2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi elemzések >> A középfokú oktatás nemzetközi tükörben >> Függelék

Függelék 1. rész

2009. június 17.

Függelék (A, B, 1-10. táblázatok)

A táblázat
Az OECD-vizsgálatban részt vevő felső középfokú programok, országonként

ISCED 3 programok listája ISCED szint Tovább­haladás Tartal­mi irá­nyult­ság Az alapfokú oktatásba belépéstől számított minimum egymást követő évek száma (évek) Belépés előfeltétele (ISCED szint)
9 10 11 12 13 14
Belgium (Fl)1
ASO (3e lj - 6e lj) 3 A G 9 10 11 12 ISCED 2
BSO (3e lj - 6e lj) 3 C V 9 10 11 12 ISCED 2
TSO (3e lj - 6e lj) 3 A V 9 10 11 12 ISCED 2
Dánia
Alment gymnasium 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Højere forberedelseseksamen (HF) 3 A G 11 12 ISCED 2
Højere handelseksamen (HHX) 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Højere teknisk eksamen (HTX) 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Erhvervsfaglige merkantile uddannelser (EUD merkantile) 3 C V 10 11 12 13 ISCED 2
Erhvervsfaglige tekniske uddannelser (EUD Teknisk) 3 C V 10 11 12 13 ISCED 2
Social- og sundhedsuddannelser  (SOSU) 3 C V 10 11 12 ISCED 2
Landbrugs-, gartner- og  skovbrugsuddannelser 3 C V 10 11 12 13 ISCED 2
Finnország
Lukio 3 A G 10 11 12 13 ISCED 2
Ammatillinen koulu 3 A V 10 11 12 ISCED 2
Franciaország
Second cycle général du second degré 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Second cycle technologique du second degré 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Second cycle professionnel du second degré niveau CAP, BEP (sous statut scolaire) 3 C V 10 11 ISCED 2
Second cycle professionnel du second degré niveau CAP, BEP (en apprentissage) 3 C V 10 11 ISCED 2
Second cycle professionnel du second degré niveau bac (sous statut scolaire) 3 B V 12 13 ISCED 3CV
Second cycle professionnel du second degré niveau bac (en apprentissage) 3 B V 12 13 ISCED 3CV
Magyarország
Gimnázium (9-12. évfolyam) 3 A G 9 10 11 12 ISCED 2
Szakközépiskola (9-12. évfolyam) 3 A P 9 10 11 12 ISCED 2
Szakiskola (9-10. évfolyam) 3 C G 9 10 ISCED 2
Szakiskola szakképző évfolyamai  (11-12. évfolyam) 3 C V 11 12 ISCED 3CG
Írország
Leaving Certificate programme 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Leaving Certificate Vocational  programme 3 A P 10 11 12 ISCED 2
Transition Year programme 3 C G 10
Leaving Certificate Applied  programme 3 C P 10 11 12 ISCED 2
Olaszország
Liceo classico, scientifico, linguistico 3 A G 9 10 11 12 13 ISCED 2
Istituto magistrale, professionale e d'arte (4°e 5°anno), Istituto tecnico-professionale quinquennale, Corsi sperimentali tecnico-professionali quinquennali 3 A V 12 13 ISCED 3CV
Liceo artistico 3 A G 9 10 11 12 13 ISCED 2
Istituto professionale e d'arte (I,II e III anno) 3 C V 9 10 11 ISCED 2
Korea
General high school 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Vocational high school (including comprehensive high school) 3 C V 10 11 12 ISCED 2
Mexikó
(Matrícula en) bachillerato general 3 A G 10 11 12 13 ISCED 2
(Matrícula en) bachillerato tecnológico 3 A G 10 11 12 13 ISCED 2
(Matrícula en) profesional medio 3 C V 10 11 12 13 ISCED 2
Hollandia2
HAVO-bovenbouw  3 B G 10 11 ISCED 2
VWO-bovenbouw 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Beroepsopleidende leerweg (BOL)  kwalificatieniveau 3/4 3 C/B V 11 12 13 (14) ISCED 2
Beroepsbegeleidende leerweg (BBL)  kwalificatieniveau 3/4 3 C/B V 11 12 13 (14) ISCED 2
Norvégia
Allmennfaglige studieretninger 3 A G 11 12 13 (14) ISCED 2
Yrkesfaglige studieretninger 3 A V 11 12 13 (14) ISCED 2
Påbygging for generell  studiekompetanse 3 C V 11 12 13 (14) ISCED 2
Påbygging for yrkesutdanning 3 C V 11 12 13 (14) ISCED 2
Teknisk fagskole 3 C V 11 12 13 (14) ISCED 2
Portugália
Ensino Secundário – Cursos Gerais 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Ensino Secundário – Cursos  Tecnológicos 3 B G 10 11 12 ISCED 2
Cursos das Escolas Profissionais 3 C V 10 11 12 ISCED 2
Cursos de Aprendizagem de Nível III 3 C V 10 11 12 ISCED 2
Spanyolország
Bachillerato 3 A G 11 12 ISCED 2
Ciclos Formativos de Formación  Profesional de Grado Medio 3 C V 11 12 ISCED 2
Svédország
Gymnasieprogram utan yrkesämnen 3 A G 10 11 12 ISCED 2
Gymnasieprogram med yrkesämnen 3 A V 10 11 12 ISCED 2
Svájc
Sek. II: Gymnasiale Maturität 3 A G 10 11 12 13 ISCED 2
Sek. II: Berufsmaturität 3 A G 10 11 12 13 14 ISCED 2
Sek. II: Diplommittelschule (3 Jahre) 3 B G 10 11 12 ISCED 2
Sek. II: Lehrerseminar 3 A G 10 11 12 13 14 ISCED 2
Sek. II: Berufsbildung (mindestens 3 Jahre) 3 B V 10 11 12 13 ISCED 2
Sek. II: Diplommittelschule (2 Jahre) 3 C G 10 11 ISCED 2
Sek. II: Berufsbildung (2 Jahre) 3 C V 10 11 ISCED 2
Sek. II: Anlehre 3 C V 10 11 ISCED 2

Megjegyzés: Az „A” továbbtanulási lehetőséget kínáló programok általános felsőoktatási képzésre, a „B” továbbhaladási útvonal konkrét felsőoktatási programokra, és a „C” a munkaerő-piacra vagy egy másik ISCED 3 programra készítenek fel. A „G”-vel jelzett programok általános célú, a „P”-vel jelzettek szakképzést előkészítő, a „V”-vel jelzettek szakképzési programok.
1. Belgiumban (Fl.) négy alapprogram van a felső középfokú oktatásban: ASO (általános felső középfokú oktatás), BSO (szakmai felső középfokú oktatás), KSO (művészeti felső középfokú oktatás) és TSO (műszaki felső középfokú oktatás). Csak az ASO, BSO és TSO programokat nyújtó iskolák vesznek részt az ISUSS-felmérésben.
2. A szakképzési programok (BOL, BBL) és az általános programok is rugalmasak abban az értelemben, hogy különböző szintű végzettséget adnak a tanulók kilépésének megfelelően. Így az általános programok esetében előfordul a HAVO-ból VWO-ba való átmenet. A BOL és BBL képesítések 3C vagy 3B szintű végzettségnek minősülnek, a tanuló által választott hierarchikus tantárgyi modulok és a záróvizsga szintjétől függően.

B táblázat
A középfokú oktatás demográfiai és oktatási kontextusa

A tanköte- lezettség vége (2000) A tanulók aránya a 15-19 éves korcsoporton belül (2000)  90% feletti beiskolá-zottsággal életkorban jellemezhető életkori sáv (2002) A legalább felső középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a népességben korcsoportonként (2001)2 A felső középfokot végzettek népességen belüli aránya a végzéskori tipikus életkorban (100-zal szorozva)
25-64 25-34 35-44 45-54 55-64 Általános programok Szakképző/ szakképzést előkészítő programok
Belgium 18 90,5 3-17 59 75 63 51 38 36 54
Dánia 16 80,4 4-16 80 86 80 80 72 52 54
Finnország 16 84,8 7-17 74 87 84 70 51 53 72
Franciaország 16 86,4 3-17 64 78 67 58 46 31 67
Magyarország 16 81,1 5-16 70 81 79 72 44 26 70
Írország 15 79,8 5-16 58 73 62 48 35 59 20
Olaszország 14 65,5 3-14 43 57 49 39 22 29 64
Korea 14 78,6 6-17 68 95 77 49 30 60 37
Mexikó 15 41,0 6-12 22 25 25 17 11 28 4
Hollandia 18 86,6 4-17 65 74 69 60 51 37 57
Norvégia 16 85,5 6-17 85 93 90 82 70 64 52
Portugália 14 80,3 6-15 20 32 20 14 9 m m
Spanyolország 16 79,5 4-16 40 57 45 29 17 46 22
Svédország 16 86,4 6-18 81 91 86 78 65 42 32
Svájc 15 83,5 6-16 87 92 90 85 81 m m
Országok átlaga 16 79,3 61 73 66 56 43 43 46

1. Forrás: OECD, Education at a Glance, 2002. C1.2.
2. Forrás: OECD, Education at a Glance, 2002. A1.2.

1. táblázat
Felső középfokú programok alapkínálata és a felső középfokú tanulói beiskolázási arányok az egyes programok esetében (2001)
Belépési évfolyam, a programok hossza és az egyes programokba beiskolázott tanulók aránya felső középfokon, programtípusok szerint

Elméletorientált általános programok (1) Elméletorientált, szakképzést előkészítő programok (2)
progra­mok száma tipikus belépési évfolyam a program tipikus hossza beisko­lázott tanulók aránya (%) progra­mok száma tipikus belépési évfolyam a program tipikus hossza beisko­lázott tanulók aránya (%)
Belgium (Fl.)1 1 9 4 46 1 9 4 31
Dánia 4 10 (11)* 3 (2) 62 a a a a
Finnország2 1 10 3 (4) 51 1 10 3 49
Franciaország 2 10 3 70 a a a a
Magyarország 1 9 4 37 1 9 4 39
Írország 1 10 (11) 2 55 1 10 (11) 2 23
Olaszország m m m m m m m m
Korea 1 10 3 66 a a a a
Mexikó 2 10 3 88 a a a a
Norvégia 1 11 3 44 1 11 3 47
Portugália 1 10 3 64 a a a a
Spanyolország 1 11 2 76 a a a a
Svédország 1 10 3 47 1 10 3 53
Svájc 3 10 4 35 a a a a
Országok átlaga a a a 57 a a a 41
Hollandia3 2 10 (2 vagy 3) m 2 11 4 a


Nem elméletorientált általános programok (1) Nem elméletorientált, szakképzést előkészítő programok (2)
progra­mok száma tipikus belépési évfolyam a program tipikus hossza beisko­lázott tanulók aránya (%) progra­mok száma tipikus belépési évfolyam a program tipikus hossza beisko­lázott tanulók aránya (%)
Belgium (Fl.)1 a a a a 1 9 4 22
Dánia a a a a 4 10 (11) 4 (3) 38
Finnország2 a a a a a a a a
Franciaország a a a a 4 10 4 30
Magyarország 1 9 2 12 1 11 2 12
Írország 1 10 1 17 1 10 (11) 2 5
Olaszország m m m m m m m m
Korea a a a a 1 10 3 34
Mexikó a a a a 1 10 3 12
Norvégia a a a a 3 11 3 9
Portugália 1 10 3 18 2 10 3 18
Spanyolország a a a a 1 11 2 24
Svédország a a a a a a a a
Svájc 2 10 3 (2) 4 3 10 3 (2) 61
Országok átlaga a a a 13 a a a 24
Hollandia3 a a a a 2 11 3 m

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
Oktatási programok a felső középfokú képzésben
(1) Elméletorientált általános programok (ISCED 3AG). Magyarországon a gimnáziumok tartoznak ide.
(2) Elméletorientált, szakképzési vagy szakképzést előkészítő programok (ISCED 3AP vagy 3AV). Magyarországon a szakközépiskolák tartoznak ide.
(3) Nem elméletorientált általános programok (ISCED 3BG vagy 3CG). Magyarországon a szakiskolák általános (9-10. évfolyamai) tartoznak ide.
(4) Nem elméletorientált, szakképzési vagy szakképzést előkészítő programok (ISCED 3BP vagy 3BV vagy 3CP vagy 3CV). Magyarországon a szakiskolák szakképző (11-12.) évfolyamai tartoznak ide.

1. Belgiumban a létező négy felső középfokú program közül csak három szerepelt a vizsgálatban.
2. Finnországban az adatok azokat a felnőtt hallgatókat is tartalmazzák, akik ugyanazon programokban tanulnak, mint a normál életkorú tanulók.
3. Az ország nem teljesítette a nemzetközi mintaválasztási követelményeket. A közölt adatok súlyozatlanok.

m = az adat nem elérhető
a = a kategória nem alkalmazható
n = nulla vagy elhanyagolható
* A táblázat adatsoraiban a zárójelben lévő számok vagylagosságra utalnak.

2. táblázat
A felső középfokon tanulók iskoláinak programszerkezete oktatási szintek szerint (2001)
A felső középfokon tanulók aránya az iskolában elérhető programok szintje szerint

Csak felső középfokú program Alsó középfokú és felső középfokú programok Felső középfokú és poszt­szekunder programok Alapfokú és alsó középfokú programok
Belgium (Fl.) 24 55 21 a
Dánia 53 1 45 1
Finnország 63 10 27 0
Franciaország 30 9 54 7
Magyarország 27 16 53 5
Írország n 99 1 n
Olaszország m m m m
Korea 100 n n n
Mexikó 81 8 3 8
Norvégia 99 1 n n
Portugália 47 49 n 3
Spanyolország 2 76 5 17
Svédország 73 1 26 0
Svájc 41 9 48 2
Országok átlaga 49 26 22 4
Hollandia1 n 100 n n

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Az ország nem teljesítette a nemzetközi mintaválasztási követelményeket. A közölt adatok súlyozatlanok.
m = az adat nem elérhető
n = nulla vagy elhanyagolható

3. táblázat
A különböző programtípusok kombinációit kínáló iskolákba beiskolázott felső középfokú tanulók aránya (2001)

Egy felső középfokú programot kínáló iskolák felső középfokú tanulóinak aránya Több, mint egy felső középfokú programot kínáló iskolák felső középfokú tanulóinak aránya
Belgium (Fl.) 33 67
Dánia 31 69
Finnország 95 5
Franciaország 12 88
Magyarország 43 57
Írország 4 96
Olaszország m m
Korea 100 n
Mexikó 95 5
Norvégia 25 75
Portugália 19 81
Spanyolország 50 50
Svédország 21 79
Svájc 23 77
Országok átlaga 42 58
Hollandia1 13 87

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Az ország nem teljesítette a nemzetközi mintaválasztási követelményeket. A közölt adatok súlyozatlanok.
m = az adat nem elérhető
n = nulla vagy elhanyagolható

4. táblázat
A felső középfokú oktatásba történő beiskolázás aránya a fenntartó típusa és az iskola mérete szerint, 2001
A felső középfokon tanulók aránya az állami és magánintézményekben, átlagos iskolaméret és a felső középfokon tanulók aránya iskolaméret szerint

Állami intézméyekbe beiskolázott felső középfokú tanulók aránya Magánintézményekbe beiskolázott felső középfokú tanulók aránya ott, Átlagos iskola­méret1 S.E. A felső középfokú tanulók aránya iskolaméret szerint
ahol a magán­források aránya 50% alatti ahol a magán­források aránya 50% feletti <100 100-299 300-499 500-999 1000-1499 1500-1999 2000 v. több
Belgium (Fl.) 23 76 1 478 (10) 1 14 24 54 7 n n
Dánia 98 2 a 586 (40) 1 8 24 44 8 3 13
Finnország 93 7 a 297 (8) 5 26 37 27 3 2 n
Franciaország 83 6 12 698 (7) n 6 16 35 28 12 4
Magyarország 92 8 1 504 (11) 2 10 18 45 19 5 n
Írország 37 54 10 456 (8) n 12 32 53 2 1 n
Olaszország 95 a 5 536 (5) 1 8 14 51 20 4 1
Korea 45 29 26 1078 (12) n 1 4 21 40 29 6
Mexikó 75 n 25 413 (8) 5 15 15 22 16 10 17
Norvégia 98 2 a 342 (10) n 25 33 39 2 n n
Portugália 91 6 3 513 (14) 2 16 18 39 21 3 1
Spanyolország 74 18 8 663 (6) n 6 16 49 23 4 2
Svédország 95 5 a 551 (19) 1 7 13 35 30 11 2
Svájc 90 5 5 503 (29) 3 9 9 29 17 8 25
Országok átlaga 78 17 10 544 (13) 1 12 20 39 17 7 5
Hollandia2 11 89 a 1168 (71) n 2 4 24 31 21 18

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003
1. Az „iskola” oktatási helyszínre utal. Ahol az iskola mint adminisztratív egység több helyszínnel rendelkezik, az érték a helyszínekre vonatkozik. Az iskolaméret egyazon adminisztratív egységen belül az összes beiskolázásra vonatkozik, minden oktatási szinten.
2. Az ország nem teljesítette a nemzetközi mintaválasztási követelményeket. A közölt adatok súlyozatlanok.
a = a kategória nem alkalmazható
n = nulla vagy elhanyagolható
S. E.= standard hiba

5. táblázat
Beiskolázási politikák a felső középfokú oktatásban az igazgatók válaszai alapján (2001)
A felső középfokra járó tanulók aránya, ahol az alábbi tényezőket mindig, néha vagy soha nem veszik figyelembe a tanulók felvétele során, az igazgatók válaszai alapján

Meghatározott körzeten belüli lakóhely A tanulók tanulmányi teljesítménye Felvételi vizsga Az előző oktatási szinten működő iskola ajánlása
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.)1 92 5 3 16 28 56 94 6 n 14 37 49
Dánia 55 18 26 19 32 48 33 63 3 19 28 53
Finnország 80 15 4 9 10 81 62 22 15 64 32 4
Franciaország 27 17 57 23 38 38 89 7 4 21 41 38
Magyarország 67 10 23 7 7 86 45 8 46 58 29 13
Írország 76 11 14 56 28 15 93 5 2 42 30 27
Olaszország 56 18 26 51 11 38 53 10 38 48 23 29
Korea 34 13 53 17 10 74 55 8 37 63 11 26
Mexikó 65 19 16 22 16 62 11 7 81 66 23 11
Norvégia 31 20 50 5 11 83 92 8 n 64 35 1
Portugália 20 21 59 43 34 23 92 0 8 66 30 4
Spanyolország 32 9 59 78 15 7 76 19 5 81 16 3
Svédország 51 18 31 9 18 73 67 31 3 100 n n
Svájc 47 19 33 58 17 25 29 50 22 60 25 15
Országok átlaga 52 15 32 30 20 51 64 17 19 55 26 20
Hollandia2 100 n n 11 18 71 87 13 n 6 29 65


Az iskola filozófiájának szülők általi jóváhagyása Tanulói érdeklődés Jelenlegi vagy korábbi tanulók családtagjai preferenciát élveznek
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.)1 34 18 48 5 30 65 78 16 6
Dánia 95 5 n 15 22 63 81 12 7
Finnország 70 8 22 33 52 16 98 1 n
Franciaország 84 7 9 7 27 67 59 30 11
Magyarország 55 11 34 10 12 77 41 32 28
Írország 52 27 21 29 39 32 44 20 36
Olaszország 72 11 18 16 15 68 46 29 25
Korea 84 10 6 60 22 18 87 9 4
Mexikó 74 9 17 51 23 26 77 17 6
Norvégia 98 2 n 28 45 26 62 34 4
Portugália 81 13 5 12 34 54 55 30 15
Spanyolország 79 9 13 39 26 35 33 21 46
Svédország 100 a a 16 26 58 100 a a
Svájc 96 3 2 27 31 42 92 6 2
Országok átlaga 77 9 14 25 29 46 68 18 14
Hollandia2 64 24 13 14 18 68 100 n n

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Belgiumban (Fl.) a beiskolázási politika inkább az alsó, mint a felső középfokú oktatáshoz kapcsolódik. A legtöbb esetben az intézménybe a tanulók az alsó középfokú oktatás kezdetén nyernek felvételt.
2. Az ország nem teljesítette a mintaválasztás nemzetközi követelményeit. A közölt adatok súlyozatlanok.
a = a kategória nem alkalmazható
n = nulla vagy elhanyagolható

6. táblázat
A tanulói teljesítményekhez kapcsolódó beiskolázási politikák indexe (2001)
Országátlagok és szórások a nemzetközi standardizált indexen és a középfokú tanulók különböző percentiliseinek indexértékei

Tanulmányi teljesítményhez kapcsolódó beiskolázási politikák standardizált indexe (a tanulók tanulmányi teljesítménye, a felvételi vizsga eredménye és a küldő iskola ajánlása)
Átlag Szórás S. E. Százalék
10. 25. Medián 75. 90.
Belgium (Fl.) 0,25 0,78 (0,05) -0,86 -0,24 0,38 1,00 1,00
Dánia 0,57 0,97 (0,08) -0,86 -0,24 1,00 1,62 1,62
Finnország 0,16 0,78 (0,05) -0,86 -0,24 0,38 0,38 1,00
Franciaország 0,04 0,90 (0,05) -1,48 -0,24 0,38 1,00 1,00
Magyarország 0,58 0,90 (0,05) -0,24 -0,24 1,00 1,00 1,62
Írország -0,54 0,84 (0,06) -1,48 -1,48 -0,86 -0,24 0,38
Olaszország 0,07 1,40 (0,07) -1,48 -1,48 -0,24 1,62 2,24
Korea 0,32 0,99 (0,06) -0,86 -0,24 -0,24 1,00 1,62
Mexikó 0,68 0,92 (0,05) -0,24 -0,24 1,00 1,00 1,62
Norvégia -0,10 0,52 (0,04) -0,86 -0,24 -0,24 0,38 0,38
Portugália -0,66 0,86 (0,06) -1,48 -1,48 -0,86 -0,24 0,38
Spanyolország -0,99 0,67 (0,04) -1,48 -1,48 -1,48 -0,86 -0,24
Svédország -0,25 0,55 (0,04) -0,86 -0,24 -0,24 -0,24 0,38
Svájc -0,16 0,97 (0,04) -1,48 -0,86 -0,24 0,38 1,00
Országok átlaga 0,00 0,86 (0,05) -1,03 -0,64 -0,02 0,56 1,00

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
S. E. = standard hiba

7. táblázat
Különböző kritériumok alkalmazási gyakorisága a tanulók osztályba sorolása során a felső középfokú iskolákban az igazgatók válaszai alapján (2001)
Azoknak a felső középfokon tanuló diákoknak az aránya, akik iskolájában a különböző osztályba sorolási politikákat mindig, néha vagy soha nem alkalmazzák, az igazgatók válaszai alapján

A tanulók osztályba sorolása…
többé-kevésbé véletlenszerűen történik hasonló képességszint alapján történik különböző képességszintek keverése alapján történik a tanár különleges szakértelme alapján történik
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.) 54 23 23 41 31 28 49 32 18 85 13 2
Dánia 31 23 46 72 24 4 50 24 26 83 15 2
Finnország 26 25 49 58 37 5 41 11 47 74 23 4
Franciaország 50 28 21 68 26 7 24 22 54 54 19 27
Magyarország 64 18 19 26 26 48 41 25 34 81 10 9
Írország 49 37 15 9 50 41 25 55 20 61 28 11
Olaszország 83 10 8 70 15 15 8 4 87 86 12 1
Korea 75 18 7 58 26 16 12 12 76 78 13 9
Mexikó 44 19 37 50 29 21 30 21 48 75 20 5
Norvégia 25 27 48 56 40 4 21 23 56 76 21 3
Portugália 67 16 18 74 16 10 45 25 31 70 15 15
Spanyolország 57 19 24 79 16 5 52 21 27 97 3 n
Svédország 41 19 40 85 14 1 48 20 32 70 25 5
Svájc 48 23 29 44 48 8 40 29 31 73 10 16
Országok átlaga 51 22 27 56 28 15 35 23 42 76 16 8
Hollandia1 100 n n 100 n n 100 n n 100 n n


A tanulók osztályba sorolása…
életkori alapon történik a tanulók program- vagy tantárgyválasztása alapján történik szülői kérés alapján történik
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.) 50 8 42 4 3 93 47 49 4
Dánia 65 29 6 13 15 72 67 32 1
Finnország 67 16 16 12 27 61 81 18 1
Franciaország 73 7 20 3 10 87 73 25 2
Magyarország 4 2 94 11 14 75 19 39 42
Írország 57 10 33 7 13 80 63 33 4
Olaszország 38 10 52 19 10 70 14 68 18
Korea 77 4 19 15 18 67 88 10 2
Mexikó 51 20 29 48 14 38 73 22 5
Norvégia 39 7 55 27 36 37 83 17 n
Portugália 31 38 31 5 3 93 48 45 7
Spanyolország 58 10 32 7 7 86 75 20 5
Svédország n n 100 n 6 94 60 37 3
Svájc 60 9 30 10 27 63 70 26 4
Országok átlaga 48 12 40 13 14 73 62 31 7
Hollandia1 100 n n 1 n 99 100 n n

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Az ország nem teljesítette a mintaválasztás nemzetközi követelményeit. A közölt adatok súlyozatlanok.
n = nulla vagy elhanyagolható

8. táblázat
Az iskolán belüli szelekciós politikák indexe, az igazgatói válaszok alapján (2001)
Országátlagok és szórások a nemzetközi standardizált indexen és a középfokú tanulók különböző percentiliseinek indexértékei

Átlag Szórás S. E. Percentilis
10. 25. Medián 75. 90.
Belgium (Fl.) 0,52 0,97 (0,06) -0,68 -0,08 0,52 1,13 1,73
Dánia -0,25 0,87 (0,07) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 1,13
Finnország -0,47 0,86 (0,05) -1,89 -1,28 -0,68 -0,08 0,52
Franciaország -0,32 0,81 (0,04) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 0,52
Magyarország 1,07 1,12 (0,06) -0,68 -0,08 1,13 1,73 2,33
Írország 0,53 0,97 (0,06) -0,68 -0,08 0,52 1,13 1,73
Olaszország 0,15 0,76 (0,04) -0,68 -0,08 -0,08 0,52 1,13
Korea -0,43 0,84 (0,05) -1,89 -0,68 -0,68 -0,08 0,52
Mexikó -0,16 0,95 (0,05) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 1,13
Norvégia -0,65 0,72 (0,05) -1,89 -1,28 -0,68 -0,08 0,52
Portugália 0,24 0,87 (0,06) -0,68 -0,08 0,52 0,52 1,13
Spanyolország -0,03 0,89 (0,05) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 1,13
Svédország -0,25 0,86 (0,06) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 1,13
Svájc 0,05 0,93 (0,04) -1,28 -0,68 -0,08 0,52 1,13
Országok átlaga 0,00 0,89 (0,05) -1,20 -0,55 0,01 0,57 1,13

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
S. E. = standard hiba

9. táblázat
Visszajelzések az iskola működéséről az igazgatók válaszai alapján (2001)
Azoknak a felső középfokon tanuló diákoknak az aránya, akiknek az iskolája kap visszajelzést az érintettek különböző csoportjaitól, az igazgatók válaszai alapján

Országos, regionális szintű hatóságok Helyi hatóságok vagy iskolafenntartók Munkaadók Szülői szervezetek
Átlag Szórás S. E. Átlag Szórás S. E. Átlag Szórás S. E.  Átlag Szórás S. E.
Belgium (Fl.) 96 18,8 (1,23) 66 47,3 (3,11) 57 49,6 (3,26) 78 41,4 (2,72)
Dánia 38 48,8 (3,94) 22 41,3 (3,34) 45 49,9 (4,04) 46 50,0 (4,04)
Finnország 67 47,0 (2,96) 93 25,9 (1,63) 69 46,3 (2,91) 54 49,9 (3,14)
Franciaország 83 37,7 (2,05) 0 0,0 (0,00) 68 46,6 (2,54) 64 48,2 (2,62)
Magyarország 64 48,0 (2,77) 83 37,9 (2,19) 68 46,5 (2,69) 84 37,0 (2,14)
Írország 33 47,2 (3,12) 59 49,3 (3,25) 85 35,6 (2,34) 70 46,0 (3,03)
Olaszország 69 46,2 (2,44) 56 49,7 (2,63) 28 45,1 (2,38) 74 44,0 (2,32)
Korea 99 9,9 (0,55) 88 32,6 (1,82) 45 49,8 (2,77) 89 30,8 (1,71)
Mexikó 84 36,7 (1,91) 55 49,8 (2,59) 43 49,6 (2,58) 48 50,0 (2,60)
Norvégia 20 39,9 (3,06) 83 37,5 (2,88) 62 48,8 (3,74) 8 27,2 (2,09)
Portugália 88 32,3 (2,03) 46 50,0 (3,15) 48 50,1 (3,15) 78 41,4 (2,61)
Spanyolország 83 37,9 (2,02) 36 48,2 (2,56) 40 49,1 (2,62) 84 37,2 (1,98)
Svédország 74 43,9 (3,12) 84 37,2 (2,64) 82 38,9 (2,76) 37 48,4 (3,44)
Svájc 63 48,2 (2,06) 61 48,7 (2,08) 49 50,0 (2,14) 21 41,0 (1,75)
Országok átlaga 69 38,8 (2,38) 59 39,7 (2,42) 56 46,8 (2,85) 60 42,3 (2,59)
Hollandia1 93 24,8 (2,35) 61 49,1 (4,64) 50 50,2 (4,75) 57 49,8 (4,71)


Tanári szervezetek Tanulói csoportok Külső vizsgáztató testületek
Átlag Szórás S. E. Átlag  Szórás S. E. Átlag Szórás S. E.
Belgium (Fl.) 55 50 (3,3) 81 40 (2,6) 62 49 (3,2)
Dánia 44 50 (4,0) 56 50 (4,0) 66 47 (3,8)
Finnország 67 47 (3,0) 81 40 (2,5) 73 44 (2,8)
Franciaország 34 47 (2,6) 40 49 (2,7) 71 45 (2,5)
Magyarország 86 35 (2,0) 91 29 (1,7) 54 50 (2,9)
Írország 32 47 (3,1) 31 46 (3,1) 68 47 (3,1)
Olaszország 58 49 (2,6) 66 48 (2,5) 74 44 (2,3)
Korea 86 35 (1,9) 84 37 (2,1) 67 47 (2,6)
Mexikó 59 49 (2,6) 51 50 (2,6) 57 50 (2,6)
Norvégia 51 50 (3,8) 70 46 (3,5) 39 49 (3,8)
Portugália 43 50 (3,1) 61 49 (3,1) 72 45 (2,8)
Spanyolország 51 50 (2,7) 44 50 (2,6) 59 49 (2,6)
Svédország 87 34 (2,4) 79 41 (2,9) n n (n)
Svájc 28 45 (1,9) 31 46 (2,0) 52 50 (2,1)
Országok átlaga 56 46 (2,8) 62 44 (2,7) 58 44 (2,7)
Hollandia1 88 33 (3,1) 71 46 (4,3) 52 50 (4,7)

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Az ország nem teljesítette a mintaválasztás nemzetközi követelményeit. A közölt adatok súlyozatlanok.
S. E. = standard hiba

10. táblázat
A különböző pálya-tanácsadási módszerek használati gyakorisága a felső középfokú iskolákban az igazgatók válaszai alapján (2001)
Azon felső középfokon tanulók aránya, akik iskolájában mindig, néha vagy soha nem folyik pályatanácsadás az igazgatók válaszai alapján

Elkülönített tantervi órák keretében A tanárok modulként beépítik az általuk oktatott anyagba Külön pályaorientációs terv Információk szolgáltatása a lehetséges foglalkozásokról Egyéni tanácsadás
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.) 14 40 46 47 35 18 34 18 49 1 20 79 20 32 48
Dánia 13 31 56 62 28 11 12 7 82 6 34 60 1 11 88
Finnország 4 28 67 24 41 34 9 21 70 1 24 75 n 9 90
Franciaország 8 49 43 37 47 15 28 23 49 3 36 61 8 38 53
Magyarország 52 16 32 37 24 39 28 27 45 6 21 74 6 23 71
Írország 6 13 81 39 41 20 10 20 70 3 19 78 1 12 87
Olaszország 28 44 28 43 44 13 31 19 49 n 18 82 17 45 38
Korea 63 26 11 26 59 15 7 42 51 6 52 42 1 21 77
Mexikó 27 17 56 29 50 21 19 17 64 5 18 76 14 23 63
Norvégia 22 49 29 45 36 20 29 22 49 8 49 43 n 27 72
Portugália 78 15 7 80 15 5 41 29 30 7 28 66 6 26 68
Spanyolország 38 32 30 53 31 16 12 10 78 2 15 83 2 16 83
Svédország m m m 29 56 15 27 15 58 4 29 67 1 12 88
Svájc 44 36 20 51 39 10 73 14 13 15 51 35 59 22 19
Országok átlaga 28 28 36 43 39 18 26 20 54 5 29 66 10 23 68
Hollandia1 20 25 55 17 52 31 m m m m m m 14 24 62


Informális tanácsadást nyújtanak Az iskola meghívja a munkaadókat vagy a gyakorlati szakembereket az iskolába beszélgetni a tanulókkal Az iskola meghívja a felsőoktatási intézmények képviselőit az iskolába beszélgetni a tanulókkal Az iskola látogatásokat szervez a tanulók számára foglalkoztatási szervekhez és/vagy tanácsadó szolgáltatásokhoz Az iskola látogatásokat szervez a tanulók számára  felsőoktatási intézményekbe
Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig Soha Néha Mindig
Belgium (Fl.) 3 39 58 27 42 31 50 27 23 29 27 44 58 29 13
Dánia 17 56 27 11 49 40 13 36 51 47 30 23 22 40 38
Finnország 5 45 50 7 53 40 9 38 53 6 46 48 13 49 38
Franciaország 2 42 55 11 49 40 23 41 35 28 42 30 52 34 13
Magyarország 21 16 63 18 31 51 39 27 34 29 31 41 25 24 51
Írország 5 28 68 3 35 62 5 30 64 13 39 48 5 29 66
Olaszország 12 31 56 9 49 42 18 43 38 20 44 36 31 38 31
Korea 7 62 31 38 53 9 27 67 6 45 48 6 23 67 10
Mexikó 10 37 53 11 44 45 8 32 60 15 44 41 14 41 45
Norvégia 2 57 41 20 49 31 19 36 45 73 20 7 32 48 20
Portugália 2 32 67 25 52 23 27 53 20 26 55 19 20 57 22
Spanyolország 13 48 39 23 47 30 21 49 30 27 46 26 21 40 39
Svédország 7 53 39 6 54 40 9 46 45 32 32 36 14 38 49
Svájc 11 56 34 41 42 16 38 43 18 58 25 17 37 38 24 
Országok átlaga 8 43 49 18 46 36 22 41 37 32 38 30 26 41 33
Hollandia1 m m m 35 47 18 17 46 36 37 38 25 10 13 77

Forrás: OECD ISUSS-adatbázis, 2003.
1. Az ország nem teljesítette a nemzetközi mintaválasztási követelményeket. A közölt adatok súlyozatlanok.
m = az adat nem elérhető

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.