2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember

Bekéné Zelencz Katalin – Kovácsné File Zsuzsa :: 14–16 éves diákok táplálkozási szokásai

2009. szeptember 30.

A tanulmányban ismertetett kutatás célja a középiskolás diákok életmódjával, szabadidős tevékenységével kapcsolatos információk szerzése, a diákok közérze­tének, állapotának szubjektív felmérése, valamint káros/kóros szokásainak megismerése. A felmérésben részt vett fiataloknak csupán kis csoportja sportol, és az általuk választott szabadidős tevékenység nem hat pozitívan sem a testükre, sem a szellemükre. Étkezési szokásaik is több rizikótényezőt tartalmaznak, melyek növelhetik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát.

Gyakran hallunk életmódról, életmódváltásról a médiában. Minden embernek az egészséges életmódra kellene törekednie, ezért gyakran felmerül bennünk, pedagógusokban az a kérdés, hogy mikor kell elkezdeni tudatosítani az emberekben, a diákokban az egészséges életvitel és táplálkozás iránti igényt. Milyen korban kezdjük oktatni az egészséges életmóddal kapcsolatos tartalmakat? Vannak-e már a gyerekeknek káros, kóros szokásaik? Melyek ezek? Kinek a feladata a diákok oktatása, tájékoztatása ezen a területen? Mindezekre a kérdésekre csak akkor tudunk helyes választ adni, ha megismerjük a fiatalok életmódját. Ennek érdekében kutatást végeztünk, amelynek során a 14–16 éves diákok táplálkozási szokásait és a mozgásnak, sportolásnak az életükben betöltött szerepét kívántuk megismerni.

A kutatás célja

  • A diákok életmódjával, szabadidős tevékenységével kapcsolatos információk szerzése.
  • A diákok közérzetének, állapotának szubjektív felmérése.
  • Tájékozódás a káros/kóros szokásokról.
  • Azoknak a területeknek a felmérése, amelyeken segítségre van szükségük a diákoknak.

Hipotéziseink

  1. Feltételezzük, hogy a 14–16 éves diákok a szabadidős tevékenységek között előnyben részesítik a sporttevékenységeket.
  2. Feltételezzük, hogy a 14–16 éves diákok táplálkozásában jelentős a szénhidrátbevitel, nem helyeznek elég hangsúlyt a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.
  3. Feltételezzük, hogy nem megfelelő a 14–16 éves diákok folyadékfogyasztásának mennyisége és minősége.

Minta

A felmérésben Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről hét kollégium diákja vett részt. Összesen 150 kérdőívet osztottunk ki, 120 érkezett vissza, ebből 101 volt értékelhető.

Nemek tekintetében heterogén volt a felmért csoport.

A kutatásban részt vevő diákok életkora 14–16 év között volt.

A fiatalok gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképző intézményekben tanulnak.

A felmérés ideje 2007. október-november. A kérdőív kérdései a szabadidő eltöltésére, a táplálkozásra, a mozgásra, a közérzetre és a felmérés idején tapasztalt saját állapot megítélésére irányultak.

Eredmények

A szabadidő eltöltésére vonatkozó válaszok

A szabadidő eltöltésére vonatkozó kérdésre több választ is megjelölhettek a fiatalok. A legtöbben (71 fő) a zenehallgatást jelölték meg, a következő helyen áll a tv-, illetve a DVD-nézés (1. ábra).

1. ábra: Szabadidős elfoglaltságok 14–16 éves fiatalok körében (n=101)

A sport csak a negyedik helyen szerepel mint szabadidős tevékenység, ezt 30 fő jelölte meg. Az olvasás tíznél kevesebb jelölést kapott. A sportolással kapcsolatos szokásokat vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy a 101 válaszadó fiatalból 74 nem sportol.

Akik folytatnak valamilyen sporttevékenységet, azok a focit, az úszást, a kerékpározást és (kevesen) a futást részesítik előnyben.

Az étkezéssel kapcsolatos eredmények

A diákok közül 75 fő mindennap reggelizik. Ez örvendetes, bár valószínűleg kapcsolatban van a kollégiumi élettel, az ottani szokásokkal. Az is kiderült, hogy a tanulók 84 százaléka nassol az étkezések között.

A fiatalok több választ is megjelölhettek, ezek szerint az étkezések között szívesen fogyasztott termék a chips, a keksz, a ropi (67 fő), a csokoládé (53 fő). A gyümölcsöt 32-en választották!

Az édességfogyasztás gyakoriságát is vizsgáltuk. A következő eredményeket kaptuk: a válaszadók közül 11 diák naponta több alkalommal fogyaszt édességet, ötvenen nyilatkoztak úgy, hogy mindennap. Ez összesen 61 fő. Ezt az arányt magasnak ítéljük (2. ábra).

2. ábra: Az édességfogyasztás gyakorisága (n=101)

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakoriságát tekintve a diákok nagy része (63 fő) hetente két-három alkalommal fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt pedig még ennél is ritkábban (17 fő), mindössze 21 fő válaszolta, hogy mindennap (3. ábra).

3. ábra: A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága (n=101)

A folyadékfogyasztási szokásaikról is kérdeztük a diákokat: 0,5–1 liter között fogyasztanak 46-an, 1,5 liter folyadékfelvételről számol be 27 fő, és 1,5 liternél többet 28 fő jelölt meg válaszában (4. ábra).

A folyadékfogyasztás típusát tekintve: 80 fő fogyaszt koffeintartalmú italokat, 21 tanuló nem. 43-an jelölték meg, hogy ennek a mennyisége napi egy csésze; 58 fő kettő vagy ennél több csészével fogyaszt naponta koffeintartalmú italokat (5. ábra). Ezek mellett még a következő típusú italokat fogyasztják szívesen (itt több lehetőséget is választhattak): 39 tanuló a porból kevert italokat, majd a rostos gyümölcslé és a kólafélék következnek, a vizet 25, a teát natúr módon elkészítve és a tejet 3-3 fiatal választotta (5. ábra).

4. ábra: Folyadékfogyasztás a diákok körében (n=101)

5. ábra: Koffeintartalmú italok fogyasztásának gyakorisága (n=101)

Megkérdeztük azt is, hogy fogyókúráznak a diákok vagy nem. 8 fiatal szinte állandóan fogyókúrázik, 13-an havonta, 15-en 3–6-szor egy évben, 10 fiatal ritkán, 55-en jelölték azt, hogy sohasem (6. ábra).

6. ábra: Fogyókúra gyakorisága (n=101)

Általános állapotjelzők

Az életmódhoz és a táplálkozási szokásokhoz szorosan kapcsolódik a közérzet, az étvágy, az erőnlét és a kipihentség érzése is. Az erre vonatkozó kérdéseink a diákok szubjektív véleményére irányultak.

A diákok nagy része (55 fő) közepesen, 3 fő teljesen pihentnek érzi magát. Jelentős csoport, 43 fő nem érzi kipihentnek magát. Étvágyukat a diákok jónak, illetve nagyon jónak ítélik meg. A diákok 54 százaléka jónak, illetve nagyon jónak tartja a közérzetét. 46-an közepesnek, 32-en jónak, 12-en pedig nagyon jónak ítélik meg az erőnlétüket.

Értékelés

Első hipotézisünk, hogy a 14–16 éves diákok szabadidejük eltöltésekor előnyben részesítik a sporttevékenységeket, nem bizonyult valósnak. A vizsgálatban részt vett diákok szabadidős elfoglaltságaiban csak a negyedik helyen szerepel a sporttevékenység. A válaszadó fiatalok egynegyede sportol. Ez nagyon kevés, a nem sportoló fiatalok fejlődésére, a csont- és izomrendszerére is negatív módon hat a mozgáshiány, továbbá nem lesz meg az a lehetőségük, hogy később készségszinten el tudjanak sajátítani egy vagy több sporttevékenységet.

Második feltételezésünk, amely szerint a 14–16 éves diákok táplálkozásában jelentős a szénhidrátbevitel, és nem helyeznek elég hangsúlyt a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, igaznak bizonyult.

Harmadik hipotézisünk az volt, hogy a 14–16 éves diákok folyadékfogyasztásának mennyisége és minősége sem tekinthető megfelelőnek. Ez is bebizonyosodott.

Közülük sokan nem érzik kipihentnek magukat. Az étvágyukkal meg vannak elégedve, mégis sokan fogyókúráznak. Fizikai erejével, erőnlétével nem minden fiatal elégedett.

Következtetések

  • Kevés a tejtermék fogyasztása, ez veszélyezteti a csontok, a fogak fejlődését, állapotát.
  • A kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás nem fedezi a diákok vitamin- és rostszükségletét.
  • A szénhidrát nagyarányú bevitele súlynövekedéshez vezethet. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy szabadidejükben keveset mozognak, még nagyobb az elhízás kockázata.
  • Folyadékfogyasztási szokásaik sem megfelelőek, kevés a bevitt mennyiség, és a minősége sem jó. Rendkívül kevés tejet és vizet isznak. A koffeintartalmú italok fogyasztását magasnak ítéljük, a gyomor- és bélrendszeri panaszokat (pl. emésztési zavar, magas gyomorsav) okozhat.
  • Az egyéb tényezők figyelembevételével a felmérésben részt vett diákok körében nagy az elhízás, a gyomorpanaszok és az emésztési zavarok kialakulásának kockázata.

A fiatalok egészséges életmódra nevelését már az óvodában, de legkésőbb az általános iskolában célszerű elkezdeni. A középiskolákban továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk az egészséges életmódra nevelésre, a rossz szokások kialakulásának megelőzésére. A diákok támogatása az egészséges életmód kialakításában minden nevelő feladata az iskolai és a kollégiumi keretek között egyaránt.

Javaslatok

  • A diákok egészségkultúrájának fejlesztése céljából fontos az egészségügyi program folytatása.
  • Egészségtámogató iskolai és kollégiumi környezet biztosítására van szükség.
  • Bővíteni kell az egészséges életmódra vonatkozó ismereteket. Az intézmény keretei között lehet biztosítani a helyes életmódra vonatkozó ismereteik elmélyítését szakemberek segítségével, szórólapok, plakátok készítésével és terjesztésével stb.
  • Iskolai és kollégiumi programokkal motiválni lehet a diákokat, fel kell kelteni az érdeklődésüket a felelősségteljes és egészségtudatos magatartás kialakításának segítése érdekében (például egészséghét, vetélkedők, egészséges ételek készítése stb.).
  • A szokások okainak feltárásával módosíthatnánk a tevékenységüket, és ösztönözhetjük a rossz szokások megváltoztatását.
  • Elő kell segíteni az iskola és a kollégium kínálta sporttevékenységeken való részvételt.

Összefoglalás

A kutatás során megismertük a diákok általános táplálkozási, valamint káros/kóros szokásainak egy részét, tájékozódtunk közérzetük, állapotuk szubjektív megítéléséről. Kiderült, hogy hol vannak azok a hibák, amelyeknek a kijavítását segítenünk kell. Meggyőződtünk a fiatalok jó és rossz étkezési, sportolási szokásairól, és kijelenthetjük, hogy ezek problémákat, kockázatokat rejtenek.

Sajnálatos, hogy a felmérésben részt vett fiataloknak csak kis csoportja sportol, az általuk választott szabadidős tevékenységek nem hatnak pozitívan sem a testükre, sem a szellemükre. Szükségük volna rendszeres fizikai aktivitásra, hogy a testi egészség és a jó közérzet megmaradjon, és a mozgással, a mindennapi sportolással, pihenéssel oldódjon a szellemi fáradtság. Az étkezési szokásaik több rizikótényezőt tartalmaznak, amelyek növelhetik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát. Közülük sokan nem érzik kipihentnek magukat. Ennek okára nem derült fény a felmérés során.

Szükséges, hogy ezeken a jellemzőkön változtassanak a fiatalok, de ez csak támogatással érhető el. A szakszerű segítséget meg kell adnunk, segítenünk kell a diákokat abban, hogy egészségtudatos magatartásra törekedjenek. Ez nehéz feladat, és csak akkor sikerülhet, ha a család, az iskolai és a kollégiumi környezet is ezt sugallja. Nem szabad másra várnunk, nekünk kell elkezdeni az egészségtudatos magatartásra való felhívást, az egészséges életmódra nevelést, oktatást.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.