2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

Változás az iskolarendszerű felnőttoktatásban

2009. június 17.

Juhász József

Változás az iskolarendszerű felnőttoktatásban

(A cikk a Köznevelés 2000. szeptember 29-i számából került átvételre.)

Közel harminc évvel ezelőtt kezdődött meg a tanítás a felnőttoktatás hamar népszerűvé váló intézményében, a szakmunkások szakközépiskolájában. Az elmúlt évtizedek alatt több tízezer tanuló tett ebben az iskolatípusban sikeres érettségi vizsgát.

Mint ismeretes, utoljára a most megkezdett tanévben lehetett ilyen oktatást nyújtó osztályokat indítani esti, levelező vagy intenzív nappali tagozaton.

A szakmunkások szakközépiskolája működésének megszüntetésével, illetőleg új formában történő indításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk az érdekelt iskolákat, tanulókat.

I. A szakmunkások szakközépiskolája megszüntetésének indokai

  1. A szakmunkások szakközépiskolája - az 1985. évi I. törvényben használt hivatalos elnevezése szerint a dolgozók hároméves szakközépiskolája - iskolatípust a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény megszüntette oly módon, hogy mint létesíthető iskolatípus nem szerepel a közoktatási intézményeket felsoroló 20. §-ban, illetve a felnőttoktatási intézményeket taglaló 78. §-ban. A közoktatási törvény szerint 1994. szeptember 1-jétől ez az iskolatípus már csak a törvény 126. §-a alapján működhet addig az időpontig, ameddig az új vizsgaszabályzat hatályba nem lép. Az új közoktatási törvénynek a felnőttoktatásra vonatkozó eltérő szabályait tartalmazó 78. §-a szerint a felnőttoktatás olyan iskolatípusokban szerezhető meg, akár nappali munkarend szerint működő felnőttoktatást folytató iskolaként, akár esti, akár levelező vagy egyéb oktatási formában, amely iskolatípusokat a törvény 20. §-a tartalmaz, s erre a felhatalmazást a 78. § (4) bekezdés a)-b) pontja adja meg.
  2. A szakmunkások szakközépiskolája olyan iskolatípus, amely a hároméves szakmunkásképzésben (továbbá az egészségügyi szakiskolában és a gépíró és gyorsíró szakiskolában) végzett tanulók részére nyújt kiegészítő képzést. A három éves szakmunkásképző iskola és a kiegészítő képzésben érettségire előkészítő szakmunkások szakközépiskolája együtt lényegében az 1985. évi I. törvény által definiált szakmunkásképzési célú szakközépiskolának felel meg. A három éves szakmunkásképző iskolába utoljára 1997. szeptember 1-jén lehetett tanulót beiskolázni, s ezek a tanulók 2000. május-júniusban fejezik be tanulmányaikat. Ezeknek a tanulóknak a részére még lehetőséget kell biztosítani, hogy az 1985. évi a. törvény szerint részt vehetnek kiegészítő képzésben, ezért tettük lehetővé azt, hogy utoljára 2000. szeptember 1-én indulhasson ilyen rendszerű oktatás.
  3. A közoktatási törvény, a szakképzési törvény és végrehajtási rendeletek egyebek mellett az országos képzési jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM-rendelet előírja, hogy 1998. szeptember 1-jétől csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekben lehet szakképzést indítani. Előírja ugyanakkor azt is, hogy ezeknek a tanulóknak a szakmai vizsgát külön kell szervezni az érettségi vizsgától úgy, hogy az érettségi vizsgát a tizenkettedik évfolyam végén a szakmai vizsgát a tizenharmadik - tizennegyedik évfolyam végén kell letenni. Nincs tehát lehetőség azoknál a tanulóknál, akik tanulmányaikat 1998-ban kezdték meg, érettségi képesítő bizonyítvány kiadására. Ennek megfelelően külön szervezett érettségi és szakmai vizsga alapján érettségi-képesítő bizonyítványt utoljára 2001-ben lehetett a tanulók részére kiadni, két tanítási nyelvű oktatást folytató szakközépiskolásoknál ez az évszám 2002. Ez is azt indokolja, hogy szüntessük meg, és meg is kell szüntetni a szakmunkások szakközépiskolája tanulóinál az érettségi-képesítő bizonyítvány kiadását, így az is az esti-levelező tagozaton 2003-ban, a nappali munkarend szerinti oktatást végző intenzív tagozaton 2002-ben kapnak utoljára érettségi-képesítő bizonyítványt a végzős tanulók. Mindezek figyelembevételével szabályozza úgy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 49. § (1)-(2) bekezdése a szakmunkások szakközépiskolája indítását, hogy utoljára a 2000/2001-es tanévben indulhat a tizenegyedik évfolyam.
  4. A 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletnek a 8/2000. (V. 24.) OM-rendelettel történő módosítása az eredeti rendelet 16. §-át az alábbi (8) bekezdéssel egészítette ki: "(8) az, aki a szakiskola kilencedik, tizedik évfolyam sikeres elvégzése érdekében. A kilencedik vagy tizedik évfolyam sikeres elvégzése nem jelenti azt, hogy a tanuló automatikusan átléphet, felvételt nyerhet a középiskola tizedik vagy tizenegyedik évfolyamába, hiszen figyelemmel kell lennie a közoktatási törvény 42. § (1) bekezdésére, mely szerint: "Az iskola… meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit." Továbbá a 46. § előírásaira, mely szerint: "Az iskola helyi tantervének… biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel." Az iskolának tehát akár felvételéve, akár átvétel esetén lehetősége van felmérésre, s dönthet arról, hogy különbözeti vizsgával vagy anélkül veszi fel, veszi át a tanulót az általa meghatározott évfolyamra.

II. A szakmunkások szakközépiskolájának megszűnése az iskolák és az iskolafenntartók számára több feladatot ad, ezek közül a legfontosabbak:

  1. A felnőttoktatást folytató iskolának újra kell gondolnia az iskolában folyó felnőttoktatás formáit, s ennek megfelelően újra kell fogalmaznia az iskola alapító okiratát, megjelölve benne azt az iskolatípust és azt az oktatási formát, amelyben a felnőttoktatást folytatni kívánja.
  2. Az iskolának el kell készíteni a felnőttoktatás pedagógiai programját és helyi tantervét. Azoknál a tanulóknál, akik 2001-ben kezdik el a 9. évfolyamon a tanulmányaikat, a számukra készülő kerettanterv figyelembevételével kell az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét elkészíteni. A tizedik, tizenegyedik évfolyamra felvett tanulókat a "régi" "dolgozók gimnáziumára" vagy "dolgozók szakközépiskolájára" vonatkozó tanterv szerint kell oktatni 2001. szeptember 1-jétől a közoktatási törvény 124. § (4) bekezdése alapján, így részükre az átmeneti időre szóló pedagógia programot és helyi tantervet kell el készíteni és ennek megfelelően kell az ekkor induló magasabb évfolyamokon felmenő rendszerben dolgozni.
  3. Minthogy az újként létesítendő iskola gimnázium vagy szakközépiskola lehet, megszűnik az a tanulókat érintő régi, a szakmunkások szakközépiskolájára vonatkozó felvételi feltétel, amely szerint ebbe az iskolába azok a tanulók vehetők fel, akik szakmunkásképző iskolai, gépíró és gyorsíró, illetőleg egészségügyi szakiskolai szakmai képesítéssel rendelkeznek. Semmiféle szakmai végzettség nem kell a felvételhez, a felvétel feltétele a betöltött 16. életév (illetőleg a tankötelezettség teljesítése), a nyolc osztály vagy - attól függően, hogy a jelentkező hányadik évfolyamra kíván menni - az azt követő kilenc-tíz, valamint tizenegyedik évfolyam sikeres elvégzése.
  4. Minthogy középiskolát kell létrehozni, s a középiskola képzési ideje négy év, az alapító okiratban természetesen négy évfolyamos gimnáziumot, illetve szakközépiskolát lehet létesíteni. Ebben az iskolában azonban lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak a kilencedik évfolyamra vegyék fel, hanem az elvégzett általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva, tizedik, tizenegyedik vagy akár a tizenkettedik évfolyamra való felvétel is lehetséges, természetesen - ha szükséges - különbözeti vizsga letételével.
  5. Az oktatás rendje mellett megváltozik a vizsgáztatás rendje is. A 2001-ben bármely évfolyammal induló iskolánál nyilvánvaló, hogy nem a SZÉV 51-51. §-a alapján kell az érettségi vizsgát lebonyolítani, hanem a 100/1997. (V. 13) Korm. rendelet 63. § (7)-(11) bekezdései alapján, vagy a gimnáziumi, vagy a szakközépiskolai érettségire vonatkozó szabályok szerint kell vizsgáztatni. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy azoknak a tanulóknak kell idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni, akik tanulmányaikat a kerettantervek szerint 2001. szeptember 1-jén kezdik meg a kilencedik évfolyamon.
  6. Változnak azok a tanügyi dokumentumok, amelyeket az iskolatípusban használni kell. Általános szabályként kimondható, hogy a felnőttoktatás tanügyi dokumentumait kell alkalmazni annak megfelelően, hogy gimnázium vagy szakközépiskola keretében működik az iskola. Az érettségi vizsga eredményeként ezt követően már nem érettségi-képesítő bizonyítványt adunk ki, amelybe utólag beírjuk a megszerzett szakképesítést, hanem vagy gimnáziumi, vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítványt kapnak a tanulók. Az is fontos változás, hogy - szemben a szakmunkások szakközépiskolájával - nem négy, hanem őt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. A magyar, a matematika, a történetem mellett az átmeneti időben valamely további két tanult tantárgyból, a 2001-ben 9. évfolyamra beiskolázottak részére idegen nyelv és valamely választott tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni.
  7. A tanítás és a finanszírozás rendje változatlan. A tanítás munkarendjénél a közoktatási törvény 52. §-a, a 78. § (4) bekezdése, illetve a 121. § 26. pontja, a finanszírozásnál a közoktatási törvény 114-115-116. §-a alapján kell eljárni. Az esti, levelező vagy egyéb oktatás mellett lehetősége van a tanulónak 23 éves koráig a nappali munkarend szerinti oktatásban részt vennie, ebben az esetben az oktatás ingyenes és a tanulók után az iskola teljes normatívát kap. Abban az esetben, ha esti, levelező formában vesz részt a tanuló az oktatásban, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően térítési díj- vagy tandíj- fizetési kötelezettség áll fenn, melynek mértékét a közoktatási törvény 117. §-a szabályozza.
  8. A közoktatási törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tanuló a szakképzési évfolyam teljesítésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan teljesítse a középiskola valamelyik évfolyamának követelményeit, hiszen a 11. § (1) bekezdés g pontja szerint a tanuló joga, hogy "jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen". Fel kell hívni azonban az érdekeltek figyelmét, hogy a vendégtanulói jogviszonyban lévő tanuló után az iskola nem kap állami normatívát. Az is nyilvánvaló, hogy olyan esetben vállalkozhat bárki a párhuzamos tanulásra, ha képes kötelezettséginek mindkét helyen eleget tenni, hiszen ilyen jogcímen a tanuló semmiféle felmentésben vagy mentesítésben nem részesülhet.
Juhász József

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.