. Kereső-, termelőtevékenység 100 56,2 16,9 448 328 164
1.2. Munkák a háztartásban 86,7 81 95,3 140 108 255
2. Tanulás, önképzés 18,3 100 19,4 137 272 254
2.1. Iskolarendszerben 9,7 83,3   164 281  
– iskolai elfoglaltság 2,4 81,8   208 249  
– felkészülés 7,9 32,2 11 137 96 295
2.2. Szakmai, munkahelyi képzés, átkép. 0,5 18,2   65 196  
2.3. Önképzés 8,3 2,5 9,4 106 90 178
11. Olvasás 26,1 20,6 34,8 57 47 92
11.1. Újság-, folyóirat-, egyéb olvasás 15,2 11,2 20,5 38 45 66
11.2. Könyvolvasás 12,9 11,5 18,1 69 41 102
12. Tévénézés, videózás 74,9 71,7 83,1 110 118 172

 

A három eltérő jellegű nap szerkezeti felépítését az időmérleg „A” típusú adatai (a napi átlagos időbeosztás) alapján, a többszintű osztályozási rendszer keretében vizsgáljuk.

A nap három fő, funkcionálisan elkülönülő szerkezeti egységének napon belüli arányai megközelítőleg azonosak a munkahely és az oktatási intézmény/iskola által kötött napokon. E napokon férfiaknál-nőknél egyaránt a társadalmilag kötött idő tevékenységei dominálnak, 11 órát (a napi idő 46-47%-át) vesznek igénybe, a továbbiakban a férfiaknak a nőkhöz képest valamivel kevesebb a fiziológiai időszükséglete, így némileg több idejük marad a szabadon felhasználható időkeretükben. Az időfelhasználás e legáltalánosabb szintjén tehát – munkanapokon és tanulmányi napokon – minimális a nemek közötti különbség. A hétvéginek tekinthető napokon azonban (amikor sem munkahelyi, sem iskolai elfoglaltság nincs) a nők a napi időkeretből 6 százalékponttal (másfél órával) fordítanak többet társadalmilag kötött tevékenységekre, és csaknem ugyanennyivel kevesebb idejük jut szabad felhasználásra.

A munkahelyi és iskolai elfoglaltságoktól mentes napokon a társadalmilag kötött idő napon belüli aránya a férfiaknál 46-ról 21%-ra (-25), a nőknél 47-ről 27%-ra (20%-ponttal, 11 óráról 5, ill. 6,5 órára) csökken. A felszabaduló idő egy része a dominánssá váló fiziológiai blokkba (ami 10-ről több mint 12 órára növekszik), másik része a szabadon felhasználható keretbe áramlik át (ami 3 óráról a férfiaknál közel 7 órára, a nőknél 5,5 órára emelkedik).

A strukturális elemzés második szintjén a három fő tevékenységi kör összetételét vizsgáljuk. Az oktatási intézményben töltött napokon a mindkét nemnél megközelítőleg azonos mennyiségű társadalmilag kötött időblokkon belül (11 óra) a férfiak egy órával többet tanulnak, képzik magukat (5 óra) mint dolgoznak (4 óra), míg a nőknél e két tevékenység időráfordítása azonos (4,5 óra). A közlekedés által igénybe vett idő e napokon a legmagasabb, férfiaknál-nőknél egyaránt több mint két óra (munkanapokon 1,5 óra, pihenő-napokon egy óra körül alakul).

Különbözik nemenkét az összes munka kereső-termelő és a háztartásban végzett munkák közötti megoszlása is. A nők fél órával magasabb összmunkaideje a háztartás ellátásra fordított egyórányi többletidejükből következik, míg kereső-termelő idejük fél órával kevesebb, mint a férfiaké.

A tanulásra fordított idő (férfi 5 óra, nő 4,5 óra) a szervezett oktatás keretében zajlik. Iskolai napokra nem jellemző az önképzés. Az iskolarendszerben és a szakmai-munkahelyi képzésben töltött idő megoszlása a férfiaknál 80/20%, a nőknél 87/13%. Így tükröződi a napi átlagos időbeosztásban, hogy a férfiak nagyobb arányban vesznek részt nagyobb időigényű munkahelyi képzésben, átképzésben.

Az iskolarendszer keretében végzett tanulás átlagosan 4 órát vesz igénybe, amelyből a férfiaknál 3 óra az iskolai elfoglaltságok és egy óra a felkészülés ideje. A nők fél órával többet töltenek az intézményben, és ugyanennyivel fordítanak kevesebbet e napokon felkészülésre.

Az aktív keresők viszonylag ritkán előforduló iskolában töltött napjai korlátozzák legnagyobb mértékben a nőket háztartási teendőik ellátásában és a férfiakat a jövedelelemkiegészítő munka végzésében. E tevékenységek munkanapokon is több időt kötnek le, de a nagy lemaradások pótlásának ideje a pihenőnapokra esik. E napok jelentősen csökkentik a főfoglalkozású keresőmunka idejét is.

A munkanapok korlátozzák a felkészüléshez és önműveléshez kívánatos időt (25 perc), de az olvasás idejét is (negyedórányi átlag). Pihenőnapokon ezekre is több idő jut (tanulás, önművelés: férfi 34, nő 49 perc; olvasás: fél óra). Munkanapokon áll rendelkezésre a legkevesebb szabadidő, amelyen belül legmagasabb a tévénézés aránya (férfi: 49%, nő: 54%). Az időigényesebb elfoglaltságok kevésbé illeszthetők a szűkös időkeretbe, de a nagyobb szellemi-fizikai aktivitást eleve korlátozza a munkanapok utáni fáradtság is.

A munkanapok és iskolai napok egyaránt a minimálisan szükséges szintre szorítják a fiziológiai szükségletekre használt időt, ezen belül is leginkább az alvás és étkezés idejét. A fáradtság pihenőnapi kompenzálásának, a felhasznált tartalékenergia újratöltésének, akkumulálásának jele, hogy nemcsak az említett két tevékenység, hanem a passzív pihenésre fordított idő is jelentősen megnövekszik a főként hétvégi napokon.

1.4.2. táblázat •  18–39 éves aktív keresők napi átlagos időbeosztásának szerkezeti felépítése aszerint, hogy a vizsgált napon meghatározott tevékenységet végeztek vagy nem végeztek, 1999/2000 (perc)
Tevékenységek A vizsgált napon végzett tevékenység
oktatási intézményben tanult főfoglalkozású munka sem főfoglalkozású munka sem iskolai tanulás
férfi férfi férfi
Együtt a nap 24 órája 1440 1440 1440 1440 1440 1440
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 662 669 667 676 295 382
2. Fiziológiai szükségletek 585 606 594 612 743 735
3. Szabadon végzett tevékenységek 193 164 178 152 402 324
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység 662 669 667 676 295 382
1.1. Összes munka 239 273 551 570 193 271
1.2. Tanulás, önképzés 299 272 25 25 34 49
1.3. Közlekedés 124 125 92 82 68 61
 
1.1. Összes munka 239 273 551 570 193 271
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 205 185 496 448 56 28
1.1.2. Munkák a háztartásban 34 88 55 122 137 243
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 205 185 496 448 56 28
• Főfoglalkozás 196 170 479 439 5 2
• Jövedelemkiegészítés, segítő munka 8 15 17 9 51 25
 
1.1.2. Háztartás, család ellátása 34 88 55 122 137 243
• Háztartási és karbantartási munka 20 50 26 71 85 175
• Vásárlás, szolgáltatás igénybevétele 7 17 12 21 21 30
• Gyermekek ellátása 6 21 17 30 31 38
 
1.2. Tanulás, önképzés 299 272 25 25 34 49
1.2.1. Iskolarendszerben 237 234 14 16 17 32
1.2.2. Szakmai, munkahelyi képzés, átkép. 62 36 1 0 0 0
1.2.3. Önképzés 0 2 9 9 17 17
 
1.2.1. Iskolarendszerben 237 234 14 16 17 32
• Iskolai elfoglaltság 181 203 6 5 0 0
• Felkészülés 56 31 8 11 17 32
 
1.3. Közlekedés 124 125 92 82 68 61
• Munkahely, iskola 90 92 62 55 0 0
• Egyéb 34 33 30 27 68 61
 
2. Fiziológiai szükségletek 585 606 594 612 743 735
2.1. Alvás 449 467 448 470 559 560
2.2. Egyéb 136 139 146 142 184 175
 
2.2. Egyéb 136 139 146 142 184 175
• Testi higiénia, öltözködés 57 60 59 62 61 64
• Étkezés, evés, ivás 71 73 82 75 101 91
• Passzív pihenés, fekvés ébren/betegség 8 6 5 5 22 20
 
3 . Szabadon végzett tevékenységek 193 164 178 152 402 324
3.1. Tévénézés, videózás 83 85 88 82 164 143
3.2. Tévémentes szabadidő 111 79 91 70 237 182
 
3.2. Tévémentes szabadidő 111 79 91 70 237 182
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 86 67 63 50 185 138
3.2.2. Intenzív, befelé irányuló 25 12 28 20 52 44
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 86 67 63 50 185 138
• Társas sz.i., kulturális int., szerv. 73 47 51 38 128 96
• Séta, sport, testedzéss 13 20 12 12 57 42
 
3.2.2. Intenzív, befelé irányuló 25 12 28 20 52 44
• Olvasás 22 10 18 15 31 32
• Hobbi, rádió/zenehallgatás 3 2 10 5 21 12
Olvasás 22 10 18 15 31 32
Újság-, folyóirat-, egyéb olvasás 8 5 9 6 15 14
Könyvolvasás 14 5 9 9 16 19
Együtt 1440 1440 1440 1440 1440 1440
Tévé a szabadidő %-ában 43 51,8 49,4 53,9 40,8 44,1
Megfigyelések száma 49 45 785 774 437 530

 

1.4.3. táblázat •  18–39 éves aktív keresők napi átlagos időbeosztásának szerkezeti felépítése aszerint, hogy a vizsgált napon meghatározott tevékenységet végeztek vagy nem végeztek, 1999/2000 (százalék)
Tevékenységek A vizsgált napon végzett tevékenység
oktatási intézményben tanult főfoglalkozású munka sem főfoglalkozású munka sem iskolai tanulás
férfi férfi férfi
Együtt a nap 24 órája (perc=100%) 1440 1440 1440 1440 1440 1440
1. Társadalmilag kötött tevékenységek 46 46,5 46,3 46,9 20,5 26,5
2. Fiziológiai szükségletek 40,6 42,1 41,3 42,5 51,6 51
3. Szabadon végzett tevékenységek 13,4 11,4 12,4 10,6 27,9 22,5
 
1. Társadalmilag kötött tevékenység (perc=100%) 662 669 667 676 295 382
1.1. Összes munka 36,1 40,8 82,6 84,3 65,4 70,9
1.2. Tanulás, önképzés 45,2 40,7 3,7 3,7 11,5 12,8
1.3. Közlekedés 18,7 18,7 13,8 12,1 23,1 16
 
1.1. Összes munka (perc=100%) 239 273 551 570 193 271
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység 85,8 67,8 90 78,6 29 10,3
1.1.2. Munkák a háztartásban 14,2 32,2 10 21,4 71 89,7
 
1.1.1. Kereső-, termelőtevékenység (perc=100%) 205 185 496 448 56 28
• Főfoglalkozás 95,6 91,9 96,6 98 8,9 7,1
• Jövedelemkiegészítés, segítő munka 3,9 8,1 3,4 2 91,1 89,3
 
1.1.2. Háztartás, család ellátása (perc=100%) 34 88 55 122 137 243
• Háztartási és karbantartási munka 58,8 56,8 47,3 58,2 62 72
• Vásárlás, szolgáltatás igénybevétele 20,6 19,3 21,8 17,2 15,3 12,3
• Gyermekek ellátása 17,6 23,9 30,9 24,6 22,6 15,6
 
1.2. Tanulás, önképzés (perc=100%) 299 272 25 25 34 49
1.2.1. Iskolarendszerben 79,3 86 56 64 50 65,3
1.2.2. Szakmai, munkahelyi képzés, átkép. 20,7 13,2 4 0 0 0
1.2.3. Önképzés 0 0,7 36 36 50 34,7
 
1.2.1. Iskolarendszerben (perc=100%) 237 234 14 16 17 32
• Iskolai elfoglaltság 76,4 86,8 42,9 31,3 0 0
• Felkészülés 23,6 13,2 57,1 68,8 100 100
 
1.3. Közlekedés (perc=100%) 124 125 92 82 68 61
• Munkahely, iskola 72,6 73,6 67,4 67,1 0 0
• Egyéb 27,4 26,4 32,6 32,9 100 100
 
2. Fiziológiai szükségletek (perc=100%) 585 606 594 612 743 735
2.1. Alvás 76,8 77,1 75,4 76,8 75,2 76,2
2.2. Egyéb 23,2 22,9 24,6 23,2 24,8 23,8
 
2.2. Egyéb (perc=100%) 136 139 146 142 184 175
• Testi higiénia, öltözködés 41,9 43,2 40,4 43,7 33,2 36,6
• Étkezés, evés, ivás 52,2 52,5 56,2 52,8 54,9 52
• Passzív pihenés, fekvés ébren/betegség 5,9 4,3 3,4 3,5 12 11,4
 
3 . Szabadon végzett tevékenységek (perc=100%) 193 164 178 152 402 324
3.1. Tévénézés, videózás 43 51,8 49,4 53,9 40,8 44,1
3.2. Tévémentes szabadidő 57,5 48,2 51,1 46,1 59 56,2
 
3.2. Tévémentes szabadidő (perc=100%)  
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló 77,5 84,8 69,2 71,4 78,1 75,8
3.2.2. Intenzív, befelé irányuló 22,5 15,2 30,8 28,6 21,9 24,2
 
3.2.1. Extenzív, kifelé irányuló (perc=100%)  
• Társas sz.i., kulturális int., szerv. 84,9 70,1 81 76 69,2 69,6
• Séta, sport, testedzés 15,1 29,9 19 24 30,8 30,4
 
3.2.2. Intenzív, befelé irányuló (perc=100%)  
• Olvasás 88 83,3 64,3 75 59,6 72,7
• Hobbi, rádió/zenehallgatás 12 16,7 35,7 25 40,4 27,3
Olvasás (perc=100%) 22 10 18 15 31 32
Újság-, folyóirat-, egyéb olvasás 36,4 50 50 40 48,4 43,8
Könyvolvasás 63,6 50 50 60 51,6 59,4
 
Megfigyelések száma 49 45 785 774 437 530

 

Az egyes tevékenységek napon belüli gyakoriságának változását ábrák szemléltetik, amelyek adathátterét a tanuló 18–39 éves aktív keresők három eltérő jellegű napjára vonatkozóan az 1.5 táblázatok fejezet tartalmazza.

Az aktív keresők az iskolai napokon későbben kelnek (5–7 óra között még többen alszanak) és – főként a férfiak – korábban fekszenek le (21–24 óra között már többen alszanak), mint munkanapokon. Ez részben abból adódik, hogy az iskolai elfoglaltságok a munkakezdethez képest későbben indulnak, s ez némi lehetőséget ad a továbbalvásra, de a korai fekvés a tanulmányi napok átlagosnál nagyobb igénybevételére is utal. A napközben alvók aránya azonban kisebb, mivel az iskolai napok nem egyeztethetők a nappalitól eltérő műszakbeosztással.

Iskolai elfoglaltság idején a férfiaknál három, a nőknél négy étkezési időszak tagolja a napot, amelyekben a vacsora kivételével a nők aránya a magasabb. Az egyes csúcsidőpontok férfi/nő aránya: reggeli 7 órakor 16/18%, tízórai 10 órakor 6/16%, ebéd 12 órakor 21/28%, vacsora 18-19 órakor 17/17%.

Azon aktív keresők közül, akiknek a vizsgált napon iskolai elfoglaltságuk van, délelőtt 8-12 között közel annyian tanulnak, mint ahányan főfoglalkozású munkát végeznek (max: 37–43%). A délutáni időszakra (14–17 óra között) jelentősen csökken a főfoglalkozású munkát végzők aránya, és növekszik az iskolában tanulóké (a férfiaknál megközelíti az 50%-os csúcsot). A férfiak körében az iskolában délután tanulók aránya a magasabb (a délelőtti csúcs 38%, a délutáni 48%).

Az iskolai foglalkozásra való felkészülés a férfiaknál két napszakban, először 8–13 óra között (13.00 órakor 11%), majd este 16–22 óra között (a csúcs 21.00 órakor 13%) jelenik meg. A nőknél a felkészülést végzők aránya iskolai napokon 19–22 óra között a legmagasabb.

A háztartás ellátása és az egyéb (jövedelemkiegészítő) munkák végzése a nők egész napján végighúzódik (6–20 óra között három csúcsidőszakkal: 8, 16, 20 órakor 14–16%). Ezek az elfoglaltságok a férfiaknál csak 15–20 óra között jelennek meg (csúcs 17 órakor 13%).

A délutáni óráktól fokozatosan csökkenő munka- és tanulási aktivitások helyét fokozatosan töltik ki az egyéb (tévémentes, főként társas) szabadidő tevékenységei, majd pedig a televíziózás, amelynek csúcsideje 20.00 és 21.30 közé esik.

Azokon a napokon, amikor a tanuló aktív keresők munkahelyükön dolgoznak, 16–19 óra között az iskolai tanulás helyét a háztartási teendők és a jövedelemkiegészítés összevont tevékenysége foglalja le (csúcsidőpont férfiaknál 18 óra, 19%, nőknél 17 óra, 35%). Munkanapokon az iskolai felkészülés a férfiaknál 19–22 óra között, a nőknél 17–22 óra között éri el 3-4%-os gyakoriságot. Televíziót munkanapon a nők szűkebb idősávban néznek, mint a férfiak. Az ábrán jól megfigyelhető, hogy a férfi időbeosztáshoz képest a nők délutáni háztartási munkái miként gyakorolnak nyomást a főfoglalkozásra éppúgy, mint a szabadon felhasznált idő egészére.

A munkahelytől és iskolától egyaránt mentes napokon a délelőttök jelentős hányadában a háztartás és család ellátása vagy – főként a férfiaknál – jövedelemkiegészítés zajlik (9–12 között a nők közel 60%-a, a férfiak 40%-a). A délutáni órákra a háztartásellátás magas aránya lényegesen lecsökken (nők 17 órakor 28%, férfiak 21%), és főként az egyéb szabadidős elfoglaltságoknak ad helyet. Tanulásra 10–17 óra között kerül sor (férfiak 15-16 órakor 6%, a nők 14-15 órakor 9%). Pihenőnapokon a reggeli alvás ideje erősen kitolódik: 8 órakor a férfiak 40%-a, a nők 35%-a még alszik.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.