2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Befogadó iskolák, elfogadó közösségek

A gyermek a kiindulópont

2009. június 17.

Nyíri Sándor

A gyermek a kiindulópont

A Vasvári Pál Általános Iskola

4440 Tiszavasvári, Iskola u. 2.

„Ahol mindenki egy csillag”

(Az iskola mottója)

Bevezető

Az iskolát 12 évvel a Ratio Educationis megjelenése előtt alapították, 1765-ben. Az államosításig felekezeti, görög katolikus elemi népiskola volt.

A Vasvári Pál Általános Iskola története bővelkedik változásokban.

1939 előtt egy épületben két tanterembe jártak a gyerekek. 1939-től már 2 különálló épületben 5 tanterem szolgálta az oktatást. Ekkor 14 iskola működött a községben, ezekből két iskolai körzetet alakítottak ki.

1963-ban 2 tanteremmel, igazgatói szobával és egy szertárral bővült a helyiségek száma. Tornateremnek két egybenyitható termet használtak.

Vasvári Pál nevét 1967-ben vette fel az intézmény.

1983-ban az új szárny építésével 5 tanteremmel, 2 szükségtanteremmel, 2 irodával, 6 szertárral, nevelői szobával, iskolabolttal, könyvtárral egészült ki az intézmény. Sor került az alagsorban egy 120 m2-es szükségtornaterem, 2 öltöző, kondicionáló helyiség kialakítására. 1991-ben új tornatermet avathattak.

1994-ben tágas étkezőt, 300 adagos konyhát kapott az iskola. Az új szárnyon 2002-ben tetőtérbeépítés történt, és 3 új tanterem kialakítására került sor. A korszerűsítés szinte folyamatos: a további tervek közé tartozik még a régi épületrész felújítása.

A környezet

Tiszavasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg nyugati kapuja. A Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el. Felszíne sík. Nagy részét folyami hordalék borítja. Vizekben, vadakban, növényzetben gazdag terület. A Nyíri-mezőségre jellemző kötött fekete szikes és homokos föld egyaránt megtalálható itt. Határaiban jól megfér egymás mellett a szántóföldi növénytermesztés, nagy kiterjedésű legelőin pedig az állattartás. A város határából indul a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna, és a város határában napjainkban is nagy tanyavilág, sok telep, majorság található. Nagy átmenő forgalommal a 36-os főútvonal szeli át a várost. A város lakossága: 14 744 fő. A lakosság 89%-a magyar, 10%-a roma, és elenyésző számú az egyéb nemzetiségű.

Tiszavasvári két településből alakult. Története változatos, fordulatokban gazdag. A korábban Tiszabűd és Szent-Mihály néven szereplő községek Szabolcs megye jelentős települései voltak, így például Szent-Mihály 1865-ben 7400 lakosával a második legnagyobb községnek számított. A Bűdszentmihály elnevezést 1906-ban kapta a község, ezáltal megkülönböztetve az ország számos Szentmihály helynevétől. A Bűdszentmihály melletti és régebbi alapítású Tiszabűd községgel 1941-ben történt az egyesítés, szintén Bűdszentmihály néven. Ezt újabb különválás követte, majd 1950-ben újraegyesítés, 1952-től pedig már a Tiszavasvári név a használatos. Ily módon állítottak emléket a városelnevezésben Vasvári Pálnak is. A közel 3000 diák három általános, egy szakközépiskolában és egy gimnáziumban tanul.

Út a jelenlegi állapothoz

A városrész népességszerkezetének az átalakulása a rendszerváltáskor kezdődött. Az ott lévő üzem tönkrement, és az értelmiségi réteg elköltözött. A lakásaikba roma családok költöztek. Ebben a városrészben főként romungró cigányok élnek. Ők képezik a roma lakosság 90%-át, 10% oláh cigány.

Az általános iskolában a tanulói összetétel követte a lakossági összetétel változásait. A roma gyermekek aránya megnőtt, az 1992-1993-as tanévtől befogadnak sajátos nevelési igényű tanulókat.

A nevelőtestület új utakat keresett a változással együtt járó problémák kezelésére.

Belső megújulás

A legjobb megoldásnak a holland mintára szerveződő belső gondozói rendszert találták. Azért választották, mert az egyéni problémák kezelésére, a személyre szabott eljárások alkalmazására kínált segítséget. A rendszer kulcsfontosságú eleme a belső gondozó, aki külső és belső kapcsolattartással (a középiskolák, egyházak, gyámügy, óvodák, szülők, tanárok, tanítók, gyermekvédelmi felelős, intézményvezető stb.), bemeneti és a fejlesztést segítő diagnosztikus és formatív mérések elvégzésével, mérési eszköztár kialakításával, fejlesztésével és a mérési naptár megalkotásával, illetve az abban alkalmazott mérések megvalósításával foglalkozik. Koordinálja a teammegbeszéléseket, segíti a visszacsatolások megvalósulását. Ezt a feladatot egy nagyon képzett, elkötelezett tanítónő látja el, aki az iskolai oktatásban is részt vesz.

Személyi feltételek

Az iskolában a nevelőtestület engedélyezett létszáma 49,5 fő. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a létszám oldaláról biztosítottak. A tantestület valamennyi tagja rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel. Szakos ellátottságuk 100%-os. Az intézmény továbbképzési terve prioritásként kezeli azoknak a pedagóguskompetenciáknak a megszerzését, amelyek a tanulói öszszetételből adódó kihívásokra képesek válaszolni. Elsősorban olyan tanfolyamokat választanak, ahol új módszereket és korszerű értékelési rendszereket ismerhetnek meg. A nevelőtestületben van szociálpedagógus, drámapedagógus. Egy fő pszichológia, két fő gyógypedagógiai szakon, kettő mérés, értékelés, illetve minőségbiztosítási szakon tanult tovább. Kilenc tanár foglalkozott a roma társadalomismerettel és ketten beás nyelvet tanulnak.

Az intézményben a nevelőtestületnek több mint fele (28 fő) foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulókkal: tizenhárom tanító, tizenkét általános iskolai tanár. Ketten elvégezték a gyógypedagógiai főiskolát.

Az igazgató megfelelőnek ítéli a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának és ellátásának személyi feltételeit. Hosszú távú terveik között szerepel a logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus képzése vagy alkalmazása.

Azt tapasztalták, hogy az egyéni sajátosságokhoz való igazodásban, a személyre szabott pedagógiák működtetésében lényeges szempont a pályán eltöltött idő (az intézményben ez átlagosan 20,6 év) és az ebből eredő nagy pedagógiai tapasztalat.

Igazgató: „Az integráció sikerességében a pedagógusok kiválasztásán nagyon sok múlik. Mindenki számára ajánlom ebben a nagy körültekintést – nem mindenki alkalmas erre a feladatra.”

A pedagógusok szemlélete

A megkérdezett tanárok az iskolai pedagógiai munkában a legfontosabb helyre sorolták a nevelés és a személyiségfejlesztés szerepét. A sikeres pályaválasztáshoz, az egyéni fejlesztés megvalósulásához nélkülözhetetlennek tartják a felzárkóztatást és a készségek és képességek folyamatos, tudatos fejlesztését.

Igazgató: Mindez csak akkor valósul meg, ha a pedagógusok módszertani tudása kiváló és az egyéni fejlesztési lehetőségeket kihasználjuk.

Mindannyian arra törekednek, hogy az iskolát a harmonikus tanár diák kapcsolat jellemezze.

Igazgató: „Itt nincs külön tanár, nincs ‘háttér-tantestület’, aki majd otthon segít a gyereknek a felzárkózásban, az érdeklődések felkeltésében. Itt a pedagógus ad modellt, az ő értékeiből választanak értékeket a tanulók is. Egy tanévzáró utáni időszakban a legcsinosabb ruhájukat felöltve jönnek a kislányok a korrepetáló, szinten tartó foglalkozásokra – a kötelező idő eltöltése után rendszeresen maradnak még egy kis ‘beszélgetésre’. Az iskolába jönni a szülőknek is külön program.”

Ezért kap az iskola gyakorlatában kiemelt figyelmet – nemcsak az egy osztályban tanítók aktív és rendszeres együttműködésére, hanem az iskola és a szülők harmonikus kapcsolatának kialakítására is.

Tárgyi feltételek

Az iskolában enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása folyik – az épület különleges igények szerinti átalakítására idáig nem volt szükség. Ennek ellenére a pedagógusok az integrált nevelés tárgyi feltételeit közepesnek ítélik: szerencsés lenne és a fejlesztést jobban szolgálná az olyan osztálytermek, csoportszobák kialakításának lehetősége, ahol egyszerűen valósulna meg a differenciálás, nem igényelne külön szervezést és átrendezést a változó összetételű csoportok alakítása, a tanulók kooperációját szolgálnák a bútorok, berendezések.

Igazgató: „Jó lenne még felújítani a régi épület tetőszerkezetét, kicserélni az olajos padlózatot, a szakadozott burkolatokat. Olyan bútorokat szeretnénk vásárolni, amelyek mozgathatók, egyszerűvé teszik a modern pedagógiák alkalmazását. Jó lenne még egy sportudvar, mert az nagyon hiányzik.”

Az iskola szervezeti felépítése

Az intézményben nagy létszámú vezetőség működik. Állandó tagjai az igazgató, igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői (természettudományi, társadalomtudományi), a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az iskolaszék elnöke. A pedagógusok azt várják tőlük, hogy menedzseljék az iskolát, biztosítsák az integrált nevelés személyi feltételeit – az igazgató pedig egyértelmű elvárásokat fogalmazzon meg számukra.

1. ábra • Az iskola szervezeti felépítése

Kapcsolattartás az integrációban érintettekkel

Szülők

Az intézmény vezetője szerint a pedagógiai munka sikerét és hasznosulását meghatározza – segíti vagy gátolja – a kapcsolattartás. Különösen vonatkozik ez a szülőkre és a szülői közösségekre. Támogatásuk érezhető a mindennapi gyakorlaton. A szülők szinte napi kapcsolatban vannak az iskolával. A szülői klub is sikerrel működik. Ennek nemcsak a beszélgetés a célja, hanem itt mutatják be a videóra vett órákat – megbeszélik, együtt értékelik a látottakat.

A szakértői bizottság

A sajátos nevelési igényű gyermekek mindegyike rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával. Ezek általában nagyon szűkszavúak: legtöbbjük a tanulói diagnózis kódját állapítja meg és a tanuló integrált nevelésére és a csoportba sorolására tesz javaslatot. Ez nem segíti a nevelőtestületet a tanulók fejlesztésében. Annak érdekében, hogy informatívabb, a napi munkát közvetlenül segítő leírások szülessenek, az intézmény néhány éve erőteljes kísérletet tesz a kapcsolat mélyítésére a szakértői bizottsággal. Mára megindult a kommunikáció, a rendszeres információcsere.

Az IQ mérésére a Binet-tesztet használják. (Néhány gyerek szakértői véleményében RQ is szerepel.)

IQ – megoszlások:

  • 71-80 között 6 fő (ebből van 77-es és 75-ös 1-1 fő)
  • 70-es 13 fő
  • 60-69 között 7 fő
  • 50-59 között 2 fő

Rendszeres a kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, a pedagógiai intézettel, a szakértői bizottságokkal és a diákönkormányzattal. A fenntartóval, a gyógypedagógus szaktanácsadóval alkalmanként, a gyógypedagógiai szakértővel és egyéb gyógypedagógiai intézménnyel ritkább az együttműködés. Tudják, hogy az ott dolgozó szakemberek szerepvállalása segítene a fejlesztő folyamatok megvalósításában – a kapcsolatok bővítését, rendszerbe szervezését ebben az irányban is megkezdték.

Az iskolavezetés rendszeresen látogatja a befogadó osztályok tanítási óráit. A gyermekek kedves vendégnek kijáró örömmel üdvözlik a látogatókat. A légkör oldott, nincs felesleges izgalom.

A pedagógusok nagyon fontosnak tartják a fejlesztési és egyéb célú információcserét a nevelőtestületen belül az eredményes integráció érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban főként az osztályban tanító kollégáival működik együtt az osztályfőnök. A tanuló fejlesztésének sajátosságairól, a tervezés folyamatáról, a korrekciós eljárásokról rendszeres az egy osztályban tanítók megbeszélése.

Tanulók

A tanulói összetétel alakulása nagy kihívás a pedagógusok számára: többségük (82%) gyermekvédelmi támogatásban részesül. 41%-uk veszélyeztetett helyzetű. A sajátos nevelési (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulók ugyanolyan arányban vannak, mint a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdők (13,5%).

2. ábra • Szociális, létszám- és tanulószerkezeti adatok

A sajátos nevelési igényű tanulók aránya az osztályokon belül nagyon változó. A 2002/2003-as tanévben van olyan osztály (2., 7.), ahol a tizennyolc tanulóból nyolc, illetve tizennégy tanuló fele, és olyan (3.), ahol tizennyolc tanulóból öt sajátos nevelési igényű. A többi évfolyamon 1-3 főt nevelnek integráltan.

Az iskolában minden évfolyamon két kis létszámú osztályt indítanak. A gyakorlat azt mutatja, hogy az eredményes pedagógiai munkát a létszám és a sajátos nevelési igényű tanulók ehhez viszonyított aránya jelentősen segíti. Ideális, ha 18-20 gyerekből legfeljebb 2-3 az érintett.

3. ábra • Tanulói létszámadatok osztályonként

Tanulás

Igazgató: „Eleinte azt sem tudtuk, hogy integráltan nevelünk. Föl sem merült. Jött a gyerek és foglalkozni kellett vele. Tudatosan a 80-as évek közepétől folytatunk integrált nevelést.”

Az együttgondolkodást, a tudatos választást jelzi, hogy tantestületi volt az alapja a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására nyitásnak.

Valamikor volt „kisegítő iskola” is a városban. A Vasvári földrajzilag távol helyezkedik el ettől a városrésztől. A közel lakó sajátos nevelési igényű gyermekeket utaztatni kellett. Több szülő a mindennapi utazással járó tortúrák elkerülése miatt választotta az integrációt.

Az óvoda javaslatára beiskolázáskor nem mindegyik szülő vitte el a gyermekét a szakértői bizottsághoz. Így eshetett meg, hogy amikor már iskolásként a bizottság megállapította a sajátos nevelési igényt, a gyermek már megszokta a közösséget – szülői kérésre itt maradt. Mindennapi küzdelem, hogy rendszeresen járjanak iskolába. Sokféle dolgot kipróbáltak, hogy a gyerekeket az iskolához kössék. A rengeteg szabadidős program, kirándulás, újságírás, közös szülő – diák – tanár program, a szülők számára készített gyermekműsor segített ebben.

A tanulói portfóliók

A pedagógusok így fogalmaznak: ebben az iskolában mindig érvényesülhet a szakmai és a módszertani szabadság. Az integrált oktatás ebből a szempontból új kihívás: alkotó folyamat, új elemek kitalálása és alkalmazása jellemzi. Az egyéni fejlesztési tervek készítése mindegyik gyermekre kidolgozott.

Nagy adminisztrációs teher és a gyakorlatban nem minden része működik megfelelően, de a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kidolgozott, gyakorlatba illesztett. A tanulói portfóliókban megtalálhatók a tanulói képességvizsgálat eredményei, az évenként megismételt szociometriai vizsgálatok, a tanulók önértékelései, a tanulási attitűdre vonatkozó információk, a tantárgyi fejlesztési tervek. Gazdag anyagával nemcsak a tanuló adott állapotáról ad egységes, sokféle összetevőre kiterjeszthető képet, hanem a fejlesztések sikeres megvalósulásának lehetőségét növeli – tapasztalatai valószínűleg jól hasznosíthatók más intézményekben is.

A pedagógusok alapelvei

  • Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai:tapasztalatai valószínűleg jól hasznosíthatók más intézményekben
  • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;
  • megalapozzuk a tanulási szokásokat;
  • támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását;
  • közreműködünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
  • törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
  • tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
  • erősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

A későbbiekben ezek még kiegészülnek azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztésével, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját – olyan helyzeteket teremtve, ahol a gyermekek mindezt megtapasztalhatják, kipróbálhatják.

Nemcsak a tanítási órákon, hanem az intézmény teljes kínálatában feladatul tűzték ki a szocializáció folyamatainak elősegítését. A tanulás környezetének megteremtésekor és a pedagógus egyéni munkájában egyaránt törekednek az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtésére, a tanulási stratégiák és módszerek elsajátíttatására.

A jó közösség jellegzetes tulajdonsága a „magas kohézió”. Ez nem más, mint az odatartozás érzése, a közös célok és a csoporton belüli támogatás. A magas kohéziójú csoport ereje az erős azonosságtudatban rejlik. Az ideális az olyan csoporthoz való tartozás, amely magas kohézióval rendelkezik, de ugyanakkor támogatja az egyén fejlődését is. Ezek a gyerekek felnőttként is egymás mellett élnek majd, találkoznak a város rendezvényein, belelátnak egymás életébe – kell, hogy a jövőben is egymásra odafigyelő, segítőkész emberek maradjanak. Ennek megvalósulása érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek, serkentik a tanulócsoportok találkozását, együttműködését. A kudarcok elkerülését segítik a pozitív támogató légkör kialakításával.

Az osztály-, illetve csoportközösség formálásának tudatosságát segítik a szociometriai felmérések – az osztály közösséggé alakításában jól lehet támaszkodni a barátokra, baráti csoportokra, ráirányul a figyelem a perifériára szoruló tanulók közösségbe kapcsolására.

Az integrált nevelés

Az iskola Alapító Okiratában alapfeladatként szerepel az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása. Számarányuk növekszik, de évfolyamonként nagy eltéréseket mutat. Igen komoly munkát, szervezést, átgondolást kíván ez a feladat. A tájékozott, nyitott, szakmailag képzett, elfogadó attitűdökkel rendelkező pedagógus a legalkalmasabb erre a munkára.

A csoportba sorolás

Az igazgatónő megfogalmazza: azt tapasztalták, hogy a lassabban haladó csoporthoz integrálva jobb eredmények érhetőek el a sajátos nevelési igényű tanulóknál. Úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy ezekben a csoportokban a tanítók más módszereket és eszközöket használnak az eredmények eléréséhez. Az itt alkalmazott módszereket érdemes lenne iskolai szinten is elterjeszteni. A módszerek és eszközök gazdagsága bizonyára eredményes lesz a gyorsabban haladó csoportoknál is. Pedagógiai kutatások alapján tudjuk, hogy a heterogén csoportszervezésnek sokféle előnye lehet. A jobban tanuló társak húzóereje nélkülözhetetlen a haladáshoz, a csoportmunka, a kooperatív tanulás technikái is ott alkalmazhatók igazán. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, az intézménynek érdemes átgondolnia az erre vonatkozó stratégiáját.

A támasz: belső gondozói rendszer (részletes ismertetését ld. később)

Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek tanításakor a számukra kidolgozott tantervek közül választott. Az ebben megfogalmazott követelmények szerint értékelik a tanulókat.

Az értékelés elsősorban nem osztályzattal történik. A belső gondozói rendszer segítségével kísérik figyelemmel azt a fejlődési utat, amelyet a gyermek önmagához képest tesz meg. Ugyanakkor ez a rendszer teremti meg annak a lehetőségét, hogy senki ne érezze: mindig csak rá vonatkozik a különleges figyelem: Ebben a rendszerben ugyanis mindenki egyéni képességeinek megfelelő képzésben részesül. A pedagógusok nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulóra, hanem mindenkire vonatkozóan egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki, és ezek alapján készítenek számára programot.

Minden adatot összegyűjtenek, megőriznek, és bármikor elővehetik, bármilyen fölmerülő probléma esetén. Így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az egyéni fejlődés útját minden tanulónál. A rendszer működtetése nagyon sok adminisztrációs teherrel jár. Egy további fejlesztési lehetőség a tervek sokféle dimenziójának megjelenítése, az ismétlődések kiküszöbölése.

A fenntartó engedélyezi és finanszírozza a kisebb csoportok létrehozását és a csoportbontásokat. Ezért van mód az egyéni kis csoportos képességfejlesztésre. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kis csoportos tanulás minden gyermek számára hatékony, azonban túl sok sajátos nevelési igényű tanuló nem integrálható egy osztályba – mert akkor a pedagógus nem képes az osztály munkájával együtt a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó egyéni feladatmegoldás és az egyéni munka nyomon követésére, irányítására.

A tanítási óra

Az óralátogatások során a hagyományos óravezetés stílusjegyei ismerhetők fel. A tanórakezdeti együttmunkálkodást – a sajátos nevelési igényű tanulók külön feladatvégzése, miközben az osztály többi része közösen dolgozik – „csere” követi: az eddig közösen tevékenykedő csoport kap önálló feladatot és az önállóan dolgozók munkájának ellenőrzése történik meg.

Az önálló feladatok adásakor az egyéni fejlesztési tervek alapján előkészített feladatokat végeznek a tanulók – önállóan vagy tanári segítséggel.

A pedagógus nagyon aktívan, cselekvően van jelen az órán – figyelme megoszlik a vázolt tevékenységek és a magatartásproblémás gyerekek figyelmének lekötése között.

A heterogén összetételű csoport tanítása, fejlesztése minden pedagógus számára nagy kihívás. Komoly felkészülést, nagy odafigyelést, türelmet igényel. A nagy tapasztalattal bíró nevelőtestületben fellelhető innovatív kedv bizonyára serkenti az integrált neveléssel foglalkozó pedagógusokat a folyamatos módszertani megújulásra, az újabb és újabb tapasztalatok szerzésére, újabb és újabb tanítási-tanulási technikák megismerésére és kipróbálására. Kiváló alapot ad ehhez a tanulói portfóliók gondos alakítása, a tanulókról meglévő ismeretek gazdag tárháza.

Továbbtanulás

A végzett tanulók többféle középiskolában tanulnak tovább. Ezek zömében a helyben található középfokú intézmények, de (kisebb arányban) más településekre is elmennek tanulni a volt diákok.

A pedagógusok fontosnak tartják, hogy ha végez a gyermek az iskolában, és tovább kíván tanulni, akkor az itt szerzett érdemjegyei reális képet mutassanak róla. Ebben az elképzelésben partnerként jelennek meg a szülők is és támogatják, hogy a gyermekük értékelése reális legyen. A következő iskolafokozatba bejutott tanulók általában benn is maradnak és elvégzik a képességeiknek megfelelő iskolát.

Ugyanakkor a szorgalmi feladatokkal vagy piros pontokkal ötöst is szerezhetnek a gyerekek, és így motivációjuk a tanulás iránt fennmarad. (A szorgalmi feladatok eredménye kettős: egyrészt jó gyakorlási anyaggal szolgál a tanulónak, másrészt sikerhez juttatja.)

Az elmúlt hét évben összesen 253 tanuló végzett az iskolában. Ebből szakiskolában hét fő tanult tovább, 133 fő szakmunkásképzőben, 36 fő szakközépiskolában, 67 fő gimnáziumban folytatta tanulmányait. Összesen 10 fő volt az elmúlt hét évben, aki egyáltalán nem tanult tovább semmilyen középiskolában – egyikük sem integráltan nevelt.

Követelményrendszer

A pedagógiai feladatok meghatározása után a tantárgyak követelményrendszerét is a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazítják. A pedagógiai programban a következők szerint határozzák meg az ötödik osztályos magyar nyelv tantárgy követelményrendszerét:

  • Ismerje és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait.
  • Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
  • Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat.
  • Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére – adott szempontsor szerint.
  • Aktívan vegyen részt a dramatizálásban.
  • Tudjon írásbeli munkát készíteni – előkészítés után, segítséggel – a tanult műfajokban.
  • Beszéljen tisztán, érthetően.
  • Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hangszótag, szótő, toldalék, szó).
  • Tudja megkülönböztetni a könyvet – folyóiratot – újságot és fejtse ki a különbségeiket.
  • Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen.
  • Legyen képes – irányítással – a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére.”1

Értékelés

Az integráltan nevelt tanulók értékelése osztályzattal, szövegesen és helyben szervezett osztályozóvizsgával történik. Az értékelést szaktanárok, osztálytanítók, osztályfőnökök és az osztályozó konferencia végzi – csakúgy, mint a többi tanuló esetében.

A BGR

Ezt a programcsomagot a rotterdami Pedagógiai Intézet és Szolgáltató Központ (CED Rotterdam) dolgozta ki.

A Vasvári Pál Általános Iskola 1998 januárjában kötött szerződést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központtal, segítségükkel kiépítették a belső gondozói rendszert és annak referenciaiskolájává váltak.

A BGR (Belső Gondozói Rendszer) építőkövei, minőséget garantáló elemei:

A BGR építőkövei láthatóvá teszik az iskolán mint szervezeten belül a szervezet és egyes tagjai együttműködését a minőség érdekében tervszerűen, folyamatosan végzett, koordinált nevelő-oktató munkában.

Belső gondozás: „kollegiális támogatás”. A nevelőtestület tagjai szakmai konzultáció keretében mindennapi munkájukhoz, problémáikhoz megértést, segítséget kollégáiktól kapnak. E szakmai konzultáció az iskola, a pedagógus napi tevékenységének szerves eleme.

Belső gondozás rendszere (BGR): az iskolaszinten kialakított tevékenységrendszer, amely szervezeti keretet és cselekvési módot, formát jelent a tanár számára osztálya, és az egyes tanulók fejlődéséről tervszerűen és koordináltan gyűjtött információk (adatok) alapján problémafeltáró megbeszélések lefolytatására, illetve a fejlesztés megtervezésére, kivitelezésére, értékelésére az osztály és az egyes tanuló szintjén.

Belső gondozó lehet az iskolavezetés és a tantestület bizalmát élvező személy, aki iskolaszinten kialakítja és koordinálja a belső gondozás tevékenységrendszerét. Tevékenysége középpontjában a nevelőtestület egyes tanárainak, illetve tanárcsoportjainak iskolán belül meghatározott szempontok szerint megvalósuló együttműködése áll. A belső gondozó két szakmai klub munkájában is részt vesz. Az egyik a debreceni, a másik pedig a nyíregyházi klub.

A BGR tervszerű munka. Munkamódszere szemléletet és cselekvési módot is jelent. Ez mind az egyes tanuló, mind az osztály, mind az iskola, mind a tanár, tanárcsoport szintjén céltudatosan végiggondolt fejlesztési tervben realizálódik.

Fejlesztő foglalkozások – egyéni fejlesztési terv

Fejlesztő foglalkozások

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkozásokon is részt vesznek. Az egyéni fejlesztésben a gyógypedagógus és a pszichológus segít.

A fejlesztési terv vonatkozik a tantárgyi fejlesztésre, korrepetálásra, motiválásra, akaraterő fejlesztésére, a kitartó munkavégzés képességének alakítására, az önbizalom fejlesztésére. Az alkalmazott módszer jellegzetessége az anyag kis lépésekre bontása, az elsajátítás folyamatának segítése, a rögzítés technikáinak kimunkálása és az állandó, folyamatos visszacsatolás.

Az iskola gyógypedagógusai és a pszichológusa átnézi a szakértői véleményeket és javaslatokat tesz a tanulók fejlesztésére.

Az első osztályban az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez tanulási képességvizsgálatot végeznek.

A vizsgálatuk célja az első osztályba lépő tanulók tanulási képességének felmérése, a tapasztalatok alapján egyénre szabott fejlesztési program összeállítása a sikeres tanulási képességek elsajátítására.

A tanulók a vizsgálatvezető utasításainak meghallgatása után feladatlapokat töltenek ki, feladatonként meghatározott idő alatt.

Ilyen feladatlapokat tanév elején, visszatérő, összehasonlító vizsgálatként tanév végén alkalmaznak. A vizsgálat feladatlapjaiként Békés Megyei Pedagógiai Intézetben készült, Dr. Tímár Éva által összeállított feladatlapokat használják.

  • Az első feladatlappal a figyelemkoncentrációról és az azonosítási képességről szereznek információkat.
  • A második feladatlap a gyerekek elemzőkészségét vizsgálja.
  • A harmadik feladatlap a gyerekek alak- és méretlátó képességét és a finommotorikus koordinációjuk fejlettségét mutatja meg.
  • A negyedik feladatlap a gyermekek vizuális funkcióinak fejlettségére mutat rá, és a szókincs vizsgálatát tűzi ki célul.
  • Az ötödik feladatlap a matematikai ismereteket, mennyiségek felismerését méri.
  • A hatodik feladatlap is matematikai relációkat tartalmaz.
  • A hetedik feladatlap a térirányok ismeretéről ad információkat.
  • A nyolcadik feladatlapon a számfogalom kialakulását vizsgálják.
  • A kilencedik feladatlapnál részben fogalomismeretre, részben összetett gondolkodási műveletre esik a hangsúly.
  • A tizedik feladatlap a gyerekek gondolkodási képességét, elsősorban az öszszefüggések felismerésének képességét mutatja meg.

Az igen alapos kiinduló állapot rögzítése az első és nagyon fontos eleme a további munkának. Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az egyéni fejlesztési terveket tanulóra szabottan kidolgozhassák, és ekkor kap a Vasvári Pál Általános Iskolában tartalmat az integrált nevelés is. Ettől a pillanattól kezdve kerül be minden tanuló a Belső Gondozói Rendszerbe, és tanulmányai végéig nyomon követik fejlődését.

A tanulók fejlődésének figyelemmel kísérését a tesztnaptár segíti. Jelzi, hogy mit, milyen teszttel, a tanév melyik részében kell mérni. A felmérések adatai kerülnek be a tanulói portfolióba, illetve a helyi irattárba.

Tesztnaptár
Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Hónap X II V X II V X II V X II V X II V X II V X II V X II V
Teszt megnevezése                                                
Tanulási                                                
képességvizsgálat X   X                                          
Szociometria         X                 X                    
Szorongási teszt             X                 X                
JEPQ személyiségvizsgálat               X                     X          
Önértékelés                     X                     X    
Tanulási attitűd                       X                     X  
Matematika       X           X     X     X     X     X    
Értő olvasás           X       X       X     X     X     X

A BGR hasznosulása

Az évek folyamán a folyamatos fejlesztés révén saját készítésű, gazdag eszköztár alakult ki, amely állandóan bővül és folyamatosan igazodik az igényekhez. Ezek közül mindenkinek ajánlható:

  • Adatgyűjtési és regisztrációs eszközök (pl. iskolában alkalmazott diagnosztizáló eszközök, az egy tanuló fejlődését regisztráló és bemutató adatlapok stb.),
  • különböző adatelemzési módszerek, technikák, adatkezelési eljárások,
  • többéves fejlesztési tervek készítésének metodikai gyűjteménye,
  • fejlesztési tervek kivitelezési technológiái,
  • fejlesztési tervek értékelési eljárásai,
  • problémafeltáró megbeszélések jegyzőkönyvei az egyes tanuló, osztály, iskola szintjén,
  • preventív (problémát megelőző) fejlesztési stratégia az egyes tanuló, osztály, iskola szintjén.

Tanulságos lapozni azt az adatbankot, ami minden gyerekről elkészül. Nyomon követhető az egyéni fejlődése. Ez az adatbank az iskolai tanulmányok kezdetétől tartalmaz a gyermek fejlődésére vonatkozó minden adatot. Ezek az adatok olyan konkrétsággal jelennek meg, hogy pl. a gyermeknek kerekítési problémái vannak. Erre a kidolgozott mérőeszközeikkel vissza tudnak mérni és nyomon kísérhetik a gyermek fejlődését. Minden gyermekről elkészül a tesztnaptárban jelzett összes mérés, és ezek támpontokat jelentenek az egyéni fejlesztési tervekhez.

Igazgató: „Legszívesebben az egyéni követési rendszert javasolom másoknak megvalósításra: képesek lesznek mérni, látni, hogy önmagához képest hogyan fejlődik a tanuló.”

Az integrált nevelés eredményességét veszélyeztető tényezők

A fenntartó és az iskola, a szülők és a tanulók között kialakuló konfliktushelyzetek nem kedveznek a fejlődésnek.

Az intézmény pedagógusai úgy látják, hogy a fenntartó nem ismeri el az integrált nevelést, és ebből fakadóan az ilyen irányú együttműködést sem szívesen vállalja fel. Ez nagyon fontos veszélyforrásként jelenik meg az integrációra vonatkozóan.

A pedagógiai munka sikerét veszélyeztetheti, ha a sajátos nevelési igényű tanulók létszámaránya jelentősen megnő egy osztályon (csoporton) belül.

A sajátos nevelési igényű gyermekek továbbtanulási lehetőségei nagyon korlátozottak. Kevés intézmény teremti meg a következő iskolafokozatban, a középiskolában az integrált nevelés feltételeit – némi túlzással azt lehet mondani, hogy az általános iskola végén véget ér az integráció. Szerencsére van néhány kivétel: azok az intézmények, akik vállalják az együttműködést, a sajátos nevelési igényű tanuló képzését, nagyon elköteleződnek az integráció és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése mellett, a továbbiakban is szívesen fogadják őket. Felkészülnek mind szakmai, mind a humán erőforrás, mind tárgyi feltételek tekintetében.

Jövőkép

Az intézmény statisztikái szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek száma a jövőben egészen biztos, hogy nem csökken, valószínűbb, hogy növekedik. A képzésbe tehát teljes mértékben beépül az integráció. Indokolt a tapasztalatok összegzése, felhasználása, új utak keresése.

Igazgató: „Nem biztos, hogy tudják azt, hogy mit jelent a pázsit vagy a külföld szó. Azt a mondatot, hogy ťGubanc szaladgál a pázsitonŤ, el fogják olvasni, de nem tudják, hogy mit jelent a pázsit szó. Ezeket a fogalmi hiányosságokat feltétlenül figyelembe kell venni, mert ha nem, akkor a magasabb évfolyamokon már nem lesznek képesek teljesíteni a követelményeket. Akármilyen felmérési feladatot kell értelmezniük, nem fogják érteni, hogy mit olvasnak, és nem lesznek képesek megtalálni az elvárt megoldásokat. Ebből egyenesen következik, hogy nem lesznek képesek tanulni. Ezt szeretnénk megváltoztatni.”

A nevelőtestület tapasztalatai szerint akkor volt meg a lehetőség az egyén önmagához képest történő fejlesztésére, ha azt azokra a tudásokra építették, közben azokat a fogalmakat használták és használtatták, amelyeket a gyermek már iskolakezdéskor ismert. Ez gyakran egy viszonylag zárt közösség nyelvi kódja és fogalomrendszere volt. Az induló mérések segítenek ezek feltérképezésében. Ezt követően „üres füzettel” indul minden gyerek – a fogalomrendszer témánként épül. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha a szervezet minden tagja segít benne – fejlesztőmunkával, a megjegyzés technikáinak kimunkálásával, a gyakorlási és alkalmazási lehetőségek megteremtésével, a rendszeres viszszacsatolások és újratanulások kínálatának megvalósításával.

„Egy üres füzettel kellene kezdeni minden gyereknél. A magával hozott fogalmakat felhasználni, fokozatosan bővíteni, a szókincsébe beépíteni. A szövegértelmezési technikát folyamatosan fejleszteni, az önálló ismeretszerzésre képessé tenni minden tanulót.
Ezzel nagyon sokat kell dolgozni, de állítom, hogy két-három éven belül behozza a befektetett energiát, mert a gyerek érteni fogja, hogy mit olvas.”
Igazgató: „Két irányba kell elindulnunk. Vannak tehetséges, jó képességű, törekvő tanítványaink. Tudomásul kell vennünk, hogy az iskola, a városrész zömmel olyan családokból áll, amelyekben a szülők iskolai végzettsége nyolc általános, esetleg szakmunkás. Az esélyegyenlőség növelése érdekében tehetséggondozó programot kell működtetni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a számítástechnika és az idegen nyelv oktatására. A jövő útja lehet a 9. – 10. évfolyamos képzés bevezetése. Ez különösen a sajátos nevelési igényű tanítványaink érdekeit szolgálná, mert maradhatnának tovább az ismerős iskolában, élvezve ezzel a megszokott környezet nyújtotta biztonságot és állandóságot.”

A tantestületben nagy az innovatív kedv, a lelkesedés. A pedagógusok szívesen vállalkoznak szakmai továbbképzésekre, a szakmai munkájuk fejlesztésére – mindezt az eredményes integrált nevelés megvalósítása érdekében.

Ajánlás

A Vasváriban szinte valamennyi gyermeknek „van valamilyen problémája”. Az iskola mindig mindenkit befogadott, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének vállalásakor sem volt szükség valódi döntésre. A nevelőtestület minden tagja természetesnek tartotta, hogy együtt tanuljanak társaikkal.

A vezetői elkötelezettség az intézmény minden folyamatában, a napi munka minden területén látszik – a pedagógusok támogatásával hatékony csapatmunka lehetőségei teremtődtek meg.

Az iskola természetes módon indult el egy olyan úton, amelynek tapasztalatait, saját rendszerük másoknak is alkalmazható elemeit örömmel elmondják, továbbadják. Szándékuk a hátrányos helyzetű tanulók nevelésének-oktatásának kistérségi szintű szakmai támogatását ellátó bázisintézményi státusz megpályázása.

Az intézmény köré olyan szakmai műhely alakulhat, ahol a tapasztalatcserék során az egyéni követési rendszerből adódó eredmények, a tanulók differenciált oktatásának jellegzetességei terjeszthetők, mások számára is használhatók lehetnek.

Napjainkban – mint annyi más professzió – , a pedagógia, a nevelés is új utakat keres. Ez a keresés több irányban is elindult. Ilyen az Arany János Tehetséggondozó Program, ilyen a holland mintára épülő Belső Gondozói Rendszer kiépítése és ilyen a befogadó intézmény tapasztalata, működő gyakorlata is.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének jó példája Tiszavasváriban a Vasvári Pál Általános Iskolában működő egyénre szabott fejlesztés és oktatás.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.