2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 október

A fogyatékos gyermekek sportjának támogatása

2009. június 17.

A fogyatékos gyermekek sportjának támogatása

- Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázata -
KOMA XXVI. pályázati kör

A fogyatékos gyermekek fejlesztésében különösen nagy jelentősége van a sportnak, a mozgásfejlesztésnek. A sportolás, a versengés, az eredmények értékelése a szűkebb és a tágabb környezet által, a sikerélmény elősegíti a testi, az idegrendszeri fejlődést, és kedvezően hat a sérült fiatalok személyiségének fejlődésére, az önismeretre, az önértékelésre. A különböző fogyatékosságokhoz alkalmazkodó speciális mozgásfejlesztés fontos szerepet tölt be a fogyatékosok habilitációjában, abban az összetett fejlesztő tevékenységben, amellyel kompenzálhatóvá válnak a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságból eredő hátrányok. A mozgáskultúra a különböző finommozgások fejlesztésén keresztül hozzájárulhat a fogyatékosságok hátterében lévő idegrendszeri, neurológiai működési hiányosságok, fejlődési rendellenességek kompenzáláshoz. Mozgással, sporttal jelentősen javíthatók a fogyatékosok életesélyei, mivel számos képesség terápiás fejlesztésének alapja a különböző finommozgások megfelelő szintre hozása, koordináltsága.

A gyógypedagógiai, illetve az integrált nevelést folytató intézmények tevékenységében ezért az átlagosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a mozgásra, a sportra, mivel ezek a tevékenységek nem csupán és nem is elsősorban a testi-egészségi állapot fejlesztése szempontjából jelentősek, hanem általuk válik teljesíthetővé az intézmények alapvető nevelési célja: a hátrányok optimális kompenzálása, az alkalmazkodás elősegítése az épek világához. Ehhez az összetett, eszközigényes fejlesztőmunkához az intézmények zömében nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi feltételek.

Ennek a közoktatás egészében érzékelhető gondnak az enyhítése érdekében az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 2000 tavaszán pályázatot hirdetett a fogyatékos gyermekek, diákok sportolásának segítésére. A pályázattal a két kiíró az ő sportolásukat, egészségük megőrzésének elősegítését, mentális és fizikai állapotuk javítását kívánta elősegíteni az oktatási intézményeken belül. A pályázat keretében a sportoló fogyatékosok számának bővítéséhez elengedhetetlen sport- és mozgásfejlesztő eszközök beszerzését kívánták támogatni. A pályázatot e két eszközcsoportnak megfelelő két kategóriában, összesen 14 millió forintos keretösszeggel hirdette meg az ISM és a KOMA.

A pályázatokat a két kiíró szervezet által kijelölt közös bírálóbizottság értékelte. A két eszközcsoportra benyújtott pályázatokat más-más szempontok szerint bírálták el a szakértők. A sporteszközökre benyújtott pályázatok esetében fontos szempontnak tekintették, hogy az adott intézményben a diákok mekkora hányada fogja használni az eszközt, vizsgálták továbbá a testnevelés óraszámát, az intézményben működő diáksportkör tevékenységét, a különböző sportszakkörök heti óraszámát és azt, hogy hány sportágban van sportolási lehetőségük a diákoknak. Külön bírálati szempontnak tekintette a zsűri azt, hogy milyenek a pályázó intézményekben a fogyatékos gyermekek, fiatalok sportolásának, testedzésének feltételei, van-e tornaterem, rendelkezésre állnak-e egyéb sportolásra alkalmas intézményi színterek, milyen az intézmény sporteszközökkel való ellátottsága. (A pályázó intézmények tevékenységére, eszközellátottságára vonatkozó adatokat, információkat a pályázathoz készült adatlapból ismerhették meg a bírálók. Ezek megfelelő elemzéssel alkalmassá tehetők arra is, hogy a fogyatékos gyermekeket nevelő intézmények sporttevékenységéről, az ezt szolgáló infrastruktúra állapotáról helyzetképet nyerjenek mindazok, akiknek állami és társadalmi felelősségük a fogyatékosok sportjának támogatása, ösztönzése.)

A mozgásfejlesztő eszközcsoportra benyújtott pályázatok esetében szintén meglehetősen differenciált szempontrendszer szerint értékelte a bírálóbizottság a beérkezett pályázatokat. Elsősorban azt vizsgálták, hogy az igényelt eszközök mennyire adekvátak az adott intézményben fejlesztett fogyatékosságtípusokhoz, szinkrónban vannak-e az adott fogyatékosságok kórformáival. Fontos követelmény volt, hogy a pályázó intézmény rendelkezzen olyan leírt fejlesztőprogrammal, amely szakszerűen megfogalmazza, hogy az igényelt eszköz milyen módon segíti a fejlesztést, annak melyik eleméhez kapcsolódik. A kiválasztás szempontja a mozgásfejlesztési programba bevontak száma volt, továbbá az, hogy mennyire adottak a pályázó intézményben a fejlesztés feltételei.

A pályázatra összesen 203 pályázat érkezett. A legnagyobb számban Budapestről (34 pályázat, 17%). Ugyancsak magas volt a pályázók aránya Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (20-20 pályázat, 10%). Pest megyéből igényelték a legnagyobb összegű támogatást. Településtípusok szerint vizsgálva: a legnagyobb arányban a kisvárosokban és községekben működő intézmények pályáztak (75 pályázat érkezett, ami az összes pályázat 38%-a). A pályázatok 28%-a a nagyobb városokból érkezett, a megyeszékhelyek intézményeiből a pályázatok 18%-a; a fővárosi pályázók aránya 16%. A pályázatokban igényelt támogatás ugyanakkor a fővárosban volt a legmagasabb, több mint 16 és fél millió. Az összes támogatási igény több mint 77,5 millió forint volt.

A beérkezett pályázatok intézménytípusokon belüli megoszlása azt mutatja, hogy ma az általános iskolákban van a legnagyobb igény a fogyatékosok sportjának segítésére, mivel a 203 pályázatból 165 érkezett ebből az iskolatípusból, s az igényelt összeg tekintetében is az általános iskolák kérték a legtöbb támogatást, közel 50 millió forintot. Egyéb oktatási intézményből összesen 30, a fogyatékos gyerekek fejlesztésében fontos szerepet játszó óvodákból mindössze 10 kérelem érkezett.

A bírálóbizottság 93 pályázatot részesített támogatásban. Ezek megyék, illetve településtípusok szerinti megoszlása nagyjából követi a beérkezett pályázatok e jellemzők szerinti megoszlását. A támogatott pályázatok intézménytípus szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a bírálóbizottság az általános iskolák kérelmeit értékelte a legtöbbre, mivel a nyertesek 76%-a ebből a körből került ki. A 70 sikeres általános iskolai pályázat azt jelzi, hogy a fogyatékosok sportjának és mozgásfejlesztésének ügye döntően ebben az intézménytípusban talált a leginkább értő fogadtatásra, és ezekben az intézményekben készültek legnagyobb arányban olyan szakmai programok, amelyek eszközigényeit - a programok szakmaisága, szakszerűsége alapján - ítélték leginkább érdemesnek a támogatásra a bíráló szakemberek. Mindenképp elgondolkodtató, hogy a 19 további nyertes intézmény között csak két szakiskola, egy szakközépiskola és egy óvoda található.

Ezek a megoszlási adatok több szempontból is figyelmet érdemelnek. A szakiskolák, szakközépiskolák, óvodák eleve alacsony arányban küldtek pályázatot, ami azt jelzi, hogy ezekben az intézményekben még kevéssé ismerték fel a pályázatok szerepét, jelentőségét a fejlesztésben. Az alacsony pályázati arány arra is utalhat, hogy ezekben az intézményekben egyelőre kevés olyan szakszerű program van, amely a fogyatékos tanulók sporttal, mozgással történő fejlesztését szolgálja. Ez utóbbi feltételezett jelenség azért aggasztó, mert az óvoda és a szakiskola kitüntetett szerepet játszik a fogyatékosok fejlesztésében. A korai fejlesztésében rendkívüli szerep hárul a speciális óvodákra, a fogyatékos óvodás korú gyerekek fejlesztési perspektívái szempontjából pedig kívánatos a minél hatékonyabb integrált nevelés. Ugyancsak meglepő a szakiskolák "sikertelensége", mivel a fogyatékos gyerekek legnagyobb hányadát kitevő értelmi fogyatékosok középfokú képzésének bázisintézménye a speciális szakiskola. Itt különösen fontos a diákok sportjának megszervezése, az ehhez szükséges infrastruktúra megléte. Jó lenne, ha ezek az intézmények jelentősebb támogatáshoz jutnának a fogyatékos gyerekek sportjához szükséges eszközfejlesztéshez.

A pályázók jelentős hányada nem "általában" kívánt eszközöket beszerezni, hanem meghatározott mozgásfejlesztési programok speciális eszközszükségletének kielégítéséhez kért támogatást. Különösen igaz ez a speciális gyógypedagógiai és fejlesztő intézmények esetében. A fogyatékos gyerekek fejlesztése szempontjából ugyancsak pozitív tendencia, hogy az ép és fogyatékos gyerekeket együtt nevelő integrált intézményekben is nő az ilyen jellegű programok aránya.

Az adatlapokból kitűnik, hogy az intézményi programok szakszerűsége szorosan összefügg a fogyatékosok sportjához, illetve a speciális mozgásfejlesztéshez rendelkezésre álló eszközfeltételekkel. Azaz minél szakszerűbb fejlesztő programokat, sportakciókat szervez egy intézmény, annál jobbnak tűnik az ehhez rendelkezésre álló infrastruktúra. Valószínűleg fordítva is igaz: a jó eszközpark motiválja a szomatopedagógusokat, gyógytestnevelőket arra, hogy minél inkább az adott fogyatékosságot fejlesztő terápiával adekvát mozgásprogramokat tervezzenek és működtessenek.

Az ISM-KOMA fogyatékos diákok sportját támogató pályázata mindenképp eredményes volt abból a szempontból, hogy az intézmények jelentős körének figyelmét ráirányította a fogyatékosok sportjához kapcsolódó infrastruktúra helyzetének áttekintésére, a legszükségesebb eszközigények számbavételére. A több mint 77 millió forintos igény egyben jelzi az e téren minden bizonnyal meglévő komoly hiányosságokat. Ezek a hiányok még szembetűnőbbek, ha figyelembe veszzük azt, hogy az iskolai testneveléshez, diáksporthoz s különösen a fogyatékosok mozgásfejlesztéséhez szükséges sport- és fejlesztőeszközök ára - a hazai gyártókapacitások elmúlt évtizedben bekövetkezett beszűkülése, a döntően nyugati importra kényszerült beszerzés miatt - hihetetlen mértékben megnőtt. Nem kisebbítve a XXVI. pályázati körben szétosztott összegek jelentőségét, meg kell állapítani, hogy az egy-egy intézménynek juttatott 50-100-200 ezer forintos támogatás csupán töredékét fedezik azoknak a költségeknek, amelyeket a fogyatékosok sportja terén szükséges fejlesztő munka eszközfeltételei megkövetelnek.

Schüttler Tamás

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.