2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Tanulás-tanítási módszerek fejlesztése

2. A projektvizsga sajátosságai

2009. június 17.

2. A projektvizsga sajátosságai

Iskolájának a vizsgaszabályzat alapján a sikeres érettségi érdekében 2-3 konzultációs lehetőséget kell biztosítania az Ön számára, tehát a projekt érdekében előre meghatározott időpontban folytatott olyan beszélgetést a tanár és Ön közt, amelyre meghatározott feladatok elvégzésével kell készülnie. Az iskola lehetőségei alapján ez háromnál több alkalom is lehet, akár heti kétórás érettségi előkészítőt is szervezhetnek. A projekt műfaját egyéni választása határozza meg.

A sikeres projektérettségi nélkülözhetetlen része a feladatok ütemezése, részekre bontása, a határidők kitűzése. Az ütemezés legfontosabb pontjait rögzítenie kell, történhet hálóterv, illetve munkanapló formájában is. A projektmunka bizonyos esetekben jelentős technikai hátteret, jó anyagi forrásokat feltételez, a tervezés során ezt a szempontot is gondolja végig!

Az összegyűlt számtalan dokumentumot, feljegyzést, képet, térképet összegyűjtve sorba kell rendeznie anyagait.

A projektkészítési folyamat értékelési szempontjai címszó alatt olvashat azokról a szempontokról, elvárásokról, melyeknek eleget kell majd tennie. A projektvizsgára készülés sajátos készségfejlesztő jellege mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy nem csupán a kész produkcióra, az eredményre koncentrál, hanem a projekt létrehozásának folyamatára is. Felkészítő tanára tehát nyomon követi tevékenységét a tervezéstől a főbb folyamatok megvalósításáig. A projektvizsga önálló munkát igényel, de előfordulhat, hogy pedagógusának kell megterveznie a különböző személyes találkozókat vagy intézménylátogatásokat. Ne feledje, miközben tanára segíti munkáját, egyben értékeli is azt!

Ha a kész munka értékelési szempontjaival már a tervezés időszakában megismerkedik, nem érheti meglepetés az értékelés olvasásakor.

2.1. Részben szabad témaválasztás

Az Oktatási Minisztérium határozza meg a válaszható témák körét. Ezt az érintett vizsgaidőszak előtt, a hivatalos vizsgára való jelentkezési időpontnál 3-5 hónappal korábban hozzáférhetővé teszik a honlapukon (http://www.om.hu/">www.om.hu).

Feladat:

  • Ismerkedjen meg a korábbi időszakok témáival!
  • Keressen a korábbi időszakok témái közt olyat, melyet szívesen választana! Döntését indokolja!

A minisztérium által megadott három témából egyet kell kiválasztania. Mindhárom téma további két választási lehetőséget tartalmaz, amelyből csak az egyiket kell projektformában kidolgoznia. A témák mellett rövid ajánlást és műfaji javaslatot is olvashat, ezeket érdemes a témaválasztás alkalmával megfontolnia.

Feladat:

  • A 2005. őszi vizsgaidőszakban az egyik téma bemutatásánál a következő olvasható: „A téma elsősorban azoknak a jelölteknek javasolható, akik különösen érzékenyek társadalmi egyenlőtlenségek iránt, és akik az interjúk, kérdőívek, tényfeltáró riportok iránt érdeklődnek, valamint fejlett empátiával is rendelkeznek. A feladat megoldását nagymértékben elősegítheti, ha a vizsgázó jó kapcsolatokkal rendelkezik egy ilyen tevékenységet folytató civilszervezettel.” Gondolja végig, mennyire illik Önre ez a javaslat!
  • „A második téma kreatív ötletekre, sokféle műfaj kipróbálására ad lehetőséget. Reklámfilm vagy forgatókönyvírás készítését azoknak ajánljuk, akiknek van már ilyen irányú tapasztalatuk.” Tárja fel, milyen az iskolája tárgyi feltételrendszere riport készítéséhez, filmforgatásához!

Fontos! Témaválasztásának indoklását, az adott projektkészítés okait, motivációit rögzítse munkanaplójában! Ennek meglétét ugyanis pontozással is értékelik!

2.2. Konzultációk

A projektkészítéshez a projektvezető a tanárától segítséget kap a konzultációkon. De ne feledje: az ezeken való részvétel nemcsak joga, hanem kötelessége is! Amennyiben nem vesz részt a konzultációkon, vagy megjelenik, de felkészületlenül, már szóbeli vizsgát sem tehet.

A továbbiakban három konzultációs lehetőséget feltételezve mutatjuk be a feladatait. Ha több lehetősége van tanárával megvitatni munkája haladását, akkor természetesen egy-egy alkalommal jóval kevesebb feladatot kell megoldania.


a) Az első konzultáció feladatai

Feltételezve, hogy az első hivatalos konzultáció előtt a vizsgaidőszakra kijelölt témákat és az általános elvárásokat ismertették Önnel, már felkészülve kell érkeznie az első alkalomra is: ekkor értékelik a témaválasztást és az Ön által megfogalmazott hipotézist. A tanárával, és amennyiben osztálytársakkal vagy más vizsgázókkal együtt van jelen a konzultáción, velük is tisztázzák közösen, hogy feladatválasztása megfelel-e lehetőségeinek (például: lakóhelyi adottságok, információszerzési lehetőségek, pénzügyi feltételek, iskolai technikai háttér).

Tanára kijelöli a továbbhaladás főbb feladatait, ami várhatóan a következőkből áll:

  • anyaggyűjtés, a témával foglalkozó szakirodalom összeállítása;
  • a projekt elkészítéséhez szükséges jogszabályok felsorolása, megismerése;
  • a projekthez kapcsolódó speciális információhordozók (például: plakát, CD, honlap stb.) összegyűjtése;
  • tervezet, illetve hálóterv készítése a munka ütemezésére;
  • a lehetséges interjúalanyok, szereplők kiválasztása;
  • a kérdőív készítésének vagy egyéb közvéleménykutatási módszerek alkalmazhatóságának általános feltételei, és az Ön konkrét helyzetéből adódó jellemzői;
  • annak mérlegelése, hogy fényképezésre, filmfelvételre, digitalizálásra milyen lehetőségei vannak, és ezek használatára mennyire van szüksége, ehhez milyen szabályokat kell figyelembe vennie.

A következő konzultációig már munkanaplót kell vezetnie. Ha tényleg csak 3 konzultáció áll rendelkezésre, akkor az első változat (részfejezet), illetve részanyagok elkészítésére már most határidőt fog kapni. Érdemes ekkorra kitalálnia a projektmunka címét, természetesen végleges megfogalmazásra csak a munka befejezésének időszakában kerül sor.

Feladat:

  • Ne felejtse el megkérdezni és feljegyezni a következő konzultáció időpontját!
  • Kérdezze meg projektvezető tanárától, ha nagyon elakad a munkájában, felkeresheti-e soron kívül, esetleg telefonon kérhet-e segítséget!
Sorszám Időpont A megbeszélt munkafázis leírása Javaslatok a téma további feldolgozásához Diák aláírása Tanár aláírása


         

A konzultációról jegyzőkönyv készül, amelyet vagy a tanár vezet, vagy Ön. Amennyiben ez az Ön feladata, akkor a fenti táblázatos formát javasoljuk.


b) A második konzultáció

Tanára ellenőrzi az előző alkalommal megbeszélt feladatok teljesítését. Megvitatják az elkészített anyag tartalmi és formai erényeit, illetve hibáit. Nem elvárás, de a helyzetet megkönnyíti, ha számítógépet használ a szövegszerkesztéshez, ebben az esetben a módosítanivalók esetleg magas száma sem olyan elkeserítő.

Feladat:

  • A konzultáció előtt igyekezzen reálisan felmérni a rendelkezésére álló idő- és energiakeretet, a többi tárgyból Önre háruló feladatokat! Gondolja át, hogy a hátralévő rövid időben ténylegesen mit tud még elvégezni! A konzultáción módja lesz rá, hogy a tanárával közösen az addig elkészített munkái alapján tekintsék át az ütem- illetve hálóterv megvalósulásának mértékét, és szükség esetén megegyezzenek a módosításban.
  • Ismételten ne felejtse el megkérdezni és feljegyezni a következő konzultáció időpontját és az elvégzendő feladatokat!
  • A konzultáción történteket rögzítse a jegyzőkönyvben is!


c) A harmadik konzultáció feladatai

Feladat:

  • A konzultációra készülve gondolja végig, milyen problémái vannak, mert most utoljára még segítséget kaphat a munka végső formába öntéséhez!

Az utolsó konzultációra várhatóan a végső leadási határidő előtt két-három héttel kerül sor. Bizonyára felhívják a figyelmét a munka leadásának pontos határidejére (az írásbeli érettségik megkezdése előtt), és arra, hogy az időpont módosítására nincs lehetősége, különben pótérettségiznie kell. A találkozó legfontosabb feladata az Ön által bemutatott anyagok értékelése, a korrigálás módja, iránya, a hiányosságok pótlása.

Feladat:

  • Kérdezzen rá, milyen formában javasolják alkotása benyújtását, milyen formai jegyekre figyeljen!

2.3. Szabad műfajválasztás

Döntése alapján projektje lehet hagyományos írásbeli mű, kérdőíves feldolgozás, riport, interjú; vázlat vagy modell, a téma iskolai rendezvényre való előkészítése, megjelentetése, honlapkészítés, számítógépes animáció, audiovizuális produktum, tematikus faliújság-sorozat, önálló kiadvány az iskolaújság, iskolarádió, iskolatelevízió számára, közéleti diákrendezvény megszervezése, iskolán kívüli közéleti akció megszervezése, illetve az abban való aktív, dokumentálható részvétel. A fenti műfajokat három nagy csoportba sorolták, és műfajcsoportonként készítették el a javítási útmutatót:

  • írásos dolgozat típusú projekt,
  • képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt,
  • szervezésen alapuló projekt.

Feladat:

  • A felsorolt projektlehetőségeket helyezze el a műfajcsoportokban! Néhány műfaj két kategóriába is besorolható. Ezekben az esetekben indokolja döntését!
  • Ismerje meg a műfajcsoportok értékelési szempontjait!
  • Mondjon egy Ön által ismert példát a megadott műfajokban készült alkotásokra!

2.4. Portfólió

A kész projekt mellékleteként a portfóliójában mutathatja be a készítés folyamatához kapcsolódó anyagait, jegyzeteit, részfejezeteit, a dolgozat készítése közben keletkezett mindenféle produktumot: terveket, vázlatokat, kérdőíveket. Ezzel nemcsak hitelesíti a projektkészítés folyamatát, de kreativitását, ötletességét, kitartását, problémamegoldó képességét is igazolhatja. Érdemes összesítést készítenie a portfólióban szereplő anyagokról egy rövid, leltárszerű felsorolásban.

Portfólió tartalomjegyzéke1

  1. Az interneten talált cikkek listája, a megadott kulcsszavak
  2. … cikk vázlata
  3. … cikk vázlata
  4. … bizottsági elnökkel készült interjú jegyzete
  5. Fel nem használt fotók M. S.-ről
  6. … cikk vázlata
  7. … cikk vázlata
  8. A K. T.-vel készült interjú jegyzete
  9. Fel nem használt fotók K. T.-ről
  10. A tanárom által korrigált részfejezet
  11. Fel nem használt fotók a városról
  12. A város térképe
  13. Önkormányzati híradó eredetiben
  14. A Dunántúli Naplóban az önkormányzat beruházásáról megjelent cikkek fénymásolatai
  15. A Szentlőrinci Tv 2005. …-i adásának bemutatása
  16. Vázlat az önkormányzati törvényről
  17. Vázlat az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
B. E. Szentlőrinc

2.5. Egyéni kutatómunka

Projektkészítés során az Önnel szemben megfogalmazott egyik elvárás, hogy valamilyen egyéni kutatómunka is kapcsolódjon hozzá. Ez végtelenül sokféle lehet, most a könnyebben megvalósítható típusokról olvashat.

a) Interjú

Projektérettségi készülhet interjúírásos formában, vagy audiovizuális produktumként.

Az interjú a társadalomtudományi kutatás vizsgálati módszerei közé tartozik. Az azonos szóhasználat ellenére alapvetően eltér a kutatási célú interjú a rádió- és tévériporterek által készítettektől. Az utóbbiak elkészítése előtt ismereteket, információkat (életrajz, kitüntetése, munkásság, például: mikor jelent meg lemeze) gyűjtenek a riportalanyról, és csak a célközönség számára érdekes témákat járják körül.

Feladat:

  • Van kedvenc riportere? Milyen tulajdonságai tetszenek?
  • Milyen témájú riportot, kivel készült beszélgetést hallott mostanában?

A társadalomtudományi kutatásban az interjú feladata más. Annál hatásosabb az alkalmazott módszer, minél inkább háttérben tud maradni maga a kutató, és minél jobban hagyja alanyát kibontakozni.

A társadalomtudomány általában négy fajta interjútípust különböztet meg: a célzott, az élettörténeti, a mély-, és a narratív interjút. A célzott interjúk esetében csak valamilyen lényeges probléma megvitatására kerül sor. Az élettörténeti interjú során az alanyt élete elmesélésére kérik, például a születésétől a jelen állapotig. Külön figyelmet kell fordítani az egyéni sorsfordító eseményekre. Az élettörténeti interjú kisebb csoportok vizsgálatakor is remekül alkalmazható. Ennél az interjú-fajtánál alkalom nyílhat azonnali visszakérdezésre, pontosításra. A mély- és a narratív interjúk elkészítése, feldolgozása nehezebb, alapos társadalomtörténeti és pszichológiai ismereteket kíván, így semmiképpen sem ajánlott első középiskolai kutatás elvégzéseként.

Fontos! Mielőtt interjú készítésébe fogna, tisztáznia kell, milyen előírásokat, etikai normákat kell betartania!

A beszélgetéseket általában papíron, az interjú végén rögzítik, de javasolható, hogy közben is jegyzeteljen. Amennyiben interjúja lejegyzetelése nem szó szerint történik, szókincsében, stílusában is törekednie kell az interjúalany által elmondottak rögzítésére, természetesen a tartalmi hűség mellett. Ezt a jegyzetet ne felejtse ki a portfólióból! Ha a riportalany hozzájárul a diktafon használatához, azzal is lehet dolgozni. Ha az interjúalany nem járul hozzá neve közzétételéhez, legjobb megoldás a vezetékneve kezdőbetűjével és a keresztnevével jelölni személyét.

Feladat:

  • Töltse ki a táblázatot a cél, a téma, az előzetes felkészülés és a riporteri magatartás összehasonlításával!
Interjú Média számára készített interjúk Interjú mint társadalomtudományi kutatási módszer
Célja    
Témája    
Előzetes felkészülés    
Interjúkészítői magatartás    
  • Keressen példát folyóiratokból az interjúra! Mennyire valósultak meg a fenti jellemző jegyek?
  • Készítsen élettörténeti interjút valamelyik családtagjával!
  • Melyek a sikeres interjúkészítéshez szükséges személyiségjegyek egy tudományos kutatás esetén?

b) Kérdőívvel történő vizsgálat

A társadalomtudományok kutatásmódszertanát alapvetően két nagy részre oszthatjuk; a kvantitatív (mennyiségi) és a kvalitatív (minőségi) módszerekre.

Az elsőként említett gyűjtőkategóriába tartozik a kérdőívvel történő vizsgálat, más néven Survey-módszer, amit leginkább az írásos típusú projektérettségi készítői tudnak sikerrel alkalmazni. Nagyon sok olyan terület van, ahol a kérdőívezés a lehető legjobb választás. Többek közt akkor célszerű e módszer mellett döntenie, ha viszonylag nagy mintán kell vizsgálatot végeznie, azaz sok embertől szeretne választ kapni kérdéseire. A válaszokat könnyű feldolgozni, mert jól összevethetők egymással, és az adatok könnyen számszerűsíthetők. Előnye, hogy viszonylag olcsó, illetve gyorsan lebonyolítható.

A kérdőívvel összegyűjtött anyag esetleg felszínes lehet, hiszen ugyanazon sémába szorítjuk be minden válaszadó gondolkodását: belekényszerítjük egy általunk kreált gondolkodási, szóhasználati rendszerbe.

Fontos! Kötelező a személyiségjogok tiszteletben tartása! Csak akkor lehet hivatkozni valakinek a véleményére, ha ehhez az illető bizonyítottan hozzájárult. Anonim kérdőívek esetében a névtelenséget minden esetben biztosítani kell! Nem tehetünk fel olyan kérdést, nem kérhetünk olyan adatot, mely alkalmas a megkérdezett azonosítására!


A kérdőív készítésének főbb lépései

A kérdőíves felmérés lényege, hogy mennyiségi adatokra van szükségünk, azaz a válaszok mérhetővé tételére. Ehhez elengedhetetlen az általunk feltett kérdés felbontása olyan mutatókra, jellemzőkre, amelyekről feltételezhetjük, hogy rámutatnak a vizsgálni kívánt jelenségre. Ezeket nevezik indikátoroknak. A jellemzők témák szerinti csoportba sorolása után következhet a pontos kérdések megfogalmazása, és ha szükséges, a válaszlehetőségek felsorolása.

Az egyik legfontosabb feladat, hogy egyértelmű, pontos, és a legalacsonyabb iskolai végzettségű válaszadó által is jól érthető kérdéseket tegyen fel. Akár önkitöltős a kérdőív, (a válaszolónak egyedül kell megbirkózni a megértéssel), akár telefonon vagy személyesen tesszük fel a kérdéseket (hallás után nehezebb a megértés), a kérdés megfogalmazása alapvetően meghatározza a kutatás színvonalát, eredményességét. A kérdéssel tilos befolyásolni a válaszadót, sugallni az elvárt feleletet!

Kérdezhetünk zárt kérdéssel, ha válaszlehetőségeket kínálunk fel, melyek közül egyet vagy többet is megjelölhet a megkérdezett. Egyetlen választ csak akkor várhatunk el, ha egymást teljesen kizáró válaszlehetőségeket (attribútumokat) hoztunk létre, melyekben mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. A zárt kérdések egyik előnye, hogy nem kívánnak sok gondolkozást, így nagyobb valószínűséggel fog válaszolni a megkérdezett. Mindemellett az ilyen kérdésekből álló kérdőívet könnyű kódolni és feldolgozni.

A nyitott kérdéseknél nem kínálunk válaszokat, így árnyaltabb képet kaphatunk, mint a zárt kérdésekkel. Ennek a kérdéstípusnak ugyanaz az előnye, ami a hátránya: nehezen kódolható, több utómunkálatot igényel. A nyitott kérdéseknél viszont kisebb az akaratlan befolyásolás lehetősége.

Feladat:

  • Töltse ki az ábrát!

  • A kérdések típusai, előnyök, hátrányok

    Zárt kérdés Nyitott kérdés

    ....................................................................

    ....................................................................

    ....................................................................

    ....................................................................

    ....................................................................

    ....................................................................

Miután minden kérdést megfogalmazott, a sorrend meghatározása következik. A legfontosabb szempont, hogy az általános, vagy mások véleményére utaló kérdésekkel kezdje, és fokozatosan haladjon a személyesebb jellegűek felé. Tartsa tiszteletben, ha a megkérdezett valamelyikre nem kíván válaszolni.

Minden kérdőív vagy a legelején, vagy a legvégén tartalmaz egy demográfiai adatokat tartalmazó részt. Azokat a jellemzőket gyűjtheti itt össze, amelyek valószínűleg befolyásolják a kutatandó témával kapcsolatos véleményeket. Itt általában a nemre, az életkorra, lakóhelyre, családra, iskolai végzettségre stb. kérdezhet rá.

A reprezentatív kutatás nem középiskolásoknak való feladat, de a mintavétel kiválasztási szempontjának meghatározása jogos elvárás Önnel szemben is.

Feladat:

  • Állítsa helyes sorrendbe a következőket!


A kérdőíves kutatási módszer lépései

Zárótanulmány elkészítése
Demográfiai adatok meghatározása
Adatrögzítés
Kérdőív pontosítása
Mintavétel kiválasztási szempontjának meghatározása
Célmeghatározás
Indikátorok (mutatók, jelzők) keresése
Indikátorok csoportosítása
Cél pontosítása
Kérdések megfogalmazása
Kérdőív kitöltése néhány fővel
Lekérdezés
A kapott eredmények feldolgozása

c) Művészi jellegű vagy szervezési feladatok

Egyéni kutatásnak számít ebben a vonatkozásban az Ön által készített fotó, film, vagy szervező-munka; bemutatásukról az adott műfaji csoportok leírásánál olvashat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.