2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

Az irodalom tantárgy felnőttoktatási tantervének kérdései, dilemmái

2009. június 17.

Singer Péter

Az irodalom tantárgy felnőttoktatási tantervének kérdései, dilemmái

Amikor felkérést kaptam arra, hogy az irodalom tantárgy felnőtt oktatási kerettantervét elkészítsem, azt gondoltam, hogy ez egy olyan lehetőség, amelynek kihasználásával a magyar felnőttoktatás komoly előrelépést tehet. Úgy vélem, - és gondolom, ebben a felnőttoktatásban dolgozó valamennyi kolléga egyet ért, - hogy minden apró lépésre szükség van a felnőttek oktatásának korszerűsítéséért és az eddiginél nagyobb elismerésért, megbecsülésért a magyar közoktatásban. A felnőttoktatási kerettanterv pedig nem apró lépés.

A következőkben megpróbálom érzékeltetni Önökkel, hogy ez a munka igen sok és néha - számomra a jelen feltételek között - feloldhatatlannak tűnő ellentmondást hordoz magában. Szeretném megosztani Önökkel a bennem felmerülő kétségeket is, hogy amikor kézbe veszik majd (remélhetően minél előbb) a felnőttoktatási kerettantervet, akkor a pozitív és negatív észrevételeik kialakításakor vegyék figyelembe ezeket is.

A következőkben igyekszem összefoglalni és megvilágítani a kerettanterv összeállításnak problémakörét. Előbb a munka első szakaszáról, a kerettanterv elkészítését meghatározó elvek, tényezők összegyűjtése, a szempontok kialakítása során felmerült gondolatokról szólok, majd a kerettanterv összeállítása folyamatában felmerülő, gyakran az előző körben érintettekkel összefüggő kérdésekről fogok beszélni.

Mielőtt neki láttam volna a munkának végiggondoltam, hogy tanárként milyen kerettantervvel szeretnék dolgozni, milyen kerettantervvel lehetne a jelenleg tapasztalható távolságot csökkenteni a tanulók és az irodalom között, milyen eszközökkel lehetne a humánműveltséget a felnőttoktatásban az eddiginél hatásosabban a magyar hagyományokat megőrizve korszerűbbé tenni.

A kiindulási pontom az volt, hogy a kerettanterv igazából tág keretű tanterv legyen, ne a szabályozás, hanem a tantárgy, az irodalom lehetőségeinek minél szélesebb kihasználása, megvalósítása domináljon. Igazi célként az lebegett előttem, hogy a tanár szabadságának minél kisebb korlátozásával és a szakmai, pedagógiai követelmények figyelembevételével jöjjön létre a kerettanterv.

Fontos szempontnak tartottam, tartom azt is, hogy az irodalom kerettantervben a tantárgy korszerűsítése és hagyományőrzés egyensúlyban maradjon. Ezzel összefüggésben a nappali kerettantervhez hasonlóan a tananyag mennyiségének csökkentése, a képességfejlesztés követelményének megfelelés és ezzel összhangban a tananyag (különös tekintettel a középiskolai tananyagra) tartalmi értékeinek megtartása, a felsőfokú iskolákba való továbblépésre (amely továbbra is adat-, ismeretközpontú felvételire való felkészítést jelenti) való lehetőség is biztosítva legyen. Nyilvánvalóan most sem sikerül - ahogy a nappali tagozatos kerettantervben sem sikerült - a felsőoktatási felvételik lexikális tudást kívánó tartalmai és a tananyag csökkentését, a készségek és képességek fejlesztését igénylő tartalmak közötti feszültség feloldása.

Mindezeken túl azonban azt az alapvető determinánst egy pillanatra sem szabadott figyelmen kívül hagyni, hogy a középiskola tananyagát továbbra is az érettségi vizsga tartalma határozza meg. A kimeneti szabályozáson pedig nincs érdemi változtatás. Amint az érettségi vizsga érdemi, tartalmi reformja megtörténik, akkor a jelenleg készülő kerettanterv is felülvizsgálatra fog szorulni. (Őszintén szólva reménykedem abban, hogy ez minél előbb be fog következni.)

Tudatosan törekedtem arra, hogy a felnőttoktatási tanterv valamint a nappali tagozatos kerettantervben megfogalmazott célok, feladatok, követelmények, tevékenységek és témakörök, tartalmak között összhang legyen, hiszen az érettségi elvárásai alapvetően azonosak, illetve a nappali tagozatról a felnőttek tagozatára átjövő tanulókat nem állíthatjuk egy teljesen más rendszer anyaga, követelményei elé, azaz biztosítanunk kell az átjárhatóságot olyan módon, hogy jelentősebb anyagok, anyagrészek a tagozatváltás miatt ne maradjon ki. Itt röviden ki kell térni az átjárhatóság problémájára.

A nappali és a felnőttek számára készített kerettanterv között túl nagy távolság, tartalmi eltérés nem lehetséges, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a nappali tagozatokból a felnőttek iskoláiba jönnek át. Idetartozik az is, hogy a nappali kerettanterv "A" és "B" változatot tartalmaz, amely elméletileg már a két különböző változatot alkalmazó gimnáziumi osztályok közötti átjárást is lehetetlenné teszi. (Tudjuk, hogy a gyakorlatban ez azért nem jelent áthághatatlan akadályt.) A legkiugróbb példa a következő: ha valaki a "B" változatot tanuló 11. évfolyamos osztályból, iskolából átlép egy "A" változatot tanuló 12. évfolyamos osztályba vagy iskolába, akkor a középiskolai tanulmányai során nem fog hallani egy szót sem Babits, sem Kosztolányi műveiről.

Azt gondolom, hogy a nappali iskolák és a felnőttek számára készülő kerettantervek közötti ilyen mértékű eltérés mindenképpen elkerülendő, és mindent meg kell tenni azért, hogy a humán műveltség széles világát a felnőtt hallgatóink minél nagyobb perspektívából láthassák Azt hiszem, - talán a nem magyar szakos kollégákkal is egyetértésben - mindnyájan úgy gondoljuk, hogy inkább halljon valaki kétszer Babitsról és Kosztolányiról mint egyszer sem. A tananyag mennyiségi csökkentésének "áldozata" lett a nappali kerettantervben az európai reneszánsz irodalma, a magyar felvilágosodás alakjai (Kazinczy, Bessenyei). Ezek fájdalmas hiányok.

A felnőttoktatási kerettanterv alacsony óraszámokkal számol, emiatt a törzsanyag tartalmának az elvégzése is problémát jelenthet, ennek ellenére a törzsanyagok mellett kiegészítő, tájékoztató anyagok is megjelennek. Vagyis nem mondhatunk le arról, hogy a mi diákjaink és a tagozaton tanítók számára is biztosítsuk az érettségi tételeken túli gondolkodás lehetőségét.

A tananyag kiválasztása az irodalom végtelennek tetsző, hatalmas anyagából mindig önkényes, szubjektív. Hiszen mindig lehet vitatkozni azon, hogy melyik alkotónak melyik műve alkalmasabb a diákok előtti bemutatásra akár a világirodalom, akár a magyar irodalom gazdagságát akarjuk nekik feltárni. Ebből is következik, hogy amint azt az érettségi vizsga kapcsán igyekeztem éreztetni, a kiválasztott tananyagnak nem szabad kanonizálódnia.

A tananyag kiválasztása után lényeges eleme a tanterv összeállításának az anyag ésszerű beosztása. Az irodalom felnőttoktatási tanterve nem tér el a hagyományos, irodalomtörténet szemléletű, kronologikus beosztástól. Úgy véltem, hogy mind az általános iskolai, mind a szakiskolai, mind a középiskolai tananyag főrendező elvének ennek kell lennie. Nem azt jelenti persze, hogy nem tudnék elképzelni egy más rendszerű tananyag elrendezést, de a fentebb megemlített tényezők, véleményem szerint, nem teszik lehetővé egy lényegesen eltérő szerkezetű tanterv bevezetését.

Különös problémát jelentett az alapképzés 9-10. osztályának irodalom anyagának összeállítása (az alapfokú iskolák nappali kerettanterv tervezete nem is tartalmazott erre az osztályra (iskolatípusra) külön tananyagot). Az ebben az iskolatípusban megjelenő "célközönség" a 8 általános iskola elvégzése után nem kerül a középiskolába, de esetleg az alapképzés 9. és a 10. osztálya után mégis megjelenik ott. Vagyis olyan tartalmú és mennyiségű tananyaggal kell találkozniuk, amely nem ismétlése az előző éveknek, de nem is a középiskola ismereteit előlegezi meg. Mindez annál is fontosabb, mivel az ebbe az iskolatípusba talán a nem legjobb képességű diákok kerülnek, de talán később mégis középiskolában folytatják tanulmányaikat.

Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kerettanterv helyi alkalmazásához nélkülözhetetlenül szükségesek a kerettantervhez igazodó tankönyvek, szöveg- és feladatgyűjtemények, hogy most a korszerűbb taneszközökről, illetve hozzáférési lehetőségekről ne is szóljak. Különösképpen az andragógiában alkalmazott, alkalmazandó didaktikai módszerek tankönyvi megjelenítésére lenne igen nagy szükség. Úgy gondolom, hogy a felnőttoktatási kerettanterv elkészítése, elfogadtatása és bevezetése után a felnőttek számára kidolgozott taneszközök jelenthetnék a következő lépést. Ami természetesen nem visszalépést jelentene, annak ellenére, hogy néhány évvel korábban még használatos és hasznos eszközök voltak.

Köszönöm a figyelmet, köszönöm, hogy meghallgattak!

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.