2019. augusztus 24., szombat , Bertalan

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

Zárszó

2009. június 17.

ZÁRSZÓ

Tisztelt Konferencia, tisztelt Akadémia, tisztelt Kollégáim!

Végül is a három és fél nap, ami - gondolom - borzasztóan hosszú és nagyon fárasztó volt, viszont, hogy ennyien itt ülünk, ez számunkra azt jelzi, hogy megérte részt venni ezen az akadémián és úgy látszik, hogy tudtunk olyan dolgokat mondani, ami mindenki számára majd a hétköznapokon hasznosítható lesz.

A probléma, amiről beszéltünk, az kettős.

Egyrészt arról beszéltünk, hogy hogyan lehetne különösen tartalmi szempontból modernizálni az iskolai felnőttoktatást, másrészt pedig arról beszéltünk, hogy ha elkészülnek a kerettantervek, akkor ezeket a kerettanterveket hogyan lehet - feltehetőleg szeptembertől - az egyes intézményekben alkalmazni. Amikor - különösen tegnap este - végighallgattuk az egyes szakmai előadásokat, meghallgattuk a szakértőket az egyes tantárgyakról, akkor megfogalmazódott jó néhányunkban néhány olyan kérdés, amire, azt gondolom, hogy nem tudtunk vagy nem akartunk kimerítő választ adni. Az egyik ilyen kérdés az volt - és azért beszélnék most erről, mert nem szeretném, hogy valamifajta hiányérzettel hagyják el Gyulát -, hogy miért nem beszéltünk mi óraszámokról az egyes tantárgyak kapcsán. Most itt két nagyon lényeges dolog van és azért kell, hogy elmondjam, mert Önöknek novemberben, decemberben, esetleg januárban tervezni kell a következő tanévet. S ehhez szeretnék legalább egy elvi segítséget adni. Itt ugyanis arról van szó, hogy a keretszámokat a tévedés nagyobb kockázata nélkül én meg tudom mondani. Tehát ami azt illeti, az egyes intézményvezetők, tagozatvezetők ha esti tagozatra terveznek, akkor a 15 és 18 óra reálisnak tűnik. Most nyilvánvaló, hogy azért lehet mondani, hogy fölfele történt elmozdulás az órák számában, mert értelemszerűen új tantárgyak érkeztek a rendszerbe s ezeknek a tantárgyaknak helyet kell biztosítani. Tehát a tervezés folyamatában a korábbiakhoz képest ez felültervezést jelent, de még egyszer hadd mondjam: az indoklását az új tantárgyak képezik, és itt a vita pusztán csak arról lehet, hogy a rendszerbe a kerettantervek indításával hány új tantárgyat fogunk beléptetni. Tehát mindenfajta helyi szinten lefolytatott vitáknál azzal azonnal lehet érvelni, hogy akárhonnan nézzük a dolgot, az informatika és az idegen nyelv belép a rendszerbe, és ez önmagában is az óraszám változást mindenféleképpen indokolttá teszi. Levelező tagozatnál egyébként 10 és 12 óra ez a keret, amire érdemes tervezni. Na most a 10 és 12 óra, amiről beszéltem, akkor fog működni, hogy ha elfogadják azt a - véleményem szerint - döntő fontosságú és horderejű kérdést, hogy tudniillik, hogy ott nem tanórák, hanem konzultációs foglalkozásokról lehet beszélni, annak minden konzekvenciájával együtt. Annak idején, amikor a levelező tagozatokat létrehozták, - egyébként akkor is konzultációs foglalkozásokban gondolkodtak. Más kérdés, hogy a gyakorlatokban ezek persze idővel tanórákká alakultak át. A másik dolog, amiért csak ezeket a keretszámokat tudom mondani, az az, hogy megfigyelték, hogy a megszokott tantárgyak mellett bizonyos tantárgyakról - amiket egyébként lehetett várni -, nem esett szó. Az egyik ilyen tárgy, ami a rendszer egészét illetően mégis csak fontos, az etika-filozófia kérdése. Tehát valószínűleg az iskolarendszerű felnőttoktatásban sem lehet elkerülni azt, hogy egy olyan tantárgy kerüljön a rendszerbe, ami vagy filozófia címen, vagy etika címen kötelező érvénnyel kerül majd oktatásra. Ha filozófia, akkor fölmerül a kérdés, hogy itt egyfajta hagyományos filozófiatörténetet, vagy mondjuk egy probléma-centrikus filozófiaoktatást valósítsanak meg. Valószínűleg olyan javaslatok fognak készülni, ami ezeket az alternatívákat az iskolák számára egyaránt majd használhatóvá teszi egyrészt.

Másrészt pedig vannak azok a kötelező modulok, amiket a nappali tagozatok számára készített kerettanterveknél nyilván megtekintettek, ezeknek a moduloknak a részéről is vita folyik. Itt ugyanis arról van szó, hogy ha a kérdés úgy dől el, hogy ezeket a modulokat, vagy a modulok közül bármennyit is be kell vinni a rendszerbe, akkor ez azt jelenti - modulokról lévén szó - hogy itt 20, 40, 50 órás modulok keletkeznek, és ezeknek a moduloknak az egyes évfolyamokban, de akár több évfolyamon is - valamiféleképpen helyet kell biztosítani. Ez azt fogja jelenteni, hogy a hagyományos óratervezéstől egészen bizonyosan el kell térniük, és hozzá kell nyúlni azokhoz az új formákhoz, amikről beszéltem. Most nem a zárszóhoz illik, de szeretném megjegyezni, hogy mi már itt évek óta beszélünk arról, hogy vannak olyan tantárgyak az egyetemeken, főiskolákon, amiket csak egy félévig tanítanak. És azt, hogy egy félév alatt hány órában tanítják, és ezt hogy kell az iskolában megtervezni, ez egészen bizonyos, hogy ezek azok a területek, amit a következő évek helyi oktatásszervezési és lebonyolítási problémáit hát valószínűleg szabályozni, és persze megoldani fogják. És nagyon sok egyéb dologról még itt nem esett szó. Tehát ezzel kapcsolatban azt szeretném kérni, hogy nézzék el nekünk, hogy nem adtunk óraszámokat.

A befejező mondatok pedig mindenféleképpen úgy hangoznak, hogy ezzel az akadémiával én azt gondolom, hogy egy korszakos ponthoz érkeztünk.

Két dolog miatt. Az egyik - és ezért köszönet a szervezőknek, mindazoknak, akik igazgató úrtól kezdve munkatársakon át részt vettek a körülmények, a feltételrendszer megteremtéséig, köszönet azért, mert keresztülvitték azt, hogy az akadémia programja egy akkreditált program legyen, s ez nem csak azért fontos, mert a pedagógus-továbbképzésnek ez valamit jelenthet, hanem azt gondolom, hogy azért fontos különösen, mert magának az egész problémának, a felnőttoktatás problémájának egy rangot ad. Ugyanarra a szintre emeli, amin nagyon sok terület az akkreditáció révén már természetesen ott volt. Tehát azt, hogy végig tudták járni ennek a szövevényes rendszerét és el tudták érni, hogy valóban megjelent a dokumentumon az ominózus szám, ez mindenféleképpen tiszteletet és köszönetet jelent a lebonyolítók felé.

A másik, amiért az akadémia korszakos, az a tegnap délutánban fogalmazódott meg. Ugyanis érzékelhetővé vált az, hogy a tantárgyak kiformálása, ami majd a kerettantervekben megjelenik, döntő fordulata a felnőttoktatásnak. Mégpedig azért, mert minden bizonnyal első alkalommal fognak megjelenni azok a tantárgy-specifikus és andragógiai jellegzetességek, amelyek ezt az egész struktúrát, hogy élesen meg fogják különböztetni mindattól, amit egyébként a nappali tagozatokon oktatnak.

Azt szeretném hozzátenni, hogy ebben benne van annak a lehetősége, hogy itt egy olyan iskolarendszer, egy olyan iskolahálózat alakulhasson ki, hogy értelemszerűen mindazokat a problémákat, és itt ezen van a hangsúly - mindazokat a problémákat tudja majd orvosolni, amelyeket a nappali tagozat nem. Tehát ez azt jelenti, hogy azzal, hogy elindultunk ebbe az irányba, itt rendkívül szélesre nyitottuk az ernyőt, és szeretnénk, hogy ez az ernyő, pontosabban ez alá az ernyő alá ha kell "második menetben, második esélyként" mindenki beférhessen.

Mayer József

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.