2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1998 május

Esélykülönbségek a magyar középiskolában

2009. június 17.

A tanulmány az oktatási esélyegyenlőtlenségek egyik régóta ismert, ám kevéssé publikus jelenségével foglalkozik: a középiskolák közötti színvonalbeli különbségek problémájával. A szerző az országos tanulmányi, illetve szakmai versenyeken és nemzetközi diákolimpiákon elért helyezések, valamint a magas presztízsű felsőoktatási intézményekbe való bejutás mutatói alapján egy évtized adatbázisát elemezve arra a következtetésre jut, hogy a középiskoláknak egy viszonylag szűk csoportja képes igazán a minőségi képzést biztosítani diákjainak.

Neuwirth Gábor

Esélykülönbségek a magyar középiskolákban

Az elmúlt két évben az egyes középiskolák eredményeinek intenzív összehasonlítását végeztük objektív mutatószámok alapján. Ennek eredményeit valamennyi középiskola megismerhette az év elején, és a közvélemény is tájékoztatást kapott az iskolák kialakult sorrendjéről.

Négy szempontból vizsgáltuk a középiskolákat:

- az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (továbbiakban OKTV),

- az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (továbbiakban OSZTV),

- a középiskolások számára szervezett egyéb versenyeken elért helyezések és

- a felsőoktatási felvételek eredményei alapján.

A vizsgálat általában az 1986-1996 közötti időszakra terjedt ki, és közel 200 mutatószám és iskolasorrend képzéséhez vezetett. E vizsgálat - mintegy melléktermékként - lehetővé tette azt is, hogy szemügyre vegyük az iskolák egyes csoportjait is, és részleges válaszokat kapjunk a következő kérdésekre: Milyenek az egyes középiskolai csoportokban tanulók esélyei a tananyag színvonalas elsajátítására, illetőleg a felsőoktatásba való bejutásra? Milyen különbségek mutatkoznak ebben a tekintetben?

Az ezekre a kérdésekre vonatkozó adatokat és válaszokat kívánjuk közreadni a következőkben. A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az esélyeket mérlegeljük a legjobb eredményeket elérő tanulók - továbbiakban elitképzés - és az iskolai átlageredmények - továbbiakban általános képzés - szintjein.

Az elitképzésre az OKTV és az OSZTV, valamint néhány más verseny helyezettjeinek számából lehet elsősorban következtetni, hiszen ezek évente és tárgyanként az ország legjobb 5-20 tanulóját választják ki. A nemzetközi versenyeken (tantárgyi diákolimpiák stb.) részt vevők száma és a magas presztízsű felsőoktatási intézménytípusokba való bejutás mutatói is az elitképzést jellemzik. Az általános képzés színvonalát a felsőoktatási felvételek mutatószámai, továbbá néhány nagy tömegeket megmozgató verseny eredményei jelzik, hiszen ezeken a megmérettetéseken a középiskolai tanulók jelentős hányada részt vesz.

A középiskolás tanulók esélyeinek alakulását a magasabb szintű tudás megszerzésére, a felsőoktatásban való továbbtanulásra az összegyűlt adatbázis

- egyes meghatározott iskolacsoportok,

- településtípusok (főváros, nagyvárosok, közepes városok, kisvárosok, kistelepülések),

- megyék, fővárosi kerületek szintjein teszi lehetővé.

Az OKTV-k eredményei

Évenként 20 tantárgyi verseny (32 versenykategória) 262-297 helyezettjének és 279-713 megdicsértjének, a 11 év alatt összesen 2966 helyezettnek és 5318 dicséretben részesítettnek, együttesen 8284 középiskolásnak adatait vizsgáltuk.

Az évenkénti helyezéseket, dicséreteket elért iskolák száma a következő:
Helyezések, dicséretek száma (db) Az iskolák száma
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
5-11 3 4 1 3 1 2 1 1 1 2 2
3-4 3 2 9 4 3   7 3 8 6 8
2 11 4 5 8 1 4 6 7 8 10 11
1 33 40 37 37 39 39 33 44 39 37 36
4-10. helyezés,
dicséret
147 147 169 166 178 158 110 110 125 126 132
összesen 197 197 221 218 222 209 157 166 181 181 189
az összes iskola száma 561 587 608 645 675 727 780 824 866 887 936
A helyezések és dicséretek aránya tehát a következő (%-ban)
  1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
1-3. helyezést ért el 8,91 8,52 8,55 8,06 6,52 6,19 6,03 6,67 6,47 6,20 6,09
4-10. helyezések,
dicséretek
26,20 25,04 27,80 25,74 26,37 21,73 14,10 13,35 14,43 14,21 14,10
összesen 35,12 33,56 36,35 33,80 32,89 27,92 20,13 20,02 20,90 20,41 20,19
1. ábra - Az évenkénti helyezéseket, dícséreteket elért iskolák aránya

Az adatok alapján két következtetés vonható le. Miközben a középiskolák száma a tizenegy év alatt 66,84%-kal növekedett, az OKTV-helyezéseket elért iskolák száma az 1986-1990 közötti emelkedés után némileg csökkent, azaz az OKTV-n sikeresen szereplő középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentősen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egyötödére). Az OKTV-n dobogós helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorlógimnázium kiemelkedő eredményeket ért el, és megszerezte az elérhető "dobogós" helyezések 13%-át. 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 46%-a. Egy viszonylag szűk csoport - 47 iskola - szerezte meg a "dobogós" helyek több mint kétharmadát. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik. Ez - másként fogalmazva - azt jelenti, hogy ebben a 47 iskolában háromszoros a kiválóvá válás esélye, mint az iskolák másik 95 százalékában. Az OSZTV-n elért helyezések tantárgyankénti vizsgálata áttekintést ad arról, hogy mely iskolacsoportokban képzik az egyes szakterületek legkiválóbb diákjait.

Az egyes tantárgyakból 1-3. helyezést elért iskolák száma a vizsgált tizenegy évben a következő volt:
  A tárgyakból helyezéseket (dicséreteket) elért iskolák száma
1-3.
hely
angol biológia fizika francia földrajz kémia latin matematika magyar
irod.
magyar
nyelv
német orosz olasz spanyol történelem
10-   1 2 2 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0
5-9 3 2 2 2 2 3 1 1 1 0 3 0 1 0 0
3-4 1 6 3 2 3 7 4 5 1 2 3 5 3 1 0
2 7 4 10 3 2 2 2 12 4 5 8 11 6 4 7
1 29 12 33 18 11 19 11 40 17 15 19 44 6 4 19
össz. 40 25 50 27 18 31 18 59 23 22 33 60 16 9 26
A további helyezéseket és dicséreteket elért iskolák száma:
  96 121 117 58 86 104 37 166 99 51 128 145 27 12 114
A helyezéseket és dicséreteket elért iskolák együttes száma:
  136 146 167 85 104 135 55 225 122 73 161 205 43 21 140

A tantárgyankénti helyezések és dicséretek számára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy

- az egyes tantárgyi OKTV-ken átlagosan csak az iskolák 10-15%-a ért el eredményeket. Az átlagot meghaladó számú iskolának vannak helyezettjei a matematika (24%), az orosz (21,9%), a fizika (17,8%) és a német (17,2) OKTV-ken;

- a tantárgyak egy részében vannak kiemelkedő iskolák, amelyek szinte évente kitermelnek egy-egy "dobogós" helyre alkalmas fiatalt. Ilyen a matematika (Fazekas), a biológia (Fazekas), a fizika (Fazekas és Apáczai), a francia (Piarista és a szegedi Ságvári), a német (soproni Széchenyi), a spanyol (Szilágyi E.) és az olasz (Berzsenyi). A tantárgyak más részében vannak ugyan kiemelkedő iskolák, de azok távolsága az őket követőktől nem jelentős; ilyen az angol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte évenként más-más iskola viszi el a pálmát.

Az egyes megyékben az OKTV-k helyezettjeinek száma tízezer lakosra vonatkoztatva:
Megye Iskolák száma 1-3. hely 4-10. hely Dicséret
Baranya 17 1,18 2,46 4,76
Bács 28 0,65 1,48 4,54
Békés 20 0,60 0,87 3,62
Borsod 28 0,54 1,21 3,50
Csongrád 18 1,30 3,58 7,84
Fejér 16 0,47 1,27 3,62
Győr 24 1,25 3,31 8,65
Hajdú 25 0,97 2,08 5,77
Heves 13 0,52 1,28 3,79
Komárom 14 0,58 1,93 5,08
Nógrád 7 0,41 0,63 2,58
Pest 27 0,47 0,99 2,95
Somogy 15 0,45 0,95 4,59
Szabolcs 19 0,12 0,68 2,34
Szolnok 25 0,60 1,48 4,63
Tolna 14 0,57 1,82 6, 82
Vas 14 0,55 1,59 4,48
Veszprém 19 0,64 1,72 4,61
Zala 12 0,90 1,80 5,45
Budapest 97 2,43 5,06 9,51
Összesen 452 0,99 2,24 5,45

Látható, hogy igen jelentős az eltérés a megyék között. A főváros adatai kiemelke-dőek, hiszen itt van az a néhány középiskola, amelyekben az összes helyezett nyolcada tanult. Csongrád vagy Győr-Sopron megyében a tízezer lakosra eső helyezettek száma négyszer annyi, mint Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár megyében.

2. ábra - A megyénkénti esélykülönbségek:

Vizsgálható településtípusonként is az OKTV-n helyezettek számának alakulása. A következő táblázat a településeket a középiskoláik száma szerint csoportosítja. Minden első helyezés 10, második 9, ..., kilencedik 2, tizedik 1, dicséret 0,5 pont.


Helységtípus Település
szám
iskola 1-3. 4-10. Dics. Pont pont/
iskola
Budapest 1 202 412 871 1719 8114 40,17
Nagyváros* 4 96 146 352 919 3166 32,98
10-19 iskola/helység** 13 182 167 360 1120 3517 19,65
5-9 iskola/helység 19 119 63 148 492 1391 11,69
3-4 iskola/helység 28 98 99 246 892 2323 23,70
1-2 iskola/helység 145 196 24 91 192 664 3,39
ÖSSZES 210 893 911 2068 5334 19175 21,54

* Miskolc (27), Debrecen (25), Szeged (23), Győr (21)
** Pécs (19), Kecskemét (17), Nyíregyháza (17), Kaposvár (16), Székesfehérvár (16), Szombathely (15), Békéscsaba (14), Szolnok (14), Eger (12), Sopron (11), Zalaegerszeg (11), Vác (10), Veszprém (10).

3. ábra - A 10 000 főre jutó helyezettek aránya:

Az egy középiskolára eső pontok a fővárosban (a néhány kiemelkedő iskola jóvoltából) igen magasak. Figyelemre méltó azonban, hogy tízszeres az esélykülönbség a kistelepülések és a nagyvárosok középiskolái között a kiváló tudás megszerzésére.


Helység-
típus
1986 1991 1996
1-3. 4-10. Dics. Pont pont/isk. 1-3. 4-10. Dics. Pont pont/isk. 1-3. 4-10. Dics. Pont pont/isk.
Budapest 37 83 213 775 3,84 39 75 204 749 3,71 37 76 114 722 3,57
Nagyváros 13 38 112 338 3,52 12 27 97 269 2,80 17 26 53 285 2,97
10-19 isk./h. 19 29 130 351 1,96 14 33 127 316 1,77 19 41 68 350 1,96
5-9 isk./h. 5 15 62 136 1,14 2 12 48 99 0,83 7 19 29 159 1,34
3-4 isk./h. 7 20 114 194 1,98 8 26 97 226 2,31 10 23 50 214 2,18
1-2 isk./h. 0 4 17 16 0,08 3 9 23 72 0,37 5 16 20 115 0,59
ÖSSZES 81 189 648 1809 2,03 78 182 596 1729 1,94 95 201 334 1844 2,07

Az egy iskolára eső pontok számának ötévenkénti alakulásából csekély nivellálódásra következtethetünk, hiszen a főváros előnye is és a kistelepülések hátránya is némiképp csökken.

Az OSZTV-k eredményei

Míg az OKTV-k helyezettjeinek többségét a gimnáziumok és csak kisebb részét a szakközépiskolák tanulói szerzik meg, az OSZTV-k teljes egészében a szakközépiskolák teljesítményeit mérik. Az OSZTV tantárgyi versenyei - a könnyebb áttekintés céljából - az alábbi négy csoportra oszthatók.

- agrárversenyek,

- gazdasági versenyek,

- műszaki versenyek,

- egyéb OSZTV-k.

Az egyes csoportokban a helyezettek és dicséretben részesültek évenkénti száma a következő:
Csoport 1986 1987 1988 1989 1990 1992 1993 1994 1995 1996 ÖSSZES
agrárversenyek 53 53 58 155 101 14 14 63 15 108 634
gazdasági versenyek 36 63 64 67 64 151 164   138 199 946
műszaki versenyek 143 166 144 144 164 333 349 6 384 334 2167
egyéb versenyek 40 40 39 74 76 48 26 10 107 95 555
Összesen 272 322 305 440 405 546 553 79 644 736 4302

(Sajnos az 1991. és 1994. évi versenyek adatait az adatbázis nem tartalmazza. A jelenlegi összegyűjtött adatállomány emiatt csak 76,8%-a a lehetségesnek)

Mint látható, évenként a 65 tantárgyi verseny 270-501 helyezettjének és 1-235 megdicsértjének, a 11 év alatt összesen 3254 helyezettnek és 1048 dicséretben részesítettnek, összesen 4302 középiskolásnak adatait értékelte a vizsgálat.

Az 1-3. helyezetteket tanító iskolák száma a következő:
  A helyezetteket tanító iskolák száma
1-3. helyezettek száma Agrárversenyek Gazdasági
versenyek
Műszaki
versenyek
Egyéb
versenyek
Összes
verseny*
20 felett   1 1   3
10-19 8 3 18 1 33
5-9 15 13 26 4 61
4 2 7 14 4 26*
3 8 10 15 9 37*
2 8 18 24 17 48*
1 28 24 42 19 84*
0 28 36 183 47 142*
ÖSSZES 98 102 223 101 434*

* Az összes versenyen helyezést elért iskolák száma nem egyenlő az egyes csoportokban helyezést elért iskolák számának összegével, mert néhány iskola tanulója több versenycsoportban is ért el helyezést.

@SZÖVEGTÖRZS = Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált 11 évben a szakközépiskolák kétharmadában értek el a tanulók az OSZTV-n helyezést vagy dicséretet, azaz több mint kétszázra tehető azoknak a szakközépiskoláknak a száma, amelyekben egy teljes évtizedig egyetlen tanulónak sem volt az OSZTV-n számon tartható eredménye, más szóval ezekben a kiválóvá válás esélye egyenlő a nullával. Az OSZTV-n dobogós helyezést az összes magyar szakközépiskola 45,5%-ban értek el egy évtized alatt. Ezen belül három fővárosi szakközépiskola (Hunfalvy, Gundel, Vági) ért el kiemelkedő eredményeket, és megszerezte az elérhető "dobogós" helyezések 7,2 %-át. A magyar szakközépiskolák kevesebb mint 10%-ának (61 iskolának) a birtokában van az ilyen helyezések 53,5%-a. Ez - másként fogalmazva - azt jelenti, hogy ebben a 61 iskolában kétszeres a kiválóvá válás esélye, mint az iskolák másik 90 százalékában.

Az egyes megyékben az OSZTV-k helyezettjeinek száma tízezer lakosra vonatkoztatva:
Megye 1-3 4-10 Dicséret Pont
Baranya 1,01 1,20 0,83 14,10
Bács 0,96 1,59 0,8 16,10
Békés 1,50 1,60 0,57 21,07
Borsod 0,90 2,11 1,23 17,33
Csongrád 1,46 2,52 1,44 24,99
Fejér 0,78 1,41 0,89 13,23
Győr 2,98 3,41 1,9 43,18
Hajdú 1,55 2,52 1,26 24,81
Heves 0,67 1,47 0,98 13,69
Komárom 0,84 1,06 0,61 11,52
Nógrád 0,23 0,77 0,72 4,89
Pest 0,45 0,55 0,26 6,90
Somogy 0,69 1,16 0,89 11,74
Szabolcs 0,73 1,33 0,61 11,77
Szolnok 1,03 1,77 1,19 18,16
Tolna 0,69 1,13 0,52 </ TD> 12,15
Vas 2,63 4,11 1,85 43,49
Veszprém 1,01 2,23 1,27 19,04
Zala 1,34 2,21 1,24 23,06
Budapest 2,04 2,48 1,08 29,72
Összesen 1,26 1,87 0,98 19,96
4. ábra - A megyénkénti esélyek:

Az eltérés a megyék között még nagyobb, mint az OKTV-k esetében. Vas vagy Győr-Sopron megyében a tízezer lakosra eső helyezések száma - a kiválóvá válás esélye - csaknem tízszer akkora, mint Nógrád megyében.

Az OSZTV-helyezések településtípusonkénti számát mutatja a következő táblázat, melyben a pontozás módja és a helységtípusok azonosak az OKTV-ével:
Helységtípus Településszám Szakközép iskola* 1-3. 4-10. Dics. Pont pont/
iskola
Budapest 1 110 386 467 203 5626 51,15
Nagyváros 4 64 216 372 213 3616 56,50
10-19 iskola/helység 13 121 307 495 247 5287 43,69
5-9 iskola/helység 19 96 150 293 154 2684 27,96
3-4 iskola/helység 28 75 102 134 78 1539 20,52
1-2 iskola/helység 145 121 120 144 110 1745 14,42
ÖSSZES 210 587 1281 1905 1005 20497 34,92

* Szakközépiskolák és vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat tartalmazó) iskolák együtt.

Az egy iskolára jutó pontok száma négyszer akkora a nagyvárosok középiskoláiban, mint a kistelepülésekében.

5. ábra - A 10 000 főre jutó helyezettek aránya

Az egyéb versenyek eredményei

Az egyéb versenyek igen eltérőek mind profil, mind színvonal tekintetében. Jelenleg 57 tantárgyi verseny 5381 helyezettjének és 601 dicséretben részesítettjének, összesen 5982 középiskolásnak adata található az adatbázisban. E versenyeket - heterogenitásuk miatt - nem célszerű összegezni. A részt vevő középiskolák tekintetében hasonló vonásokat mutatnak az OKTV-kel és az OSZTV-kel. Közülük azonban a nemzetközi versenyeken részt vevők összetétele nagyon tanulságos.

A vizsgált tizenegy évben a nemzetközi versenyeken (tantárgyi diákolimpiák, országok közötti egyéb tantárgyi versenyek) 276 középiskolás vett részt. Közülük 143 (51,8%) négy középiskolából került ki. További 100 (36,23%) 32 iskola tanulója és a maradék 33 (11,97%) 33 iskoláé. Az összes résztvevő tehát 69 iskolához tartozik, ez a magyar középiskolák kevesebb mint 8 százaléka. Valószínű, hogy a versenyzőket kiválogatók szubjektivitása is befolyásolja ezt az összetételt, de a legszínvonalasabb világversenyek résztvevőinek megoszlása mindenképpen jellemző a középiskolák színvonalkülönbségeire, egyben az abban tanulók esélyeire a magas szintű tudás megszerzésére.

A felsőoktatási felvételek

Az OKTV, OSZTV és az egyéb versenyek tanulságai az elitképzés helyzetére utalnak. A felsőoktatási felvételek adataiból levonható következtetések az általános képzést jellemzik.

A felsőoktatási felvételek 1986-1996 évekre vonatkozó 866 ezer adata többféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti átlagosan nyolcvanezer adat olyan nagyszámú középiskolás teljesítményére vonatkozik, amely alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire.

A számos felvételi mutatóból két csoportot vegyünk figyelembe a következőkben. Ezek:

- a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (továbbiakban F/L mutató),

- a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlagai.

A felsőoktatásba felvettek aránya (F/L)

A következőkben az 1991. és az 1996. év adatait elemezzük és hasonlítjuk össze egymással.

1991-ben 653 középiskolában 56 801 diák tanult az érettségiző osztályokban, közülük 12 943, 1996-ban 875 középiskolában 76 736 diák tanult az érettségiző osztályokban, közülük 22 867 került be a felsőoktatási intézményekbe.

A felvettek aránya tehát 1991-ben 22,78%, 1996-ban 29,57% volt. Az első tanulság tehát az, hogy a vizsgált hat évben 6,79%-kal, tehát évente átlagosan 1,13%-kal növekedtek az átlagos továbbtanulási esélyek.

Az egyes középiskolák felvételi arányait csoportosítva a két vizsgált évben a következő csoportok képezhetők:
< td ALIGN=center>8,80
Felvételi arány 1991 1996
Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz. Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz.
iskola % % % iskola % % %
80-85,6             5 0,57 370 0,49 262 1,15
70-79,9 6 0,92 446 0,79 331 2,56 26 2,97 3789 4,98 2675 11,70
60-69,9 10 1,53 1328 2,34 857 6,62 28 3,20 3628 4,77 2119 9,27
50-59,9 22 3,37 3272 5,76 1831 14,14 68 7,77 7411 9,74 3572 15,62
40-49,9 42 6,43 4271 7,52 1897 14,66 77 8011 10,53 3180 13,91
30-39,9 59 9,04 5989 10,54 2042 15,77 108 12,34 11686 15,36 3635 15,90
20-29,9 134 20,52 12992 22,87 3167 24,47 143 16,34 13816 18,16 3060 13,38
10-19,9 157 24,04 13234 23,30 1938 14,97 176 20,11 16580 21,79 2331 10,19
0,5-9,9 182 27,87 14799 26,05 881 6,81 167 19,09 9997 13,14 1997 8,73
0-0,5 41 6,28 470 0,83 0 0 77 8,80 1448 1,90 37 0,16
6. ábra - Az egyes középiskolák és tanulóik aránya a felvételi arány alapján képzett csoportok szerint, 1991, 1996

Az adatokból leolvasható, hogy a felsőoktatásba felvettek 38%-át 1991-ben az iskolák 12,25%-ból vették fel, ezekben a diákok 16,41%-a tanult, 1996-ban az iskolák 14,51%-ból vették fel, ezekben a diákok 19,98%-a tanult; a felsőoktatásba felvettek 80%-át 1991-ben az iskolák 65,85%-ból vették fel, ezekben a diákok 73,12%-a tanult, 1996-ban az iskolák 72,10%-ból vették fel, ezekben a diákok 85,82%-a tanult. Ugyanakkor csak minden tizedik vagy annál kevesebb tanulót vettek fel a felsőoktatásba 1991-ben az iskolák 34,05%-ából, ahová a diákok 26,88%-a járt, 1996-ban az iskolák 27,89%-ából, ahová a diákok 15,04%-a járt.

A második tanulság, hogy az iskolák viszonylag kis hányadából kerül ki a továbbtanulók jelentős hányada, és az iskolák közel egyharmadában igen alacsonyak a továbbtanulás esélyei. Ez a jelenség azonban - összhangban a továbbtanulás esélyeinek növekedésével - a vizsgált hat évben enyhült.

Ha azokat az egyetemeket vizsgáljuk, ahol a jelentkezési arány a legmagasabb, és a felvételi vizsgakövetelmények a legszigorúbbak (tudomány-, gazdaságtudományi, orvostudományi és műszaki egyetemek), akkor a középiskolák felsőoktatási felvételi arányai az alábbiak szerint alakulnak:

Felvételi arány 1991 1996
Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz. Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz.
iskola % % % iskola % % %
60-79,9 1 0,16 72 0,13 53 1,50            
50-59,9 1 0,16 15 0,03 10 0,28 5 0,62 494 0,65 258 4,11
40-49,9 1 0,16 38 0,07 21 0,59 16 1,98 2148 2,82 973 15,48
30-39,9 16 2,55 1954 3,44 735 20,77 33 4,07 2997 3,94 1019 16,22
20-29,9 20 3,18 2786 4,90 666 18,82 45 5,56 5449 7,16 1353 21,53
10-19,9 59 9,39 6609 11,63 927 26,20 93 11,48 10460 13,75 1506 23,97
0,1-9,9 268 42,68 28155 49,54 1126 31,83 314 38,77 32076 42,16 1175 18,70
0 262 41,72 17208 30,28 0 0,00 304 37,53 22466 29,53 0 0,00

A táblázatból kitűnik, hogy ezekre az egyetemekre 1991-ben az iskolák 6,21%-ából (a diákok 8,57%-ából) vették fel a tanulók 41,96%-át; 1996-ban az iskolák 6,67%-ából (a diákok 7,41%-ából) vették fel a tanulók 35,81%-át; ugyanakkor egyetlen diák sem kerülhetett be ezekbe a felsőoktatási intézményekbe 1991-ben az iskolák 41,72%-ából (ezekben a magyar diákok 30,28%-a tanult), 1996-ban az iskolák 37,53%-ából (ezekben a magyar diákok 29,53%-a tanult).

A harmadik tanulság, hogy az elit egyetemek tanulóinak 35-40%-a 19-21 középiskolából kerül ki, és a középiskolák közel 40%-ában a tanulóknak semmilyen esélyük nincs arra, hogy bekerüljenek ezekre az egyetemekre. Némi javulás e tekintetben is mutatkozott a vizsgált hat év alatt.

A műszaki és agráregyetemek presztízse kisebb a tovább tanulni kívánók között, a felvételi követelmények is kisebbek. Ezeken az egyetemeken a középiskolák felvételi arányai a következők szerint alakultak:

Felvételi arány 1991 1996
Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz. Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz.
iskola % % % iskola % % %
40-49,9 1 0,16 34 0,06 14 0,62 1 0,12 52 0,07 21 0,47
30-39,9 0 0,00 0 0,00 0 0,00 6 0,73 501 0,65 159 3,57
20-29,9 4 0,64 356 0,63 83 3,65 11 1,34 1048 1,36 247 5,54
10-19,9 47 7,48 5149 9,06 714 31,41 138 16,85 14317 18,62 1994 44,71
0,5-9,9 355 56,53 35733 62,87 1462 64,32 456 55,68 46895 60,98 2039 45,72
0 221 35,19 15565 27,39 0 0,00 207 25,27 14093 18,32 0 0,00
Összes 628 100,0 56837 100,0 2273 100,0 819 100,0 76906 100,0 4460 100,0

A táblázatból kitűnik, hogy ezekre az egyetemekre 1991-ben az iskolák 8,28%-ából (a diákok 9,75%-ából) vették fel a tanulók 35,68%-át, 1996-ban az iskolák 19,04%-ából (a diákok 20,70%-ából) vették fel a tanulók 54,99%-át; ugyanakkor egyetlen diák sem kerülhetett be ezekbe a felsőoktatási intézményekbe. 1991-ben az iskolák 35,19%-ából (ezekben a magyar diákok 27,39%-a tanult), 1996-ban az iskolák 25,27%-ából (ezekben a magyar diákok 18,32%-a tanult).

A negyedik tanulság, hogy ezekre az egyetemekre a felvettek 35%-a közel 50 középiskolából kerül ki, és a középiskolák 25-35%-ában a tanulóknak semmilyen esélyük nincs a mérnökké vagy agrármérnökké válásra.

A főiskolákon a középiskolák felvételi aránya:
Felvételi arány 1991 1996
Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz. Iskolaszám Oszt. létsz. Felvett létsz.
iskola % % % iskola % % %
50-59,9 1 0,16 39 0,07 21 0,30 2 0,25 155 0,20 81 0,67
40-49,9 3 0,48 280 0,49 132 1,86 9 1,11 738 0,97 324 2,67
30-39,9 14 2,23 1141 2,01 382 5,37 58 7,17 6241 8,21 2112 17,42
20-29,9 87 13,85 9231 16,24 2184 30,72 168 20,77 17581 23,12 4145 34,19
10-19,9 239 38,06 23492 41,33 3298 46,39 279 34,49 28566 37,57 4286 35,36
0,5-9,9 250 39,81 21022 36,99 1092 15,36 265 32,76 21690 28,52 1175 9,70
0 34 5,41 1632 2,87 0 0,00 28 3,46 1072 1,41 0 0,00

A táblázatból kitűnik, hogy 20% feletti volt a felvételi arány. 1991-ben az iskolák 16,75%-ából (a diákok 18,81%-ából) felvették a tanulók 38,25%-át, 1996-ban az iskolák 29,30%-ából (a diákok 32,50%-ából) felvették a tanulók 54,95%-át; ugyanakkor csak minden tizedik vagy annál kevesebb tanulót vettek fel a felsőoktatásba 1991-ben az iskolák 45,22%-ából (ezekben a magyar diákok 39,86%-a tanult), 1996-ban az iskolák 36,22%-ából (ezekben a magyar diákok 29,93%-a tanult).

A felsőoktatásba való bekerülés megyénkénti esélyei a következők voltak:
Megye Gimnáziumok Vegyes iskolák Szakközépiskolák Összesen
  isk. arány átlag % sorrend isk. arány átlag % sorrend isk. arány átlag % sorrend isk. arány átlag % sorrend
Baranya 4,4 35,3 13 3,0 23,3 9 3,1 11,5 19 3,5 23,3 12
Bács 6,3 39,1 8 2,2 26,7 3 5,6 17,3 5 5,2 26,44 1
Békés 3,9 35,9 12 5,3 21,1 11 4,7 17,1 6 4,6 23,7 8
Borsod 5,3 41,7 6 6,8 24,4 7 5,9 15,7 11 5,9 25,1 4
Csongrád 2,9 49,5 1 6,8 20,3 12 5,6 16,2 10 5,0 23,4 11
Fejér 1,9 38,0 10 4,5 19,5 14 4,3 16,8 7 3,7 21,0 16
Győr 4,4 42,0 5 4,5 18,0 18 5,9 18,1 3 5,2 24,4 6
Hajdú 6,8 32,2 16 3,0 20,0 13 3,8 19,1 2 4,5 25,3 3
Heves 1,5 43,3 4 3,8 31,2 2 3,8 17,8 4 3,1 25,0 5
Komárom 3,4 32,0 17 5,3 18,4 16 3,8 12,8 17 3,9 19,5 19
Nógrád 1,9 31,5 19 1,5 19,0 15 2,5 12,0 18 2,1 18,6 20
Pest 4,4 29,1 20 7,5 24,0 8 5,9 13,7 14 5,8 20,1 17
Somogy 1,9 36,3 11 5,3 25,9 5 4,1 14,2 12 3,7 21,3 15
Szabolcs 7,3 31,7 18 4,5 23,0 10 4,1 21,1 1 5,2 26,1 2
Szolnok 2,9 46,5 2 10,5 18,4 17 3,1 16,2 9 4,5 23,3 13
Tolna 3,4 33,0 15 0,7 400 1 3,8 16,6 8 3,0 23,5 10
Vas 3,4 44,6 3 1,5 15,0 19 4,1 13,7 13 3,3 23,6 9
Veszprém 3,4 38,4 9 4,5 24,8 6 4,1 13,5 15 3,9 22,7 14
Zala 2,4 40,0 7 3,8 26,2 4 2,5 13,1 16 2,7 24,2 7
Budapest 28,2 34,9 14 15,0 8,3 20 19,3 9,1 20 21,2 19,7 18
Összesen 100,0 36,52   100,0 20,19   100,0 14,51   100,0 22,6  

Valamennyi középiskola-típust együttesen vizsgálva, 26% feletti eredményt Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár megye ért el, az elsőben a vegyes, a másodikban a szakközépiskolák jó eredményei révén. 25% feletti Hajdú, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Nem érik viszont el a 20%-ot a főváros, Komárom és Nógrád megye iskolái. Csak a gimnáziumokat tekintve Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megye iskolái kerültek "dobogós helyekre", és Nógrád és Pest megye az utolsó. A szakközépiskolák tekintetében Szabolcs-Szatmár, Hajdú és Győr-Sopron megye vezet, és Nógrád, Baranya, valamint Budapest iskolái a "sereghajtók". A vegyes iskolák között Tolna, Heves és Bács-Kiskun megye adatai a legjobbak és Győr-Sopron, Vas megyéé, valamint Budapesté a legrosszabbak.

Az ötödik tanulság, hogy igen nagyok a felsőoktatásba jutás esélykülönbségei megyénként. Csongrád megye gimnáziumaiból minden második, Pest megyéből csak minden ötödik diák tanulhat tovább. Szabolcs megye szakközépiskoláiból minden ötödik diák egyetemre, főiskolára kerülhet, a főváros szakközépiskoláiból átlagosan kevesebb, mint minden tizedik.

Településtípusonként a felsőoktatásba jutás arányai a következők:
Lakos
(ezer fő)
1991 1996
Telep.-szám Iskolaszám Jelentkező Felvett Felvételi arány Telep.-szám Iskolaszám Jelentkező Felvett Felvételi arány
Budapest 1 127 14392 2727 18,94 1 185 19214 4843 25,20
100-200 ezer 8 123 13608 3744 27,51 8 153 17602 6335 35,99
50-99 ezer 12 101 8921 2206 24,73 12 114 11736 3816 32,51
10-50 ezer 106 210 16213 3622 22,34 107 264 22132 6618 29,90
10 ezer alatt 62 67 3703 644 17,39 70 82 4914 1255 25,53
Összes 189 628 56837 12943 22,77 198 798 75598 22867 30,24

Hatodik tanulság, hogy a továbbtanulás esélyei a négy nagyváros (Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr) középiskoláiban a legjobbak és a tízezer lakosú településeken a legrosszabbak. A különbség e két településfajta között 10%, és az elmúlt hat évben e különbség nem változott.

Külön vizsgáltuk a főváros felvételi adatait, mivel itt a továbbtanulás esélyei átlagosan a legrosszabbak annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények igen nagy arányban Budapesten találhatók.

A főváros kerületeiben a továbbtanulók aránya:
Kerület Létszám Felvett Arány
XII. 643 253 39,35
V. 802 307 38,26
I. 940 351 37,37
III. 836 306 36,61
II. 884 289 32,69
XIV. 1532 432 28,19
VIII. 1498 407 27,18
VII. 932 252 27,04
VI. 900 239 26,55
XI. 1324 344 25,99
XX. 529 137 25,90
XIX. 514 132 25,69
folytatás
Kerület Létszám Felvett Arány
XVIII. 589 140 23,75
XIII. 1299 297 22,85
XVI. 319 70 21,99
IX. 1482 261 17,59
X. 982 169 17,21
XV. 520 85 16,35
XXII. 270 44 16,32
XVII. 223 34 15,25
IV. 1402 206 14,70
XXI. 617 73 11,81
Összes 19037 4828 25,36

Hetedik tanulság: A főváros XII. és V. kerületének középiskoláiban tanulók esélyei több mint háromszorosa a XXI. kerületben tanulókénál. A 20 magyar gimnáziumból, ahol az utolsó évben kevesebb, mint minden ötödik diák kerülhetett felsőoktatási intézménybe, a legtöbb a fővárosban van. Abból a tizenhét szakközépiskolából, ahol ugyanebben az időszakban kevesebb, mint minden huszadik diák tanulhatott tovább, 13 Budapesten található.

A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai

Az 1992-1996 közötti időszakban az adott évben érettségiző tanulók évente átlagosan 55 ezer, összesen 273 911 közös és központi írásbeli felvételi dolgozatot írtak meg. Ezeket 15 fokú skálán értékelték.

A dolgozat-pontátlagokhoz tartozó középiskolák száma az azokból dolgozatokat író tanulók száma (fő) és aránya a következő volt:
Dolgozatok pontátlaga ÖSSZES 1992 1993
isk. % isk. % isk. %
11 felett 6 1985 1,14 4 194 0,60 30 2964 8,67
10,00-10,99 26 19886 11,46 17 1794 5,53 81 7345 21,48
9,00-9,99 91 44800 25,82 60 6656 20,52 137 9897 28,94
8,00-8,99 152 49555 28,56 114 9188 28,33 137 6976 20,40
7,00-7,99 190 34003 19,60 131 7273 22,42 126 4026 11,77
6,00-6,99 161 13309 7,67 129 4537 13,99 84 1728 5,05
5,00-5,99 133 7256 4,18 77 1482 4,57 51 759 2,22
4,00-4,99 56 2426 1,40 48 635 1,96 33 385 1,13
3,00-3,99 20 273 0,16 50 544 1,68 14 98 0,29
0,00-2,99 4 19 0,01 20 132 0,41 5 19 0,06
Összes 839 173512   650 32435   688 34197  

Dolgozatok pontátlaga 1994 1995 1996
isk. % isk. % isk. %
11 felett 16 1519 4,75 23 1305 3,99 14 614 1,45
10,00-10,99 38 3813 11,92 50 5192 15,87 26 2871 6,78
9,00-9,99 94 7645 23,91 117 8497 25,97 73 9675 22,85
8,00-8,99 137 8215 25,69 144 7587 23,19 142 12898 30,46
7,00-7,99 157 6256 19,56 131 4900 14,98 165 9019 21,30
6,00-6,99 118 2502 7,82 115 2648 8,09 128 3985 9,41
5,00-5,99 74 1265 3,96 102 1503 4,59 114 2117 5,00
4,00-4,99 47 530 1,66 62 843 2,58 76 859 2,03
3,00-3,99 18 177 0,55 29 189 0,58 35 239 0,56
0,00-2,99 12 56 0,18 13 53 0,16 16 62 0,15
Összes 711 31978   786 32717   789 42339  

A táblázatból kitűnik, hogy mindössze 32 olyan iskola van, amelynek (az iskolák 3,8%-a) tanulói átlagosan 10 pont feletti dolgozatátlagot tudtak produkálni, ezekben a dolgozatírók 12,6%-a tanul. Ugyanakkor 213 iskola (az iskolák 25,4%-a) olyan, hogy tanulóik átlagosan 6 pont alatti dolgozatátlagot értek el, ezekből került ki a dolgozatírók 5,75%-a.

E két számsorból kiderül, hogy a legjobb középiskolákból viszonylag sokan írnak kiváló dolgozatokat és a magyar iskolák negyed részét kitevő iskolacsoportból igen kevés diák felvételizik, és ők is igen gyenge dolgozatokat írnak. Tudni kell, hogy 6 pont alatti dolgozatokkal a felsőoktatási intézményekbe való bekerüléshez szükséges minimális pontszámot alig lehet elérni. A településtípusonkénti vizsgálatok nem mutatnak jelentős eltérést a dolgozatok átlagpontszámait illetően.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.