2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2006 április

Érettségi és felvételi 2005

2009. június 17.

Az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára az új kétszintű érettségi oktatáspolitikai jelentőségének bemutatásán túl arra vállalkozik, hogy összegezze a 2005. évi érettségi vizsgák tapasztalatait. Ezek szerint az új érettségi jól vizsgázott, alaptalannak bizonyultak a kudarcát előrevetítő álláspontok, előzetes félelmek. Az eredmények tükrében azokat a véleményeket is cáfolja, amelyek szerint az új érettségi túlságosan könnyű lett volna, s mint ilyen nem felel meg a tanulók tudásának, kompetenciáinak mérésére. Szerinte az emelt szintű érettségi is beváltotta a szakértők és az oktatáspolitika reményeit, mivel alkalmas arra, hogy jól differenciáljon a jó képességű tanulók között, akik a középiskolai követelményekhez igazodó érettségi vizsga teljesítésével bekerülhetnek a felsőoktatásba.

Sipos János

Érettségi és felvételi 2005

Ismeret-központúság vagy képességfejlesztés?

2005 őszén az országot járva megkérdeztem a pedagógusoktól (összesen mintegy 3000 főtől), hogy a magyar közoktatásban 1998 és 2005 között történt-e elmozdulás az ismeretközpontú oktatástól a készség- és képességfejlesztő oktatás felé. A 200-300 fős konferenciákon többnyire csak egy-két pedagógus válaszolt igennel, de előfordult, hogy senki sem. Egyedül az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláinak és kollégiumainak szokásos évnyitó konferenciáján (2005 szeptemberében) mondta nyolc pedagógus, hogy jelentős változás történt ezen a téren. Az említett iskolákba ugyanis – kétszeres normatív támogatás mellett – hátrányos helyzetű, kistelepülésekről érkező diákokat is befogadtak, olyanokat, akiket korábban csak elvétve vettek fel. A program első két évében több iskola ki akart szállni, mondván, ezekkel a gyerekekkel nem lehet jó eredményeket elérni. (Hat évvel ezelőtt a felsőoktatási felvételi vizsgákon és a különböző tanulmányi versenyeken legjobb helyezéseket elért iskolák közül választottak ki megyénként többnyire egy-egy intézményt az Arany János Programba.) Azután eltelt öt év, és időnként keservesen nehéz munkával, új pedagógiai eljárások, tartalmi elemek – pl. tanulásmódszertan, önismeret, kommunikáció – bevezetésével egészen kiváló eredményeket értek el. Bízom abban, hogy az említett pedagógusok azokkal a gyerekekkel is másképpen foglalkoznak már, akik nem az Arany János Program keretében tanulnak, és a program hatása az egész magyar közoktatásban megjelenik.

De mi lehet az oka az évtizedes változatlanságnak? A felsőoktatás által megszabott kimeneti követelmények, amelyek miatt hihetetlen mennyiségű – ráadásul időnként a középiskolai tananyagon is messze túlnyúló – lexikális ismeret elsajátíttatása nehezedett a közoktatásra, változatlanok maradtak. Így hiába dolgozták ki 1995-ben a Nemzeti alaptantervet, majd újították meg 2003-ban, hiába készült előbb kötelező, majd választható kerettanterv, intézményi szintű pedagógiai program, választható, majd kötelező minőségbiztosítás, a pedagógus bemegy az órára, becsukja maga mögött az ajtót, és ettől kezdve az történik, amit ő akar. Mi kell ahhoz, hogy a pedagógusok mást tegyenek? Szemlélet, akarat, hozzáértés és pénz.

Őszintén hiszem, hogy néhány éven belül minden korábbinál nagyobb mértékű változást eredményeznek a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kidolgozott és 2005 szeptemberétől a 12 TIOK (Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központ) révén már 100 iskolában és 12 óvodában tesztelt oktatási programcsomagok, amelyek végleges változata 2006 szeptemberétől mindenki számára hozzáférhetővé válik a Sulinet Digitális Tudásbázison keresztül. Bízom abban is, hogy az évtizedes előkészületek után, 2005-ben bevezetett új érettségi követelmények, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a készség- és képességfejlesztésre, szintén elősegítik a kívánatos változásokat.

Az új, kétszintű érettségi

Az új érettséginek nem a kétszintűség a legfontosabb újdonsága, hiszen több tárgyból gyakorlatilag eddig is két szinten zajlott az érettségi vizsga. 1992 óta közös érettségi/felvételi volt matematikából, biológiából, fizikából, kémiából, angol, német és francia nyelvből, továbbá az érettségi mellett egységes felvételi írásbeli zajlott magyarból, történelemből, földrajzból, közgazdaságtanból, olasz, orosz és spanyol nyelvből. Újdonság viszont, hogy 2005-től valamennyi tárgyból mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolában a nappali, az esti és a levelező tagozaton is egységesek az érettségi követelmények. A másik újdonság, hogy az érettségi követelményei minden korábbinál nagyobb mértékben standardizáltak: majdnem minden tárgyból van írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli központi feladatsor alapján zajlik, a dolgozatokat központi útmutató alapján javítják, illetve a szóbeli vizsgáztatás is központilag kiadott értékelési szempontok alapján zajlik. A követelmények nyilvánosak, jogszabályban rögzítettek.

Az új érettségit, az új típusú követelményeket a diákok, a szülők és a pedagógusok egyaránt pozitívan igazolták vissza. Az érettségi vizsga presztízse – elsősorban a felvételi vizsgát kiváltó szerepe révén – hosszú évtizedek után végre nőtt, és ezen a tényen a 2005. májusi tétellopás sem változtatott. Az oktatási minisztérium felülvizsgálta és számos ponton átalakította az új érettségi logisztikai rendszerét, növelve a tételek titkosságának biztonságát. A tételek előállításától a tárolásig olyan változtatásokra került sor, amelyek jelentős biztonsági garanciákat építettek a logisztikai rendszerbe. A változtatás lényege többek között, hogy az írásbeli vizsgáig a továbbiakban nem az iskolaigazgatók, hanem – a választásoknál megszokott biztonsági körülmények között – a körzetközponti jegyzők őrzik a tételeket, az iskolában pedig a vizsga előtt háromtagú bizottság jelenlétében kell felbontani a borítékokat.

A 2005. májusi–júniusi érettségi vizsgák szakmai tapasztalatai

Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy 2005 első félévében alaptalan vélemények, aggodalmak sokasága jelent meg a médiában és a szélesebb szakmai nyilvánosságban, előrevetítve az új érettségi vizsga szakmai kudarcát. A leggyakrabban hallható, olvasható állítások közül néhány:

„Tömegesen fognak megbukni az érettségin.”
„A diákok nincsenek felkészítve az új követelményekre.”
„Az érettségi feladatsorokat előzetesen nem mérték be, nem próbálták ki.”
„Nem éri meg a jóknak sem emelt szinten vizsgázni.”
„Tömegével fellebbeztek a tanulók az írásbeli dolgozatok javításai miatt.”
„Igénytelen követelményeivel nevetségesen könnyű volt az érettségi.”
„A felvételin labdába sem rúghatnak az új érettségizők.”

A 2004. májusi próbaérettségi tapasztalatai alapján többen azt jósolták – felesleges félelmet keltve a médián keresztül –, hogy a diákok tömegével fognak megbukni az érettségin. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy fele annyi bukás történt, mint korábban. Sokak véleményével ellentétben túlságosan könnyűnek sem bizonyult az érettségi, hiszen az előző évekhez képest csak egy-két tizeddel lettek magasabbak az átlagok. 2001–2003 között az érettségi eredmények országos átlaga – enyhe növekedő tendencia mellett – 3,5 volt, míg 2005-ben 3,66 (1. táblázat).

1. táblázat • Az érettségi vizsgák átlageredménye három tantárgyból
Tantárgy 2001–2003. évek átlaga 2005
Magyar nyelv és irodalom 3,40 3,53
Történelem 3,50 3,75
Matematika 3,17 3,38

Az érettségi nem lett sem könnyebb, sem nehezebb, csak másmilyen. Kevesebb lexikális ismeretet követelt, ugyanakkor megjelent a készségek, képességek fejlettségének mérése is. A feladatok például szinte mindegyik vizsgatárgy esetében mérik az önálló tanulást meghatározó szövegértési képességet is.1

Különösen tanulságos a történelem tantárgyban bekövetkezett változás (1. ábra). Érdemes megfigyelni az érettségi osztályzatok eloszlását.

1. ábra • Az érdemjegyek megoszlása történelemből

Forrás: OKÉV-adatbázis

Az elmúlt évek történelemérettségi vizsgáin országos összesítésben a kettes és az ötös osztályzatok száma volt a legtöbb. Az érettségin kapott osztályzatok tehát csekély mértékben fejezték ki a tanulók tényleges tudását. A 2005-ös érettségin azonban a tanulók többsége hármas és négyes érdemjegyet kapott. A teljesítmények százalékos eloszlása is a normáleloszláshoz hasonlít (2. ábra). Igaz, 40 százaléknál, 60 százaléknál és 80 százaléknál egy kicsit kiemelkedik a görbe mind történelemből, mind a többi vizsgatárgyból. Ennek oka, hogy a felsorolt értékeknél vannak az érettségi osztályzatok határai,2 azaz az eredményeket ezen a ponton kezdi némileg befolyásolni a szóbeli vizsga értékelésében tetten érhető szubjektivitás. Pedig a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges szerzett pontok megállapítása az osztályzatnál sokkal finomabb skálájú százalékos teljesítmény alapján történik, 5 százalékonként jár eggyel több pont. Amint ez tudatosul a pedagógusok többségében, várhatóan a görbe is sokkal jobban „kisimul”.

2. ábra • Az összes középszintű érettségi vizsga eredménye történelemből 2005-ben (%)

Forrás: OKÉV-adatbázis

A jegyek korábbi eloszlásában nincs semmi meglepő, eddig azonban senki sem elemezte mélyrehatóan az érettségi vizsgák országos átlaga mögött húzódó tendenciákat, így a szakmai közvélemény előtt sem ismert ez a jelenség.

Érdemes egy pillantást vetni arra például, hogyan zajlott eddig a történelemérettségi. Csak szóbeli vizsga volt, helyi követelmények alapján. Két történelemtanár követelmény- és értékelési rendszere egy iskolán belül is gyakran különbözött. Történelemből volt a legkönnyebb megbukni, hiszen csak szóbeli vizsga volt, és a diák hiába tanult meg 25 tételből 23-at kiválóan, ha kihúzta a 24. tételt, majd póttételként a 25.-et, már csak az őszi javítóvizsgában reménykedhetett. 2005-ben viszont hetedrészére csökkent a bukások száma történelemből, hiszen az írásbeli vizsgán a készségek, képességek és az ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintjét is mérték, nemcsak az adott napon mozgósítható lexikális ismeretek mennyiségét. Aki elég jól megírja az írásbelit, az már nehezen kap elégtelent végső osztályzatként.

2. táblázat • Tantárgyankénti érettségi átlagok (2005-ben végzett tanulók)
Tantárgyak 1 2 3 4 5 Átlag
Angol 194 7 065 10 624 10 450 21 077 3,91
Német 104 3 579 8 818 7 830 13 414 3,91
Fizika 16 1 013 2 364 2 759 3 047 3,85
Kémia 8 572 993 820 1347 3,78
Biológia 8 459 4 317 7 087 4 278 3,94
Informatika 96 3 181 5 958 5 264 2 824 3,44

Jellemzően az idegen nyelvből születtek a legjobb eredmények, amit több tényező is magyaráz. Egyrészt az elmúlt években a fiatalok is felismerték a nyelvtudás fontosságát, másrészt a nyelvvizsgákért többletpont jár a felsőfokú továbbtanuláskor.

A jelzett vizsgatárgyakban elért eredmények összehasonlításának nincs sok értelme, mert tárgyanként eltérő számú végzős – a diákok legfeljebb 20 százaléka – érettségizik belőlük, és nincs információnk arról, hogy a vizsgázók között milyen arányt képviselnek az adott tantárgy legjobbjai.

2005-ben először vált lehetővé – és ez a következő években is így marad –, hogy aki informatikából akár középszinten, akár emelt szinten ötösre érettségizik, a regisztrációs díj befizetésével – új vizsga nélkül – kiválthatja az ECDL-bizonyítványt. 2005-ben 2824-en (a régebben is érettségizett fiatalokkal együtt 3074-en) élhettek ezzel a lehetőséggel.

Az emelt szintű írásbeli eredményekkel kapcsolatban – a korábbi felvételiknél megszokott arányban – a vizsgázók 10 százaléka nyújtott be észrevételt. A felvételit is kiváltó középszintű érettségi írásbeli dolgozatokra iskolánként mindössze egy-két észrevétel érkezett.

Megérte emelt szinten vizsgázni

Minden előzetes hangulatkeltés ellenére a jó tanulóknak megérte, hogy emelt szinten vizsgáztak: az egyes tárgyakban a vizsgázók 70-80 százalékának a teljesítménye elérte az ötös osztályzatot.

2005-től kezdve a nyelvvizsga megszerzéséért nem kell nyelvvizsgaközpontokban pénzért vizsgázni, hiszen a középiskolában kötelesek felkészíteni a tanulót a kötelező érettségi tantárgyakból – csoportlétszámtól függetlenül, akár három diákot is – az emelt szintű érettségire, és a diák ingyen érettségizhet emelt szinten. Ha az emelt szintű vizsga legalább 60 százalékosra sikerül idegen nyelvből, akkor az érettségi eredménye automatikusan és ingyenesen középfokú – nemzetiségi és két tannyelvű iskolákban felsőfokú – nyelvvizsgát ad! (2005-ben angol nyelvből az emelt szinten érettségizők 71 százalékának, németből 80 százalékának a teljesítménye C típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát ért. Kétségtelen, hogy a most emelt szinten vizsgázók többsége valószínűleg már előzetesen letette a nyelvvizsgát.) Tehát a jól felkészült diákok az állami vizsgarendszer keretein belül ingyenesen juthatnak középfokú nyelvtudást igazoló dokumentumhoz.

A kiváló eredmények alapján hiba lenne azonban arra a következtetésre jutni, hogy mindenkinek érdemes emelt szinten érettségiznie. Ne feledjük, 2005 májusában egy-egy tárgyból a korosztálynak mindössze 3-5 százaléka vizsgázott emelt szinten (3. táblázat)!

3. táblázat • Az emelt szinten legalább 60 százalékot (legalább 24 + 7 = 31 felvételi pontot) elért diákok aránya
Tantárgy Az összesből ötös osztályzatot kapott (%)
Magyar nyelv és irodalom 3010 52,2
Történelem 5369 78,5
Matematika 3382 84,9
Angol nyelv 3139 70,9
Német nyelv 1470 80,3
Biológia 3081 74,6
Fizika 909 79,3
Kémia 855 76,5
Informatika 680 61,9
Földrajz 216 84,3
Az emelt szintű vizsgát ténylegesen teljesítő diákok

Egyesek előzetes véleményével ellentétben az emelt szintű vizsgát ténylegesen teljesítők között a középiskolát korábban végzett vizsgázók, az ún. régiek jóval – a leggyakoribb érettségi tárgyakból általában öt-hét tizeddel – gyengébb teljesítményt nyújtottak. Aki előzetesen kicsit is elemezte az érettségi lehetséges eredményeit, annak nyilvánvaló volt ez a különbség, hiszen a régebben végzett diákok közül a legjobbak (az utóbbi években a korosztály 30-40 százaléka) már valamelyik felsőoktatási intézményben tanulnak. Ráadásul a régebben érettségizetteknek egy év alatt többnyire önállóan, saját erejükből kellett felkészülniük az egészen más típusú követelményeket támasztó vizsgára.

A 3., 4., 5., 6. ábrán világosabb színnel a korábban érettségizett diákok, sötétebb színnel az újonnan érettségizők vizsgateljesítményeinek százalékos eloszlása látható, azaz régi-új bontásban azon vizsgázók száma 10 százalékonként, akiknek a teljesítménye az adott sávba esik.

3. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű magyarvizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

 

4. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű történelemvizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

 

5. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű matematikavizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

 

6. ábra • A teljesítmények százalékos eloszlása az emelt szintű biológiavizsgákon a ténylegesen vizsgázók között

Az új vizsgázók közül sokkal többen értek el kimagasló eredményt, és az is kitűnik, hogy a felvételi pontszámok alapjául szolgáló tantárgyi érettségi százalékos eredményei jól differenciálnak a legjobbak között is (4. táblázat). (Egyedül matematikából értek el túlságosan sokan – ráadásul az egyes sávokba esők közül a legtöbben – 90 százalék feletti teljesítményt. A szaktanárok a feladatsorokat összeállítók figyelmébe ajánlották, hogy nem ártott volna egy nehezebb feladat vagy néhány nehezebb csatlakozó kérdés, hogy a felvételi érdekében a jobbakat is erőteljesebben differenciálja a vizsga.)

4. táblázat • Az újonnan és a régebben érettségizett diákok teljesítményének összehasonlítása
Vizsgatárgy Újak
(fo)
Új
átlag
3, 4, 5
(%)
1 vagy 2
(%)
Régiek
(fo)
Régi
átlag
3, 4, 5
(%)
1 vagy 2
(%)
Magyar nyelv és irodalom 2044 4,33 94 6 949 3,81 85 15
Történelem 3941 4,81 100 0 1401 4,36 95 5
Matematika 2690 4,89 100 0 662 4,19 89 11
Biológia 1981 4,73 99 1 1092 4,47 96 4
Fizika 624 4,86 99 1 280 4,22 91 9
Kémia 419 4,83 99 1 401 4,32 91 9
Informatika 421 4,61 99 1 234 4,05 92 8
Közgazdasági alapismeretek 203 4,50 96 4 113 3,73 79 21
Földrajz 99 4,93 98 1 94 4,64 91 8
Angol nyelv 1707 4,50 96 4 1200 4,52 95 5
Német nyelv 910 4,65 97 3 427 4,55 93 7
Francia nyelv 218 4,72 99 1 122 4,68 98 2
Olasz nyelv 130 4,67 99 1 78 4,69 99 1
Spanyol nyelv 99 4,70 99 1 51 4,73 96 4

A régen érettségizettek aránya a felvételt nyert diákok körében

Nem igazolódtak be azok a jóslatok, amelyek szerint a korábban érettségizők a hibásnak minősített pontozási rendszer miatt 2005-ben tömegével foglalják el a felsőoktatási helyeket az újonnan érettségizők elől. Ugyanolyan arányban kerültek be a felsőoktatási intézményekbe, mint az előző években.

A legfontosabb összesített adatok:

  • Az idén érettségizők száma: 114 986 fő.
  • Az idén felvételire jelentkezők száma: 150 076 fő.
  • Az államilag finanszírozott képzés kerete: 62 000 fő.
  • Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvett diákok között a régebben érettségizettek aránya 2002-ben 34,2 százalék, 2003-ban 31,4 százalék, 2004-ben 30,8 százalék (lásd 7. ábra).
  • Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régebben érettségizettek aránya 2005-ben: 30,9 százalék. (Ehhez jön még 1100 fő, aki az újakhoz hasonlóan a tényleges új érettségije százalékos teljesítményéből számolta mind a szerzett pontját, mind a többletpontját. Ezek egyik fele a bölcsész 2-es szakcsoportban eleve rákényszerült erre. De a régiek aránya a felvettek között ezzel együtt sem éri el a 34 százalékot.)

7. ábra • Az államilag finanszírozott alapképzés nappali tagozatára (ANA) felvett régebben érettségizett diákok aránya

A felvételt nyert hallgatók körében a régiek aránya az egyes szakcsoportokon belül sem változott számottevően az előző három év átlagához képest (8. ábra). (2005-ben az egészségügyi szakcsoportba néhány százalékkal kevesebb, a szociális szakcsoportba pedig néhány százalékkal több régebben érettségizett került be, mint ahogy az előző évek során átlagosan szokásos volt, de a változás mértéke még itt is csak legfeljebb 10 százalék.)

Nemcsak összesítve, hanem a szakcsoportok többségében külön-külön is majdnem ugyanaz a régi-új arány a felvettek között 2005-ben, mint az előző három év átlagában.

8. ábra • A régen érettségizettek aránya a felvettek között szakcsoportonként

Sokan azt jósolták, hogy a régebben érettségizettek elfoglalják a legmagasabb pontszámú helyeket az újak elől. Ennek éppen az ellenkezője történt: például a legalább 137 pontot elért felvettek között a régiek kisebb arányban vannak (kb. 20 százalék), mint az összes felvett között (kb. 31 százalék).

A felvett diákok pontszámeloszlása (9., 10. ábra) a korábbi években megszokotthoz képest csak annyit változott, hogy 2005-ben nem 125, hanem 144 pont volt az elérhető maximális pontszám, így a görbe eltolódott a magasabb pontszámok felé (11. ábra).

9. ábra • A felvételi pontszámok megoszlása

 

10. ábra • Az elért pontszámok megoszlása a felvett diákok körében

 

11. ábra • A régebben érettségizők aránya az összes jelentkezőhöz képest (az adott ponthatárt elértek között)

A 120, 127 és 134 pontszámoknál helyi maximum található, annak megfelelően, hogy a továbbtanulásba beszámító egy-két tárgy kiváló érettségi eredményével járó 120 pont mellé a nyelvvizsgával és az emelt szintű érettségivel sokan szereztek 7 vagy 14 többletpontot (12. ábra).

12. ábra • A ponthatárok megoszlása a legnépszerűbb szakokon (ANA)

Összesen több mint 3000 szakot hirdettek meg a felsőoktatási intézmények. A 2005-ben bevezetésre került új érettségi/felvételi rendszerben a diákok mintegy fele került be 120 ponttal vagy annál magasabb pontszámmal. Viszont továbbra is vannak olyan szakok, amelyeken a ponthatár nem érte el a 80 pontot sem. 10 helyre csak a maximális pontszámmal lehetett bekerülni. (Többnyire olyan szakok ezek, amelyeknek a keretszáma egy-két fő.)

Ha a régiek közül néhányan nem kapták volna meg a pluszpontot…

2005. február 15-ig számos olyan véleményt kellett az Oktatási Minisztérium és az OKÉV vezetőinek írásban cáfolniuk, amely szerint a régebben érettségizettek hátrányt szenvednek a 2005. évi felvételi eljárás során.

2005. február 15-étől azonban már olyan vélemények jelentek meg a médiában, hogy az újonnan érettségizők lesznek hátrányban a 2005. évi felvételi eljárás során. A városmajori szülők – miután az OM válasza nem volt kielégítő számukra – egyenesen az Alkotmánybíróságtól várták problémájuk megoldását, azaz a felvételi kormányrendelet módosítását a jelentkezési lapok beadása után. Az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a jogbiztonság érdekében 2005-re vonatkozóan már nem lehet megtenni a kért módosításokat. Utólag is úgy tűnik, hogy az esélyegyenlőtlenség veszélyének hangoztatása előbb az egyik, majd később a másik körrel kapcsolatban valójában nem szolgált mást, mint a folyamatos bizonytalanságkeltést.

A városmajori szülők számára 2005 áprilisában és a felvételi ponthatárok megjelenése után, 2005. július végén többórás fórumot kezdeményeztem, és ennek keretében igyekeztem konkrét adatokkal alátámasztva elmagyarázni, hogy sem a régi, sem az új vizsgázók miért nincsenek/nem voltak hátrányban. Meglepődve tapasztaltam, hogy a felvételi adatok ismeretében sem fogadták el, hogy az új felvételi rendszer nem jelent semmilyen joghátrányt az újonnan érettségizők számára. Ráadásul a kérésüknek – nevezetesen, hogy a régi érettségi eredmény beszámítása esetén vegyék el a régi érettségizőktől az újonnan letett emelt szintű érettségiért kapott pluszpontot (hét pontot) – akkor sem lett volna sok értelme, ha jogszerű lett volna. A kedvezmények ilyen „összesöprésével” – ehhez hasonló az újonnan érettségizettek esetében is létezett, csak az szinte semmilyen nyilvánosságot nem kapott a médiában – ugyanis a régebben érettségizettek közül olyan kevesen éltek, hogy az szinte semmilyen befolyással nem volt az újak felvételére vagy elutasítására.

Végezzük ugyanis el gondolatban a következő kísérletet! Tegyük fel, hogy elvesszük a régebben vizsgázottaktól a plusz hét pontot, és az új pontszámokkal az Oktatási Minisztérium illetékeseinek, valamint az összes felsőoktatási intézmény illetékeseinek bevonásával újra lebonyolítjuk a ponthatárhúzás tíznapos procedúráját! Vegyünk egy olyan szakot, ahol 136 volt a ponthatár, és 100 fő a keretszám! Tudni kell, hogy aki eléri a ponthatárt, azt felveszik, aki nem éri el, az nem vehető fel. Ha az adott szakra nem vennénk fel a régiek közül három főt, akkor sem tudnánk felvenni helyettük a 135 pontosok közül három új érettségizőt, mert mind a 15-20 főt fel kellene venni, aki 135 pontot ért el. A keretszámok pedig nem úgy működnek, hogy 100 plusz/mínusz 20 fő, hanem úgy, hogy 100 plusz/mínusz néhány fő (13. ábra).

13. ábra • Ponthatár és keretszám

A felvettek hány százalékának volt emelt szintű érettségije?

Sokan sokféle érdek mentén sokfélét állítanak a felvételi eredményekről. A számok és a mögöttük lévő tények azonban makacs dolgok, világosan mutatják ugyanis, hogy 2005-ben a szakok többségére emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett kerülni. Még az ELTE-re felvett fiataloknak is csak 56 százaléka rendelkezett legalább egy tárgyból emelt szintű érettségivel (5. táblázat).

5. táblázat • A legtöbb hallgatót felvett intézmények adatai
Intézmény Felvett Jelentkezési sorszám Régen érettségizett (%) Emelt szintű többletpontos (%)
Eötvös Loránd Tudományegyetem 4249 2,51 30,82 56,31
Szegedi Tudományegyetem 3593 2,59 27,31 34,17
Pécsi Tudományegyetem 3388 2,57 31,41 24,52
Debreceni Egyetem 3276 2,56 23,18 27,62
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2698 2,11 14,60 75,38
Budapesti Gazdasági Főiskola 2470 2,77 36,07 35,02
Budapesti Műszaki Főiskola 2157 2,40 41,45 10,24
Budapesti Corvinus Egyetem 1734 2,52 21,51 78,60
Miskolci Egyetem 1723 2,61 26,98 12,65
Széchenyi István Egyetem 1660 2,51 26,04 10,00
Veszprémi Egyetem 1598 2,61 30,03 14,83
Szent István Egyetem 1335 2,57 33,18 24,41
Nyíregyházi Főiskola 1316 2,70 32,20 4,93
Nyugat-Magyarországi Egyetem 1196 2,35 30,93 8,61
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 960 2,77 26,63 58,75
Semmelweis Egyetem 950 2,17 26,25 72,00

Az Oktatási Minisztérium és az OKÉV vezetői egyaránt azt nyilatkozták évek óta – és most is azt állítják –, hogy a nagy presztízsű egyetemek nagy presztízsű szakjainál (ahol nagy a túljelentkezés) a bejutáshoz szükség lehet az emelt szintű érettségiért kapható többletpontokra. Ide azonban csak a legjobbak pályáznak reális bejutási eséllyel.

A 6., 7., 8. táblázat adatai a http://www.felvi.hu honlapról letölthetők. Csak egy kis ízelítő abból, hogy néhány keresett szakra 2005-ben milyen teljesítménnyel (pontszám, nyelvvizsgák száma, emelt szintű érettségik száma, versenyeredmények stb.) kerültek be a diákok. A „régen érettségizett (2)” oszlopban azok a fiatalok szerepelnek, akik valamelyik korábbi évben érettségiztek, de 2005-ben újra érettségiztek, és a felvételi pontszámukat csak az új érettségi eredményéből számolták. (Azaz az új vizsgázókéval megegyező feltételek között versenyeztek.)

6. táblázat • Néhány keresett szak ponthatára
  Régen érettségizett (1) Régen érettségizett (2) Idén érettségizett Összesen
Megjegyzés: A többletpontok zárójeles adata a vizsgák számát mutatja.
ELTE ÁJK – [ANA]
Jelentkezők száma 880 17 2390 3287
Jelentkezések száma 946 18 2532 3496
Felvettek száma 72 1 288 361
Hozott + szerzett 6 0 147 153
Szerzett (2) 65 1 141 207
Felsőfokú szakképesítés 1 0 0 1
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga 59 fő
(80)
1 fő
(1)
272 fő
(433)
332 fő
(514)
Felsőfokú nyelvvizsga 29 fő
(36)
0 124 fő
(138)
153 fő
(174)
Emelt szintű 52 fő
(85)
1 fő
(2)
237 fő
(291)
290 fő
(378)
Tanulmányi verseny 0 0 3 fő
(3)
3 fő
(3)
ELTE ÁJK – jogász [ANA] Ponthatár: 135
Jelentkezők száma 722 15 2192 2929
Felvettek száma 54 1 267 322
Hozott+szerzett 4 0 139 143
Szerzett (2) 49 1 128 178
Felsőfokú szakképesítés 1 0 0 1
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga 46 fő
(60)
1 fő
(1)
255 fő
(406)
302 fő
(467)
Felsőfokú nyelvvizsga 23 fő
(28)
0 117 fő
(130)
140 fő
(158)
Emelt szintű 43 fő
(71)
1 fő
(2)
223 fő
(273)
267 fő
(346)
Tanulmányi verseny 0 0 3 fő
(3)
3 fő
(3)
SE ÁOK – általános orvos [ANA] Ponthatár: 135
Jelentkezők száma 473 226 1393 2092
Felvettek száma 56 22 226 304
Hozott + szerzett 4 8 131 143
Szerzett (2) 52 14 95 161
Többletpontok
Középfokú nyelvvizsga 50 fő
(63)
17 fő
(26)
204 fő
(296)
271 fő
(385)
Felsőfokú nyelvvizsga 18 fő
(21)
9 fő
(11)
102 fő
(113)
129 fő
(145)
Emelt szintű 53 fő
(88)
21 fő
(28)
199 fő
(264)
273 fő
(380)
Tanulmányi verseny 0 0 10 fő
(10)
10 fő
(10)

 

7. táblázat • Pszichológus
Intézmény Ponthatár Létszám (fő) Régen érettségizett, 2005 (%) Régen érettségizett, 2002–2004 (%)
PTE 139 24 25 47
ELTE 138 138 30 48
SZTE 138 25 60 53
PPKE 136 46 35 60
KRE 135 54 35 71
DE 135 46 17 51

 

8. táblázat • Általános orvos
Intézmény Ponthatár Létszám (fő) Régen érettségizett, 2005 (%) Régen érettségizett, 2002–2004 (%)
SE 135 304 18 25
SZTE 130 187 19 26
DE 130 213 19 18
PTE 129 177 18 28

Minden leendő tovább tanuló fiatalnak (és nemcsak az érettségi évében, hanem már korábban is, hiszen a helyes továbbtanulási stratégia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a tények ismerete), minden középiskolai tanárnak és minden érintett szülőnek érdemes a konkrét adatokat tanulmányoznia. Az új érettségi/felvételi rendszer működéséről tényleges és mindenki számára hozzáférhető adatok állnak rendelkezésre, így van remény arra, hogy kevesebb fiatalt vezetnek félre a jövőben.

A régen érettségizettek aránya a felvett hallgatók között néhány szakon 2005-ben, illetve az előző három évben

A pszichológus szak külön érdekessége, hogy az előző években jellemzően a korábban érettségizettek kerültek be nagyobb arányban. Ezen nem lepődünk meg túlzottan, ha ismerjük a bejutás feltételét: éveken keresztül abból a pszichológia tárgyból kellett felvételi vizsgát tenni, amelyik nem is szerepel a közoktatásban a tantárgyak között, azaz a középiskolában nem lehetett a vizsgára felkészülni. Így óriási előnyben voltak azok, akik találtak felkészítő tanárt, és meg is tudták fizetni. Természetesen az érettségi évében az érettségi mellett nagyon nehéz volt egy új, a középiskolában esetleg nem is tanult tárgyból kiválóan felkészülni, így ez sokaknak csak a későbbi években sikerült. 2005-ben változott a helyzet, hiszen pszichológushallgatónak is azt a jelentkezőt vették fel, aki a középiskolai követelményekre épülő érettségin (magyar nyelv és irodalomból vagy történelemből vagy biológiából) a legjobban teljesített. Ez igaz a nyelvvizsgáért kapható többletpontokra is, hiszen emelt szintű idegen nyelvi érettségivel ugyanúgy meg lehetett szerezni a többletpontokat, mint a nyelvvizsgaközpontban letett nyelvvizsgával.

Egyébként csak a pszichológus szaknál tartottam attól, hogy a régi érettségizők a korábbinál nagyobb arányban kerülnek be a felsőoktatásba, mint az új vizsgázók. A felsőoktatás ugyanis éppen egy olyan szak esetében számított csak egy vizsgatárgyból szerzett pontot, ahol igen nagy volt a túljelentkezés. Ráadásul az előbb felsorolt, választásra felkínált három tárgy közül kettő kötelező érettségi tárgy. Egy tárgyból pedig sokkal könnyebb jól felkészülni, azaz esély van sok kimagasló teljesítményre, és ez könnyen eredményezhet pontszámtorlódást. Ez a félelmem csak 2008-ban fog elmúlni, amikor már minden szakon két érettségi eredményéből számolnak szerzett pontot.

Érdekes, hogy – amitől a városmajori szülők talán a legjobban féltek – az általános orvos szakra 2005-ben a korábbinál is kisebb arányban kerültek be a középiskolában korábban végzettek.

A negatív jóslatok nem váltak valóra

Az adatok egyértelműen igazolják, hogy

  • az érettségi nem volt könnyebb vagy nehezebb, hanem tartalmilag újult meg;
  • a továbbtanulásban nem okozott hátrányt, ha valaki idén érettségizett, és az sem, ha korábban.

 

Nem volt szükség különleges beavatkozásra

A kormány a felvételi kormányrendelet – abban a helyzetben jogilag egyetlen lehetséges – módosításával 2005 áprilisában felhatalmazta az oktatási minisztert, hogy ha az esélyegyenlőség érdeke úgy kívánja, módosítsa a keretszámokat. Ilyen célból azonban egyáltalán nem volt szükség beavatkozásra.

A hátrányos helyzetűek eredményei

2005-ben pozitív diszkriminációként megjelent a felvételi lehetőségek között, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok – amennyiben a jelentkezési lapjukon ezt kérik – a keretszám 3 százalékáig 20 százalékkal alacsonyabb pontszámmal (de legalább 72 ponttal) is bekerülhetnek az adott szakra, illetve ha az adott szakon nincs államilag finanszírozott képzés, akkor az állam átvállalja a képzési költségüket. Emellett a bent maradási esély növelése érdekében felsőoktatási tanulmányaik során mentori segítséget is kapnak.

Mit mutatnak a számok?

  • 316 fő kívánt élni ezzel a lehetőséggel;
  • 63 főt felvettek kedvezmény nélkül is;
  • 142 főt felvettek a 20 százalékos kedvezmény keretén belül.

Remélem, a következő években még több halmozottan hátrányos helyzetű diáknak jelent nagyobb esélyt ez az új rendelkezés.

Érettségi/felvételi eredmények az Arany János Tehetséggondozó Programban

A 2005-ben végzett évfolyam az első „túlélő”. Induláskor bejutási feltétel volt a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni – hátrány. 2002-től a kormányváltás után megmaradt a program, csak az egyéni – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrány kompenzálása került a középpontba. Így most már nagyobb településekről is bekerültek tanulók, de csak a hátrányos helyzetűek.

A 13 középiskolában érettségizett 309 diák eredményei:

  • egyetemre, főiskolára bekerült 82 százalék;
  • angolból C típusú középfokú nyelvvizsgát szerzett 206 fő, 66,6 százalék;
  • egyéb idegen nyelvből C típusú középfokú nyelvvizsgát szerzett 81 fő, 26,2 százalék;
  • ECDL-bizonyítványt kapott 277 fő, 89,6 százalék;
  • jogosítványt szerzett 294 fő, 95,1 százalék;
  • legalább ennyire fontosak a személyiségfejlesztés, az érzelmi intelligencia fejlesztése terén elért eredmények.

Magasak-e a ponthatárok?

Amíg 2004-ben 125 volt az elérhető legmagasabb pontszám, 2005-ben ez az érték 144 pontra emelkedett. Nyelvvizsgákra – a felsőoktatási intézmény mérlegelésétől függően – eddig maximum 5 pontot kaphatott a jelentkező, 2005-től kezdve egy középfokú nyelvvizsgára 7, összesen pedig 20 többletpont jár a jelentkezőnek mérlegelés nélkül. Emelt szintű érettségire eddig nem lehetett többletpontot kapni. Egyesek állításával szemben nem azok érték el a 100 százalékos felvételi teljesítményt, akik 120 pontig jutottak el. A 132 ponthoz nem 110 százalékot kellett teljesíteni, hanem vagy nyelvvizsgát, vagy emelt szintű érettségit kellett tenni. Ráadásul még kevesekben tudatosult, hogy mind a 144 pontot el lehet érni érettségi teljesítménnyel! (Hiszen nem kötelező a nyelvvizsgát pénzért letenni egy nyelvvizsgaközpontban, hanem már ugyanannyit ér a továbbtanulásnál egy – akár előrehozott érettségiként letett – legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi.)

Ha magasabb az elérhető maximális pontszám, természetesen magasabbak a ponthatárok is. A 2005. évi ponthatár tehát nem összevethető a korábbi évek ponthatáraival, illetve nem sok értelme van az ilyen jellegű összehasonlításoknak. Mivel 2004-ben és 2005-ben is ugyanannyi (62 ezer) diákot vettek fel államilag finanszírozott képzésre, teljesen értelmetlen a ponthatárok relatív magasságáról beszélni. A legjobbak ugyanis most is bekerültek.

Mi fog változni a következő években és mi nem?

A kétszintű érettségi a szükséges korrekciókkal várhatóan sok éven át megmarad. Az egyes vizsgatárgyak tartalmi követelményét nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni, ráadásul egy ilyen jellegű változást csak több évvel az adott vizsga előtt lehet bevezetni.

Az első év tapasztalatai alapján – a fentiekben már ismertetett módon – változik az érettségi logisztikája és a felvételi pontszámítás. Vigyázzunk azonban, hogy ne keverjük össze a dolgokat: egy dolog az érettségi, és másik dolog az, hogy a felsőoktatás hogyan számolja ki a felvételi pontszámot az érettségi eredményekből! Sokan hajlamosak az esetleges felvételi kudarcot is az új érettségire fogni.

A diákok számára mindenesetre óriási előnyt jelent, hogy a korábbinál sokkal kevesebb lexikális ismeretet kell bemagolni az érettségire, és hogy egy tárgyból nem kell több különböző vizsgát – érettségi vizsga és esetleg több felvételi vizsga – tenni a felsőfokú továbbtanulás érdekében. Az is megnyugtató, hogy a középiskolai követelményekhez igazodó érettségi vizsga teljesítésével lehet bekerülni a felsőoktatásba. Ezek az igazán esélyegyenlőséget növelő változások a hazai oktatási rendszerben.

2006-tól csökkennek a vizsgáztató tanárok adminisztrációs terhei azáltal, hogy megszűnik a középszintű érettségi írásbeli dolgozatok kódolása.

A felsőoktatási felvételiről szóló 269/2000. kormányrendelet 2005 őszén megjelent legjelentősebb változásai:

  • Megszűnik a többletpontok „összesöprésének” a lehetősége (szerzett pont és többletpont csak ugyanazon vizsgateljesítmény alapján számolható) (2006).
  • Minimum 78 pont kell a bejutáshoz (2006).
  • Egy tárgy esetén 14 többletpont szerezhető (2006).
  • Nyelvvizsgákkal maximum 20 (2006, 2007), illetve 10 (2008) többletpont szerezhető.
  • Két tárgy érettségi eredményéből kell számítani a szerzett pontot mindenütt (2008).

A magyar közoktatásban évtizedek óta nem történt ilyen óriási változás, mint amilyet az új érettségi bevezetése eredményezett. Egészen biztos vagyok abban, hogy az új érettségi követelmények néhány éven belül megváltoztatják a hétköznapok tanítási gyakorlatát is.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.