2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 január

Az európai oktatási programok hazai adaptációs lehetőségei

2009. június 17.

A tanulmány áttekintést ad az európai dimenziót, a vállalkozói képességeket és a diákjogokat közvetítő társadalomismereti programokról. A programok adaptálását a szerzők azzal kívánják elősegíteni, hogy bemutatják az egyes programokban érvényesülő szemléleti megközelítéseket, továbbá utalnak a programok tanítása során felhasználható tankönyvekre, dokumentumokra.

Horváth H. Attila - Vass Vilmos

Az európai oktatási programok hazai adaptációs lehetőségei

Bevezetés

Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások mellett megnőtt az európai oktatási programok1 megismerésének és alkalmazásának jelentősége a hazai oktatásügyben. Nevezetesen arról van szó, hogy az európai dimenzió2 beépüljön az itthoni tantervi követelményrendszerbe, a tankönyvi tartalomba és a módszertani segédeszközökbe. Ezen a téren történtek már lépések, hiszen a Nemzeti alaptanterv közös követelményei között (Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz) is szerepelnek az európai értékek: "Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. /.../ Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében."

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan jelenik meg az "európaiság" iskoláinkban. Azoknak az európai oktatási programoknak a hazai megvalósulási formáit vizsgáltuk (a teljesség igénye nélkül), amelyek jelentős hatást gyakoroltak/gyakorolnak az Európáról tanított tartalomra, a tanítási-tanulási folyamatra, valamint az európai dimenzió területeire.

Az uniós tagságról szóló tárgyalási folyamatok történelmi léptékkel mérve dinamikusnak tekinthetők, hiszen 1994-ben adtuk be hivatalos csatlakozási kérelmünket, 1996-ban kezdődtek meg az átvilágítások, napjainkban pedig egyre több terület kapja meg a "zöld jelzést". Ezzel párhuzamosan megkezdődött az oktatási programok tanulmányozása, adaptálása, a hazai gyakorlathoz történő illesztése. Felhalmozódott már annyi tapasztalat, hogy kísérletet tegyünk egyes európai oktatási programok hazai adaptációs megjelenési formáinak összegyűjtésére, elemzésére, tematizálására és a lehetséges továbblépés módjainak a megfogalmazására. Elsősorban azokat a programokat tekintettük át, amelyek a társadalmi ismeretekkel foglalkoznak, de egy rövid elemzést a vállalkozói képességek fejlesztését és a diákjogokat tárgyaló anyagokról is nyújtunk.

A tematizálás szempontjai

Olyan szempontokat igyekeztünk találni, amelyek mentén áttekinthetővé és összehasonlíthatóvá tehetőek a különböző jellegű anyagok. Ezért arra törekedtünk, hogy minden vizsgált programnál tisztázzuk, milyen "filozófia" alapján, milyen megközelítésből tárgyalja az Európáról tanítandó tartalmakat, és miképpen, milyen technikákkal kívánja ezeket átültetni a gyakorlatba. Az áttekintett dokumentumokat a deklarált, illetve feltárt megközelítési irányuk szerint csoportosítottuk.

A fókuszba az európai polgárrá válás történelmi, jogi, gazdasági és oktatási területei kerültek, amelyeket a tanulmányozott tankönyvek, taneszközök, módszertani kézikönyvek egymástól eltérő módon közelítenek meg. A fenti területek figyelembevételével az adaptált és kidolgozott programokat az alábbiak szerint célszerű csoportosítani:

  • historikus-kronologikus megközelítés
  • strukturális-intézményi megközelítés
  • a tanítási-tanulási folyamatra koncentráló, módszertani megközelítés
  • gazdasági-társadalmi megközelítés
  • tematikus-globális megközelítés

Az átvizsgálás során találkoztunk olyan anyagokkal is, amelyek több típusba is besorolhatók. Ilyen esetben úgy jártunk el, hogy az adott dokumentumot egységekre bontottuk, és az egyik részt az egyik, a másik részt a másik típusnál tárgyaltuk.

A historikus-kronologikus megközelítés

A historikus-kronologikus megközelítés az európai egységesedési folyamat kialakulását, történelmi előzményeit helyezi az előtérbe, leíró módon, időrendi megközelítésben. Ezáltal lehetséges az Európai Unió kialakulásának történelmi-filozófiai aspektusait hangsúlyozni, a folyamatok egymásra épülését kronologikusan elemezni. Az európai integráció főbb állomásait és a nemzetközi kapcsolatok 20. század második felében bekövetkezett változásait részletezi a Közgazdasági Politechnikum IV. évfolyamos diákok számára írt Társadalomismeret című tankönyv.3 A tankönyv 2. és 17-18. oldalán található Kelet-Nyugat-elhatárolódás a II. világháború után, valamint az Egyesült Európa című fejezet időrendi sorrendben tárgyalja a gazdasági és politikai egységesülés folyamatát az 1948-as Marshall-terv, az 1952-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség és az 1957-es római szerződéstől kezdve a közös vámunión, az Európai Monetáris Rendszer létrehozásán és az Európai Parlament megalakulásán át, a schengeni egyezményen és a maastrichti szerződésen keresztül a bővítési tárgyalások megkezdéséig. Az 1957-től 1999-ig tartó folyamat jelentősebb állomásainak a felvázolása időrendi struktúrát nyújt a diákoknak. A tankönyv kronologikus megközelítésének fontos eleme, hogy az európai egységesedés gazdasági és politikai állomásai mellett annak oktatási dimenzióját is megemlíti (Erasmus-program).

1993. január 1-jétől előirányozták a határok nélküli belső piac megvalósítását. A következő évben elfogadták az ún. Erasmus-programot az egyetemisták szabad mozgásáról. (17. p.)

Az időrendi leírást két statisztikai adatsor egészíti ki: az 1994-1999 közötti törvényhozói hatalom politikai pártok és csoportok szerinti megoszlása, valamint az Európai Unió külkereskedelmének 1997-es alakulása. Mindkét statisztika alkalmas arra, hogy a tanulók önálló gondolkodási képességét fejlessze, jól egészíti ki az időrendi megközelítést előtérbe helyező leíró részt. Talán szerencsésebb lett volna a magyar történelmet tárgyaló résznél a csatlakozási folyamatok hazai jellemzőit is hasonló formában áttekinteni. Ezen némiképpen enyhítenek azok a tankönyvhöz csatolt lapok, amelyek egyrészt az Európai Unió további statisztikai adatait tartalmazzák (GDP/népesség, munkanélküliségi ráta, vázlatos fejlődéstörténet), másrészt olvasmány formájában közlik Magyarország EU-csatlakozásának eddig megtett lépéseit.

Hasonlóan a történelmi-kronologikus megközelítést helyezi az előtérbe az Európa Mozgalom Holland Tanácsa és a Történelemtanárok Egylete szakmai együttműködése révén 1996-ban megjelent Európa-úton4 programcsomag-tankönyv első része.

"...az európai integráció folyamatát sem úgy mutatjuk be, mint a kihívásokra és problémákra adott teljesen átgondolt és naprakész válaszok sorát, hanem mint a keresés, a kételkedés, a megvitatás és a választás előrehaladó folyamatát." (Előszó)

A tankönyv két nagy részre oszlik, ebből az első foglalkozik az európai integráció történetével. Az időrendi megközelítés elvének érvényesítése mellett a szerző az egységesedési folyamat szempontjából legfontosabb nagyvárosok köré szerkesztve írja le az eseményeket (Párizs, Róma, Hága, Luxemburg, Maastricht, Budapest), lehetővé téve ezáltal a térbeli tájékozódási képesség fejlesztését is. A tankönyvet fényképgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv és bibliográfiai melléklet egészíti ki. (A tankönyv második része a strukturális-intézményi megközelítés szerint építkezik, ezért elemzésére a tanulmány későbbi részében térünk ki.)

A strukturális-intézményi megközelítés

Az Európai Unió működésének ismertetése, a döntéshozói mechanizmus bemutatása alapvető feladat. Ennek azonban különböző technikái terjedtek el. A korábban már elemzett tankönyvek közül az Európa-úton programcsomag tankönyvének 2. része és munkafüzetének 4. fejezete foglalkozik ezzel a témával. A tankönyv tárgyalja az EU jogrendjét, sorra veszi az intézményeket (Európai Bizottság, Miniszteri Tanács, Európai Parlament, Európai Bíróság, Európai Számvevőszék, Európa Tanács, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Beruházási Bank), majd elemzi a döntéshozatali mechanizmust és a különböző határozatokat.

"A kormányközi döntéshozatal esetében a tagállamoké az utolsó szó joga. A döntés az összes tagállam egyetértése esetén születik meg... A nemzetek feletti döntéshozatal azt jelenti, hogy a döntéseket többségi szavazással alakítják ki, melynek következtében a "leszavazott" tagállamnak olyan intézkedést kell bevezetnie saját országában, melynek a Miniszteri Tanácsban ellene szavazott." (126. p.)

A tankönyvhöz szorosan kapcsolódó munkafüzetben5 az Európa Tanács, a Miniszteri Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament működésének leírása mellett külön ábra teszi szemléletesebbé az Európai Unió működésének egész rendszerét. A döntéshozatali mechanizmus strukturálását, az egyes felelősségi körök elkülönítését, az Európai Unió működésének megértését két szinten ellenőrzi a munkafüzet. Egyrészt összefoglaló kérdések segítségével, mint például:

  • Milyen szerv az Európai Bizottság?
  • Milyen hatáskörökkel rendelkezik?
  • Kik vesznek részt a parlamenti bizottságokban?
  • Milyen az egyes bizottságok összetétele?
  • Mi a bizottságok feladata?

Másrészt egy esettanulmány segítségével, amely a takarékos autó európai parlamenti vitáját írja le, részletezve az eljárás menetét, megadja a szükséges instrukciókat, valamint az általános információkat is. A programcsomag részeként megjelentetett tanári útmutató további kérdésekkel segíti az intézményi rendszer és a döntéshozói mechanizmus hatékonyabb megértését. Mindegyik döntéshozó szerv működésével kapcsolatban további kérdéseket tesznek fel a szerzők, majd az esettanulmány kapcsán megadják a fejlesztendő képességek, az elérendő célok listáját, részletes óravázlatot közölnek, valamint utalnak a feladat lehetséges kimenetére is. A strukturális-intézményi megközelítés ebben az esetben a tanítási-tanulási folyamatra koncentráló számos módszertani elemmel keveredik.

A tanítási-tanulási folyamatra koncentráló, módszertani megközelítés

A hazai tankönyv- és taneszközpiacon csak csekély számban jelentek meg olyan munkák, amelyek szemléletükben támogatták az EU-ismeretek gyakorlatiasabb, módszertanilag kidolgozottabb feldolgozását. Ráadásul ezek egy része egy-egy nemzetközi kiadvány fordítása, teljes körű adaptációja. Ilyennek tekinthető az Európa több, mint gondolnánk6 című kiadvány. A kiadvány célja az Európa Tanács működésének bemutatása. A tanítási-tanulási folyamatra koncentráló módszertani megközelítés elsősorban a segédkönyv kivitelezésében érhető tetten. A szerzők a használhatóság jegyében kivehető, különálló lapokat készítettek mind a tanárok, mind a tanulók számára. A tanári útmutató lapok bevezető gondolata szerint: "Többféleképpen mutathatjuk be a diákoknak az Európa Tanácsot; először adhatunk egy általános áttekintést, aztán rátérhetünk a konkrétumokra, de választhatjuk azt az utat is, hogy a koncepcionális kérdésekből építjük fel a közös munkát." A kiadvány módszertani szempontból a projektmunkát támogatja, hasonló kérdések-feladatok formájában, mint az Európa-úton programcsomag. A kötet témakörei között az Európa Tanács múltját és jelenét, az európai történelmet, az emberi jogok védelmét, a nyelvtanulást, a multikulturális társadalmat, a környezetvédelmet éppúgy megtalálhatjuk, mint a fiatalok szerepét és az európai egészségpolitikát.

Tudatosabban használja fel a projektmódszer adta lehetőségeket az Európáról módszeresen tanári módszertani kézikönyv.7 A szerzők az európai dimenziót olyan projektekbe ágyazzák, amelyek előtérbe helyezik a tantárgyközi megközelítéseket és a kooperatív tanulási technikákat.

Európában az elmúlt 15-20 évben mind az üzleti, mind a különböző szakmai területeken elfogadott működési elvvé vált a célorientált, adott időtartamot követelő, meghatározott anyagi eszközök hatékony felhasználását feltételező projektfilozófia. Ennek elterjedése Magyarországon az elmúlt 10 évre tehető. Egy olyan gondolkodási és cselekvési módról van szó, amely az üzleti világból kiindulva az ezredfordulóra a magán- és közszféra minden területén működési alapelvvé vált Európa nagy részén.8

Rádai Péter a Kooperatív tanulási módszerek az európai dimenzió tanításában című részben egyenesen hitet tesz amellett, hogy az "EU-s ismeretek tanításának módszertana elsősorban nem a hagyományos ismeretközvetítő elvre épül". A tanári kézikönyv gyakorló tanárok által kidolgozott projektek bemutatásával (Az erdő Európában, Ruhatárunk régen és ma, Hagyományok együttélése Európában, A vasút Európában), valamint számos kooperatív tanulási technika leírásával próbálja meg előtérbe helyezni az adat- és információgyűjtés, feldolgozás, a vita, a problémamegoldás új oldalait. Számos olyan tanulói kompetencia fejlesztésére kínálkozik alkalom, amelyek az előző megközelítések esetében nehezebben megvalósíthatók. Ilyenek például a felelősségvállalási és döntéshozói, a folyamatban történő gondolkodási, a valóságos élethelyzetekben használható, az együttműködő, az egyéni és közösségi tudáshoz hatékonyabban kapcsolódó kompetenciák. A projektek koherens szerkezetet alkotnak (célok megfogalmazása, közös tervezés, részfeladatok, tantárgyi kapcsolódási pontok meghatározása, a felelősségi területek megosztása, az eszközök és módszerek megjelölése, a projekt folyamatának részletes leírása, a feladatok végrehajtása, folyamatos ellenőrzés és értékelés), ezáltal lehetővé válik a tudatos fejlesztőmunka, a folyamatos tanár-tanár, tanuló-tanuló, tanár-tanuló együttműködés.

Mindezen módszertani elvek szintézisét próbálja megadni a középiskolai Schuman-verseny.9 Az Európai Unió tagállamaiban 1995 óta évente rendezik, Magyarországon az 1996/97-es tanévben szervezték meg először országos tanulmányi versenyek formájában. A részt vevő háromfős csapatok európai uniós tudásukról, felkészültségükről adhattak számot. A vetélkedősorozat célja - a meghirdetők szerint - kettős: a majdani uniós polgárok első generációja körében a korcsoport sajátosságaihoz alkalmazkodó eszközökkel felkelteni az érdeklődést az uniós ügyek iránt, másrészt az Unióval és az uniós csatlakozással kapcsolatos praktikus információkhoz segíteni a középiskolás korosztályt.

A verseny elsősorban azoknak a középiskolás diákoknak nyújt lehetőséget, akik eleve érdeklődnek a csatlakozási kérdések iránt. A történelmi, gazdasági és jogi alapok mellett a verseny során feldolgozandó feladatok lehetővé teszik azt, hogy a diákok azokról a kompetenciákról is számot adjanak (kreativitás, vita és érvelés, lényeglátás, talpraesettség), amelyek a tanítási-tanulási folyamatra koncentráló, módszertani megközelítést előtérbe helyező programokra is jellemzőek voltak. A verseny tematikája egyaránt foglalkozik az EU történelmével, intézményeivel, gazdaságával, csatlakozásunk fő kérdéseivel, az EU-országok kultúrájával és az európai fiatalok életmódjával, munkalehetőségeivel, szórakozási formáival.

A gazdasági-társadalmi megközelítés

Az európai társadalmak számára a gazdasági-társadalmi kihívások meghatározzák az oktatási programok tartalmát, feladatait. A tanulók gazdasági és demokratikus képességének fejlesztése alapvető feladat az új generációk társadalmi beilleszkedése szempontjából. Az európai kihívásokra (geopolitikai változások, a gazdasági fejlődés hatásai, a plurális demokráciák kényszerei és nehézségei, a városiasodás és a területi-társadalmi egyenlőtlenségek, a diszkrimináció és az előítéletek, a kisebbségek helyzete, a tudományok fejlődése és a természeti erőforrások felelősségteljes felhasználása) az oktatási programok különböző válaszokat adnak. Az Európai Unió tanításának gazdasági-társadalmi megközelítése az egyes tankönyveket és taneszközöket tekintve példák széles tárházát nyújtja. A történelmileg is adatgazdag gazdasági egységesedés folyamatának leírása mellett számos kiadvány nagy hangsúlyt helyez a gazdasági adatok statisztikai elemzése mellett azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a mindennapi üzleti-gazdasági életben. A Közgazdasági Politechnikum Közgazdaságtan IV. évfolyamos diákok számára készült tankönyve10 egy teljes fejezet keretén belül tekinti át az Európai Unió fejlődését (rövid időrendi áttekintés), elemzi a gazdasági folyamatokat (GDP/fő 1993-ban tagállamonként, népesség száma, munkanélküliségi ráta), részletezi a Vámuniót, az 1992. évi szabályozást, a Szociális Chartát, az EU költségvetését, a Monetáris Uniót és a Politikai Uniót. A tanulmányozási pontokban két olyan tanulói feladat is található, amely a fent említett gazdasági kompetenciák fejlesztését helyezi az előtérbe.

Hasonlítsd össze az Unió tagországainak gazdaságát, például vesd össze a lakosság számát és a nemzeti jövedelmet (GDP)!

Hasonlítsd össze az Európai Közösséget a világ másik két nagy gazdaságával, az USA-val és Japánnal! (30. p.)

Más hangsúlyokat fogalmaz meg a Young Enterprise vállalkozások működéséhez 2000 program útmutatója.11 Maga a program üzleti tapasztalatokat kíván nyújtani 15-20 éves fiatalok számára. Saját cég alapításával és működtetésével a tanulók a gyakorlatban is kipróbálhatják azokat a kompetenciákat, amelyeket az Európai Unió alaptézisei is hangsúlyoznak.

"A program célja az, hogy valódi vállalkozásotokban valódi üzleti tapasztalatokat szerezzetek, megtanuljátok, hogyan működik az üzlet, hogyan lehet vagy nem lehet sikeres vállalkozást létrehozni és működtetni." (9. p.)

Az üzletmenet alapelveinek a megismertetése mellett a vállalkozás valamennyi fázisát gyakoroltatja a program az üzleti terv készítésétől a vállalati együttműködésen át a rendszeres üzleti feladatok végrehajtásáig. Ez a megközelítés módszertani szempontból is érdekes, hiszen a valóságos helyzetekben megoldott feladatok tapasztalata és motivációs értéke megsokszorozódik a tanulók körében.

A gazdasági kompetenciák fejlesztése mellett az európai oktatáspolitika fontos részét képezik a gyermek- és tanulói jogokkal, a diákok társadalomban betöltött szerepével foglalkozó programok. Ezek közül is kiemelkedik az Európa Tanács által 1996-ban útjára bocsátott Oktatás a demokratikus állampolgárért program12, amely jórészt a demokratikus jogok és értékek kialakulásának és a politikai rendszerek működésének a történetét tartalmazza - szoros kapcsolatban az identitás, az állampolgárság, az európai jogok és a demokrácia kérdésével. A valós társadalmi élet és a mindennapi iskolai tapasztalatok vizsgálatát tekinti elsődleges céljának. A programban részt vevő oktatási szakértők szerint az iskolai élet mint a politikai társadalom mikrokozmosza taníthatja a diákokat a demokratikus elvek tiszteletére, a konfliktusok elemzésére és a különböző konszenzusteremtő technikákra, a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre. Mindez alapvető a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából is. A program fontos feladata az öntudatos, jogait ismerő és érvényesítő állampolgár képzése. Ennek egyik első eleme a gyermek- és tanulói jogok ismerete, elemzése és gyakorlása.

Itt kell megemlíteni, hogy a hazai fejlesztésben is vannak olyan programok (például Pál Tamás Igazlátó napja), amelyek törekvései, eredményei összekapcsolhatók a tárgyalt és a témával foglalkozó más európai uniós anyaggal.

Az állampolgári nevelés, a jogi szocializáció kérdéseit érintve érdemes egy rövid kitekintést tennünk az erkölcsi szocializáció problémájára. Jóllehet csak áttételesen tartozik a témánkhoz Kohlberg Just Community modellje, hiszen nem EU-s eredetű, de több európai országban adaptálták - Magyarországon is! -, így eredményeire érdemes figyelni. Az 1992/93-as tanévben indította Váriné Szilágyi Ibolya "Az erkölcsi és jogi szocializáció állapota és fejlesztési lehetőségei" című kutatói-pedagógiai vállalkozását, amelynek részeként néhány iskolában megpróbálkozott a Just Community-modell magyarországi adaptációjával is. Az "Igazságos közösségalkotás" című pedagógiai kísérlet két részből állt: egy állapotfelmérő és egy fejlesztő szakaszból. Az első szakaszban az erre vállalkozó iskolákban sor került a morális klíma felmérésére, a második szakaszban egy iskolakísérlet indult el, amelynek keretében igazolódott, hogy a tanulók voltaképpen szívesen vesznek részt egy ilyen természetű közös projektben. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az "igazságos közösségalkotás" nélkülözhetetlen feltétele az intenzív és demokratikus tanár-diák kapcsolat. A kísérlet viszonylag rövid ideje alatt is sikerült néhány figyelemre méltó tendenciára fényt deríteni. A részt vevő tanárok véleménye szerint a projekt elsősorban a tolerancia és a morális ítélőképesség fejlesztésére volt alkalmas. Pozitív hozadéka, hogy lehetőséget adott olyan helyzetek megélésére, amelyben a diákok saját élményeik bázisán tanulhatták meg az együttességet, valamint tapasztalhatták bizonyos együttélési, cselekvési, erkölcsi és állampolgári szabályok betartásának előnyeit.13

A Multikultúra című középiskolások 1. évfolyamán használt munkafüzet14 elsősorban az emberek együttélésének formáit, lehetőségeit, problémáit vizsgálja. Foglakozik az emberi jogok, a rasszizmus, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a cigányság, a szegénység, a munkanélküliség, a hajléktalanok, az eltérő képességű emberek, a drog és az AIDS kérdéseivel, problémáival. Elsősorban a munkáltató jellege érdemel figyelmet, számos kérdés, feladat, statisztika, képsor segíti a tanulókat az önálló gondolkodásban. Az emberi jogokról szóló fejezet felépítése például a következő:

Tartalom (néhány vázlatpont a téma felépítésére vonatkozóan)

Célunk (a legfontosabb pedagógiai célok ismertetése)

Ismert vagy ismeretlen fogalmak (a fogalmak egymást átfedő halmazok segítségével történő strukturálása)

Néhány kérdés az emberi jogokról

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata

Diszkrimináció

Pozitív diszkrimináció

A polgár lehetőségei a társadalomban

Az Amnesty International 1996-ban útjára bocsátott emberi jogokkal foglalkozó oktatási programja hat részből áll. Az első rész az emberi jogok és tanításuk fogalmi hátterével foglalkozik, a második rész az emberi jogok tanításának iskolai környezeti, tantervi és módszertani aspektusait tárgyalja, a harmadik rész a 7-11, a negyedik fejezet a 11-16 éves tanulók számára módszertanilag színesen (esettanulmányok, problémacentrikus példák, kerettörténetek stb.) dolgozza fel az említett témákat. Az ötödik rész foglalkozik az emberi jogok tanítása során használt forrásokkal, alapdokumentumokkal, majd a kötet végén számos hasznos példát, gyakorlatban már kipróbált programot, valamint irodalomjegyzéket találhat az olvasó.

Az Emberi Jogok Európai Konvencióját feldolgozó program15 tartalmában és formájában hasonló felépítésű, mint az Európa több, mint gondolnánk korábban elemzett taneszköze. A gyakorlatban könnyen használható (kivehető, különálló lapok) programcsomag két részből áll: egy információt nyújtó és egy tevékenységekre koncentráló blokkból. Az első rész az emberi jogok eredetével, történelmi hátterével és a konvenció tartalmával foglalkozik, míg a második rész azokat a tanulói tevékenységeket részletezi, amelyek a konvenció egyes paragrafusaihoz, cikkelyeihez köthetők.

A tematikus-globális megközelítés

A tematikus-globális megközelítés elsősorban az Európai Unióval foglalkozó tankönyvek jellemzője. Ezek egyrészt tartalmazzák mindazokat a jellemzőket, amelyeket a tanulmány korábbi részében felvázoltunk, másrészt tematikus elrendezésben érintik mindazokat a területeket, amelyek lehetővé teszik a téma globális megközelítését. A Blahó András szerkesztésében megjelent, az Európai Unió Bizottságának támogatásával kiadott Tanuljunk Európát!16 című kötet az Európai Unió történelmének rövid áttekintése után 15 fejezetben közelíti meg a témát. Foglalkozik az EU intézményrendszerével, szociális metszetével, struktúrapolitikájával, regionalitásával, monetáris kérdéseivel, foglalkoztatáspolitikájával, a szociális párbeszéd kérdéseivel, az agrárszervezetekkel és az EU agrárpolitikájával, a magyar területfejlesztési politikával, a csatlakozás kérdéseivel, környezeti problémákkal, a kelet-közép-európai átalakulási folyamatokkal, oktatási kérdésekkel, és az elérhető európai honlapok címjegyzékét is tartalmazza.

"A könyv legfőbb indítéka a csatlakozási tárgyalások előrehaladása volt. A harmadik évezred küszöbe, a csatlakozási tárgyalások átvilágítási szakaszának befejeződése megköveteli, hogy a magyar társadalom széles rétegei, különösen a közép- és felsőfokú intézmények ifjúsága világos képet kapjon a csatlakozás révén ránk váró Európáról." (Előszó)

Az Izikné Hedri Gabriella és Palánkai Tibor szerkesztésében megjelent Európa ma és holnap17 című kötet a tematikus-globális megközelítés mentén nagyobb hangsúlyt helyez az integrációs formák kialakulására és az egyesülési folyamat kibontakozására, az EU belső piacának megjelenésére, a programokra, a jelképekre és az állami szuverenitás kérdéseire. A kötetet mintegy 40 oldalas, az Európai Unió tagállamait és a csatlakozó, társult államok jellemző főbb mutatóit tartalmazó táblázatok egészítik ki. Hasonló megközelítést támogat a Ciara McLoughlin és Faith Kilford által 1996-ban Luxemburgban megjelentetett Fedezzük fel Európát! című munka, azzal a különbséggel, hogy a tematikus rendező elv adott tagállamok jellemzőinek a leírásában érhető tetten. A könnyebb megértést számos rajz és kép segíti. A kötet foglalkozik a tagállamok földrajzával, politikai rendszerével, gazdasági jellemzőivel és tartalmaz számos, az adott nemzetre jellemző kulturális sajátosságot.

Összegzés

Áttekintve a programokat úgy tűnik, hogy szükség van jól körüljárható, koherens tevékenység- vagy fejlesztőterv mentén kidolgozott programcsomagokra, amelyek egységben kezelik a tanítandó tartalmat és a fejlesztendő kompetenciákat. A főbb csomópontok tematikus-globális elrendezésével, könnyen kezelhető, tanárok és tanulók számára egyaránt hasznosítható lapok segítségével a curriculum-szemléletre épülő programok lehetővé teszik a tanítási-tanulási folyamat hatékony megszervezését és szakszerű lebonyolítását. Előtérbe helyezik a tantárgyközi megközelítéseket, a tanulói tevékenységekre épülő projektmódszert, valamint a kooperatív tanulási technikákat. Olyan összefüggő programcsomagokról van szó, amelyek magukban foglalják a tankönyvet, a munkalapokat, a statisztikai táblázatokat, az audiovizuális és informatikai adathordozókat (honlapok, CD-ROM, videokazetta), ezáltal elősegítik az EU-s információk megtalálásának, szelektálásának és felhasználásának komplex módját. Az iskolai gyakorlatra és a tanulói tapasztalatra is építenek. Bevezetésüket, kipróbálásukat, használatukat célszerű évente értékelni. Olyan programcsomagokra van szükség, amelyek a már meglévő megközelítéseket ötvözik, amelyek módszertanilag gazdag, a tanítás során jól használható, fejlesztő tevékenységtervek.

Távlatok-lehetőségek

A 20. század végétől Európa országai nagyjából hasonló kihívásokkal szembesültek, így a szakképzés szerkezetének átalakításával, az élethosszig tartó tanulás gondolatának gyakorlatba történő beépítésével, az európai dimenzió mentén meghúzódó kompetenciák fejlesztésével, a tudás alapú társadalom kiépítésével. Ez a hazai oktatásban meglévő európai folyamatok további erősödését, fejlesztését egyaránt jelenti. A folyamat tudatossá válásához szükség van a részállomások elemzésére, a változások nyomon követésére, az innováció formáinak strukturálására.

Bár áttekintésünk a teljesség igénye nélkül készült, megpróbáltuk felvázolni a közeljövő feladatait az EU-s ismeretek tanításával foglalkozó tankönyvek, taneszközök, tanári útmutatók elemzése, a megközelítéseik jellemzőinek alapján. Úgy gondoljuk, hogy még további feladatok, fejlesztés területek írhatók körül, ezek közül szeretnénk jelezni néhányat.

Munkánk során is tapasztalhattuk, mennyire nehéz pontos képet alkotni arról, hogy milyen EU-programok működnek a hazai iskolai gyakorlatban. Különböző pályázati lehetőségek (Comenius, Lingua, Arion stb.) révén sokszor véletlenszerűen juthatnak hozzá az intézmények ezekhez a programokhoz, ám megvalósulásukról, továbbadásukról alig vannak információink. Nincs olyan regiszter, amely összefogja az iskolák ilyen típusú törekvéseit. Fontos feladatnak tartjuk a jövőbeni fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében, hogy ezek a programok tudatosan, rendszerbe szervezetten jelenjenek meg. A szervezettség két irányból képzelhető el.

  • Az oktatáspolitika oldaláról a megfelelő feltételrendszer biztosítása. Mi mindent érthetünk e feltételrendszer alatt? Mindenképpen szükségesnek látszik egy olyan adatbank működtetése, amely tartalmazza az EU-programok leírását, hozzáférhetőségét és a hazai megvalósulás helyszíneit. Azoknak a szolgáltatásoknak a fejlesztése, amelyek segítik az intézményeket a pályázatok elkészítésében, a források feltérképezésében. A képzés erősítése, amelynek keretén belül lehetővé válik az idegen nyelvi kompetencia, a kommunikációs képességek fejlesztése, az EU-s fogalomhasználat elsajátítása és a legújabb ismeretek megszerzése.
  • Fontos, hogy az egyes iskolákban folyó fejlesztő programok közkinccsé váljanak, ne kelljen újra meg újra feltalálni a langyos vizet. Az eredmények publikussá tétele nem csorbítja a tartalmi szabályozásnak azt az elvét, hogy az iskolák saját pedagógiai programjuknak megfelelően egyéni fejlesztést, illetve adaptációt folytathatnak. Az egyéni utak megtalálása és bejárása ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden intézmény a többiekről való információ nélkül kezdjen innovációba. A hatékony programkészítés, alkalmazás, átadás külföldön már jól bevált formája az intézményi szerveződés. Az EU-programok kidolgozásában és átvételében még hangsúlyosabbá válik az iskolák közötti együttműködés. Az egymástól tanulás elvének megfelelően szükséges az EU-programokat használó iskolák hálózattá szerveződése.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.