2019. október 16., szerda , Gál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 április

Egy fővárosi mérés tapasztalataiból

2009. június 17.

A mérési-értékelési kultúra fejlődése szempontjából nagy jelentőségük van azoknak a méréseknek, amelyek egy-egy kisebb térség, kerület, kisváros iskoláiban térképezik fel a tanulók tudásszintjét. Az alábbi tanulmány egy kerületi mérés eredményeinek bemutatásán keresztül érzékelteti, hogy milyen sokféle információt nyújthatnak a regionális vagy kistérségi, körzeti mérések tapasztalatai a fenntartók és az iskolák számára.

Csala Istvánné Ranschburg Ágnes

Egy fővárosi mérés tapasztalataiból

Több mint egy év telt el azóta, hogy a főváros egyik kerületében az általános iskolák negyedik és hatodik osztályosainak teljes körű matematikai és olvasás-szövegértési teljesítményét felmértük. A szaktanácsadók által készített, a tantervi törzsanyagra vonatkozó feladatlapok mellett a tanulók és az iskolavezetők háttérkérdőíveket is kitöltöttek. Utóbbiakat a szakirodalom és saját korábbi fővárosi tapasztalataink felhasználásával készítettük. Vettünk át kérdéseket Csapó Benő legutóbbi vizsgálatához használt kérdőívéből és ötleteket a monitor-vizsgálatok kérdőíveiből is. Mindkét évfolyamon több mint ezer (összesen tehát kétezernél is több) gyerek töltötte ki 23 iskolában a feladat- és háttérlapokat. Az adatfeldolgozást SPSS/PC+ segítségével végeztük. A méréshez használt minden feladatlapunk megbízhatónak bizonyult (0,8 felett).

Szaktárgyi eredmények

Ennek az írásnak nem célja a teljes vizsgálat eredményeinek ismertetése. Két dologra szeretnénk csak felhívni az olvasó figyelmét.

  1. A gyerekek többsége a tantervi követelmények felét sem teljesítette. A hazai pedagógia olyan ismert személyiségei, mint Báthory Zoltán vagy Nagy József javaslata szerint, ha egy-egy témánál ilyesmit tapasztalunk, azt a témát tanítsuk újra.
  2. Mindenképpen fontos volna magyarázatot találni arra, hogy a hatodik osztályban mi okozza a teljesítmény visszaesését. Ez nem követő vizsgálat volt, így nem ugyanarról a gyerektársaságról van szó. Az is lehetséges, hogy a mostani hatodik évfolyamosok teljesítménye negyedikben is gyengébb lett volna. Az is lehetséges, hogy a negyedik osztályokban még ott levő tehetségesebb gyerekek nyolcosztályos gimnáziumokba kerültek, és ez okozta a hatodik évfolyam alacsonyabb átlagát. A matematika-feladatlap esetében az is elképzelhető, hogy egészen más témákról volt szó, mint hatodikban, és a két eredmény egymás mellett adhat csak teljes képet a mért tanulók matematikatudásáról. Szövegértésnél azonban nehéz elképzelni ugyanezt.

Osztályzatok és teljesítmények

A tantárgyi osztályzatokat összekapcsoltuk a hozzájuk tartozó teljesítményekkel, vagyis megnéztük, hogy akinek az adott tantárgyból egyese, kettese stb. van, hány pontot ért el a teszteken. Minden évfolyamon, minden vizsgált tárgyban a különböző osztályzatú tanulók teljesítményátlaga az osztályzatok csökkenésének megfelelően gyengébb.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

A PISA 32 országra vonatkozó vizsgálatai között is szerepelt az osztályzatok és teljesítmények összehasonlítása. A különböző országok eltérő osztályzatskálái miatt nem hasonlíthatták össze az érdemjegyeket közvetlenül a teljesítménnyel. A jegyeket három kategóriába sorolták: a megfelelt-nem felelt meg mellett egy jól teljesített kategóriát nyitottak. Előfordult, hogy a gyerekek jelentős százalékának a teljesítményét néhány ország iskolájában nem találták elfogadhatónak, míg a PISA-mérésben ugyanezek a teljesítmények megfelelőnek bizonyultak (ilyen volt például Franciaország). Ennek a fordítottja történt a mexikói gyerekek esetében, akik kevésbé teljesítettek a PISA-ban, mint amennyire az iskolájuk értékelte a teljesítményüket. A mi osztályzataink általában megegyeztek a gyerekek teljesítményével. Nekünk nem kellett kategóriákba sorolnunk az érdemjegyeket, közvetlenül összehasonlíthattuk őket a tesztteljesítményekkel. Így az osztályzatoknak olyan sajátosságait is vizsgálhattuk, hogy például az öt fokozat mennyire viselkedik rangskálaként, hogy a skála fokai között hasonlóak-e a különbségek. Elmondható, hogy tagozatonként vannak bizonyos hasonlóságok az osztályzatfokok közötti távolságokban (2. ábra). A felső tagozatban különösen alacsony teljesítményre adott érdemjegyek azt a relativizmust tükrözik, amelyet általában nehéz elkerülni az osztályozáskor: minden osztályban (a gyengébbekben is) kiosztjuk mind az öt jegyet.

Azt is megnéztük, hogy a különböző osztályzatokhoz milyen teljesítménytartományok tartoznak. Az ábráról (3. ábra) számos anomália olvasható le, ezeket most nem soroljuk fel. Inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy milyen széles sávon mozog egyes tárgyakban az a teljesítmény, amely bármelyik osztályzathoz tartozhatna. Mitől függ, hogy végül melyik osztályzatkategóriába kerül a tanuló?

Nemek szerinti teljesítmények

Akárcsak a PISA-eredményekben, a mi felmérésünkben is olvasásból minden évfolyamon jobban teljesítettek a lányok a fiúknál. A kisebbeknél a lányok matematikateljesítménye is jobb, hatodikra azonban ezen a területen a fiúk utolérték őket. (A nemzetközi mérés magyar adatai szerint a fiúk valamivel jobban teljesítenek a lányoknál, de ott 15 éveseket mértek!) Az egyforma teljesítményhez tartozó matematikaosztályzatokban megmaradt, sőt kissé nőtt is a nemek szerinti differencia a fiúk rovására.

Az osztályzatok, attitűdök és teszteredmények közötti összefüggések

Az attitűdök és osztályzatok közti összefüggés mindkét vizsgált területen szinte megegyezik.

A jegyek a tanulmányi átlagokkal igen szorosan korrelálnak minden tárgyból, és a teljesítmények is alapjában véve hasonló értéket mutatnak. Ezt láthattuk az osztályzatonkénti teljesítményátlagokat mutató ábrán is (2. ábra).

1. táblázat  Összefüggések az osztályzatok, teszteredmények és néhány tanulói háttértényező között

 
Matematika
Olvasás
Tanul-mányi átlag
Jegy
Attitűd
Elégedett-ség a jeggyel
Jegy
Attitűd
Elégedett-ség a jeggyel
Matematika Attitűd
0,34
Elége-dettség a jeggyel
0,69
0,3
Teszt-eredmény
0,68
0,33
0,49
0,62
Olvasás Attitűd
0,14
0,22
0,11
0,34
Elége-dettség a jeggyel
0,43
0,12
0,45
0,7
0,31
Teszt-eredmény
0,41
0,09
0,23
0,45
0,22
0,29
0,49
Tanulmányi átlag  
0,78
0,24
0,51
0,75
0,25
0,5

Érdemes figyelni arra az erős kapcsolatra, amelyet a matematikajegyek és az olvasásteljesítmények között tapasztaltunk. Más oldalról itt is azt látjuk, hogy a fiúk jobb matematikateljesítményét a jegyeik nem tükrözik megfelelően.

Az attitűdök az osztályzatokkal kevésbé szorosan függenek össze, mint a teljesítményekkel. A tantárgyat kedvelő gyerekek teljesítménye a tantárgy iránti vonzalom növekedésével arányosan emelkedik minden általunk vizsgált tárgy és évfolyam esetén (ugyanezt állapították meg a PISA-mérés adatai alapján is).

A szülői végzettség és a teljesítmény

A családnak a szociológiai létrán elfoglalt helye és a gyerek iskolai karrierje közötti összefüggés szoros kapcsolatát sok kutatás bizonyította már.

A gyerekek jelentős része nem válaszolt érdemben a szülők végzettségével kapcsolatos kérdésre. Volt olyan iskola, ahol a negyedikes tanulók több mint 80%-a egyik szülőjéről sem tudta leírni, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik. A 6. osztályosoknál valamivel jobb a helyzet, itt a gyerekek 40-50%-a nincs tisztában ezzel.

Báthory Zoltántól vettünk át egy kategorizálási lehetőséget (ő Sáska Géza egy korábbi vizsgálatából idézte) a szülők iskolai végzettségével kapcsolatos összefüggések vizsgálatához, amely lehetővé teszi, hogy együtt vegyük figyelembe a két szülő végzettségét. A végzettségnek értéke van: ha nincs 8 általános iskolai végzettsége sem, az 1-et ér; ha 8 általános van, az 2-t; a szakmunkásképző 3-at; az érettségi 4-et és a felsőfok 5-öt. A két szülő végzettsége összeadódik, így legfeljebb 10 lehet a szülők iskolai végzettsége, és 0 akkor, ha a gyerek egyik szülőjének végzettségét sem ismeri.

A két első kategóriánál (itt utolsók) a kiugró teljesítmény oka az, hogy a szülők ismeretlen végzettsége valószínűleg a nyolcas kategóriába sorolható lenne. Jól látszik az alsó kategóriák bizonytalansága is, de a hetes kategóriától felfelé töretlen a teljesítmény íve mindkét tárgyból (4. ábra). (A PISA-vizsgálatban az anyák végzettségének a teljesítménnyel való szoros összefüggését mutatták az adatok.)

4. ábra

Iskola és teljesítmény

Az iskola létszáma lehet az egyik legfontosabb teljesítményt befolyásoló tényező, ezért ennek alapján négy kategóriát állítottunk fel. Az elsőbe a 300-nál kisebb, a másodikba a 300-500 közötti, a harmadikba az 500-700 közötti, az utolsóba a 700-nál nagyobb létszámú iskolák kerültek. Mivel az utóbbiból csak egy szerepelt a vizsgálatban, ezt egy osztályba vonhattuk volna az 500 és 700 fő közötti létszámmal működő iskolákkal. Azért hagytuk mégis külön, mert néhány mutatója lényegesen eltér ettől a kategóriától.

Az eltérések statisztikai jelentőségét megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy tényleg külön csoportba tartoznak létszámuk alapján az iskolák. A negyedik kategóriában szereplő egyetlen iskolánál (variancia híján) nem lehetett elvégezni a statisztikai próbákat.

A lakótelepi tanulók aránya minden kategória iskoláiban magas, leginkább azonban a legnagyobb iskolában. A felszereltséget tekintve határozottan úgy tűnik, hogy a 2. kategória iskolái jobb helyzetben vannak a többinél.

2. táblázat  Létszám-kategóriánkénti iskolai válaszok

Iskolai adatlap szempontjai Átlag Létszám-kategóriák
A szülőknek mennyire fontos a(z)
1.
2.
3.
4.
alapkészség-fejlesztés (MF1)
4,7
4,2
4,8 *
4,8 *
5
idegennyelv-oktatás (MF2)
4,7
4,9
4,6 *
5
4
számítástechnika-oktatás (MF3)
4,5
4,7
4,1 *
4,7 !
5
sportprogram szervezése (MF4)
3,8
4,1
4,2
3,3 * !
3
gyerekközpontúság (MF5)
4,6
4,3
4,6 *
4,8 * !
5
kulturális program szervezése (MF6)
3,8
3,3
4,1 *
4
3
közismereti tárgyak színvonalas oktatása (MF7)
4,4
4,6
4,3 *
4,5 * !
4
tehetséggondozás (MF8)
4,1
4
4,1 *
4
5
tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés (MF9)
3,8
3,6
3,9 *
3,5 * !
5
készségtárgyak színvonalas oktatása (MF10)
3,3
3
3,3 *
3,3 *
4
olvasóvá nevelés (MF11)
3,4
3,1
3,5 *
3,6 * !
3
erkölcsi nevelés (MF12)
3,8
3,9
3,5 *
4,6 * !
3
jó tantárgyi osztályzatok (MF13)
4,4
4,6
4,1 *
5
4
az iskola jó hangulata (MF14)
4,6
4,4
4,6 *
4,5 * !
5

*Szignifikáns eltérés az 1. kategóriához képest.
!Szignifikáns eltérés a 2. kategóriához képest.

Felsoroltunk 14 tényezőt, és arra kértük az igazgatókat, hogy értékeljék ezek szerepét iskolájukban ötfokú skálán, hagyományos osztályozással. Egyiket sem utasították el teljesen (a legrosszabb osztályzatátlag 3,3), de nincs egyetlen olyan tényező sem, amelynek szerepét valamennyien ötössel értékelték volna (a legjobb átlag: 4,7). A rangsor élén az alapkészség-fejlesztés (MF1), az idegennyelv-oktatás (MF2), majd a második helyen szintén egyforma osztályzatátlaggal a gyerekközpontúság és az iskola jó hangulata szerepel. A leggyengébb osztályzatokat a készségtárgyak színvonalas oktatásának és az olvasóvá nevelés iskolai szerepére adták az igazgatók (2. táblázat).

A legkisebb létszámú iskolákban az alapkészség-fejlesztés sokkal kevésbé fontos, a jó tantárgyi osztályzatok pedig jóval fontosabbak, mint a nagyobb iskolákban. Ez azért lepett meg bennünket, mivel a legnagyobb arányban ebben a kategóriában vannak problémás tanulók a kerületben.

A harmadik kategória leginkább abban különbözik a többi kategória iskoláitól, hogy az erkölcsi nevelést itt jóval többre értékelték. A közismereti tárgyak színvonalas oktatása is itt kapta a legmagasabb osztályzatot.

Az idetartozó iskolák teljesítménye szignifikánsan jobb az összes többinél matematikából és olvasásból, és nyelvtanból sincsen jobb eredményt felmutató kategória. (A 4. kategóriát itt sem lehetett szignifikanciapróbának alávetni.)

A PISA adatai is azt tükrözik, hogy a nagyobb létszámú iskolák működnek eredményesebben. Ez olyannyira így van, hogy a PISA adatai alapján egy átlagos populációra 10 pont teljesítménynövekedés várható, ha 207 tanulóval növeljük az iskola átlagos létszámát (ugyanakkor 3,3 tanulóval csökkentjük az egy tanárra jutó tanulószámot!)! Tehát a nagyobb iskolák - a PISA adatai szerint is - elegendő, jól képzett pedagógussal eredményesebbek lehetnek, mint a kisebbek.

Az iskola által fontosnak értékelt tényezők összefüggése a tanulók háttéradataival

Az összefüggés-vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy az otthoni könyvek száma és a tanulmányi átlagok, osztályzatok, valamint a pályaválasztás között nagyon erős az összefüggés. Nyilvánvaló, hogy e mögött más tényező is megbújik, a szülők iskolázottságán kívül szerepet játszhat a család gazdagsága, jövedelemszintje, az otthon hozzáférhető kulturális értékek száma. A PISA-vizsgálatban ezeket a tényezőket is megvizsgálták, és országonként különböző mértékben ugyan, de a teljesítményt befolyásoló tényezők közé sorolták őket.

3. táblázat  A tanulói háttértényezők szignifikáns korrelációi az iskolai adatlap szempontjaival

Tanulói háttértényezők
MF-ek
Tanulmányi átlag
1*
2
6
7
11
12
14
Szülők iskolai végzettsége
5
10
11
14
Könyvek száma otthon
1
2
5
6
11
12
14
Pályaválasztás
1
2
5
6
11
12
14

*A számok az iskolai adatlap megfelelő sorszámú MF-jére utalnak (2. táblázat).

A mi iskolai szempontjaink közül az alapkészség-fejlesztés, az idegennyelv-oktatás (amelyeket minden iskolában a legfontosabbnak tartottak) és a gyerekközpontúság, amely szintén mindenütt fontosnak látszott, valamint az iskola jó hangulata, a kulturális programok szervezése, az olvasóvá és az erkölcsössé nevelés mutatnak szoros összefüggést a gyerekek otthoni körülményeivel. Ez a szempontsor leginkább a hármas létszámkategória iskolái (igazgatói) által adott válaszokkal cseng össze (ezekben az iskolában magasabb teljesítményeket is produkáltak a tanulók).

Azoknak a gyerekeknek, akik úgy érzik, hogy a szüleiknek nagyon fontos az iskola jó hangulata, gyerekeik jó közérzete az iskolában, mind a két évfolyamon jobban teljesítenek, és magabiztosabbak azoknál is, akik azt írták, hogy a szüleiknek nagyon fontosak az iskolai érdemjegyeik. Úgy érezzük, hogy ezek mögött az egyébként itt még nem is olyan jelentősen eltérő adatok mögött a nevelői magatartás általánosan elfogadott dimenzióinak, a meleg és hideg, engedékeny és korlátozó szülői viselkedésformáknak valamelyike rejlik.

Az osztályzatokat befolyásoló tényezők

Többszörös regresszióanalízissel is kerestük a választ arra a kérdésre, amelyet fent nyitva hagytunk: mitől függ, hogy ki hányast kap az egyes tantárgyakból?

Minél idősebbek a gyerekek, természetesen annál erősebb a kognitív motiváció. A tantárgyak iránti vonzalomra mutató értékek azonban meglehetősen alacsonyak. Észrevehető, hogy a nagyobbaknál a gyengébb attitűdök is jelentősebb súlyt képviselnek, mint a kisebbeknél az erősebbek. Amikor a teljesítmény és az attitűd hatását együtt vizsgáljuk, nem összegződik egyszerűen a két hatás. Ennek feltehetően az az oka, hogy a teljesítmény önmagában is hordoz valamennyit a tantárgy iránti vonzódásból.

Vizsgálhattuk volna a szülők végzettségének hatását is az osztályzatokra. A hiányos adatok miatt ezt most nem tettük. Az osztályzatok meghatározásánál még számításba vehető tényezők valószínűleg a kognitív szférán kívül kereshetők.

Az iskolák közötti különbségek

Mindnyájan tudjuk, hogy vannak különbségek az iskolák, sőt, az osztályok között is. Ezt okozhatja az iskola környezete, pedagógus-összetétele, feltételei, hagyományai, és még ki tudja, mi minden. Az IEA-felméréseknél a tanulók teljesítményéből következtettek az iskolák közötti különbségekre is, amelyek valamilyen módon az adott ország iskolarendszerét is jellemzik. Az iskolák közti különbség mérőszáma az ún. Rho-index volt, amely a "tanulókra (standard eltérés) és az iskolai átlagokra számított szórás különbségének százaléka a tanulókra számított szórás (mint 100%) arányában". (Báthory, i. m. 98.) Az 1970. évi IEA-felmérésnél a magyar negyedik osztályosok adatai a nemzetközi átlagnál jóval magasabbak (40), míg a nyolcadikos korosztály mutatói átlagosak (34) voltak.

A mi mérésünkben ez a mutató mind a két vizsgált évfolyamon jóval nagyobb ennél és érdekes módon egyforma mértékű (63). Most megerősítve látjuk ezt az adatot a PISA adatai alapján is. A nemzetközi mérés adatai alapján országonként megnézték, hogy a tanulók közötti különbségek hányad része iskolán belüli, és mennyi marad meg belőle iskolák közötti különbségnek. A magyar adatok a PISA-ban is hasonlóak a mi vizsgálati eredményeinkhez.

Természetes, hogy vannak különbségek a tanulók között, amelyek egészen nagyok is lehetnek, melyeket az iskoláknak ki kellene egyenlíteniük ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne, akármelyik intézménybe íratjuk is a gyerekünket, maximális lehetőségeket nyújtanak a számára. Ez az oka annak, hogy ez a mutató nemcsak az iskolák közti különbségek, hanem az iskolai esélyegyenlőség mértékének jelzésére is szolgál a PISA-ban. Az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a különbségek nőttek, az esélyegyenlőség jelentősen csökkent Magyarországon 1970 óta.

Irodalom

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Bp., 1997, Okker Kiadó.

Csala Istvánné: Ami a NAT-mérés hátterében van. Budapesti Nevelő, 1997. 1. sz. 73-88.

Csala Istvánné: A tanulói teljesítmények érzelmi és motivációs háttere egy fővárosi teljesítménymérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 6. sz. 101-120.

Csapó Benő (szerk.): Iskolai tudás. 1998, Osiris Kiadó.

Knowledge and skills for life, First results. Online www.oecd.org.

Vári Péter (szerk.): Monitor ’95. A tanulók tudásának felmérése. Bp., 1997, OKI.

Vári Péter (szerk.): Monitor ’97. A tanulók tudásának felmérése. Bp., 1999, OKI.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.