2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 május

Emberi jogok -- állampolgári jogok

2009. június 17.

Kisida Erzsébet

Emberi jogok - állampolgári jogok

A jogszabályok az ember mindennapjaiban, megszokott tevékenységeiben szinte láthatatlan pillérek, rajtuk nyugszik az emberek harmonikus együttélésének, munkájának, kapcsolatainak, gazdasági, pénzügyi helyzetének a biztonsága. Minden állam maga alkotja meg a jogszabályait, de ezekbe a nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban vállalt kötelezettségek is beépülnek. Így alakult ki árnyalati különbség a nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogok és a hazai alkotmányban biztosított állampolgári jogok között.

Nemzetközi egyezmények - emberi jogok

A második világháborút követően - határozott politikai szándék következtében - előtérbe került és egyre inkább felerősödött az emberi jogok biztosításának és érvényesülésének szükségessége. A nemzetközi életben fő elvként fogalmazódott meg az az igény, hogy az emberi életet, az emberi méltóságot mindenekfölött és minden körülmények között tisztelet illeti meg. Ezt a humánus gondolatot több intellektuális személyiség kezdeményezte, a nemzetközi közélet elfogadta, a vezető országok politikája csatlakozott a törekvéshez. Az ügy akkor lépett érdemi szakaszba, amikor a nemzetközi politikai szervezetek cselekvési fázisba értek, konkrét javaslatokat tettek.

*

A nemzetközi szervezetek és az emberi jogok elismerése iránt elkötelezettek együttműködése nyomán az emberi jogokat egyezményekbe foglalták, nemzetközi dokumentumokká tették. A legfontosabbakat célszerű mindenkinek ismernie.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

*

A szerződést aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy az ENSZ-szel együttműködve biztosítják az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát Rómában 1950. november 4-én kiegészítették Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló jegyzőkönyvvel.

Az egyezményben megfogalmazott széles körű, átfogó jogok közül kiemeljük a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket.

- Senkitől nem lehet megtagadni az oktatáshoz, a művelődéshez való jogot.

- Az oktatáshoz való jog gyakorlása összhangot kíván a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével, ezt tiszteletben kell tartani.

Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

Az okmány megalkotásakor a részt vevő államok normaként az emberi közösség valamennyi tagjának veleszületett méltóságát, egyenlő és elidegeníthetetlen jogai elismerését vették alapul. Egyértelművé tették azt az értékrendet, amely szerint ezek a jogok az ember veleszületett méltóságából erednek.

Kimondták, hogy az államoknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek között mindenki megkülönböztetés nélkül gyakorolhatja gazdasági, szociális, kulturális jogait, valamint a polgári és politikai jogokat. Hangsúlyozták a részes államoknak azt a kötelezettségét, hogy az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítására intézkedéseket foganatosítsanak. Figyelembe vették, hogy a közösség tagjainak, az állampolgároknak is kötelezettségeik vannak annak a közösségnek az állampolgáraival szemben, amelyhez tartoznak.

Az alapelveken túl az egyezségokmány tételesen is meghatározza az államok kötelezettségeit. Többek között kimondja, hogy

- különleges intézkedéseket kell tenni minden gyermek és fiatalkorú védelmére, illetve megsegítésére;

- mindenkinek joga van arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.

Az Európai Szociális Charta

Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában aláírt egyezményben foglaltak továbbfejlesztése érdekében kiegészítő jegyzőkönyvet készítettek, amelyet 1952. március 20-án írtak alá Párizsban. Az egyezmény az Európai Szociális Charta néven vált ismertté.

Az okmány előkészítőit, aláíróit az a cél vezette, hogy az abban megfogalmazott alapelvek és jogok ténylegesen megvalósuljanak.

Az egyezményben rögzített alapelvek és a széles körű, átfogó jogok közül kiemeljük a következőket.

A családnak mint a társadalom alapvető egységének joga van a megfelelő szociális, jogi és gazdasági védelemre a teljes körű fejlődésének biztosítására (16. p.).

Az anyáknak és gyermekeknek - tekintet nélkül a családjogi helyzetre és a családi kapcsolatokra - joguk van a megfelelő szociális és gazdasági védelemre (17. p.).

A gyermekeknek és a fiataloknak különleges védelemre van joguk azokkal a fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek ki vannak téve.

Éppen a veszélyeztetettség okán, a védelem szükségességéből fakadóan az Egyezmény külön fejezetet, a 7. cikket "A gyermekek és a fiatalok védelemhez való jogá"-nak szenteli. A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga tényleges gyakorlásának biztosítására az egyezményt elfogadó államok vállalják, hogy

- a munkára történő alkalmazáshoz szükséges minimális életkort a 15. életévben határozzák meg (az európai államok többsége - köztük hazánk és más országok is - megemelték ezt az alsó korhatárt saját hazai törvényükben);

- tiltják a fiatalok alkalmazását egészségtelen és veszélyes munkakörben;

- a kötelező oktatásban részesülő gyermekek nem kerülhetnek olyan munkakörbe, amely megfosztja őket a tanulás lehetőségétől;

- biztosítják a 16 évnél fiatalabb személyek csökkentett munkaidejét, különös tekintettel a fejlődésükre, képzésükre;

- elismerik a fiatalkorú dolgozók és szakmunkástanulók jogát a tisztességes bérre és egyéb megfelelő juttatásra;

- biztosítják a munkaidő alatti képzés munkaidőnek történő beszámítását (a munkabér szempontjából jelentős eredmény);

- biztosítják a 18 éven aluli dolgozók évente legalább három heti fizetett szabadságát (Magyarországon a Munka Törvénykönyvében a fiatalkorúak pótszabadsága néven ismert ez a jogosultság);

- előírják, hogy a 18 éven aluliak rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt (nemzetközi egyezmények, megállapodások határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyek ennek hatálya alá esnek);

- speciális védelmet biztosítanak azokkal a fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek a gyermekek és a fiatalok ki vannak téve, különös tekintettel azokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve a munkájukból erednek.

Az Európai Szociális Charta kiegészító jegyzőkönyvét Torinóban írták alá 1961. október 18-án. Az új okmány további finomításokkal biztosítja az eredeti okmányban meghatározott jogokat.

Az Európai Diákjogi Charta

Ez a dokumentum összefoglalja, illetve megerősíti a diákok jogait, tevékenységi körét, közösségi életük szabályait. Az európai diákszövetség, az OBESSU által kiadott Európai Diákjogi Charta nem tartozik az Európa Tanács és az ENSZ által megfogalmazott és elfogadott nemzetközi egyezmények közé. Az európai diákszövetség nem rendelkezik olyan jogosítványokkal, mint az előzőekben említett nemzetközi szervezetek.

A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény

Az ENSZ New Yorkban, 1989. november 20-án nyilvánosságra hozta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyhez hazánk is csatlakozott, és az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdette.

*

- A család valamennyi tagjának meg kell kapnia azt a védelmet és támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a feladatát maradéktalanul teljesítse.

- A gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatásához szükséges, hogy családi környezetben, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel.

- A gyermeket teljes mértékben fel kell készíteni az önálló életvezetésre és a társadalomban való helytállásra.

- Megalapozott a gyermeknek nyújtandó különleges védelem szükségessége és indokoltsága, ezért ehhez meg kell adni minden támogatást.

- A gyermeknek - figyelemmel a fizikai és szellemi érettség hiányára - különös gondozásra, megfelelő jogi védelemre van szüksége születése előtt és születése után egyaránt.

Minden országban vannak különösen nehéz körülmények között élő gyermekek, akiknek a sorsára megkülönböztetett figyelmet kell szentelni.

Az egyezmény elismeri, hogy a gyermek védelme és harmonikus fejlődése tekintetében minden egyes nép hagyományai és kulturális értékei jelentős szerepet játszanak. Részletesen szabályozza mindazokat a jogokat, amelyek megilletik a gyermeket. Kiemeli, hogy a törvényhozó szervek, a közigazgatási hatóságok, a szociális védelem köz- és magánintézményei, valamint a bíróságok a gyermeket érintő minden döntésükben elsődlegesen a gyermek érdekét vegyék figyelembe.

Az egyezményhez csatlakozott államok minden olyan törvényhozási, közigazgatási és egyéb intézkedést megtesznek, amely az elismert jogok érvényesüléséhez szükséges. Kötelezik magukat arra, hogy - a szülők jogait és kötelezettségeit figyelembe véve - biztosítják a jóléthez szükséges védelmet és gondoskodást. Ennek a célnak az elérése érdekében meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. Gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmet biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen a hatóságok által megállapított szabályoknak.

Az egyezményhez csatlakozott államok kötelezték magukat arra is, hogy - az ENSZ főtitkárának közvetítésével - az egyezményben elismert jogok érvényesítése érdekében elfogadott intézkedésekről és az eredményekről ötévenként jelentést terjesztenek a Bizottság elé, melyben beszámolnak arról, hogy az okmányban írt jogok teljes gyakorlásának érvényesítésére milyen szükséges intézkedéseket tettek.

Az ismertetett nemzetközi egyezményekhez, megállapodásokhoz hazánk is csatlakozott, ezzel elfogadta az abban megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket. Ezért az azokban elismert normákat a hazai jogrendszerbe is be kellett építeni. Megvalósításuk érdekében folyamatosan sokat kell tennie az egész társadalomnak. A családok funkciójának erősítése, az iskolai élet erkölcsi normáinak kiépítése, a környezet humánussá tétele érdekében együttműködésre van szükség. A kormányzati szervek és a helyi önkormányzatok erőfeszítései nélkül nem lehet elég hatékony a normarendszer.

A morális értékek tiszteletére nevelés

A jogi ismeretek elsajátítását az etikai és morális értékrend megismertetésével és elfogadtatásával lehet megalapozni. A tanulókban tudatosítani kell, hogy ugyanolyan és ugyanannyi joguk van, nem több, mint másnak, mint minden embernek. Hogy jogsérelem senkit se érjen, jogait mindenki csak a többi emberre tekintettel gyakorolhatja.

Az értékrend elsajátítása

Az értékek, a morál megismertetése elősegíti az adott helyzet megítélését, közvetve a normák elfogadását, ezen keresztül a fiatalok társadalmi beilleszkedését. Nem a parancsok és tilalmak megtanítására, hanem a jogilag védett értékek elfogadására kell helyezni a hangsúlyt. A jogszabályok ismerete megkönnyíti az értékek, a normák, a szabályok befogadását, az azokkal való azonosulást, és a szabályok tiszteletére ösztönöz. A jogok és kötelezettségek közötti szoros kapcsolat és az összefüggések felismeréséhez segítséget nyújt egy-egy adott probléma elemzése, megoldása a megszerzett jogi ismeretek felhasználásával. Ezek az ismeretek az agresszivitás féken tartásának eszközei is lehetnek, segíthetnek az önbíráskodás iránti késztetés leküzdésében, hiszen, ha a tanuló ismeretet szerez arról, hogy milyen jogi eszközök igénybevételére van lehetősége, nem fog feltétlenül ragaszkodni a rosszabbik megoldáshoz, esetleg a brutalitáshoz.

Az állampolgári, valamint a jogi ismeretek oktatásának jelentőségét hangsúlyozza az az elemzés és értékelés, amelyet az Európa Tanács felkérésére a párizsi Országos Oktatáskutató Intézet készített.

A mai ifjúság olyan időszakban és közegben lesz felnőttkorú, amikor és amelyben a közéleti viszonyok megkívánják az alapvető állampolgári ismeretek elsajátítását, az alapvető jogi normák ismeretét.

Az ifjúság akkor képes érvényesíteni a jogait, ha tudja, mely jogok és milyen tartalommal illetik meg. A törvények, az állampolgári jogok és az etikai normák ismerete és érvényesítése szorosan összefügg, a kettő feltételezi egymást. A törvénytiszteletre, etikai normákra nevelés követelmény, amely a szaktárgyak oktatásakor sem kevésbé fontos feladat. A morális értékrend elfogadása segít a pozitív személyiség kialakításában. A tanuló pozitív viszonyulása az életviszonyokhoz segíti a pedagógust szakfeladata ellátásában, a szaktantárgyak elsajátíttatásának eredményességében. A törvények tiszteletének követelése, "tiszteltetése" a nevelés során elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor nem szorítható háttérbe az a kívánalom sem, hogy a felnőtt társadalom példamutató magatartása ösztönözze a tanulókat a törvénytiszteletre. A példamutató magatartás széles körű értelmezését ki kell terjeszteni a televíziós műsorokban a nevelő hatású filmek közvetítésére is.

A speciális ismeretek oktatása nemcsak azért szükséges, mert az iskolai oktatás idején elsajátítható gyakorlatias megoldásokat tartalmaz, hanem mert a törvénytisztelő és etikus szemléletmód kialakítása, a korrekt megoldások választására való "ráhangolódás" önmagában érték, a későbbi évek során is hasznos és biztos "útitárs".

Az államhatalmi és az államigazgatási szervek működését akkor értik meg az állampolgárok, ha valamilyen igazgatási alapismeretekkel rendelkeznek. A tanulóknak állampolgárként hasznos ismereteket kell szerezniük azokról a jogokról és kötelezettségekről, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják későbbi életviszonyaikat és tevékenységi köreiket. Az elsajátított ismeretek elősegítik, hogy felnőttként - a felelősségteljes ügyeikben - helyes döntéseket hozzanak, életviszonyaik, jogi helyzetek alanyai, pedig tárgyai legyenek.

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény kimondja: a tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön (10. § (3) bek.). A gyermek jogaként határozza meg a törvény azt a követelményt, hogy a tanítás során tárgyilagosan és sokoldalúan történjék a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése. A gyermek jogairól szólnak az általános, mindenkire vonatkozó törvények és azok a speciális szabályok, amelyek ezeken felül nagyobb védettséget, többletbiztosítékokat nyújtanak a gyermekek számára.

Ezek a speciális törvényi rendelkezések a közoktatási törvényen túl a többi jogágban, a törvénykönyvekben, a törvényekben is nagy súllyal kaptak helyet. Így kifejezetten a gyermekek jogi helyzetét szabályozza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a családjogi törvény, a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok. Tehát a jogi szabályozás adott, de ahhoz, hogy élni tudjanak a fiatalok a jogaikkal, meg kell ismerniük azokat. Ez pedig az oktatás körébe tartozó nem időszakos, nem kampány jellegű, nem jelentéktelen, hanem erőfeszítést, fáradhatatlan munkát, kitartást igénylő feladat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.