2019. november 14., csütörtök , Aliz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Fókuszban a roma többségű iskolák

Előszó

2009. június 17.

Előszó

A mai magyar közoktatási rendszerben a hátrányos helyzetű és a roma tanulók iskolai előrehaladásának megfelelő minőségű és eredményességű biztosítása nem tekinthető megoldottnak. Noha a roma tanulók többsége befejezi az általános iskolát, továbbtanulásuk mértéke és iránya – a többségi társadalomhoz tartozó társaikkal összevetve – olyan eltéréseket mutat, amelyeket semmilyen (emberjogi, szakmai stb.) szempontból nem tarthatunk elfogadhatónak. A nehézségek különösen azokban az iskolákban sűrűsödnek, amelyekben a roma tanulók túlnyomó többséget alkotnak a nem roma származású diákokkal szemben. Ezek az intézmények többnyire a települések vagy azok határain kívül elhelyezkedő, szegregált, erősen gettósodó övezetében találhatóak, ahol a működési feltételek szinte minden tekintetben gátolják az eredményes szakmai tevékenységet, valamint azoknak a folyamatoknak a megindítását, amelyek erősíthetnék, illetve elősegíthetnék a romák társadalmi integrációját, a többségi társadalom toleranciáját, a munkaerőpiacon ható diszkrimináció visszaszorulását.

A jelzett problémákkal az érintett iskolák többsége – több, korábban folytatott kutatás során nyert tapasztalat alapján állítjuk – önerőből nem tud megbirkózni. Szükség lenne az iskolát körülvevő helyi társadalom támogatására, ám ezekben az esetekben erre is csak részben nyílik lehetőség. Úgy látjuk és hisszük, nem alaptalanul, hogy ebben a helyzetben kulcsszerepe lehet az intézmény fenntartójának, az esetek túlnyomó többségében az önkormányzatoknak. Ők vannak (illetve lehetnek) abban a helyzetben, hogy eldöntsék, milyen óvodát, iskolát akarnak a településen élő gyerekek számára. Kezükben vannak – sokszor persze csekély mértékben – azok az eszközök (források), amelyek segítségével a testületi döntéseket végrehajthatják, azaz megteremthetik azt a feltételrendszert, amely alkalmas lehet a tanulók hátrányainak csökkentésére, esélyeik növelésére. A megfelelő döntések meghozatalához meggyőződésünk szerint olyan stratégiákra van szükség, amelyek kialakításához a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés elkerülhetetlenül hozzátartozik.

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Iskolafejlesztési és Integrációs Központjának munkatársai elsősorban ez utóbbi megállapítás tartalmára voltak kíváncsiak. Sok más mellett azt kívánták vizsgálni, hogy vajon rendelkeznek-e az önkormányzatok olyan, a helyi társadalomra, oktatásra irányuló stratégiákkal, amelyek nyomán kialakíthatóvá válhatnak (válhattak!) azok a döntések, melyek a szóban forgó, a roma tanulók oktatásával összefüggő kérdéseket kezelni képesek.

A kutatás során ezer települési önkormányzathoz juttattunk el postai úton önkitöltős kérdőívet, amelyet összesen 533-an küldtek vissza hozzánk. A négy nagyobb témakört felölelő kérdéssort a település jegyzőjének címeztük, akik többnyire eleget is tettek kérésünknek, s ők maguk töltötték ki a kérdőívet. A mintavétel Magyarország településlistája alapján véletlenszerűen történt. A beérkezett adatokat az SPSS program segítségével dolgoztuk fel, az eredmények egy részét és az egyes témakörökről készült elemzéseket jelen kiadványunk négy tanulmányában – Kardos Zsófia, Kazár Klaudetta, Mayer József és Németh Szilvia írásai – adjuk közre.

Kötetünk az önkormányzati kutatás eredményeinek bemutatása mellett esettanulmányokat is tartalmaz. Az OKI Iskolafejlesztési és Integrációs Központja 2003-ban, 2004-ben a hátrányos helyzetű és roma tanulók integrációjának lehetőségeit körüljáró kutatásai mellett roma többségű általános és szakiskolák problémáinak feltárásával is foglakozott. Az ún. Konfliktuskezelési lehetőségek és megoldások című programunk során megpróbáltunk olyan helyszíneket felkeresni, amelyekről több forrásból (szakértők, sajtó, roma szülők, roma érdekvédelmi csoportok) származó információk is helyi, etnikai alapú villongásokra utaltak. A program három fő részből állt. Egyrészt a központ mellett roma témában működő szakértői bizottság néhány tagjának segítségével kidolgoztuk vizsgálódásunk módszertani alapjait. Megfigyelésre, strukturált és részben strukturált interjúkra, valamint fókuszcsoportos beszélgetésekre alapozott esettanulmányok készítése mellett döntöttünk. A kvalitatív adatszerzést az érintett iskolákban tanító tanárok kérdőíves megkérdezésével egészítettük ki. A terepmunkára, a kvalitatív módszerekkel nyert adatok feldolgozására és elemzésére, a tanári kérdőívek felvételére és az esettanulmányok elkészítésére a Romaversitas Láthatatlan Kollégium négy végzős szociológus, szociális munkás és szociálpolitika szakos hallgatóját kértük fel. Az esettanulmányok elkészülte után szakértői bizottságunk tagjai, valamint külső szakemberek az egyes helyszínek rögzített és feldolgozott problémáinak rendezésére javaslatokat fogalmaztak meg. Az esettanulmányok, a tanári kérdőívek eredményeinek bemutatása, valamint a problémák rendezésének lehetőségeit taglaló szakértői javaslatoknak az önkormányzati kutatás eredményeivel való együttes megjelentetése lehetővé teszi, hogy a roma tanulók iskolai eredményességének növelését célzó önkormányzati intézkedések gyakorlati megvalósulásáról is képet adjunk.

Mayer József
Németh Szilvia

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.