2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Hidak a tantárgyak között >> Függelék

Tanári kérdőív

2009. június 17.

Tanári kérdőív

Függelék

TANÁRI KÉRDŐÍV

Kereszttantervi kompetenciák és
tantárgyközi kapcsolatok

2005. március-április

MATEMATIKA/MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM1

Az adatfelvételre az
Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központja
megbízásából kerül sor.

A válaszadás önkéntes!

1. Neme:

2. Mi az Ön legmagasabb végzettsége:

1 – főiskola
2 – egyetem
3 – egyetemi végzettség megszerzése folyamatban van

3. Mikor született:

4. Hány éve dolgozik a pályán?

5. Hány éve dolgozik ebben az iskolában?

6. Az elmúlt 3 évben részt vett-e valamilyen szakmai továbbképzésben?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV (nem tudja/nincs válasz)

6.1. Miért nem vett részt?

6.2. Milyen továbbképzésen vett részt?

6.2. Látta-e hasznát a mindennapi munkában?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

6.3. Miért nem?

6.4. Mely területen látta hasznát?

7. Szeretne-e valamilyen továbbképzésre jelentkezni a közeljövőben?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

7.1. Mely területen?

8. Mely évfolyamo(ko)n tanít?

9. Az alábbi munkaközösség-típusok közül melyek munkájában vesz részt?

A munkaközösség típusa igen nem NT/NV
1. iskolák közötti pl. kerületi, városi, kistérségi 1 2 0
2. évfolyam 1 2 0
3. tantárgyi 1 2 0
4. osztályfőnöki 1 2 0
5. tantárgycsoportos 1 2 0
6. kereszttantervi 1 2 0

9.1. Kérem, most csak a tantárgycsoportos és a kereszttantevi munkaközösségre gondoljon. Kérem, nevezze meg, hogy mely tantárgycsoportokban és mely kereszttantervi területeken működnek ezek a munkaközösségek.

  Tantárgycsoportok, illetve kereszttantervi területek megnevezése
4. tantárgycsoportos  
5. kereszttantervi
(kiemelt fejlesztési feladatok)
 

10. A múlt tanévben szerepeltek-e az alábbi szempontok azoknak a munkaközösségeknek a témái között, amelyeknek a munkájában részt vett? Azoknál a témáknál, amelyek szerepeltek, a kártyán látható munkaközösség-típusok közül válasszon! Többet is választhat!

Téma Munkaközösség- típus sorszáma NT/NV
1. A kompetenciák köre és tartalma   0
2. A kompetenciafejlesztés kérdései   0
3. A kompetenciák értékelése   0
4. Azoknak a kompetenciáknak az értékelése, amelyeket nemcsak egy tantárgy gondoz   0
5. Tanítási módszer egyeztetése a tananyaggal   0
6. Tanítási módszer egyeztetése a gyerekcsoporttal (osztállyal)   0
7. Értékelési módszerek   0
8. Tananyag-tartalom összehangolása   0

11. A félévi és évvégi értekezleteket nem számítva milyen gyakran beszéli meg szervezett formában az azonos osztályban tanító kollégákkal egy adott osztály oktatási-nevelési problémáit?

1 – évente egyszer
2 – félévente
3 – havonta
4 – ennél gyakrabban
5 – szükség szerint
0 – NT/NV

12. Most különböző témákat fogok felsorolni. Milyen gyakran kerülnek szóba az Ön tantestületében ezek? Kérem, hogy azoknál a témáknál, amelyek főleg informálisan kerülnek szóba, ezt külön jelezze! Értékelje ötfokú skálán az alábbi témák előfordulási gyakoriságát, ahol az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Témák Az előfordulás gyakorisága Főleg informálisan NT/NV
1. A gyerekek tanulmányi előmenetele. 1 2 3 4 5 9 0
2. A gyerekek tanulásának segítése (pl. egyénre szabott módszerek). 1 2 3 4 5 9 0
3. A gyerekek képességeinek fejlődése. 1 2 3 4 5 9 0
4. A kompetenciafejlesztéssel és az új tanulási elméletekkel kapcsolatos ismeretek. 1 2 3 4 5 9 0
5. Pedagógiai programok. 1 2 3 4 5 9 0
6. A szakmai ellenőrzések eredményei. 1 2 3 4 5 9 0
7. A tanulók véleménye az iskoláról. 1 2 3 4 5 9 0
8. Módszertani kérdések. 1 2 3 4 5 9 0
9. A tanulók magatartása. 1 2 3 4 5 9 0
10. A tanulók értékelési formái. 1 2 3 4 5 9 0
11. A pedagógusok értékelése. 1 2 3 4 5 9 0
12. Alapvető pedagógiai értékek. 1 2 3 4 5 9 0
13. Továbbtanulási kérdések. 1 2 3 4 5 9 0
14. Szülőkkel való kapcsolattartás. 1 2 3 4 5 9 0
15. Egyes tantárgyak kapcsolódási pontjainak összehangolása. 1 2 3 4 5 9 0

13. Most a tantárgyközi együttműködés néhány formáját sorolom fel. Munkája során milyen gyakran alkalmazza ezeket? Értékelje ötfokú skálán az alábbi együttműködési formák alkalmazási gyakoriságát! Az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Együttműködési formák Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. Integrált tantárgy tanítása. 1 2 3 4 5 0
2. Összefüggő tantárgyak órarendi tömbösítése. 1 2 3 4 5 0
3. Különböző szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy osztályban. 1 2 3 4 5 0
4. Egy adott téma közös tanítása különböző tárgyakat tanító tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
5. Projektek közös kidolgozása különböző tárgyak tanáraival. 1 2 3 4 5 0
6. Projektek közös kidolgozása azonos szakos tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
7. Értékelési eszközök (pl. feladatlap, témazáró, vizsga tételsor stb.) közös kidolgozása különböző tárgyakat tanító tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
8. Értékelési eszközök közös kidolgozása azonos szakos tanárokkal. 1 2 3 4 5 0
9. A tanulók összehangolt fejlesztése különböző szakos tanárok által a domináns kompetenciák (pl. kommunikáció, problémamegoldás) terén. 1 2 3 4 5 0
10. A tanulók közös fejlesztése több, különböző szakos tanár által a különböző kereszttantervi területeken (NAT 2003-ban kiemelt fejlesztési feladatokként szerepelnek). 1 2 3 4 5 0
11. Az iskolai internetes labor közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
12. Az iskolai könyvtár közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
13. Az iskolai honlap közös szerkesztése a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 1 2 3 4 5 0
14. A „rokon” tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. 1 2 3 4 5 0

14. Mely tantárgyakat tanító kollégákkal tud leginkább együttműködni?

15.1. Ebben a tanévben az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek) hány alkalommal látogatott Önnél tanórát?

Összesen . . . . . . . . . . . . . alkalommal

15.2. Az alábbi szempontoknak mekkora szerepük volt az iskolavezetés óralátogatása utáni megbeszéléseken? Ötfokú skála alapján határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése „nem volt szerepe”, az 5-ös értéké „nagyon jelentős szerepe volt”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Együttműködési formák A megbeszélésen játszott szerepe NT/NV
1. A tantervi célok, követelmények megvalósulása. 1 2 3 4 5 0
2. A tanulók haladása. 1 2 3 4 5 0
3. Pedagógiai problémák megoldása. 1 2 3 4 5 0
4. Tanulásszervezés, módszertani kérdések. 1 2 3 4 5 0
5. Egyéb szempont, amely szóba került a megbeszélések során:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 2 3 4 5 0

16. Az iskolavezetésen kívül kik és hány alkalommal látogattak Önnél tanórát ebben a tanévben?

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hány alkalommal? . . . . . . . .

17.1. Mennyire tartja fontosnak az alábbi képességeket ahhoz, hogy a diákok megállják helyüket az életben? Ötfokú skálán válaszoljon, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem fontos”, az 5-ös értéké pedig „nagyon fontos”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Képességek 17.1. Fontosság 17.2. Óráimon ennyire tudom fejleszteni
1. Együttműködési képesség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
2. Gyakorlati számítások önálló végezni tudása. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
3. Terhelhetőség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
4. Határozottság, dönteni tudás. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
5. Anyanyelvi kommunikáció képessége. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
6. Szabálytartás (írott és íratlan szabályok konstruktív betartása). 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
7. Kiemelkedő szaktárgyi tudás. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
8. Problémamegoldó képesség. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
9. Önfegyelem. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
10. Önismeret. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
11. Kommunikáció idegen nyelven. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
12. Pontosság. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
13. Szilárd értékrend. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
14. Számítógép-használat. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
15. Stressztűrés. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
16. Versengés. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
17. Tolerancia. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0

17.2. Határozza meg azt is, hogy az előbb felsorolt képességeket mennyire tudja saját óráin fejleszteni. Itt is ötfokú skálán válaszoljon, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem vagyok képes rá”, az 5-ös érték jelentése „teljes mértékben képes vagyok rá”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

18. A jegyeken kívül követi-e valamilyen módon a tanulók fejlődését? A következő szempontoknál mondja meg ötfokú skála segítségével, hogy azokat milyen gyakran alkalmazza munkája során! Az 1-es érték jelentése „soha”, az 5-ös értéké pedig „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

A tanulói fejlődés megfigyelési és értékelési módjai   NT/NV
1. Rendszeres szöveges, írásbeli értékeléssel. 1 2 3 4 5 0
2. Rendszeres szöveges, szóbeli értékeléssel. 1 2 3 4 5 0
3. Rendszeres osztályozással és azok változásainak figyelemmel kísérése révén. 1 2 3 4 5 0
4. Egyéni fejlődési naplók vezetésével. 1 2 3 4 5 0
5. Iskolán kívül összeállított standardizált tesztek használatával. 1 2 3 4 5 0
6. Iskolánkban összeállított, jórészt kifejtendő (pl. rövid esszé) kérdésekből álló kérdéssorok rendszeres használatával. 1 2 3 4 5 0
7. Iskolánkban összeállított feleletválasztós és/vagy igaz-hamis feladatokból álló tesztek rendszeres használatával. 1 2 3 4 5 0
8. A tanulói önértékelés alapján. 1 2 3 4 5 0
9. A megtanulásra feladott anyag rendszeres értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
10. A tanulók házi feladatainak rendszeres értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
11. A tanulók órai munkájának megfigyelése alapján. 1 2 3 4 5 0
12. A tanulási folyamat értékelése és a tapasztalatok feljegyzése alapján. 1 2 3 4 5 0
13. A tanulói munkák gyűjteményének (pl. portfólió, dosszié) értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0
14. A társak értékelése alapján. 1 2 3 4 5 0

19. Kérem, ötfokú skálán értékelje, hogy mennyire igazak az alábbi állításokat az Ön munkája esetében. Az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem igaz”, az 5-ös értéké pedig, hogy „teljes mértékben igaz”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Állítások   NT/NV
1. A tanulók fejlődését korábbi szintjükhöz képest állapítom meg. 1 2 3 4 5 0
2. Az osztályok fejlődését követem. 1 2 3 4 5 0
3. Ha az osztály tudása nem éri el a továbblépéshez szükséges szintet, nem megyek tovább. 1 2 3 4 5 0
4. Azon diákok számára, akiknek tudása az átlagnál gyengébb, felzárkóztatást iktatok be. 1 2 3 4 5 0
5. Azon diákok számára, akiknek tudása több ízben meghaladja az átlagos szintet, tehetséggondozást iktatok be 1 2 3 4 5 0
6. A párhuzamos osztályok teljesítményét rendszeresen összehasonlítva osztályozok. 1 2 3 4 5 0
7. Tanítási módszereim és az értékelési mód megválasztásakor figyelembe veszem a különböző tanulási stílusú gyerekek igényeit. 1 2 3 4 5 0

20. Most a felzárkóztatás két módjáról, az egyéni foglalkozásról és a korrepetálásról szeretném kérdezni. Kérem, mindkettőről mondja meg, hogy tanítványai esetében ezt Ön végzi, vagy másik, erre a feladatra kijelölt tanár.

  Én végzem Másik (erre a feladatra kijelölt) tanár végzi NT/NV
1. egyéni foglalkozás 1 2 0
2. korrepetálás 1 2 0

21. Most a tehetséggondozás két módjáról, az egyéni foglalkozásról és a szakkörről szeretném kérdezni. Kérem, mindkettőről mondja meg, hogy azt Ön végzi, vagy másik, erre a feladatra kijelölt tanár.

  Én végzem Másik (erre a feladatra kijelölt) tanár végzi NT/NV
1. egyéni foglalkozás 1 2 0
2. szakkör 1 2 0

22. Megnézte-e a legutolsó (2003/2004-es tanévi) országos kompetenciaméréssel kapcsolatos, iskolájára vonatkozó jelentést a tantárgya szempontjából?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

22.1. Miért nem nézte meg?

22.2. Egyetért-e iskolája értékelésével?

1 – igen, egyetértek
2 – nem, nem értek egyet
0 – NT/NV

23. Megnézte-e saját tanítványai kompetenciaméréssel kapcsolatos eredményeit?

1 – igen
2 – nem
3 – nem vett részt általam tanított osztály a felmérésben
0 – NT/NV

23.1. Miért nem nézte meg?

23.2. Ön hasonlóan értékelte eddig ezeket a gyerekeket a vizsgált területeken?

1 – igen
2 – nem
3 – részben igen, részben nem
0 – NT/NV

23.3. Az Ön tanítványai a matematikai/ szövegértési/ kommunikációs kompetenciák területén a 2003/2004-es tanévben

1 – az országos átlag alatt
2 – az országos átlag körül
3 – az országos átlag felett teljesítettek?
0 – NT/NV

23.4. Mennyire elégedett ezekkel az eredményekkel? Ha egyáltalán nem elégedett, akkor osztályozza 1-essel, ha nagyon elégedett, akkor 5-össel! Természetesen a közbülső értékeket is használhatja!

  Elégedettség mértéke NT/NV
Osztályzat 1 2 3 4 5 0

23.5. Felhasználja ezeket az eredményeket a munkája során?

1 – igen
2 – nem
0 – NT/NV

23.6. Hogyan és mire használja az eredményeket? Munkáját milyen mértékben jellemzik az alábbi szempontok? Értékelje ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem”, az 5-ös értéké pedig „nagyon nagy mértékben”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Hasznosítási szempontok   NT/NV
Egyéni haladási tervek segítségével differenciálok. 1 2 3 4 5 0
Egyéni értékelési szempontokat határozok meg. 1 2 3 4 5 0
A korábbiaktól eltérő feladattípusokat használok. 1 2 3 4 5 0
Változtatok a tanítási módszereimen. 1 2 3 4 5 0
A kollégákkal közösen értékelem a helyzetet. 1 2 3 4 5 0
Részt veszek a tantestület közös cselekvési tervének elkészítésében. 1 2 3 4 5 0
Egyéb, nevezetesen:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 2 3 4 5 0

24. A kártyán látható válaszok segítségével mondja meg, hogy hozzávetőleg mennyi időt fordít egy „átlagos” héten a következő tanórákon kívüli tevékenységekre?

Tevékenységek Semennyi Kevesebb mint 1 óra 1–2 óra 3–4 óra több mint 4 óra NT/NV
1. Tanulói tesztek, dolgozatok összeállítása és értékelése. 1 2 3 4 5 0
2. Tanulói munkák olvasása és értékelése. 1 2 3 4 5 0
3. Tanórákra való felkészülés. 1 2 3 4 5 0
4. Tanulókkal való találkozás a tanítási időn kívül (pl. tanácsadás, konzultáció). 1 2 3 4 5 0
5. Szakirodalom olvasása és szakmai továbbképzés (pl. konferenciák). 1 2 3 4 5 0
6. A tanulókra vonatkozó adatok folyamatos kiegészítése. 1 2 3 4 5 0
7. Tanórai munkához háttéranyagok előkészítése. 1 2 3 4 5 0

25. Milyen gyakran ad házi feladatot?

1 – soha
2 – ritkán
3 – hetente egyszer
4 – hetente kétszer
5 – minden órán
0 – NT/NV

26. Milyen gyakran alkalmazza a következő megoldásokat a házi feladatnál? Határozza meg ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „soha”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

  Gyakoriság NT/NV
1. Feladat a munkafüzetből, feladatgyűjteményből, feladatlapból. 1 2 3 4 5 0
2. Feladat a tankönyvből. 1 2 3 4 5 0
3. Rövid kutatás(ok) vagy adatgyűjtés. 1 2 3 4 5 0
4. Egyéni munka egy hosszabb kutatáshoz. 1 2 3 4 5 0
5. Kiscsoportos munka egy hosszabb kutatáshoz egy-két anyagrész feldolgozása. 1 2 3 4 5 0
6. Szóbeli beszámoló elkészítése önállóan. 1 2 3 4 5 0
7. Szóbeli beszámoló elkészítése kiscsoportban. 1 2 3 4 5 0
8. Informatikai eszközök (IKT) használatát igénylő feladatok. 1 2 3 4 5 0

27. Megítélése szerint az alább felsorolt tényezők milyen mértékben járulnak hozzá az Ön iskolájának eredményes munkájához? Értékelje ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése „egyáltalán nem”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon nagy mértékben”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

    NT/NV
1. Csoportbontások 1 2 3 4 5 0
2. Integrált tantárgyak 1 2 3 4 5 0
3. A tanulók képességei 1 2 3 4 5 0
4. A pedagógusok felkészültsége 1 2 3 4 5 0
5. Jó oktatási program 1 2 3 4 5 0
6. A tanulókhoz, csoportjaikhoz alkalmazkodó tanítás 1 2 3 4 5 0
7. Differenciált foglalkozások 1 2 3 4 5 0
8. Tanárok tantárgyközi együttműködései 1 2 3 4 5 0
9. A tanárok szakmai tevékenységének értékelése 1 2 3 4 5 0
10. A pedagógusok közötti emberi kapcsolatok 1 2 3 4 5 0
11. A tanulók együttműködése 1 2 3 4 5 0
12. Az iskola légköre 1 2 3 4 5 0
13. Az országos kompetenciamérések eredményei 1 2 3 4 5 0
14. Versenyek 1 2 3 4 5 0
15. Szakkörök 1 2 3 4 5 0
16. Művészeti tevékenységek 1 2 3 4 5 0

28. Milyen gyakran alkalmazza a felsorolt módszereket, eljárásokat, eszközöket tanórai munkája során? Határozza meg ötfokú skálán, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem alkalmazom”, az 5-ös értéké pedig, hogy „nagyon gyakran alkalmazom”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Eljárások, módszerek, eszközök Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. magyarázat 1 2 3 4 5 0
2. előadás 1 2 3 4 5 0
3. megbeszélés, beszélgetés 1 2 3 4 5 0
4. vita 1 2 3 4 5 0
5. tanuló kiselőadása 1 2 3 4 5 0
6. szemléltetés, demonstráció 1 2 3 4 5 0
7. csoportmunka 1 2 3 4 5 0
8. páros munka 1 2 3 4 5 0
9. egyéni munka 1 2 3 4 5 0
10. differenciálás 1 2 3 4 5 0
11. projektmódszer 1 2 3 4 5 0
12. játék, szimuláció 1 2 3 4 5 0
13. számítógép 1 2 3 4 5 0
14. internet 1 2 3 4 5 0
15. multimédia 1 2 3 4 5 0
16. verseny (kompetitív) módszerek 1 2 3 4 5 0

29. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Ötfokú skálán határozza meg a véleményét, ahol az 1-es érték a teljes egyet nem értést, az 5-ös érték a teljes egyetértést jelenti. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Állítások Az egyetértés foka NT/NV
1. A csoportmunka fegyelmezési problémákat okoz. 1 2 3 4 5 0
2. A csoportmunka nem hozza ki a maximumot a gyerekekből. 1 2 3 4 5 0
3. A csoportmunka sok tanulót elbizonytalanít, nem tudja, mit kell csinálni. 1 2 3 4 5 0
4. A csoportmunka önálló gondolkodásra nevel. 1 2 3 4 5 0
5. A csoportmunka a felelősséget és az önfegyelmet bátorítja. 1 2 3 4 5 0
6. A csoportmunkában dolgozó gyerekek sok időt veszítenek rendetlenkedéssel. 1 2 3 4 5 0
7. A csoportmunka esetén az egyes tanulót nem lehet osztályozni. 1 2 3 4 5 0
8. A csoportok munkája csak akkor sikeres, ha minden csoporttag sikeresen teljesít. 1 2 3 4 5 0
9. Ha a gyerekek segíthetnek egymásnak munka közben, akkor az órán nagy a zaj, romlik a teljesítmény. 1 2 3 4 5 0

30. Ha csoportmunkát alkalmaz, melyik megoldás(oka)t milyen gyakran választja az alábbiak közül? Értékelje ötfokú skálán az alkalmazás gyakoriságát! Az 1-es érték jelentése, hogy „soha nem alkalmazom”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „nagyon gyakran alkalmazom”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

  Az alkalmazás gyakorisága NT/NV
1. Egyénileg beszámoltatok minden csoporttagot. 1 2 3 4 5 0
2. Figyelek arra, hogy minden csoportba kerüljenek jó és rossz tanulók is. 1 2 3 4 5 0
3. Nem jelölök ki csoportvezetőket. 1 2 3 4 5 0
4. Szúrópróbaszerűen választok a csoportból szóvivőt, de csak a munka befejeztével. 1 2 3 4 5 0
5. Figyelek arra, hogy minden csoportba kerüljenek fiúk és lányok is. 1 2 3 4 5 0
6. A csoporttagok felelősek egymás munkájáért. 1 2 3 4 5 0
7. Minden csoportban jelölök ki tisztségviselőket, pl. jegyzőt, felolvasót. 1 2 3 4 5 0
8. A feladat kiadásakor elmondom, hogy munka közben tehetnek fel kérdéseket, szívesen segítek. 1 2 3 4 5 0
9. Munka közben a csoporttagok együttműködését is figyelem és feljegyzem, amit még gyakorolnunk kell. 1 2 3 4 5 0
10. A csoport közösen mutatja be a munkáját. 1 2 3 4 5 0
11. A csoportokban mindenki egy részfeladatot kap (pl. anyaggyűjtés valamihez). 1 2 3 4 5 0
12. Az alapján értékelem a csoport munkáját, hogy hány tagnak sikerült önállóan teljesíteni a feladatot. 1 2 3 4 5 0
13. A csoporttagok más-más információt és önálló feladatot kapnak. A közös feladat megoldásához ezeket közösen használják fel. 1 2 3 4 5 0
14. A csoport egy közös feladatot kap, és a végén bizonyítaniuk kell, hogy mindenki részt vett a munkában. 1 2 3 4 5 0
15. Gyakran alkalmazom a vitamódszert a csoportmunkával összekapcsolva is (pl. a csoportok érveket dolgoznak ki egy-egy álláspont mellett). 1 2 3 4 5 0
16. A névsorrend alapján szervezem a csoportokat. 1 2 3 4 5 0
17. A tantárgyi érdemjegyek alapján homogén csoportokat szervezek. 1 2 3 4 5 0
18. A feladattól függő, spontán tanulói döntés alapján jönnek létre a csoportok. 1 2 3 4 5 0

31.1. Mennyire ért egyet a differenciált munkaformák alkalmazásának következőkben felsorolt akadályaival? Ötfokú skálán határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem értek egyet vele”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „teljesen egyetértek vele”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

Akadályok 31.1. Differenciálás 31.2. Kooperatív munkaforma
1. A pedagógusképzés során nem készítettek fel erre a feladatra. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
2. Nincs idő és lehetőség a gyerekek egyéni jellemzőinek megismerésére. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
3. Túl sok felkészülést igényel. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
4. Nincsenek meg hozzá a megfelelő taneszközök (pl. felzárkóztató, tehetséggondozó programok, feladatgyűjtemények). 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
5. Nagy az osztálylétszám. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
6. Nem megfelelő a 45 perces órakeret. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
7. A befektetett munka és az eredmény nincs összhangban. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
8. A gyerekek nem szeretik, nem igénylik. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
9. Túlságosan fellazítja az órafegyelmet. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
10. Még jobban növeli a tanulók közötti különbségeket. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
11. A munkahelyi környezetem nem nézi jó szemmel az ilyen törekvéseket. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
12. Nincs idő a munka megszervezésére. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0
13. Nem alkalmas a terem a csoportmunkához. 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5 0

31.2. Mennyire ért egyet a kooperatív munkaformák alkalmazásának következőkben felsorolt akadályaival? Ötfokú skálán határozza meg, ahol az 1-es érték jelentése az, hogy „egyáltalán nem értek egyet vele”, az 5-ös értéké pedig az, hogy „teljesen egyetértek vele”. A két érték között arányosan helyezze el véleményét!

32. A következőkben felsorolt tanári és tanulói tevékenységek, módszerek a kutatási tapasztalatok szerint segíthetik a kritikai gondolkodás, problémamegoldás fejlesztését. Határozza meg a kártya segítségével, hogy mennyire ismeri, illetve alkalmazza őket saját gyakorlatában!

Tanári/tanulói tevékenységek/
módszerek/
technikák
Teljesen új számom-
ra, nem hallottam róla.
Ismerem, de bizony-
talan vagyok az alkalma-
zásában.
Már hallottam róla, néha alkalma-
zom az órámon.
Jól ismerem, gyakran alkalma-
zom az órámon.
Ismerem, de nem alkalma-
zom.
NT/NV
1. A diákok előzetes vagy személyes tudásának előhívására szolgáló technikák. 1 2 3 4 5 0
2. Az ötletbörze felhasználása. 1 2 3 4 5 0
3. Olyan technikák (pl. előzetes szempontsor) alkalmazása, melyek segíthetik a diákokat abban, hogy a fontos információkat megtalálják. 1 2 3 4 5 0
4. Partnerrel való tanulási tevékenységek (páros olvasás, páros kérdezés). 1 2 3 4 5 0
5. Az információk gyűjtésének és kategorizálásának tanulási segédeszközként való felhasználása. 1 2 3 4 5 0
6. A találgatásnak, a jóslásnak a megértés elősegítésére való felhasználása. 1 2 3 4 5 0
7. A tanulói kérdésfeltevés ösztönzése, bátorítása. 1 2 3 4 5 0
8. Az írás felhasználása a gondolkodás fejlesztésére. 1 2 3 4 5 0
9. A diákok személyes válaszainak bátorítása. 1 2 3 4 5 0
10. A diákok felhívása egy téma vagy kérdés több szempontú megfontolására. 1 2 3 4 5 0
11. A projekttanulás alkalmazása. 1 2 3 4 5 0

ÓRAI SZITUÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK

(Önálló kitöltés)

MATEMATIKATANÁROK KÉRDÖÍVE

  1. A szöveges egyenletek megoldásának tanítására több módszer is eredményesnek bizonyul. Jelölje a kódszámok kiválasztásával az alábbi táblázatban, hogy tapasztalatai szerint tanítványainál melyik módszer milyen mértékig vált be!

    1. soha nem használom;
    2. néhány órán alkalmazom;
    3. gyakran, de nem rendszeresen alkalmazom;
    4. legtöbb órán alkalmazom;
    5. minden órán alkalmazom.

    1. Az adatok táblázatba foglalása. 1 2 3 4 5
    2. A szöveg és az adatok elemzése minden feladatnál. 1 2 3 4 5
    3. A feladatok tematikus, típusok szerinti tárgyalása. 1 2 3 4 5
    4. Mindegyik feladat részletes végigszámolása. 1 2 3 4 5
    5. Nem kell minden feladatot végigszámolni, van, ahol elegendő a modell megtalálása. 1 2 3 4 5
  2. A következő feladatot adja fel valamelyik osztályában, vagy csoportjában. Jelölje be az alábbi lehetséges indulási módok közül azt, amelyet a leggyakrabban alkalmaz! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    A feladat a következő:

    Hányan járnak a 8. A osztályba, ha a tanulók 25%-ának lett jeles a dolgozata, és tudjuk, hogy ha 4-gyel kevesebb diáknak sikerült volna jelesre a dolgozata, akkor a nem jelesek száma hétszer akkora lett volna, mint a jeleseké?

    A feldolgozáshoz lehetséges indulási módok:

    1. A feladatot felolvasom, az adatokat együtt rögzítjük a táblán és a füzetben.
    2. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, az adatokat együtt rögzítjük a táblán és a füzetben.
    3. A feladatot felolvasom, eztán közös szövegelemzés következik.
    4. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, ezután közös szövegelemzés következik.
    5. A feladatot felolvasom, ezután a tanulók önállóan, vagy kis csoportokban gondolkodnak a megoldáson.
    6. A feladatot a tanulók a példatárban önállóan olvassák el, ezután önállóan, vagy kis csoportokban gondolkodnak a megoldáson.
    7. A feladatot felolvasom, és a tanulók többsége azt várja, hogy egy tanuló vagy a tanár elkezdje a megoldást a táblánál.
    8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  3. Gyakorlóórán egy feladat megbeszélésekor valamelyik tanuló hibázik. A megfelelő kódszám beírásával jelezze, hogy milyen gyakran alkalmazza ilyen helyzetekben a következőket:

    1. soha
    2. néhány órán
    3. gyakran, de nem rendszeresen
    4. legtöbb órán
    5. minden órán

    1. Feltesz a tanulónak egy másik kérdést, hogy segítse a helyes válasz megtalálásában. 1 2 3 4 5
    2. Felszólít egy másik tanulót, aki valószínűleg helyesen válaszol. 1 2 3 4 5
    3. Az osztály előtt kijavítja a tanuló hibáját, nehogy a téves választ jegyezzék meg a többiek. 1 2 3 4 5
    4. Felszólít egy másik tanulót, hogy válaszoljon ő is, majd megbeszélik, melyik válasz a helyes. 1 2 3 4 5
  4. Az alábbi táblázatban kódszámokkal jelezze, milyen gyakran kéri matematikaórán tanítványaitól a következőket:

    1. soha
    2. néhány órán
    3. gyakran, de nem rendszeresen
    4. legtöbb órán
    5. minden órán

    1. Magyarázzon meg egy gondolatmenetet. 1 2 3 4 5
    2. Szemléltesse tetszőleges módon a kapott problémát. 1 2 3 4 5
    3. Elemezzen és értékeljen összefüggéseket táblázatok, grafikonok alapján. 1 2 3 4 5
    4. Keressen a kapott feladattal analóg, általa ismert problémát. 1 2 3 4 5
    5. Dolgozzon olyan problémákon, amelyek megoldására nincs azonnal észrevehető módszer. 1 2 3 4 5
    6. Keressen és értelmezzen a képlettárban olyan összefüggéseket, melyek a kapott feladat megoldásában segíthetnek. 1 2 3 4 5
  5. A II. kérdésnél található feladatot adja fel valamelyik osztályában, vagy csoportjában, de azt tapasztalja, hogy a csoport nem boldogul a feladattal. Melyik utat alkalmazná szívesen a megoldás segítésére? Jelölje be a leggyakrabban alkalmazott megoldást! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    Emlékeztetőül a feladat:

    Hányan járnak a 8. A osztályba, ha a tanulók 25%-ának lett jeles a dolgozata és tudjuk, hogy ha 4-gyel kevesebb diáknak sikerült volna jelesre a dolgozata, akkor a nem jelesek száma hétszer akkora lett volna, mint a jelesek száma?

    1. Táblázatba foglaljuk az adatokat, mert az biztonságos eljárás volt a többi szöveges feladat megoldásánál is.
    2. A szöveg közös elemzése során szakaszokkal szemléltetjük a fennálló összefüggéseket.
    3. Nem adok konkrét segítséget, hanem csak fejtörésre biztatom a tanulókat.
    4. Azt tanácsolom, hogy konkrét szóba jöhető létszámokkal próbálják ki a feltételek teljesülését.
    5. Egyéb, mégpedig:
    6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

  6. A területszámítás tanításánál a deltoid területe következik. Jelölje be a felsorolt módok közül azt, amelyiket a legszívesebben alkalmazza ennek a témának a tanításakor! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után található üres sorokra írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

    1. Közlöm a képletet, és minél több feladat megoldásában rögtön alkalmazzuk.
    2. Feladok egy feladatot, a megoldáshoz a terület átdarabolására biztatom a tanulókat, aztán keressük a képletet, majd bebizonyítjuk az érvényességét.
    3. Közlöm a képletet, bebizonyítjuk az érvényességét, és ezután már csak azzal szabad dolgozni.
    4. Bebizonyítjuk az összefüggést, és ezután is választhatnak a tanulók, hogy a képletet, vagy a terület-átdarabolás gondolatát használják-e.
    5. Alacsonyabb évfolyamokon nincs szükség a képlet megfogalmazására, fontosabb a terület-átdarabolás, vagy az ismert területű síkidomokból való összerakás gondolatát erősíteni.
    6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

ÓRAI SZITUÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK

(Önálló kitöltés)

MAGYARTANÁROK KÉRDŐÍVE

I./1. ÁLTALÁNOS ISKOLA (Középiskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

Bár Petőfi János vitéze könnyű olvasmánynak tűnik, sok gyerek számára nehézséget jelent például annak megértése, hogy miután Jancsi felkeresi Iluska sírját, a cselekmény a valós világban vagy azon kívül játszódik-e. Miképpen segítene tanítványainak abban, hogy a mű e vonatkozását jobban megértsék? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Kiemelném és táblázatban csoportosítanám azokat a szöveghelyeket Petőfi művéből, amelyek szó szerinti vagy átvitt értelemben a valós, illetve az azon kívüli világra utalnak.
  2. Megpróbálnám áttekinteni velük, hogy a Petőfi-mű egészének milyen lehetséges értelmezései adódnak, ha a temetőjelenet utáni részeket a valós világban, s milyenek, ha az azon túli világban játszódóknak tekintjük.
  3. Elolvasnánk a tankönyv által e kérdésről írottakat, és megpróbálnánk a konkrét szöveget az ott leírtak fényében értelmezni.
  4. Olyan kisebb szövegeket próbálnék meg a tanulókkal közösen létrehozni, amelyek Petőfi verséhez hasonlóan lebegtetve hagyják a valós és a valós világon túli világ kérdését.
  5. Hasonló jellegű szövegeket elemeznék velük más irodalmi művekből.
  6. Csoportokra osztanám a diákokat, hogy így gondolkozzanak a kérdésen, illetve döntsék el a problémát. Utána megpróbálnánk más irodalmi szövegekből, például népmesékből, tudományos fantasztikus regényekből hasonló témájú részeket keresni, az ezek által felvetett hasonló kérdéseket megválaszolni.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I./2. KÖZÉPISKOLA (Általános iskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

Néha még a legközismertebb irodalmi szövegek értelmezése is meglepően nehéz a tanulók számára, ha valóban odafigyelően próbáljuk elolvasni, megérteni a sorokat. Miképpen igyekezne segíteni diákjainak az alábbi szövegrész árnyaltabb megértésében úgy, hogy az értelmezés művelete mellett a versszak művészi-esztétikai értékeinek feltárása se maradjon el? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!”
(Petőfi: A XIX. század költői)
  1. Felolvasnék a diákjaimnak egy olyan korai szocialista vagy utópikus szocialista szövegből származó részt, amely megfelelően rávilágít a Petőfi-részlet tartalmaira. Megvizsgálnánk, mik a hasonlóságok és különbségek egy társadalmi programot kifejtő esztétikai mű és egy csak társadalmi-politikai funkciókat vállaló szöveg között.
  2. Hasonló jellegű szövegrészeket keresnénk elő Petőfi más műveiből, például Az apostolból, és megpróbálnánk feltárni e szövegek hasonlóságait és különbségeit.
  3. Megnéznénk, hogy a tankönyv miképpen értelmezi Petőfi e versrészletét, s ezt konkrétan megvizsgálnánk a szövegben.
  4. A tanulókkal együtt megpróbálnánk valamilyen hasonló társdalmi-politikai költői programot felvázolni, majd áttekintenénk a mi szövegünk és Petőfi versrészlete közötti tartalmi és nyelvi-esztétikai hasonlóságokat, különbségeket.
  5. Egybevetnénk a Petőfi-részletet más, politikai-társadalmi programot kifejtő magyar versekkel-versrészletekkel.
  6. Csoportokra osztanám az osztályt, s a csoportok önállóan értelmeznék, elemeznék tartalmi és esztétikai szempontból a Petőfi-szövegrészletet.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I./3. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés!)

Kölcsey Himnuszának értelmezésében gyakran az okoz nehézséget, hogy a tanulók úgy vélik: ezt a szöveget igazán jól ismerik – tehát jól értik is. Ezért számos olyan részleten, amelynek jelentése valójában csak bonyolult, absztraktabb síkokon fejthető fel, könnyedén átsiklanak. Ilyen például a „Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!” rész is. Miképpen segítene diákjainak abban, hogy megértsék: mit jelent, hogy egy nép a múltban és a jelenben „megbűnhődte a jövendőt”? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Kiemelném és táblázatban csoportosítanám a vers azon szövegrészeit, amelyek múltra, félmúltra, jelenre és jövőre utalnak, s ezek összefüggéseiben értelmeztetném velük az adott verssort.
  2. Megpróbálnám áttekinteni velük, hogy a Kölcsey-mű egészének milyen lehetséges értelmezései adódnak, ha e verssorokat szó szerinti, és milyenek ha átvitt értelmükben értjük?
  3. Elolvasnánk a tankönyv által e kérdésről írottakat, és megpróbálnánk a konkrét szöveget az ott leírtak fényében értelmezni.
  4. Olyan kisebb szövegeket próbálnék meg a tanulókkal közösen létrehozni, amelyek Kölcsey verséhez hasonlóan valós vagy látszólagos etikai paradoxonokban fogalmaznak.
  5. Hasonló jellegű szövegeket elemeznék velük más irodalmi művekből.
  6. Csoportokra osztanám a diákokat, hogy így gondolkozzanak a kérdésen, illetve döntsék el a problémát. Utána megpróbálnánk más irodalmi szövegekből hasonló problémákat keresni, az ezek által felvetett hasonló értelmezési kérdéseket közösen megválaszolni.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./1. ÁLTALÁNOS ISKOLA (Középiskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

A költői képek (trópusok) tanításakor sok tanuló számára problémát jelent a szinekdokhé mibenlétének megértése. Nem minden gyerek számára világos például Petőfi Sándor A puszta, télen című versében az alábbi rész-egész cserén alapuló szinekdokhé jelentése – vagyis hogy a rudat kifejezés itt átvitt értelemben (is) értendő, mivel részként áll az egész (mondjuk a szekerüket kifejezés) helyett:

„De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak,
Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak,
Mert a pince kulcsát
Akár elhajítsák,
Senki sem fordítja feléjök a rudat,
Hóval söpörték be a szelek az utat.”

Ha a diákjai félreértik vagy nem értik ezt a sort, milyen módszert választana arra, hogy jobban megértsék e stiláris eszköz mibenlétét, funkcióját? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből a szinekdokhé meghatározását.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is gyakran használt – példával világítanám meg, hogy mi a szinekdokhé, illetve mi a fenti Petőfi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondják el gondolataikat a fenti verssorral kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található szinekdokhé, illetve konkrétan: a Petőfi-vers szinekdokhéja. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen ebben a helyzetben a szó szerinti, nem pedig szinekdokhéként való értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Petőfi verssorának reális értelmezését.
  5. Egy olyan ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag miként viszonyul egymáshoz a rudat szó szó szerinti és szinekdokhéként felfogott jelentése.
  6. E költői kép megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák és ezek alfajai – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele a fenti sor értelmezésébe, illetve a szinekdokhé mibenlétének tanításába.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./2. KÖZÉPISKOLA (Általános iskolai pedagógusok ne töltsék ki!)

A költői képek (trópusok) tanításakor sok tanuló számára problémát jelent a szinekdokhé mibenlétének megértése. Nem minden gyerek érti például azt, hogy Batsányi János soraiban („A letapodtatott emberi nemzetnek / Csontjaiból épült trónusok reszketnek.”) a trónus szó átvitt értelemben értendő, mivel részként áll az egész – mondjuk „az elnyomók hatalma” kijelentés – helyett. Ha a diákjai félreértik vagy nem értik ezt a költői képet, milyen módszert választana arra, hogy elősegítse számukra a stiláris eszköz megértését? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből a szinekdokhé meghatározását, majd ennek segítségével próbálnánk értelmezni ezt a költői képet.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is gyakran használt – példával világítanám meg, hogy mi a szinekdokhé, illetve mi a fenti Batsányi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondják el gondolataikat a fenti verssorral kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található szinekdokhé, illetve konkrétan: a Batsányi-vers szinekdokhéja. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen ebben a helyzetben a szó szerinti, nem pedig szinekdokhéként való értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Batsányi verssorának reális értelmezését.
  5. Egy olyan ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag
  6. miként viszonyul egymáshoz a trónus szó szó szerinti és szinekdokhéként felfogott jelentése.
  7. E költői kép megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák és ezek alfajai – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele a fenti sor értelmezésébe, illetve a szinekdokhé mibenlétének tanításába.
  8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II./3. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés)

Sok gyerek számára gondot jelent a megszemélyesítés és az igei metafora megkülönböztetése. Úgy vélik, az Arany versében fellelhető megszemélyesítés: „De az éj erőt vett, csakhamar beronta, / Az eget, a földet bakacsinba vonta.”, illetve Petőfi metaforája: „Mint tiszta hó a téli rózsaszálon: / Lengett fölötte a fehér halál. között a költői képek jellegét tekintve nincs különbség. Miképpen segítene tanítványainak, hogy biztosabban meg tudják különböztetni az igei metaforát a megszemélyesítéstől? Jelölje be azt a megoldást, melyet Ön alkalmazna ebben a szituációban! Ha többféle módszert is bejelölne, akkor a kérdés után írja le, hogy melyik megoldásra milyen helyzetben kerítene sort!

  1. Elolvasnánk a tankönyvből vagy egy lexikonból/fogalomgyűjteményből az igei metafora és a megszemélyesítés meghatározását.
  2. A hétköznapi életből vett, a gyerekek mindennapi nyelvi tapasztalataihoz közelebb álló – mert általuk is használt – köznyelvi példával világítanám meg, hogy mi az igei metafora és mi a megszemélyesítés, illetve mi az Arany- és a Petőfi-sor jelentése.
  3. Megkérnék néhány tanulót, hogy mondja el gondolatait a fenti verssorokkal kapcsolatban, s másokat arra, hogy reflektáljanak ezekre az értelmezésekre. Így a diákok értelmezéseiből válhatna világossá, hogy miképpen is fogandó föl egy irodalmi szövegben található igei metafora vagy megszemélyesítés, illetve konkrétan az Arany- és a Petőfi-vers szóképe. Ha így sem sikerülne világossá tenni ezt, akkor a legnyilvánvalóbb félremagyarázás kiemelésével világítanám meg, mennyire lehetetlen egyik vagy másik értelmezés.
  4. Más lírai művekből hasonló nyelvi kifejezések értelmezésének segítségével világítanám meg Arany és Petőfi verssorainak reális értelmezését, a költői képek különböző típusait.
  5. Egy olyan logikai ábrát vagy táblázatot rajzolnék a táblára, amely világossá teszi a gyerekek számára, logikailag miként viszonyul egymáshoz a megszemélyesítés és az igei metafora.
  6. E képek megértésének problémáját összekapcsolnám a költői képek – metaforák, metonímiák stb. – elméletének általános kérdéseivel, s csak miután ezek már általánosságban teljesen világosak számukra, akkor kezdenék bele konkrétan a fenti sorok értelmezésébe, illetve a megszemélyesítés és az igei metafora mibenlétének tanításába.
  7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

    . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. KÖZÖS (Általános és középiskolai pedagógusok számára egyaránt szóló kérdés)

Milyen gyakran ad a következő kommunikációs szituációk kialakítására, kommunikációs kompetenciák fejlesztésére alkalmat adó feladatokat az órai munka során? Az egyes kódok jelentése a következő: 1=egyáltalán nem, 2=néha, 3=általában használom, 4=gyakran.

1. Hétköznapi és/vagy irodalmi szövegben, fotón bemutatott helyzeteket elemzünk aszerint, hogy rutin- vagy konfliktus helyzet megoldására van szükség az adott szituációban. 1 2 3 4
2. Megállapítjuk adott párbeszédekben a partnerek között fennálló hierarchikus viszonyokat. 1 2 3 4
3. Szereptípusokat azonosítunk (pl. publikus vagy magán), hibás szövegeket (kevert szerepek) javítunk. 1 2 3 4
4. Olyan helyzeteket mutatunk be, ahol a partnerek normasértő, normaszegő, normakövető magatartását kell elkülöníteni, és a kommunikáció sikere szempontjából értékelni. 1 2 3 4
5. A kommunikáció körülményeinek és a kommunikáció céljának összefüggését vizsgáló feladatokat adok. Párosítjuk a különböző szereppartnereket, témákat és körülményeket. 1 2 3 4
6. Szövegeket alkotunk különböző témákban. 1 2 3 4
7. Azonos témában különböző műfajú szövegeket alkotunk. 1 2 3 4
8. A szövegtípus és a kommunikáció sikerességét vizsgáljuk adott szövegen, adott kommunikációs helyzetben. 1 2 3 4
9. Reklámüzeneteket elemzünk, megismerjük a befolyásolás eszközeit. 1 2 3 4
10. Érveket, ellenérveket pótlunk hiányos vitaszövegben. 1 2 3 4
11. A beszélők száma szerinti (monológ, dialógus, kiscsoportos, előadás) kommunikációs helyzeteket elemzünk. 1 2 3 4
12. A szöveg háttérközleményeit elemezzük abból a szempontból, hogy a szórend és a nyomatékváltás miképpen befolyásolhatja. Példákat elemzünk, szituációkat játszunk el. 1 2 3 4
13. Szinonimákat keresünk, vizsgáljuk az egyes szavak stilisztikai jelentőségét. 1 2 3 4
14. Fotók, filmek, leírások, szituációk alapján elemezzük a szereplők és partnereik nem verbális viselkedését, vizsgáljuk a beszélő aktuális érzelmi, testi stb. állapota és az elhangzott szöveg közötti viszonyt. 1 2 3 4
15. A multimédiás kommunikáció használatát és az optimális információfeldolgozás technikáit gyakoroljuk. 1 2 3 4

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.