2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

A kémia kerettantervről

2009. június 17.

Pigler Edit

A kémia kerettantervről

Tisztelt Kollégák!

Mondanivalómat három téma köré szeretném csoportosítani:

A kémia szerepe életünkben
A kémiatanítás eddigi sikertelenségének okai
Új tartalmak, új módszerek

Az elmúlt évek felmérései szerint a kémia a népszerűségi listán az utolsó helyek egyikét foglalta el a tanulók körében. Ez azért sajnálatos, mert az élet minden területén kémiai folyamatokkal találkozunk, csak nem mindig vesszük észre. A tanulók általában nem ismerik fel a kapcsolatot a mindennapi jelenségek és a kémiai fogalmak között.

Mi a kémia tanításának a célja?

Egy saját felmérésemnek a történetét mondanám el, amely az idei év szeptemberében zajlott le. Iskolánk megszűnt és újjáalakult, a város legkülönbözőbb helyeiről, más megszűnt iskolákból toboroztunk tanulókat.

Egyik tizedikes levelezős osztály összetétele a következő volt: kb. az osztály kétharmad része más iskolatípusból jött, kémiát nem tanult, különbözeti vizsgát kell tennie, egyharmad része viszont a tavalyi évben sikeres vizsgát tett a kilencedik osztály anyagából. Első kémia órán felmérést végeztem, de nem a szokványos módon. Élettevékenységeket soroltam fel és a tanulóknak az volt a feladatuk, hogy ezekkel kapcsolatban vegyületeket és kémiai reakciókat mondjanak. Ilyen terület volt az étkezés, takarítás, közlekedés, hulladékkezelés, kertművelés, energiatermelés. Két érdekes tényt állapítottam meg. Egyik, hogy minimális volt a felsorolt vegyületek száma, azok közül is legtöbbnek csak a nevét ismerték, tulajdonságait, felhasználási területét nem, tehát "külön életet él" a vegyület neve, képlete és a tulajdonsága. Például egy tanuló említette a borkősavat, de nem tudta, hogy a citrompótló is abból készül. Másik megdöbbentő tény, hogy az első évfolyamot végzett, és a kémiából különbözeti vizsgára kötelezett tanulók között (két ember kivételével) nem volt különbség. Tehát az eddigi kémiatanítási módszer nem nevezhető eredményesnek, mert hasznosítható ismereteket nem nyújtott.

Mik az eddigi sikertelenség okai?

Hiba a fokozatosság elvének be nem tartása. Már általános iskolában túl bonyolult a kémia tananyag, részletes atomszerkezeti ismereteket és más olyan témákat is tárgyal, amelyekhez még nem elegendő a tanuló gondolkodási készsége. Elméletiesség, a lexikális tudás számonkérése jellemző a középiskolás tananyagra is. A kémia tantárgy izolált, nem eléggé szerves a kapcsolat más tantárgyakkal és a hétköznapi gyakorlattal.

Mi lenne a teendő? Milyen új tartalmakra, módszerekre lenne szükség?

  1. A felnőttoktatás specialitásainak figyelembe vételére
  2. A tananyag tartalmaknak gyakorlatiassá tételére
  3. Életkorhoz, életmódhoz igazodó módszerekre
  4. Fokozatosságra a követelmények és a tevékenységek terén

Részletesebben kifejtve:

  1. A felnőttoktatás specialitásai
  2. A felnőttek több tapasztalattal, élménnyel rendelkeznek, ezekre alapozni lehet. Éppen ezért nagyrészt mellőzhető a mechanikus memorizálás. Több rendszerező munkára, összefüggések teremtésére van lehetőség, és szükség. Mivel kisebb az óraszám kevesebb az órai kísérlet, több otthoni megfigyelési feladatot kell adni. Ilyen lehet például telített oldat készítése szódabikarbónából, a tea indikátor-voltának kipróbálása (citromsav hatására megvilágosodik, szódabikarbóna hatására visszasötétedik) stb. A környezetvédelmi problémák nagyobb hangsúlyt kaphatnak, ez több szempontból is indokolt. Ez a korosztály érzékenyebben reagál az egészségi ártalmakra, de gyerekkorukban keveset hallhattak még környezetvédelemről. Ami meggyőződésükké válik, azt tovább tudják adni családtagjaiknak, gyerekeiknek, példamutatással lehet a leghatékonyabban nevelni. Kevésbé tankönyv-centrikusak, (nincs is számukra megfelelő tankönyv), de szívesebben is szerzik ismereteiket a TV természettudományos műsoraiból, a sajtóból, az Internetről. Lényeges, hogy a munkahelyi problémákra is ráirányítsa a figyelmet a tananyag. Az anyag- és energiatakarékos munkavégzés és életmód kialakítására fokozottan törekedni kell.

  3. A tananyagtartalmak kialakítását az előbb elmondottak befolyásolják.
  4. Az általános iskolában és a szakiskolában a kémia tantárgyat nem anyagszerkezet alapján tárgyalja a tanterv, hanem hétköznapi tevékenységekből kiindulva.

    Általános iskola

    Témakörök:

    Kémia az élet minden területén
    Az embert körülvevő élettelen környezet
    Háztartásunk anyagai (fémek, tisztítószerek)
    Élelmiszerek
    Energiahordozók
    Építőanyagok, használati tárgyak anyagai
    Hulladékok csoportosítása

    Általános iskolában a közvetlen környezettel ismerkednek meg a tanulók: levegő, víz, talaj összetevőivel, és szennyező anyagaival (kitérve az ivóvíz tulajdonságaira és védelmére), utána a háztartás anyagaival, az élelmiszerekkel. A háztartási tisztítószerek tulajdonságait és balesetmentes használatát gyakorolják be a használati utasításokat összevetve a kémiai tanulmányaikkal. Megismerkednek a fémedények és az élelmiszerek kölcsönhatásával, az építőanyagok kémiai tulajdonságaival. Meg kell tanulniuk csoportosítani a háztartási hulladékokat, különválasztani a veszélyes hulladékot: pl. akkumulátor, a nem veszélyes biológiailag le nem bomló hulladékot, és a komposztálható konyhai hulladékot. Tisztában kell lenniük a hulladék égetéskor keletkező vegyületek élettani hatásaival (pl. dioxin).

    Szakiskola

    A szakiskola továbblép annyiban, hogy kémiai folyamatokat ismertet meg.

    Témakörök:

    Háztartási műveletek kémiája
    Élő szervezetekben lejátszódó folyamatok
    Élvezeti cikkek
    Gyógyszerek
    Vásárlási szokások
    Csomagolóanyagok
    Közlekedés
    Környezetvédelem a munkahelyen (iparban, mezőgazdaságban, irodában)

    Háztartási műveletek közül például keverékek készítését, szétválasztását, hígításokat lehet végeztetni a tanulókkal. Az élő szervezetekben lejátszódó folyamatok témakörében meg kell ismerkedniük a szénhidrátok, zsírok, fehérjék lebomlási termékeivel (például mindenkinek célszerű tudnia, hogy a keményítő is cukorra bomlik le, így a cukorbetegek keményítő tartalmú ételeket is korlátozottan fogyaszthatnak). Az élvezeti cikkek témakörében az alkoholnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását kell kiemelni. Ismerniük kell a cigarettafüst káros anyagait: a szén-monoxidot, a hidrogén-cianidot, a kátrányt, a nikotint. Be kell láttatni, hogy a gyógyszerek is kémiai folyamatokat indítanak el szervezetünkben, a túlzott gyógyszerfogyasztás káros. Vásárlási szokások kialakításakor a környezetbarát termékek vásárlására, ezek tulajdonságainak felismerésére kell ráirányítani a figyelmet (például háztartási gépeknél a teljesítményükre kell figyelni, mosószereknél a foszfáttartalmukra stb.) Csomagoló anyagok közül a papírt, a műanyagot és a fémet kell megvizsgálni olyan szempontból, hogy melyikük milyen módon szennyezi a környezetet gyártásakor, használata közben és hulladékba kerülésekor. A fölösleges csomagolóanyag-használat elkerülésére kell nevelni. A Közlekedés című fejezetben megismerkedhetnek a tanulók a kipufogógáz vegyületeivel, a katalizátor szerepével, a fotokémiai szmog fogalmával, és az akkumulátorral, amiből veszélyes hulladék válhat. A "Környezetvédelem a munkahelyen" fejezet tárgyalásának az a célja, hogy mindenki felismerje saját munkaterületén a környezetszennyező anyagokat. Ennek várható eredménye az iparban a légszennyezés és a vízszennyezés csökkenése, a mezőgazdaságban a talajok nitrát- és nehézfémtartalmának csökkenése, fölösleges műtrágyahasználat korlátozása. Az irodákban az anyag- és energiatakarékosság révén kevesebb hulladék keletkezne. (A számítógépek alkatrészei nehézfémeket, nyomtatói mérgező festékanyagokat tartalmaznak.)

    Középiskola

    A középiskolai kémia tananyag anyagszerkezeti alapokra épül fel (az anyagszerkezetet, a törzsanyagban leegyszerűsítve tárgyalja, a kiegészítő anyagban szerepel az érettségizők számára még néhány fogalom, összefüggés). Specialitása, hogy az általános kémiai fogalmak be vannak építve a szervetlen kémiába, mert így konkrét reakciókhoz, jelenségekhez kapcsolhatók. A környezetvédelmi kiegészítések, a törzsanyagban találhatók, sőt egyes témakörök tárgyalását érdemes környezeti jelenség elemzésével indítani. A kiegészítő és tájékoztató anyag tartalmazza az érettségizők számára szükséges többletet, tananyaghoz kapcsolódó érdekességeket, olvasmányokat, táblázatokat. A 12. évfolyamon az érettségire felkészítő 20 órás blokk újra tárgyalja az általános kémia, szervetlen kémia és szerves kémia főbb fejezeteit és feladatokat gyakoroltat. A témakörök sorrendje az egyes évfolyamokon belül hagyományos, de a törzsanyagba a környezeti jelenségek és az egészségvédelmi tudnivalók be vannak építve. Például a szénnél tárgyalja az üvegházhatást, nitrogénnél a fotokémiai szmogot, kénnél a londoni szmogot, a savas esőt, foszfornál a vizek eutrofizációját, oxigénnél az ózonlyukat. A szerves kémiában a szénhidrogének tárgyalásakor újra szóba kerül az üvegházhatás, mivel ennek kialakulásához a szerves vegyületek, illetve azok égésterméke is hozzájárul. Halogénezett szénhidrogénekkel úgy lehet megismerkedni, mint az ózonlyukért legnagyobb mértékben felelős vegyületekkel. A szénhidrátok, fehérjék, zsírok témakörének biológiai vonatkozásaira is utal a tanterv. A műanyagok tárgyalásánál az újrahasznosítás lehetőségeiről és a hulladékégetésről is szólni kell.

    Témakörök:

    9-11. Évfolyam
    Kémiai jelrendszer
    Anyagszerkezet
    Nemfémes elemek
    Fémes elemek
    Szerves vegyületek tulajdonságai
    Szénhidrogének
    Halogénezett szénhidrogének
    Alkoholok, fenol
    Aldehidek, ketonok
    Karbonsavak és származékaik
    Szénhidrátok
    Fehérjék
    Műanyagok

    12. osztály
    (Érettségire felkészítő blokk: ismétlés)
    Általános kémia
    Szervetlen kémia
    Szerves kémia

  5. Módszerek
  6. Nem a frontális osztálymunka vezet eredményre, hanem a közös rendszerezés, ok-okozati összefüggések megkeresése, viták kezdeményezése tudományos indokok felsorakoztatásával. Egyszerűbb otthoni mérések, kísérletek is elvégeztethetők. Könnyebb témák önálló feldolgozására is van lehetőség. Esettanulmányokat, táblázatelemzéseket órán együtt érdemes végezni, felhasználva a tananyag aktuális vonatkozásait.

  7. Fokozatosság a követelmények és a tevékenységek terén
  8. Egy példát hoznék az önállóan feldolgozható anyagrészből, téma: az ivóvíz. Általános iskolások számára a témához kapcsolódó olvasmányokat ki kell jelölnie a tanárnak, és annak tanulságait érdemes közösen elemezni. Szakiskolákban már képesek a tanulók témafigyelésre és bizonyos fokú rendszerezésre. Középiskolában önálló kutatómunkával megbízhatók, pl. adatszerzéssel az ivóvíz összetevőiről helyi vízműtől és ÁNTSZ-től. A víz szennyezőinek az európai ivóvíz-szabvánnyal való összehasonlításával. Megkövetelhető önálló dolgozat megírása.

    A tantervben a tananyagtartalmak meghatározása után szerepelnek a továbbhaladás feltételei, ami azt jelenti, hogy a felsoroltak tudta nélkül senki nem juthat magasabb évfolyamra. Én azt mondanám, ne végezzen el senki úgy egy osztályt, hogy annak tananyagából ne tudjon semmit hasznosítani élettevékenysége folytán, sőt, aki pár hónap múlva lemorzsolódik, az a tanuló se lépjen úgy ki az iskola kapuján, hogy azt gondolná, hogy a kémia egy érthetetlen tantárgy. Ha lexikális tudás nem is, de egy olyan szemlélet alakuljon ki benne, hogy az anyagok nem csak hasznunkra, de kárunkra is lehetnek; ha nem ismerjük tulajdonságaikat, akkor olyan kémiai reakciókat idézhetünk elő, amelyek előnytelenül megváltoztathatják életfeltételeinket.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.