2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Egyéb tanulmányok

Az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának átalakulása

2009. június 17.

Mártonfi György

Az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának átalakulása

Különös tekintettel a 9-10. osztályban bekövetkezett változásokra

Zárójelentés
az OM által megrendelt
"A szakképzés előkészítése a 9-10. évfolyamon a szakképző iskolákban, különös tekintettel a szakmai orientáció és alapozás problémáira" című, S 300.883/99, - 771 kódszámú kutatásról

 

Bevezetés

Az 1998/99-es tanévben a korábbi szabályozási változások következtében az iskolák jelentős részében új rendszerben, új tartalmakkal szervezték a 9. osztályokat. Ez a korábbi szakmunkásképző intézetekben az első jelzések szerint is sok bizonytalanságot, feszültséget okozott, számos megoldatlan kérdést vetett fel. Az Oktatási Minisztérium 1998. őszén meghívásos pályázatot hirdetett a 9-10. osztályok helyzetének felmérésére. Mi magát a témát szélesebben értelmeztük: az iskolaszerkezeti határon lévő 9-10 osztály problémáját az átstrukturálódó szakképzés egyik konfliktuspontjának látjuk, amely kényszerűen megújulásra ítéltetett, akárhogyan is alakul a következő évek tartalmi és szerkezeti politikája és reálfolyamata. Ezért a 9-10. osztály problémáját csupán önmagában elemezve csak szerény eredményeket remélnénk, viszont az egész struktúra átalakulásán belül fókuszálva e két évfolyamra könnyebben érthetővé válnak az itt lezajló folyamatok is, amint helyük, szerepük is a rendszer egészén belül.

Pályázatunk pozitív elbírálását követően 1999. májusában került sor a projekt jóváhagyására. Maga a kutatás több szakaszban, és a tervezettnél jóval hosszabb idő alatt készült el. Az interjúkra, kiemelten az iskolaigazgatókkal folytatott beszélgetésekre épülő problémafeltáró kutatásban az információgyűjtés szakaszát kényszerűen félbevágta a nyári szünet. Ezt követően, a tervezett interjúk (60 db) közel fele (26 db) alapján íródott a "Gyorsjelentés", amely elsősorban a kerettantervi munkák koncipiálásához és a kerettantervek kidolgozóinak kívánt segítséget nyújtani. 1999. őszén további 41 interjút készítettünk, összesen tehát 7-tel többet a tervezettnél (67 darabot) . A megkérdezettek megoszlása is eltért a tervezettől: 53 szakképzéssel (is) foglalkozó intézményt kerestünk fel (a tervezettnél 17-tel többet), de 24 helyett csak 14 egyéb szereplőt (minisztériumok és háttérintézményeik referenseit, szakszervezeti, kamarai, munkaadói, önkormányzati szakembereket). Ennek oka az volt, hogy amíg az iskolákban a történések és a gondolatok rendkívül színes tárháza fogadott minket, addig az iskolán kívüli szereplők gondolatai rendre csak kullogtak az események után, és rendszerint a hagyományos, érdekkötött, de nem az adott problémára reflektáló érveléseket és szlogeneket hallhattuk tőlük.

Az interjúk felvételét követően - 2000 januárjában és februárjában - került sor a hatalmas empirikus anyag feldolgozására, és a tervek szerint ekkor kellett volna sort keríteni a zárójelentés megírására is. Ennek azonban akkor csak részei készültek el, a teljes munka elkészülésével azonban - a témavezető hosszabb betegsége, majd más munkák torlódása miatt - egészen 2000. őszéig kellett várnunk. A helyzetet bonyolította, hogy bár az egész problémafelvetés és az érvelés megítélésünk szerint időtálló, a konkrét témák és feszültségek egy részét az eltelt idő szinte kiiktatta, az új kerettantervi szabályozás előtérbe kerülése majd kihirdetése új optikát helyezett a reálfolyamatok egyes történései elé, és a kereteket is, több lépcsőben újraszabályozta. A jelen írás tehát 1999 nyarán és őszén készült gazdag empírián alapul, megszövegezése 1999 szeptemberében, 2000 tavaszán és 2000 szeptemberében és októberében született meg, és ekkor húztuk meg és véglegesítettük a kontextusában, hangsúlyaiban elavult részeket, szerkesztettük meg a szöveg itt látható változatát. Az 1998. novemberi pályázat óta - melynek eredeti, kutatási tervet függelékben csatoljuk - tehát közel két esztendő telt el, és a kutatás eseménytörténete nagyon jól mutatja, hogy oktatási rendszerünk milyen intenzív változás, átalakulás időszakában van most is. Reményeink szerint így maga az írás is "szakmai kordokumentum" lehet.

A meglátogatott iskolák közel háromnegyedében volt OKJ-s képzést előkészítő 9. osztály, és kevesebb mint 30%-ában voltak csak középiskolai osztályok. A meglátogatott iskolák az átlagosnál több profilt működtettek, közöttük a leghátrányosabb helyzetű tanulókat is befogadók felülreprezentáltak. Ez a mintatorzítás kutatói prekoncepció eredménye: minden változás nehézségei inkább a bonyolultabb szerkezetű, illetve az alsó középosztály és a leszakadó társadalmi rétegek gyerekeit iskolázó intézményekben érhetők tetten. Itt kisebbek az erőforrások, kisebb az innovatív potenciál, és gyengébb az iskolahasználók érdekartikuláló szerepe is. Ezekben az iskolákban inkább csak megtörténik a változás, nem koncepciózus folyamat alapján formálódik, és a változás világosabban felszínre hozza a sokszor elkerülhetetlen konfliktusokat. Tehát nem egzakt, reprezentatív iskolamintán vizsgálódtunk, hanem arra törekedtünk, hogy valamennyi típusú - kicsi és nagy, kevés és sok profilt üzemeltető, mindenféle fenntartójú és településtípuson működő, egy speciális vagy sok eltérő társadalmi réteget iskolázó stb. - iskolát megkeressünk, a náluk végbemenő folyamatot megismerjük. A tudományos pontosságot - minthogy nem tudományos célt fogalmaztunk meg - a sokféleséggel, a jelenségek típusának szinte teljes lefedésével igyekeztünk helyettesíteni.

Az első fejezetben a két nagy alrendszer, az oktatási és a foglalkoztatási közötti közvetítőrendszert és a képzési pályautak változását mutatjuk be, amelyek a strukturális átalakulás fő okaiként azonosíthatók. A 9-10. osztályokról szóló első főcím alatt felvázoljuk, hogy a 9-10. osztály problémája miért vetődött fel olyan élesen az 1998/99-es tanévben. Ezt követően a 9. osztályok igen színes történéseit próbáljuk meg leírni és tipizálni olyan mélységig, amennyire az interjúk alapján ez lehetséges volt. Elemezzük az iskolák törvényhez való viszonyát és bemutatjuk azt a kreatív alkalmazkodási potenciált, amellyel az akut helyzetet kezelte a menedzsment. A harmadik fejezetben az okozott és enyhítendő bajokról adunk számot az oktatásügyi szereplők közlései alapján. Itt külön kezeljük az iskolai kudarc, a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás és a pedagógusfoglalkoztatás speciális területeit, valamint kitérünk arra, hogy a pályaválasztási döntés idejének megváltozása milyen új problémákat vetett fel. Tanulságosnak ítéltük, ezért szerepeltettük külön fejezetben, hogy a fenntartó önkormányzatok az adott tanévben alig látták szükségét bármiféle beavatkozásnak, de általában még a probléma elkülönített módon való napirendre tűzésének, az átjárhatóság és a megváltozott versenyfeltételek kezelésének is. A 9-10. osztályról szóló utolsó elemző fejezet a probléma lényegét próbálja megvilágítani, a nagyobb összefüggésekre irányítva a figyelmet. Ezt követően áttérünk az egész struktúra változásának bemutatására, külön alfejezetekben taglalva az érettségi utáni pályautak, a gyakorlati oktatás, a képzési profilok, a változás információigénye és keretfeltételei problémáját. A zárójelentés utolsó oldalain részletesen megfogalmaztuk az empírián és háttértudásunkon alapuló következtetéseinket, valamint ezekből eredeztethető javaslatainkat, amelyeket mind a helyi és kerettantervek készítői, mind országos és helyi oktatáspolitikusok számára megfontolásra ajánlunk. A kutatás 1998-as tervét és az intézményvezetői interjútervet függelékben mellékeljük.

Mondandónkat több mint háromszáz idézettel illusztráljuk, színesítjük. Egy-egy idézet akár több helyen is előfordulhatna, a közvetlen gondolatmenettel sem feltétlenül állnak kapcsolatban, bár reményeink szerint valamennyien legalábbis jelzésértékűek. Egyes idézetek határozottan utalnak a megelőző bekezdésben mondottakra. Célunk az idézetek bemutatásával főleg az volt, hogy plasztikussá tegyük a képet azok számára is, akiknek nem adatik meg, hogy hasonló beszélgetéseket készítsenek, olvassanak. Talán így beszélgetőpartnereink elrabolt munkaideje is jobban szolgálja a közérdeket.

"Ezeket az interjúrészleteket kisebb, kurzív betűkkel középre szedve, idézőjelek között találjuk meg a szövegben". (A nem szószerinti idézeteket, a nem idézetből származó, értelmező-magyarázó részeket zárójelbe tettük.)

A teljes tanulmány letöltése pdf formátumban (394 KB)

A dokumentumok megtekintéséhez az Acrobat Reader programra van szüksége. Ha nincs telepítve a számítógépén, a program letöltéséhez kattintson ide.*

* Megjegyzés: az Acrobat Reader az Adobe Inc. szabadon letölthető, díjmentesen használható szoftvere.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.