2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember

Hunya Márta :: A vitakultúra és a magyar oktatás I.

2009. június 17.

A tanulmány a vita alapú tanítás és tanulás elterjesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés magyar eredményei alapján készült. A szerző azt elemezte, hogy a hazai tartalmi szabályozó dokumentumok (NAT, kerettanterv), továbbá a tankönyvek mennyire adnak lehetőséget a vitára, az érvelésre. A tanulmány alábbiakban közreadandó I. része a Nemzeti alaptanterv vitára lehetőséget nyújtó elemeit veszi számba.

Mi a SCALE?

Magyarország a Számalk Rendszerházon keresztül második éve vesz részt egy nemzetközi projektben, amelyet SCALE-nek, azaz mérlegnek neveztek el. Ennek a mozaikszónak valódi és szimbolikus jelentése is van. A rövidítés alapja a projekt angol neve, amely szerint egy olyan internet alapú intelligens eszköz fejlesztését célozta meg a nemzetközi kutatócsoport, amely az együttműködésen és vitán alapuló tanulást segíti a középiskolában, a 16–19 évesek körében. (Internet-based Intelligent Tool to Support Collaborative Argumentation-based LEarning in secondary schools.) A mérleg azért tűnt megfelelő jelképnek, mert a vitatkozás lényegét, a vélemények ütköztetését és kiegyensúlyozását is szimbolizálja. A program koordinátora a londoni Royal Holloway University, a magyar résztvevő a Számalk Rendszerház és annak szakközépiskolája, de a magyar kísérlet kiterjedt a Puskás Tivadar Távközlési Technikumra is. A program során fejlesztett eszköz ingyenesen hozzáférhető lesz minden középiskola számára. A program honlapja a www.euroscale.net címen hamarosan látogatható lesz.

Mi ez az eszköz?

Az eszköz egy olyan szoftver, amely fejleszti a diákok érvelési technikáját és vitakészségét. Hozzáférhető a weben, csevegőszobákat és szövegszerkesztő felületet, grafikus ábrázolási lehetőséget nyújt, amelyeket úgy terveztek, hogy ösztönözzék az együttműködésen és vitán alapuló tanulást. A szoftver visszajelzést ad a tanároknak és a diákoknak az érvek minőségéről és súlyáról. Lehetőséget nyújt a párbeszéd diagramon történő ábrázolására, ezzel láthatóvá teszi a vita elemeit, az állítások, alátámasztások, érvek és ellenérvek, valamint cáfolatok rendszerét. Így a szoftver segítséget nyújt a vitamódszer megtanulásában: a releváns információ megfogalmazásában, felhasználásában, átalakításában és értékelésében, fejleszti a kritikus gondolkodást, megtanít arra, hogy a dolgokat több nézőpontból is megvizsgáljuk.

Szükség van-e a vitamódszerrel történő oktatásra Magyarországon?

A SCALE project keretében először azt mértük fel a partnerországokban, hogy az alapvető oktatási dokumentumokban, a hivatalos követelményekben milyen súllyal szerepel a vita tanítása, illetve a vita mint tanítási-tanulási módszer. Mint a magyar disputamozgalom alapító tagját, a vitatkozva tanulás hívét különösen érdekelt, hogy az oktatásirányítás milyen mértékben tartja ezt fontosnak. A kutatás első évében minden ország megvizsgálta nemzeti alaptantervét, illetve az annak megfeleltethető dokumentumokat, és mindannyian meglepődve tapasztaltuk, hogy feltételezésünkkel ellentétben szerepel bennük a vitázás technikája, és majdnem mindenütt megtalálható úgy is, mint az oktatás egyik kívánatos módszere. Mivel a kísérlet a középiskolás korosztályt érinti, mi a vizsgálatot a NAT esetében a 7–10. évfolyam követelményeire szorítottuk, a kerettantervek közül pedig azokat tekintettük át, amelyek a NAT alapján feltételezhetően tartalmazzák a vita igényét vagy lehetőségét.

* * *

A magyar nemzeti alaptanterv

A NAT és a kerettantervek viszonya, a NAT vizsgálatának szükségessége

A Nemzeti alaptantervet széles társadalmi vitát követően 1995-ben adták ki.2 Mint ismeretes, ez a dokumentum nem nevez meg tantárgyakat, hanem tíz műveltségi területet jelöl ki a magyar közoktatás első tíz évfolyama számára úgy, hogy megadja a hozzájuk kapcsolódó tartalmakat és alapkövetelményeket. A NAT kiadásáról az 1993-as közoktatási törvény és annak 1995-ös módosítása rendelkezett. Először még úgy tűnt, hogy az iskolák határozzák meg, milyen tantárgyakkal fedik le a kijelölt műveltségi területeket, azokat hány órában tanítják, és milyen, általuk meghatározott ismeretanyaggal töltik fel azokat a sávokat, amelyeket a szerényen megfogalmazott közös minimális követelmény szabadon hagyott.

A NAT azonban nem állta ki a viták és támadások kereszttüzét, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti formájában nem fogadja társadalmi közmegegyezés. Ahelyett azonban, hogy a NAT-ot módosították volna, a kívánatos változtatásokat a kerettantervekbe építették be, az alapdokumentum – amelyre épültek – szövegében változatlan maradt. A NAT és a belőle származtatott kerettantervek tehát nem kompatibilisek.

A kerettantervek a tíz műveltségi területet hagyományos tantárgyakra bontották, és meghatározták a minimális óraszámot, amellyel az alapkövetelmények teljesíthetők. Az oktatási törvény eredeti célját megváltoztatva a kerettantervek már nem azért jöttek létre, hogy segítséget nyújtsanak az iskoláknak saját, helyi tanterveik megfogalmazásában, hanem azért, hogy a túl kötetlennek, parttalannak minősített NAT-nak és a közoktatásnak kötelező keretet szabjanak minden iskolatípus minden egyes tárgyát illetően. A tantárgyak tananyagának kötelező tartalmát a NAT-ban szabályozott 50–70 százalékról kb. 90 százalékra emelték a kerettantervek. Ma mindenki a NAT érvényes megtestesülésének tartja e dokumentumokat, a NAT-ot magát szinte senki sem forgatja. A helyi tantervek is a kerettantervekre épülnek. Mi mégis fontosnak tartottuk a NAT tanulmányozását, két okból. Egyrészt azért, mert a részt vevő országok mindegyike megvizsgálta saját nemzeti alaptantervét, és képet akartunk kapni a hasonlóságokról és a különbségekről, másrészt pedig azért, mert a NAT-ban kijelölt alapelvek, a közös, illetve az általános fejlesztési követelmények nem változtak, ezekre építettek a kerettantervek kidolgozásakor.

A NAT alapelvei

A NAT alapelvei olyan oktatás kereteit vázolják fel, amely felkészíti a diákokat a demokratikus társadalomban való részvételre, ahol az egyén és a köz érdekei egyaránt érvényesülnek, iskolatípustól függetlenül mindenki számára biztosítja a tovább építhető alapműveltséget, egyszerre közvetít nemzeti, európai és humanista értékeket, figyelmet fordít a globális problémákra: nyitottságra és toleranciára, más kultúrák megbecsülésére nevel. Az ismeretek elsajátítását eszköznek tekinti az önálló ismeretszerzés képességének kialakításához, a műveltség, a világkép formálásához.

Mindez azért fontos a disputamódszer oktatása és használata tekintetében, mert a vita a nézőpontok sokféleségét feltételezi, nyitottságra és mások véleményének tiszteletben tartására nevel, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy ellentmondásos témakörben sokkal jobban elmélyüljenek a diákok, és tapasztalataik segítségével gazdagodjék világképük.

A műveltségi területek oktatásának közös követelményei

Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció – ezek azok a témakörök, amelyeket figyelembe vettek minden egyes műveltségi terület követelményeinek kimunkálásakor, s amelyek mindegyike kiváló terep lehet az egymásnak ellentmondó nézetek ütköztetésére, az okok és összefüggések keresésére, az érvelésre, a vitára. A vitakultúra szempontjából több figyelemre méltó megfogalmazást is találhatunk e közös követelmények kifejtésében. A Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz című követelményterület fontosnak tartja, hogy a tanulók „szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek keresése, feltárása iránt.” A kommunikációs kultúra terén többek között a következőket vonatkoztathatjuk a vizsgált területre: „A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének a képességei állnak.”

A továbbiakban azokat a műveltségi területeket mutatjuk be, amelyekben az érvelésnek, a vitának szerepe van vagy lehet.

Anyanyelv és irodalom

(Az oldalléniával jelölt részek közvetlen kiemelések a NAT szövegéből.)

Általános fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolatosak az argumentációs készséggel

  • Beszédpartnerrel való együttműködés, érvelés, cáfolás, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása.
  • Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, részvétel vitában; a kommunikáció etikájának alapelemei, képesség a másként vélekedő álláspontjának követésére, az eltérő vélemény tiszteletére, a saját vélemény megvédésére, ill. korrigálására.
  • Képesség kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére és feloldására, manipulációs szándékok, téves ítéletek felismerése, elutasítása.
  • Képesség a különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére.
  • Világos szövegalkotás, kifejezőképesség az egyén magánéletének, társas és társadalmi életének minden területén, szóban és írásban a tájékoztató, ábrázoló, érvelő, kifejtő, összefoglaló, kapcsolatot teremtő és tartó szövegtípus műfajaiban, például köszönet, tanács, levél, érvelés, bizonyítás, magyarázat, leírás, (ön)jellemzés, kérvény.
  • Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek szóbeli és írásbeli kifejezése különböző műfajokban és nézőpontokból.
  • A személyiség és a személyesség kifejezésének képessége a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában, például szövegek kiegészítése, átírása különböző nézőpontból; stílus- és hangnemváltással; élményszerű személyes történetmondás.
  • Képesség a logikus gondolkodásra: az összefüggések és a tagolódás; a párhuzam, az ellentét, az ok-okozati viszonyok felismerése, helyes alkalmazása.
  • Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás: érvelés, cáfolat, bizonyító példák megfogalmazási képessége; az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése.
  • Verbális és vizuális információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása, például bizonyításban, magyarázatban, érvelésben.
  • Önálló jegyzetkészítés a szövegelemzés eljárásaira építve, például kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás, ritmikai sajátosságok jelzése.
  • Vázlatkészítési eljárás ismerete és alkalmazása adott témához, feladathoz szóbeli és írásbeli műfajokban, például beszámolóhoz, ismertetéshez, érveléshez.
  • Az összefoglalás eljárásainak alkalmazása, például lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése, időrend követése.
  • Biztonságos eligazodás, válogatás a tanulmányaihoz használt forrásokban, például lexikonban, enciklopédiában, a magyar nyelv egynyelvű szótáraiban, antológiában.
  • Az információ értékének, jelentőségének felismerése; az információfelhasználás néhány normája és etikai vonatkozása, például a forrás megjelölése; az információáradat mint globális jelenség; az információtorzítás jelenségei; a válogatás szükségessége.

Részletes követelmények a 10. évfolyam végén – vitakészség

Kommunikáció
  • Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés, cáfolat a mindennapi, saját kérdéseken túlmutató témákban is.
  • A meggyőzés képessége, kulturált vitakészség különböző kommunikációs szinteken, az önkontroll képessége.
Nyelvtani és általános nyelvi ismeretek
  • Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban.
  • Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata: tartalomjegyzék, képek jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek.
Szövegértés és szövegalkotás
  • Gyakorlottság a szövegelemzési eljárásokban: önálló jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás.
  • Verbális és vizuális információk felhasználási képessége.
Véleményalkotás és értékelés
  • Esszék, irodalmi ismeretterjesztő szövegek önálló feldolgozása, különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése.
  • Önálló véleményalkotás, ismertetés, összefoglalás olvasott szövegekről, művekről, a mondanivaló elrendezése és kifejezése ismert (adott) és ismeretlen közönséghez egyaránt.
  • Önálló jegyzet- és vázlatkészítés egy szöveg előkészítéséhez, illetve reprodukciójához hallás után és olvasás útján, például háttéranyag áttekintésével és felhasználásával.
Irodalom
  • Emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások összetettségének felfogása, megbeszélése, megvitatása: érzelmi megnyilvánulások, ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megbeszélése, megvitatása.
Élő idegen nyelv

Általános fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolatosak az argumentációs készséggel

  • tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.
  • Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.
  • Kapjon ízelítőt a célnyelvi ország(ok) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben.
  • Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által.
  • Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

E fejlesztési követelmények jól megvalósíthatók a disputamódszer alkalmazásával. Egy-egy téma megvitatása során a nyelvet valóban eszközként használják a tanulók, lehetőségük van egymás és más – akár iskolán vagy országon kívüli – csoportok megismerésére. A nyelv sikeres használata eszközként, a sokféle tapasztalat segíti a személyiség gazdagodását, nyitottabbá válását. A vitamódszer, amelyet a kutatás szolgálni kíván, kinyitja a csoport kereteit, és az internet segítségével lehetőséget biztosít más – akár a célnyelvi kultúrába tartozó – diákok megismerésére.

Kommunikációs követelmények

[A tanuló]

  • legyen képes az információs szakadék áthidalására;
  • tudjon összehasonlításokat tenni;
  • tudja érzéseit, véleményét kifejezni;
  • tudjon kérdezni, válaszolni;
  • tudjon információt kikeresni, gyűjteni és továbbadni;
  • tudjon magyarázatot kérni;
  • tudjon szerepjátékokban részt venni;
  • tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani;
  • tudjon saját élményekről, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani.
Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei

A tanulók vegyenek részt

  • páros és csoportmunkában;
  • életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-készítés, színjátszás stb.);
  • nyelvi játékokban, vetélkedőkben.

A vita csakis társas tevékenységként folyhat, lehetőséget teremt életszerű feladatok játékos megoldására.

Az nálló tanulási készség fejlesztése érdekében

[A tanulók]

  • tudjanak szótárakat és egyéb segédanyagokat használni;
  • legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári munka, gyűjtőmunka).

A vitamódszerrel való tanulás mindig gyűjtőmunkán alapul. Az idegen nyelven folytatott vita esetében a forrásanyag is idegen nyelvű. E források feldolgozása önállóan, párban, illetve csoportosan történhet. E munka során a tanár segítséget ad ugyan, de nem ő végzi vagy irányítja a feladatot.

A részletes követelmények között olvashatók az alábbiak:

A rábeszélés kifejezése: tanácsolás(You should...; You'd better...;), javaslat (Let's...; Shall we...?, How about...?) Érvelési szándékok kifejezése: vélemény (In my opinion...; Ich glaube...; Ich bin der Meinung...; A mon avis...; Quant à moi...; Пo -мoeмy; Mнe кaжeтcя чтo...); egyetértés (I quite agree..; Da bin ich einverstanden. Je suis d'accord pour...; Я Пo -мoeмy oгy coглacитьcя c ...); egyet nem értés (I can't agree...; Da bin ich anderer Meinung. Je n'accepte pas que...; Я coвepшeн нo нe coг лaceн c ...); érvek felsorolása (First...; Secondly...; Finally...; Erstens...; Zweitens...; Premièrement...; Deuxièmement...; Bo-пepвыx..., Bo-втopыx ...)

Fejlesztési követelmények, amelyek kapcsolódnak a vitához, érveléshez

Beszédkészség
  • A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését.
  • Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni.

A kutatás tárgya egy olyan internet alapú szoftver, amelynek a segítségével a tanulók akár egymással, akár idegen csoportokkal képesek pedagógiai célú vitát folytatni. Különösen a nyelvoktatás területén erősen motiváló lehet a kifelé nyitás, a nyelv természetes, nem pedig kvázi élethelyzetekben történő, eszközszerű használata.

Ember és társadalom

(Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – történelem)

A műveltségi terület bevezetőjében többek között a következő, a disputával, vitakultúrával szoros kapcsolatot mutató gondolatok olvashatók:

„A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása.”

Általános fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén, amelyek kapcsolódnak a vitakultúrához

Az emberismeret és az önismeret képességei

[A tanuló]

  • Lássa árnyaltan az embereket, tudja megkülönböztetni a bűnt a bűnöstől, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit.
  • Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és az akarat edzését szolgáló, rövid távú célok megvalósítása mellett.
  • Becsülje az emberi élet és a természet értékeit, tudjon érvelni mellettük.
  • Értse a rend és a szabadság összefüggését. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint érvelni ellenük vagy mellettük.
Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek
  • Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból.
  • Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni és belőlük következtetéseket levonni.
  • Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat.
  • Értse meg, hogy több szempontból nézhetjük a jelent és a múltat. Fogja fel, hogy a történelem interpretációja esetenként politikai célokat szolgál.
  • Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (tömegkommunikáció, könyv, sajtó stb.) származó információkat kritikusan szemlélni.
  • Tudjon önálló véleményt mondani társadalmi-történelmi jelenségek okairól és következményeiről. Tudja, hogy az eseményeknek általában több oka és következménye van.
  • Legyen képes társadalmi-történelmi jelenségeket, valamint azok okait és következményeit elemezni összehasonlítani.
  • Tudja indokolni, mi a szerepe egy-egy esemény, helyzet alakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak.
  • Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik.
  • Ítélje meg konkrét esetekben, hogy a változás fejlődést jelent-e. Értse, hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet töltenek be különböző helyeken és korokban. Legyen képes egy jelenség változásait egy hosszabb időszakban végigkísérni.
  • Értse, hogy a személyek és csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott szituáció hogyan befolyásolja.
  • Tudja, hogy az embereknek lehetnek „jó” és „rossz” döntései (cselekedetei), és ezek a döntések, cselekedetek a szándéktól függetlenül is hathatnak.
  • Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai.
  • Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény összehasonlítására és értékelésére, a kisebbségi vélemény figyelembevételére.
Kifejezőképességek
  • Legyen képes megfogalmazni a grafikonokból és statisztikákból levont következtetéseit, azokról beszámolni.
  • Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, társai beszámolóit objektíven értékelni, bírálni.
  • Legyen képes önálló véleményét, bizonyítékait, cáfolatait leírni, egy-egy adott témáról rövid dolgozatot készíteni.

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

E műveltségi terület különösen gazdag a vitára alkalmas témákban, minden bizonnyal ez az oka annak, hogy egyetlen más műveltségi területen sem található annyi utalás a vitamódszerrel való tanulásra, mint itt. Nagyon gyakori, hogy egy-egy kérdés feldolgozását vita formájában jelöli ki a NAT, ugyanakkor az érvelésre, az ok-okozati összefüggések meglátására, következtetésre, más nézőpontok megvizsgálására, véleményalkotásra is számtalan lehetőséget kínál. Éppen ezért nagyon nehéz kiemelni a legadekvátabb részeket, gyakorlatilag e műveltségi terület általános és részletes követelményeinek a teljessége alkalmat ad a vitamódszerrel való tanításra, tanulásra.

Társadalmi ismeretek

Állampolgári ismeretek
  • Vitassák meg, mi a különbség az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás között.
  • Vonjon le a maga életére vonatkozó következtetéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és A gyermekek jogairól című dokumentumok részleteiből.
  • Gyűjtsenek adatokat a sajtóból Magyarország és az európai szervezetek kapcsolatáról.
  • Készítsen felszólalást, kiselőadást arról, hogyan jelentkeznek az emberiség globális problémái saját környezetében.
Gazdasági ismeretek

A háztartás

  • Vitassák meg, milyen pénzszerzési lehetőségeket ismernek.
  • Vita a szabad rendelkezésű jövedelmek elköltési lehetőségeiről, a befektetési, megtakarítási formákról: betét, kötvény, részvény, befektetési jegyek, ingatlan-, devizavásárlás.
  • Vita az előrehozott vásárlások előnyeiről és hátrányairól: hitelfelvételi lehetőségek a családban.
  • Vitassák meg, mi a biztosítás jelentősége, milyen biztosításokat ismernek.

Vállalkozás

  • Vitassák meg, szükséges-e a piaci viszonyok megjelenése az egészségügyben, a kultúrában, az oktatásban. Vitassák meg, milyen üzleti ötletre alapítanának vállalkozást.

A munka világa

  • Vitassák meg, milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak. Hogyan lehet egyeztetni a különböző érdekeket? Milyen jogszerű formái vannak az érdekképviseletnek, az érdekvédelemnek?

A nemzetgazdaság

  • Vitassák meg, miért fontos az infrastruktúra a gazdaság egészének működéséhez.
  • Vitassák meg: miért baj, ha nagy a költségvetési hiány és az adósságállomány.
  • Beszéljék meg, milyen módszerei vannak a költségvetési hiány csökkentésének.

A külgazdaság

  • Vitassák meg: mit, mikor érdemes exportálni, importálni.
  • Vitassák meg az EU-tagság előnyeit és hátrányait.
Emberismeret

Történelem

  • Mondjon véleményt XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon egyéniségéről és tetteiről.
  • Elemezze a kor szellemi mozgalmainak hatását az 1848-as forradalmakra.
  • Vesse egybe a magyar nemzeti megújulást a nemzetiségek törekvéseivel.
  • Fejtse ki a véleményét arról, miért válhatott az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá.
  • Vessen össze egy, a kiegyezés előnyeit és egy, a kiegyezés hátrányait hangsúlyozó forrást.
  • Próbáljon következtetni: mi lehet az oka az ellentétes értékelésnek.
  • Fejtse ki, miért válhatott Budapest rövid idő alatt világvárossá.
  • Gyűjtsön a korabeli politikai rendszert bíráló szépirodalmi műveket.
  • Dokumentumok elemzésével alkosson véleményt a Tanácsköztársaság legfontosabb intézkedéseiről.
  • Vesse össze a vörös terror és a fehér terror megnyilvánulásait.
  • Vitassák meg, melyek voltak a sztálini diktatúra kialakulásának okai és legfontosabb jellemzői.
  • Hasonlítsa össze a demokratikus államok és a diktatúrák uralmi rendszerét.
  • Vitassák meg, miért érezte a magyar társadalom többsége a revizionizmust igazságos és jogos törekvésnek, s hogyan vezette ez az országot a német politika csapdájába.
  • Ismertesse Magyarország német megszállásának okait és következményeit.
  • Források segítségével bizonyítsa Kína jelentőségét a világpolitikában.
  • Tekintse át statisztikai elemzéssel a japán gazdaság és társadalom átalakulását, elemezze a sikerek okait.
  • Vitassák meg, milyen szerepet játszott a Vörös Hadsereg jelenléte a politikai helyzet alakulásában.
  • Bizonyítsa az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségét.
  • Csoportosítsák az okokat, melyek a kommunista hatalom összeomlásához vezettek.
Ember és természet

(Fizika, kémia, biológia és egészségtan)

Holott ez a műveltségi terület számtalan lehetőséget kínál az érvelő technikák alkalmazására, a vitatkozva tanulásra, ennek szerepét, jelentőségét nem vették figyelembe azok, akik a terület követelményeit kidolgozták. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a környezetvédelem, az egészséges életmód, a felelősségteljes szexuális magatartás stb. olyan témák, amelyekről szívesen vitáznak a diákok, kár lenne tehát e tanítási módszer alkalmazásáról lemondani, illetve megelégedni azzal a minimális – megnevezett – lehetőséggel, melyet a NAT kínál.

Fizika (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)

  • Reális véleményalkotás az atomenergia felhasználásának lehetőségeiről, szükségességéről és kockázatáról.

Kémia (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)

  • Az egészségvédő, illetve -károsító anyagok funkciójának, hatásának megértése; a személyes felelősség kialakítása használatukkal kapcsolatban.
  • A háztartási szerves vegyszerek, a műtrágyák és növényvédő szerek élettani, környezeti hatásának felismerése. Helyes és szakszerű, körültekintő felhasználásuk.

Biológia és egészségtan (részletes fejlesztési követelmények a 10. évfolyam végén)

  • Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.
  • Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására.
Földünk és környezetünk

Általános követelmények

Bár a vitamódszert nem említi ez a műveltségi terület, témák sokasága kínálkozik a vitatkozva megismerésre, illetve az érvelésre. Ilyen például az érdekek ütközése a természetvédelemben, a környezetkárosító anyagok és azok hatása, a társadalmi és a környezeti folyamatok kölcsönhatásai, az energiatermelő és fogyasztó folyamatok hatásai a természetre és a társadalomra, a természeti környezet és a történelmi események összefüggései, az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásai, a környezetet veszélyeztető problémák stb.

Részletes – vitakultúrával összefüggő – követelmények a 10. évfolyam végén

  • Gyűjtsön információkat a népesedési válság kialakulásának okairól a statisztikák, almanachok, tömegkommunikációs források felhasználásával.
  • Vitassák meg, milyen okai lehetnek az eltérő gazdasági fejlettségnek.
Művészetek

A vizuális kultúra, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret területén sem említi a NAT a vitát mint módszert vagy eszközt, és az érvelés kifejezést sem használja a követelmények meghatározásakor. Legalább az alább felsorolt követelmények esetében mégis jól használható az érvelés, illetve a vitázás.

Vizuális kultúra

  • Kiemelkedő műalkotások, jelentős művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése (az európai művészeten kívüli példákon is).
  • A művészetről, művekről alkotott vélemény kifejtése.
  • Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére.
  • A történeti korszakok néhány jellemző tárgyának ismerete, a korstílus felismerése.
  • A környezetkultúra (építészet, tárgykultúra) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése.
  • Néhány alkotás (festmény, grafika, szobor, tárgy, épület, plakát) szóbeli összehasonlítása formai jegyeik alapján.
  • Szabadon választott műalkotás önálló elemzése (a választás indoklásával).
  • Ismertesse műalkotások és tárgyak alapján egy korszak stílusjegyeit.
  • Tudja összefoglalni a tanult művészeti korszakok, művészeti ágak legjellegzetesebb vonásait, ismerjen egy-egy kiemelkedő alkotást.
  • A művészettörténet nagy stíluskorszakainak és formajegyeinek ismerete egy-egy épület, tárgy példáján keresztül.
  • Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében.

A művészetek életünkben betöltött szerepéről, a stílusok és a kor összefüggéseiről, a modern vagy a hagyományos műalkotások jelentőségéről, érthetőségéről, megismerésének fontosságáról, a múzeumba és kiállításra járás szükségességéről fontos vitákat folytathatunk. Egy-egy műalkotás stílusának vagy szerzőjének meghatározására is érdekes kísérletet tehetnek érvek segítségével a diákok.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

  • Az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a forma és értelem, stílus és világkép összefüggéseinek felismerése.
  • Legyen tisztában az alkotói és befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásaival, az idő- és a térélmény átformálódásával (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulásával.
  • Ismerje a médiaszemélyiség kialakításának mechanizmusait.
  • A technikai kommunikációs eszközök szuverén használatának képessége (ismeretszerzés, kapcsolatteremtés).

A filmek, a televízió és a rádió, a reklámok életünkben betöltött szerepe kifogyhatatlan vitaforrás. A viták során a diákok a megszerzett ismereteket használják fel, újabb ismeretek után kutatnak a különböző forrásokban, megismerik mások álláspontját, alakul a szemléletük, tudatosabban közelítik meg a kultúrának ezt a területét, tudatosabb médiafogyasztóvá válhatnak.

Informatika

Könyvtárhasználat

Az informatika műveltségi területen belül a könyvtárhasználat az a részterület, amelynek követelményeit a vitamódszerrel való oktatás gyakorlati úton képes megvalósítani. A vitamódszer, az érvelés információgyűjtésen alapul, jártasságot biztosít a hagyományos és az elektronikus információhordozók használatában, a kritikus olvasásban, az információ relevanciájának megítélésében, az idézés és az etikus felhasználás módjában. Jegyzetelésre, cédulázásra, az összegyűjtött információ célszerű elrendezésére és a célnak megfelelő felhasználására épül. Az ezzel kapcsolatos követelmények közül emeltünk ki néhányat.

  • Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belőlük.
  • Tudjon segítséggel tartalom szerint tájékozódni és anyagot gyűjteni.
  • A számítógépes tájékoztató segédletek elveinek megismerése, lehetőség szerinti bemutatása, használata.
  • Az információkezelés és -feldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, információfeldolgozás, -rendszerezés, közlés, értékelés), technikáinak (irodalomjegyzék készítése, jegyzetelés, cédulázás, vázlat készítése), módszereinek és etikai szabályainak alkalmazás szintű ismerete.
Életvitel és gyakorlati ismeretek

A vitamódszer és az érvelés explicit formában csak kis szerepet tölt be a NAT-ban ezen a műveltségi területen, a témák azonban kínálják magukat. A technika életünkben betöltött szerepe, a természetre és az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása jól megismerhető ezzel a módszerrel. Sok, a háztartással, az otthonnal kapcsolatos kérdés is feldolgozható a módszer alkalmazásával, például a tudatos életvitel, a szabadidő eltöltése, az önzetlenség, az otthoni betegápolás vagy szülés, a különböző lakástípusok előnyei, az energiával való takarékosság, a biogazdálkodás stb. A NAT-ban az alábbi utalások találhatók.

Technika

  • Tájékozódjanak az energiatermelés problémáiról.
  • Korunk megoldásra váró technikai kérdéseinek (új energiaforrás) megvitatása.

Háztartástan

  • Elemezzék a családi háztartáson belüli környezeti veszélyforrásokat. Vitassák meg, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni.
Pályaorientáció

A pályaorientáció tekintetében azért van kiemelkedő szerepe a vitamódszernek, mert a hagyományos oktatásnál alaposabb elmélyülést tesz lehetővé, és ezzel hozzájárul egy-egy szakterület jobb megismeréséhez, így az érdeklődés kialakulásához vagy egy-egy képesség felfedezéséhez. Különösen a szakköri formában gyakorolt disputa alkalmas erre, amikor nemcsak egy-egy szaktárgy műveltséganyaga, hanem annál szélesebb, változatosabb témák kerülnek megvitatásra. A disputának ez a formája gyakran hozzájárul a közéleti érdeklődés és a felelős állampolgári magatartás kialakulásához is. Ugyanakkor segít leküzdeni azokat a kommunikációs gátlásokat, amelyek a pályaválasztásban korlátozó szerepűek, a tájékozódás szélesebb spektrumát biztosítja, növeli az esélyeket és a lehetőségeket is. Ebben az életkorban általában még nem motiváltak a diákok a munkaerő-piaci helyzet megismerésére. Ugyanakkor fontos, hogy pályaválasztásuk, élettervük reális alapokon nyugodjon. A vitamódszer játékosságánál és személyességénél fogva ösztönzi az alapos tájékozódást, így a pedagógus hatékony segítsége lehet például az alábbi követelmények megvalósításában.

  • Gyűjtsön információkat arra vonatkozóan, hogy az egyes életszakaszokban mely életszerepeknek nő meg a jelentősége és miért (gyerek, tanuló, dolgozó, házastárs, szülő).
  • Adatok gyűjtése, amelyek alátámasztják a rugalmas pályaváltások szükségességét Magyarországon.
  • Készítsen tulajdonságlistát, amelyből kiderül, hogy milyennek kell lennie egy nyitott, rugalmas munkavállalónak.
  • Gyűjtsön adatokat hazánk munkaerő-piaci helyzetéről.
  • Szerepjáték formájában gyakorolják a biztos fellépést, amely eredményes lehet a felvételi beszélgetés során.
  • Vitassák meg, hogy a pályakezdőknek milyen beilleszkedési nehézségeik lehetnek az új munkahelyen.
* * *

Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a vitamódszer alkalmazása az oktatásban segíti a NAT alapelveinek megvalósulását és a közös követelmények érvényesülését.

A NAT műveltségi területei közül az Anyanyelv és irodalom, az Élő idegen nyelv, az Ember és társadalom, az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, az Informatika, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek kívánja meg, illetve teszi lehetővé az érvelési technikák, a vitamódszer alkalmazását. (A Matematika, valamint a Testnevelés és sport műveltségi területek nem alkalmasak e technika, tanítási módszer alkalmazására, illetve a vita szerepe e területeken elhanyagolható.)

Az érvelés szóban és írásban, valamint a vitázás az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen tananyag. Alapjaiban e terület – tantárgyainak – keretében kell megtanulniuk a diákoknak, hogyan gyűjtsenek információt, és hogyan használják fel azt. El kell sajátítaniuk a véleményformálás és -kifejezés kulturált módját, a manipulációs szándék felismerését, mások véleményének tolerálását, tiszteletét. Ez azt jelenti, hogy az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatos technikai ismeretekkel, valamint az érvelés és cáfolás technikájával is ezen a műveltségi területen belül kell felvértezni a tanulókat. Csak így képzelhető el, hogy a más műveltségi területeken megkívánt alkalmazás hatékony lesz.

Az Informatika műveltségi területen belül a Könyvtárhasználat követelményei kölcsönhatásban állnak a vitamódszerrel: azok a jártasságok, amelyek követelményként jelennek meg az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatban, könnyen megszerezhetők a viták során, és a megszerzett képességeket gyakorolhatjuk az egyes tantárgyak vagy szakkörök témáinak feldolgozása közben.

Az Ember és társadalom műveltségi terület kiemelkedik abban a tekintetben, hogy összeállítói a többi területhez képest óriási szerepet biztosítottak a vitának, az érvelésnek, a különböző nézőpontok alkalmazásának, a kritikus gondolkodásnak. Ez a terület tehát nemcsak széles terepet nyújt témái által a vitatkozva tanításra, illetve az érvelő technikák gyakorlására, hanem kifejezetten megköveteli e módszerek és technikák alkalmazását.

Bár elvétve szerepel a vita és az érvelés kifejezés a többi kiemelt területen is, megállapítható, hogy e műveltségi területek követelményeinek kidolgozói nem tartották fontosnak a módszer (bármely módszer) megnevezését, inkább csak a tananyagot, a megkívánt ismereteket jelölték ki. Ugyanakkor számtalan lehetőséget nyújtanak vitára, érvelésre, megalapozott véleménynyilvánításra azok a témák, amelyekkel foglalkoznak.

Külön érdemes kiemelni, hogy a vitamódszer az élő idegen nyelv elsajátításában olyan szituációt teremt, amelyben a nyelv eszközzé válik, a szókincs és a kifejezés gazdagsága, relevanciája szinte automatikusan bővül, a motiváció adott, a helyzet természetes. Az internetes projekteknek köszönhetően kinyílik az osztályterem, kapcsolatot teremthetünk más országok nyelvtanuló diákjaival vagy a célnyelvi országok diákcsoportjaival. A jól megválasztott vitatéma a nyelvtanulás katalizátorává válik szóban és írásban egyaránt. Hozzájárul az ismeretszerzés és az önkifejezés vágyának mint legfontosabb motiváló tényezőknek a felébredéséhez.

Az Ember és természet, a Földünk és környezetünk, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek követelményeinek összeállítói alig említik ugyan a vitamódszer és az érvelés alkalmazását, a témák sokasága szinte kínálja magát, hogy feldolgozásuk során a pedagógus ezeket az eszközöket is alkalmazza. A vita ugyanis mindig megkívánja, hogy a tankönyvi anyagnál mélyebben, szélesebb körben tájékozódjanak a diákok, személyesen állást foglaljanak egy vitatható kérdésben, és állásfoglalásukat az olvasottak, tanultak alapján bizonyítékokon alapuló érvekkel támasszák alá.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.