2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 május

Az Élethosszig tartó tanulás európai évének eredményei

2009. június 17.

Az élethosszig tartó tanulás európai évének eredményei

Az Európai Parlament és Tanács Határozata alapján az 1996-os év az élethosszig tartó tanulás éve volt. Az élethosszig tartó tanulás európai évének célja a személyes fejlődés és az egyéni kezdeményezőkészség ösztönzése, a munka világába és a társadalomba való integrálódás segítése, az egyének bevonása a demokratikus döntéshozatal folyamatába, a gazdasági, technikai és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás képességének javítása volt. A Bizottság 1999-ben jelentést készített az Év megvalósításáról, eredményeiről és általános értékeléséről. Európa-mellékletünkben a Jelentésből közlünk részleteket.

Az élethosszig tartó tanulás ma már központi témája az Európai Unióban folyó politikai párbeszédnek. A Bizottság Towards a Europe of Knowledge (A tudás Európája felé) című dokumentumában a 2002 és 2006 közötti időszak oktatási, képzési és ifjúsági programjaira vonatkozó javaslatait az élethosszig tartó tanulás megvalósítása köré csoportosította.

Az élethosszig tartó tanulás európai évének tematikája

- A magas szintű általános oktatás nyitottsága mindenki számára mindenfajta diszkrimináció nélkül, az önálló tanulás képességének elsajátítása az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében.

- A szakmai képzés erősítése annak érdekében, hogy minden fiatal képesítést szerezhessen, hiszen ez a munka világába való zökkenőmentes átmenet előfeltétele és a további személyes fejlődés, a munkaerőpiachoz való folyamatos alkalmazkodás, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség alapja.

- Az egyének motiválása az élethosszig tartó tanulásra és ilyen tanulási lehetőségek létrehozása olyan emberek számára, akiknek eddig alig vagy egyáltalán nem volt erre lehetőségük, ám különösen nagy szükségük van rá.

- Az ilyen területen működő intézmények és a gazdasági élet, elsősorban a kis- és középvállalkozások közötti további együttműködés az oktatás és képzés terén.

- A társadalmi partnerek felvilágosítása az élethosszig tartó, új tanulási lehetőségek létrehozásának és az ezeken való részvételnek a fontosságáról az európai versenyképesség és az erősen foglalkoztatás-központú gazdasági növekedés tükrében.

- A szülők felvilágosítása a gyerekek és fiatalok oktatásának és képzésének jelentőségéről az élethosszig tartó tanulás tükrében és saját szerepük tudatosítása e tekintetben.

- A folyamatos oktatás és képzés európai dimenziójának erősítése. A kölcsönös megértés és mobilitás elősegítése Európán belül, a közös európai tér kialakítása az oktatásban való együttműködés számára. Tájékoztatás az Európai Unió tevékenységeiről az európai polgárok körében, különös tekintettel a diplomák és más képesítések tudományos és szakmai elismerésére, valamint a nyelvi készségek fejlesztésére a tagállamok rendszerével összhangban.

Az európai év az élethosszig tartó tanulást a kereslet és a kínálat oldaláról egyidejűleg ösztönzi: tudatosította a nagyközönségben a folyamatos tanulás szükséges és kívánatos voltát, valamint élénkítette a párbeszédet arról, hogyan tudnak az ellátó-szolgáltató rendszerek megfelelni az új tanulási elvárásoknak. A Bizottság fontosnak tekintette, hogy a kezdeményezés decentralizáltan valósuljon meg, a részt vevő országok által kijelölt testületekkel szoros együttműködésben. A költségvetésből mintegy 550 projekt (5000 esemény) részleges finanszírozását sikerült megoldani közösségi, országos, területi, illetve helyi szinten, 34 millió ECU összértékben. A sajtóban mintegy négyezer cikk jelent meg, az internet site-ot pedig nyolcvanezren keresték fel.

*

Az élethosszig tartó tanulás stratégiájának alapelvei

Az élethosszig tartó tanulás stratégiájának alapelvei abból az elgondolásból származnak, mely szerint az oktatásnak és képzésnek az egyéni, kulturális, gazdasági és társadalmi jólétet kell szolgálnia, és minden polgár számára javítania kell az élet minőségét. Ennek figyelembevételével az élethosszig tartó tanulás stratégiáját az alábbi alapelvek szerint kell kidolgozni:

- Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos kezdeményezéseknek összhangot kell találniuk a személyes, kulturális, polgári és társadalmi dimenziók és a gazdasági, illetve foglalkoztatási megfontolások között. Tükrözniük kell a demokratikus alapelveket és az emberi jogok értékrendjét.

- Az oktatás és képzés minden szintjének hozzá kell járulnia az élethosszig tartó tanulás folyamatához.

- Az élethosszig tartó tanulás a tanulási lehetőségek olyan széles skáláját feltételezi, amely minden egyén számára lehetővé teszi, hogy társadalmi, kulturális és gazdasági érdekei és szükségletei szerint haladjon előre az oktatásban.

- Az alapoktatás és -képzés meghatározó jelentőségű, ezért az írás-olvasás és számolás alapkészségein túl tartalmaznia kell a készségek, attitűdök és tapasztalatok olyan széles körét, amely a tanulást az egész későbbi élet során ösztönzi és alátámasztja.

- Az élethosszig tartó tanulás célja az egyéni képességek fejlesztése és a foglalkoztatás esélyeinek növelése, a lehető leghatékonyabban ki kell aknáznia az emberi erőforrásokat, a tehetséget, hozzá kell járulnia a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi kirekesztés megszüntetéséhez és a demokratikus társadalomban való aktív részvétel ösztönzéséhez.

- Az élethosszig tartó tanuláshoz az oktatás és képzés rugalmas, kreatív kialakítására van szükség, melyhez hozzátartozik a család bevonása is az egyén motiválása érdekében.

- Az élethosszig tartó tanulás megköveteli az egyénektől, hogy egyre nagyobb felelősséget vállaljanak saját oktatásukért, képzésükért és személyes fejlődésükért, ennek érdekében megfelelő útmutatást vagy tanácsadást kell a felnőtt tanulók számára biztosítani.

- Az élethosszig tartó tanulás folyamatának célja az esélyegyenlőség növelése minden szinten.

- Az egyéneknek, intézményeknek, vállalkozásoknak, területi hatóságoknak, központi kormányzatoknak, értelemszerűen a társadalmi partnereknek és a társadalom egészének, kinek-kinek a maga felelősségi körében közös erővel kell az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges feltételeket és a pozitív hozzáállást megteremteni, és az oktatásban, képzésben, más tanulási tevékenységekben való részvétellel kapcsolatban felmerülő akadályokat minimálisra csökkenteni.

A tagállamokban 1996 óta számos új kezdeményezés csatlakozott a kitűzött célhoz az európai év keretében támogatott projekteken túlmenően is. Ezek között voltak az oktatási és képzési rendszer nagyszabású reformjai, az alulreprezentált csoportok oktatásba való bevonására irányuló lépések, kísérleti akciók és kormánypolitikai dokumentumok. Az európai év elősegítette az oktatási és képzési rendszer különböző részeiért felelős irodák együttműködését is.

Megvalósítás

Az élethosszig tartó tanulás európai évét az Európai Bizottság Education, Training, Youth hivatalának egy kis csapata szervezte meg az Employment, Industrial Relations and Social Affairs, Information, Communication, Culture and Audio-visual Policy és a Telecommunications, Information Market and Exploitation of Research hivatalokkal együttműködve. A Bizottság tanácsadója egy ad hoc Bizottság volt, melyben valamennyi ország képviseltette magát. Valamennyi részt vevő ország nemzeti koordinációs testületeket nevezett ki, melyek a Bizottság csapatával szoros együttműködésben dolgoztak. Több részt vevő ország tanácsadó testületet is létrehozott.

Költségvetés

Az európai évre nyolcmillió ECU-s költségvetést különítettek el, ehhez jött még Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárulása (0,34 millió ECU értékben). A határozat szellemével összhangban ennek az összegnek a felét nemzeti, illetve helyi projektek támogatására különítették el. Az ad hoc bizottság támogatása mellett a Bizottság úgy határozott, hogy a lehető legnagyobb számú projektet fogja támogatni, még ha az egyes projektekre jutó összeg így alacsony lesz is (átlagosan 10 500 ECU, ami 700-tól 150 000 ECU-ig terjedő összegeket jelent). A Közösség átlagos hozzájárulása ily módon a kapcsolódó költségek kevesebb mint 20%-át tette ki, ami messze alulmaradt az ilyen projektekre kiszabott 50%-os plafonhoz képest.

Ezt a megközelítést két érv támasztotta alá:

- a Bizottsághoz a nemzeti testületeken keresztül nagy számban érkeztek magas színvonalú projektek;

- a támogatók motiváltsága is erősnek bizonyult.

Annak ellenére, hogy a Közösség csak szerény részt tudott vállalni a finanszírozásból, és az eljárások elkerülhetetlenül összetettek voltak a Közösség ügymenetét többnyire nem ismerő szervezetek számára, az európai év költségvetése a Közösség hozzájárulásának több mint négyszeresét kitevő, mintegy 34 millió ECU összértékű tevékenységek megvalósítását tette lehetővé.

Projektek  Arány a teljes EU-támogatáshoz képest (%)  EU-támogatás
(ezer ECU) 
Összes forrás
(ezer ECU) 
Nemzeti projektek  49  3936  21931 
Európai projektek  17  1375  5327 
Médiaprojektek  518  3561 
Indító- és zárókonferenciák  442  816 
Multimédia-pályázat  181  395 
Kommunikáció  16  1350  1350 
EU-szintű tanulmányok  500  500 
Összesen  100  8302  33880 

Projektek

Annak ellenére, hogy a projektek benyújtására igen szűk határidőt jelöltek meg a határozat végleges elfogadásához képest, a nemzeti irodákhoz több mint 2000 pályázat érkezett. A stratégiák országonként változtak, az intézményi alapú kampánytól a nagyközönségnek szóló információs kampányt hangsúlyozó tervezetekig.

Mindent egybevéve a Bizottság 454 projektet választott ki. Ezekhez még 88 európai projekt és 10 médiaprojekt járul. A nem támogatott projektek közül több száz engedélyt kapott a nemzeti testületektől az Év logójának használatára. Számos projekt több eseményre, illetve tevékenységre is kiterjedt (ilyenek voltak az egy projekt alá tartozó területi konferenciasorozatok). Így az európai év keretén belül szervezett események számát több mint 5000-re becsülhetjük.

A tevékenységek fajtái

Az európai év során támogatott tevékenységek minden szempontból változatosak voltak. A megvalósított projektek nagy része valamennyi támogatott területen több különálló tevékenységből tevődött össze, mintegy 70%-a esetében azonban az esemény maga vagy egy része az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó témával vagy témákkal foglalkozó konferencia, szeminárium vagy műhely volt.

A tevékenységek több mint egyötöde nyomán valamilyen kiadvány látott napvilágot, ami a konferenciák eredményeit leíró jelentések esetében általános gyakorlat. Az európai év támogatta például az Opportunities for Black People in Higher Education (A feketék esélyei a felsőoktatásban) című kötet kiadását, amely az Education for Transformation: Opportunities for Black People (A változásra nevelés: a feketék esélyei) elnevezésű, 1996 márciusában Leedsben (Egyesült Királyság) megtartott konferencia tapasztalatait foglalja össze. Számos projektnek szerves része volt a széles körű tájékoztatás: 18%-uk tartalmazott sajtó- és tömegkommunikációs tevékenységeket, további 18%-uk pedig tájékoztató, illetve népszerűsítő kampány volt.

A projektek további 18, illetve 15%-ában új oktatási és képzési eljárások és eszközök kifejlesztése folyt. Hasonló arányban voltak az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos tanulmányokra és felmérésekre vállalkozó projektek is.

Célcsoportok

A Közösség támogatásában részesült projektek megoszlása (lásd a táblázatot) ismét az élethosszig tartó tanulás és képzés két dimenziójára hívja fel a figyelmünket: az egyéni kiteljesedéssel összefüggésben álló humán és szociális aspektusokra, illetve az egyénnek a társadalomban betöltött szerepére (polgárság, demokrácia, tolerancia); valamint a tudás és a képességek elsajátítására és korszerűsítésére a munkaerőpiacra való bekerülés vagy visszajutás (a munkára való alkalmasság) céljából.

Szervezetek az oktatás és a képzés világából  27% 
Ifjúsággal, nőkkel és idősekkel foglalkozó szervezetek  19% 
Civil csoportok, szakmai szövetségek, társadalmi partnerek  16% 
Az esélyegyenlőséggel és a kirekesztés problémájával foglalkozó szervezetek  13% 
Az üzleti szektor, elsősorban a kis- és középvállalatok  13% 
Egyéb  11% 

A projektek kiválasztása

A Bizottság keretrendszert dolgozott ki az EU-támogatásra érkezett pályázatok elbírálásához. A tevékenységeket a következő általános megfontolások alapján választották ki a támogatásra.

- Általános alkalmasság - tartalmaz-e a pályázat részletes akciótervet, kommunikációs projektek esetében pénzügyi kimutatást; segíti-e az élethosszig tartó tanulás eszméjének terjesztését; mikor kerül megvalósításra; nem esik-e egybe a Leonardo- és a Socrates-program keretén belül folyó tevékenységekkel.

- Tevékenységi típus - konferenciák, szemináriumok vagy műhelyek; újszerű oktatási vagy képzési tevékenységek; rádiós vagy sajtótevékenységek; versenyek vagy egyéb tevékenységek.

- Elbírálási kritériumok - minőség (alkalmasság, áttekinthetőség), újítás és eredetiség, a hagyományos oktatási és képzési határokat áthágó akciók, a közösségi hozzájárulás költséghatékonysága.

A Bizottság az alábbi anyagok összeállításával járult hozzá az oktatási és képzési rendszerekről folyó vita élénkítéséhez és egy szilárd információs bázis létrehozásához:

- tanulmány az oktatás és képzés gazdasági dimenziójáról és annak költségvetési vonzatairól; összefoglaló jelentés a tanulmányokról és egy kötet, mely az egyes országok jelentéseit, továbbá egy háromnyelvű összefoglalót tartalmaz angol nyelven;

- kritikai írás az élethosszig tartó tanulás fontosságáról;

- értékelő tanulmány az európai év médiabeli szerepléséről;

- jelentés az európai év külső megítéléséről. (Ezt a kutatást egy külső tanácsadó iroda vezette, eredményeit e jelentés összeállításakor is figyelembe vettük.)

Az európai év hatása a politikai párbeszédre az EU és az egyes országok szintjén

Az európai évhez kötődött egyik leglátványosabb országos szintű politikai kezdeményezés Olaszország döntése volt az oktatási reform mellett, melyet az olasz oktatási miniszter jelentett be az európai év zárókonferenciáján Dublinban. A pozitív politikai hatások közé sorolható még az új ötletek és elképzelések beiktatása a szakképzési politikába (Finnország, Franciaország), egy olyan közös téma felvetése, amelynek megvitatása átszeli a különböző minisztériumok politikai felségterületeit (Ausztria), valamint a felnőttoktatás melletti elkötelezettség és egy nyitott egyetem, illetve több állami nyelviskola létrehozása Görögországban.

Az európai év révén létrejött országos hálózatok és szervezetek

Ország  Hálózati vagy szervezeti változás 
Ausztria  Megalakult egy "Bildungsplattform" nevű oktatási platform, melyben a szakmai képzésben érintett intézmények folytathatnak konstruktív párbeszédet. 
Belgium  A német ajkú közösségben elsősorban a Forem és a szakiskola között jöttek létre kapcsolatok a képzési gyakorlat megosztása érdekében. A francia közösségben az európai év az oktatásért és képzésért felelős testületek között hozott létre együttműködéseket. A flamand közösségben a hatás korlátozott volt. 
Finnország  Az európai év hatása nyomon követhető azokban a törekvésekben, melyek különböző tanácsadó és segítő szolgálatok létrehozását célozzák, továbbá a különböző tudományágak közötti kapcsolatok kialakulásában és a projektek közötti átjárhatóságot biztosító hálózatokban. 
Franciaország  Az európai év hatása az országos szintű hálózatokra nehezen mérhető fel, mivel a nemzeti koordinációs testületek nem tudták megfelelően nyomon követni az eredményeket. Okkal gondolhatjuk azonban, hogy helyi szinten létrejöttek ilyen kapcsolatok. Az Entretiens Condorcet (3000 résztvevővel) fórumot biztosított a képzés és a társadalmi szervezetek kérdéseinek megvitatására minden szinten. 
Németország  Az Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium és a tartományok kapcsolata már korábban is megalapozott volt, de az európai év alatt tovább erősödött. 
Görögország  A minisztériumok és a Nemzeti Koordinációs Testület, illetve más politikai szereplők között kialakult kapcsolatok várhatóan a jövőben is fennmaradnak, elsősorban az Oktatási Minisztérium, az Országos Munkaügyi Intézet és az Általános Munkásszövetség Munkaügyi Intézete estében. 
Luxemburg  Az európai évnek köszönhetően számos együttműködés jött létre cégek és iskolák, illetve minisztériumok között. Létrejött egy internetes "cyberközépiskola" is. 
Hollandia  A tanácsadó bizottság tagjai úgy határoztak, hogy az európai év után továbbra is együtt fognak működni. Várhatóan folytatódni fog az oktatási ellátás és a vállalatok közötti regionális együttműködés is. 
Portugália  Az Oktatási és Képesítési és a Munkaügyi Minisztériumok közötti együttműködés erősödött az európai évnek köszönhetően. 
Svédország  Az európai év segítette az oktatási és képzési kérdésekkel foglalkozó országos szervezetek és intézmények kapcsolatainak erősítését. Az év során tartott konferenciák néhány új hálózat létrehozását eredményezték, ilyen például az Aurora Borealis és a Linköpig. 
Egyesült
Királyság 
Az európai év hozzájárult munkavállalók és munkáltatók képviselőit - a Trades Union Congresst és a Confederation of British Industryt - összehozó politikai vitához; létrejöttek tanulóvárosok és kisvárosok (az akkori oktatási miniszter jóváhagyásával). 
Liechtenstein  Képzési szakemberek, az oktatási miniszter és a Kereskedelmi Kamara, a Schulamt, valamint a Leonardo-program képviselőinek kerekasztal-beszélgetése az élethosszig tartó tanulásról. Ennek eredményeképp politikai irat született a képzésről. 

Tartós eredmények, folytatódó tevékenységek a projektek szintjén és országosan

Várhatóan a vizsgált tevékenységek mintegy kétharmada folytatódott és folytatódik valamilyen formában a jövőben is. Ez lehet:

- Az EU által támogatott esemény megismétlése hasonló formában például az a Newcastle-i Egyetem vezetésével tartott, kutatóknak szóló konferencia, melynek résztvevői az Egyesült Királyságból, az Európai Unióból és más országokból kerültek ki, és amely az élethosszig tartó tanulás politikai vitájával foglalkozott: ezt a konferenciát 1997 novemberében megismételték, további EU-résztámogatás nélkül; egy írországi nappali televíziós csatornán (RTE "Live at Three") az európai év lefutása után is folyamatosan sugárzott adások az élethosszig tartó tanulásról: ezekben olyan nők szerepeltek, akiknek az oktatás révén sikerült újra munkát találniuk.

- A szervezetek és intézmények között létrejött kapcsolatok tartósak és folyamatosan használhatók az információk és tapasztalatok terjesztésére. Erre példa a svéd Aurora Borealis projekt Norbotten megyében, ahol a projektben részt vevő főiskolák, középiskolák, illetve kis- és középvállalkozások elkötelezték magukat a létrehozott hálózatok fenntartása mellett, és továbbra is terjeszteni fogják a tevékenységeikre vonatkozó információkat.

- Az európai év alatt elvégzett kutatás információt szolgáltat a jövőbeli tervezéshez. Erre példa az az olasz tanulmány, melyet a varesei térségben végeztek el azzal a céllal, hogy felmérjék a kis- és középvállalkozásokban és kézműves szakmákban dolgozó nők folyamatos oktatási-képzési igényeit. Ezt a tanulmányt felhasználják a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek megtervezéséhez.

Az európai év eredményeként vagy ahhoz kötődően folytatódó tevékenységek
Terület  Tevékenységek 
Kutatás  Dániában támogatják a szülők oktatásban betöltött szerepével foglalkozó európai kutatói hálózat fenntartását.
Espoo városa munkacsoportot hozott létre az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges feltételek (alapkészségek) feltárására. 
Stratégiai és politikai fejlesztés  Finnországban bizottságot hoztak létre az élethosszig tartó tanulás országos stratégiájának előkészítésére, amely elsősorban a bevált gyakorlat vizsgálatával foglalkozik.
Svédországban regionális stratégiákat fejlesztettek ki az élethosszig tartó tanulás népszerűsítésére.
Az Egyesült Királyságban 1997 szeptemberében vezették be a tanulásvonalat: ez telefonos segélyvonal, melynek elgondolása a felnőtt tanulók hetéről származik.
Franciaországban kritikai párbeszéd zajlik arról, hogyan lehetne a tapasztalatokat a gyakorlatban alkalmazni. 
Miniszteri együttműködés  Görögországban az európai év szervezésében részt vevő szervezetek továbbra is együttműködnek, és egy tendert hirdettek meg, melyre a képzéssel és újraképzéssel kapcsolatos projektek pályázhatnak. 
Promóciós
és terjesztési
tevékenységek 
Németországban számos konferenciát és kiadványt hoztak létre az élethosszig tartó tanulás eszméjének további terjesztése és tudatosítása érdekében.
Svédországban országos és helyi tanulási kampányokat vezettek be.
Olaszországban és Hollandiában azok a szervezetek, amelyek képzési anyagokat fejlesztettek ki, illetve tájékoztattak az idősebb dolgozóknak szóló képzési lehetőségekről, folytatják ezek terjesztését. 1997 júniusában konferenciát szerveztek az új gyakorlati alapkészségekről Hollandiában.
Az Oktatási és Munkaügyi Minisztérium által létrehozott internetes oldal folyamatosan elérhető. 

Új szervezetek és kapcsolatok a tevékenységek között

Az európai év során kezdeményezett tevékenységek hozzájárultak a különböző szervezetek és intézmények közötti kapcsolatok kiépítéséhez. A nemzeti és nemzetközi kapcsolatok bővülésére jó példa az Education is Partnership (Az oktatás mint partnerség) című dán konferencia, melynek során az oktatásért felelős szervezetek teremthettek egymással kapcsolatot. A konferencia a következő célokat tűzte ki:

- tudatosítani a szülőkben az oktatás és képzés fontosságát, az ebben betöltött szerepüket, hangsúlyozni a tanárok szakmai felkészültségét;

- ösztönözni az oktatási és képzési intézmények és a vállalatok közötti együttműködést;

- ösztönözni a személyes fejlődést és a kezdeményező szellemet a gyerekekben és a fiatalokban, és bátorítani őket a demokratikus döntéshozói folyamatban való részvételre;

- definiálni és megvitatni a szülők oktatásban betöltött szerepével kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén folytatandó európai szintű együttműködés szerkezetét.

Az egyes országok szintjén az élethosszig tartó tanulás témája átszeli a minisztériumok felelősségi körének hagyományos határait: az oktatási és munkaügyi minisztériumok együttműködésre lépnek, és hangsúlyozottabbá válnak a minden állampolgár számára hozzáférhető tanulási lehetőségek. Több részt vevő állam tisztviselői arról számoltak be, hogy az európai év új lehetőségeket nyitott a minisztériumok vagy a kormány különböző szintjei közötti, valamint a társadalmi partnerszervezetek és a kormány közötti együttműködés számára az élethosszig tartó tanulás kérdéskörében.

Terjesztés és tanulságok országos szinten

Az európai év tapasztalatai rámutatnak az élethosszig tartó tanulás hasznosságára és arra, hogy az egyéneknek, a munkáltatóknak és a kormányoknak fokozottan el kell kötelezniük magukat az élethosszig tartó tanulás mellett. Ennek erősítését segítheti:

- az élethosszig tartó tanulás előnyeiről és a benne rejlő lehetőségekről való tájékoztatás;

- befektetések ösztönzése az élethosszig tartó tanulásba;

- a rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségeknek az élethosszig tartó tanulás igényeihez igazítása.

Tanulságok az EU szintjén

Európai szinten az élethosszig tartó tanulás ma már olyan alapvető dimenzió, amely áthatja az oktatás és képzés kérdéseiről szóló párbeszédet. Az Amszterdami Egyezmény magában foglalja az élethosszig tartó tanulás elvét; az Európai Közösség Egyezményének előszavában a szerződő felek kijelentik, hogy elkötelezik magukat amellett, hogy elősegítik népeik tudásának lehető legmagasabb szintű kibontakoztatását a széles körben hozzáférhető és folytonosan megújított oktatás révén.1

1997. november 12-én a Bizottság közleményt hozott nyilvánosságra Towards a Europe of knowledge (A tudás Európája felé) címmel. A közlemény célja az volt, hogy körvonalazza a további tevékenység irányelveit az oktatás és képzés területén a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan. A közleményben a Bizottság bejelentette, hogy a Közösség e területeket érintő programjai (Socrates, Leonardo da Vinci, Youth) a jövőben "közvetlenül kapcsolódnak az élethosszig tartó tanulás fejlesztésének megvalósításához". A Szervezeti Alap legújabb reformja, az Information Society Technologies kutatási program és a nemzeti foglalkoztatási tervezetek ugyanezt a célt szolgálják.

Általános konklúziók

Az európai év célja az volt, hogy tudatosítsa a folyamatos tanulás szükségességét, és élénkítse a párbeszédet arról, hogyan tudnak az alapvetően országos, regionális és helyi szinten szerveződő szolgáltató rendszerek megfelelni az új tanulási elvárásoknak. Az Európai Unió olyan koncepcióval járult hozzá a világszerte folyó vitához, melynek sajátos vonása "a bölcsőtől a sírig" tartó tanulás átfogó elképzelése, amely a tanulást nem rendeli alá a gazdasági kényszernek, és teret ad olyan kérdéseknek, mint a személyes kiteljesedés, a demokratikus döntéshozói folyamatban való részvétel, a kikapcsolódás jellegű tanulás és az aktív öregedés.

A különböző országok változatos képet mutatnak a tekintetben, hogy mennyire általánosan elterjedt az élethosszig tartó tanulás eszméje, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezen a téren. Ennek ellenére pozitív visszhangra talált a kezdeményezés azokban az országokban is, ahol az elképzelést mindaddig alig ismerték.

1996 óta figyelemre méltó lépések történtek az egyes országokban az élethosszig tartó tanulás megvalósulása érdekében. Ez is arra utal, hogy az európai év valóban időszerű kezdeményezés volt, melynek nyomán alapvető változás következett be a társadalomban és az egyének hozzáállásában az élethosszig tartó tanulás terén.

Válogatta és szerkesztette: Szabó Balázs Gábor

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.