2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2009 január

Erdős Ferenc – Nyéki Lajos :: Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatása a középfokú oktatási intézményekben

2009. szeptember 30.

Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentőségét, és a szakmai tárgyak idegen nyelvű oktatásával lehetőséget kínál a szakmaspecifikus nyelvismeret, például az informatikai szaknyelv elsajátítására. Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatása jellemzően a két tanítási nyelvű középiskolákban történik, ahol a tanulók az adott érettségi tárgyakból idegen nyelven vizsgázhatnak. A tanulmány az informatika tantárgy idegen nyelvű tanításának körülményeit, módszertani kérdéseit és helyzetét vizsgálja a többi érettségi tárgyhoz viszonyítva, illetve regionális dimenzióban elemezve.

Bevezetés

A nyelvtudás jelentősége folyamatosan növekszik, elég csak arra gondolnunk, hogy az EU-s csatlakozást követően megnyíló munkaerő-piaci lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen egy, sőt gyakran több idegen nyelv megfelelő szintű ismerete. De a munkáltatók a hazai munkavállalóktól is egyre inkább megkövetelik a megfelelő szintű idegennyelv-tudást. Az üzleti és a szakmai életben már nem elég, ha konyhanyelven megértetjük magunkat, hiszen a pontos nyelvismeret hiánya súlyos félreértéseket okozhat.

Ma már egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentőségét, és a szakmaspecifikus nyelvismeret elsajátítására is lehetőséget kínál, ami a munkahelyen vagy speciális élethelyzetekben használható nyelvtudás megszerzésére összpontosít.

A szakmai idegen nyelvű képzés egyik területe az informatika. Az informatikai alapismeretek szükségességének létjogosultságát nem kell bizonygatnunk. Elég csak arra gondolnunk, hogy a digitális írástudást a 21. században az általános műveltség részeként említik, amelynek hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja annak nélkülözőjét (Kőrösné 2005). Az informatika idegen nyelvű oktatásának komoly alapot adhat, hogy az informatikai iparban tevékenykedő vállalatok mellett, ahol gyakorlatilag megkövetelik a szakmai idegennyelv-tudást, a más iparágban működő, többnyire többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok olyan informatikai rendszerekkel és infrastruktúrával rendelkeznek, amelyek üzemeltetése is speciális szakmai nyelvismeretet igényel. Például egy német tulajdonú vállalatnál az operációs rendszerek és irodai alkalmazások is gyakran csak német nyelvi felületen érhetők el, továbbá egy táblázatkezelővel megvalósított elemzési munka során az anyacég munkatársaival való szakmai kommunikáció és együttműködés is ezen a nyelvi felületen történik. Ugyanez a helyzet megfigyelhető a komplexebb IT-alkalmazások esetében is, ahol az alapvető informatikai szakmai ismeretek megfelelő nyelven való kommunikálása szintén elengedhetetlen.

Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatásának körülményei

Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatására jellemzően a két tanítási nyelvű középiskolákban kerül sor. Ennek alapvető oka, hogy egyrészt a tantárgy idegen nyelvű oktatásának kimeneti célja rendszerint az emelt vagy középszintű érettségi vizsga letétele idegen nyelven, másrészt idegen nyelvű érettségit csak a két tanítási nyelvű vagy a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelvű oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. A két tannyelvű oktatást a 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szabályozza.

A Közoktatási Információs Iroda adatai alapján két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) középiskolai képzést a 2007/2008-as tanévben összesen 109 intézmény folytatott. Ezek közül angol nyelvű képzésben 70, német nyelvűben 44 intézmény vett részt (KIR 2008). (A középiskolák egy része német és angol két tannyelvű képzést egyaránt folytat, s ezenkívül a francia, spanyol és olasz nyelvi képzést folytatók száma sem elhanyagolható.)

A két tanítási nyelvű középiskolák speciális osztályaiban nyelvi előkészítő évvel szervezik az oktatást, ezért a tanulmányi idő öt év, a tanulók a 13. évfolyamon, azaz sok más társuktól eltérően egy évvel később fejezik be a középiskolát. Az egyes szaktárgyak idegen nyelvű érettségi vizsgájának letételét általában ezekben a nyelvi előkészítőt is elvégzett osztályokban írják elő, jóllehet sokszor az intézmény más típusú osztályaiban tanuló és megfelelő nyelvtudással rendelkező diákjait is erre ösztönzik.

Az informatika idegen nyelven való tanulása egyértelműen előnyhöz juttatja az abban részt vevő diákot, elég csak az általános nyelvtudás további szakmaspecifikus elmélyítésére és a munkaerő-piaci igényekre gondolnunk. A különböző tárgyak idegen nyelven való oktatásának másik előnye, hogy a sikeres célnyelvi emelt szintű érettségi vizsga és legalább két tantárgyból tett idegen nyelvű érettségi vizsga esetén a diák kétnyelvű vizsgabizonyítványt kap, amely a törvényben előírt feltételek teljesítése esetén a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. A két idegen nyelvű vizsgatárgy esetében a nyelvvizsga-ekvivalenciát nem kötik vizsgaeredményhez. A korábbi években (2005-ben előrehozott érettségi esetén idegen nyelvből) az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga egy legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kiváltható volt, így a diákok két tantárgy idegen nyelven való érettségijével viszonylag könnyen juthattak felsőfokú nyelvvizsgához. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

Az idegen nyelven tett érettségi vizsga esetében néhány kedvezményt is igénybe vehetnek a tanulók. Ilyen például, hogy az írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható, és a vizsga ideje 25%-kal megnövelhető, valamint a szóbeli vizsgán a felelés ideje maximum 30 perc lehet.

Az idegen nyelven tett informatikaérettségi és az ECDL1-vizsgabizonyítvány megfeleltetése a magyar nyelven tett érettségiével azonos. Ez alapján aki (akár közép-, akár emelt szinten) jelesre érettségizik informatikából, vizsga nélkül, a regisztrációs díj befizetésével igényelheti az ECDL-bizonyítványt. A bizonyítvány igénylésére az érettségi megszerzését követően két éven belül van lehetőség.

Az informatikát idegen nyelven tanulók számára további lehetőség, hogy a szaknyelvi vizsgarendszer fokozatos terjedésének köszönhetően a tanulók akár már informatikai szaknyelvi vizsgát is tehetnek, jóllehet a nyelvvizsga-bizonyítvány sem a közép-, sem pedig az emelt szintű idegen nyelvű érettségivel nem váltható ki. Hazánkban jelenleg csak egy ilyen akkreditált nyelvvizsgaközpont van, amely a Gábor Dénes Főiskola keretén belül, LEXINFO néven működik. A központ angol és német nyelven kínál vizsgalehetőséget, budapesti, győri, veszprémi és tatabányai vizsgahelyszínekkel. Az ilyen nyelvvizsga abszolválása a diploma megszerzése céljából a felsőoktatási képzésben részt vevők számára is hasznos lehet, mivel az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalása szerint a műszaki informatikai, műszaki menedzser és gazdasági informatikus hallgatók esetében a nyelvi követelmény teljesítéseként az általános nyelvvizsga helyett az informatikus szaknyelvi vizsga is elfogadható.

Oktatás-módszertani kérdések

Sajnos a felsőoktatás az alapképzésben nem készít fel a különböző tantárgyak idegen nyelvű oktatására, ezt az oktatási feladatot sokszor a középiskolákban tanító lektorok látják el kiegészítő tanártovábbképzésekkel (Vámos 2007). Ahhoz, hogy informatikát oktassanak a nyelvtanárok, ismerniük kellene a szakma egyes területeit, továbbá megfelelő szakirányú végzettséggel is kellene rendelkezniük. Megfigyelhető, hogy az angol–informatika szakos tanárok száma elenyésző, továbbá német–informatika szakpárosítással rendelkező pedagógus is csak elvétve akad. Az informatika szakos tanárok nyelvismerete pedig gyakran nem éri el azt a szintet, hogy alkalmasak lennének a tantárgy idegen nyelven való oktatására.2 Itt kell megjegyeznünk, hogy ezen a területen az angol nyelvvel kapcsolatban lényegesen kedvezőbb a helyzet, ugyanis az informatikus szakemberek a szakma jellegéből adódóan alapvetően ezt az idegen nyelvet művelik, amíg a német nyelvtudással rendelkező informatikus tanár rendkívül ritka. Ebből a szempontból sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek a német nyelvet vagy az angolon kívül más idegen nyelvet céloznak meg.

Az angol és a német nyelven való oktatás nehézségeivel kapcsolatban megfigyelhető, hogy oktatás-módszertani szempontból a szakmai szókincs elsajátítása az angol nyelv esetében némiképp könnyebb, ugyanis a hazai nyelvben számos angol kifejezés honosodott meg és terjedt el a hétköznapi szóhasználatban is. Ezzel szemben sokkal nehezebb az egyes szakkifejezések német nyelvű megfelelőjének megtanulása, habár ott is sok az angolból átvett szó.

Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi előkészítő évfolyammal is rendelkező osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos ekkor azonban a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar, és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Ezekben az esetekben a tanár gyakran az egyébként előírt idegen tanítási nyelvről ideiglenesen vagy akár tartósan is a tanulók anyanyelvére kénytelen átváltani. Rendszerint csak a 12–13. évfolyamok osztályaiban nem okoz jelentős problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. Mindazonáltal folyamatosan szem előtt kell tartanunk azt a didaktikai koncepciót, hogy egy szakmai tárgy idegen nyelven való oktatásakor elsősorban a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, és csak másodsorban kerülhet sor a szakmai idegennyelv-tudás fejlesztésére, jóllehet a gyakorlatban gyakran fordított prioritást követnek a pedagógusok. Ezt az elvet érvényre juttatva az iskolák pedagógiai programja sokszor előírja az adott idegen nyelven tanított tárgy kétnyelvűségét, kijelölve az egyes évfolyamokra vonatkozóan az adott százalékos arányokat is. Az 1. ábra az idegen nyelven és a vegyesen oktatott informatika tantárgy koncepcionális különbségeit taglalja.

1. ábra: A kétnyelvű oktatás és a kétnyelvű iskola fogalmi/koncepcionális különbségei

Forrás: Vámos 2007 alapján saját szerkesztés

A szóbeli érettségire a tanulóknak el kell érniük azt a tudásszintet, hogy az adott témakört képesek legyenek kommunikatívan visszaadni. Az erre való felkészítés rendkívül nehézkes és komplex feladat, továbbá minden egyes tanuló idegen nyelven való szóbeli megnyilvánulásainak ösztönzése és folyamatos biztosítása a tanórák jelentős hányadát leköti.

A gyakorlati érettségi feladatok esetében magának az idegen nyelven megfogalmazott feladatnak a megértése sokszor a legnagyobb probléma. Ennek érdekében az ilyen feladatok megoldását már a kezdetektől gyakorolni kellene.

A 2007/2008-as érettségi adatokat szemlélve megfigyelhető, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizők (a nemzetiségi nyelveket figyelmen kívül hagyva) a gyakorlati feladatsorokat a magyar nyelven érettségizőkhöz hasonlóan átlagosan 65,4%-os eredménnyel teljesítették. (A magyar nyelven érettségizőknél ez az érték 65,2% volt.) A szóbeli vizsgán nyújtott 81,5%-os átlagos teljesítmény azonban már tíz százalékkal meghaladja a magyar nyelven vizsgázókét, jóllehet az értékelés itt már erősen szubjektív elemeket is tartalmazhat.

Országos helyzetkép

Hazánkban az informatika tárgyat idegen nyelven tanulók részaránya viszonylag csekélynek mondható, amire az érettségi jelentkezési adatok is utalnak. Az 1. táblázat a 2007/2008-ban érettségire jelentkezők megoszlását mutatja a vizsga nyelve szerint.

1. táblázat: Az informatikából érettségiző tanulók vizsganyelv szerinti
megoszlása a vizsgára jelentkezők száma alapján (2007/2008) (%)
Nyelv 2007 2008*
Magyar 98,70 98,68
Angol 0,80 0,91
Német 0,37 0,37
Egyéb** 0,13 0,04

* Csak a május–júniusi vizsgaidőszak figyelembevételével
** Francia, spanyol, szlovák, szerb és román
Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa

Az informatikai érettségit idegen nyelven választók körében az angol a legnépszerűbb, ezt követi a német nyelv. Az egyéb nyelven érettségiző tanulók száma elenyésző. A két vizsgált évben francia nyelvű vizsgára például mindössze 17 fő, spanyol nyelvűre pedig csak három fő jelentkezett. A nemzetiségi nyelvek esetében a két év folyamán legtöbben szlovák nyelvű vizsgára jelentkeztek (28-an), a két román és az egy szerb nyelven vizsgázó mellett.

Az általunk vizsgált időszak egyes éveinek adatai jelentős hasonlóságot mutatnak. Megfigyelhető, hogy az informatikából idegen nyelven érettségiző tanulók aránya mindkét vizsgált évben 2% alatt maradt. Ez az arány nagyon közelít az idegen nyelven is abszolválható kötelező vizsgatárgyakéhoz (matematika és történelem). Más, gyakran választott érettségi tárgyakat vizsgálva a fizika esetében gyakorlatilag azonos, a földrajz esetében némiképp magasabb arány mutatkozik. A biológia és a kémia tárgyaknál viszont már egyáltalán nem jellemző azok idegen nyelven való abszolválása (2. táblázat).

2. táblázat: Néhány érettségi tárgy vizsganyelv szerinti megoszlása a vizsgára jelentkezők száma alapján (2008. május–június) (%)
Tantárgyak Magyar Angol Német Egyéb
Földrajz 97,3 1,1 1,2 0,4
Matematika 98,2 0,8 0,5 0,5
Történelem 98,2 0,7 0,7 0,4
Informatika 98,7 0,9 0,4 0,0
Fizika 98,8 1,0 0,2 0,0
Biológia 99,8 0,1 0,1 0,0
Kémia 99,9 0,1 0,0 0,0

Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa

Megfigyelhető az is, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizők szinte kivétel nélkül a középszintű érettségit választják. A vizsgált két évben mindössze két tanuló vizsgázott emelt szinten, angol nyelven. Az is érdekes adat, hogy amíg a magyar nyelven érettségizőknek mindössze 29%-a próbálkozott meg az előrehozott informatikaérettségivel, addig az idegen nyelven érettségizők nagyjából fele-fele arányban tesznek előrehozott és rendes érettségit. Ez az aránybeli különbség minden valószínűség szerint annak tudható be, hogy a két tanítási nyelvű osztályok tanulói az ötéves képzési idő miatt gyakran már a negyedik év végén előrehozott érettségit tesznek néhány tárgyból.

Az iskolatípus szerinti bontást vizsgálva szembetűnő, hogy míg a gimnáziumokban az idegen nyelvű tanításra elsősorban a közismereti tárgyakat választják, addig a szakközépiskolákban inkább a szakmai tárgyakat részesítik előnyben. Az informatika tekintetében például a szakközépiskolában érettségizők nagyobb arányban választják az idegen nyelvű vizsgát, mint gimnazista társaik.

Regionális dimenzió

Érdemes megvizsgálni, hogy hazánkon belül melyek azok a területek, amelyek élen járnak az informatika tantárgy idegen nyelven való oktatásában. A regionális dimenzióban való vizsgálódást hazánkban az EU NUTS3-as szintje szerinti felosztásban, azaz a megyei és budapesti vonatkozásban végeztük el. A 2., 3. ábra az informatikából 2007-ben és 2008-ban idegen nyelvű érettségire jelentkező tanulók arányát mutatja az egyes megyékben és Budapesten.

2. ábra: Az informatikából idegen nyelvű érettségire jelentkező tanulók aránya megyénként és Budapesten (2007-ben) (%)

Forrás: az Oktatási Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.

3. ábra: Az informatikából idegen nyelvű érettségire jelentkező tanulók aránya megyénként és Budapesten (2008. május–júniusban) (%)

Forrás: az Oktatási Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.

A területi egyenlőtlenségeket szemlélve érzékelhető, hogy alapvetően csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemzők az idegen nyelven tett informatikai érettségik. A két év alatt jelentősebb, száz főt meghaladó számban csak Budapest, Győr és Miskolc városok középiskoláiban vizsgáztak idegen nyelven.

Megfigyelhető, hogy Győr-Moson-Sopron megyének az országos átlagot jóval meghaladó arányszámai mindkét vizsgált évre jellemzőek. Ebben a megyében 2008-ban informatikából a tanulóknak mintegy 6,5%-a érettségizett idegen nyelven. Ez a magas arányszám gyakorlatilag két győri szak­középiskolának köszönhető, a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolának, valamint a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolának. Az előbbiben 2007-ben 26, 2008-ban már 52 fő, az utóbbiban 2007-ben 41, 2008-ban 49 fő jelentkezett angol vagy német nyelvű, középszintű érettségi vizsgára informatikából. Ez a két intézmény rendkívül innovatív módon komoly hangsúlyt fektet az informatika tantárgy német és angol nyelven történő oktatására, ami ezen a területen országos viszonylatban kiemelt regionális tudáskoncentrációt jelent.

Összefoglalás

A két tannyelvű középiskolák megjelenése új lehetőségeket teremt az idegen nyelvek elsajátítására. A két tanítási nyelvű középiskolákban a nyelvi előkészítő osztályt követően lehetőség nyílik legalább egy szaktárgy idegen nyelven való oktatására és így a szakmai nyelv elsajátítására. Az érettségi vizsga idegen nyelven való letételének lehetősége további ösztönzést jelent a nyelvtanulásra, mivel a sikeres célnyelvi emelt szintű érettségi vizsga és legalább két tantárgyból letett idegen nyelvű érettségi vizsga esetén a diák kétnyelvű vizsgabizonyítványt kap, amely a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos azonban ekkor a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar, és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Rendszerint csak a 12–13. évfolyam osztályaiban nem okoz jelentős problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása.

A jövőt illetően prognosztizálható, hogy a különféle szaktárgyak, így az informatika idegen nyelven való oktatásának aránya folyamatosan emelkedni fog. A két tanítási nyelvű iskolák a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően csak úgy tudnak még nagyobb hangsúlyt helyezni az idegennyelv-oktatásra, ha a különböző szakmai tárgyakat is az adott célnyelven oktatják, mivel az idegen nyelvi órák maximális arányszáma törvényben rögzített.

Hazánkban alapvetően csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemzők az idegen nyelven tett informatikai érettségik. Megfigyelhető, hogy Győr-Moson-Sopron megye arányszámai az országos átlagot 2007-ben és 2008-ban is jóval meghaladták. Ez elsősorban a nagy multinacionális cégek jelenlétével magyarázható, az általuk generált munkaerő-piaci igényekhez a régió több intézménye is igazodik. Az elhelyezkedési lehetőségek az átlagosnál jóval nagyobb tanulmányi erőfeszítésre sarkallják a tanulókat is.

Az informatika idegen nyelven való oktatásának módszertani sajátosságai természetesen további kutatásokat igényelnek. A felsőoktatásnak a tanártovábbképzés rendszerén belül kell megtalálnia a választ erre az élet által felvetett, korábban ismeretlen problémára.

Hivatkozott irodalom

Kőrösné Mikis Márta (2005): Betolakodó vagy várt vendég? Kerekasztal-beszélgetés az informatika tanításáról. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 40–50.

Vámos Ágnes (2007): Kétszintű érettségi vizsga a két tanítási nyelvű középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. 114–125.

Internetes hivatkozások:

Közoktatási Információs Iroda: w3.kir.hu. Letöltve: 2008. 10. 01.

Oktatási Hivatal: www.oh.gov.hu. Letöltve: 2008. 10. 02.

Felhasznált irodalom

Neuwirth Gábor – Horn Dániel: A középiskolai oktatás néhány mutatója. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006.

Internetes hivatkozás:

Nemzeti Akkreditáló Testület: www.nat.hu. Letöltve: 2008. 09. 15.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.