2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 február

Helyi tantervek a szakképző iskolában

2009. június 17.

Szenes György

Helyi tantervek a szakképző iskolákban

A szerző a NAT bevezetésének a szakképzésben várható hatásait veszi számba. Bemutatja továbbá azt, hogy milyen funkciója van a szakképző intézményekben a helyi tantervnek.

A jelenleg hatályos közoktatási és a szakképzési törvényeket az Országgyűlés 1993-ban fogadta el. A közoktatási törvényt 1995-ben és 1996-ban, a szakképzési törvényt 1994-ben és 1995-ben módosították. Alapvetően ez a két törvény, továbbá az önkormányzatokról szóló törvény szabályozza a közoktatást és ennek szerves részét képező szakképzést. Ezek a törvények jelölik ki a közoktatás-politika és a szakképzés-politika mozgásterét is.

A tartalmi szabályozás fő dokumentumai: az óvodai nevelés országos alapprogramja, a NAT, a szakmai képzés központi programja az elmúlt két évben elkészültek. A közoktatásban megkezdődött a tartalmi modernizáció. Ugyanakkor az elkészült tartalmi szabályzókat folyamatosan felül kell vizsgálni, hiszen kipróbálásuk csak a jövőben kezdődik.

A szakképző iskolák helyi tanterveit a Nemzeti alaptanterv, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai képzés központi programjai határozzák meg. Ezekből kettőt emelek ki: a Nemzeti alaptantervet és az érettségi vizsgakövetelményeket, amelyek döntőek a helyi tantervek elkészítése során.

A NAT a kötelező oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni. Lehetővé teszi, hogy minden iskolatípus minden intézményében a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellő idővel rendelkezzenek.

A NAT nemcsak megengedi a különböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli.

Az új érettségi vizsgát az jellemezi, hogy egységes, kétszintű és standardizált. A közoktatási törvény szerint az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet a tanulók a tizenkettedik évfolyam követelményeinek teljesítése után tehetnek le. Az érettségi vizsgán a tanulók kötelező és szabadon választott tantárgyakból adnak számot tudásukról. A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv.

A választandó tantárgyak körét a vizsgaszabályzat határozza meg. Mivel a szakközépiskolákban szakmai előkészítés is folyhat a közismereti oktatás mellett, ezért lehetőség van ezekben az iskolákban arra, hogy a tanulók szakmai előkészítő tantárgyakból is érettségi vizsgát tegyenek. Ezek a tantárgyak jelenleg a következők: a gépészet alapjai, az elektronika alapjai, vegyipari alapismeretek, építészeti alapismeretek, turizmus és vendéglátói ismeretek, elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan), üzleti gazdaságtan, szoftvertechnológiai alapismeretek, hardvertechnológiai alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, környezetvédelmi alapismeretek, élelmiszeripari műveletek és gépek, egészségi alapismeretek, szociális alapismeretek, közlekedésműszaki alapismeretek, szállítmányozási alapismeretek, marketingismeretek.

A választható érettségi tantárgyak száma a jövőben várhatóan növekedni fog.

Az érettségi vizsgának az oktatási rendszerben kettős funkciója van. Egyfelől tanúsítja azt, hogy a jelölt középiskolai tanulmányai során mit és milyen szinten sajátított el. Az erről szerzett bizonyítványt azok hasznosítják, akik az érettségi után szakmát kívánnak tanulni, vagy közvetlenül munkába állnak és alkalmazásukat érettségi bizonyítványhoz kötik a munkaadók. Az érettségi bizonyítvány másik funkciója a szelekció, vagyis ennek alapján választják ki azokat a jelölteket, akik alkalmasak az egyetemeken vagy a főiskolákon való továbbtanulásra. A kétszintű érettségi vizsga ezt a két funkciót kapcsolja össze, vagyis megbízható képet ad a jelöltek műveltségéről, és egyben a válogatás alapjául szolgál a felsőoktatási intézményeknek.

Az 1996 júliusában módosított közoktatási törvény szerint az iskoláknak 1998. szeptember 1-jéig kell elkészíteniük a pedagógiai programjukat és ennek részeként a helyi tantervüket. A helyi tanterveket a fenti időponttól felmenő rendszerben az első és a hetedik osztályban kell bevezetni.

A helyi tantervben az iskola a teljes képzési ciklusra határozza meg az elérendő célt, ezért ennek a tantervnek a szakképző iskolákban az általánosan művelő tantárgyak programjain kívül értelemszerűen tartalmaznia kell a szakmai előkészítő tantárgyak, valamint az érettségit követő szakmai képzés esetén ezen szakmai tantárgyak tanterveit is. 1998 szeptemberétől, illetve a NAT felfutásától a szakképző iskolákban olyan helyi tantervet kell alkalmazni, amelyben 16 éves, szakközépiskola esetén 18 éves korig nincs szakmai képzés, hiszen eddig tart az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz. Lehetőségük van azonban a szakképző iskoláknak arra, hogy már ebben az időszakban is folytassanak szakmai előkészítést.

A szakmai előkészítés két szakaszban valósulhat meg: Az első szakasz a 9-10. évfolyam, ahol szakmai orientációt folytathatnak az iskolák, szem előtt tartva, hogy a NAT követelményrendszerét teljesíteniük kell. Természetesen nem ugyanannyi idő áll rendelkezésére a szakmai orientációra egy olyan iskolának, amely nem tűzi ki céljául az érettségi elérését, ezért csak a NAT minimumkövetelményeit tanítja, mint egy olyan szakközépiskolának, amely a fentiek mellett az érettségit is kitűzi célul, és ezért nem elégedhet meg a NAT-minimummal.

A második szakasz a 11-12. évfolyam, ahol szakmai alapozást folytathatnak a szakközépiskolák, miközben felkészítik tanulóikat az érettségi vizsgára. A szorosan vett szakmai specializáció az érettségi utáni szakképző évfolyamokon történik. Az érettségit nem adó iskolákban a tizedik osztályt lezáró alapműveltségi vizsga után kezdődhet a szakmai képzés.

Ezeknek a követelményeknek felel meg az alábbi óraterv, ahol a szakmai előkészítő tantárgyak (szakmai orientáció és szakmai alapozás) a szakmacsoport differenciált igényei szerint különbözőek.

A helyi tanterv szerves része a szakmai képzés központi programja. Az iskola pedagógiai programjának meg kell határozni, hogy a szakképző 13. és 14. évfolyamból mennyi időt számítanak be a szakmai előkészítő oktatásban részesült tanulóknak. Javaslom, hogy ez egy tanév legyen, hiszen a 9-12. évfolyamon mintegy 1100 óra fordítható szakmai előkészítésre. A gimnáziumot végzettek - mivel nekik szakmai előkészítésben nem volt részük - két év alatt szerezhetik meg a szakmai végzettséget. Az időbeszámítás a szakma jellegétől függően más mértékű is lehet.

Szakközépiskolai óraterv
Tantárgyak  9. o.  10. o.  11. o.  12. o.  Érettségi  Osztály/csoport 
Irodalom     
Magyar nyelvtan   
Történelem   
Társadalomismeret/filozófia     
Angol nyelv/német nyelv*  9/2 10/2 11/2 12/2 
Matematika  9/2 10/2 11/2 12/2 
Fizika  2****  2****  11/2 12/2 
Kémia   
Biológia   
Földrajz   
Informatika, technikai ismeretek    9/2 10/2 
Ének-zene     
Testnevelés     
Szakmai előkészítés  Orientáció  Szakmai orientáció  1,5  1,5    9/2 10/2 
Alapozás  Szakmai alapozás, elmélet  11/2 12/2 
Szakmai alapozás, gyakorlat    11/3 12/3 
Összesen  27,5  27,5  30  30     
Nem kötelező órakeret    Osztályfőnöki     
Idegen nyelv***     
Informatika    11/2 12/2 
**  Szakmai orientáció  3,5  3,5    9/3 10/3 
Magyar nyelv és irodalom     
Történelem     
Idegen nyelv     
Matematika     
Fizika, kémia, biológia     
Szakmai alapismeretek     

K Kötelező érettségi tantárgy.

V Választható érettségi tantárgy.

* A tanuló választása szerint.

** A nem kötelező órakeretből az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez, továbbá a 9-10. évfolyamokban szakmai orientációra és a 11-12. évfolyamokban szakmai alapozásra használunk fel órákat a tanuló választása szerint.

*** Az idegen nyelv váltására kényszerült tanulók felzárkóztatására.

**** Az iskola képzési profiljának megfelelően valamelyik természettudományi tantárgyat négy évig tanítja.

Megjegyzés: Az iskola a kötelező (K) érettségi tantárgyakon kívül a szakirány szerinti továbbtanulás miatt a fizika tantárgyat, a szakmai végzettség megszerzése céljából a szakmai előkészítő tantárgyat ajánlja választani (V).

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.