2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2005 július-augusztus

Gondolatok az ifjúsági tagozat helyéről és szerepéről az alapfokú oktatási rendszerben

2009. június 17.

A tanulmány az iskolarendszerű felnőttoktatás egyik legfontosabb területével, az ifjúsági tagozat funkcióinak bemutatásával, továbbá az oktatási forma működésének társadalmi és pedagógiai ellentmondásaival foglalkozik. A szerző részletesen szól arról, hogy a leszakadó, hátrányos helyzetű rétegek tanulni tanításában, felzárkóztatásában milyen összetett feladatokat kell, kellene ennek az oktatási formának a keretében megoldani.

Hamar Ildikó

Gondolatok az ifjúsági tagozat helyéről és szerepéről az alapfokú oktatási rendszerben

„Az életet azok hibázzák el leggyakrabban, akik indulóban felismerték természetüket, és félresiklottak egy nem nekik való ösvényre, és azok, akik jó irányba indultak, de nem tudtak vagy nem mertek kitartani mellette, amíg csak lehet.”
Martin du Gard

Az általános iskola felnőttoktatási formája csak egy kis szerepet tölt be a mai képzési rendszerben. Sok intézmény életében nemkívánatos eseménynek számít az ifjúsági tagozat létrehozása. Ez a halmozottan hátrányos helyzetű réteget érinti, azokat, akik fokozott nehézséggel küzdenek, ha a képzésbe újból be akarnak lépni. Ebben az oktatási formában is lehetőséget kell teremteni a kirekesztés veszélyeinek kitett fiatalok és felnőttek számára, hogy esélyt kapjanak az újrakezdésre.

Mit jelent valójában az ifjúsági tagozat?

Az alapfokú oktatás legfontosabb intézménye Magyarországon a nyolcosztályos általános iskola. Az ifjúsági tagozat olyan oktatási forma, amely azoknak a tanulóknak biztosítja az általános iskolai végzettség megszerzésének lehetőségét, akik ezt a normál általános iskolában nem tudják elérni. Célja, hogy az alap- és az általános műveltséget pótolja felnőttkorban, valamint új lehetőséget teremt azoknak a diákoknak, akik kimaradtak a hagyományos képzési formából, elősegíti beilleszkedésüket a társadalomba. Az ifjúsági tagozaton a 16. életévüket betöltött tanulók képzésével foglalkoznak. Olyan fiatalokkal, akik a tankötelezettségi korhatár betöltéséig nem tudják befejezni általános iskolai tanulmányaikat.

Az ifjúsági tagozat a felnőttoktatás fontos része, amely megalapozza a hagyományos iskolai keretből kiszoruló tanulók továbblépési esélyeit. A felnőttoktatás tevékenysége különböző életkorokat érint, minden életkorban más-más döntő fontosságú tényezők sokasága biztosítja a folyamatos fejlődést. Az ismeretek gyarapítása, a szellemi fejlődés igénye nem kötött meghatározott korhoz, ezért mindenki számára elérhetővé kell tenni. A felnőttoktatás feladatai közé tartozik, hogy megkönnyítse a munka világába való beilleszkedést, elősegítse a részvételt a közösségi életben, ezáltal csökkentse a társadalmi hátrányok újratermelését.

Döbbenetes az a felismerés, hogy az ifjúságnak milyen népes hányada nem tudja befejezni általános iskolai tanulmányait, de ebben az oktatási formában a megfelelő életkori csoportnak csak a töredéke érintett. Az elmúlt évtizedben az ifjúsági tagozatban részt vevők aránya lényegesen csökkent, viszont növekedett azok száma, akik nem közvetlenül az általános iskola elvégzése után, hanem később tanulnak tovább. Azok a fiatalok tartoznak leginkább ide, akik az általános iskola befejezését követően nem folytatták a tanulást, vagy kimaradtak egy magasabb szintű iskolatípusból, illetve később, a munkaerő-piaci próbálkozás után szeretnének tovább tanulni.

A magyar felnőttoktatás történetében az 1990-es évtized alapvető változásokat, új fogalmakat, intézménytípusokat hozott. Előtérbe került az élethosszig tartó tanulás jelentősége. A tanulás már nemcsak az ismeretek elsajátítását, hanem az egész személyiség fejlesztését jelenti. A nyitottabb tanulás, a tanuló társadalom megvalósulása a társadalom minden rétegét érinti, mivel felnőttkorban a tanulás felzárkózás a társadalmi elvárásokhoz.

Adott tehát, hogy kiket kell felzárkóztatni: a halmozottan hátrányos helyzetű tizen- és huszonéves fiatalokat, akiknek 80 százaléka rossz szociális körülmények között él, szüleik alacsony iskolázottságú emberek, akik – leggyakrabban rajtuk kívül álló okok miatt – nem sarkallják gyermekeiket tanulásra.

A felzárkózás jelentheti még valamilyen hátrányos helyzetből adódó lemaradás behozását különböző formában nyújtott segítség felhasználásával.

A második esélyt nyújtó intézmények feladata a leszakadó és hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartózók visszavezetése az oktatás világán keresztül a munka világába, valamint a feladatokra alkalmas pedagógusok módszertani felkészítése. Valamennyi iskola számára elérhető anyagi források biztosítása szükséges ahhoz, hogy az intézményekben a megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak. Az oktatási rendszerből kiszoruló fiatalok számára csak a második esélyt nyújtó iskolák keretei közötti képzés biztosít lehetőségeket.

A hagyományos iskolai keretből kiszoruló fiatalnak kicsi az esélye, hogy munkát találjon, mert nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, ezért az iskola feladata, hogy megfelelő tanulási lehetőséget biztosítson, amely pótolja a hiányos ismereteket, növeli önbizalmukat, ösztönző, motiváló hatással van a tanulókra, és az oktatási módszerekkel is igazodik a tanulók szükségleteihez. Az iskola feladata, hogy olyan nevelési, oktatási programot alakítson ki, amellyel képes a személyiségfejlesztésre, ismeretátadásra, a gondolkodó, egészséges életvitelt folytató tanulók nevelésére.

A felzárkóztató oktatás célja, hogy alkalmassá tegyen a munkavégzésre, megteremtse a tanuláshoz szükséges motivációt, a képességeket fejlessze, segítse a tanulók élettervezését, sikerélményt biztosítson a munkában és a tanulásban, és nem utolsósorban célja az általános iskolai végzettség megszerzése. A célok elérése érdekében fontos, hogy a felzárkóztatást gyakorlati és elméleti foglalkoztatások keretében lehessen biztosítani, mivel az oktatás során a nevelés, a képességek fejlesztése és az általános iskola ismeretanyagának elsajátítása összehangoltan folyik.

Az ifjúsági tagozaton a feladat a döntően hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása szociális, kulturális, értelmi és érzelmi téren is. Az értelmi szinten történő felzárkóztatás fontos része a tanulni tanulás. Ez kiterjed a tudásbeli hátrányok csökkentésére, az olvasási nehézségek enyhítésére. Ebben az iskolatípusban a tanárhoz való kötődés sokkal inkább húzóerő, mint a „normál” iskolában. Az itt tanuló fiataloknak jogukban áll tovább tanulni a 8. osztály elvégzése után. Ahhoz, hogy fel tudjanak zárkózni, sok esetben külön kell velük foglalkozni. A szociális felzárkóztatás gazdasági szempontból korlátozott. Az alkalmi vagy rendszeres szociális juttatások, segélyek csak egy-egy sürgető probléma megoldására adnak lehetőséget. A munkanélküliség, a képzettség hiánya nagymértékben behatárolja a boldogulás esélyeit.

Napjainkban egyre nagyobb nyilvánosságot kap a felnőttoktatás kérdése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának lehetősége, sürgőssége, a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedésének megakadályozása. Úgy gondolom, hogy erre a rétegre ez különösen érvényes. Az iskola és a tanár olyan tanulóval találkozik, aki életkorától függetlenül már magával hozza az iskolába mindazokat az ismereteket, élményeket, tapasztalatokat, amelyeket az iskolán kívüli lét juttatott számára.

A legtöbb fiatal már az iskolai kudarcok sokaságával érkezik, a korai viszonylagos vagy vélt önállóság, a kötöttség nehéz elviselése miatt nem könnyű rávenni a rendszeres iskolába járásra. A második esély nem azok számára nyílik meg, akik bármely ok miatt nem tudnak hagyományos keretek között tanulni, hanem azoknak nyújt segítséget, akik a tankötelezettség ideje alatt maradnak ki az iskolából.

Vizsgálatokat végeztünk egy intézményben. Az iskola életébe való betekintés a sajátosságok mellett az általános jellemzők igazolására is lehetőséget biztosított. Az elemzésekből kitűnik, hogy a társadalom mely rétegét érinti leginkább ez az oktatási forma. A legnehezebb a helyzetük azoknak a fiataloknak, akik már az alapfokú oktatási formából kiszakadnak. Családi hátterükből, szociokulturális közegükből fakadóan nehezen tudnak kitörni és kortársaik általános szintjére emelkedni.

A székesfehérvári Sziget Utcai Általános Iskolában folyó felnőttoktatás

A felnőttoktatás ifjúsági tagozata 1988 szeptemberétől működik ebben az intézményben. A székesfehérvári Sziget Utcai Általános Iskolába küldik a tankötelezettségi korhatárt betöltő fiatalokat. A tanuló kiszakad a kudarcok helyszínéről, és olyan közegbe kerül, ahol hozzá hasonló gondokkal küszködő fiatalok vannak, ahol szívesen látják őt, és igyekeznek felzárkóztatni.

Az ifjúsági tagozatra való beiratkozás okai:

  • Azért iratkozott be, hogy családi pótlékot vagy árvasági ellátást kapjanak utána.
  • Jogosítványt szeretne szerezni, és annak feltétele a 8 osztályos végzettség.
  • Nem tud elhelyezkedni a 8 osztályos végzettség nélkül.
  • Szeretne szakmát tanulni, hogy megélhetési gondjait enyhítse.
  • Kötelezték az iskola elvégzésére, mert pl. közúti ellenőrzéskor kiderült, hogy hamis a jogosítványa, és nincs meg a 8 osztályos végzettsége.
  • Állami gondozásba vétel elkerülése miatt jár iskolába.
  • Állami gondozásba került, és nevelői szeretnék, ha tanulna.
  • A munkáltató nem szeretne felmondani jól dolgozó analfabéta dolgozójának, ezért támogatja őt az általános iskola elvégzésében.

A tanulók többsége halmozottan hátrányos helyzetű, ennek összetevői:

  • rossz életkörülmények,
  • művelődési hátrányok,
  • a szülők átlagosnál alacsonyabb iskolázottsága,
  • egészségügyi gondok valamelyikének vagy többnek az együttes megléte.

A tagozat beiratkozási adatai évekre bontva hullámzó értékeket mutatnak, ami megnehezíti az iskola tervezését. Ebben az iskolatípusban nem törvényszerű, hogy beiratkozik a következő tanévre az, aki sikeresen zárt egy évet. A tankötelezettség megszűnése után minden tanévre külön kell beiratkozni.

Nagy létszámcsökkenés volt tapasztalható a 2001–2002-es tanévben. Ennek oka nem az iskolázottsági arány javulásában rejlik, hanem az ifjúsági tagozatra való beiratkozási korhatár emelésében 14 éves korról 16 évre. A túlkoros tanulókat még két évig az általános iskolában kell tartani. A beiratkozóknak csupán 30%-a az, aki komoly elhatározásból kezd újra tanulni jobb boldogulása, jogosítvány megszerzése, esetleg munkalehetőség reményében. A másik harmad csak a családi pótlék, az árvaellátás folyósítása miatt iratkozik be. Van, akit a hatóságok köteleznek az általános iskola elvégzésére. Egy elég széles réteg beiratkozik ugyan, de a konzultációkon és a vizsgákon nem jelenik meg.

Fontos azt is megemlíteni, hogy az ifjúsági tagozaton szembetűnő a lányok alacsony iskolázottsági aránya. Ők 16 évesen nem az iskolát, hanem a házi munkát, a családalapítást választják, vagy ezt kényszerítik rájuk.

A konkrét vizsgálatokban is bebizonyosodott, hogy döntően a hátrányos helyzetű tízen- és huszonéves fiatalokat kell felzárkóztatni szociális, kulturális, értelmi és érzelmi téren egyaránt. Ennek egy részét a társadalom és az egyének anyagi lehetőségei korlátozzák, másrészt pedig mindehhez az iskola önmagában kevés. Sokat árt a célok megvalósítása szempontjából az ezekkel a fiatalokkal szemben fennálló előítéletek tömkelege. Sokan külsőségek alapján ítélik meg őket. A tanulók pszichológiai sajátosságai, társadalmi és családi helyzetük messzemenően befolyásolja a tanítási-tanulási folyamatot és annak eredményeit.

Miért van szükség felzárkóztatásra? Az esélyegyenlőség csak szólam, inkább úgy fogalmaznék, hogy a jobb esély biztosítása érdekében, azért, hogy képesek legyenek sorsuk kedvezőbb alakítására. Természetesen ehhez egy személyben ők kevesek, ezért lehetőségeket kell teremteni számukra. Az ifjúsági tagozat az egyedüli lehetőségük a nyolcosztályos végzettség megszerzésére. Az ifjúsági tagozat oktatásában a pedagógiai céltételezés két szintre irányul, a személyiségre és az aktuális tanulásszervezési feladatokra. A tanítás közvetítésével el kell dönteni, milyen magatartást kíván az iskola kialakítani, megerősíteni a tanítványaiban, vagyis milyen embert akar nevelni. Minden pedagógusnak el kell gondolkodnia azon, hogy mivel járulhat hozzá tanítványai személyiségfejlesztéséhez, függetlenül attól, hogy mit tanít. Az itt tanítók szociális érzékenysége, toleranciája átlag feletti. Csakis türelmes és kellő empátiával rendelkező pedagógusok alkalmasak erre az iskolában tapasztaltak alapján, olyanok, akik tisztában vannak tanítványaik tanulási, neveltségi, szociális gondjaival. Mindannyian részt vettek személyiségfejlesztő, problémamegoldó tréningen.

Problémák és azok változásai az évek folyamán

Nem változott, sőt egy-egy időszakban nőtt a tanulók által elkövetett bűnesetek száma. Sokan csak a családi pótlék miatt iratkoznak be, majd az igazolást megkapva nem járnak tovább iskolában. Joghézag tapasztalható az árvaellátás terén. A juttatást csak nappali tagozatos képzés idején folyósítják, de az ifjúsági tagozaton esti képzés folyik. Változó a tanulók munkáját segítő, figyelemmel kísérő hivatalok, szervezetek aktivitása.

Székesfehérváron a jelenlegi képzés nagy hiányossága, hogy nincs lehetőség helyben a tanulmányok folytatására, a munkavállalás esélyét növelő tanfolyamok elvégzésére. A város szakiskoláival együttműködve megoldható lenne a hiányszámok feltöltése oly módon, hogy a túlkoros tanulók tanulmányaikat közvetlenül a szakmai képzéssel folytatnák a 11–12. évfolyamot elvégezve.

A lányok képzésébe be kellene iktatni a háztartási ismeretek tanítását, mert otthon, saját családjuktól nem tanulják meg ezeket az alapvető ismereteket.

Hogyan lehetne megoldani a problémákat? Önmagában a tényfeltárás, a gondok, problémák összegzése mit sem érne, ha azt nem követné a megoldási, a továbblépési lehetőségek keresése. Természetesen itt nemcsak az alapképzés, hanem az élethosszig, de legalább egy szakképzés vagy jogosítvány megszerzéséig tartó tanulás lenne a megoldás.

A társadalmi folyamatok ismeretében úgy tűnik, hogy a felnőttoktatás ifjúsági tagozatának tanulói utánpótlása az elkövetkező években biztosított. Állami, önkormányzati források, új munkaszervezési formák révén a tankötelezettségi korhatárt elért diákoknak is lehetőségük nyílik általános iskolai tanulmányaik befejezésére, valamilyen szintű felzárkóztatására. Ez a nem kis feladat a folyamatban részt vevő minden szereplőre nagy terhet ró.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.