2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Esélyt teremtő iskolák

Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai (helyi szintű) stratégiák kidolgozása és alkalmazása

2009. június 17.

Horváth Krisztina

Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai (helyi szintű) stratégiák kidolgozása és alkalmazása

Telepy Károly Testnevelés Szakosított Tantervű 12 Évfolyamos Iskola, Budapest

1. Bevezetés

Az iskola a középső Ferencvárosban található. Működési rendünk 8+4 évfolyamos képzés.

Összes tanulói létszámunk 648 fő. Ebből az általános iskolai tanulók létszáma 508 fő, a gimnazistáké 140 fő. Az általános iskolában évfolyamonként három, a gimnáziumban egy osztály van. Alsó és felső tagozaton a „C” jelű osztály testnevelés szakosított, ahová testnevelő tanáraink a mozgásos ügyességi, az elsős tanítók a tanulási képességeket felmérve válogatják a gyerekeket. A másik két alsó tagozatos osztály közül az egyik képzőművészeti, a másik zenei-táncos irányultságú. Felső tagozaton csak a testnevelés tagozat folytatódik, az „A” és „B” osztályok nem specializálódnak.

A gimnázium általános tantervű, nem sporttagozatos, de a tanulók több mint fele egyesületben, magas színvonalon sportol.

A fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 67 fő. Ebből tanítói képesítéssel rendelkezik 17 fő, tanítói speciális képesítéssel 7 fő, általános iskolai tanár 26 fő, középiskolai tanár 17 fő.

Egy fő teljes állású fejlesztő pedagógus és egy szintén teljes állású gyermekvédelmi felelős dolgozik az iskolában.

2. Tanulói összetétel a családi háttér tükrében

Az általános iskola beiskolázási körzete az alábbi utcákra terjed ki:

Ernő u., Haller u., Mihálkovics u., Sobiesky J. u., Fehérholló u., Lenhossék u., Márton u., Telepy u., Tűzoltó u., Üllői u. 97–121, Gyáli út 3–15, 2–16. A körzetben lakó gyerekek teszik ki az általános iskolai tanulók mintegy 85-90%-át, a fennmaradó 10-15% más kerületből jár hozzánk.

A körzet lakóinak általában az iskoláztatáshoz való viszonya és elvárásai az átlagnak megfelelőek. Ez az állítás azonban csak általában igaz. Az iskoláztatáshoz való viszony tekintetében sajnos nem egy esetben adódnak gondok. A körzetben sok az anyagilag és mentálisan hátrányos helyzetű család.

A belső Ferencvárosban lakó tanulók többségére, az iskolai tanulólétszám 30–40%-ára jellemző a rossz anyagi és szociális környezet. A szülők iskolai végezettségét illetően a csupán nyolc általános iskolai osztályt, a szakiskolát végzettek száma a legnagyobb. Az érettségizettek kevesebben vannak, a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező szülők száma elenyésző.

A gimnáziumban tanulók 20%-a azokból a diákokból kerül ki, akik az általános iskolát itt fejezték be. A többség azonban más kerületekből, illetve vidékről jár be.

A gimnazisták családi hátterét tekintve – szemben az általános iskoláéval – sokkal jobb a helyzet. A tanulók kb. 10%-a él hátrányos anyagi körülmények között. A szülők iskolázottságára a középiskolai és a felsőfokú végzettség a jellemző, bár kis számban itt is előfordul alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró szülő is.

A tanulói összetételt vizsgálva elemezzük, hogy miből adódnak a hátrányok!?

A mi iskolánk esetében elmondhatjuk, hogy nálunk elsősorban a rossz anyagi körülmények, a veszélyeztetett szociális háttér eredményez súlyos gondokat, hat hátrányosan a tanulók iskolai teljesítményére, hozzáállására.

A másik jellegű okok a különböző tanulási teljesítményt gátló részképességek zavarai. Egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekek száma – nemcsak az általános iskolában, hanem a gimnáziumban is. (Tantestületünk vállalta, hogy a gimnáziumba is fogadjuk az egészségügyi problémával, részképesség-zavarokkal küzdőket. Tanításukra tanáraink felkészültek.) A tanulási nehézségek problémakörében előfordul a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a diszlalia.

Alig van olyan osztály, ahol ne lenne két-három olyan gyermek, aki nem tud együtt haladni társaival. A tanulási nehézség gyakran társul magatartási zavarral.

A helyzetet korosztályokra bontva vázolom fel:

Az általános iskolai tanulóknál – mind az alsó, mind a felső tagozatosokat tekintve – sok esetben kell számolnunk az anyagi és a szociális veszélyeztetettséggel.

A körzetben élő családok 30–40%-a él rossz anyagi körülmények között. Ennek hátterében sok esetben a rossz lakáskörülmények, a szülők huzamos munkanélkülisége, egészségi állapota (rokkantnyugdíj) vagy csonka család húzódik. A munkával bíró szülők is – alacsony iskoláztatottságuk miatt, szakképzettség hiányában – minimálbérből vagy valamivel afölötti fizetésből tartják el a családot. Sokan élnek alkalmi munkából. Az ő jövedelmük nem felmérhető.

A cigány származású tanulók aránya osztályonként (kivéve a „C” osztályt) 4–5 fő. Sajnos az ő szüleik szinte kivétel nélkül munkanélküliek vagy leszázalékoltak. Mindemellett ők a nagycsaládosok: 4–5 gyermeket nevelnek.

Az anyagi bizonytalanság többnyire szociális veszélyeztetettséget is szül, de ez nem mindig van így. Az azonban bizonyos, hogy a családi okok (rendezetlen családi háttér, anyagi gondok) gátolják a gyerekek iskolai teljesítményeit.

A gyermekvédelmi felelős felmérése alapján kimutatás készült egyénenként és osztályonként arról, hogy hány tanulónk családja küzd anyagi gondokkal és emellett (ezek közül) hányan élnek hátrányos szociális körülmények között, hánynak van tanulmányi vagy magatartási problémája. Ezt név nélkül, osztályokra bontva, számadatok megadásával vázolom:

Osztály Anyagi nehézség (fő) Magatartási zavarok (fő) Szociális háttér (fő) Tanulási vagy eü. nehézség (fő)
1. A 8   2 2
1. B 5     2
1. C 4      
2. A 9   3 3
2. B 10   1 1
2. C 10 1 1  
3. A 12   2  
3. B 9 3 5 2
3. C 8   3  
4. A 10 2 2 2
4. B 8 1 3 1
4. C 5 1 1  
5. A 12 2 9 2
5. B 8   5 1
5. C 4 4   2
6. A 9   5  
6. B 16 2 6 6
6. C 5   1  
7. A 6   2  
7. C 4   2  
7. D 4   1 1
8. A 6 1 2 1
8. C 4 1 2  
Összesen : 176 18 56 24

 

Az adatokból számítva az általános iskolai tanulók (508 fő) 35%-a él rossz anyagi körülmények között. Ezen tanulók egyharmadánál valamilyen családi gond (rendezetlen családi háttér, elvált szülők, alkoholista szülők, nagyszülő neveli a gyermeket) is felmerülnek. Két diákunk védelembe vett, ebből az egyik egy hetedikes kislány, aki a veszélyeztetett családi háttér miatt pártfogói felügyelet alatt áll, de édesanyjával lakik; a másik pedig egy hatodikos kislány, akit nevelőszülőknél helyezett el a gyámhatóság.

A gimnáziumban:

Osztály Anyagi nehézség (fő) Magatartási zavarok (fő) Szociális háttér (fő) Tanulási vagy eü. nehézség (fő)
9. G 1      
10. G 1      
11. G 5   3 1
12. G 4   1  
Összesen: 11   4 1

 

3. Milyen segítséget tudunk nyújtani a rossz anyagi körülmények közt élő diákoknak? A gyermekvédelmi felelős munkája

A rossz anyagi körülmények enyhítésére, az e körülmények miatt hátrányt szenvedő tanulók segítésére elsősorban az önkormányzathoz fordulnak a szülők. Az iskola a támogatások igénylésekor segítheti a szülőket pedagógiai javaslattétellel.

Ilyen támogatások a kiegészítő családi pótlék, mely havonta 4200 forint. Ezt a támogatást vagy étkezésben, vagy pedig pénzben kapják a családok. Iskolánk tanulói közül 68 fő részesül ebben a támogatásban; nyolc fő étkezésben, hatvan fő pedig pénzben jut hozzá.

Anyagi segítséget nyújt még az önkormányzat étkezési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, kiegészítő étkezési támogatás formájában. Kerületünkben a tankönyvet az állandó bejelentett lakosok ingyen kapják. Ez óriási segítség.

Az iskola pedagógusai természetesen a családok anyagi körülményein segíteni nem tudnak. Ám mégis tehetünk, teszünk valamit. A gyermekvédelmi felelős, a tanító, illetve osztályfőnök kolléga különös figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akik ilyen gondokkal küzdenek, és igyekszik segítséget nyújtani. A családlátogatások mind az osztályfőnök/tanító, mind pedig a gyermekvédelmi felelős részéről valóban rendszeresek. A családi beszélgetések alkalmával a szülő jobban megnyílik a kolléga előtt, nyíltabban elmondja gondjait és mer segítséget kérni. A gyermekvédő e kéréseket és a látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokat tudja tolmácsolni a Családsegítő Iroda vagy az önkormányzat megfelelő csoportja felé, ahonnét a tényleges segítség várható.

Az iskolai alapítvány egyik célja a rászoruló tanulók anyagi megsegítése. Szintén a gyermekvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök feladata felmérni, hogy kinek van szüksége e támogatásra. Ezt a forrást főleg az erdei iskolák díjának befizetésekor vagy táboroztatásra használjuk fel.

Ebből a pénzből tudjuk finanszírozni ezeknek a gyerekeknek az osztálykirándulásra fizetendő összeget is. (Mindez osztályonként 1–2 tanuló az alsó tagozaton, a felső tagozat összességében 3–4 tanuló, míg a gimnáziumban 1–2 tanuló). Anyagi gondok miatt iskolánkban senki nem marad ki az erdei iskolából, az osztálykirándulásokról.

4. A tanulási nehézségek kezelése, a fejlesztő pedagógus munkája (alsó tagozat), az alkalmazott módszer bemutatása

A tavalyi tanévtől kezdődően dolgozik teljes állású munkatársként a fejlesztő pedagógus. Az ő munkájára óriási szükség van a tanulási hátrányok felismerése, kiszűrése, majd a hátrányokkal küzdő tanulók fejlesztése, felzárkóztatása érdekében. Éves munkaterv és heti órarend alapján végzi tevékenységét. A fejlesztő foglalkozásokra az iskola vezetése külön szobát tudott biztosítani, amely a szükséges felszerelésekkel van ellátva (falitükör, magnetofon, tornaszőnyeg stb).

A fejlesztő pedagógus a tanév elején munkáját csoportos szűréssel kezdi, amelyet az első és második osztályos tanulók körében végez el. Ez a felmérés adja az akkori helyzetképet, ebből kiindulva határozzuk meg a további pedagógiai feladatokat, jelöljük ki egyénre szabva a fejlesztendő területeket és határozzuk meg a módszereket. Továbbá az adott helyzetet mérlegelve eldöntjük, hogy melyik tanulónak van szüksége még további segítségre, felzárkóztatásra, amelyet az iskola keretein kívül, a nevelési tanácsadó szakemberei (logopédus, fejlesztő pedagógus) fognak biztosítani. Ilyen esetben a szülőnek tanácsoljuk az említett lehetőséget, és közösen vesszük fel a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval. A továbbiakban a tanácsadó iroda szakembere, az iskola fejlesztő pedagógusa, valamint a tanító rendszeresen konzultálnak.

A 2001/2002. tanévben iskolánk fejlesztő pedagógusa Lakatos Katalin „Állapot- és mozgásvizsgáló” módszerét felhasználva mérte fel 57 tanuló képességeit. A 2002/2003. tanév elején Porkolábné Balogh Katalin vizsgálati eljárását használta munkájához. Most az év elején 115 gyermek vizsgálata történt meg.

Elméletileg az óvodába járó gyermekek fejlettségét az iskolába lépés előtt iskolaérettségi vizsgálaton nézik meg. Ennek alapján az óvodapedagógus, a nevelési tanácsadó szakembere javaslatot tehet a gyermek iskolába lépéséről, illetve az óvodai évek meghosszabbításáról, esetleg fejlesztő foglalkozáson való részvételről.

Tapasztalatunk azonban azt mutatja, hogy az iskolában további vizsgálatokat, méréseket kell végezni, hogy biztosabban ki lehessen szűrni a már jelentkező problémákat, mert sokszor erre az óvodai vagy nevelési tanácsadói vélemény nem utal, nem tér ki. A vizsgálat célja, hogy ezeket a gondokat időben felismerjük, így nagyobb sikerrel segíthetünk a hátrányok leküzdésében. Tudjuk már az iskolai tanulmányok megkezdésekor, hogy melyik kisgyerek szorul fejlesztő foglalkozásra, igényel „más” tanítói odafigyelést, milyen módszert érdemes használni tanóráinkon.

A tanulási nehézségek problémaköre nem kapcsolható csak az iskolához, az iskolás évek előtt jelentkeznek. Ám főleg a tanulás, az iskolai hétköznapok, teljesítmények mérése, a továbbhaladás során derül rájuk igazán fény, ekkor válik valóban akadállyá, ütközik a pedagógus, a szülő és természetesen a gyermek is sorozatos kudarcai miatt nehézségekbe.

Porkolábné Balogh Katalin módszerét a 6–8 év közötti gyermekek vizsgálatára dolgozták ki. Ez az eljárás figyelemvizsgálatból, Edtfeldt-tesztből, a DPT betűformák és mértani formák vizsgálatából áll. A pszichológiai szűrést pedagógiai szűréssel egészítette ki. Miért e módszert választottuk?

A módszer elsősorban a térbeli helyzet megítélését hangsúlyozza. Azoknál a tanulóknál, akiknél komoly probléma a térbeli helyzet felismerése, megítélése, nem várható el, hogy zökkenőmentesen el tudják sajátítani az írás, olvasás technikáját. Komoly nehézséget jelent a betűk összeolvasása, a szótagolás, a szavak olvasása. A finommotorika fejletlensége akadályozza az írástechnika elsajátítását, nem találja meg a gyermek a megfelelő sort, a betűk írásának zavara következhet be stb.

A DPT betűk és formák vizsgálatánál diszlexiát is prognosztizálhat. A szűrőeljárás méri a szerialitás téri információ rendezésének fejletlenségét, a Gestalt-látást, valamint a forma-méret percepcióját. Iskolaérett gyermek minimális hibaszámmal, megfelelő figyelemkoncentrációval a fent említett szűrőeljárást 80–100%-os eredményességgel teljesíteni tudja.

Az iskolánkban végzett vizsgálat eredményeit a fejlesztő kolléga összefoglalva a következőképpen értékelte évfolyamok szerint:

Osztály Létszám (fő) Figyelemvizsgálat Edtfeldt DPT betűformák Mértani formák
1. A 18 53 33 63,8 88
1. B 20 54 43 83 77
1. C 23 57 44 60 85
2. A 18 77 74 89 94
2. B 20 80 66 86 98
2. C 16 76 60 76 84

 

A figyelemvizsgálatnál (az első évfolyamon) megfigyelhető volt a tesztek instrukcióinál, hogy a tanulók nem értik mi a feladat, a példa bemutatása ellenére sem. A viszonylag alacsony teljesítményszint talán annak is köszönhető, hogy csoportos helyzetben több eltérő inger hat – tanulóink nincsenek ehhez hozzászokva –, ezáltal nehezebb a figyelemkoncentráció.

Feltűnő volt, hogy az első osztályosok nagyon lassan dolgoznak, kétharmad részük csupán a feladatok 50%-át tudta átnézni a megadott idő alatt. Amennyiben a korukban megfelelően elvárható ritmust nem tudják felvenni, komoly gonddá válik az új ismeretek elsajátítása. Az utasítás többszöri elmondása rávilágított, hogy verbalitásuk szegényes, nem felel meg az iskoláskorúak szintjének. A későbbiekben gátolhatja az eredményes tanulást.

Edtfeldt-teszt értékelése: A teszt a téri pozíció észlelésének vizsgálata, méri a forma–méret helyes megragadását, a Gestalt–felfogást és a téri helyzet megítélését. A teszt a legjobban differenciál. A legjobb átlagteljesítményt az 1. C osztálynak sikerült elérnie 44%-kal, a leggyengébbet az 1. A érte el 33%-kal. Porkolábné Balogh Katalin szerint a 3–4 éveseknél 60–80%, az 5–6 éveseknél 10–20%, a 6–7 éveseknél 5–10% hiba az elfogadott.

A mért adatokból kiderül, hogy az iskolánkban kezdő elsős tanulóink többsége a 3–4 évesek szintjén teljesítette a tesztet. Ez a gyenge teljesítmény szintén az olvasás és az írás tanulásánál okoz majd gátakat.

DPT – betűk felismerésének értékelése: Információt ad a diszlexia gyanújára.

A legjobb teljesítményt osztályátlag függvényében az 1. B osztály 83%-kal érte el, leggyengébbet az 1. C 60%-kal. A tesztet gyengén megoldóknak valószínű, hogy az olvasás fog gondot okozni. E terület igényel beavatkozást, fejlesztést.

DPT – mértani formák másolásának értékelése: A teszt a legjobban az 1. A osztálynak sikerült: 88%, a leggyengébb átlagot az 1. B mutatja: 77%. A gyengén teljesítő tanulóknak problémát okoz majd az írás technikájának elsajátítása és a megfelelő vonalközi írás.

A vázolt adatokból következtethetünk arra, hogy az idei tanévben beiskolázott gyermekek közül a figyelemkoncentráció, az olvasás tanulása és az írástechnika elsajátítása okozza majd a legnagyobb nehézséget.

A módszerrel való vizsgálat eredményei határozottan megmutatják, hogy mely részképességek különös fejlesztése indokolt a hátrányok leküzdése érdekében.

A fenti vizsgálatokat a kolléganő emberrajz értékelésével egészítette ki. A gyermekrajzokból vizuomotoros fejlettségre, ezen túl az értelmi fejlettségre és a pszichikai állapotra is lehet következtetni.

Megjegyzi, hogy az iskolánkban mért eredmények egy 1990-ben végzett mérés adataival összevetve jóval gyengébbek. Ma az iskolába lépő gyermekek fejlettsége alulmarad az akkorinál.

Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába lépő gyermekek az olvasás és írás tanulása előtt olyan fejlesztő foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek segítségével leküzdhetik azokat a gátakat, amik fejlesztés hiányában a tanulási folyamatban halmozódnak, iskolai kudarcok sorozatához vezetnek.

A foglalkozások a tanítási idő alatt zajlanak két–három fős csoportban. A fejlesztő pedagógus a tanítókkal egyeztet, a tanító a tanórán differenciált feladatkiosztással, differenciált csoportokban való tanítással foglalkozik a különböző képességű tanulókkal. Így hatékonyabb a tanítás, a módszer eredményeképpen a hátránnyal indulók lemaradása nem fokozódik, nem kudarc éri a gyermeket a tanórán, hanem siker.

A vizsgálat alapján megállapíthatóvá vált, kik azok a tanulók, akiknél tanulási nehézség várható. Az első évfolyamosok közül 22 gyermeknek van kimutatott hátránya.

A továbbiakban a fejlesztő pedagógus a 22 tanulónál Sindelar részképesség-vizsgálatot végez, hogy mélyebben ki tudja szűrni a fejlesztendő területeket.

A Sindelar-vizsgálóeljárás óvodás, illetve első osztályosok részére készült koncepciója a következő: Az Affolter-i koncepciónak megfelelően egy lombos fa ábrájával szemlélteti a gyermek fejlődésének útját, akkor a korona körvonala mentén helyezhető el az aktuális teljesítőképesség és készségszint, amely az életkortól függően más-más megnyilvánulású. A korona pillanatnyi fejlettségi szintje a gyökérben és törzsben ábrázolt bázisfunkciók, illetve részképességek előzetes fejlődésétől, valamint a köztük lévő kapcsolatok alakulásától függ. Megfelelő és harmonikus együttműködésük alapvető feltétel bármely iskolai tanulás sikeréhez. Ha a részképességek fejlődése egyenletes, funkcionális kapcsolatuk kiegyensúlyozott, akkor a teljesítőképesség megfelelő (átlagos, átlag feletti), a korona körvonala harmonikus kör. Tanulási zavar esetén ennek az ellenkezője igaz. A lombkorona szabálytalan és „tépett”, a részképességek hullámzó érése és diszharmonikus együttműködése miatt léphetnek fel tanulási zavarok. Például a tollbamondásnál a gyermek auditív figyelme segítségével kiszűri a tanár hangját a szimultán hallható hangingerből (utcazajok, folyosói zajok stb.), auditív emlékezetével felidézi a tanártól hallott mondatot. Auditív analízis útján a mondatot szavakká, a szavakat hangokká tagolja. Auditív differenciálással elkülöníti a hasonló hangzásúakat. Intermodális összekapcsolással társítja a hallott és látott dolgokat.

A vizuomotoros koordinációval harmonizálja a szem, a kéz és az ujj mozgását a betűkialakítás során. A téri orientáció képességével a betűformákat a kívánt helyre, vonalhatárok közé írja. A betűk és szavak helyes sorrendjére szeriális képességével ügyel.

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 22 tanulónál fennáll a részképességek gyengesége.

Azok a tanulók, akiknél sok részterület mutatott hiányosságot, külön fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Ők tízen vannak. Nekik egyénre szabott fejlesztési tervet dolgozott ki a fejlesztő pedagógus kolléga, ennek alapján dolgozik.

5. A tanító módszerei, képzési lehetőségek

Természetesen az osztálytanítónak együtt kell működnie a fejlesztő pedagógussal, hiszen a tanórákon figyelembe kell vennie, hogy ki miért marad le társaitól, milyen területeken van szüksége a gyermeknek a segítségre.

A pedagógus-továbbképzés keretén belül a tanító kollégák szívesen választják azokat a tanfolyamokat, amelyek útmutatást nyújtanak a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához. Napi munkájuk során ez nehézséget jelenthet, ha nem ismerik a hátrányt kiváltó okokat és a módszert, amely felhasználásával a probléma kezelhető. A tanulói összetételt, a helyzetet ismerve igény van tehát az ilyen irányú továbbképzésekre. Ezért hívtunk meg olyan szakembert, aki e területtel foglalkozik. Az iskola vezetése az 1999/2000. tanévben felkérte Kulcsár Mihálynét, hogy egy nevelési értekezlet keretében tartson előadást a témában. Az előadásnak sikere volt, felkeltette a kollégák érdeklődését. Igény és lehetőség volt a képzésre.

Minden osztálytanítónk (12 fő) elvégezte a 60 órás „mozgásterápia a tanulási nehézségek megoldására” tanfolyamot. Még e témában öt tanító végezte el a 30 órás „képességek és készségek fejlesztése” tanfolyamot. A továbbképzéseken tanultakat a kollégák eredményesen alkalmazzák a tanítás során.

Pedagógiai programunk kiemeli a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására való törekvést. A fejlesztő pedagógus, a gyermekvédelmi felelős alkalmazása, a pedagógusok továbbképzésének lehetősége, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, a családsegítő szociális munkásával való napi kapcsolattartás mind ezt a célt szolgálják. A tanórákon való differenciált foglalkoztatás módszere, a pedagógusok egymás közti tapasztalatcseréje is segítik a cél megvalósulását. Az iskola minőségfejlesztési programjában az egyik fontos terület a differenciált képességfejlesztés további módszereinek kutatása.

6. A szaktanár módszerei a felsőben és a gimnáziumban

A felső tagozaton és a gimnáziumban is alkalmazzák a szaktanárok a differenciálás módszerét, figyelembe véve az eltérő képességű tanulók haladását.

Az 5. és a 9. évfolyamokon órarendi tantárgyként tanítjuk a tanulás tanítása tantárgyat. A tanulók olyan technikákat sajátítanak el, amelyek segítségével könnyebben dolgoznak fel egy-egy tananyagot, és mélyebben rögzülnek az ismeretek. A tantárgyat harmadik éve tanítjuk. A tapasztalatok jók.

A matematikát képesség és haladási ütem szerinti csoportbontásban tanítjuk a 7–12. évfolyamokon. Egy–egy értékelési fázis után a tanulóknak lehetősége van az adott évfolyam másik csoportjába kerülni. A szülő, a tanuló és a szaktanár egyaránt kezdeményezheti az átkerülést.

A részképességzavarokkal küzdő (diszlexia, diszgráfia stb.) felső tagozatos tanulókkal a Nevelési Tanácsadó szakemberei foglalkoznak. A tanácsadó által kiállított szakvélemény alapján (amelyet minden tanév elején meg kell újítani) a szaktanár felmentheti a gyermeket a tantárgy osztályzása alól. Ugyanakkor a tanulási hátrányok enyhítése érdekében, a problémás tanulók felzárkóztatására a felső tagozaton és a gimnáziumban a szaktanárok egyéni fejlesztési tervet dolgoztak ki minden tantárgyból.

Az egyéni fejlesztési tervekből idézve néhány általánosan alkalmazott módszer:

  • rendszeres ellenőrzés és értékelés
  • az önfegyelem és a kötelességtudat fejlesztése
  • kiterjedt differenciálás
  • a típushibák tudatosítása, megbeszélése, egyénre szabott tempóban történő korrigálása
  • az önellenőrzés fejlesztése, pl. a hibatípusok felismertetésével, a helyesírási szótár használatával (magyar nyelv)
  • a tanulás tanítása, a tantárgyon belül tanultak tudatos alkalmaztatása
  • rendszeres hangos olvastatás változatos feladatokon keresztül (magyar)
  • a néma olvasás, illetve a szövegértés fejlesztése, a kötelező olvasmányok feldolgozásának különböző feladatokkal való irányítása (magyar)
  • a helyesírási készség fejlesztése pl. tollbamondással, a logikus magyarázatok folyamatos kerestetésével (magyar)
  • gyakorlatiasságra való törekvés
  • a többlépcsős értékelési rendszer továbbfejlesztése
  • a munkamorál további erősítése
  • munkabeosztásra való nevelés a haladási tervek használatán keresztül
  • tanulópárok összehozása
  • a szülőkkel való kapcsolat továbbépítése

Minden kolléga egyéni fejlesztési tervében szerepel az egyéni korrepetálás a tanítási órákon túl, a differenciált oktatás a tanórákon, a kiegészítő házi feladatok. A szaktanárok délután korrepetálást tartanak, amelyeket a tanulók szép számban vesznek igénybe. A korrepetálásra való jelentkezést a tanulók személyesen beszélik meg a szaktanárral, úgy egyeztetnek időpontot. Általában ezek a foglalkozások eredményesek.

A felsőbb évfolyamokon, a felső tagozaton nehezebb dolgunk van. A tanulási nehézségek, amelyeket nem ismertek fel, nem kezeltek időben, hatványozódnak. Igen gyakran társulnak magatartási zavarokkal. Ez főleg akkor van így, ha mindehhez hozzájárul a hátrányos családi háttér is. Nehezebb a lemaradást csökkenteni, behozni, ha a fejlesztést nem időben kezdték el. Sajnos az a tapasztalat, hogy mire a gyermek felső tagozatos lesz, ez főleg a problémás gyermekekre igaz, a szülők nem kísérik figyelemmel annyira iskolai haladásukat, amit az alsó tagozatban még megtettek. Az iskola sok esetben elveszti a szülőt mint együttműködő partnert. Gyakori eset, hogy már csak akkor sikerül felvenni a kapcsolatot a szülővel, amikor késő, amikor segíteni már iskolai szinten nem tudunk.

A tanulási nehézségekkel küzdő, hátrányos szociális helyzetű 12–14 éves gyerekek nem tudják teljesíteni az évfolyam minimális követelményét, az iskolai elvárásokat, a távolság tovább nő. Mind gyakoribbá válnak a hiányzások, gyakran találkozunk velük az utcán, ahol céltalanul bolyonganak, bandákba verődnek stb. A gyermekvédelmi felelős igyekszik felvenni a kapcsolatot a szülővel minden esetben. Amennyiben ez nem sikerül, a családvédelmi szolgálatot értesíti. Az a tapasztalat, hogy az ilyen kilátástalan helyzetbe került gyerekek kimaradnak az iskolából és ifjúsági tagozaton tudják folytatni a tanulmányaikat tanköteles korukig. Ilyen helyzetben, ha a szülő nem partner, az iskola már nem igazán tud segíteni. Csupán annyit tehetünk, hogy továbbadjuk a megoldás lehetőségét más intézménynek (Családvédelmi Szolgálat, önkormányzat), akik az iskolaitól eltérő módszereket alkalmaznak.

A településen alkalmazott, a tanulási sikerekhez és az iskolai kudarcok leküzdéséhez vezető megoldások, módszerek összefoglalása
A településen alkalmazott, a tanulási sikerekhez és az iskolai kudarcok leküzdéséhez vezető megoldások, módszerek összefoglalása
Sorszám Program Rövid (módszertani) leírás
1. Külső szakértők bevonása a fejlesztéshez A tantestület innovatív tagjainak intenzív, belső forrásokra alpozott továbbképzése az együttműködő külső szakértők segítségével.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.