2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Esély 2000 – konferencia

Bedő Éva :: Idegennyelv a felnőttoktatásban

2009. június 17.

Csaknem egy évvel ezelőtt, 1999 november 27-én a Fővárosi Szabó Ervin Gimnáziumban, részt vettem egy hasonló konferencián több kollégámmal együtt. A konferencián a szekciók javaslatai között az egyik első, amit megfogalmaztunk, a következő volt: "külön kerettanterveket kell kidolgozni az esti és levelező tagozat igényeit és jellegzetességeit, a tanulók életkori sajátosságait és tapasztalatai figyelembe véve." Bár minden kívánsága kollégáimnak ennyire gyorsan teljesülne, hiszen angolos kolléganőmmel Szilágyi Ildikóval - aki most nem tud itt lenni - elkészítettük az angol és német kerettantervnek első változatát. Ez eléggé úttörő vállalkozás volt a következők miatt.

Egyrészt, mint köztudott, az általános iskolákban eddig gyakorlatilag alig volt idegennyelv-oktatás, külön erre a célra kifejlesztett tanterv szintén nem volt. A taneszközökről már nem is beszélve.

Úttörő azért is, mert a középiskolában majdnem hagyományok nélkül, a semmire építkezve kellett mégis valamit felépítenünk. Hiszen aki talán tanult volna nyelveket, mert a nappali tagozatban végezte az általános iskolát, az is vagy orosz tanult - és erre nem tudtunk építeni -, vagy pedig eléggé régen tanult és az idegen nyelvtudás kopik sajnos a legjobban. A vállalkozás azért is nehéz volt, mert ma Magyarországon semmiféle törvényt át nem hágva, mindent betartva, az idegen nyelv tanulását az első, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a kilencedik és a tizedik évfolyamon lehet elkezdeni. Könnyen belátható tehát, hogy nagyon nehéz volt a helyzetünk, amikor meg kellett határozni, hogy milyen osztályokban kezdődő nyelvi modulokat állítunk elő a tantervekben.

Végül a következő megoldást javasoljuk: készítettünk egy öttől nyolcadik osztályig tartó modult kettőszáznegyven órára, készítettünk egy kilencedik, tizedik osztályra terjedő modult százhatvanöt órára kezdődnek, készítettünk egy kilenctől tizedik osztályig terjedő haladó modult, szintén százhatvanöt órára, egy érettségire felkészítő, tehát a tizenegyedik, tizenkettedik osztályban felhasználható modult úgyszintén százhatvanöt órára. Hogy miért kellett ezt megtennünk, hogy miért kellett a kilencedik, tizedik osztályban még szintre hozó külön modult készítenünk, arról a következőket szeretném elmondani: természetesen mindent közös munkánk eredményeként, tehát angolos kolléganőm Szilágyi Ildikó nevében is.

Akik az általános iskolai felnőttoktatásból kikerülve folytatták tanulmányaikat a felnőttek gimnáziumaiban, vagy még nem tanultak angol vagy német nyelvet, vagy pedig később néhány évig különböző tanfolyamokon munkaerőpiaci-képzések keretében tanultak. A legkülönbözőbb óraszámokban és taneszközökből, tudásuk így tehát heterogén. Akik már a nappali általános iskolában tanultak németül, jobb helyzetben vannak. De egyrészt nyelvtudásuk a tanulás többévi megszakítása után megkopott, másrészt a tantervi és taneszközbeli eltérések és bizonytalanságok nem tették lehetővé egységes szint elérését.

Így tehát a haladó kilencedik osztálybeli német tantervnek viszonylag hosszú, szintre hozó és rendszerező szakasszal kell elkezdődnie. A tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Egy dolgot azonban szem előtt kell tartani: a tizedik év végére mind a kezdő mind a haladó csoportnak el kell érni az ott meghatározott szintet, hogy az arra vállalkozók eredményesen készülhessenek fel az alapvizsgára, majd a gimnáziumban tovább tanulók tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamon az érettségire, illetve sikeresen használják és önállóan fejleszthessék nyelvtudásukat a választott szakterületen. A csoportok heterogenitása és a szintre hozó szakasz hosszának eltérése miatt a kilencedik és tizedik évfolyamok tantervét nem osztályokra hanem kettő szakaszra bontottuk. Az első rész a szintre hozó rendszerező szakasz végére teljesítendő követelményeket és az elvégzendő tananyagot tartalmazza, a második rész pedig a tizedik évfolyam végi szintet határozza meg, hiszen ennek a szintnek az elérése biztosítja az alapműveltségi vizsga realitását is.

Minthogy a tizedik évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv második szakasza értelemszerűen megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. A szintkülönbség megvalósításra azt javasoltuk, hogy azok számára, akik haladó tanterv szerint tanulnak és az érettségit adó iskolatípusban szeretnék folytatni tanulmányaikat, adjanak több önálló és egyéni tanulással elsajátítható anyagot, tananyagrészt. Így egyúttal megnő annak az esélye is, hogy legalább a haladó csoportokban tanulók számára az emelt szintű érettségi esetleg nem eléggé automatizált tudásuk miatt nem válik illuzórikussá.

A tizenkettedik év végi szintet az érettségi követelmények szabják meg. A tizenegyedik és tizenkettedig évfolyam óraszáma egységes tantárgyi modul, a két évfolyamon belül az óraszámok kis mértékben átcsoportosíthatók. Az ajánlott heti óraszám nagyobb átcsoportosítása azért nem ajánlott, mert a nyelv mint készségtárgy, folyamatos gyakorlást, felszínen tartást igényel, ezért nagyobb kihagyás az eredményességét veszélyeztetné. A tanterv tehát a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamot egységként kezeli. A megadott követelmények a központi kerettanterveken, és az Európa Tanács egész Európára érvényes, a magyar kerettantervben is irányadóként kezelt nyelvi szintmeghatározásokon alapulnak. Ezek értelmében a tizenkettedik év végi követelmények a középszintű érettségi szintjének felel meg. A legtehetségesebbek emelt szintű érettségijének akkor van realitása, ha egyrészt itt is átveszik a kiegészítő és tájékoztató anyagrészeket, másrészt a megadott multimédiás taneszközök gyakori önálló használatával a nyelvi készségei a szükséges mértékben automatizálódnak.

Most néhány szót szólnék arról, hogy az ötödik, nyolcadik osztályban az óraszám kettőszáznegyven óra. Miért nem tragikus? Az első pillantásra tragikus lenne. Ma Magyarországon a kisebb iskolákban, ahol a nyelvtanár ellátottság még mindig enyhén szólva hiányos, csak a törvény által kötelezővé tett heti két órában oktatnak idegen nyelvet, ezt mindenki tudja. Ez hetvennégy órát jelent egy évben, ami kettőszázkilencvenhat órát jelent összességében a felső tagozaton. A kettőszázkilencvenhat óra nagyobb nyári szünetekkel elaprózódva jelenik meg tíz-tizennégy éves tanulóknál. Ha ehhez mérten már egy tudatosabb felnőtt tanuló modul rendszerű oktatását nézzük kettőszáznegyven órában, akkor a helyzet nem reménytelen. Akkor nem, ha megvizsgáljuk azokat a jellemzőket, amelyek eltérnek a nappali tantervtől, mégpedig a következők: a javasolt módszerek és tevékenységi formák olyan értelemben térnek el a nappali módszerektől és tevékenységi formáktól, hogy fokozottan támaszkodunk idegen nyelv oktatásunkban is a fiatal felnőttek eddigi tapasztalataira, eddigi élményeire, ismereteire. A felnőttek tanterveiben különösen fontos a tovább építhetőség is és az önálló fejleszthetőség is. Ezért a nappali oktatásnál nagyobb mértékben javasolt a tanterv olyan tevékenységi formákat, amelyek az idegen nyelvtudás fejlesztését az iskolarendszerű oktatás lezárása után is lehetővé teszi. A fent felsoroltak következtében kiemelten foglalkozik a tanterv a nyelvtanulási technikák elsajátíttatásával, külön adunk olyan könyv javaslatot, például a Sowieso-t a németből, amelynek minden leckéje avval végződik, hogy most tanuljunk meg valamilyen nyelvelsajátítási technikát. Tehát tanuljuk meg, hogyan kell szótárazni, tanuljuk meg, hogyan kell képet leírni, stb. Ehhez a tankönyvhöz tanári kézikönyv is készült, amelyik teljesen részletesen útmutatót is ad a tanárnak erre vonatkozóan.

A tantervek szerkezete felépítése: a célok és feladatok után, amelyekről most röviden szóltam, a fejlesztési követelmények és tevékenységi formák következnek. A fentieknek megfelelően a nappali tantervekhez képest ezek a következőkkel egészülnek ki. Az általános iskolában ismert témákhoz önálló szógyűjtés tapasztalatok alapján, önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével, önálló szótárhasználat egyéni témareferenciák alapján, német idegen nyelv oktatásra készült újságok cikkeinek irányított olvasása, a gimnáziumban ez már önálló olvasása. A nyelvtanulási technikák irányított - a gimnáziumban önálló - alkalmazása. A gimnáziumban bővülnek ezek a tevékenységi formák a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Nyelvtanuló CD-romok használata, német tévéműsorok irányított feldolgozása, programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése. Mayer József ig. úr délelőtti előadásából kiderült, hogy a felmérések alapján a tanulók ezekkel az eszközökkel általában rendelkeznek, tehát megvalósulhat az, hogy tanulásuk során ezeket használni is fogják.

A tananyag - hasonlóan a nappali kerettantervekhez - három részből áll, témák, kommunikációs szándékok és fogalomkörök. Csoma tanár úr előadásában hallottuk, hogy a különböző gondolkodási műveletekre a legkülönbözőbb ismeretek elsajátíttatásán keresztül lehet megtanítani. Ez fokozottan érvényes az idegen nyelvek oktatására, hiszen a tevékenységi formákat az idegen nyelvekben a legkülönbözőbb témák feldolgozásakor lehet realizálni. Ezért tantervünkben a témák nem lineárisan, hanem felsorolásszerűen szerepelnek. Ugyanazokat a nyelvi fogalomköröket és ugyanazokat a kommunikációs szándékokat legalább öt-hat témához lehet rendelni, és ez fordítva is érvényes. A témákat törzsanyagra és kiegészítő anyagra osztottuk, illetőleg tájékoztató anyag is szerepel, így reményeink szerint sikerül majd megoldani a nyolcadik osztály utáni és a tizedik osztály utáni további iskolaválasztás segítését a következőképpen. Azok számára, akik a nyolcadik után gimnáziumban tanulnak majd tovább, javasoljuk az ötödik és nyolcadik osztályos kiegészítő és tájékoztató anyagok teljes elsajátítását, azok számára, akik a tizedik osztály után az érettségire kívánnak felkészülni, kötelezővé kellene tenni - javaslatunk szerint - a kilencedik és tizedik osztályban szerepeltetett kiegészítő és tájékoztató anyag megtanulását. A haladó kilencedik osztályi tanterv szintre hozó szakaszában értelemszerűen csak törzsanyag van, hiszen a szintre hozó tanterv a további kiegészítő anyagra, ennek oka, hogy a kijelölt nyelvtani fogalomkörök bizonyos szintű elsajátítása nélkül a kommunikáció egyszerűen idegen nyelvből nem jön létre. A megkülönböztetés itt csak azt jelenti, hogy különbséget teszünk az ismeret produktív illetve receptív szintje között. Például az úgynevezett receptív készségek kimunkálásában hallás utáni értés olvasás-értés elegendő bizonyos nyelvi fogalomkörök receptív ismerete is. Például a passzív, a produktív készségek - ilyen a beszéd és az írás - a kijelölt nyelvtan alkalmazási szintű elsajátítása nélkül nem fejleszthető.

A kommunikációs szándékok esetében ismét más a helyzet, itt a megjelölt kommunikációs szándékok megvalósítása elemi szinten nem állítja különösebb nehézségek elé a fiatal felnőtteket még az ötödik, nyolcadik osztályban sem. Ebben az életkorban ugyanis már mindenki belátja, - ötödikben esetleg nem, már tízéveseknél; nappali életkorban nemhogy például - köszönni kell, valamit megköszönni, információra is szükség van, jó kívánságok, véleménynyilvánítás, sajnálkozás, javaslat, utasítás a mindennapi kommunikáció alapjait képezi. A szintek és osztályok közötti különbség itt a kommunikációs szándék megvalósításának, kifejezésének a bonyolultságában, stílusában, összetettségében jelentkezik. Például ha azt mondom németül, hogy "wasser bitte" akkor már tökéletesen megvalósítottam azt a kommunikációs szándékot, hogy az ember egy pohár vizet szeretne kérni. Ez a klasszikus példa ugye, de az érettségizőktől már az is elvárható, hogy "Würden Sie so nett sein und mir ein Glass Wasser geben?", ami természetesen ugyanazt jelenti. A továbbhaladás feltételeit egyértelműen a négy nyelvi alapkészség elérendő szintjeként fogalmaztunk meg. Röviden, de a lehetőséghez mérten konkrétan.

Alapvető eltérés az augusztusban megjelent nappali tantervekhez képest, hogy mindenhol hangsúlyozzuk az anyanyelv közvetítő szerepét. A tolmácsolást, a hallott illetve olvasott idegen nyelvű szöveg magyar nyelvű összefoglalását, és végül az anyanyelvre fordítás szótár segítségével. Miért? Azért, mert meggyőződésünk szerint az idegen nyelvi közlések anyanyelvi tolmácsolása vagy összefoglalása olyan részkészség, amelyre az életben, a munka során igen gyakran szüksége lehet a nyelv használójának, amennyiben nem az úgynevezett nyelvi célországban, tehát Angliában, Németországban, Amerikában, hanem Magyarországon fog élni, és ennek véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben nagyobb a valószínűsége.

Végül a legnagyobb eltérésre a nappali tagozat tanterveihez képest az adott okot, hogy mi úgy éreztük, javasolnunk kell taneszközöket is. Ehhez megkérdeztük a gyakorló tanító tanárokat, a felnőttek iskoláiban tanító tanárokat, illetőleg kolléganőm, Szilágyi Ildikó (az angol tanterv összeállítója) évek óta ilyen középiskolában tanít. A javaslat oka a nyelvi tankönyv és taneszköz-piacon uralkodó anarchia. A taneszköz-bizottság csak a hazai kiadású könyveket minősíti, újabban már a segédeszközöket sem, megszűnt ez a lista. Az egyéb taneszközök és a rengeteg import nyelvkönyv közötti eligazodást semmi nem könnyíti meg, mi próbáljuk ezt megkönnyíteni. A taneszköz javaslat másik oka, hogy ezáltal is ki akarjuk hangsúlyozni, fel akartuk hívni a figyelmet azokra a taneszközökre, amelyek az önálló nyelvtanulás és a nyelvtanulás önálló tovább fejlesztéséhez szükséges készségek és tanulási technikák fejlesztését segíti.
Köszönöm a figyelmet.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.