2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Hidak a tantárgyak között

Bevezetés

2009. június 17.

Kerber Zoltán

Bevezetés – a kutatás rövid bemutatása

A tantárgyak helyzetével foglalkozó (obszervációs) kutatás 2004–2005-ben a kereszttantervi kompetenciák fejlesztésének lehetőségeivel és a tantárgyközi tanítási gyakorlat helyzetének elemzésével foglalkozott a közoktatásban. Kötetünkben e kutatás eredményeit foglaltuk össze.

A korábbi évek kutatásai1 meggyőztek bennünket2 arról, hogy a pedagógusok általában csak az általuk tanított tantárgy/ak belső problémáival foglalkoznak komolyan. A jelenlegi tantárgyi struktúra meglehetősen merev, amelyet az iskola szervezeti rendje, munkaerő- gazdálkodási struktúrája még csak erősít. A tantárgyak közötti kapcsolatok keresése még nem jelenik meg fontos szempontként sem az igazgatók, sem a pedagógusok gyakorlatában. Ezért részletesebben is kíváncsiak voltunk a pedagógusok tantárgyköziségről alkotott véleményére, arra, hogy milyen összefüggések találhatók a tantárgyköziség elfogadása, a korszerű tanulásszervezési formák használata és az értékelési módszerek között. A korábbi évek kutatásainak másik fontos tanulsága az volt, hogy a pedagógusok nehezen tudják beilleszteni gyakorlatukba a közös követelményeket (NAT 1995), a kereszttantervi tartalmakat.3 A tartalmak, területek jó részét szintén valamelyik tantárgy illetékességi területébe sorolják, s így azok nem működnek valódi kereszttantervi tartalomként. A NAT 2003 óta a kompetenciafejlesztés a hazai tartalmi szabályozási rendszerben is középpontba került. A kompetenciaterületek egy része kereszttantervi jellegű, azaz tantárgyakon átívelő módon fejleszthető. Bár a felülvizsgált NAT felmenő rendszerben épül be a közoktatásba, kíváncsiak voltunk arra, hogy az általunk kiválasztott kompetenciaterületek fejlesztésére mekkora hangsúlyt helyeznek már most az iskolák, illetve a pedagógusok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kompetenciafejlesztést középpontba állító oktatás gyakorlatban való megvalósulása még hosszabb ideig tartó folyamat, ezért kutatásunk eredményeinek közlése nem azt a célt szolgálja, hogy bármit is számon kérjünk a pedagógusokon, iskolákon. Tendenciákra, a változás apróbb és nagyobb jeleire voltunk kíváncsiak, azt vizsgáltuk, hogy miképpen vélekednek az iskolákban a tartalmi szabályozási rendszerben bekövetkezett hangsúlyváltásokról. A több éve folyó obszervációs kutatás alapelvéhez ragaszkodtunk, mely szerint helyzetképet szeretnénk felvázolni, s nem ítéletet alkotni.

2005 tavaszán 276 intézményben (145 általános és 131 középiskolában) végeztünk kérdőíves felmérést.4 Három kereszttantervi kompetenciaterületet emeltünk ki: a komplex problémamegoldást, a kooperációt (szociális kompetenciák) és a kommunikációt.5

A kutatási terv megfogalmazásakor a következő szempontokat érvényesítettük:

  • kapcsolódjunk a NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataihoz,
  • használjuk fel az országos kompetenciamérés (OKM) eredményeit,
  • részletesen elemezzük az iskolai, tanári, tanítási gyakorlatot (ehhez a strukturált interjús/kérdőíves módszert alkalmaztuk),
  • tárjuk fel a kereszttantervi témák, nevelési területek, tantárgyközi kapcsolatok iskolai formáit,
  • jussunk „közelebb” a tanórai gyakorlathoz,
  • kapcsolódni tudjunk a korábbi obszervációs kutatások eredményeihez,
  • használjuk fel más OKI-s kutatások, kitüntetetten a hozzáadott értékkel (HÉI) kapcsolatos kutatások eredményeit.

Iskolánként három kérdőívet töltettünk ki kérdezőbiztosok segítségével: az igazgatóval, egy magyar nyelv és irodalom szakos, illetve egy matematika szakos tanárral.6

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk a kereszttantervi kompetenciák fejlesztésének helyzetét a közoktatásban, illetve, hogy feltárjuk, milyen szervezeti és humán feltételei, keretei vannak a tantárgyközi kapcsolatoknak az adott iskolában. Célunk volt az is, hogy a válaszok elemzése során információkat szerezzünk a tanítási óra kvalitatív elemeiről.

Az igazgatóktól az egész iskola munkájára vonatkozó információkhoz jutottunk: a tantárgyköziség iskolai gyakorlatáról, szervezeti formáiról, illetve a kompetenciafejlesztés lehetőségeiről, a tanárok és az iskola értékeléséről, a tanárok által alkalmazott tanulás- és tanításszervezési eljárásokról.

Az igazgatói kérdőív fő témakörei a következők voltak:

  • Tantárgyköziség – korszerű tartalmak.
  • Kompetenciák fejlesztése.
  • Az iskola élete, a tanárok munkája:
    • munkaközösségek,
    • tantestület,
    • vezetői munka,
    • tanulásszervezés,
    • hospitálások,
    • továbbképzések – innovációk,
    • az iskola eredményességének tényezői.

A két tanári kérdőívben (magyar nyelv és irodalom, illetve matematika) koncentráltan a tanári munka részleteire, az órai gyakorlatra voltunk kíváncsiak a már említett három kereszttantervi kompetenciát középpontba állítva. A következő szempontokat vizsgáljuk kiemelten:

  • A tantárgyköziség gyakorlata.
  • Tanulásszervezési eljárások alkalmazása: differenciálás, csoportmunka, kooperatív munkaformák, projektmódszer.
  • A kompetenciafejlesztés gyakorlata: problémamegoldás, kommunikációs képességek, együttműködési képességek, tanulás.
  • Értékelés: individualizálás, egyéni követelmények, felzárkóztatás, tehetséggondozás, a formatív értékelés elemei, a kimeneti mérések eredményeihez való igazodás (kompetenciamérés).

Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogy a tanárok milyen véleményt formálnak a kereszttantervi kompetenciákról, mennyire működnek együtt ezeknek a kompetenciáknak a kialakításában, fejlesztésében, mennyire szabja meg órai munkájukat ez a szempont. Milyen módon kapcsolódnak össze ezek a kompetenciafejlesztések a különböző tantárgyi területek között? Van-e ennek a törekvésnek kihatása a pedagógiai programra, az iskolai munka szervezeti kereteire? Kérdéseinkkel szerettünk volna közelebb kerülni az órai gyakorlathoz, az ott folyó tevékenységekhez, ezért egyedi órai helyzetek elemzését is vállaltuk. Ennek érdekében a tanári kérdőívek utolsó részében konkrét órai szituációk, tanítási helyzetek megoldási módjaira kérdeztünk rá. Ez a kérdéscsoport alkalmat adott arra, hogy belelássunk a tanárok tanórán alkalmazott módszertani döntéseibe.

A kutatást 16 mélyinterjúval egészítettük ki7, ahol az igazgatókat kérdeztük a felzárkóztatás, tehetséggondozás és a korszerű tanulásszervezési formák használata közötti összefüggésekről, illetve az iskolában folyó gyakorlatról. Az interjúk árnyalták a kérdőívek feldolgozása során kapott képet, a tanulmányok írásakor figyelembe vettük az itt szerzett tapasztalatokat.8 A mélyinterjú fő kérdéscsoportjai a következők voltak:

  1. Milyen szervezeti és milyen személyi háttér áll rendelkezésre az adott iskolában a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra?
  2. Mi a tapasztalata a korszerű tanulásszervezési formákkal kapcsolatban? Hogyan működnek (milyen pedagógiai megoldásokat takarnak) ezek a módszerek az adott iskolában? Példák bemutatása.
  3. Mennyire alkalmasak ezek a korszerű módszerek a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásának csökkentésére, és mennyire alkalmasak a tehetséges gyerekek fejlesztésére? Melyik módszer melyik csoport esetében ad eredményesebb pedagógiai megoldást?
  4. A kompetenciafejlesztést és az alkalmazható tudás átadását középpontba állító oktatás koncepciója mennyire van összhangban az iskolával szemben támasztott külső elvárásokkal (továbbtanulási, felvételi követelmények, társadalmi /szülő, munkaerőpiac stb./ igények)?
  5. Mi határozza meg leginkább az iskola sikerességét, eredményességét? A két fogalom ugyanazt takarja-e? Az eredményesség szempontjából a tehetséggondozás vagy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a meghatározóbb az adott iskolában?
  6. A tanulók fejlesztése szempontjából a heterogén vagy a homogén háttérrel és képességekkel rendelkező gyerekeket tanító iskola van pedagógiailag szerencsésebb helyzetben? Az adott iskola tapasztalatai.

A kutatás feldolgozásakor az alapmegoszlások, a keresztelemzések és a többdimenziós elemzési módszerek (főkomponens-elemzés és klaszteranalízis) tanulságait is felhasználtuk.9

A kötet szerkezete a következő: A tantárgyközi oktatás helyzetének és a kompetencia-fogalom alakulásának elemzése után az iskolák belső világára vonatkozó információkat, kutatási eredményeket mutatjuk be az igazgatók válaszai alapján. A kötet második részében négy kompetenciaterülettel10 kapcsolatos tanári attitűdöket, e kompetenciák fejlesztésével összefüggő gyakorlati helyzetet mutatjuk be. Megvizsgáltuk, hogy milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok az általános és középiskolákban, mert a kutatásunk eredményeinek feldolgozása során nyilvánvalóvá vált, hogy a korszerű tanulásszervezési módok használata, a tantárgyköziséghez való pozitív viszonyulás, a kompetenciafejlesztéshez való pozitív viszony összefüggésben van egymással. A kötetet két olyan írás zárja, amelyekben a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematikaórák tanórai gyakorlatát mutatjuk be a pedagógusok válaszai alapján. Ezek a tanulmányok felhasználják a konkrét órai szituációkat elemző kérdésekre adott válaszok tanulságait is.

A kötet minden tanulmánya ugyanazon kutatás eredményeit használta fel, de az eredmények áttekintésekor, értelmezésekor minden szerző a saját témáját tekintette elsődlegesnek. Ebből következően több alkalommal előfordul, hogy ugyanazokat az adatsorokat jelenítik meg az írásokban, de az értelmezés kerete, a nézőpont minden írásban más és más. Ennek köszönhetően reméljük, olyan sokoldalú és sokszínű értelmezését tudjuk adni a kutatásnak, amely az adatok mögött megbújó folyamatokat is a lehető legárnyaltabban mutatja be.

A kötet szerzőivel együtt abban reménykedem, hogy kutatásunk eredményei nyilvánvalóvá teszik azt, hogy a tantárgyközi oktatási gyakorlat megteremtése és a különböző kompetenciaterületek fejlesztése az elkövetkező évek megkerülhetetlen pedagógiai feladatává válik. Bízunk abban, hogy ez a kötet egyrészt segítséget nyújt a feladatok minél pontosabb megfogalmazásához, értelmezéséhez, másrészt az iskolák, az igazgatók és a pedagógusok számára átláthatóvá teszi azt a sokrétű, bonyolult változási folyamatot, melynek nap mint nap aktív részesei.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.