2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Esélyt teremtő iskolák

Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai (helyi szintű) stratégiák

2009. június 17.

Márkus Henriett

Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai (helyi szintű) stratégiák

Szent József Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola, Egyházasgerge

1. Bevezetés

Iskolánk Nógrád megyében, Salgótarjántól 18 km-re északra, Egyházasgergén található. A település alig 700 lakosú kisközség. Az iskola a falu határban, egy majorban, a Dobroda patak partján terül el.

Az iskolát 1993-ban alapította a KALOT (Katolikus Népfőiskolai Szövetség). A Váci Egyházmegye segítségével tudtuk megvásárolni a jelenlegi iskolaépületet 1996 decemberében.1
Az iskola szellemisége a kezdetektől katolikus keresztény világnézeti elhivatottságú volt. Az 1997/98. tanévtől megkezdődött az intézményben az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakképzés nőiruha-készítő, szakács és méhész szakmákban. Már évek óta foglalkoztunk a tanulásban akadályozott tanulók felzárkóztatásával, így az 1989/90-es tanévtől a fenntartó engedélyével hivatalosan is elindíthattuk az iskolában az enyhe értelmi fogyatékosok oktatását-nevelését is. Az iskolát a 8. évfolyamot befejező, más középfokú intézménybe be nem kerülő vagy onnan eltanácsolt, (pl. tanulmányi, magatartási, anyagi, szociális okok miatt) kizárt, illetve hányódó, céltalan, szakmával nem rendelkező, munkát nem találó tanulók, fiatalok számára alapították. Ebből adódóan a tanulók nagy hányada nehéz sorsú, anyagi gondokkal küzdő, mentálisan és szociálisan hátrányos helyzetű családokból származik. Tanulóink másik része enyhe értelmi fogyatékos. Ők a szakértői bizottság véleménye alapján kerülnek felvételre.

Az iskolában tanító pedagógusok szakmai felkészültségét folyamatosan továbbképzésekkel igyekszünk segíteni.2 Távol a várostól, kis faluba, ilyen képességű és összetételű (etnikumú) tanulók tanítására igen nehéz megfelelő pedagógusokat találni.3

2. Eredménytelenségeink, kudarcaink és azok okai

A két utóbbi tanév lesújtó tantárgyi statisztikája mélyen megdöbbentette a tantestületet a tanévzáró értekezleteken. Tanulóink mélyen az elvárható szint alatt teljesítenek, nem érdekli őket az sem, ha bukással, évismétléssel fenyegetőzünk.

A tanulók már az általános iskolában sincsenek hozzászoktatva a tananyag megértéséhez, feldolgozásához, megtanulásához. Egyáltalán, nem tudják, hogyan kell tanulni. A helyes tanulás gyakorlatát a középiskolában már nem lehet megértetni, elfogadtatni velük, pedig a szocializációs és készségfejlesztő gyakorlatokon erre van mód és lehetőség, de ez itt már sikertelen.

Óriási problémának látjuk azt a tényt is, miszerint ezek a tanulók nem is képesek ekkora mennyiségű, ennyire elelméletisedett tananyag elsajátítására. A kiadott kerettanterv követelményei (pedig a gyengébb változatot választottuk) nem az ő értelmi és mentális képességeikhez, lehetőségeikhez vannak igazítva. Így viszont eleve kudarcra van ítélve a tanításuk.

Nehezen tudjuk a tanulókat hosszabb távon az iskolában tartani, és a hiányzások nagy része is igazolatlan marad. Ez vonatkozik a mindennapos iskolába járásra és a délutáni foglalkozásokon való részvételre is.

A máshonnan, később jövő tanulók nem mindig pontosan ugyanazt tanulták az előző iskolában, mint amit mi tanítunk. Mások a tankönyvek is. Minél később jön valaki, annál nehezebb behoznia a lemaradást, ráadásul már az előző helyen sem tanult rendesen, be sem járt, így teljes a csőd a tanítása terén.

A tanulók többségénél az alapvető készségek hiányoznak, amit már mi sem tudunk pótoltatni velük. Az írás, olvasás, számolás készségeinek hiánya minden tanulási kudarc alapja. Sajnos tanulóink jó része ilyen alapvető hiányosságokkal érkezik hozzánk, ami a továbbiakban is szinte behozhatatlan hátrányt fog jelenteni számukra. Ha nem vagy nehezen tud olvasni, nehezen érti meg, amit olvasott, nem is fogja tudni azt megtanulni. Innentől kezdve nem tudja őt semmi lekötni, csak idétlenkedni fog, mert valamivel ki kell tűnni, állandóan gond lesz a magatartásával, és sikertelenségek sorozata fogja őt érni itt is, mint az általános iskolában.

Az okok ott keresendők, hogy nem a mi dolgunk lenne az alapkészségek elsajátíttatása, erre nálunk a mostani keretek közt már nincs lehetőség. A szakiskolás tananyag sok és nehéz még az alapkészséggel valamilyen szinten rendelkezőknek is. Ha lehetőség lenne egy 0. évfolyamot szervezni az ilyen fiataloknak, az segítség lehetne, de jelenleg a 8. évfolyamot befejező tanulóknak ez nem biztosított.

Igen nagy probléma az oktatás-nevelés területén iskolánkban, ha a diák szülője érdektelen gyermeke tanulmányi előmenetele, eredményei iránt. Szülői értekezletet második éve nem is hirdetünk, mivel 1–2 szülőn kívül a többi nem volt kíváncsi a véleményünkre gyermekével kapcsolatban, igen kevesen érdeklődnek legalább telefonon a tanulók iránt.

Problémát jelent az is, hogy az iskola az első tanévben a bérelt épületben csupán egy táblával mint taneszközzel rendelkezett. Még szerencse, hogy a működését engedélyezték. Azóta sokat fejlődtünk, rendszeresen részt veszünk pályázatokon, melyek során jelentős mértékben fejleszteni tudtuk a taneszközök számát. Ez azért még mindig igen kevés a kiadott felszerelés- és taneszközjegyzékben meghatározottakhoz képest.

Mivel évről évre egyre több a tanulónk (a felső határ a 100 lehet), ezért a tantermekben egyre több tanulót kell elhelyezni. Zsúfoltan vagyunk, szükségtermeket kell használnunk, ami nem a legideálisabb. Nagy probléma, hogy nem rendelkezünk sem tornateremmel, sem tornaszobával, mindössze egy kis méretű „konditerem” található az épületben, így a tanulók téli testnevelésórái nem megoldhatóak. A község általános iskolája viszont messze van tőlünk, kb. fél km-re, így a bérlés vagy közös használat sem megoldás, legfeljebb a délutáni sportkör idején.

A meglévő tantermek és maga az épület állapota sem megfelelő már, renoválni, bővíteni kellene, ami óriási összeget jelent.

3. A kudarcok csökkentésére irányuló törekvéseink

3.1. Tanórán alkalmazott és alkalmazandó módszerek, eszközök

Az alapkészségek elsajátíttatása nem a mi feladatunk lenne. A megoldást az jelentené, ha a tanulók idekerülésekor felmérést készítenénk az írás, olvasás, számolás témájában. Ennek kiértékelése után azokat a tanulókat, akik e készségek hiányában valószínűleg nem fogják tudni a tananyagot elsajátítani, külön csoportba tennénk és külön órarend alapján pótoltatnánk a hiányokat velük. Attól függően, hogy mennyi ideig tartana ez a felzárkóztatás, vissza lehetne őket integrálni az eredeti osztályba, hogy folytathassák a tanulást.

A másik, ehhez hasonló lehetőség, ha mindenkit úgy tekintenénk, mintha nem rendelkezne ezekkel az alapkészségekkel, és év elején az első kb. két hetet csak arra fordítanánk, hogy bepótoljuk a hiányokat. Ezután kezdődne csak meg a valódi szakiskolás tanítás.

A tanórán több szemléltetést, hatékonyabb motiválást kellene alkalmazni, ami felkelti és fenn is tartja a tanulók érdeklődését. Viszonylag sok szemléltetőeszközünk van, videókazetták, CD-ROM-ok, térképek és néhány szaktárgyi taneszköz, falitábla, modell is. Sajnos a pedagógusok nem használják ki ezt a lehetőséget.

A tantárgyak anyagának feldolgozása, elsajátítása során sok tanuló nem tud lépést tartani a többiekkel, így lemarad, nem lehet építeni a tudására. Ezeknek a gyerekeknek délutáni órákban próbálunk korrepetálást szervezni, pl. matematika, fizika, angol nyelvből. A kollégák igyekezete azonban gyakran kudarcba fullad, mivel a tanulók nem maradnak órák után az iskolában.4

Az egyes tantárgyak elméleti anyagának megtanítása során fontos lenne az oktatott anyagnak az élethez kapcsolása, példákkal, szemléltetéssel ellátva. Több látogatást kellene tenni üzemekben, olyan helyeken, ahol az elméletben tanultakat gyakorlat közben is meg lehetne tekinteni, ez a bevésődés folyamatában fontos láncszem lehetne.

Ehhez kapcsolható az is, ha a tanulók önállóan dolgoznak fel egyes anyagrészeket, pl. kiselőadás tartásával, amelyre előre felkészültek. Így élményszerűbb, közvetlenebb lehetne a tanulóknak a tananyag, segíthetné a megértést, főleg a kiselőadást tartónál, felkeltené a tanulók érdeklődését.

Igen fontos a pedagógiai munkában a következetesség, rendszeresség: amiből csak lehet, folyamatosan házi feladatot adni, azt ellenőrizni és értékelni, a felszerelést ellenőrizni és értékelni, rendszeresen számon kérni a tananyagból stb.

Szintén fontosnak tartom az iskolán belüli egységes norma- és követelményrendszer kialakítását és alkalmazását. Így az iskolának egységes lesz a célkövetése, egységes, következetesen kialakított iskolakép jön létre, a tanulókat minden szempontból egyformán próbáljuk ellenőrizni és értékelni.

3.2. Tanórán kívül alkalmazható módszerek

Nagyon fontos feladatunk az, hogy valódi, reális életcélok és tervek felé orientáljuk diákjainkat, hogy ne a céltalan szórakozások, lődörgés, esetleg a bűnözés vagy az amúgy is nehezen elkerülhető munkanélküliség legyen egyedüli távlatuk, hanem végzettségük, szakmájuk, terveik legyenek, amelyeket képesek is megvalósítani. Ezt a törekvésünket a tanórán kívüli programokkal is szeretnénk alátámasztani.

Iskolai szinten több délutáni foglalkozást szervezünk, pl. táncszakkör, énekkar, színjátszó szakkör, sportkör. Az évek során több mindennel próbálkoztunk már, volt színjátszó szakkör, ami addig működött valamenynyire, amíg volt egy lelkes, fiatal pedagógusunk, miután ő elment, ez is megszűnt. Volt táncszakkör, de érdeklődés hiányában megszűnt. Labdarúgásedzések is voltak már, de alapvetően az jellemző a diákokra, hogy nem szeretnek a tanításon kívül az iskolában maradni, nehezen lehet őket tovább bent tartani, bármilyen értékes vagy érdekes dolog is lenne az. Az osztályprogramokra is ugyanez jellemző, az osztályfőnök próbál szervezni különböző programokat, de érdeklődés hiányában elmaradnak.

Az év eleji ismerkedési estek és Mikulás-klubdélutánok iskolai szinten működnek, a tanulók kisebb előadással készülnek, vetélkedőt rendezünk, ajándékot kapnak, azután diszkót tartunk.

4. Néhány megoldási javaslat

A kudarc megelőzésében meghatározó jelentősége lehetne annak, ha a rengeteg – sokszor hasznavehetetlen – elméleti ismeret elsajátítása helyett központi tanterv alapján kellene az életben hasznosítható, gyakorlati, praktikus ismereteket tanítani a tanulóknak, az önéletrajz megírásától a gomb felvarrásáig, a családi költségvetés elkészítésétől egy vacsora megfőzéséig és így tovább.

A gyerekeknek óriási szükségük van személyiségfejlesztésre, az önismeret fejlesztésére. Iskolánkban már a kezdetektől folyik szocializációs és készségfejlesztő program, amit még a Népjóléti Minisztérium adott ki tantervként 1991-ben. Igen hasznosnak tartjuk, szerepel benne olvasás- és tanulásfejlesztés, kommunikációs és társismereti, bizalomerősítő gyakorlatok, anyanyelvi, memória- és logikafejlesztés stb. Ezt a programot a bejövő 9. évfolyamon alkalmazzuk, változó sikerrel. A tanulók nem mindenre vevők, de a megnyílást, a nyitottabb hozzáállást erősítik a gyakorlatok. Szükség lenne ennek minden évfolyamon való alkalmazására, de ez a program egy tanévre szabott, így az első évfolyamon használjuk. Igen fontos módszer, ami mindenhol alkalmazandó, hogy a tanulók munkájában, a felelésnél, dolgozatnál és minden egyéb helyen értékeljük a tanulók pozitív megnyilvánulásait, helyes válaszait stb. Ezek a tanulók eddigi életükben kevés elismerést, megerősítést, pozitív reagálást kaptak mind az iskolában, mind otthon. Erre viszont mindenkinek nagy szüksége van a pozitív énkép kialakulásához.

Iskolánk különlegességei közé tartozik – a tanulók viszonylag alacsony létszáma miatt –, hogy személyesen, egyénre szabottan tudunk velük foglalkozni. Ez elsősorban nem a tanítási órákra vonatkozik, mert ott kevesebb lehetőség van erre, hanem az azon kívüli, mindenféle más problémáikra, gondjaikra. Szünetekben, a tanítás végén bármelyik pedagógushoz odamehetnek, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük. Az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontos feladata a tanulókkal való folyamatos, személyes törődés. Ez vonatkozik a tanuló családi körülményeinek megismerésére (családlátogatás), az esetleges konkrét (lelki) támogatásra, segélyek elintézésére is. Ha a tanuló hosszabb ideje nem jött iskolába, utánamegyünk, felderítjük, mi történt vele, próbálunk segíteni, „visszahozzuk” őt az iskolába. Persze nem mindenkit lehet.

Része ennek a személyes törődésnek a gyermekek felé irányuló pozitív, elfogadó beállítódásunk. Mindenkivel teljesen egyformán bánunk, részrehajlás, kivételezés nélkül. Része ennek a feléjük való szeretetteli légkör kialakítása is. Amikor csak lehet, megdicsérjük őket, erősítjük pozitív énképüket.

Iskolánk az átlagos iskoláknál nagyobb mértékben támogatja a tanulókat. Felismerve a hozzánk érkező tanulók speciális igényeit, a családok igen rossz anyagi állapotát, több területen is támogatásokat nyújtunk az arra rászorulóknak és arra érdemeseknek.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontos feladata a tanuló beiratkozása után körülményeinek felmérése, ezért rövid időn belül az osztályfőnökkel együtt elmegy családlátogatásra. Egyúttal megismerik a szülőket is, felmérik az igényeket. Ennek ismeretében történik a konkrét intézkedés. Több esetben arra kerül sor, hogy a település családvédelmi felelősével megbeszélve, a tanuló kiegészítő családi pótlékát vagy egyéb támogatását az iskolába utaltatjuk és a tanuló számára ebből finanszírozzuk a tankönyveket, tanszereket, az ebédjét is. Ez az intézkedés két év óta jól bevált iskolánkban. Sok esetben e nélkül a tanuló nem jutna meleg ételhez a nap során.

Az iskolába érkező tankönyvtámogatás tanulókra fordítható részét teljes egészében a tankönyveik vásárlására fordítjuk, tehát annyival kevesebbért vásárolhatják meg a könyveket.

Év elején a tanulóktól bekérjük a szülők kereseti igazolását és az egyéb családi jövedelmekről szóló igazolásokat és kiszámítjuk a család egy főre jutó jövedelmét. Minden tanév elején a tantestület megállapítja, hogy az adott tanévben mennyi legyen az az összeg, ami alatt utazási támogatást nyújtunk a tanulóknak. Ez ebben a tanévben pl. 22 000 Ft. A rászoruló tanulóknak a hónap végén 100%-ban kifizetjük a bérlet költségét. Van azonban ehhez egy megszorítás: csak annak fizetjük ki a támogatást, akinek a tárgyhónapban 5 alatt van az igazolatlan órái száma.

Minden tanévben próbáljuk bevezetni a második szünetben történő tízóraiztatást. Ez minden tanulónak ingyenes.

Az iskolában a normatív támogatást és a kiegészítő támogatást beszámítva, valamint az iskola pénzügyi lehetőségei szerint hozzátéve az összeghez, az ebédet is igen jutányosan adjuk a tanulóknak. Ez jelenleg kétfogásos ebéd, ami 100 Ft-ba kerül. Kevesen esznek még úgy is, hogy többjüknek a kiegészítő családi pótlékot az iskolába utalják.

Jó kapcsolatunk van a települési önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal.

A tanulók családi körülményei és rossz anyagi helyzete miatt rendkívül fontos, hogy a települések önkormányzataival, a jegyzőkkel, a gyermekjóléti szolgálat képviselőivel tudjunk együttműködni. Az iskola igen rátermett, lelkes, fiatal gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel rendelkezik, aki fokozatosan kiépíti ezeket a kapcsolatokat, amik nagyon jól működnek, konstruktív az együttműködésünk. Hol ők, hol mi kérünk tőlük valamit a tanulók érdekében.

Nélkülözhetetlen a szülőkkel való szoros kapcsolat kiépítése. Igen fontosnak tartjuk ezt is, hiszen a tanulók érdekében csak így tudunk hatékonyan együttműködni. Sajnos nekünk kell a szülők után menni, mert ők kevés kivételtől eltekintve nem jönnek hozzánk, nem keresnek minket. Ez a keresés személyesen vagy telefonon keresztül történik. Szülői értekezletet második éve nem hirdetünk a szülők érdektelensége miatt. Ettől függetlenül bármikor a rendelkezésükre állunk, előfordul, hogy még este vagy a szünetekben, hétvégeken is keresnek minket telefonon.

Főleg a fogyatékos gyermekeknél bevált gyakorlat a szülőkkel való kapcsolattartásra az üzenőfüzet használata, amelybe mindkét fél beírhatja kéréseit, üzeneteit. A tanuló ellenőrzésére is használható, ilyenkor a tanítás végén az órát tartó tanárral aláíratja a tanuló.

5. Összefoglalás: miben vagyunk mások, mint a többiek?

Más szakiskolától, szakképző intézménytől abban térünk el, abban nyújtunk többet diákjainknak, hogy

  • mivel az iskola tanulólétszáma viszonylag alacsony (70–80 fő), a pedagógusok a diákokkal és szüleikkel szorosabb, személyesebb kapcsolatot tudnak kialakítani, így több lehetőségünk van a tanulókkal személyre szólóan foglalkozni, problémáikra, viselkedésükre, nehézségeikre fokozottabban odafigyelni, és így azok megoldása, korrigálása is eredményesebb lehet. Mindez többek közt a diákok egészséges személyiségfejlődését és szocializációját segíti elő;5
  • a kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodva. A tehetséges tanulóknak a tanórákon differenciált egyéni munkát adunk, fejlettségi szintjüknek megfelelően, erejükhöz mért erőfeszítésre ösztönző feladatokkal.

A beilleszkedési, magatartási zavarok kezelésének terén:

  • Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata.
  • Az önismereti, illetve a személyiségfejlesztő foglalkozások játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint – a bizalom- és a nyíltságfejlesztő játékok segítségével – megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk.
  • A tanulók magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családlátogatáson vesznek részt, annak tapasztalatait megosztják nevelőtársaikkal és a további teendőkről döntenek.
  • Valláserkölcsi nevelés terén:

Egyházi iskolaként a nevelők fontos feladata, hogy tanulóinkban a Szentírásból és Krisztus életművéből táplálkozó hitet ébresszünk és támogassunk, hogy értelmes, céltudatos, erkölcsös, a szabályokat belsővé tevő, hitüket gyakorló keresztények legyenek, akik lehetőleg társadalmunknak is hasznos tagjai, és nem csak eltartottjai legyenek.

A településen alkalmazott, a tanulási sikerekhez és az iskolai kudarcok leküzdéséhez vezető megoldások, módszerek összefoglalása
Sorszám Program Rövid (módszertani) leírás
1. Szociális támogatás A számos területre kiterjedő (tankönyvvásárlási, utazási, speciális étkeztetésre irányuló) támogatás jelentőségét az adja, hogy ezek nélkül a tanulók többsége nem vagy csak komoly nehézségek árán tudna az oktatásban részt venni.
2. Valláserkölcsi nevelés  

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.