2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés (FÁK-program)

Kőpatakiné Mészáros Mária :: Tanulni jó

2009. június 17.

Kedves Hallgató!

Amikor első ízben komolyan elgondolkoztam azon, hogy tanulni jó-e, már gyakorló pedagógus voltam, és szinte az egész addigi életemet tanulással töltöttem. Addig nem jutott eszembe feltenni ezt a kérdést magamnak. Csak akkor, amikor a kisfiam iskolába került és a karácsonyi lelkes készülődés közben bevallotta nekem: Anya, én nem szeretek tanulni.
Megdöbbentem. Hiszen ez eddig nem látszott rajta, az eredményeivel mindannyian – tanár és szülő – elégedettek voltunk. De ha a gyerek nem szeret tanulni, akkor mégis van valami baj.
Akkor csak azt válaszoltam: Elhiszem, hogy nem szeretsz, mert tanulni nem is jó. Tudni jó azt a sok mindent, amit a tanulásra szánt erőfeszítéssel sikerül elsajátítanunk.

A gyerek hitt nekem – a válasz elfogadható? Tanulni nem jó? Féljünk a tanulástól? Ne merjünk új utakat keresni, hiszen annyi kudarc ért már bennünket...vagy mégis?
Természetesen mégis. Tanuljunk, annál is inkább, mert napjaink kihívása ezt várja el tőlünk. Annak érdekében, hogy a tanulási erőfeszítés kevesebb félelemmel és több sikerrel járjon, néha örömet is okozzon: kínálunk Önöknek egy lehetőséget – ezt a könyvet.

Mire jó ez a könyv?

  • Felfedezzük, hogy bár a tanulási erőfeszítés nehéz és fárasztó, vannak olyan technikák, amelyeknek segítségével könnyebben elsajátítjuk a tudnivalókat.
  • Megismerjük önmagunkat: megtudjuk, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen segédeszközzel, milyen módszerekkel tanulunk a leghatékonyabban.
  • Felfedezzük nemcsak a tudás, hanem a tanulás örömét is.
  • Megszokjuk a rendszeres és egyre erőteljesebb terhelést.
  • Képesek leszünk tanácsot és segítséget adni másoknak.

Mindenki a saját tanulásának „kovácsa”

Tudjuk, hogy egyedül üdvözítő tanulási módszer nincs. Mindenkinek magának kell tennie annak érdekében, hogy saját egyéni tanulási stílusát megtalálja.

A könyv lapjain a gondolkodásról és a tanulásról beszélünk – de nem csak szavakkal, hanem játékos, a tanulási stratégiát fejlesztő gyakorlatokkal, feladatokkal tesszük ezt. Némelyikhez szüksége lesz partnerre. Hívjon társul akár kisiskolást is vagy barátait, szomszédait, munkatársait, ismerőseit. Ne sajnálja az időt és a fáradtságot! Járja végig azt az utat, amelyet kínálunk Önnek. Használja fel a tanultakat az egyéni felkészülésben. Élvezze az erőfeszítései során bekövetkező sikereket! A munkához élvezetes, jó szórakozást kívánunk.

 

1. rész

A kapu akadály, de egyben az út kezdete is (közmondás) – Mi kell a tanuláshoz?

A tanuláshoz több dolog is szükséges. No, nem olyan egyszerű dologra gondolunk, hogy tankönyv, tanár, tanuló – hiszen abban a feltételrendszerben, amelyben Ön tanulni fog, a felsoroltak hagyományos szerepe alaposan megváltozik.

A tanuláshoz szükség van:

  • Motivációra (1),
  • a tanuláshoz szükséges képességekre (2) és
  • az egyénhez (Önhöz) illeszkedő tanulási módszerek kialakítására (3).

1.1. A tanulási motiváció

Játék

Mi az, ami Önt leginkább motiválja?
Hogy erre a kérdésre megnyugtató választ kapjunk, kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet.
Ha az állítás jellemző Önre, akkor az igen választ, ha nem jellemző, akkor a nem választ jelölje X-szel.

 

Sorszám Állítások Jellemző Nem jellemző
1. Ha tanulok, az lebeg a szemem előtt, hogy így juthatok magasabb pozícióba (álláshoz, jobb munkahelyhez...).    
2. Ha elkezdek egy feladaton dolgozni, semmi nem tud kizökkenteni belőle.    
3. Csak azt szoktam megtanulni, ami érdekel.    
4. Célom a továbbtanulás, ezért alaposan tanulok.    
5. Ha rossz eredményt érek el, szégyenkezem a családom és a társaim előtt.    
6. Ha nem ez lenne előttem az egyetlen lehetőség, nem tanulnék.    
7. Magamtól is utánanézek a dolgoknak, hogy a kérdéseimre választ kapjak.    
8. Érdemes jól tanulni, mert új munkahelyi lehetőség lesz érte a jutalom.    
9. Néha úgy elmerülök a tanulásban, hogy elfelejtkezem minden másról.    
10. Ha valami érdekeset találok a tananyagban, sokszor hozzáolvasok – pedig nem lenne kötelező.    
11. Az eredmény a tudásom mércéje, ezért igyekszem minél jobban teljesíteni, tesztekben minél több %-ot elérni.    
12. Több időt fordítok a tanulásra, ha úgy érzem, hogy társaim többet tudnak.    
13. Szeretem, ha megdicsérnek azért, mert tanulok.    
14. Ha arra gondolok, hogy több tanulással jobb lehetőségeket érek el, szorgalmasabban tanulok.    
15. Az unalmasabb anyagokat is megtanulom, mert nem mindegy, milyen eredményem lesz.    
16. Ha jó eredményt érek el, sokan elismerően beszélnek róla – ezt szeretem.    
17. Attól félek, hogy nem tudok a családom elvárásainak megfelelni.    
18. Annyira tudom a figyelmem összpontosítani a tanulásra, hogy semmi sem tud megzavarni.    
19. Szeretek a dolgok mélyére ásni.    
20. Bánt, hogy mit gondolnak rólam a társaim, ha rosszul teljesítek.    
21. Ha többet tudok, jobban érvényesülhetek.    
22. Ha nem kapnék elismerést az eredményeimért, nem lenne olyan izgalmas számomra a tanulás.    
23. Élvezem, ha egy bonyolult feladatot önállóan meg tudok oldani.    
24. Ha egy problémát akarok megoldani, semmi sem tud eltéríteni.    
25. Csalódnak bennem otthon, ha rossz eredményt érek el.    
26. Az növeli a tanulási kedvemet, ha munkatársaim (környezetem) elismernek.    
27. A nagyobb tudás biztosítja, hogy később még komolyabb tudás birtokába juthassak.    
28. A jó eredményt otthon nagy elismeréssel fogadják.    
29. Az eredményes tanulás a legfontosabb a számomra.    
30. Nagyon kitartóan szoktam tanulni.    

Értékelés

Kedves Hallgató! Most összegezze válaszait!

  • Válassza ki azoknak az állításoknak a sorszámát, amelyek jellemzők Önre.
  • A sorszámokat keresse meg az alábbi értékelő listán és karikázza be.
  • Amelyik címszónál (jellemzőnél) a legtöbb bekarikázást tette, az ad Önnek a legtöbb indíttatást a tanuláshoz. (Természetesen az is jellemzi az Ön tanulási motivációját, amelyiknél még sok igen jelölést tett.)

Értékelő lista

Továbbtanulás: 1, 4, 14, 21, 27.
Érdeklődés: 3, 7, 10, 19, 23.
Kitartás: 2, 9, 18, 24, 30.
Eredmények (magas pontszám): 6, 11, 15, 22, 29.
Társas pozíció: 5, 12, 13, 20, 26.
Jutalom a családban, környezetben: 8, 16, 17, 25, 28.

Önértékelés, önfejlesztési lehetőség. Ki ne hagyja!!!

Ha a továbbtanulás a legösztönzőbb Önre, amikor elkeseredik, beszélgessen az Ön által eredményesnek tartott, jó pozíciót betöltő személyekkel az életútjukról, arról az erőfeszítésről, amelyet a tanulásért kellett tenniük.

Az érdeklődés mint motiváció nagy ajándék és nagy veszedelem egyszerre. Nagy ajándék, mert Ön akkor is utána szokott nézni dolgoknak, ha azok nem kötelezők. Ha TV-műsorban vetélkedőket figyel, az érdekesebb témákról új információt gyűjt a lexikonban, elolvassa az ajánlott cikkeket. De nagy veszedelem is leselkedik Önre: ami nem kelti fel az érdeklődését, azzal nem is foglalkozik elég mélyrehatóan. Gondoljon rá, hogy ezeknél a dolgoknál is nagy erőfeszítést kell tennie – ellenkező esetben nagyon hiányos lesz a tudása.

Amennyiben a kitartás sorába tette a legtöbb jelzést, szinte semmit sem kell tennie azon kívül, hogy leüljön a tankönyve mellé. Ám ne hagyja magát eltántorítani ettől: ne késleltesse a tanulás megkezdését furfangosan kitalált felmentésekkel, hogy „csak még kivasalom ezt a három inget, előbb megfőzöm a vacsorát, mesélek a gyereknek, megszerelem az autót, megnézem a meccset” – mert így nem jut ideje a tananyagban való elmélyülésre.

Az eredmények elérése miatt tanulni annyit jelent, hogy nagyon fontosnak tartjuk az erőfeszítéseinkre kapott azonnali visszajelzést. Az egyéni tanulás során erre lehetőség van. Keresse a kapcsolatot segítő tanárával, kérje őt minél gyakrabban munkája kijavítására. Ha sikerült egy definíciót megjegyeznie, egy feladatot megoldania, jutalmazza meg önmagát egy soron kívüli süteménnyel, kedves pletykálkodással a szomszédban.

Ha leginkább a társas pozíció motiválja Önt, keresse az alkalmat arra, hogy környezetével (munkatársaival, családjával, barátaival) gyakran beszélgessen a tanulásban elért sikereiről, tapasztalatairól. Keresse azoknak a társaknak a barátságát, akik, úgy érzi, lehagyták Önt. Versengjen velük, érje utol őket.

Ha Ön a jutalomért tanul, vagy a család és a környezet visszajelzéseiből merít lelkesedést, beszélgessen sokat velük a tanulásról, annak körülményeiről. Mesélje el nekik, mit hallott a konzultációkon, a társának milyen nehézségei vannak, mennyit segített Ön a többieknek, miben érzi eredményesnek önmagát. Próbálja ki a munkahelyén a tanulásban tapasztaltakat, tanítsa meg rá társait.

Végezzünk el újabb feladatokat!

Játék

Miről ismerjük fel, hogy motiváltak vagyunk?
Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat („tüneteket”). Amelyiket észleli magán, azt jelölje aláhúzással.

  1. Közölni szeretnénk valamit a világgal,
  2. szerepelni vágyunk,
  3. kedvünk van versengeni (akár önmagunkkal is),
  4. képesek vagyunk együttműködni másokkal,
  5. sikerre vágyunk,
  6. megéljük a felfedezés örömét,
  7. humorral, jókedvvel ülünk le a tanulni valónkhoz,
  8. érdeklődünk a világ dolgai iránt,
  9. szeretnénk bánni tudni valamivel, érteni valamihez,
  10. szeretnénk önmagunkat kifejezni,
  11. szeretjük, ha dicsérnek bennünket.

Kedves Hallgató!

Ha Ön a 11 válasz közül legalább hatot megjelölt, nincs semmi baj! Sikerrel foghat neki a tanulásnak. Ha ennél kevesebb találata van, akkor figyeljen oda az első játékban megfogalmazott tanácsokra.

1.2. A tanulás körülményei

Bemelegítés

Játék

Önnek milyen bemelegítő manőverre van szüksége a tanulás megkezdéséhez?
Szokta halogatni teendőit? (Ha ez csak havonta egyszer, vagy ritkábban fordul elő, akkor ne folytassa a feladatot!)
Milyen indokkal, milyen okokkal halogat? Jelölje az alábbi felsorolásban.

  1. Mindig találok magamnak valamilyen halaszthatatlan feladatot.
  2. Eszembe jut, hogy valaki megkért, vásároljak be (segítsek neki, hívjam fel, csináljak meg neki valamit stb.).
  3. Én kinyitom a könyvem, megpróbálok tanulni, de mindig más jut eszembe.
  4. Ahányszor leülök tanulni, mindig rájövök, hogy éhes vagyok, szomjas vagyok...
  5. Csak akkor tudok tanulni, ha valaki segít nekem – ezért addig nem is kezdem el a tanulást, amíg nem találok valakit a családban, aki ráér.
  6. Én olyan ügyetlen vagyok, és olyan szerencsétlen – nem is érdemes tanulnom.
  7. Már akkora a lemaradásom, hogy teljesen felesleges hozzákezdenem a tanuláshoz.
  8. Nem találom, mi a feladat – előbb fel kell hívnom valakit... Nem tudom elérni, ezért nincs értelme elkezdeni tanulni.
  9. Nem fog a tollam (nincs hegyes ceruzám, radírom stb.), újat kell keresnem.
  10. Rossz a kedvem, fáradtnak érzem magam – majd holnap tanulok.

Kedves Hallgató!

Ha Önre öt állítás is igaz a fentiek közül, olvassa figyelmesen az alábbi tanácsokat!

Milyen legyen a tanulási környezet? – Jogos elvárások a tanulás környezetétől!

Vannak, akik azt mondják, ők a villamoson is tudnak tanulni. Meg az utcán. Esetleg a fogorvosi rendelő előszobájában... Nos, szinte látom, ahogyan kétkedve ingatják a fejüket. Még hogy a fogorvosnál!
Bizony, igazuk van. Mert a felsorolt helyszíneken nem maga a tanulás történik, hanem a memorizálásé, az emlékezetbe rögzítésé, a felidézésé.

Ahol ténylegesen tanulunk, ott amennyire ez lehetséges, alakítsunk ki kényelmes környezetet a magunk számára. Legyen kényelmes, ahol olyan széket használunk, amelyben nem fáradunk el egykönnyen. Az elhelyezésnél ügyeljünk arra, hogy az íróasztalt lehetőleg a bejárati ajtóval szemben tegyük – így nem kényszerülünk állandó, a tanulást hosszasan megszakító hátrabámészkodásra.

Készítsük oda a megszokott eszközeinket, amelyek a munkát – nem a lustálkodást – kellemessé teszik. Puha radír, szépen író, jó külsejű toll, ceruza, papírok, jegyzettömb. Legyen a tanulásunknak állandó kelléktára.

Az asztal rendezettsége sem mellékes. De ne essünk túlzásba sem a precizitással, sem a rendetlenség hangsúlyozásával. A renddel kapcsolatos mindkét véglet időhúzó. Ha úgy döntünk, hogy csak tökéletesen letisztított asztalnál tudunk tanulni, akkor nagy a csábítás, hogy késleltessük a munka megkezdését a rendrakással, portörléssel. Ne legyünk művészei a halogatásnak. Minden elfogadható ok nélkül ne húzzuk az időt, ne késleltessük a feladatvégzést, ne halogassuk teendőinket.

Gyakran mondjuk azt magunknak, hogy majd holnap kétszeres adag munkát végzünk. Ennek rendszerint az a következménye, hogy egyre több napi (heti) hátrányt kell ledolgoznunk. Vigyázat! A halogatás mély bűntudatot kelt majd bennünk – ami még inkább tanuláskerülővé tesz bennünket.

Ne kezdjünk munkához fáradtan, kimerülten, sem túlzottan feldobott, sem nagyon lehangolt állapotban. A jó teljesítményhez közepes idegrendszeri izgalom párosul.

Összegzés
A tanuláshoz valóban szükség van „bemelegedési idő”-re.
Ha a tanulási szokásainkat állandósítjuk, akkor ez csökkenthető. Ha mindig ugyanazon a helyen tanulunk, akkor már az íróasztal közelében felkészül az agyunk a rá váró feladatokra. Ha mindig máshol tanulunk, akkor értékes percek telnek el minden alkalommal, amíg ráhangolódunk a munkára.

1.3. Könyv a párna alatt

Kedves Hallgató! Ön is bizonyára hallotta gyermekkorában a tréfás kedvű felnőttektől, hogy a leckét a párna alá kell tenni, és reggelre belemegy a tudnivaló a fejünkbe.
Sajnos, ez nem így van. Aludni persze muszáj, de gyakran halljuk felnőttektől panaszként, hogy nem képesek kialudni magukat. Pedig az alvásnak mégis van némi köze a tanuláshoz.

Kakasok és baglyok

Korán kel, mint a kakas – szokták mondani.
Vagy éppen ellenkezőleg: ő egy éjszakai bagoly.
Az alváseloszlás alapján megkülönböztetünk kakasokat és baglyokat.
Vannak emberek, akik akkor érzik jól magukat, ha korán lefekszenek, de már hajnalban frissen, kipihenten ébrednek. Ha Ön ebbe a kategóriába tartozik, ne is kísérletezzen azzal, hogy majd sokáig fenn marad tanulni, míg a család alszik – úgysem lesz eredményes, amit dolgozik. Csak hiába tölti az idejét – mert Ön inkább „hajnali kakas”.
Aki pedig bagoly, aki esténként sokáig éber, tegye el a TV távirányítóját a szekrénybe, és ezt az időszakot használja ki a tanulásra. A reggeleket, amikor úgyis nehezen tér magához a vekker hangjára, hagyja a „kakasokra”. Mert Ön egy „éjszakai bagoly”.

Összegzés
Tagadhatatlan, hogy a nap folyamán van egy olyan csúcsidőszak, amikor a figyelemösszpontosításunk a legmagasabb. Próbáljuk megkeresni ezt az időszakot. Ha nem sikerül, jó trükk, ha a tanulás folyamán több rövid szünetet iktatunk a tevékenységünkbe – ezzel késleltetjük a fáradtság fellépését.
Vigyázat! Rövid szünetet, mert a túl hosszú szünet kizökkent a munkánkból!

1.4. Mi a tanulás?

Kedves Hallgató!

Kérjük, tanulja meg az alábbi szöveget!

„Tudnak úszni, mint a hal, tudnak repülni a magasban, mint a madár, csak azt nem tanulták meg, hogyan kellene testvérekként kéz a kézben járniuk.” (Martin Luther King)

Megtanulta?
Akkor válaszoljon a kérdésekre!
Többször elolvasta a szöveget?
Megpróbálta elképzelni (lerajzolni) a halat, a madarat, két kezet?
Hangosan elmondta a mondatot?
Megjegyzett egy-egy szót, amiről eszébe jutott a többi?
Ha becsukja a szemét, akkor is el tudja mondani, amit megtanult?
Ha igen válaszokat adott, akkor Ön majdnem végigment a tanulás rögös útján!

Komolyra fordítva a szót...

A tanulás olyan teljesítmény, tudás, viselkedésbeli változás, amely az ismétlés, gyakorlás, tapasztalás útján jön létre.

Hogyan lehet eljutni a tudáshoz?

  1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történt meg Önnel, miközben olvasta a tanulandó szöveget.
  2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem...” Ezt tette Ön, amikor lerajzolta-elképzelte, amit a mondat jelent.
  3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történt, amikor hangosan elmondta a szöveget, ha nem ment, akkor megjegyzett egy-egy kulcsszót, amiről eszébe jutott a többi.
  4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatja Ön, ha nem kellett visszalapoznia a könyvben, megnéznie a jegyzeteit – emlékezett rá, fel tudta idézni, alkalmazni tudta. És most „lássuk a medvét...”

Kedves Hallgató!

Kérjük, mondja el újra M. L. King szövegét, anélkül hogy visszalapozna a könyvben!
Ha sikerült, gratulálunk.
Ha nem, akkor sincs baj: ismételje át, rögzítse újra az emlékezetében!

Összegzés
A tanulás eredmények létrehozása. Ha megtanultunk valamit, többet tudunk a világról, önmagunkról és másokról.
Minden olyan folyamatot magában foglal, amely a személyiség fejlődését, gazdagítását eredményezi.
Nem csak elméleti ismereteket tanulunk, hanem készségeket, képességeket, viselkedésformákat is elsajátítunk.
Nem mindig tanulunk tankönyv mellett. Van, amikor megfigyeljük mások beszédstílusát, viselkedését, nézzük a TV-t, elmeséljük a családunknak a tegnap esti filmet, kikérdezzük a gyerektől a leckét, megfejtünk egy rejtvényt. Használjuk ki a lehetőségeket!

2. rész

A képességek aktivizálása

2.1. Hogyan tanulunk?

Kedves Hallgató!
Kérjük, gyűjtsön össze olyan közmondásokat, amelyek valamilyen szokásunkra, érzékszervünkre vonatkoznak!
Pl. Élesen lát, mint a sas!

Gyűjtött közmondások:

    
    
    
    
    

2.2. Az érzékszervi modalitás

Kedves Hallgató!
Amikor a legendabeli Arthur király híres kardját, az Excaliburt ki akarta húzni a sziklából, ahol az már több ezer éve volt, bizony, elsőre nem sikerült neki.
Nekirugaszkodott másodszor: a kard meg sem moccant.
A harmadik próbálkozás előtt erőt gyűjtött, és a barátaira gondolt: a bagolyra, a halakra, az öreg Merlinre, gyermekkori játszótársaira...
És lássunk csodát: harmadszorra sikerült kirántania a kardot!

Természetesen nem azt állítjuk, hogy nekünk is ilyen segítséget kell igénybe vennünk a tanuláshoz – mindössze arra szeretnénk Önt figyelmeztetni, hogy nagyon sok eszköz van mindegyikünk kezében, amit fel tudunk használni az eredményes tanuláshoz.
Vegyük őket sorra!

Itt van például a cím idegensége. Micsoda merénylet ez: értékszervi modalitás!? Ettől bizony ne ijedjünk meg. Az „érzékszervi modalitás” kifejezés mindössze azt jelenti, hogy a tanulást sokféle dolog segítheti: a látás, hallás, ízlelés, szavak, mozdulatok, tapintás, szaglás...!

Kedves Hallgató!
Nyissa ki kedvenc könyvét a 36. oldalon. Keressen „b” betűket.
Keresés közben figyelje magát: mikor, hányszor fáradt el, unta meg a feladatot, lankadt el a figyelme.
Végigcsinálta?
Hány „b” betűt talált?
Lenne ereje újra kezdeni a feladatot?

Ön az imént kipróbálta a perceptuális (érzékelés, észlelés útján történő) tanulást.
Ez azt jelenti, hogy a külvilágból látási, hallási, szaglási, ízlelési, bőr-és testérzékleti ingereket dolgozunk fel. Így tanuljuk meg a színeket és a formákat, a téri elrendeződést, képek, dallamok, tájak és személyek felismerését.

Kedves Hallgató!
Találjon ki egy mozdulatsort – legalább hat eleme legyen!
Tanítsa meg valakinek a környezetében.
Hány próba után tudta hibátlanul, zökkenőmentesen bemutatni a társának?
A társa hány bemutatás után tudta hibátlanul elismételni a mozdulatsort?

A fenti példa a motoros tanulásra vonatkozott.
Motoros tanulásnál mozdulatsorok rögzítése történhet. Ilyen úton tanulja meg a kisgyerek a járást, az írást. Ha a mozdulatsort lerajzoljuk, akkor is segítjük a tanulást. (Emlékszik? Erre biztattuk Önt a M.L. King-idézetnél. Kérjük, mondja el újra, amit tanult. Ha nem megy, ne sajnálja a fáradságot a visszalapozáshoz! Az ismétlés a tudás anyja.)

Kedves Hallgató!
Ehhez a játékhoz két ember szükséges.
Feladat: készítsen egy 12 szóból álló listát!
Mindketten tanulják meg.
Hány ismétlésre volt szüksége a megtanuláshoz? És a társának?
Beszéljék meg a tanulás közben szerzett tapasztalataikat.

Ön az előbb a verbális (szóbeli) tanulást alkalmazta. Ez a tanulásnak egy olyan, csakis emberhez kötött formája, amely esetén a szavak segítségével jutunk új információkhoz.

Kedves Hallgató!
Melyik feladatot volt Önnek a legegyszerűbb megoldani?
Gondolkozzon el ezen, miközben olvassa a továbbiakat.
Tanulás közben, ha nem megy valami, ne essen kétségbe. Váltson stratégiát – válasszon olyan módszert, amelyet a leginkább Önhöz illőnek talált.

Összegzés
Az ismertetett tanulási eljárások közül mindegyik egyformán fontos, kiegészítik egymást. Ön természetesen többféle módszert is alkalmasnak találhat a maga számára – sőt, helyzetektől is függ, melyiket használja közülük. Gyakran fogja tapasztalni a kínai közmondás igazságát: egy kép többet jelent, mint ezer szó. És ne feledje Arthur példáját – a segítség ott van Ön körül és Önben – : használja, hívja.

2.3. A tanulási stílusok

Kedves Hallgató!
Ön már pontosan tudja: a tanuló ember fontos jellemzője, hogy melyik érzékszervi modalitást (auditív: hallásra támaszkodó tanulási stílust, vizuális: látásra támaszkodó tanulási stílust és kinesztétikus: mozgásra, tapintásra támaszkodó tanulási stílust) részesíti előnyben.
A domináns (meghatározó, jellemző) tanulási stílusok személyenként változnak. Ez azt jelenti, hogy az egyik diák az egyik módszer segítségével, például a felfedezéses tanulással tud a legjobban tanulni, míg egy másik nem.

Kedves Hallgató! Kérjük, koncentráljon arra, hogy ismerje meg önmagát.
Olyan tervet és tanulási eljárásokat alakítson ki önmaga számára, amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusával.

  1. Ha Ön konkrét tapasztalatok alapján tanul a leghatékonyabban, megszerezheti azt olvasmányok, példák, saját tapasztalatok, megfigyelések, kipróbálások segítségével.
  2. Ha az elméleti megközelítések a legkedvezőbb hatásúak a számára, akkor lehetőséget kaphat az információ megszerzéséhez, összegyűjtéséhez előadással, tanulmányok készítésével, a tanultak azonnali kipróbálásával, hasonló dolgok összekapcsolásával, megfigyeléssel.
  3. Ha a cselekvő típusútanulási formák segítségével jut hamarabb eredményre, biztosítania kell önmagának a kipróbálás lehetőségét, az elméleti dolgok cselekvésre fordítását.
  4. Ha Ön megfigyeléssel tanul jobban, újságok, párbeszédek, ötletbörze alkalmazása segíti a tanulását.

Összegzés
Természetesen minden módszer akkor hatásos, ha megjelenik a tanulásban, a megjegyzésben, az ismétlésekben, az ismétlések számában is. Kérjük, mondja el a megtanult M. L. King-idézetet. Ha nem megy, növelje az ismétlések számát – most már az új tudását felhasználva segítsen magának. Ellenőrizzen: pontosan idézett?

2.4. A tanuláshoz szükséges képességek

Kedves Hallgató!
Nézze meg az alábbi nyolc szópárt.
Olvassa fel hangosan.
Takarja le a lista jobb oldalán lévő szavakat, és próbálja elmondani, mi lehet a tenyere alatt.
Mindegyik szóra sikerült emlékeznie?
Ha nem, akkor olvassa a szópárokat újra addig, amíg a felidézés hibátlanul sikerül.

 

Fej
Kalap
Tenger
Fa
Növény
Cél
Siker
Fény
Árnyék
Ok
Hatás
Kéz
Gyűrű
Könyv
Betű

Emlékezetünket akkor tudunk leginkább használni, ha logikus fogalomkapcsolással segítünk neki.

Kedves Hallgató!

Most Ön készítsen hasonló kártyát – akár a tanfolyami tananyag egyes részeinek a felhasználásával.
Ha Ön a motoros tanulást részesíti előnyben, már a készítés során sokat tanul.
Ha a látvány segít Önnek, akkor is.
Most próbálja megjegyezni, amit leírt.

Csoportosítsa a kártyákat: tegye külön azokat, amiket nem jegyzett meg. Ezeket tanulja meg újra – akár a „fogorvosnál” is.

2.5. A memória fejlesztése

Ön eddig is a memóriáját fejlesztette. Ez azért nélkülözhetetlen, mert bármely tevékenység megkívánja a jó emlékező képességet. De ne feledje: a magas szintű teljesítmények mögött nem mindig a kiváló memória áll. És azt sem, hogy a hiányosságainkat tudjuk kompenzálni a megjegyzést, a felidézést, az emlékezet működését megkönnyítő eljárásokkal.

Kedves Hallgató!
Nézze meg a lexikonban, mit jelent a szó: kompenzálás.
Próbálja megjegyezni.
Használja a beszélgetésben mindkét változatot.

Kedves Hallgató!
Bizonyára látott már nagyon erőteljes, kidolgozott izomzattal rendelkező embereket. Arnold Schwarzenegger és társai igen sok időt fordítottak arra, hogy dagadó izmaikat megcsodálhassuk. Egerszegi Krisztina éveken keresztül naponta több órát töltött azzal, hogy az edzőteremben megalapozza kiváló eredményeit.

A memória fejlesztéséért nekünk is áldozatot kell hoznunk. Mert csakis a rendszeres tanulás javítja az emlékezeti teljesítményt.

A rövid távú memória

A rövid távú memória lép működésbe, ha csak másodpercekig kell valamit az emlékezetünkben tartani. Például a tudakozó által elmondott telefonszámot csak a tárcsázásig tartjuk az emlékezetünkben – felesleges hosszú távra tárolni.
A rövid távú memóriának korlátozott kapacitása van – öt és kilenc közötti egységet (betűt, szót, számot) tudunk átfogni vele. Ez a munkamemóriánk, ennek segítségével követjük a baráti beszélgetést is. Hiszen ott általában nem kell tartósan megjegyeznünk semmit, csak a helyszínen reagálni a többiek mondataira.

Kedves Hallgató!

A következő játékhoz keressen társat. (Kiváló gyakorlat a rövid távú memória fejlesztésére!)
Mondjanak szavakat egymás után úgy, hogy mindig csak egy szóval lesz hosszabb, amit a másik játékosnak el kell ismételnie. Például:
A: kacsa
B: kacsa, liba
A: kacsa, liba, vadász
B: kacsa, liba, vadász, erdő stb.
Folytassák a játékot egészen addig, amíg az egyik játékos a második nekirugaszkodásra sem tudja a szavakat hibátlanul felsorolni.

Mennyi volt a legtöbb szó, amit megjegyeztek?
Ha gyakrabban játsszák, javul a teljesítményük? (Természetesen javul – ezért érdemes játszani a gyerekeinkkel is, akár fürdés vagy palacsintasütés közben is.)
Természetesen lehetnek a játékban számok, képek, városok, tárgyak, idegen szavak stb. is)

A hosszú távú memória

A rövid távú memóriából vagy kiesnek az információk, vagy a hosszú távú memória segítségével – megmaradnak.
A hosszú távú memória feladata a maradandó tárolás.
A hosszú távú memóriában jelentésük alapján kódoljuk az információkat. Ezért van az, hogy az általunk nem értett, saját szavainkra le nem fordított tananyagot nem tudjuk felidézni. Mit tehetünk ilyenkor? Alakítsuk át az „érthetetlen” szöveget a könnyebb felidézhetőség kedvéért.

Kedves Hallgató!

A megtanulandó szöveg a következő:
„A gömb azon pontok mértani helye a térben, amelyek a tér egy adott pontjától, a gömb középpontjától azonos távolságra vannak.”

 

Nézzük csak meg feldarabolva!

Képzeljük magunk elé a gömböt (egy labdát).
Most jön a tanulás!
A gömb a térben helyezkedik el.
A felszínén található pontok helyének a neve mértani hely.
A gömbnek van egy középpontja.
Ettől a középponttól a gömb felszínének minden pontja azonos távolságra van.

És ha megértettük, többször is elmondtuk, megjegyeztük a fenti szöveget, próbáljuk meg az eredetit összerakni!
Tehát: „A gömb azoknak a pontoknak a ....”

Ugye, nem is olyan szörnyű?

2.6. Néhány jó tanács a hosszabb szövegek tanulásához

A hosszú távú memóriában könnyebben rögzül az anyag eleje, illetve a vége. A lecke elejére mindig könnyebben emlékezünk, mint a végére.
Ezért kell arra gondolnunk a szóbeli leckék tanulása közben, hogy a középső részeket többször át kell ismételnünk. Lehet a bevésésen segíteni ábrákkal, diagramokkal.
Az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszünk. (Természetesen a hajnali kakasok ilyenkor egy kora esti időpontra gondoljanak.) Ez azért van így, mert az alvás közben a külvilág ingerei kevésbé zavaróan hatnak ránk, így a tanultaknak van idejük rögzülni.

Az emlékezet működtetése

Az emlékezetünk működtetése nagyon aktív feladat. Ezért ez függ a tanulási helyzettől és a motivációtól is. Természetesen az emlékezet fejlesztésére is van segítő eljárás.
Egyik segítő eljárás
Fejlesszük képi gondolkodásunkat tudatosan a szóbeli tartalmak összekapcsolásával. A megjegyzendő szót, fogalmat kapcsoljuk egy előzetesen elképzelt, szokatlan képhez.
Másik segítő eljárás
Jó megfigyelés, ahol a hallást, látást, szaglást, ízlelést, tapintást erősen felhasználjuk.

Kedves Hallgató!

Válasszon ki egy rövid verset megtanulásra. (Ilyen lehet Petőfitől A farkasok dala vagy A kutyák dala.
Tanuljon úgy, hogy soronként rajzolja le a szöveget.

Kiválóan segíti a memorizálást!

Az emlékezet

Kedves Hallgató!
Ön már tudja, hogy a tanulás során érzékszervi, mozgásos, szóbeli tapasztalatokat gyűjt. Ezek megőrzése leggyakrabban képszerű formákban, emlékképekben raktározódik az agyunkban.

Az emlékezetnek három fontos feladata van.

Az egyik a bevésés. Az előző oldalakon is sokat beszéltünk arról, hogy a bevésés sikerességét az érdeklődés és motivációink, érzelmeink kedvezően befolyásolják.

A másik feladat, amely nélkül a bevésés felesleges időráfordítás: megőrizzük az emlékezetünkben a bevésett dolgokat. A megőrzés időtartama függ az ismétlések számától, a feldolgozás módjától. Ha csak gyakori tananyag-elolvasással próbáljuk az emlékezetünkbe vésni a tanulnivalót, bizony, kevés sikerre számíthatunk. Hiszen már tudjuk, hogy milyen tanulási stílus jellemző ránk. Ha a lerajzolt ábrákat értjük meg hamarabb, vagy hallás útján tanulunk eredményesebben, akkor bizony hiába olvassuk el újra és újra az adott szöveget – másnap már nem fogunk emlékezni rá.

És itt a harmadik feladat, a felidézés.
Nem ritka, hogy amikor gyermekünk vagy kisebb testvérünk nagy igyekezettel tanulja a Toldi előhangot („Mint ha pásztortűz ég hosszú éjszakákon, messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben” – Arany János), akkor legnagyobb meglepetésünkre, anélkül, hogy utánanéznénk a versnek, hibátlanul el tudjuk mondani.

Kedves Hallgató!

Próbálja meg végigmondani a verset.
Közben ne nézzen utána az Arany János-kötetben. Csakis azzal foglalkozzon, hogy lehetőleg legpontosabban sikerüljön a felidézés, és minél több verssor jusson eszébe.
Figyelje meg, hogy mi segített Önnek abban, hogy emlékezzen a megtanultakra.

Segítségül elkezdjük:
„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, messziről lobogva tenger pusztaságon ... ”

 

Kedves Hallgató!

Tudja még a M. L. King-idézetet?

Ha nem, akkor még ne lapozzon vissza!
Próbáljon emlékezni arra, miről szólt.
Le lehetne-e rajzolni valamilyen jelképpel?

Segítenek a képek?
  

Ha nem sikerült a felidézés, lapozzon vissza és olvassa át újra.

Ugye kellemes tapasztalatai vannak?

Összegzés:
Tudnia kell, hogy:

  1. Minél több érzékelési modalitáson keresztül tanultunk meg valamit annak idején, annál hatékonyabb az emlékezés, annál hibátlanabbul idézzük fel a tananyagot.
  2. Ha sokat ismételtük annak idején, ha ezeket az ismétléseket jól osztottuk el időben egymás után, akkor hatékonyak voltunk.

2.7. A képzelet és a kreativitás

Az alkotó fantáziának nagy szerepe van a hétköznapokban. Felhasználjuk a lakás berendezésénél, a vendégfogadás étlapjának összeállításánál, egy virágcsokor elrendezésénél. Ha a személyiség nyitott, játékos, jobban fel tudja dolgozni az átmeneti sikertelenséget, nagyobb a kudarctűrése. Jellemző rá a kíváncsiság, a sokoldalú érdeklődés, az önálló ítéletalkotás, az eredeti, szokatlan látásmód, a színes fantázia.

Kedves Hallgató!

Gyűjtsenek össze minél több közmondást, híres emberek mondásait. Írják papírra és tegyék be mindegyiket egy tálba, majd egyenként húzzanak belőle.
Az a feladat, hogy mindenki értelmezze, magyarázza el a többiek számára a húzott mondás jelentését.

A gyűjtéshez máris adunk segítséget:
„Az ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.” Vörösmarty
„...mit ér ha simább, ha jól megfaragták! Nehezebb eltörni a faragatlan fát!” Arany János
„Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon...” Arany János

Folytassák és magyarázzanak. Jó szórakozást!

A fenti állítások magyarázatához a kreativitásunkat használtuk fel.
Ahhoz, hogy kreatívak legyünk, több részképességre van szükségünk: problémaérzékenységre, a gondolkodás könnyedségére, ötletgazdagságra.
Az alkotás folyamatát segíti, ha lehetőségünk van az elmélyültségre, ha erős motivációnk van. Kifáradás ellen jó a humorérzék, a játékos helyzetek megteremtése. Sajnos, akadályozza az elme szárnyalását a sürgetés, a feszes időhatár, a humor hiánya.

Kedves Hallgató!

Megint egy családi játék következik – vonják bele a gyerekeket is.
Elemezzék kedvenc gyermekkori meséjüket.
Ha a körben ülők szívesen meghallgatnák, röviden meséljék el.
Mondják el, miért lehetett ez akkoriban nagyon kedves élmény?
Beszéljenek arról, hogy most is az-e! Miért?
Milyen gyermekkori vágyakat jelenített meg a mese?
Melyik volt a kedvenc hősük? Miért vele azonosultak érzelmileg?
Folytassák a kört másik személy másik meséjével.

Kedves Hallgató!
Most aztán akcióóóóóóóóóó!
Léptesse életbe a fantáziáját.

Megnevezünk három tárgyat: ugrókötél, zsebkendő, golyóstoll.
Mire használnák őket? Ügyeljenek arra, hogy ne az eredeti rendeltetésükről beszéljenek: egészen másra próbálják használni a tárgyakat.
Sikerült sok új találmányt alkotni?

2.8. A gondolkodás

Amikor gondolkodunk, különböző problémák megoldásával foglalkozunk. Ehhez képesnek kell lennünk tárgyakat, jelenségeket különböző elvek szerint rendezni, megállapítani a közöttük lévő különbségeket, azonosságokat, összefüggéseket. Kell tudnunk rendszerezni és az egész folyamatot kritikusan szemlélni.
Ha tudjuk az ismereteket részekre bontani (analizálni), újszerű csoportosítását (szintézisét) adni, akkor magasabb szinten gondolkodunk.

Írjunk verset!
A játékot legalább négyen játsszák!

Üljük körbe az asztalt. Az első játékos egy papírlapot tart a kezében, amelyre ír egy mondatot. A második játékosnak egy erre rímelő mondatot kell írnia.
Mielőtt tovább adná a papírt, behajtja azt a részét, ahol a nem általa írt sor van.
A következő játékos úgy folytatja tovább a rímfaragást, hogy csak a legutóbb leírtakat látja. Adjuk körbe a papírt legalább kétszer.
Végül olvassuk el az alkotást – és nevessünk egy jót.

3. rész

A tanulási módszerek fejlesztése

3.1. Az olvasás

A tananyagot általában olvasni kell...
Bizony, Kedves Hallgató, az olvasási készség nélkülözhetetlen a tanuláshoz.
Hosszabb szöveg elolvasása közben célszerű megállni, szünetet tartani, kérdéseket megfogalmazni, önmagunk számára értelmezni az olvasottakat.
Ha néma olvasással olvasunk, gondolataink gyakrabban eltéríthetők, figyelmünk gyakrabban elkalandozhat.
A hangos olvasás jobb, mert egyszerre erősíti egymást a látott kép (a betűk), a hallott hang és a motoros élmény – a szájunkkal kialakított hangok – észlelése.
Az olvasási átlagteljesítmény kb. 150-200 szó percenként.

Kedves Hallgató!

A szöveg feldolgozásának, az ismeretek elsajátításának, a kritikai érzék kialakításának egyik legjobb módja, ha a vitakészségünket fejlesztjük.

  1. Leírunk Önnek néhány vitatémát (természetesen bármilyen Önt vagy Önöket érdeklő témát választhatnak a felsoroltak helyett):
    Szükség van-e sebességkorlátozásra a városban? Hát autópályán?
    Mi lenne, ha senki sem járna iskolába?
    Mi történne, ha nem lenne a házakban fűtőberendezés?
    Mit tennének, ha a vegyszeres gyomirtás kiirtana minden bogarat?
  2. Keressen vitapartnert. Cseréljenek véleményt a választott témáról.
  3. Ha Ön jó vitapartner, akkor:
    Figyelmes és türelmes.
    Képes átgondolni partnere álláspontját.
    Nem ellenfelének, hanem higgadt, tárgyilagos érvelés mentén a társának tekinti azt, akivel véleményt cserél.
    Van bátorsága belátni, ha a másiknak igaza van.
  4. Vitatkozás után beszéljék meg egymással a tapasztalataikat. Ki hogyan érezte magát? Mit tart jónak, mit rossznak a beszélgetésben?

3.2. Elemi tanulási stratégiák

Kedves Hallgató!
Együttműködésünk utolsó szakaszában arra kérjük Önt, hogy minden energiáját és motivációját szedje össze.

  • Vesse latba képességeit: a gondolkodását, a kreativitását.
  • Emlékezzen a tanultakra, egy-egy új résznél idézze fel alaposan, amit eddig megtanult, eljátszott.

Azért van erre szükség, mert ebben a fejezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy Ön közvetlen segítséget kapjon a saját tanulásához.

Figyelem!

  • Olyan elemi tanulási stratégiákat ismerhet meg, amelyeket bármilyen tankönyv forgatásakor jól tud hasznosítani.
  • A leírtakat nem kell megtanulnia, mindössze alaposan megismernie.
  • Akkor kell használni az egyes részeket, amikor valóban egy tanulási problémahelyzethez érkezik. Ilyenkor válasszon egyet vagy akár többet is az ajánlott eljárások közül, és alkalmazza azokat, amikor tanul.

Ne sajnálja a fáradságot: meglátja, sikere lesz.

Hogyan birkózzunk meg a szöveges anyagrészekkel?

Előzetes áttekintés

Mielőtt hozzákezdünk a tanuláshoz, tekintsük át a szöveg bevezetőjét, összefoglalását, alcímeit, bekezdéseit.
Ez azért hasznos, mert a fejezetcímeket olvasva, azokon elgondolkodva megismerjük a tananyag szókincsét, kapunk egy előzetes áttekintési lehetőséget. Ez utóbbi azért jó, mert nem kell minden egyes új oldalnál kicsit feszülten így sóhajtani: „jaj, mennyi lehet még hátra?”, hiszen arról kaptunk már egy körülbelüli képet. Így az állandó önsürgetés nem növeli a bennünk lévő feszültséget, teljes erővel oda tudunk figyelni a tananyagra.

Azt mondjuk, ezzel a módszerrel önkéntelenül egy intellektuális hálót alkotunk, amely támpontot ad az emlékezetünknek a rögzítéshez.

Kérdések alkotása

Ez azt jelenti, hogy a leíró jellegű tananyagot kérdésekké alakítjuk.
Tanulás közben ez a módszer úgy működik, hogy amikor egy-egy általunk megállapított szakaszt (rövidet, közepeset, kicsit hosszabbat) előzetesen áttekintettünk, majd elolvastunk, akkor azt kérdésekké alakítjuk. Vagyis kérdéseket teszünk fel magunknak az olvasottakkal kapcsolatban.

A kérdések elősegítik, hogy passzív olvasóból aktív olvasóvá váljunk. Azért is jó, hogy kérdéseink vannak, mert valószínűleg ezekkel a kérdésekkel fogunk majd találkozni a teszteknél, a záróvizsgánál.

Elolvasás

Olvassuk el újra az adott tananyagrészt. Most már az legyen a célunk, hogy az imént feltett kérdésekre választ tudjunk adni.

A válaszok megfogalmazása során vázlatot kapunk a tananyagról, használjuk a tankönyv kifejezéseit, kimondjuk az addig érthetetlennek bizonyuló szövegeket, gyakorlatot szerzünk a felidézéshez.

Az olvasott információk átgondolása

Most még ne csukjuk be a könyvet. Adjunk magunknak időt arra, hogy összekapcsoljuk a tanultakat korábbi ismeretekkel. Mondjunk ki magunkban olyan fogalmakat (esetleg írjuk is le őket), amelyekről könnyen eszünkbe jutnak az olvasottak.

Ilyenkor fogalmak társításával segítünk az emlékezetünknek.

Felidézés

Ezzel a trükkel már többször is próbálkoztunk ebben a könyvben – gondoljon a M. L. King-idézetre.
Az emlékezetünkre támaszkodva próbáljunk a feltett kérdésekre választ adni. Ezt már megtehetjük úgy is, hogy közben pakolni kezdünk, átszaladunk a másik szobába rendet rakni stb.

Ha a felidézéssel sok problémánk volt, tegyünk még egy kísérletet a tananyag végiggondolására – akár a fürdőkádban is.

Ismétlő áttekintés

Újabb segítség számunkra az ismétlő áttekintés. Ezt nyugodtan halaszthatjuk másnapra, ahol kötelezően kezdjük azzal a tanulást, hogy újra átnézzük a tegnap tanultakat: a fejezetcímek, a kérdések alapján, a felidézés problémáira gondolva azokat a részeket nézzük át először, amelyekkel problémáink voltak. Ugye, most már könnyebben ment minden?

Ne feledjük: az ismétlések száma lehetőséget ad a mélyebb bevésésre.

3.3. Kiegészítő tanácsok, alkalmazható trükkök

A szöveg olvasása

A szöveget olvashatjuk némán és hangosan vagy akár „motyogva” is. Azt a módszert válasszuk, amelyik jobban illeszkedik az egyéni tanulási stílusunkhoz. Mondjuk el magunknak az elolvasott szöveget.

  • Először úgy, hogy tartsuk meg az írott szöveg mondatszerkezeteit. Ez lehet, hogy nehezebben fog menni.
  • Most mondjuk el úgy is, hogy fogalmazzuk át az eredeti szöveget: a saját szavainkat, stílusunkat használjuk.

Olvassuk el újra a szöveget.
Akkor vagyunk sikeresek, ha most már jobban értjük az elolvasottakat, vagy meg is tudjuk jegyezni a tanultak lényegét.

Valami nem sikerül? Kérjünk segítséget!

Segítség 1.
Az elolvasott vagy elmondott szövegről készítsünk magnófelvételt és játsszuk vissza. Olvassuk és hallgassuk a szöveget. Ha hiba van a magnófelvételben, javítsunk rajta. Az eljárást addig ismételjük, amíg képesek vagyunk az önálló felidézésre.

Segítség 2.
Mondjuk el a problémás szöveget más személynek. Ilyenkor akár a kezünkben is tarthatjuk a könyvet, de ne olvassuk fel, hanem bele-belepillantva magyarázzuk el a hallgatónknak. Beszélgessünk vele a tanultakról. Próbáljuk meg úgy is, hogy nem pillantunk bele a könyvünkbe.

Segítség 3.
Beszélgessünk társainkkal a tanult információról. Ez a leghatásosabb – de csak akkor, ha valóban konkrét dolgokról beszélünk, ha valóban magyarázunk egymásnak.

Ismétlés

Minden egyes tanulásnál szükség van ismétlésre. Minél nehezebb a tananyag, annál többször – használva a fenti tudásunkat, tanult trükköket.
Az első ismétlés legyen a tanulást követő napon. Ezután is ismételjünk, kicsit hosszabb szüneteket tartva az ismétlések között. Kedves Hallgató, ugye, emlékszik még a Toldi előhangra? Minél nagyobb volt annak idején az ismétlések száma, annál könnyebben ment – hosszú évek távolából is – a felidézés.

Ismeretlen szó meghatározása

Bizony, a szakmai nyelvben gyakori az ismeretlen szavak vagy akár az idegen szavak használata.
Ilyenkor ne sajnáljuk a fáradságot: alaposan vizsgáljuk át azt a szövegkörnyezetet, amelyben az „idegenséget, érthetetlenséget” érzékeljük.
Nézzük meg az ismeretlen szó jelentését lexikonban, írjuk le, tanuljuk meg, mondjuk el másoknak. Ezt követően elemezzük részletesebben az ismeretlen vagy idegen szót tartalmazó mondatot.

Állandó kötelesség

Tanulás közben mindig szakítsunk időt arra, hogy visszalapozzunk a könyvben a korábban tárgyalt fejezetrészekhez. Meglepődve tapasztaljuk majd, hogy rövidesen ez lesz a tanulásunk legszebb része: könnyebben megy minden, itt élünk meg sikereket. Azt fogjuk gondolni: ez volt azelőtt nekem olyan nagy probléma?

A tankönyv az mégiscsak tankönyv

Hogy mit akarunk ezzel mondani? Bizony azt, hogy ebbe a könyvbe beleírhatunk, jelzéseket tehetünk.
Bátran húzzuk alá az általunk fontosabbnak tartott részeket. Segítsünk a szemünknek és a kezünknek a tanulásban és a felidézésben azzal, hogy a lényeges részek látványát is megpróbáljuk rögzíteni. Hasznos lesz ez az ismétléskor is.

Parafrazeálás

Már megint egy érthetetlen szó! Pedig csináltunk már ilyet ennek a könyvnek a lapjain is: például a gömb meghatározásánál. Sőt, ezt az eljárást bizony gyakran használtuk az iskolában a matematika szabályainak megtanulásánál, a fizikalecke megértésénél.

Egyszerűen azt jelenti, hogy az egyes mondatokat, szövegrészeket átfogalmazzuk, de ugyanolyan konkrétsági szinten. Például több rövid mondatot használunk a fogalom leírására. Vagy más szavakkal, kifejezésekkel értelmezzük az adott részt. Azt is megtehetjük, hogy a mondatok más sorrendjével segítünk magunkon – segítjük az értelmezést.

Kulcsfogalmak kiírása

Ezek nem feltétlenül idegen szavak. Egyes tananyagrész megismerése után egy kisebb papírdarabra írjunk le néhány olyan kulcsfogalmat, amelyekről többféle dolog is könnyen eszünkbe jut. Ezzel a cetlivel is el lehet vonulni a békés tanulósarokból, és akár vasalás vagy főzés közben is rá lehet pillantani, magunkban elmondani azt, ami eszünkbe jutott róla. Kiválóan lehet így memorizálni az idegen szavakat is.

Kulcsfogalmak definíciója

Természetesen előfordul, hogy a kulcsfogalmak önmagukban nem segítenek nekünk sem a megtanulásban, sem a felidézésben. Ilyenkor írjuk le a leglényegesebb fogalmakat, és írjuk melléjük az egy vagy néhány rövid mondatos meghatározásukat, jelentésüket is.

A leírások

A gyakran emlegetett leírásoknak nem mindig csak szavakat, mondatokat kell tartalmazniuk. Lehetnek ezek aláhúzott, bekeretezett szövegek, de nyilak, rajzok, betűk, számok, egyéni jelek is. Sokat fog segíteni nekünk az emlékezésben a színek használata.

Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, s ennek diagramszerű feljegyzése

Hű, de jó és hatásos tanulási módszer ez!
Ilyenkor megtalálunk vagy megkeresünk egy lényeges fogalmat.
Azokat a fogalmakat, amelyek köré illeszkednek kiegészítő fogalmak, valamilyen ábra segítségével jelenítjük meg. Ezek lehetnek alá-fölérendelési viszonyok, mellérendelt viszonyban lévő fogalmak, ellentétes fogalmak.
A rajz segítségével olyan logikai hálót kapunk, amely kiváló segítője nem csak a megértésnek, hanem a megjegyzésnek és a felidézésnek is.
Kedves Hallgató! Ezt csináltuk, amikor a „Tudnak úszni, mint a hal, tudnak repülni a magasban, mint a madár...” stb. úgy jutott eszünkbe, hogy tanulmányoztuk a következő rajzot:

Összefoglalás

Készítsünk a lényegi mozzanatokat kiemelő, általánosítottabb szinten megszólaló, néhány soros összefoglalót egy-egy tananyagrészről, és az ismétlések idején ezt használjuk.

Ábra készítése

Milyen szép is egy olyan újságoldal, ahol grafikont vagy táblázatot látunk. Az ember hosszú időn keresztül képes ezen szemlélődni. Ha van ilyen a tankönyvben, azt alaposan elemezzük, értelmezzük.
Ha nincs ilyen, akkor akár készítsünk is – nem feltétlenül grafikont – , de rajzot, táblázatot, cselekvéssort, folyamatábrát stb.

3.4. Játékok, amelyek bármilyen, tananyaghoz kötődő szöveg feldolgozásánál használhatók

Kedves Hallgató!
Ebbe a fejezetbe csak azok lépjenek be, akiknek van humorérzékük, és szeretnek játszani. A játékok, amelyeket ismertetünk, csak akkor tudnak szórakoztató élménnyé válni, ha Ön bevonja a családját is.
A leírt gyakorlatok nem csak a gondolkodást, a memóriát fejlesztik kiválóan, nem csak a kifejező készségünket és a szókincsünket gyarapítják, hanem közös élményt is adnak.
Próbáljon ki a felsorolt gyakorlatok közül néhányat. Meglátja, egy-egy hosszú téli estén, amikor már nagyon unalmas a TV-műsor, milyen kiváló szórakozást nyújt az együttlét, az egymásra figyelés, a közös élmény, a viccelődés, a kacagás.

A meghallgatási készség fejlesztésére ajánljuk. Párban is játszható, de 4-5 fővel is lehet.

Valaki elmesél egy történetet (ez lehet olyan, ami aznap megtörtént velünk, vagy láttuk a TV-ben, vagy olvastuk az újságban, de lehet a tananyag valamelyik része is.) A mese közben a társ (társak) figyel(nek).
Megpróbálja visszamondani a hallottakat! Ezen természetesen jókat lehet mulatni, ki lehet javítani, együtt össze lehet hozni a teljes történetet – közben kiváló terep nyílik a sokféle tanulási technika alkalmazására.

(Következhet szerepcsere, de a játék úgy is jól működik, ha a szerepek mindig ugyanazok. )
Ezt a játékot arra használjuk, hogy a „visszahívást” gyakoroljuk:

Adjunk a társaságnak 5– 7 egyszerű utasítást, amit mindenki egyszerre hallgat. (Ilyet minden anyuka és apuka nap mint nap megtesz a családban: vonatkoznak az utasítások az aznapi teendők elosztására, a hétvégi program megszervezésére stb.)
A „hallgatóknak” minél rövidebben, szinte a beszélővel egy időben, rövidítéseket, rajzokat alkalmazva, le kell jegyeznie, amit hallottak.
A jegyzete alapján ki-ki elmondja, mire emlékszik.

Az elmondások és a korrigálások újabb terepet nyitnak a humorérzék fejlesztésére, közös élmények megbeszélésére, de a tanulásra is.

 

Ezt a játékot a család szórakoztatására használjuk.

Olvassunk fel egy mesét, rövidebb novellát, vagy kedvenc regényrészletet, újságcikket.
A részek között tartsunk szünetet – ez alatt a játékostársaink leírják az elhangzottak kulcsfogalmait. (Ne mutassák meg egymásnak!)
A felolvasás végén a hallgatók idézzék fel az olvasottakat a leírt kulcsfogalmak segítségével.

Beszéljék meg, ki milyen kulcsfogalmat írt le, miért éppen azt, mennyire segítette az őt a felidézésben stb.

 

A feladat előzetes munkát igényel – vagy előzetes tanulást, de az eszköz mindenki számára kéznél van.

Keressünk ki a tananyagból vagy regényből, újságcikkből összetett mondatokat. Mindenki választ közülük egyet, és felolvassa.
Az a feladat, hogy közösen alakítsák egyszerűbbé az elhangzottakat.
A játékot úgy is lehet játszani, hogy egy felolvasott részlet több mondata helyett egyet kell mondani, de olyat, ami az összes elhangzott dolog lényegét kifejezi.

Kiváló gyakorlat a lényeglátás fejlesztéséhez.

 

Készítsenek oda a játékhoz lexikont, értelmező szótárt. Minden játékos előtt legyen egy ilyen segédeszköz.

Versenyezzenek.
Mindenki keressen három fontos vagy gyakran használt idegen szót, érdekesnek tűnő kifejezést.
Írják rá a szavakat egy-egy papírra.
Értelmezzék, magyarázzák el, tanítsák meg egymásnak, amit kiválasztottak.

Kiváló szórakozás, és a szókincsünket nagyszerűen és játékosan gyarapítja.

Epilógus

Kedves Hallgató!

Búcsúzóul arra kérjük, hogy keresse ki a címet az idegen szavak szótárában és tanulja meg a jelentését.
Igaz is: emlékszik a M. L. King-idézetre? Hát Arany Jánostól mit tudna idézni?

Reméljük, sikerült Önnek néhány hasznos dolgot megtanulnia a tanulásról, kicsit jobban megismerte önmagát. Tudja, hogy nem csak Arthur királynak, hanem Önnek is vannak segítői a tanulásban: módszerek, eljárások, technikák.
Ha néha érezte a tanulás örömét, ha rácsodálkozott egy-egy emlékezeti teljesítményére: gratulálunk. Bátran adjon tanácsokat a tanulásra vonatkozóan másoknak. Amíg elmagyarázza a mondanivalóját, amíg érveket keres és mond, szintén tanul.
És végezetül: minden félelem nélkül merje kimondani: megszokta a rendszeres és egyre erőteljesebb terhelést. Hiszen a pálma is a teher alatt nő.

További – élethosszig tartó – tanulásához, munkájának eredményességéhez, a tanulás sikerei felett érzett öröméhez őszinte szívvel gratulálunk.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.