2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A felnőttek iskolái

1. A felnőttek iskolái – interjú Bátyai Lászlóval

2009. június 17.

A felnőttek iskolái

Az iskolarendszerű felnőttoktatás iskolái, különösen ami a középfokú intézményeket illeti, szinte kivétel nélkül a városokban találhatók. Ez a tény önmagában is súlyos társadalmi kérdéseket vet fel akkor, amikor az élethosszig tartó tanulásról, mint új tanulási paradigmáról vagy éppen a tudástársadalom víziójáról beszélünk. A tanulás világába újra bekapcsolódni akarók számára országszerte kulcskérdés az oktatás elérhetősége és az egyes programokhoz történő hozzáférés lehetőségének a biztosítása. E probléma alkalmat adott arra, hogy elsőnek Bátyai Lászlót, a Fővárosi Önkormányzat felnőttoktatással foglalkozó referensét kérdeztük meg arról, hogy mi a helyzet a fővárosban az iskolarendszerű felnőttoktatás területén.

Mayer József: Arra kérem Önt, hogy mutassa be Budapest iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatását!

Bátyai László: A fővárosban zajló iskolarendszerű felnőttoktatást két irányból lehetne bemutatni. Az alapfokú felnőttoktatást a kerületek látják el, ami azt jelenti, hogy ezeknek az – egyébként csekély számú – intézményeknek ők a fenntartói. Középfokon a felnőtteket is oktató iskolák többségének a főváros a fenntartója, de emellett vannak kerületi fenntartású intézmények is. A rendszerben többnyire esti és levelező tagozatok működnek, de itt a hagyományos képzési formák mellett arra is van példa, hogy az esti tagozatok nappali rendszerben működtetett programját alkalmazzák több helyütt is. Ezekben az esetekben arról van szó, hogy a tanítást az „esti tagozatosok” számára délelőtt szervezik meg.

Jelenleg 47 olyan intézmény, illetve tagozat működik a fővárosban, ahol felnőttoktatás folyik a főváros fenntartásában. A jelentkezőknek módjuk van gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben részt venni. Itt olyan közismereti program van, amely érettségire készít fel, de a szakközépiskolákban van szakmai képzés is. A szakiskolákban csak szakmai képzés folyik.

A pontosabb statisztikai adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Budapest 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003
Ált. isk. 483 3 205 567 533
Szakiskola 1 500 1 012 892
Gimnázium 9 111 9 960 10 808 11 466
Szakközépiskola 12 630 13 200 13 775 11 757
Összes 22 225 26 865 26 162 24 648

A következő táblázat a főváros fenntartásában lévő iskolákba járó tanulók számát mutatja. A létszámokat illetően az utóbbi években jelentős eltéréseket itt nem lehetett tapasztalni.

Fővárosi Önkormányzat 2001/2002 2002/2003 2003/2004
Ált. isk. felnőtt 0 0 0
Szakiskola felnőtt 342 308 432
Gimnázium felnőtt 2 006 2 495 2 195
Szki. felnőtt 6 486 6 027 6 557
Összes 8 834 8 830 9 184

A következő ábra a fővárosi és a kerületi fenntartású intézményekbe járó tanulói létszám adatait tartalmazza. Itt képet kaphatunk a kerületek fenntartásában lévő intézmények szerepéről ezen a területen.

Felnőttoktatás Budapesten

A program bővítésére elsősorban a szakiskolai oktatásban van lehetőség (a közoktatási törvény alapján) a 8 általános iskolát be nem fejezettek részére a felzárkóztató oktatás megszervezésével.

A szakiskolai képzésben csak szakmai – OKJ-s – képzés van, amely ingadozást mutat. Ez a rövid képzési idő miatt gyorsan megszerezhető második és kiegészítő szakma iránti igényt elégíti ki elsősorban. A felzárkóztató oktatással bővíthető ez a kínálat.

A szakközépiskolai képzés átalakult (megszűnt a szakmunkások szakközépiskolája), ez az oka a 2002/2003. évi létszámcsökkenésnek. A szakmai képzés kisebb ingadozással állandónak mondható.

Mayer József: Nem érzik problémának, hogy alapfokon nem áll rendelkezésükre „fővárosi szinten” intézmény?

Bátyai László: Nem, mivel az alapfokú oktatás a közoktatási törvényben foglaltak szerint kerületi feladatnak minősül. Egyébként működik alapfokú oktatás a főváros fenntartásában, de ezekben az esetekben 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokról van szó, amelyek viszont gyakorlatilag nem érintettek a felnőttek oktatásában. Az elitgimnáziumok struktúrája erre valószínűleg nem alkalmas.

Mayer József: A ’90-es évek második felében érzékelhető volt, hogy különösen középfokon emelkedett a résztvevők száma mind az esti, mind pedig a levelező tagozatokon. Hogyan alakult a helyzet 2000 óta?

Bátyai László: Az elmúlt három évben emelkedett azoknak az intézményeknek a száma, amelyek ezzel a feladattal foglalkoztak. A tanulólétszámnál ugyanez mondható el. A gimnáziumi létszám közel kétezerrel emelkedett. Ez a változás arra vezethető vissza, hogy megszűnt a dolgozók szakközépiskolája, a korábban nagyon népszerű szakmunkások szakközépiskolája. Így akik érettségit akarnak szerezni, azok a gimnáziumok tagozatait keresik fel.

Mayer József: Hogyan viszonyul a főváros mint intézményfenntartó az iskolák olyan típusú igényeihez, hogy felnőtt tagozatokat kívánnak indítani?

Bátyai László: Ha az iskola megindokolja és az alapfeladatában benne van, akkor mi nem támasztunk akadályt. A helyzet az, hogy eleve vannak olyan iskolák, amelyeket erre a feladatra jelöltek ki. Itt több célú intézményekről van szó. Önálló felnőttoktatási intézmény a főváros fenntartásában nincs. Kerületi szinten tudunk ilyenről.

Mayer József: Az élethosszig tartó tanulás eszméjének megjelenése hogyan befolyásolja a tervezésben a fővárosi önkormányzatot?

Bátyai László: Az élethosszig tartó tanulás nem feltétlenül a felnőttoktatásban kell, hogy megjelenjen, hiszen a közoktatási törvényben a tankötelezettségnek a 18. életévre történő felemelése azt jelenti, hogy a tanulók döntő többsége a középfokú műveltséget vagy iskolai végzettséget meg fogja szerezni. Az alapműveltséget biztosító nyolc általánost biztos, hiszen a felzárkóztató programok ezt támogatni fogják. Az egész életen át tartó tanulás a felnőttképzés területén, vagy a második szakma, az át- és továbbképzések területén jelentkezik majd. Ezek a problémák inkább a szakmai képzések területére tartoznak. Az iskolában végzett hallgatók közül majd többen visszamennek iskolájukba, hogy újabb szakmát, esetleg szakmákat szerezzenek vagy a meglévő szakmai ismereteiket frissítsék. Most készül nálunk a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálata, illetve az intézkedési terv, amelyekben valószínűsíthető, hogy javaslatokat fognak tenni ezeknek a programoknak a támogatására.

Mayer József: Hogyan történik a fővárosban az iskolarendszerű felnőttoktatás finanszírozása?

Bátyai László: Gondolom, hogy ugyanúgy, mint másutt, az esti és levelező tagozatokra megállapított normatívák alapján. A fővárosi önkormányzat az iskoláknál lévő feladatot finanszírozza és nem a hallgatói létszámot. Az arányokat a törvény előírja, ezek közismertek. Azt, hogy az iskolák a hallgatóktól milyen egyéb forrásokhoz jutnak, azt mi nem tudjuk, mert ez a kérdés az iskola hatáskörébe tartozik.

Mayer József: Tartalmi tekintetben mennyire „látnak bele” az iskolákban zajló tevékenységbe?

Bátyai László: A pedagógiai programokat látjuk és a közoktatási törvény alapján a pedagógiai programok jóváhagyása a fenntartó feladata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szakértővel ellenőriztetjük, de ezenkívül a napi munkában nincsen ellenőrzési joga a fenntartónak. Mi csak törvényességi vizsgálatot rendelhetünk el. Ez éves tervek szerint zajlik. Más esetben bizonyos időszakonként felkérjük a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársait arra, hogy az intézmények szakmai vizsgálatát végezzék el, amennyiben ezt indokoltnak látjuk.

Mayer József: Nem érzi problémának, hogy Önöknek nincs közvetlen szakmai ráhatásuk az intézményeikre?

Bátyai László: Ezt minden iskolatípusnál elmondhatnánk, ez nem a felnőttoktatás specifikuma. A pedagógiai programok vizsgálatánál azért kiderül, hogy az adott intézményben milyen szakmai tevékenység folyik. A programban foglaltakat a törvényi előírások alapján fogalmazzák meg és ezekben az iskola azt vállalja, hogy a leírtak mögött törvénybe foglalt szakmai garanciák állnak.

Mayer József: Van-e koncepciójuk a fővárosi felnőttoktatás fejlesztésére?

Bátyai László: Mivel ugyanazokról az épületekről és intézményekről van szó, itt egy általános, minden területet egyaránt érintő fejlesztési koncepcióról lehet beszélni. A tanköteles korúak és a felnőttek ugyanazokat az eszközöket és infrastruktúrát használják. Most egy utolsó nagy pályáztatással teljesítettük azokat az elvárásokat, amelyek a minimum-taneszközökre vonatkoznak. A felnőttoktatásnak ebben a vonatkozásban a fővárosban nincsen technikai akadálya.

Mayer József: Ezeknek az iskoláknak az eszközparkja sokkal gyorsabban fog amortizálódni a folyamatos, „több műszakban” történő használat során. Erre gondoltak?

Bátyai László: Ez mindenkiben felmerül, de az önkormányzat maximálisan támogatja az intézmények pályázati tevékenységét nem csak most, hanem a következő években is. Itt az iskoláknak módjuk van és lesz arra, hogy korrekciókat hajthassanak végre. Amúgy a fővárosnál van egy hétéves fejlesztési terv, az abban megfogalmazottak alapján folyik az egyes intézmények épületbővítése, rekonstrukciója, eszközfejlesztése.

Ha megnézzük a fejlesztési koncepciót, láthatjuk, hogy a főváros megfogalmazta, hogy a felnőttoktatást kiemelt területként kell kezelni. Ezt a felnőttoktatásnak mind a foglalkoztatáspolitikában, mind a társadalmi esélyegyenlőség csökkentésében betöltött szerepe indokolttá teszi. Továbbra is támogatja a felnőttoktatási tagozatok minőségbiztosítási törekvéseit, a tanulásirányító anyagok készítésére és a részleges vagy teljes távoktatás bevezetésére irányuló helyi kezdeményezéseket.

Újdonság a korábbi elképzelésekkel szemben az, hogy szükségesnek látszik a fővárosban olyan önálló, komplex, nagy befogadóképességű felnőttoktatási-képzési iskolák/központok kifejlesztése – a működő iskolák bázisán –, amelyek az alapismereti tanfolyamtól a szakmai előképzésen át az érettségire előkészítésig többféle oktatási formát kínálnak, bekapcsolva az át- és továbbképzési bázisok kialakítását is. A komplex intézmény a fővárosi középfokú távoktatás centruma lehetne és a felnőtt oktatók képzésének és továbbképzésének módszertani bázisául szolgálhatna.

A főváros a halmozottan hátrányos helyzetük miatt a hagyományos általános iskolában képezhetetlenné vált tanulók számára – igényeiket és lehetőségeiket figyelembe vevő – alternatív programokat akar indítani.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.