2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> A kompetencia >> Hazai fejlesztési irányok

Falus Katalin – Jakab György :: Aktív állampolgárságra nevelés

2009. június 17.

A jelenismereti tárgyak rendszerszerű fejlesztése 2000-ben kezdődött el az Országos Közoktatási Intézetben: először az Emberismeret és etika, majd a Társadalomismeret modultantárgy, később a kettő ötvözéséből létrejött teljes óraszámú komplex tárgy, az Ember- és társadalomismeret, etika fejlesztése indult el, s tart jelenleg is. A rendszerszerű fejlesztésnek már voltak előzményei, 1999-től évente egy-két projektben tudtunk a témában – különböző megközelítésekből – fejleszteni. Fejlesztésünk a diákok közvetlen szocializációs szükségleteinek támogatását tekinti elsődleges feladatának, s ebben az értelemben legfőképpen pedagógiai célok határozzák meg. Azt valljuk, hogy egy ilyen jellegű tárgynak az alapvető ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Magyarországon ugyanis – a jól ismert történelmi kacskaringók miatt – alapvetően megsérült a társadalmi mintaátadás, a szocializáció folyamata: a szülők mintáival a felnövekvő nemzedékek már nem nagyon tudnak boldogulni; az iskolának tehát egyre inkább segítenie kell a családokat gyermekeik szocializálásában. Ez a megközelítés három alapvető pillérre építi a tárgy iskolai gyakorlatát:

  • A társadalomra vonatkozó alapvető ismeretek, fogalmak átadása.
  • Különböző készségek (gondolkodási, kommunikációs, együttműködési készségek stb.) megalapozása és erősítése.
  • Az aktív társadalmi részvétel megalapozása (a diákoktól csak akkor várható el, hogy cselekvő állampolgárokká váljanak, ha már az iskolában is – a diákönkormányzatban, a helyi társadalom szintjén – aktív résztvevői lehetnek a közéletnek).

Ebben az értelemben az ilyen jellegű szocializációs tárgy közvetlen módon is a jövő tantárgya, az egész életre szóló tanulás része. A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében tudatosan, aktívan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit sajátítanak el, mit tanulnak meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a későbbiekben, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Módszertanából – esettanulmányok, problémacentrikus feldolgozások, beszélgetések, szociodráma – adódóan sokan az osztályfőnöki órákhoz hasonlítják az ilyen jellegű órákat, de a társadalomtudományi megközelítés rendszerezettsége és fogalmi rendszere révén ez a tárgy meg tudja őrizni sajátos tantárgyi arculatát.

A tananyagról

Az általunk fejlesztett tananyag tehát a szocializáció fogalma köré épül. Természetesen továbbra is úgy gondoljuk, hogy a felnövekvő generációk szocializációjának alapvető színtere a család, de mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy az iskolának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia ezen a téren. Egyre inkább szükség volna egy olyan általános készségfejlesztő programra, amely tudatosan közvetíti a szocializációhoz szükséges képességek, attitűdök, személyiségjegyek és ismeretek összességét. A fő cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, személyiségük formálása; a diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek a társadalmi környezetük különböző mintáinak bemutatásán, helyzetgyakorlatain keresztül, a különböző alternatívák ismeretében és cselekvési formák gyakorlása révén abban segíti őket, hogy képesek legyenek számukra ismeretlen szituációban is eligazodni és az általános emberi és polgári normáknak megfelelően viselkedni. Fontos cél továbbá, hogy fejlesszük a fiatalok társadalmi tájékozottságát, tájékozódási képességét, illetve megalapozzuk a demokratikus közéletben való tudatos részvételüket; felkészítsük őket a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

A tananyag demokratikus jellege abban is megmutatkozik, hogy a tananyag kidolgozásának szükségessége nemcsak az állam (közösség) oldaláról fogalmazódik meg, hanem az egyéni jog oldaláról is. Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus társadalomban minden diáknak joga van arra, hogy elsajátítsa a társadalmi, gazdasági és politikai életben való kompetens részvételhez szükséges tudást, készségeket, meggyőződést, attitűdöt és értékeket.

A tananyag pedagógiai szemlélete legfőképpen arra (az új NAT-tal összhangban levő) felismerésre épül, hogy egy ilyen jellegű szocializációs program kizárólag akkor lehet hatékony és eredményes, ha folyamatosan, valamennyi évfolyamon működik, és az iskola egészét (az iskola teljes viszonyrendszerét) átfogja.

A hagyományos társadalomismereti, illetve állampolgári tananyag a diákok állampolgárságát, társadalmi szerepvállalását valamilyen jövőbeli állapotnak tekinti, nem pedig a jogok és kötelezettségek folyamatos viszonyrendszerének, amellyel a fiatalok gyermekkoruktól kezdve naponta találkoznak.

Az általunk képviselt tananyag lényege éppen az, hogy a diákok már az elemi szinten is szisztematikusan foglalkozzanak a társadalmi együttélés alapvető kérdéseivel, hiszen a demokratikus beidegződések, a szemlélet és a különböző készségek kizárólag hosszú távon sajátíthatóak el. Ebben az értelemben az iskolát egy sajátos társadalmi gyakorlótérnek tekintjük, ahol a diákok nemcsak elméleti képzést kapnak, hanem a gyakorlatban (pl. a diákönkormányzat, helyi társadalom) is folyamatosan kipróbálhatják magukat.

Ez a tantárgy nagyon sokféle tudományterület elemeit ötvözi. Mindez persze fölerősítheti azokat a tanári félelmeket, amelyek szerint ennek a tárgynak a tanításához polihisztorra volna szükség. Nagyon fontos tehát leszögezni, hogy a tanár feladata nem az, hogy minden tudományág magas szintű művelője legyen, hanem az, hogy pedagógusként (el)vezesse a diákokat a különböző társadalmi kérdésekhez és problémákhoz: felkeltse érdeklődésüket, segítse őket a társadalmi viszonyok értelmezésében, és bátorítsa őket arra, hogy következtetéseket vonjanak le maguk számára. A tananyag szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Ebben az értelemben az Ember- és társadalomismeret közvetlenül is az egész életre szóló tanulás tantárgya. A tanítás alapvető célja, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel.

A tananyag sajátosságai

A tananyag általános sajátossága ~ Nagyobbrészt ismeretcentrikus társadalomismereti, illetve állampolgári oktatás helyébe egy roppant sokszínű (ismereteket, készségeket, tevékenységeket) szocializációs tananyagot és tanórán kívüli tevékenységrendszert kíván állítani, amellyel a tényleges iskolai gyakorlatot is demokratizálni szeretné.

A hagyományos társadalomismereti, illetve állampolgári tananyag a valóságos társadalmi gyakorlatot legfeljebb csak illusztrációként hozza be az iskolába. Sok esetben nem tud mit kezdeni azzal, hogy a társadalomról alkotott képzeteink és elveink jelentős hányada napjainkban éles ellentétben áll a társadalmi gyakorlattal.

A szocializációs program lényege az, hogy a cselekvő állampolgár szerepéből indul ki, és erre a szerepre készíti fel, trenírozza a diákokat: a demokráciában a polgárok döntéseket hoznak és aktív részesei a folyamatoknak. Mindez reményeink szerint az iskolai viszonyok demokratikus jellegét is erősíti majd.

A tananyag pedagógiai sajátossága ~ Közvetlenül nem igazodik meghatározott tudományágak tematikájához, hanem a diákok szocializációs szükségleteiből kiindulva sokféle elemből építkezik. A diákok többnyire olyan témákkal, kérdésekkel találkoznak (család, iskola, lakókörnyezet stb.), amelyekről közvetlen ismereteik, tapasztalataik vannak, illetve lehetnek.

A program jelenelvű: napjaink valóságának bemutatására, a társadalom mozgásformáinak, jelenségeinek megértésére, a szociális képességek fejlesztésére irányul.

Ugyanakkor személyesség, élményszerűség és spontaneitás jellemzi. A diákok személyes részvételén, tapasztalatain keresztül közelíti meg a problémákat. A tananyag feladatai, döntési játékai csupán kiindulópontjai a helyben, a tanár és a diákok által közösen kialakított valóságos társadalmi térnek.

A tárgy nyitott, nagy szabadságot biztosít a tárgyat tanító tanárok számára. Helyi szituációk, aktuális társadalmi problémák, személyes élmények, a tanulókat foglalkoztató kérdések, konfliktusok feldolgozására is módot ad.

A tananyag sajátosságaiból következően interaktivitást (tanár-diák, iskola-külvilág), naprakészséget, folyamatos aktualizálást feltételez, újfajta tanári attitűdöt, módszertani változatosságra való képességet igényel, és ehhez a tanári kézikönyvben megfelelő segítséget is nyújt.

A tananyag szemléletformáló, mintaátadó jellege ~ A szemléletformálás természetesen nem lehet kizárólag egy programcsomag feladata, hiszen ez csak akkor lehet igazán eredményes, ha hosszú távon összhangba kerül a családok, az iskola (az ethosz és a tényleges gyakorlat együtt) és a tágabb környezet értékrendje. Ennek tudatában is fontosnak tartjuk azonban, hogy az általunk kidolgozott program egységes – pluralista szemléletű, de nem értékrelativitásra épülő – normarendszert közvetítsen. Ennek főbb elemei a következők:

  • a polgári értékrend bemutatása,
  • a demokratikus gondolkodás és cselekvés mintái,
  • a morális felelősségvállalás.

A tananyag készségfejlesztő jellege ~ A szocializációs tananyag egyik alapvető újdonsága, hogy a társadalmi gyakorlatra irányuló alapvető készségeket igyekszik megalapozni és erősíteni. Mindez azt jelenti, hogy ebben az esetben nem (csak) az a fontos, hogy a diákok elsajátítsák (megtanulják) a társadalmi együttélési szabályokat, illetve az alapvető erkölcsi imperatívuszokat, hanem az is, hogy a későbbiekben ezeket készségszinten gyakorolják. A fejlesztendő készségek természetesen roppant sokfélék lehetnek – az adott tananyagrésznél részletesen jelezzük –, de kiemelten négy nagyobb csoportba rendezhetők.

Kommunikáció (pl. vitakészség, véleményalkotás és kifejezés, szövegalkotás stb.)

Gondolkodási-döntéshozási készségek (fogalomalkotás, -értelmezés és -alkalmazás, logikus és kritikai gondolkodás, különböző szempontok összegyűjtése és mérlegelése stb.)

Tanulási, információ-feldolgozási készségek (szövegértés, táblázatok, grafikonok, képek értelmezése, önálló kutatómunka, új ismeretek szerzése és a meglevőkkel való szintetizálása, egymás tanítása stb.)

Együttélési-együttműködési (szociális) készségek (empátia, tolerancia, szolidaritás, a feladatok egymás közti megosztása, együttes elvégzése stb.)

A tananyag tartalmát nagyobbrészt a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szocializációs igények és szükségletek határozzák meg. Ebből következően korábban már jól bevált komplex, interdiszciplináris tananyagot szándékoztunk kialakítani. Ebben meghatározó szerepet játszik a módosított Nemzeti alaptanterv, valamint az érvényben lévő érettségi követelményrendszer, amely a diákok érettségijét és továbbtanulási lehetőségét is meghatározza. Ebben az értelemben a következő tantárgyak, tantárgyi területek tananyagát igyekeztünk szintetizálni:

  • Történelem;
  • Társadalmi ismeretek;
  • Állampolgári és jogi ismeretek;
  • Emberismeret és etika;
  • Ember-és társadalomismeret, etika;
  • Gazdasági ismeretek;
  • Mozgókép- és médiaismeret.

A tananyag legfőbb módszertani sajátossága az induktív megközelítés, amely a személyességet, illetékességet, motivációt, problémacentrikus jelleget hivatott erősíteni: konkrét esetekből (mesék, mondák, szituációk, filmek, filmrészletek, novellák, olvasói levelek stb.) indul ki, s ezekből von le általánosabb következtetéseket, törvényszerűségeket. A kifejlesztett modulokat a módszertani sokszínűség jellemzi, mivel a nemzetközi kutatások is azt igazolják, hogy a hagyományos, frontális módszerek kevésbé hatékonyak ezen a területen.

Egyes modulok a drámapedagógia eszközeit alkalmazzák a szituációk, esetek, sajátos példabeszédek feldolgozásakor, amelyek előhívják a diákok saját élményeit; közös és egyéni tanulással általánosítva, a problémákat feldolgozva – azokat „megoldva” – tanítják a tanulókat, illetve a tanulók egymást.

Ugyanakkor a játék mindig összekapcsolódik feladatlapokkal, közös értelmezésekkel, beszélgetésekkel, vitákkal is; gyakorlati tevékenységekre vonatkozik – a megtanult tananyag önálló produktum (rajz, tanulmány, fotó, interjú, előadás stb.), illetve tevékenység formájában is megjelenik.

Más modulok a kooperatív pedagógia eszközeit használva elősegítik, hogy miközben a tanulók új ismereteket szereznek, társas és kommunikációs készségeik is fejlődjenek. Így egyre természetesebbé válik számukra a folyamatos munkamegosztás, együttműködés, kommunikáció, miközben az együttes tevékenység fokozatosan kialakítja bennük a saját és a közös munkáért érzett felelősséget. Ezek a pedagógiai eszközök egyúttal az osztályban folyó interakciók számát is megsokszorozzák, például egy időben nemcsak egy diák beszélhet, hanem több.

A tananyagban számos esettanulmány található. Ezzel a módszerrel a valóság jön be az iskola falai közé, s a gyerekek nemcsak elvont alapelvekkel találkoznak, hanem konkrét példákon keresztül látják és gyakorolhatják azok működését.

A tananyag sok projektfeladatot is javasol. A projektmunka megtanítja a diákoknak, hogy egy folyamatot a tervezéstől a végrehajtásig és az értékelésig átlássanak és végrehajtsanak.

Egyszerre nevel önállóságra és együttműködésre. A jól kiválasztott projektmunka jobban motivál, mert a tanuló nemcsak a témaválasztásnak, hanem a feladat megtervezésének is részese, ez fejleszti, erősíti a munkakultúráját, hiszen a motiváltság fegyelmezettebb munkavégzést eredményez. A projektekben való részvétel ugyanakkor elősegíti a tanulók projektérettségire való felkészülését.

Alapvető tevékenységek ~ Ez a pont a tananyag talán legfontosabb újdonsága. Az állampolgári szerepre történő felkészítés központi kérdése ugyanis az, hogyan készítsük föl a diákokat az aktív társadalmi szerepvállalásra. Nyilvánvaló, hogy mindezt elméletben nem lehet, kizárólag gyakorlati tevékenységek révén valósítható meg. Ehhez azonban valóságos szituációkra, döntéshelyzetekre, terepgyakorlatokra van szükség, amelyek legfőképpen a többnyire halódó iskolai közéletben (pl. diákönkormányzatok), illetve az ún. helyi társadalomban találhatók meg. Ebben az értelemben tehát a tananyagot szükségképpen ki kell egészíteni különböző tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel is ahhoz, hogy valóban életszerűvé váljon a szocializációs program. A sokféle gyakorlati tevékenység közül itt csak néhányat jelzünk:

  • szimulációk – viták, szerep- és döntésjátékok;
  • önálló – egyéni vagy csoportos – kutatás;
  • társadalmi intézményekkel való szoros együttműködés;
  • újságszerkesztés, médiafigyelés;
  • társadalmi akciókban való részvétel, pl. környezetvédelmi akciók.

A tananyag szerkezete ~ Mivel sem az oktatáspolitikai dokumentumok, sem az iskolai gyakorlat szintjén nem tisztázott a jelenismeretet közvetítő tárgyak helyzete, igyekeztünk minél rugalmasabb tananyagstruktúrát kialakítani. A szabad – helyi pedagógiai programhoz kötődő – felhasználás érdekében a tananyagot zárt témaköri egységekben, modulokban dolgoztuk ki. Egy szempontból azonban a moduláris rendszerben kidolgozódó tananyag – mind rejtett, mind tényleges tantervében – egységes rendszert alkot: kiindulópontja egy jól végiggondolt fogalmi háló, amely a tananyag tartalmi bázisát adja.

A modulokban leírt tananyag szerkezete a szerzők, illetve a kipróbáló tanárok javaslatát tükrözi, de a tananyagelemek építőkockaként – a helyi programnak megfelelően – más módon is összeépíthetőek.

Mivel az általunk készített tananyag sokféle tantárgyi keretben jelenhet meg a későbbiekben, a fejlesztést az 1995-ben bevezetett NAT Ember és társadalom műveltségterület részműveltségei alapján kezdtük el azzal a céllal, hogy tematikusan lefedje az Ember- és társadalomismeret, etika kétszintű érettségi követelményeit, majd a NAT 2003 szempontrendszerét (amely igen közel áll a mi eredeti elképzeléseinkhez) is beépítettük. A fejlesztés során az elkészült tananyagokat négy ún. kapcsos könyvben rendszereztük, amelyekből majd a későbbiekben szeretnénk több konkrét tananyagsort készíteni:

  • Állampolgári ismeretek;
  • Társadalom- és gazdasági ismeretek;
  • Emberismeret és etika;
  • Integrált történelem és társadalomismereti tananyagok.
  • A következőkben bemutatunk egy modult a fentiek illusztrálására.

„A mi kis ügyeink”

Munkafüzet

A kolozsvári Hunyadi Mátyás Középiskola tanulói három napra a mi iskolánkba látogatnak. Cserébe ők is vendégül látják iskolánk egy osztályát. Osztályunk kapta a feladatot, hogy mindent megszervezzen ahhoz, hogy az erdélyi diákok itt-tartózkodása felhőtlen legyen, valamint az osztály tagjainak kiutazása során se merüljön fel semmilyen probléma.

Alakítsatok munkacsoportokat! Egy-egy csoportnak az alábbi feladatok egyikét kell kidolgoznia:

  • levél megfogalmazása a szülőknek, amelyben megkérjük őket az erdélyi diákok befogadására, illetve szándéknyilatkozat megírása, amelynek aláírásával a szülők vállalják a diákok ellátását;
  • öt személygépkocsi áll rendelkezésre ahhoz, hogy az este érkező kolozsváriakat a vendéglátókhoz tudjuk szállítani, készítsetek útvonalterveket térkép segítségével;
  • költségvetés elveinek kidolgozása: mennyi pénzt tudtok a vendéglátás költségeire fordítani, mit tudtok tenni azért, hogy senkinek ne okozzon nehézséget az összeg előteremtése (pályázatok pénzügyi támogatásért az iskolai, önkormányzati stb. alapítványokhoz);
  • mit mutatnátok meg a kolozsváriaknak, programterv készítése, belépők és kedvezmények;
  • három ebéd, három vacsora és egy úti csomag összeállítása az erdélyi tanulók részére, (legyen alternatíva a vegetáriánusok, allergiában szenvedők részére is).

A kolozsváriak nagy szeretettel fogadnák a ti osztályotokat egy viszontlátogatásra, de sajnos nem tudnak elszállásolni benneteket. Alakítsatok újabb csoportokat a viszontlátogatás megszervezésére. A csoportoknak az alábbi kérdésköröket kell kidolgozniuk:

„A” csoport: Az utazáshoz szükséges feltételek megbeszélése

  • Menetrend alapján az útiterv kidolgozása
  • Az utazási kedvezmények igénybevételéhez szükséges dokumentumok kitöltése
  • Az utazási irodák ajánlatai közül a legoptimálisabb kiválasztása
  • Az útlevél (és ha van nem magyar állampolgár az osztályban, vízumkérőlap) kitöltése, az úti okmányok ellenőrzése
  • A biztosítótársaságok ajánlatai közül a legoptimálisabb kiválasztása

„B” csoport: A szállásfoglalás és étkezés feltételeinek megszervezése

  • A szállásfoglaláshoz szükséges előleg átutalásának vagy csekken történő befizetésének előkészítése
  • A menü összeállítása és költségeinek megbeszélése
  • A helyi orvosi ellátás működésének bemutatása

„C” csoport: A program megtervezése

  • A múzeumok nyitvatartási rendjének ismertetése
  • A belépőjegyek árának ismertetése
  • A csoportos kedvezmények igényléséhez szükséges kérvények megírása
  • Annak megtervezése (térkép segítségével), hogy hogyan jutnak el az egyik programról a másikra

„A mi kis ügyeink”

Tanári segédlet

Cél: tudjon csekket, ajánlott vényt, lakcímbejelentőt, útlevél- és vízumkérelmet kitölteni, menetrendet, banki számlakivonatot értelmezni, kérvényt, meghatalmazást, fellebbezést írni. Legyen tisztában azzal, hogy hétköznapi ügyeit mely hatóságoknál lehet intézni.

Korosztály: 6-12. évfolyamig (6. osztályban: csekkfeladás, ajánlott vény; 8. osztály: lakcímbejelentő, útlevélkérelem, menetrend értelmezés, kérvényírás; csak 12. osztály: vízumkérelem, fellebbezés, banki számlakivonat értelmezés, folyószámla nyitása).

Kapcsolatok: osztályfőnöki óra, jogismeret, állampolgári ismeretek, környezetvédelem, pályaválasztás.

Időkeret: 2 x 45 perc tanórai keret, projekt, osztálykirándulás előkészítése.

Fejlesztendő képességek

Kommunikáció (pl. páros és csoportmunka során, kiselőadás, információkérés és -átadás, vitakészség, véleményalkotás és -kifejezés, szövegalkotás stb.)

Gondolkodási-döntéshozási készségek (fogalomalkotás, -értelmezés és -alkalmazás, logikus és kritikai gondolkodás, különböző szempontok összegyűjtése és mérlegelése stb.)

Tanulási-információfeldolgozási készségek (szövegértés, táblázatok, térképek értelmezése, önálló kutatómunka, új ismeretek szerzése és a meglevőkkel való szintetizálása stb.)

Együttélési-együttműködési (szociális) készségek (empátia, tolerancia, szolidaritás, a feladatok egymás közti megosztása, együttes elvégzése, mások szempontjainak a beemelése, kompromisszumkészség stb.)

Szükséges taneszközök

Formanyomtatványok (bár a diákoldalakon találnak néhány mintát, életszerűbb, ha eredetit töltenek ki a diákok – erről nem kell feltétlenül a tanárnak gondoskodnia, a feladat része lehet az is, hogy honnan szerzik meg a szükséges csekkeket stb. a diákok), a lakóhely térképe, menetrend, internet-hozzáférés stb.

Értékelés

A teljesítéskor a különböző érdeklődésből és a különböző képességből adódó különbségeket természetesnek tartjuk.

Egy többkomponensű értékelési rendszerhez viszonyítva mérhetjük a tanulók teljesítményét. Az értékelési elemek a következők:

  • legyen képes eddigi „élettapasztalatait” és a tanultakat aktívan használni, öszszehasonlítani,
  • legyen képes saját véleményének megfogalmazására,
  • legyen képes információk feldolgozására és a kritikai gondolkodásra,
  • legyen képes mások gondolatainak végighallgatására,
  • tudjon mérlegelni különböző álláspontokat,
  • legyen tisztában saját értékrendszerével,
  • tudja félretenni személyes érzelmeit, és tudjon objektíven közelíteni egy-egy problémához,
  • legyen képes megőrizni nyitottságát,
  • legyen képes az intelligens kommunikációra,
  • tartsa tiszteletben mások elveit,
  • képes legyen a tárgynál maradni,
  • képes legyen szabadon beszélni,
  • képes legyen barátságosan, udvariasan kifejezni egyet nem értését,
  • képes legyen értékelni saját véleményét.

Ez a többkomponensű értékelési rendszer lehetőséget ad a diákok differenciált értékelésére. Az értékelhető elemeknek az oktatási folyamatban nem szükségszerűen egyforma a súlya, sőt jelentőségük változik is.

Tartalom

  • Menetrend értelmezése
  • Útlevélkérelem kitöltése
  • Vízumkérelem kitöltése
  • Csekk kitöltése
  • Folyószámlanyitás
  • Kérvény, meghatalmazás, fellebbezés írása
  • Ajánlott: posta, bank meglátogatása.

A foglalkozás menete

Az első óra

1. számú feladat: Csoportok kialakítása és tevékenységük meghatározása az alábbi feladat megoldásához.

A kolozsvári Hunyadi Mátyás Középiskola tanulói három napra a mi iskolánkba látogatnak. Cserébe ők is vendégül látják iskolánk egy osztályát. Osztályunk kapta a feladatot, hogy mindent megszervezzen ahhoz, hogy az erdélyi diákok itt-tartózkodása felhőtlen legyen, valamint a diákönkormányzat tagjainak kiutazása során se merüljön fel semmilyen probléma.

2. számú feladat: Csoportok kialakítása az alábbi feladatok kidolgozására.

  • Levél megfogalmazása a szülőknek, melyben megkérjük őket az erdélyi diákok befogadására, illetve szándéknyilatkozat megírása, amelynek aláírásával a szülők vállalják a diákok ellátását.
  • Öt személygépkocsi áll rendelkezésre ahhoz, hogy az este érkező kolozsváriakat a vendéglátókhoz tudják szállítani, készítsenek útvonalterveket térkép segítségével.
  • A költségvetés elveinek kidolgozása: mennyi pénzt tudnak a vendéglátás költségeire fordítani, mit tudnak tenni azért, hogy senkinek ne okozzon nehézséget az összeg előteremtése (esetleges pályázati lehetőségek).
  • Mit mutatnának meg a kolozsváriaknak, programterv készítése (belépők, nyitva tartás, kedvezmények, idegenvezetés megrendelése vagy kiosztása).
  • Három ebéd, három vacsora és egy úti csomag összeállítása az erdélyi tanulók részére (legyen alternatíva a vegetáriánusok, allergiások részére is).
A második óra

A csoportok számoljanak be az előző órai feladattal kapcsolatos munkájukról. Ezután szervezzék meg a viszontlátogatást (bár a kolozsváriak sajnos nem tudják otthonukban fogadni a diákokat, tehát a szállás, étkezés, utazás szervezését is az itteni diákoknak kell elvállalniuk).

Feladat: három csoport kialakítása az alábbi feladatokra, annak alapján, hogy ki milyen feladatrész utánajárását vállalta.

„A” csoport: Az utazáshoz szükséges feltételek megbeszélése

  • Menetrend alapján az útiterv kidolgozása
  • Az utazási kedvezmények igénybevételéhez szükséges dokumentumok kitöltése
  • Az utazási irodák ajánlatai közül a legoptimálisabb kiválasztása
  • Az útlevél (és ha van az osztályban nem magyar állampolgár, vízumkérőlap) kitöltése, az úti okmányok ellenőrzése
  • A biztosítótársaságok ajánlatai közül a legoptimálisabb kiválasztása

„B” csoport: A szállásfoglalás és étkezés feltételeinek megszervezése

  • A szállásfoglaláshoz szükséges előleg átutalásának vagy csekken történő befizetésének előkészítése
  • A menü összeállítása és költségeinek megbeszélése
  • A helyi orvosi ellátás működésének bemutatása

„C” csoport: A program megtervezése

  • A múzeumok nyitvatartási rendjének ismertetése
  • A belépőjegyek árának ismertetése
  • A csoportos kedvezmények igényléséhez szükséges kérvények megírása
  • Annak megtervezése (térkép segítségével), hogy hogyan jutnak el az egyik programról a másikra

A csoportok akár írásban is beadhatják a munkájukat, és akkor érdemes egy közös nagy költségvetést összeállítani, a programot véglegesíteni. Készíthetnek végül egy közös portfóliót, amely jól jöhet az eljövendő osztálykirándulások, csereprogramok szervezésekor. Nagyobb diákoknál mindenképpen jó ötlet, ha a következő osztálykirándulást maga az osztály szervezi meg munkacsoportokban.

Hasznos internetoldalak

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.