2019. augusztus 22., csütörtök , Menyhért, Mirjam

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

Az OKÉV szerepe és az aktuális kihívások mindennapjainkban

2009. június 17.

Mohos László

Az OKÉV szerepe és az aktuális kihívások mindennapjainkban

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt évi konferenciára gondolok, hogy ott mi is hangzott el. Akkor ott szó volt minőség biztosításról, felnőttképzésről, az OKÉV létrejöttéről, én azt mondom, hogy mikor a mai konferencián a saját mondandómat megpróbálom összefogni, akkor először talán nem tolakodás, ha saját magunkról beszélek. Arra intonálnánk, s fókuszálnánk, ami az OKÉV új feladatait jelentette ebben az évben. Az OKÉV most ünnepli egyéves fennállását, tavaly szeptemberben lett megalapítva. A hosszú benyúlási időszak végül is a finissel az idei évben következett be, és azt gondolom, hogy ezalatt az egy év alatt elég sok minden történt. Hiszen egy év alatt történt meg ennek a szervezetnek a kiépítése, ugyanakkor a profil bővítése, jelentős plusz feladatok jöttek, és talán fokozottan is érvényes ránk az a következő mondás, amelyet Albert Blochtól idézek: "csak az állandók változnak, a változók soha." Úgy gondolom, hogy ez a mondat ez teljes mértékben lefedi a jelen pillanatában az OKÉV-et. Hogy mért ezt az idézetet választottam Önöknek? Talán az elkövetkezendőkben erre próbálok is majd választ adni. A nyár elején az 1051-es kormányrendelet módosította a miniszterek hatáskörét és feladatairól szóló statútumot, és ennek következtében gyakorlatilag ez jelentős mértékben érintette az oktatási miniszter feladatait is. Konkrétan, ezt az jelentette, hogy az OKÉV szakmai és pénzügyi irányítása alá került a kilenc Munkaerő-fejlesztési és Képző Központ. Ezt az intézményrendszert a kormányzati ciklus feléig a szociális és családügyi miniszter irányította, továbbá az OKÉV-hez került a szakképzési alapnak a decentralizált alap rész fölötti döntés. Ez úgy gondolom, hogy szintén egy nagyon súlyos, komoly feladat, és ehhez hozzákapcsolódó intézményrendszer, tehát a megyei szakképzési bizottságok és annak a titkársági feladatnak az ellátása, és az OKÉV regionális irodáiból került át. Ebben pont most jelenleg folyik az egyeztetés, illetve a megyei központok munkatársainak az átvétele a napokban történik meg, és gyakorlatilag a feladatokat már október 1-től mi látjuk el. Ez év másik jelentős feladata az, hogy a miniszter úr által ránk ruházott feladatok keretében ellátjuk a munkaerő-piaci képzéssel összefüggő, részben egyeztetést. Ez elsősorban a képzőközpontok vonatkozásában érdekes, és gyakorlatilag a szakma és pénzügyirányítás az OKÉV-nél van. Ilyen értelemben a munkaerő-piaci alapnál is egy nagyon fontos tényező, hogy konkrét programban tudjunk gondolkodni. És ebből adódik az, hogy az OKÉV gyakorlatilag, pontosabban az Oktatási Minisztérium egy plusz helyet kapott a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének kormányzati oldalában, amelyet az OKÉV igazgatója tölt be. Így gyakorlatilag az Oktatási Minisztérium megerősödött ebben a jelentős forrással bíró alapban. Azonkívül jelentős szerep az is, hogy a pályaválasztási rendszer alakításában az OKÉV szintén kapott feladatokat, és talán örömmel mondhatom el Önöknek, hogy a jövőben pont ez a feladat, egy nagyon jelentős, úgy gondolom, hogy fejlesztésen és gondolkodási folyamaton fog átmenni. A napokban történt a miniszter úrnak azon döntése, amely ennek a pályaválasztási rendszernek teljes átgondolását és a feladatainak áttekintését meg kell tenni.

Természetszerűleg nagyon fontos terület a képzőközpontok irányítása; és ezen a területen én milyen új szerepvállalásokra és milyen feladatokra gondolok? Úgy gondolom, hogy egy markánsabb állami szerepvállalás fog ezen képzőintézményekben megvalósulni. Mindenképpen szeretnénk erősíteni a vizsgaközpont jellegét ezen intézményeknek, szeretnénk elmozdítani ezt a rendszert a munkaerő-piaci képzésen túl a felsőfokú akkreditált szakképzésnek az irányába. Természetszerűleg a pályaválasztás, pályaválasztási tanácsadás rendszere is a képzőközpontokban egy megerősített szerep lesz a jövőben, és úgy gondolom, hogy az előkészítő munka, amiről az imént szóltam az ezt a feladatrészt és ezt az intézményrendszert is erősen érinteni fogja.

Ha az OKÉV feladatokon megyek sorra, akkor azt hiszem, hogy ki kell emelni azt is, hogy a megyei pedagógiai intézetektől átvett idei szerep, amely az általános iskolai és középfokú tanulmányi versenyekkel kapcsolatos, ez is olyan új feladat, amely nálunk jelent meg, és ennek a szervezése épp jelenleg is folyik a regionális OKÉV irodákban. Azonkívül nálunk van a SZAK 2000 pályázat, amire ugye most érkeztek be a pályázatok. Örömmel mondhatom, hogy rengeteg pályázat érkezett. Van olyan régió, ahol ez még a négyszázat is meghaladja, és ezzel kapcsolatos elbírálás és döntés a regionális irodákban halad. Az idén indítjuk a KIFIR középiskolai felvételi információs rendszert. Ez egy realizált projekt keretében működik az OKÉV keretei között. Gyakorlatilag az, hogy az Európai Unió felé haladva és oda elektronika és az információs technológia robbanásszerű fejlődése lehetővé teszi azt, hogy egy olyan informatikai rendszerrel támogatott elektronikus úton működő felvételi rendszer működjön, mely az egyénnek a remélhető bejutását és ennek a kereslet-kínálat, és ebből adódó stratégiánknak kialakítását nagy mértékben meg fogja könnyíteni. Úgy gondolom, hogy a tavalyi év a bevezetés küszködései közepette elég nehéz év volt, a idei évben azt hiszem minden problémát próbálunk megoldani, és jelenleg is a projekt beindítása folyik. Reményeink szerint nagyon eredményes lesz.

Továbbá szólnék a KIRSTAT-ról, ezt a statisztikai rendszert az OKÉV üzemelteti. Ez a projekt is ezen koncepciónak része, és a KIRSTAT-tal kapcsolatosan, hogy csak jelezzem, milyen feladat leterheltség van, - bent a központi igazgatóságon kialakítottunk egy projekt irodát és egy kommunikációs csapatot, egy call centert; és hat munkatárs folyamatosan zöldszámon fogadja a hívásokat, ami így is nagyon nehezen elérhető és napi ezer hívást regisztrálunk. Azt hiszem, majd erre később vissza tudunk térni, mert látom hogy nagyon felbolydult a csapat. A továbbiakban a jövőben a felnőttképzési törvényből adódóan az OKÉV-nál fognak feladatok megjelenni, amely elsősorban a szakképzés és munkaerő-piaci képzéseknek az ellenőrzését fogja jelenteni, továbbá a felnőttképzési tevékenységeket folytatók nyilvántartása is az OKÉV-nél fog megjelenni, a szakképzési és munkaerő-piaci képzések bizonyítványainak a nyilvántartása, és ha kell később, a digitális úton történő újra előállítása, és annak hitelesítése is.

Jelenleg épp elég feladatot ad a pótérettségiknek a bonyolítása, ez egy másik ilyen feladat, amely landolt nálunk; továbbá most foglalkozunk a hat és nyolc osztályos érettségiknek, - ezzel kapcsolatos feladatoknak az előkészítésével. A két fő tárgy, matematika és magyar, reményeink szerint ez is januárban teljes mértékben elő lesz készítve. Időközben az OKÉV munkatársai közül húszan auditori minősítést szereztek, amely már kapcsolódik a következő témához: a minőségirányítás, minőségbiztosítás, Comenius 2000, és gyakorlatilag ez azt fogja jelenti a jövőben hogy a munkatársaink, a központi monitoring bizottság mellett gyakorlatilag a helyi régiós irodák fogják biztosítani azt a munkatársat, amely a helyszíni auditoknál a két kolléga közül az egyiket az OKÉV fogja biztosítani. Reményeink szerint a programiroda folyamatos kifutásával, ennek a minőségirányításnak a szerepköre is az OKÉV-nál fog megjelenni.

A másik ilyen konkrét feladat a kerettantervi tájékoztatóknak a kérdése, ez a feladat. Ez kézzelfogható közelségbe hozza a kollégáinkat, és talán már Önök is próbálják és fogják érzékelni a jövőben azt, hogy mi nem elsősorban hatósági arculattal szeretnénk működni, és nem azt az arcunkat fogják meglátni, hanem sokkal inkább egy együttműködő, bizonyos értelemben egy szolgáltató és egy partnerintézmény, amely a jövőbeni szándékaink szerint fontos. Itt emelném ki a kerettantervhez visszakapcsolva a 28/2000-es OM-rendeletet, amely - a héten, már aki olvasta, közben látta, - ebben is azt hiszem, hogy meghatározott szerep lesz gyakorlatilag a kerettantervi tájékoztatókon túl, a helyi kerettantervek akkreditálását és az OKVÉ regionális irodái fogják ellátni, és ennek kapcsán szintén a regionális OKÉV irodák zöld számot fognak működtetni, és olyan kolléga lesz, aki ebben gyakorlati tanáccsal tud segíteni a jövőben Önöknek, és mindazoknak, akik hozzánk fordulnak.

A másik ilyen jellegű program azok a PHARE programok tájékoztatója, gondolom, talán vagy az Internetről letöltötték, vagy a PHARE-csomagot is megkapták. Ez a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat, és főleg a roma fiatalok integrálását segítő program, úgy gondolom, hogy pont ezen intézmény számára és ez nagyon fontos projektlehetőség, - soha nem látott anyagi erőforrással, tehát több mint nyolc millió Euró fog rendelkezésre állni, amelyből két és félmilliót az Oktatási Minisztérium, egy millió Eurónak megfelelő összeget pedig a Munkaerőpiaci Alap biztosít a programra november 17-ig lehet erre pályázni. Azt hiszem, hogy mindenkinek nagyon érdemes és feltétlenül konzorciumban tessék gondolkozni, mert különben nem sok esélye van senkinek. Azt hiszem, hogy talán ezzel a kép OKÉV pillanatfelvételét Önök elé sikerült is felvillantanom, s akkor rátérnék a másik témára, a felnőttképzési törvényre.

Ezt a törvény jelenleg az Oktatási Minisztériumon belül is egy egyeztetési fázisban lévő előterjesztés, és ennek kapcsán azt gondolom, hogy nagyon sokan föltehetik azt a kérdést, hogy még meddig tart ez? Erre röviden csak annyit tudnék mondani, hogy még ez egy ideig valószínűleg el fog tartani. Viccesen akkor talán azt is mondhatom, hogy a jó munkához idő kell. Bízom benne, hogy ez az idő a minőségjavulással egyenes arányosan fog következni a törvény szövegét illetőleg. Mint Önök előtt is ismert, a felnőttképzési törvény alkotása 1998 óta folyik az Oktatási Minisztériumban, amelynek előzménye a 1998. évi kormányprogram, amely a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe vevő képzést és fejlesztést a kormány a felsőoktatás, a közoktatás és egy átfogó humán erőforrás fejlesztési stratégiát fog a jövőben megvalósítani. Ezt talán röviden úgy is lehetne mondani, hogy egy gazdasági csúcsminisztérium mellett létrejön egy humán erőforrás-fejlesztési csúcsminisztérium is, mely súlyában, szerepében nem igazán kíván lemaradni az előbb említett minisztériumtól. Ez a szándéka. Gyakorlatilag ez a humán erőforrás-fejlesztés az állampolgárok munkaerő-piaci pozíciójának javítását célozza meg, amely elképzelhetetlen egy felnőttképzési törvény nélkül, amely már a ciklusban, mint önálló törvény kerül reményeink szerint elfogadásra.

A felnőttek képzése, a tudás megújítása az egész világon a figyelem középpontjába került, mert a tudás alapú társadalom megkívánja tőlünk. Az intézményekkel, programokkal, a távoktatással eredményesen lehet segíteni a gazdaság fejlődését és a társadalmi kohéziót egyaránt, és az utóbbiban is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A fejlett piacgazdaságok felértékelik az új ismeretek megszerzését, sőt alapfeltételnek tekintik a szakmai tudást, a folyamatos szakmai megújulást és az emberi helytállást. A tanuló társadalom, és az egész életen át tartó tanulás szinte alapkövetelménnyé vált és beépült az Európai Unió oktatási, pályaválasztási, szakképzési, foglalkoztatási feladatrendszereibe. Az átvilágítás eredményeként Magyarország 1998-as EU-átvilágítása során az oktatásra vonatkozó joganyag szabályozottságát jónak ítélte, de egyben javasolták a felnőttképzést szabályozó törvény megalkotását.

A mai előadásomban a felnőttképzési törvényre szeretnék fókuszálni a figyelmet irányítani, annál is inkább, a felnőttképzés fogalmának tisztázásához az 1997-ben, az V. nemzetközi felnőttoktatási konferencia záródokumentumként a felnőttképzéshez sorolta az iskolarendszeren kívüli, és az iskolarendszerű oktatást és a képességeknek a fejlesztését. Ma, ha a magyar szakmai közvéleményt megkérdezzük, akkor a szűkebb értelmezésén szinte biztosra vehetjük: a felnőttképzés, a szakképzési törvényben rögzített iskolarendszeren kívüli képzésnek lehet nevezni, és lehet a szakmai, nyelvi, felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint rehabilitációs, az életvitelhez szükséges általános ismereteknek a magában foglalása. A definíció nem sorolja fel a felnőttképzéshez a közoktatást, az alap és középfokú iskolai oktatást, az iskolarendszerű szakképzést, a tanulói jogviszony alapján folyó felnőttképzést, valamint a felsőoktatásban hallgatói jogviszony alapján teljesített alapképzést, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, a mester- és a doktor-képzést.

A felnőttképzési törvény alsó életkorhoz, pontosabban a tizenhat éves életkorhoz köti a felnőtt fogalmát, felső korhatár nincs. Természetesen a tizenhat éves alsó korhatárhoz kapcsolódjon még. Meg kell határozni gyakorlatilag még a kivételeket. Itt lehet például a tanulói, hallgatói jogviszonyt megemlíteni, a felnőtt fogalmát nem kell feltétlenül a tankötelezettség teljesítéséhez feltétlenül kötni. A tizenhat évhez természetesen kapcsolódik a foglalkoztatási törvény és annak számos paragrafusa, amely gyakorlatilag a munkanélküli státusz lehetőségét sem adja meg a tankötelezettség teljesítéséig. A felnőttképzési törvény rögzíti a felnőttképzéshez való hozzáférés elveit. Ennek kiindulópontja az Európa Közösség Tanácsa, 1993-ban kiadott "luxemburgi ajánlása", mely azt mondja elsőként: a legfontosabb az, hogy az európai közösség minden dolgozójának joga van egyenlő esélyekkel képzéshez jutni, és annak eredményeit egész élete során hasznosítani. Tehát ezen új szabályozásnak törekednie kell arra, hogy az állam segítse a felnőtteket a képzésekhez való hozzáférésben, illetve közvetve vagy közvetlen eszközökkel támogatja a képzési szolgáltatás igénybevevőit, és a képzési szolgáltatást nyújtókat. A képzéshez való hozzáférést minden magyar állampolgár számára a Magyar Köztársaság alkotmánya biztosítja. Ebből következik, hogy a felnőttképzési törvény a felnőttek képzésben való részvételét, mint állampolgári jogot definiálja. A piacgazdaságot és a demokráciát bemutatók olyan társadalmak, ahol az egyén önmagáért felelős; - és jog és kötelezettsége a saját boldogulásához szükséges tudás megszerzése, amelyhez az állam teherbírásának függvényében anyagilag is támogat. A külön forrás egy nagy kérdése, egy nagy dilemmája ennek a felnőttképzési törvénynek. Az állami támogatás egyik speciális formája az adórendszeren keresztül való megvalósítás. Ennek a lehetősége a felnőttoktatási törvényben legalábbis jelenleg benne vannak, másrészt a nulla kulcsos áfa az oktatásban úgymond címkézi, - ennek változatlanul hagyása a másik fontos elem. Az állami forrásokat számba vesszük, akkor egyrészről kell szólni arról, hogy a rendszer megkapja az első szakképzéshez a normatívát, másrészről a munkaerő-piaci alapból a képzéshez szükséges egyéni eljárási mechanizmuson ezt a hozzájárulást, amelyet a munkaerőképző tud adni, ez az egyik nagy csomagja. A másik: a munkáltatóknak a hozzájárulása a képzéshez; és harmadsorban pedig hát elsősorban a résztvevők által viselt költségek; egy negyedik eleme a törvény maga nem boncolgat, de mindenképpen azt gondolom, hogy nagyon fontos eleme az Európai Unió és elsősorban a Szociális Alapnak a forrás-lehetősége. Mely, azt gondolom, hogy nagyon komoly lehetőség. Azok az országok, akiket kvóta illet: Írország, Finnország gyakorlatilag az Európa Szociális Alap 40-80%-át a felnőttoktatási programra fordítják.

Pár dolgot szeretnék kiemelni az irányítási rendszerrel kapcsolatosan, amely a felnőttképzéshez kapcsolódik. Ennek a felnőttképzésnek szakmai irányítása az oktatási miniszter feladata, amelyben természetszerűen közreműködnek az érintett miniszterek. A miniszter szakmai konzultációs tanácsadó testületet megalakító országos felnőttképzési tanácsot fog létre hívni, amelyben elsősorban konzultációs szereppel részt vesznek természetesen a felnőttképzésben érdekelt szervezetek is. Ki kell alakítani egy olyan felnőttképzési konzultációs mechanizmust, amelynek feladatai között szerepel a felnőttképzésben, minőségirányításban kapcsolatos feladatok ellátása. A felnőttképzési törvény szemszögéből: a regionális munkaerő-képző központok, valamint a felsőoktatási intézményekben működő felnőttképzési központokkal alkotva - regionális felnőttképzési központok jönnek létre. A felnőttképzés helyi irányítása az intézményfenntartóknak a joga és kötelessége lesz a jövőben. Természetszerűen nagyon komoly dilemma a jövő szempontjából a felsőoktatás kérdése, a főiskola rektori konferencia is hamarosan fogja ezt a legutóbbi változatot tárgyalni. Ők is több olyan pontot érzékeltek, amellyel remélem a törvény több pontosítással hozzá fog kapcsolódni.

A végére vettem egy terminológiai pontosításnak a kérdését, amelyet aztán ki kellene igazítani. Magában a törvényben is az élethossziglan tartó tanulás szerepel, ez nagyon bosszant, mert lehet, hogy ez egy jól átvett fordulat az angol nyelvből, de én azt gondolom, hogy ezt másra kellene lecserélni. Lehet ez akár egész életen át tartó tanulás, lehet permanens tanulás, lehet folyamatos megújulás, lehet önképzés, azt gondolom, hogy el kellene találni és ki kellene találni hogy mi legyen; ez az élethossziglan való tanulás engem egy kicsit irritál és nem a legjobbnak találom. Úgy gondolom, hogy nem ez az egyetlen dilemma, és ez lényegtelen kérdés azokhoz a dilemmákhoz, kérdésekhez képest, amelyeket próbáltam Önök előtt felvillantani. Talán ez a bevezető előadás sokkal inkább hozzájárult ahhoz, hogy Önöket egy kicsikét az elején felpezsdítse, és reményeim szerint minden alkotó jellegű hozzászólás és gondolkodás a mi munkánkat közösen együtt segíteni fogja.
Köszönöm figyelmüket!

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.