2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 március

Beszámoló a tehetségazonosításban használatos módszerek standardizálása című KOMA pályázatról

2009. június 17.

Herskovits Mária

Beszámoló a tehetségazonosításban használatos módszerek standardizálása
című KOMA-pályázatról

Problémafelvetés

A nyolcosztályos gimnáziumok elindítása azonnal felvetette a felvételi kritériumok problémáját. Ezekben az iskolákban jelentős volt a túljelentkezés, és a vállalt cél, az egyetemi továbbtanulásra való intenzív felkészítés is szükségessé tette a szelekciót. Senki számára nem volt kétséges (ha komolyan és őszintén gondolkodott), hogy mindenféle válogatás társadalmi szelekció is, a nagy számok törvénye alapján a kedvező szociokulturális hátterű gyerekeknek előnyös. A kérdés csak az, hogy milyen válogatás alapján lehet több esélyük a kiváló képességű, kedvezőtlenebb háttérből jövő gyerekeknek bekerülni a nyolcosztályos "elit" gimnáziumi képzésbe. Ha eltekintünk ettől a társadalmi problémától, akkor sem egyszerű feladat a céloknak és követelményeknek legmegfelelőbb gyerekek kiválasztása, jövőbeli teljesítményük prognosztizálása.

A nyolcosztályos gimnáziumba kerülő gyerekek kiválasztása bizonyos megszorításokkal hasonló a tehetségazonosításhoz. Kifejezetten az intellektuális, azon belül is az ún. iskolai (school-house gifted) gyerekeket keressük, akik nagy valószínűséggel nehézségek nélkül meg tudnak felelni a megemelt követelményeknek a gimnáziumban, és alkalmasak egyetemi tanulmányokra.

A tehetségazonosítás alapvető problémája, hogy az oktatásban jó eredményeket elérő fiatalok nem feltétlenül azonosak a később kiemelkedő alkotásra képes tehetségekkel. Két különböző tehetségtípusról beszélhetünk. Az egyik az iskolai tehetség (school-house gifted), a jó színvonalú ismeretelsajátítás készsége, amely az iskoláskorban könnyebben megragadható, a másik a produktív tehetség, az alkotókészség, amelynek csak előjelei vannak meg a gyermekkorban, és az iskolai eredmények nem jelzik előre. Életkoronként is változó, hogy milyen kritériumok alapján tekinthető valaki tehetségesnek, mely tulajdonság milyen módon és biztonsággal mérhető.

A nemzetközi kutatásokban a tehetséges gyerekek - inkább tehetségígéretek - azonosítása négyféle kiindulással történik (Heller, 1993, Milgram, 1989).

  1. Iskolai eredményesség.
  2. Versenyeredmények.
  3. Pszichológiai tesztek, mindenekelőtt intelligenciatesztek vagy kreativitásvizsgálatok, motivációt, attitűdöket, szabadidős elfoglaltságokat vizsgáló kérdőívek.
  4. Tanári értékelés, szülők, kortársak véleménye.

A gyakorlatban a lehetséges felvételi kritériumoknak három típusa van, minden szelekció ezeket vagy ezek valamelyik kombinációját alkalmazza.

  1. Korábbi iskolai eredmények, versenyeredmények.
  2. Felvételi, amely az ismereteket méri fel.
  3. Felvételi, amely a képességeket méri fel.
Iskolai eredményesség

A nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező 10 éves gyerekeknél a versenyeredmények még nyilvánvalóan nem játszanak komoly szerepet. Az iskolai osztályzatok értéke négy különböző szempont miatt is bizonytalan.

  • Az osztályzatok mögött rejlő tudás különböző iskolákban más-más tanítónál igen eltérő lehet a követelmények különbözősége miatt.
  • Ismeretlen, de alapos okkal feltételezhető a motiváció (szorgalom), az alkalmazkodókészség és egyéb tulajdonságok (ápoltság, udvariasság stb.), valamint a személyes szimpátia szerepe az osztályzatok mögött.
  • A gyakori részképességzavarok ebben az életkorban befolyásolják leginkább a gyerekek teljesítményét, az ún. "paradox tanulók" iskolai osztályzatai általában gyengék, miközben egy részük számára kifejezetten kedvező volna az oktatás magasabb színvonala.
  • Az általános iskola alsó tagozatának kiváló eredménnyel való elvégzéséhez feltétlenül szükséges olyan tulajdonságok (pl. pszichomotoros koordináció) fejlettsége, melyek a későbbi kimagasló intellektuális teljesítmény szempontjából irrelevánsak. Ugyanakkor nem szükségesek hozzá azon gondolkodási műveletek fejlettsége (pl. absztrakciós készség), melyek törvényszerűen csak a fejlődés későbbi szakaszában jelennek meg, azonban döntő fontosságúak a későbbi magas intellektuális teljesítmény létrejöttéhez (ezért tartjuk fejlődés-lélektani szempontból legkedvezőbbnek a hatosztályos gimnáziumot).
Az ismeretek felmérése

Azok a felvételi eljárások, amelyek a gyerekek ismereteinek mennyiségét, iskolai készségeit (pl. helyesírás) mérik, valóban kiküszöbölik az egyazon osztályzat mögött lévő különböző tudásszint problémáját. Aránytalanul kedveznek azonban a kiváló emlékezetű, reproduktív gyerekeknek, miközben a magasabb értelmi képességek szerepe kevéssé mutatkozhat meg.

Képességfelmérés

A képességvizsgálatokat gyakran éri az a vád, hogy sterilek, életidegenek, nem jelzik előre feltétlenül a tanulók későbbi teljesítményeit, és az aktuális iskolai teljesítményekkel való összefüggésük is változó. Éppen azért érdemes őket használni, mivel azokat a lehetőségeket jelzik, amelyeket az osztályzatok nem feltétlenül mutatnak, de optimális esetben kibontakozhatnak. Mivel teljes körű pszichológiai vizsgálatra a felvételik során nincs lehetőség (a csoportosan elvégezhető kreativitás- és motivációs vizsgálatok megbízhatósága viszonylag alacsony, egyéni vizsgálatra anyagi, időbeli okokból nem kerülhet sor), mindig azt javasoljuk, hogy az iskola a képességvizsgálatok eredményeit egészítse ki saját írásbeli és legalább a gyerekek egy részénél szóbeli felvételivel is. Így kerülhető el leginkább a kettős hibalehetőség: nem kerülnek be kiváló képességű gyerekek, illetve bekerülnek gyenge képességű, de az alsó tagozatban még jól teljesítő gyerekek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a képességvizsgálatok csak arról adnak információt, hogy a gyerek az adott életkorban és helyzetben mért képességei alapján alkalmas-e emelt szintű tanulmányokra. Nem derül ki, hogy a gyerek tanulási motivációja megfelelő-e, és az sem, hogy személyiségfejlődése szempontjából kedvező-e számára a korai intenzív terhelés. (Ha teljesítményét erős szorongása rontja le, biztosan jobb, ha nem kerül be.)

A képességvizsgálatok felépítésének elvei

Az első elinduló nyolc évfolyamos iskola (Németh László Gimnázium) igazgatónője megkereste az MTA Pszichológiai Intézetét, és a felvételi vizsga kialakításához közreműködésünket kérte. Akkor alakítottuk ki részben a pályaválasztási tanácsadás gyakorlatából leszűrt, részben a tehetségazonosításra vonatkozó kutatási eredményeink alapján azt a vizsgálati metodikát, amelynek alapján hét évig dolgoztunk, és csak a felvételi vizsgák központi tilalma vetett véget alkalmazásuknak. Tapasztalataink - és a vizsgálatokat folyamatosan kérő iskolák tapasztalatai - szerint az ilyen alapon felépülő képességvizsgálati rendszert jól lehet alkalmazni nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokban a pedagógiai felvételi kiegészítéseként, szakképzett pszichológus közreműködésével.

Segíthet a kiválasztásban a Wagner (1992) grafikonja által sugallt megközelítés. Eszerint az elméleti tehetségküszöb feletti populáció tekinthető tehetségesnek. Méréseinkkel csak bizonyos szórással tudjuk megállapítani a képességek általános színvonalát. A tehetséges gyerekek is adhatnak egy-egy tesztben kevésbé tehetséges társaiknál gyengébb eredményt. Mindig több, a kérdésfeltevés szempontjából releváns képességet, a képességstruktúrát kell figyelembe vennünk.

1. ábra

  1. Ha elég alacsonyra tesszük a pontszámhatárt, amelynek elérésétől tehetségesnek tekintjük az adott populációt, így minden tehetségest elérünk, ugyanakkor nagyszámú nem vagy csak részben kiemelkedő képességű gyerek is bekerül a mintába.
  2. Ha nagyon magasra tesszük a ponthatárt, valóban csak a legjobb képességűek választódnak ki, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ezáltal a tehetségesek nagy része kimarad a mintánkból.

A kérdésfeltevés, a vizsgálati cél vagy a fejlesztőprogram jellege és a rendelkezésre álló keretek határozzák meg, hogy hol húzzuk meg a ponthatárt. Célszerű ezt tesztenként megadni, a képességstruktúra egészét felrajzolni. A beválás viszonylag megbízhatóan megjósolható, ha a gyerek egy vagy több képességében kiemelkedő, és semmiben sem gyengébb az átlagosnál. A kiválasztás elméleti keretének tisztázása azért is szükséges, hogy a gyerekeket ne érje fölösleges frusztráció. A nyolcosztályos gimnáziumba való felvételinél a túljelentkezés aránya többnyire olyan magas volt (2-4-szeres), hogy a pontszámot az optimálisnál magasabbra kellett tennünk, tehát sok megfelelő képességekkel rendelkező gyereket is el kellett utasítanunk.

A képességek minden embernél meghatározott struktúrában funkcionálnak. Ebből az is következik, hogy - a pályaválasztási tanácsadás hazai sok évtizedes gyakorlatának megfelelően - nem egy intelligenciahányados meghatározása célszerű, hanem különböző súlyú részfunkciók vizsgálata. A vizsgálatsor felépítését mindig az adott cél határozza meg. Mivel jelen esetben cél a nyolcosztályos gimnáziumban való megfelelés, illetve perspektivikusan az egyetemi tanulmányokra való alkalmasság prognosztizálása, a gondolkodási képességek vizsgálata áll a középpontban, és ezt egészíti ki az ún. "munkaképességek" (figyelem, emlékezet) mérése. Nem vizsgáljuk a speciális képességeket, például a térlátást, mert jelen helyzetben nincs jelentősége, miközben pl. egy műszaki szakközépiskolába történő felvételinél döntő fontosságú lehet.

A gondolkodási, logikai képességeket minden esetben több oldalról közelítettük meg. Ügyeltünk, hogy verbális, figurális és számolási feladatok egyaránt szerepeljenek.

Mint tudjuk, az intelligencia, a képességek legnagyobb része kultúrafüggő, azonban az egyes tesztek e tekintetben nem egyformák. Így a viszonylag (de csak viszonylag!) kultúrafüggetlen, az intellektuális potenciált mutató Raven progresszív mátrixok mellett minden esetben erősen iskolázottságfüggő, az iskolai oktatáshoz szükséges és abban fejlesztett képességeket (analógia, soralkotás, következtetés) mérő vizsgálatokat is használtunk.

Gondosan figyeltük az elvont gondolkodás, az absztrakció, a fogalomalkotás képességét. Magas színvonala nem várható el a serdülőkor előtt (Piaget), azonban az átlagosnál is gyengébb értékei jelezhetik a továbbtanuláshoz szükséges képességek gyengeségét - ettől a gyerek alsó tagozatban még igen jó tanuló lehet. Ugyanakkor az intellektuálisan tehetséges gyerekek egy részénél ez a funkció előreszalad, az életkorilag elvártnál magasabb értékeket mutat, ezzel jelzi a későbbi felsőfokú tanulmányokra való alkalmasságot.

Nem vizsgáltuk a divergens gondolkodást, a kreativitást, elsősorban azért, mivel az erősen teljesítménycentrikus nyolcosztályos gimnáziumokban a kreativitás nem különösebben kívánatos - jó esetben indifferens, de gyakran a beválás akadályozója.

A figyelemkoncentráció és az emlékezet jól elkülöníthető képességek. Önmagukban nem mutatói a magas intellektuális színvonalnak, a felsőfokú tanulmányokra való alkalmasságnak, a tehetségnek, de fontos mutatói a terhelhetőségnek, a munkabírásnak. A pályaválasztási tanácsadás alapvető tapasztalata az volt, hogy ha a gyerek gondolkodási képességei ("intelligenciája") és iskolai eredményei között akár pozitív akár negatív irányban nagyon nagy volt az eltérés, a figyelem és/vagy az emlékezetvizsgálatok eredményei szolgáltak magyarázattal. Láttunk átlag alatti logikával, ám kiváló emlékezettel és figyelemmel működő gyerekeket jeles bizonyítvánnyal (még gimnázium végén is) és egészen kiváló logikájú gyerekeket igen gyenge "munkafunkciókkal", ennek megfelelően gyenge osztályzatokkal. Így ebben a vizsgálati anyagban a kiváló figyelmi és emlékezeti teljesítmény önmagában nem kompenzálta a gondolkodási feladatokban nyújtott gyenge teljesítményt, de legalább átlagos logika esetén már a beválást valószínűsítette. Megfordítva: átlagos képességek mellett a gyenge figyelem és emlékezet a kudarcot valószínűsíti, és még kiváló logika mellett is a teljesítmény zökkenőivel kell számolni. Ugyanakkor kiváló logikai készség mellett az átlagos emlékezet és figyelem feltehetően elegendő lesz a jó teljesítményhez.

Visszajelzés az iskoláknak1

A képességvizsgálatok eredményei alapján a pszichológus javaslatot tesz, de nem dönt, a döntés az iskola kompetenciája. Javasoljuk, hogy az iskola egészítse ki saját felvételi eredményeivel a tesztvizsgálatok eredményeit. A javaslatokat - a vizsgált létszámtól függően - öt vagy hét kategóriába osztással tesszük meg, a "feltétlenül javasoljuk"-tól a "semmiképpen nem javasoljuk"-ig. Öt kategória esetén kb. 10-20-40-20-10%, míg hét kategória esetén kb. 5-10-20-30-20-10-5% az arány, tehát a legnagyobb csoportot a "férőhely esetén felvehetők" alkotják, ahol egyéb szempontok lehetnek a döntők. Külön jelezzük, ha egy-egy gyereknél a képességstruktúra feltűnően kiegyensúlyozatlan, az iskola dönti el, hogy a "várható haszon"-ért hajlandó-e egyéni bánásmódot nyújtani.

A vizsgálat felépítése

A vizsgálat egy rövid délelőttöt (kb. 2x60 percet) vesz igénybe. Mindig szerepel benne emlékezetvizsgálat (első feladatként) és figyelemvizsgálat (szünet utáni első feladatként). Ha az iskola tanárai is részt vesznek a vizsgálatok lebonyolításában, igen nagy gondot fordítunk felkészítésükre, a tesztértékelést és a további feldolgozást (Microsoft Excell programmal) minden esetben mi végezzük.

Mivel évről évre zömmel ugyanazokba az iskolákba tértünk vissza, ügyelnünk kellett, hogy a feladatok megoldásai ne legyenek átadhatók, "megtanulhatók". Két feladatnál (Raven, figyelemkoncentráció) ez a veszély gyakorlatilag nem állt fenn. Voltak feladatok, ahol paralellszéria (ugyanaz a feladat más szavakkal) állt rendelkezésünkre, és volt, ahol azonos vagy hasonló produkciófelületű feladatokat váltogattunk. Ez magyarázza, hogy az egyes vizsgálatok elemszáma különböző.

A vizsgálati módszerek

Gondolkodási képességek (zárójelben a módszer táblázatban adott rövidítése szerepel)

  • Raven-féle progresszív mátrixok (Raven): elfogadottan az intellektuális potenciált a legkevésbé kultúrafüggően mérő eljárás, gyakran használt módszer. Szinte mindig használtuk.
  • Otis-Lenon-intelligenciateszt (Otis): az iskolai tanuláshoz szükséges és annak folyamatában kimunkált, erősen kultúrafüggő eljárás, magasan korrelál az iskolai osztályzatokkal. Verbális, numerikus és figurális részekből áll, ezeknek külön alskálái vannak. (Va, Vb, M, F) A KFT.-vel felváltva használtuk.
  • Cognitive Ability Test (Kognitive Fahigkeit Test - KFT): A müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen kidolgozott komplex vizsgálat adaptációja. Erősen kultúrafüggő eljárás, magasan korrelál az iskolai osztályzatokkal. Verbális, numerikus és figurális részekből áll, ezeknek külön alskálái vannak. (v2, q2, q3,f1) Az Otis-Lenonnal felváltva használtuk.

Fogalomcsoportosítás (fogalom/absztrakt, fogalom/konkrét)

  • A pályaválasztási tanácsadás tesztbattériájából vettük át. A magasabb szintű tanuláshoz szükséges absztrakciós készség vizsgálata. Két részletből áll, konkrét, illetve absztrakt fogalmakkal kell a műveletet elvégezni, ezeket az értékeket nem vonjuk össze, mivel eltérésük fejlődés-lélektani szempontból lényeges lehet. Egyenértékű paralelszériákat használtunk.
  • Főfogalom: A MAWGYI (Magyar Wechsler gyermek-intelligenciateszt) egyik részskálája, a fogalomalkotás készségét vizsgálja. A fogalomcsoportosítással párhuzamosan, illetve helyette használtuk.

Brickenkamp-féle figyelemkoncentrációs teszt (D2N, D2T): A figyelem mennyiségét (N=az átnézett elemek száma) és minőségét (T%= a jó megoldások aránya) vizsgálja. A pályaválasztási tanácsadás tesztbattériájából vettük át. Mindig használtuk.

Emlékezetvizsgálat (Ranschburg-emlékezet): A Ranschburg-féle teszt asszociatív emlékezetet vizsgál szópárok segítségével. A pályaválasztási tanácsadás tesztbattériájából vettük át. Paralelszériával, illetve az Emlékezet néven szereplő vizsgálattal felváltva használtuk.

Emlékezet (emlsum): Szótanulás hallás után, illetve vizuális módon. Összesített értéket számolunk. Gyarmathy Éva összeállítása. A Ranschburg-féle emlékezetvizsgálattal váltva használtuk.

A vizsgálatban részt vevő iskolák

  1. Balassi Bálint Gimnázium, Bp.
  2. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Bp.
  3. Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós
  4. Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Sárbogárd
  5. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola., Dabas

A vizsgálatban részt vevő tanulók összlétszáma 1912 fő, ebből 717 fő a budapesti. Láthatjuk, hogy nem az elitként számon tartott gimnáziumok kértek segítséget a felvételi lebonyolításában.

A vizsgálat eredményei2

Elsőként megnéztük, hogy van-e szignifikáns különbség az egyes iskolák, valamint a budapesti és vidéki iskolákba jelentkező tanulók eredményei között. Az egyes tesztek elemszáma különböző, de a legkisebb is 328, a vizsgálatok zöme 1000 körüli elemszámú. A vizsgálatok szerint a vidéki és budapesti gyerekek között kizárólag a figyelemkoncentráció minőségében van gyengén szignifikáns különbség a budapesti gyerekek javára, így az eredményeket a továbbiakban összevonva kezeljük.

A fiúk és a lányok adatát összevonva kezeltük. A vizsgálatok feldolgozásában az adatokat sorszámmal láttuk el és nem jelöltük a nemet. Ezt tudatosan tettük, el akartuk kerülni, hogy a kritikus döntésekben a gyerekek nemének bármiféle befolyása legyen. Minden esetben az történt, hogy míg a jelentkezők között több volt a lány (kb. 2/3 rész), a legjobban és a leggyengébben teljesítők csoportjába kb. ugyanannyi fiú és lány került. Ez megfelel annak a tapasztalatnak, hogy míg a két nem között képességekben nincs különbség, az általános iskola alsó tagozatában a lányok tanulnak jobban.

Az eredmények eloszlása, az értékelési kategóriák kialakítása

Az egyes tesztek eredményeinek eloszlása - egy kivételével - a normál eloszlásnak megfelelő, tehát a gyerekek zöme a Gauss-görbe közepén helyezkedik el, és jól elkülöníthetők a jól, illetve gyengén teljesítők csoportjai. Nem megfelelő a KFT. (Kognitive Fahigkeit Test) eloszlása (7, 7/a, 7/b ábra), a négy részfeladat közül az egyik matematikai és az egyik figurális túl könnyűnek bizonyult, a gyerekek zöme maximumot vagy ahhoz közeli értéket ért el, ez a vizsgálat összesített eredményeinek normál eloszlását is torzítja. A feladatot német adatok alapján vettük át. Egyértelmű, hogy a feladatot nehezíteni kell, tehát érdemes a magasabb életkor számára kijelölt feladatok használhatóságát kipróbálni.

Eredményeinken azt láthatjuk, hogy az átlag és szórás segítségével kialakított kategóriahatárok a legtöbb esetben korrektek, tudományosan megfelelők, és elméletben egy szigorú intellektuálistehetség-kiválasztáshoz megfelelőek lennének. A gyerekek 0,3-3,3%-a kerül a legfelső kategóriába egy-egy vizsgálatnál. Kivétel a figyelemkoncentráció minőségi adata, ahol a gyerekek 91%-a kerülne a legfelső kategóriába, és néhány vizsgálat, ahol nem alakítható ki öt kategória. Azonban a vizsgálat céljához, a nyolcosztályos gimnáziumba való kiválasztáshoz ezek a kategóriahatárok túlságosan szigorúak, illetve kevésbé differenciálnak - túl sok gyerek marad az átlagos zónában (65-80%). A céloknak megfelelőbbnek mutatkoznak a százalékos eloszlás alapján kialakított kategóriahatárok. A magas elemszámok biztosítják, hogy a kategóriahatárok biztonságosan megadhatóak (az egyénileg kezelt alacsony létszámoknál ez sokszor gondot okozott).

Összefoglalás

A nyolcosztályos gimnáziumban használt felvételi tesztbattéria anyagát elemeztük matematikai statisztikai módszerekkel. Eredményeink alapján a módszerek zöme megbízhatóan használható. A felvételi eljárás céljára az általunk kidolgozott kétféle kategóriaérték-rendszer közül a százalékos eloszlás alapján kialakított az ajánlható. Tapasztalataink és jelen eredményeink alapján a megfelelő pszichológiai alapokon kialakított képességvizsgálati eljáráscsomag hasznos része lehet a felvételi eljárásnak, növeli annak esélyét, hogy hátrányos helyzetű, jó képességű gyerekek is bekerülhessenek a kiválasztottak közé.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.