2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 június

Honismereti munkatankönyv

2009. június 17.

Honismereti munkatankönyv

Lévai Béla könyve a Nemzeti alaptantervre épült, a Hon- és népismeret követelményeinek tesz eleget. Ezeket a Nemzeti alaptanterv a következőképpen fogalmazza meg: "A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre."

A munkatankönyv a józsai általános iskolák 4-8. osztályos tanulóinak készült, hiszen elsősorban Józsa és környéke múltjával és jelenével foglalkozik. A történelmet és honismeretet tanító pedagógusok használhatják munkájuk során.

A kötet felépítése évfolyamonként tagolódik. Minden osztályban öt-öt tanítási egység anyaga található.

A negyedik osztályos tananyag földrajzi szempontok alapján mutatja be a települést. A tágabb környezetből kiindulva juttatja el a gyerekeket szűkebb világukig, a lakásukig. Térképen jelölteti Debrecen és Józsa magyarországi elhelyezkedését, közelebbi környezetét, utcáit s legvégül a gyerekek lakóházait. Megismerteti Felsőjózsa és Alsójózsa térfelszíni viszonyait. Feleleveníti régi halmok, hátak, árkok emlékeit, utcanevekben megtalálható elnevezéseket gyűjtet az elfeledett, eltűnt erdőkről, dombokról, épületekről. A záró rész Debrecen-Józsa éghajlatát mutatja be, és kitekintést ad korábbi évszázadok emlékezetes időjárási és fényjelenségeire.

Az ötödik osztályosok feladatai a történelemórák tananyagához kapcsolódnak. A könyv megismerteti a tanulókkal Józsa őskori és népvándorlás kori múltját. Bemutatja az e tájról előkerült leleteket, például a Dalmi Sándor telkén talált kőbaltát. Térképen jelölteti a gyerekekkel a honfoglalás kori települések és temetők helyét. A tanulók az öt órán teljes képet kaphatnak szülőhelyük legkorábbi életéről.

A hatodik osztályos tananyag az 1200-as évektől kezdődően az 1600-as évekkel bezárva mutatja be a település életét, amellyel nagyon jól érzékelteti a nagy történelmi folyamatokat. A családfa-ábrázolások megfigyeltetésével, illetve a hozzájuk kapcsolódó feladatok segítségével a tanulók a település egykori birtokosaival ismerkedhetnek meg. A történelmi anyag minden fontosabb évszámot, eseményt tartalmaz.

A hetedik osztályos foglalkozások az 1700-as évektől az 1800-as évek végéig ismertetik meg Józsa múltját. Az első két rész a földek, szőlőskertek igazgatásával, a kertes gazdák életmódjával, építkezési, táplálkozási szokásaival foglalkozik. A harmadik részben megismerhetik a tanulók Józsa önálló községgé válását. Az idetartozó feladatoknak is a szülőföld szeretetére nevelés a célja. A negyedik rész néprajzi szempontok alapján mutatja be a község néphagyományait. Jeles népi szokások, táltos- és boszorkánytörténetek elevenednek meg. A befejező rész a XIX. századi iskolai életet hasonlíttatja össze a mai rendszerrel. A vallási élethez kapcsolódva a település templomait mutatja be.

A nyolcadik osztály öt tananyagrészlete az első világháborútól napjainkig tárgyalja Józsa történetét. Az első foglalkozás 1914-1919-ig eleveníti fel a település múltját. Megtudható belőle, "Hogyan lettek vitézzé a józsai katonák?". A második rész a két világháború közötti időszakkal foglalkozik. Józsa nagyközséggé alakulását, az elöljárói testület felépítését tanítja. A harmadik foglalkozás témája a második világháború. A józsai honvédelmi bizottság megalakulásától az itt folyó harci eseményeken át az elesettek névsorának közlésével teljes képet ad a korszakról. A negyedik rész az 1945-1956 közötti időszakot mutatja be: a politikai pártok megalakulását, a tanácshatalom éveit és az 1956-os forradalom eseményeit tárgyalja. A befejező részlet a jelenbe vezeti el a tanulókat. Az 1960-70-es évek közötti változásokat, az 1981-ben történt Debrecenhez csatolás körülményeit ismerteti meg a gyerekekkel. A tananyagot és a könyvet is a következő szavakkal zárja a szerző: "Minden ország, minden település egy ťkis világŤ, s mindnek megvan a maga szépsége. A mi lakóhelyünknek, Józsának is."

A tankönyv a legteljesebb értelemben a hazaszeretetre nevel. A gyerekek teljesen beleélhetik, beleérezhetik magukat az őskori, középkori vagy múlt századi Józsa életébe. Lakóhelyük szinte minden utcájához, házához kapcsolódik egy-egy esemény, történet, emlék a múltból. Az egész könyvet áthatja az otthon, a szülőföld, az emberek és a természet iránti szeretet. A szülőhely múltjának tiszteletére és a hagyományok megőrzésének fontosságára tanítja.

A tankönyv szerzője a leírt, történelmi tananyagot különböző feladatokkal töri meg, teszi változatossá, amelyek alapján azonnal számon is kéri az olvasottakat, gondolkodásra késztet vagy cselekedetet. Felhívja a figyelmet helyesírási problémákra is, például a földrajzi nevek írásakor. A "Jó, ha tudod" és a "Kitekintés" című leckerészek országos eseményekkel vetik egybe a település életét. A "Kiegészítő olvasmány"-okkal színesebben elevenednek meg az egyes történelmi korszakok. A kötetet fekete-fehér fényképek, valamint ábrák teszik szemléletesebbé.

A tankönyv formailag és tartalmilag nagyon szépen, színvonalasan összeállított munka. Példa értékű munkatankönyv a honismerettel foglalkozók számára. A magyar nyelvterület minden településéről készülnie kellene ehhez hasonló, tanításra és tanulásra szánt tankönyvnek.

(Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa. Honismereti munkatankönyv. Debrecen-Józsa, 1996. 113 o.)

Gyermánné Huga Ibolya

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.