2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2006 >> Függelék – táblázatok és egyebek

7. A pedagógusok

2009. június 17.

7. A pedagógusok

7.1. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma oktatás szintenként, 1990/91–2005/06 (fő)

Év Óvoda Általános
iskola
Középfok Közoktatás
összesen
1990/91 33 635 96 791 34 316 164 742
1991/92 33 159 95 559 36 939 165 657
1992/93 33 140 94 980 38 039 166 159
1993/94 32 957 95 753 39 691 168 401
1994/95 33 007 96 141 40 612 169 760
1995/96 32 320 93 035 40 522 165 877
1996/97 31 891 89 792 40 116 161 799
1997/98 31 848 89 238 40 580 161 666
1998/99 32 235 89 570 41 091 162 896
1999/00 31 653 89 424 41 663 162 740
2000/01 32 000 89 750 43 225 164 975
2001/02 32 327 90 294 45 078 167 699
2002/03 31 550 89 035 46 388 166 973
2003/04 31 392 89 784 48 195 169 371
2004/05 30 704 87 116 48 262 166 082
2005/06* 30 523 85 469 49 261 165 253

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006
* Előzetes adatok
Megjegyzés: Minden tagozaton és programon együtt, gyógypedagógiai képzéssel együtt. Középfok alatt a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a speciális szakiskolai képzést értjük.

7.2. táblázat
A pedagógusok és tanulók számának változása 1990/91 és 2005/06 között (1990/91=100%)

Oktatási szint Tanuló Pedagógus
Óvoda 83,1 90,6
Általános iskola 73,7 88,3
Szakiskola 58,1 88,7
Gimnázium 159,9 178,0
Szakközépiskola 145,0 165,2

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005 és Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006 alapján Varga Júlia számításai

7.3. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok aránya a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között, 1991–2005 (%)

Év Arány
1991 4,1
1992 4,4
1993 4,6
1994 4,7
1995 4,6
1996 4,4
1997 4,2
1998 4,2
1999 4,2
2000 4,3
2001 4,3
2002 4,3
2003 4,3
2004 4,3
2005 4,2
OECD-átlag 2001 2,7

Forrás: A KSH Munkaerő-felmérés adatai alapján Varga Júlia számításai és Attracting…, 2005

7.4. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, oktatási szintenként az OECD-országokban, 2003

Ország Óvoda
(ISCED 0)
Általános iskola
alsó tagozat (ISCED 1)
Általános iskola
felső tagozat (ISCED 2)
Középfok
(ISCED 3)
Alsó és felső középfok
(ISCED 2 és 3)
Ausztrália m 16,6 X X 12,4
Ausztria 17,6 14,4 10,0 10,2 10,1
Belgium 16,1 13,1 10,6 9,6 9,9
Csehország 13,1 18,3 14,3 12,6 13,4
Dánia 6,8 10,8 X 13,4 m
Egyesült Államok 15,5 15,5 15,5 15,6 15,5
Egyesült Királyság 23,5 20,0 17,4 12,6 14,8
Finnország 12,5 16,6 9,8 15,9 12,9
Franciaország 18,8 19,4 13,7 10,6 12,2
Görögország 13,2 12,1 8,7 8,6 8,6
Hollandia m 16,0 X X 15,7
Írország 15,0 18,7 X X 13,7
Izland 5,1 11,3 X 10,7 m
Japán 18,0 19,9 15,7 13,5 14,5
Korea 21,0 30,2 19,9 16,0 17,8
Lengyelország 15,1 11,9 12,6 13,5 13,0
Luxemburg 13,1 10,8 X X 9,0
Magyarország 10,6 10,6 10,6 13,2 11,8
Mexikó 22,3 26,7 32,4 24,0 29,1
Németország m 18,7 15,6 13,7 12,2
Norvégia m 11,7 10,4 9,2 9,8
Olaszország 12,1 10,9 10,3 10,8 10,6
Spanyolország 14,8 14,3 13,3 7,9 10,9
Svédország 10,8 12,3 12,1 14,1 13,1
Szlovák Köztársaság 9,9 19,4 13,9 14,0 14,0
Törökország 16,4 25,9 a 18,0 18,0
Új-Zéland 10,3 19,9 18,8 10,9 15,7
OECD-országok átlaga 14,4 16,5 14,3 13,0 13,6

Forrás: Education at a Glance, 2005
Magyarázat: m = az adat nem elérhető; X = az adat a táblázat egy másik oszlopában szerepel; a = a kategória nem alkalmazható.

7.5. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000, 2003 és 2005

Megnevezés 2000 2003 2005
OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
Óvoda (ISCED 0) 15,5 11,6 14,4 10,6 n. a. 10,5
Alsó tagozat (ISCED 1) 17,7 10,9 16,5 10,6 n. a. 9,4
Felső tagozat (ISCED 2) 15,0 10,9 14,3 10,6 n. a. 9,4
Középfok (ISCED 3) 13,9 10,4 13,0 13,2 n. a. 10,4

Forrás: Education at a Glance, 2002; 2005; Oktatási adatok (előzetes adatok) 2005/2006
Megjegyzés: A gyógypedagógiai képzésben tanulók nélkül.

7.6. táblázat
Átlagos osztálylétszám az általános iskolai oktatásban Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 és 2003

Oktatási szint 2000 2003
OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
Alsó tagozat (ISCED 1) 21,9 21,2 21,6 20,4
Felső tagozat (ISCED 2) 23,6 21,5 23,9 21,6

Forrás: Education at a Glance, 2002; 2005

7.7. táblázat
Átlagos osztálylétszám az OECD-országokban oktatási szintenként, 2003

Ország Általános iskola
alsó tagozat (ISCED 1)
Általános iskola
felső tagozat (ISCED 2)
Ausztrália 23,8 24,7
Ausztria 20,1 24,0
Csehország 20,8 23,2
Dánia 19,4 19,2
Egyesült Államok 21,7 22,6
Egyesült Királyság 26,0 24,2
Franciaország 22,6 24,2
Görögország 17,2 21,6
Hollandia 22,2 m
Izland 18,1 19,3
Japán 28,6 34,0
Korea 34,7 35,2
Lengyelország 20,6 24,3
Luxemburg 15,7 20,3
Magyarország 20,4 21,6
Mexikó 20,2 30,0
Németország 22,0 24,7
Olaszország 18,1 20,9
Portugália 18,9 22,3
Spanyolország 20,8 24,5
Svájc 19,3 18,7
Szlovák Köztársaság 20,2 23,0
Törökország 26,7 m
OECD-országok átlaga 21,6 23,9

Forrás: Education at a Glance, 2005

Magyarázat: m = nincs hozzáférhető adat; X = az adat a táblázat egy másik oszlopában szerepel.

7.8. táblázat
Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2003

Megnevezés Az éves kötelező tanítási órák száma Az átlagos éves
tanítási órák száma

OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
7–8 évesek 748 555 788 611
9–11 évesek 804 671 837 772
12–14 évesek 884 694 922 879
15 évesek (jellemző programtípusban) 908 832 945 1206
15 évesek (a legalacsonyabb követelményű programban) 874 833 969 1207

Forrás: Education at a Glance, 2005
Megjegyzés: Az éves tanítási órák száma azt mutatja, hogy az adott ország formális előírásainak megfelelően hány órát kell tanítania egy teljes munkaidőben foglalkoztatott tanárnak. A tanítási órák kiszámításához az OECD azt az eljárást követi, hogy először megállapítja az éves tanítási napok számát, melyet a tanítási hetek számának és az egy tanítási héten a tanítási napok számának szorzataként kap meg. Az éves tanítási órák kiszámításához az alapfokú oktatásban a 45 perces tanítási órák közötti szüneteket is beleszámítják a tanítási időbe, az alsó és felső középfokú oktatásban viszont a tanórák közötti szüneteket nem számítják be a tanítási időbe. Magyarországon a tanítási hetek száma valamennyi oktatási fokozatban 37 hét, ez megegyezik az OECD-átlaggal, mely az alapfokú oktatásban 38, az alsó és felső középfokú oktatásban pedig 37 hét. Az éves tanítási napok száma is nagyjából az OECD-átlagnak felel meg: Magyarországon 185 a 187-184-gyel szemben. A tanítási órákban mutatkozó különbség tehát nem az iskolaév hosszában mutatkozó különbség következménye. Az OECD-összehasonlításokban szereplő magyar adatok az óvodákban heti 32, 60 perces tanítási órákkal, az alapfokú oktatásban heti 32, 60 perces órákkal (az óraközti szünetek is a tanítási időben vannak számításba véve), az alsó középfokú oktatásban heti 21, a felső középfokú oktatásban heti 20, 45 perces tanítási órákkal vannak számításba véve (Education at a Glance, 2005, annex 3. [Online:] {www.oecd.org/edu/eag2005}).

7.9. táblázat
A nők aránya a főállású pedagógusok között oktatási szintenként, 1999/00 és 2005/06 (%)

Oktatási szint 1999/00 2005/06
Óvoda 99,2 99,9
Általános iskola 86,2 87,0
Szakiskola 46,6 53,5
Gimnázium 69,3 71,3
Szakközépiskola 61,4 64,3
Közoktatás együtt 76,1 82,7

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/2005; Statisztikai Hírek 2006

7.10. táblázat
A 30 évesnél fiatalabb és a 30–39 éves szakképzett pedagógusok aránya a közoktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok között, 1992 és 2004 között (%)

Év 30 évesnél fiatalabb 30–39 éves
Alapfokú
oktatás
Középfokú
oktatás
Alapfokú
oktatás
Középfokú
oktatás
1992 18,6 11,9 27,9 38,1
1994 18,9 15,4 29,3 38,7
1995 17,6 15,8 25,8 38,8
1996 14,2 12,3 26,1 40,1
1997 13,0 11,3 26,1 37,2
1998 12,7 11,9 27,3 37,6
1999 11,5 12,5 24,4 35,4
2000 11,5 12,9 23,0 34,0
2001 13,2 11,7 18,8 30,2
2003 9,6 11,5 24,2 26,5
2004 10,8 13,5 24,8 27,3

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.11. táblázat
A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2004 között (%)

Év 29 éves és fiatalabb 30–39 éves 40–49 éves 50–59 éves 60 éves és idősebb Összesen
1992 16,7 35,4 28,9 18,4 0,6 100,0
1994 17,9 36,3 29,3 15,8 0,7 100,0
1995 17,2 35,3 30,5 16,4 0,6 100,0
1996 13,7 36,4 32,8 17,0 0,1 100,0
1997 12,7 35,1 34,8 17,3 0,1 100,0
1998 12,5 35,1 35,9 16,3 0,2 100,0
1999 11,8 32,7 35,8 18,3 1,4 100,0
2000 11,7 32,3 35,8 18,9 1,3 100,0
2001 13,2 28,4 36,4 19,4 2,3 100,0
2003 10,7 26,0 36,1 23,9 4,0 100,0
2004 11,4 26,7 35,7 23,1 3,1 100,0

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.12. táblázat
A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2004 között

Év Közoktatás együtt Alapfokú oktatás Középfokú oktatás
Átlagos
életkor
Átlagos életkor Az életkor mediánja Átlagos életkor Az életkor mediánja
1989 38,1 37,2 36 40,5 41
1995 39,4 38,6 38 41,4 42
2000 41,0 40,4 40 43,1 44
2001 41,5 41,0 41 43,1 45
2003 43,2 42,8 43 44,6 45
2004 42,6 42,2 43 43,7 43

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.13. táblázat
A szakképzett pedagógusok iskolai végzettség szerinti megoszlása korcsoportonként az általánosan képző és szakmai képzést nyújtó középiskolákban, 2001 és 2004 (%)

Korcsoport Főiskolai végzettségű Egyetemi végzettségű Felsőfokúnál alacsonyabb végzettségű Együtt
Általánosan képző középiskola
2001
20–24 éves 51,6 48,0 0,4 100
25–29 éves 46,7 52,9 0,4 100
30–34 éves 36,2 63,6 0,2 100
35–39 éves 33,8 65,9 0,3 100
40–44 éves 36,2 63,6 0,2 100
45–49 éves 33,5 66,3 0,2 100
50–54 éves 31,2 68,3 0,5 100
55–60 éves 18,6 80,7 0,7 100
60 év felett 22,0 78,0 0 100
2004
20–24 éves 71,8 28,2 100
25–29 éves 45,2 54,4 100
30–34 éves 40,2 59,3 100
35–39 éves 36,2 63,5 100
40–44 éves 35,4 64,4 100
45–49 éves 39,7 60,3 100
50–54 éves 33,9 65,5 100
55–60 éves 27,6 71,8 100
60 év felett 21,8 77,5 100
Szakmai képzést nyújtó középiskola
2001
20–24 éves 58,5 38,8 2,7 100
25–29 éves 61,7 36,5 1,8 100
30–34 éves 52,8 45,9 1,3 100
35–39 éves 51,8 46,5 1,7 100
40–44 éves 54,1 43,9 2,0 100
45–49 éves 53,9 42,7 3,4 100
50–54 éves 52,7 42,9 4,4 100
55–60 éves 44,7 50,5 4,8 100
60 év felett 39,0 57,9 3,1 100
2004
20–24 éves 70,5 20,5 0,0 100
25–29 éves 56,7 41,7 0,6 100
30–34 éves 53,4 45,2 1,4 100
35–39 éves 53,2 45,1 100
40–44 éves 55,0 43,6 100
45–49 éves 54,2 43,3 100
50–54 éves 54,4 41,9 100
55–60 éves 49,2 46,3 100
60 év felett 37,6 58,8 100

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.14. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2004 között (%)

Foglalkozási csoport 1992 1997 1999 2000 2001 2003 2004
Vezetők 2,6 8,7 8,7 9,67 8,7 8,0 8,0
Felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások 5,0 6,6 5,8 7,1 6,0 6,4 6,6
Irodai foglalkozások 5,2 2,5 2,3 2,5 2,3 2,2 2,1
Szolgáltató foglalkozások 4,2 9,3 9,4 8,9 9,1 8,6 8,4
Takarítók, őrök 15,8 15,2 15,5 14,6 14,7 15,5 15,0
Szakképzett pedagógusok 64,3 52,5 54,3 53,9 55,7 55,9 56,4
Egyéb pedagógus foglalkozások 3,0 5,3 4,0 3,4 3,5 3,6 3,1
Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai
Megjegyzés: A foglalkozási csoportok a FEOR-besorolás alapján képzett csoportok. A következő foglalkozások kerültek az egyes csoportokba: (1) A vezetők csoportjába az intézményvezetők, részegységvezetők. (2) A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások csoportjába valamennyi, a pedagógus-munkakörön kívüli olyan foglalkozás, mely a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igényli például: számítástechnikai szervező, informatikus, orvos, könyvtáros, valamint az egyéb felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások. (3) Az irodai foglalkozások csoportjába: az irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. (4) A szolgáltató foglalkozások csoportjába a szolgáltató foglalkozások mellett (pl, szakács, vagyonőr) az ipari és mezőgazdasági foglalkozások, valamint a gépkezelő, járművezető foglalkozások. (5) Az őrök, takarítók csoportjába a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, takarítók, őrök, anyagmozgatók egyéb segédmunkások. (6) A szakképzett pedagógusok csoportjába: a felsőfokú tanintézeti tanárok, a középiskolai tanárok, a középfokú intézmények szakoktatói, gyakorlati oktatói, egyéb középfokú tanintézeti oktatók, az általános iskolai tanárok, tanítók, az óvónők, egyéb alapfokú tanintézeti oktatók, gyógypedagógusok, konduktorok, egészségnevelők, egyéb speciális oktatók, nevelők, pedagógiai szakértők, egyéb szakképzett oktatók, nevelők. (7) Az egyéb pedagógus foglalkozások csoportjába: a képesítés nélküli pedagógusok, gyermek- és ifjúsági felügyelők, pedagógiai asszisztensek, egészségnevelő-asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek és egyéb pedagógusok.
Az 1992-ben készült adatfelvétel még a régi FEOR-besorolás alapján történt, mely a pedagógus-munkakörökre kevésbé részletes, de a csoportok képzése szempontjából ez nem jelent nehézséget, azok összehasonlíthatóak.

7.15. táblázat
A közoktatás egészében és az alap-, illetve középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag %-ában, 1989 és 2004 között

Év Alapfok Középfok Közoktatás
együtt
1989 90,2 126,8 98,9
1992 84,8 115,3 92,5
1994 89,7 110,6 95,6
1995 84,9 100,6 89,2
1996 78,2 94,2 82,7
1997 82,4 97,5 85,5
1998 78,9 92,2 82,2
1999 82,9 98,2 86,6
2000 80,8 91,6 83,3
2001 76,9 89,2 79,7
2002 83,1 95,2 85,9
2003 105,1 128,9 108,9
2004 103,2 121,6 107,6

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.16. táblázat
Az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatott szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak átlagos keresetének arányában, 1989 és 2004 között (%)

Év Alapfok Középfok
1989 57,7 67,4
1992 62,3 72,2
1994 48,4 51,5
1995 47,6 48,9
1996 39,5 42,1
1997 43,5 52,2
1998 36,4 40,2
1999 51,3 52,6
2000 54,6 52,2
2001 48,4 50,4
2003 87,6 102,9
2004 66,2 78,6

Forrás: Az ÁFSZ Bértarifa-felvétel adatai alapján Varga Júlia számításai

7.17. táblázat
A 15 éves gyakorlati idejű pedagógusok fizetése az 1 főre jutó GDP arányában Magyarországon és az OECD-országok átlagában oktatási szintenként, 1996, 2000 és 2003 (%)

Év 1996 2000 2003
OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
OECD Magyar-
ország
Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1) 1,4 0,7 1,3 0,7 1,3 1,0
Általános iskola felső tagozat (ISCED 2) 1,4 0,7 1,4 0,7 1,4 1,0
Középfok (ISCED 3) 1,6 0,9 1,5 1,0 1,4 1,2

Forrás: Education at a Glance, 1998; 2002; 2005

7.18. táblázat
Nappali tagozaton, pedagógusképzésben részt vevők száma szintenként és szakcsoportonként, 1990/91–2004/05 (ezer fő)

Tanév Óvoda-
peda-
gógus*
Tanító** Főiskolai szintű tanári*** Egyetemi szintű tanári bölcsész-
karokon
Egyetemi szintű tanári TTK karokon Egyéb tanári képzés**** Pedagógus-
képzésben részt vevők száma összesen
Pedagógus-
képzésben részt vevők aránya a felsőfokú oktatásban alap- és kiegészítő alap-
képzésben részt vevők között %
1990/91 1,6 5,6 9,6 5,1 2,6 2,3 26,8 35
1991/92 1,6 6,3 9,8 6,3 2,6 2,7 29,0 35
1992/93 1,7 6,6 9,6 8,0 3,6 2,5 32,0 35
1993/94 1,9 7,5 11,9 10,2 4,4 2,6 38,5 37
1994/95 2,0 7,1 12,9 11,1 4,9 2,8 40,8 35
1995/96 2,3 7,4 12,4 11,9 5,0 2,7 41,7 32
1996/97 2,4 7,2 12,7 14,0 4,6 3,2 44,1 31
1997/98 1,7 7,4 12,9 14,1 5,5 2,6 44,2 29
1998/99 1,7 7,9 12,5 16,6 5,1 3,0 46,8 29
1999/00 1,8 7,8 12,5 14,4 5,0 3,0 44,6 26
2000/01 1,4 7,2 11,2 13,7 4,0 3,3 40,8 23
2001/02 1,4 6,4 8,9 15,3 3,9 3,0 38,9 21
2002/03 1,6 5,1 8,7 14,9 3,7 3,5 37,5 19
2003/04 1,6 6,6 9,8 15,8 3,1 3,6 40,5 20
2004/05 1,8 6,6 9,9 12,2 3,0 3,9 37,4 18

Forrás: Az OFI adatai alapján S. Faragó Magdolna számításai
* A nemzetiségi és konduktor óvodapedagógus szakos hallgatókkal együtt.
** A nemzetiségi és konduktor tanítói szakos hallgatókkal együtt.
*** A főiskolákon és egyetemeken főiskolai szintű tanár szakos hallgatók.
**** Közgazdasági, műszaki, művészeti, agrárképzések mellett tanári képzésben is részt vevő hallgatók.

7.19. táblázat
A felsőoktatásban pedagógusoklevelet szerzettek száma és aránya a nappali és az összes tagozaton, 2001–2004

Megnevezés 2001 2002 2003 2004
Nappali tagozaton
Összes pedagógusi oklevél 8 948 7 956 7 900 6 588
Valamennyi kiadott oklevél 29 746 30 785 31 929 31 633
Pedagógusi oklevelek aránya (%) 30,0 25,8 24,7 20,8
Levelező és esti tagozaton
Összes pedagógusi oklevél 13 627 12 788 12 008 11 488
Valamennyi kiadott oklevél 47 436 50 505 52 812 53 514
Pedagógusi oklevelek aránya (%) 28,7 25,3 22,7 21,5

Forrás: S. Faragó, 2006

7.20. táblázat
A pedagógusképzést folytató intézményekbe az első helyen jelentkezők* és az összes jelentkezések száma, 1986–2004

Év Óvó-, tanítóképző
főiskola
Tanárképző
főiskola
Bölcsész,
egyetemi
Természet-
tudományi, egyetemi
1. helyen jelent-
kező
Összes jelent-
kezés
1. helyen jelent-
kező
Összes jelent-
kezés
1. helyen jelent-
kező
Összes jelent-
kezés
1. helyen jelent-
kező
Összes jelent-
kezés
1986 5 915 5 915 7 436 7 436 2 495 2 495 1 728 1 728
1987 6 219 6 219 8 383 8 383 2 818 2 818 1 727 1 727
1988 5 748 5 748 9 250 9 250 3 172 3 172 1 969 1 969
1989 5 656 5 656 8 944 8 944 3 321 3 321 2 090 2 090
1990 6 343 6 343 8 570 8 570 4 175 4 175 2 488 2 488
1991 5 829 5 829 8 021 8 021 13 762 13 762 2 497 2 497
1992 5 766 5 766 6 784 6 784 9 981 9 981 3 971 3 971
1993 6 298 6 298 10 080 10 080 12 912 12 912 5 014 5 014
1994 7 173 7 173 10 087 10 087 16 257 16 257 5 339 5 339
1995 7 134 7 134 10 230 10 230 16 560 16 560 5 433 5 433
1996 4 453 9 026 6 186 15 881 14 745 27 574 4 453 9 272
1997 4 358 9 820 4 824 13 025 12 660 24 557 4 045 9 552
1998 4 087 9 731 5 319 15 242 11 973 24 543 3 693 9 273
1999 4 424 11 118 5 342 15 752 12 787 26 497 4 020 10 609
2000 4 075 10 915 5 320 16 595 11 463 26 179 4 118 11 274
2001 3 685 10 473 5 340 17 331 12 007 28 262 4 506 12 322
2002 4 007 11 102 6 346 19 404 12 064 29 718 4 781 13 235
2003 4 384 12 623 7 060 24 743 12 812 33 065 4 681 13 102
2004 4 853 14 634 8 882 28 192 12 878 36 263 5 340 15 541

Forrás: Az Országos Felvételi Iroda adatai alapján Varga Júlia számításai
* 1996-ig, a többes jelentkezés bevezetéséig az 1. helyen jelentkezők és az összes jelentkezés száma megegyezik.

7.21. táblázat
A pedagógusképzés szerkezete (2006 tavaszán)

Szakcsoport Korm.
rendelet
száma
Képzési szint,
képzési idő/év
Kötelező
kétszakosság
Szak
felépítése,
szerkezete
A
szakok
száma*
Egyéb
jellemző
főis-
kolai
egye-
temi
nem
köte-
lező
köte-
lező
egy
okle-
vél
kettős
okle-
vél
Óvoda-
pedagógus és
tanítói
158/1994. (XI. 17.) 3 és 4
X
X
5 (ebből 2* nemzetiségi
szak: 6-6 nyelven)
Tanárképzés közös tanári
eleme
111/1997. (VI. 27.) nincs szintje, minden szakon legalább 600 óra, a szakterületi képzéssel együtt legalább 6 félév, kettős oklevelet adó szakon a diploma utáni kiegészítő képzésben: 4 félév
Bölcsész tanár 129/2001. (VII. 13.) 4

X X
20 Közismereti
Bölcsész tanár 129/2001. (VII. 13.)
4 v. 5
X
X 28 Közismereti
Természet-
tudományi
tanár
166/1997. (X. 3.) 4

X X
9 Közismereti
Természet-
tudományi
tanár
166/1997. (X. 3.)
5
X X
8 Közismereti
Testkulturális
tanár
44/2002. (III. 21.) 4

X X
3 Közismereti
Testkulturális
tanár
44/2002. (III. 21.)
4 v. 5 X X X
3 Közismereti
Művészeti
tanár
105/1998. (V. 23.) 4
X 2 szakon X
15* 2 közismereti
+ 13 művészeti
Művészeti
tanár
105/1998. (V. 23.)
5 X 1 szakon X 2 szakon 12* 2 közismereti
+ 10 művészeti
Agrár
(mérnöktanár)
146/1998. (IX. 9.) 4
X

X 1* Szakmai
Agrár
(mérnöktanár)
146/1998. (IX. 9.)
5 X

X 1* Szakmai
Műszaki
(mérnöktanár)
157/1996. (X. 22.) 4
X

X 1* Szakmai
Műszaki

(mérnöktanár)
157/1996. (X. 22.)
5 X

X 1* Szakmai
Közgazdasági
(tanár)
4/1996. (I. 18.) 4
X 2 szakon 2 szakon X 5 3 szakmai
+ 2 közismereti
Közgazdasági
(tanár)
4/1996. (I. 18.)
5 X

X 2 Szakmai
Egészségügyi
(tanár)
3/2003. (I. 8.)
5 X
X lehet x is 1 Szakmai
Szakoktatói Nem készült el 3
X
X
4 Szakmai
Gyógy-
pedagógiai
168/2000. (IX. 29.) 4 5
X X x egyetemi 7+1 Speciális
Egyéb (pedagógia-
pszichológia-
szociál-
pedagógia)
129/2001. (VII.13) és
6/1996. (I. 18.)
4

X X
1+2 Speciális
+ pedagógia
Összesen 13 szakcsoport





129*

Forrás: S. Faragó, 2006
* Ahol a szakok száma ennél több: a zenei művész tanár szakokon a hangszerek szerint, az agrár- és a műszaki területen pedig a mérnöktanári képesítés mindkét szinten valamennyi agrár-, illetve mérnöki szakra ráépülhet.

7.22. táblázat
Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2004/05

Továbbképzési formák <25 év 25–34 35–49 49< Össze-
sen
A beszámolási időszakban további képesítésért tanult 834 7 275 10 241 1 865 20 215
Ebből





Végzettségi szintet emelő alap- vagy kiegészítő képzésben vett részt 260 1 777 1 526 212 3 775

Második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen vagy főiskolán) 294 2 734 2 566 282 5 876

Egyetemi szakirányú továbbképzésen vett részt 55 483 645 153 1 336

Főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt 94 660 1 062 133 1 949

OKJ képzésben vett részt 25 325 790 190 1 330

Szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt 19 764 2 661 552 3 996

Kedvezmény szerint






önerőből vállalt 305 1 598 1 004 140 3 047


költség-hozzájárulással támogatott 143 1 973 3 271 564 5 951


költség-hozzájárulással részben támogatott 164 2 142 3 581 557 6 444
Tanfolyami továbbképzésen vett részt (létszám, fő) 579 9 007 25 128 8 009 42 723
Ebből





Téma szerint






szaktárgyi elméleti 86 1 563 3 849 1 452 6 950


módszertani 200 2 830 7 899 2 287 13 216


informatikai 91 1 485 5 053 1 574 8 203


egyéb, általános témájú 69 1 113 3 666 1 285 6 133

Szervezés szerint






felsőoktatási intézmény által szervezett 34 588 1 650 523 2 795


pedagógiai szakmai szolgáltató által szervezett 359 5 348 15 445 4 927 26 079


nemzetközi egyezmény keretében szervezett 11 204 539 189 943

Kedvezmény szerint






önerőből vállalt 17 280 746 214 1 257


költség-hozzájárulással támogatott 280 4 748 12 741 4 322 22 091


költség-hozzájárulással részben támogatott 123 1 748 6 168 1 637 9 676

Időtartam






30 órás 266 4 180 11 980 4 046 20 472


60 órás 109 1 624 5 132 1 416 8 281


90 órás 17 259 652 230 1 158


120 órás 52 881 2 480 617 4 030
A beszámolási időszakban képesítést szerzett



11 667

Forrás: OM 2004/2005. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.