2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Befogadó iskolák, elfogadó közösségek

Együttműködés két intézmény között

2009. június 17.

Tusa Attila

Együttműködés két intézmény között

Németh István Általános Iskola

7400 Kaposvár, Somsich Pál utca 15.

„Két pont között legrövidebb út: a mosoly”

(A Németh István Általános Iskola
pedagógiai programjának mottója)

Az iskola bemutatása

A kaposvári Németh István Általános Iskola jelentős múlttal rendelkező intézmény. Ezt sugallja az iskolának helyet adó méltóságteljes, eklektikus épület is, amely már eredetileg gyermekek számára épült a város központjához közel, jól megközelíthető helyen. Az intézmény 1991-ben vette fel Németh István nevét, korábban – tekintettel a magyar vasutasmozgalomra – Landler Jenő, majd Hámán Kató nevét viselte az iskola. (A névadó Németh István polgármester az 1890-es évek közepén hozakodott elő azzal az elképzeléssel, hogy a város biztosítson helyet a vasutasok gyermekeinek intézeti elhelyezésére. Az épület 1897 szeptemberétől – MÁV Fiúnevelő Intézetként – adott második otthont a vasutasgyermekek számára.)

1951 óta már nemcsak lakhelyként, hanem iskolaként is funkcionált. 2001-ben ünnepelte fél évszázados fennállását, amely kiváló lehetőséget nyújtott az eltelt ötven év emlékeinek felidézésére. Az ebből az alkalomból készült Emlékkönyv mind küllemében, mind tartalmában méltó emléket állított az intézményben tevékenykedő pedagógusoknak és diákoknak.

Az emlékezés könyvében az iskola igazgatója, Szabó Jánosné Szegedi Ágnes nagy szeretettel szól az eltelt időszak felelősségteljes és nehéz munkájáról, a volt és jelenlegi kollégákról, tanítványokról.

Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény innovatív szemléletű tantestülete az 1993-as LXXIX., a közoktatásról szóló törvény szellemében új feladatot vállalt, és az 1995/96-os tanévtől pedagógiai feladatai közé emelte a hallássérült tanulók integrált nevelését, oktatását is.

Jelenleg az intézménybe közel 300 tanuló jár, és a nevelőtestület létszáma: 29.

Az iskola pedagógiai programját a differenciált képességfejlesztés szelleme hatja át, egyaránt figyelembe veszi a tehetségesebb és a lassabban haladó gyermekek fejlődési ütemét. Lehetőséget biztosít a lassabban haladó tanulók felzárkóztatására, és emellett a tehetség kibontakoztatásának is változatos formáit teremtette meg. A tanulók a legkorszerűbb technikával ismerkedhetnek meg a sulineten keresztül. Két idegen nyelv tanítása is megoldott az iskolában. Az angol és a német nyelv tanulását a Socrates programban való részvétel segíti. A tehetséggondozás tanórán kívüli legfontosabb színterei a szakkörök (számítástechnika, mozgásszínház, foci, furulya, színjátszás, énekkar stb.). Rendszeres a külföldi iskolákkal való kapcsolattartás (Bristol, Csíkszereda).

Az intézmény fontosnak tartja a közösségi élet sokoldalú megszervezését, a civil szervezetekkel való kapcsolatépítést és a gyermekek szüleinek széles körű bevonását az iskolai életbe.

A szülők kezdeményezésére jött létre a Mosolytárs Alapítvány 1993-ban, és ehhez kapcsolódóan a szervezeti kultúrának több hagyományteremtő, kapcsolatépítő, közösségkovácsoló eleme. Az alapítvány célja, hogy támogassa az iskola közössége egész éves tanulmányi és szabadidős programjának szervezését. Az alapítvány támogatja a tehetséggondozást, a kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók elismerését, diákönkormányzati tevékenységeket és a gyermekek szabadidős programjainak, többek között a táborozásoknak a szervezését, magvalósítását.

Az intézményre jellemző jó közösségépítő szellemet fémjelzi az alapítvány által adományozható, 1994-ben alapított kitüntetés, a Mosolyrend. A Mosolyrendet szimbolizáló emlékplakettet nemcsak diákok, hanem pedagógusok és szülők is megkaphatják, amennyiben ezt tanulmányi, illetve közösségi munkájuk alapján kiérdemelték. Az alapítványhoz kapcsolódik a Mosolyest is. Ez a rendezvény kiváló lehetőséget nyújt valamennyi tanulónak – köztük az integrált hallássérült tanulóknak is – az egyéni vagy csoportos szerepléshez, és minden csoport, szakkör vagy egyén számára bemutatkozási lehetőséget biztosít.

Ezeket az intézmény életében mindenki által várt, gazdag tartalmú, hagyománnyá vált programokat az éves munkaterv is tartalmazza, mint a képesség-, közösség- és személyiségfejlesztés meghatározó csomópontjait. Olyan események ezek, amelyek köré szervezhető az iskola tanulóinak, csoportjainak hónapokon át tartó tanórán kívüli felkészülése, és amelyek a szabadidő tartalmas eltöltését biztosítják, és erőfeszítésekre késztetnek mindenkit a közösség előtti szereplés és a dicsőség elérése érdekében.

Az iskola feladata, alaptevékenysége

Az iskola alapfeladata az általános iskolai nevelés és oktatás osztályokban, továbbá integrált fejlesztőcsoportokban történő megszervezése. Kiemelt feladat az érzékszervileg sérült (hallássérült) tanulókkal való foglalkozás. A hallássérültek nemcsak az intézmény pedagógiai programjában meghatározott követelményeket sajátítják el az integrált nevelés és oktatás keretében a tanórákon, hanem itt, a jól beszélő társak között fejlődik beszédük is. Ezért számukra különösen fontos a sokszínű szabadidős tevékenységek biztosítása, mert ezeken számtalan alkalom nyílik kötetlen formában a spontán, szabad beszédre és a beszédértés gyakorlására.

Tárgyi és személyi feltételek

Igazgató: „A feltételek megteremtéséhez fenntartónk, valamint a tantestület és a szülők segítségét sikerült megnyernünk. Ma már a legkorszerűbb technikával ismerkedhetnek a tanulók a sulineten keresztül. Rendelkezésre állnak a differenciált képességfejlesztés és az integrált fejlesztés tárgyi és személyi feltételei”.

Az iskolát mind külső megjelenése, mind belső hangulata kiemeli az általános iskolák közül. A falai között tanuló diákok fejlesztéséhez, fejlődéséhez megfelelő körülményeket alakítottak ki.

A tantermek jól felszereltek. A könyvtár szépen berendezett termében bőven van lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére. Nagy udvar és tornaterem biztosítanak megfelelő helyszínt a szabadidős programok, sportfoglalkozások lebonyolításához.

A diákok étkezése helyben megoldott.

Az épületben található a „Vasút a gyermekekért” Alapítvány Diákotthona, amely a vidéki gyerekek számára hétfőtől péntekig valóban az otthont pótolja.

A helyzet a személyi feltételek vonatkozásában is jó. A feladatok ellátásához elegendő számú és megfelelő végzettségű, szakképzettségű pedagógus áll rendelkezésre. Az integrációt fejlesztő pedagógus segíti. Az integrált nevelésben és oktatásban részt vevő tanítók, illetve tanárok nem gyógypedagógusok, de szakmai felkészültségük, befogadó szemléletük, elméleti és gyakorlati ismereteik alkalmassá teszik őket az integrációval kapcsolatos szakmai feladatok elvégzésére.

A hallássérülteket oktató szegregált intézmény közelsége mind a tárgyi, mind a személyi feltételek vonatkozásában sajátos jelentőséggel bír. Az integrációban részt vevő tanulók speciális megsegítése – a délutáni pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció keretében – a szegregált intézményben történik, amely nemcsak az otthont biztosító diákotthon kényelmét nyújtja a gyerekeknek. A szurdopedagógus gyógypedagógusok és segítőik a tanítás után a diákotthonban részesítik a hallássérült gyerekeket speciális fejlesztésben.

A két intézmény között az évek során kialakult dinamikus kapcsolatnak köszönhetően a hallássérült tanulók hozzájutottak azokhoz a speciális fejlesztésekhez, amit a szegregált intézmény által felkínált rehabilitációs foglalkozások lehetővé tettek, ugyanakkor a többségi iskolában biztosított volt számukra a beszédfejlődésükhöz nélkülözhetetlen ingergazdag környezet.

Pedagógiai program és megvalósítása – különös tekintettel az integrációra

Igazgató: „Van kínálatunk a tehetségeknek és a lassan haladóknak is.”

A pedagógiai programban megjelölt alapelvek az integrációhoz kapcsolódnak. A komplexitás elvén keresztül a tanulók személyiségét komplex módon közelítik meg, illetve értékelik. Legalább ennyire fontos szerepet kap az egyenrangúság elve, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal az iskolai élet valamennyi területén. A bizalom elve a tanulók és pedagógusok, illetve a tanulók és társaik harmonikus kapcsolatának egyik alapja.

A pedagógiai program az intézmény alapfeladatának ellátásához igazodóan határozta meg fő céljait, valamint a célokhoz tartozó feladatokat. Ebben is megjelenik a személyiség komplex fejlesztésének igénye.

Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai és feladatai (egyenrangúság, életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele, bizalom stb.) megfelelő teret biztosítanak a különböző képességekkel és adottságokkal rendelkező tanulók fejlesztéséhez.

Az iskolában látottak, illetve a tanítási órán szerzett benyomások azt erősítették, hogy a mindennapi gyakorlat összhangban van a pedagógiai programban leírtakkal.

Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók minden területen egyenrangúak a többi gyerekkel. Ez elsősorban a velük való bánásmód és értékelésük vonatkozásában a legszembetűnőbb. A tanórai foglalkozás keretében a többi gyerekkel együtt részt vesznek a különböző csoportmunkákban, a tananyag feldolgozásában, a feladatok megoldásában. A pedagógusok rájuk irányuló munkájában szakmai többletként segítés és külön figyelem tapasztalható. A hallássérült gyermekek számára szükséges a gyakori megerősítés és a konkrét feladatoknál nyújtott speciális segítség (pl. a helyes artikuláció gyakorlása érdekében az elmondottak újbóli megismétlése). A velük való foglalkozás során több biztatást, türelmet igényelnek.

Tanulócsoportok, a tanulók összetétele

Az iskola 12 tanulócsoporttal működik, alsó tagozaton négy, felsőben nyolc osztály van. Ötödik osztálytól a környező – elsősorban négy évfolyamos iskolát fenntartó – településekből érkező tanulókkal bővül a létszám, ez lehetővé teszi párhuzamos osztályok indítását. Az iskola épületében diákotthon is van, így – annak ellenére, hogy egy belvárosi iskoláról van szó – a tanulók többsége vidéki.

A tanulói összetétel az utóbbi évtizedben sokat változott. A jobb körülmények között élő családok, továbbá azok a vasutascsaládok, akik meg tudták oldani gyermekeik felügyeletét, már nem adták diákotthonba a gyermekeiket. Így többnyire a hátrányos vagy a gyengébb szociális háttérrel rendelkező „problémás” tanulók aránya emelkedett. Ez maga után vonta az iskolai fejlesztőmunka előtérbe kerülését, illetve a fejlesztőcsoportok kialakítását.

Elsősorban az ötödik és a hatodik évfolyamon van lehetőség magyar nyelv és irodalom, továbbá matematika tantárgyból csoportbontásra. A csoportba sorolás rugalmas szelekciót jelent, amely a tanulók teljesítményeihez, fejlettségéhez igazodik. Szükség esetén bárki bekerülhet a „fejlesztő” csoportba, illetve – a lemaradás leküzdése után – újból bekapcsolódhat a párhuzamos magasabb szinten tevékenykedő csoport munkájába.

A másik szomszédvár: a kaposvári hallássérülteket oktató, nevelő Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon bemutatása

Abban, hogy a Németh István Általános Iskola vállalta sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, meghatározó szerepe volt egy hozzá nagy földrajzi közelségben (egy utcában) elhelyezkedő szegregált intézménynek, a hallássérültek nevelését és oktatását a Dél-Dunántúli Régióban ellátó Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthonnak. Ez a nagy múltú gyógypedagógiai intézmény 1897 óta működik.

Az intézményben sokoldalú fejlesztőmunka folyik:

  • Siket gyermekek óvodai foglalkoztatása
  • Az oktatás hallássérült, beszédfogyatékos és különböző értelmi állapotú gyermekekre terjed ki. Vannak ép intellektusú siket, ép intellektusú nagyothalló, beszédfogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos siket, enyhe fokban értelmi fogyatékos nagyothalló és középsúlyos értelmi fogyatékos siket tanulóik.
  • Szakszolgálat működtetése, amely biztosítja
    • a többségi városi iskolában integráltan tanulók utazótanári megsegítését, a befogadó pedagógusok szakmai segítését,
    • hallássérült gyermekek korai gondozását és anyanyelvi nevelését,
    • cochlea implantációs műtéten átesett gyermekek rehabilitációját,
    • audiológiai állomás létrehozásával a hallássérült gyermekek helyben történő komplex ellátását,
    • kistérségi régióban a logopédiai ellátást,
    • a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája, Diákotthona és Pedagógiai Szakszolgálatával kötött együttműködési megállapodás alapján a térség gyengénlátó és aliglátó gyermekeinek, tanulóinak utazótanári megsegítését.
  • Konduktív pedagógiai tevékenység.

Az intézmény 1980 óta segíti az integrált hallássérülteket, működteti utazótanári hálózatát, illetve integrációt segítő szakszolgálatát. Több mint negyven gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részt vevő többségi közoktatási intézménnyel (óvodával és általános iskolával) tart rendszeres kapcsolatot.

Az érintett pedagógusok számára sokoldalú szakmai szolgáltatást nyújtanak gyógypedagógusai, pl. szakmai módszertani ismereteik bővítése céljából akkreditált tanfolyamot szerveznek. Videóanyagot állítottak össze az integráltan tanulók oktatása, anyanyelvi nevelése köréből, és ezeket a pedagógusok rendelkezésére bocsátják. Megismertetik a pedagógusokkal a súlyos fokban hallássérült gyermekek, tanulók anyanyelvi kommunikációjának fejlesztését célzó módszereket.

Cochleáris implantáció és a hozzá kapcsolódó komplex rehabilitáció

A cochleáris implantáció (CI műtét) egy új műtéti eljárás, a belső fül elektromos ingerlésével a hallóideget auditív élményekhez, ingerekhez juttatva – megfelelő komplex rehabilitáció után – jelentős javulást eredményezhet a hallás- és beszédértés terén. (Olyan orvosi beavatkozás, amely során a hallásban közreműködő szervek közül a csigába elektródát ültetnek be, illetve az elektróda másik végét a koponyacsontba rögzítik. Mágnes segítségével ehhez illeszkedik az a készülék, amely a hangfrekvenciákat az elektródán keresztül eljuttatja a csigába és meghatározott frekvenciasávon belül az emberi hang meghallását biztosítja.)

Ahol a gyógypedagógusé a vezető szerep

A szakemberek a korai fejlesztés, a speciális pedagógiai munka során javaslatot tesznek a CI műtétre történő kiválasztáshoz, pedagógiai véleményt készítenek. A kaposvári siketek iskolája részt vesz a CI műtét előtt álló gyerekek felkészítésében, és az előzetes vizsgálatok egy részét is elvégzi.

Szükséges, hogy a műtétet intenzív rehabilitációs és habilitációs folyamat kövesse, mert a jó hallás képessége még nem jelenti azt, hogy automatikusan kialakul a beszédhallás és a beszéd aktív használata. A CI műtéten átesett gyermekek rehabilitációja gyógypedagógiai feladat. Különösen sok segítségre van szüksége a gyermeknek, ha a műtét már iskolás korban történik, hiszen ők egészen addig súlyos hallássérültek voltak, és nyelvi fejlődésük nagymértékben akadályozott volt. Az ő esetükben meg kell teremteni az intenzív hallás- és beszédfejlesztés személyi és tárgyi feltételeit.

Elsődleges feladat a gyermek megfelelő nyelvi környezetbe való helyezése.

Az első lépésektől az együttműködésig

A Németh István Általános Iskola tehát a CI műtéten átesett gyermekek számára biztosítja a halló környezetet.

Mint fogadó intézmény, előkészületeket tett a hallássérült gyermekek integrált oktatására, nevelésére. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar szervezésében az iskola egyik pedagógusa – azzal a kollégával, aki a súlyos fokban hallássérültek nevelését és oktatását ellátó intézményben az érintett tanulókat oktatta – háromhetes angliai tréningen vett részt. Mihalovics Jenő igazgató (Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon) tájékoztatása szerint a tréning célja az integráció és szegregáció angliai helyzetének megismerése volt. A külföldi szakmai konzultációk lehetővé tették azoknak az integrációs modelleknek a megismerését, amelyek nagymértékben hozzájárultak a tapasztalatok itthoni – elsősorban a saját intézményben történő – felhasználásához.

1995. szeptember 1-jétől a két intézmény vezetője megállapodott abban, hogy a halláskárosult tanköteles korú gyermekek közül többen – állandó speciális segítség mellett – a normál általános iskolában tanulhatnak. Ez természetesen akkor valósulhat meg, ha hallásállapotuk és az addigi speciális fejlesztésük eredményeként erre alkalmasak.

A megállapodást írásban is rögzítették, melyet a fenntartó is jóváhagyott. A megállapodás alapján a Németh István Általános Iskola biztosítja az érintett hallássérült gyermekek általános iskolai oktatását, a siketek iskolája pedig a speciális gyógypedagógiai segítséget, a diákotthoni ellátást, továbbá az érintett pedagógusok szükséges továbbképzését. Megállapodtak továbbá abban is, hogy az integrált oktatás aránya, kezdő időpontja, időtartama, a speciális megsegítés mértéke mindig az adott gyermek fejlődésétől, az egyéni fejlesztési program megvalósulásától függ. Rögzítették, hogy a közös feladatok ellátását folyamatosan figyelemmel kísérik, és a sajátos nevelési igényű vendégtanulókat érintő oktatás pénzügyi fedezetét – a mindenkori normatív finanszírozást alapul véve – a gyógypedagógiai intézmény biztosítja.

A közös akarattal létrejött, a gyermekek érdekét messzemenően figyelembe vevő megállapodás eredményeként napi kapcsolat alakult ki a két intézmény között.

Az intézményvezetőkkel történt beszélgetés során érzékelhető volt az a szakmai együttgondolkodás, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy mind vezetői szinten, mind az integrációs munkában részt vevő pedagógusok vonatkozásában mindig a gyermekek érdekeit figyelembe véve hozzák meg döntéseiket.

A két iskola közötti elvi megállapodás után a Németh István Általános Iskola igazgatója a nevelőtestület és a szülők egyetértését is elnyerte. A tájékoztatás érdekében rendkívüli szülői értekezletet hívott össze. Az elsős gyerekek szüleinek szóló tájékoztatóban azóta is minden évben található az integrációra vonatkozó utalás.

A jó előkészítésnek köszönhetően a változtatás az érintett partnerek egyetértésével történt.

A pedagógusok fogadókészsége

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának vállalásáról tantestületi döntés született. A döntést követően a nevelőtestület elkezdte a hallássérült gyerekek befogadásával kapcsolatos munka megszervezését.

Az intézmény teljes körű funkcionális integrációt valósít meg, mivel az iskolai élet valamennyi területén együtt fejlesztik az ép és a sérült tanulókat.

Mind az intézmény vezetője, mind a pedagógusok számára szakmai kihívást is jelentett az integrált tanulók oktatása. A sérült gyermekek befogadása, a velük való foglalkozás, illetve fejlesztésük az átlagosnál több figyelmet és a szokásostól eltérő módszereket követelt. Az integráció elindítása óta eltelt hét tanév eredményei az érintett befogadó pedagógusok kitartó munkájának köszönhetőek. Az integrált nevelés hasznosságát a pedagógusok az alábbiakban látják:

  • „Fontosnak tartom a tanuló személyiségfejlődése szempontjából.”
  • „Jónak tartom, mert az integrált neveléssel összefüggő oktatási módszerek, elsősorban a csoportmunkák az ép tanulók számára is előnyösek.”
  • „Nagyon fontos a másság elfogadása.”

Integráció a gyakorlatban

Kezdeti lépések

A kezdeti időszakban a hallássérült gyerekek (négy tanuló) az őket fejlesztő pedagógus kíséretében minden reggel átmentek a diákotthonból a többségi iskolába és a tanítási órákon a gyógypedagógus közvetlen irányítása mellett vettek részt az oktatásban. Az osztálytanító és a gyógypedagógus között szoros szakmai együttműködés alakult ki. Sajátos szimbiózis volt ez: közösen határozták meg a feladatokat, a gyermekek tanórai fejlesztésének módszereit és eszközeit, illetve a módszerek, eszközök és technikák konkrét gyakorlati alkalmazását. A tanítási órák többségén mindketten részt vettek, a feladatokat együtt tervezték, továbbá az értékelést közösen végezték. A megbeszélések alapján a tanítás után a gyógypedagógus visszament a gyerekekkel a diákotthonba, és ott együtt készültek a rehabilitáció keretében a következő tanítási napra. A közös szakmai munkát nagymértékben elősegítette az osztályfőnök előzetes felkészülése a már említett tapasztalatszerző tanulmányúton és előkészítő tréningen való részvétele.

A jelen

Jelenleg – vendégtanulóként – tíz sajátos nevelési igényű tanuló (kilenc hallássérült és egy mozgáskorlátozott) jár a többségi iskolába. (A vendégtanulói jogviszony létesítését lehetővé teszi a közoktatásról szóló törvény. Ezzel a megoldással akkor él egy iskola, ha a tanuló részére nem tud valamilyen ismeretet vagy egyéb feltételt biztosítani, holott a gyermek helyzete ezt megkövetelné. Ekkor a tanuló egy másik intézményben kapja meg a számára szükséges fejlesztést, jelen esetben a halló környezetet.)

A második évfolyamon vannak a legtöbben. Ebbe az osztályba öt súlyosan hallássérült gyermek jár. A gyerekek beépített hallókészülékkel rendelkeznek, tehát „hallóvá” váltak, ugyanakkor a beszédértési folyamat kialakulása náluk külön gyakorlással érhető el. A fentebb említett két pedagógus munkáját időnként segíti egy fejlesztő pedagógus, aki a többségi intézmény tanulóinak fejlesztését is végzi. Erre a fejlesztő munkára az alsó tagozaton évfolyamonként 12 óra áll rendelkezésre. A fejlesztő pedagógus a megkésett beszédfejlődéssel rendelkező vagy részképesség-zavarral küzdő, illetve más problémával küszködő tanulókat fejleszti kis csoportban, ugyanakkor előfordul, hogy új anyag feldolgozásánál a fejlesztő pedagógus a tanítási órán segíti a tanulókat (adott esetben a hallássérült gyerekeket is) az új tananyag megértésében. Az ismeretelsajátítás tempójának megválasztásában és a követelmények teljesítését tekintve a türelem nem elhanyagolható tényező. Az a cél, hogy a fejlesztésben időnként vagy rendszeresen részt vevő tanulók a 4. évfolyam végére teljesíteni tudják az előírt követelményeket.

Tapasztalatok hasznosítása

A hallássérültek integrációja kapcsán gyűjtött tapasztalatokat, módszereket (kettő, illetve esetenként három pedagógus szoros együttműködése, figyelemmegosztás, kis csoportos munka, differenciálás stb.) a többségi iskola nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazza, hanem kamatoztatja egyéb okok miatt kialakult bonyolult pedagógiai helyzetekben is.

Tekintettel arra, hogy az intézményben a tanulók közel egyharmada (közel 100 fő) magatartási, tanulási zavarral, illetve más fogyatékossággal (diszlexia) küzd, bőven adódott lehetőség az integráció során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek széles körű alkalmazására. Elsősorban a differenciált képességfejlesztés, a különféle tanulásszervezési módszerek, illetve kooperatív tanulási modellek (páros és csoportmunka) segítettek a tanítás tervezésében, illetve eredményesebb megvalósításában.

Igazgató: „A hallássérültek iskolájából átjáró kollégák abban voltak nagyszerűek, ahogy megtanították nekünk, hogyan lehet két pedagógusnak együttműködni egy osztályban.”

Az előzőekben említett második osztályban a hospitálás tapasztalatai pozitívak. Az órákon jól követhető a hallássérült gyerekek integrált fejlesztése. A gyerekek négyes csoportokban egymással szemben ülnek. Ez biztosítja a hallássérült gyermekek számára az ép társuk beszédartikulációjának folyamatos figyelemmel kísérését. A pedagógusok a szájról olvasó gyerek felé fordulva beszélnek, különös figyelmet fordítanak a hallássérült tanulók beszédértésére, artikulációjára.

A tanórák jellegzetes sajátosságai – csapatmunka

A tanítási óra figyelemkoncentrációs és téri orientációs feladatokat is tartalmaz. A gyakorlatokat követően a fejlesztő pedagógus az osztályfőnök által kijelölt gyerekekkel (5 fő) egy másik teremben folytathatja a munkát. A többi tanuló – a hallássérült gyerekekkel együtt – az osztálytanító és a gyógypedagógus irányítása mellett oldja meg a kijelölt feladatokat.

Igazgató: „Kialakult az iskolában egy integrált fejlesztő csoporttal működő módszer. Az iskolában tanuló gyermekek egy harmada valamilyen problémával küzd. Ez lehet részképesség-zavar, megkésett beszédfejlődés, tanulási nehézség, beilleszkedési zavar. Az ő megsegítésükre van az alsó tagozaton biztosítva osztályonként 12 óra, tehát összesen 48 óra, ami három pedagógus (1 fejlesztő pedagógus, egy gyógypedagógus és egy tanító) között van felosztva. Esetenként a gyerekekkel mindhárman foglalkoznak. Minden alsós évfolyamon működik egy úgynevezett mobil integrált fejlesztő csoport az előbb említett osztályonkénti órakeretben. Mobilnak tekinthető a csoport, mert összetétele a tanulók mindenkori fejlettségi szintjéhez vagy az adott tananyag feldolgozásával összefüggő problémájához igazodik, ugyanakkor integrált is, mert a részképesség-zavarral küzdő gyerek mellett megtalálható benne – szükség szerint – a hallássérült tanuló is, illetve az a gyerek, aki valamilyen oknál fogva éppen nem tudott lépést tartani társaival. Maximálisan 7-8 gyerek van a csoportban, ezeket a gyerekeket az előzőekben jelzett három pedagógus közül valamelyik kihozza a tanóráról és külön teremben foglakozik velük. A csoportmunka szorosan kapcsolódik az időközbeni – az osztályban zajló – munkához.”

A mobil integrált csoport működtetésével a tanulók a tanterv tananyagának elsajátítása érdekében rásegítést kapnak. Ezeket az órákat a hallássérültek iskolájának gyógypedagógusa tartja.

A tanítási óra alatt több esetben a feladatok megoldásánál a jelen lévő gyógypedagógus személyre szabott segítséget ad a hallássérült gyerekeknek, addig, amíg az osztálytanító a többi tanuló munkáját kíséri figyelemmel. A hallássérült tanulók értékelése ugyanúgy történik, mind a többi tanulóé. A tanítási óra folyamatos megszervezése, a hallássérült és a többségi tanulók folyamatos haladása maximális együttműködést követel meg a két pedagógustól. (Eközben az osztályterem szomszédságában lévő kisebb helyiségben a fejlesztő pedagógus – a feldolgozandó tananyaghoz kapcsolódóan – rásegítő feladatokat old meg a többi tanulóval.) A nyugodt légkör, a tanulók folyamatos foglalkoztatása, az egymásra való odafigyelés és a pedagógusok összehangolt munkája révén alig lehet érzékelni, hogy az osztályban a gyerekek között öt olyan tanuló van, aki súlyos halláskárosodásból eredő beszédértési és kiejtési problémákkal küzd.

Az integrációs program további jellemzői

Az intézményben megvalósuló integrációra vonatkozó információk nagy része személyes beszélgetéseken és a helyszíni tapasztalatokon alapszik. Az intézményvezető és a pedagógusok kérdőíves kikérdezés során is feltárták az integrációval kapcsolatos véleményüket. Valamennyi megkérdezett pedagógus vállalta a kérdőívek kitöltését.

A hallássérült tanulók intézményen belüli elhelyezkedésére vonatkozó kérdés nyomán kitűnik, hogy az intézmény a hallássérült tanulók befogadásával kapcsolatos gyakorlat kialakításánál a fokozatosság elvét követte. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti.

1. táblázat • Az integráltan oktatott tanulók létszáma évfolyamonként
Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5a.5b. 6a.6b. 7a.7b. 8a.8b.
Teljes tanulói létszám 21 26 24 30 56 48 43 42
A teljes létszámból integráltan nevelt   5 1   1   3

Ezt elsősorban a sikeres integráció megvalósulását biztosító szakmai felkészültség megszerzése indokolta.

Az intézmény vezetője által kitöltött kérdőív elemzése és a vele folytatott beszélgetés az integrált oktatás vállalása óta az iskolában kialakult gyakorlat több vonatkozását tárta fel.

Az integrációban érintett pedagógusok tapasztalataikat rendszeresen megbeszélik egymással (az alsó tagozaton naponta, a felső tagozaton hetente).

  • A tanulók tanulmányi teljesítményét – az osztályozó konferencián – osztályzattal minősítik.
  • A pedagógusok az integrációval kapcsolatos tapasztalataikat alkalom szerint beszélik meg a szülőkkel.
  • Az integrált tanulók az integráció előtt mindannyian szegregált iskolások voltak.
  • Az integráció megvalósítása érdekében a fenntartóval alkalmanként, a szülőkkel ritkábban, egyéb gyógypedagógiai intézménnyel, szakértői bizottsággal rendszeresen tartanak kapcsolatot.
  • Az integráció megvalósításához külső segítségre továbbra is van igény.
  • Az iskolavezetés rendszeres óralátogatást végez a befogadó osztályokban. Az intézményvezető fontosnak tartja a befogadó osztályok látogatását, mert a tapasztalatok megbeszélésével esetleg később felmerülő problémákat lehet elkerülni.
  • Az integrációban érintett pedagógusok számára van lehetőség a hospitálásra.
  • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének tárgyi ellátottságát megfelelőnek tartja az intézmény vezetője.

Az alsó tagozatos pedagógusok a napi munkakapcsolat során többször találkoznak az integrációs gyakorlattal, ez a felső tagozaton ritkább, mivel ott az integrációban részt vevő tanulók száma is alacsonyabb.

A jól halló gyermekek szülei nem érdeklődnek különösebben az integrációval kapcsolatos kérdések iránt, általában csak az a szülő igényli a rendszeres tájékoztatást, illetve megbeszélést, akinek a gyermeke érintett.

Az iskolában van igény külső segítségre az integráció megvalósításához. A külső segítséget a siketek iskolája továbbra is biztosítja.

Az integrációban részt vevő tanulók az iskolába kerülés előtt szegregált intézménybe jártak, így megfelelő alapokat kaptak fogyatékosságuk kezeléséhez, illetve fejlesztésük biztosítva volt. Ez mindenképpen megkönnyítette a befogadó intézmény munkáját.

1. ábra • A kérdőíveket kitöltő pedagógusok pályán eltöltött idejének százalékos megoszlása

Az integrált nevelés sikeres megvalósulásában döntő szerepe van annak a szakmai közösségnek, amely tevékenyen részt vesz az integrációval kapcsolatos pozitív szemlélet kialakításában. A Németh István Általános Iskola nevelőtestülete változatlanul nyitott az integrációra. A pedagógusok életkori megoszlása egyenletesnek mondható, hiszen közel azonos számban vannak képviselve a különböző korosztályok. A nevelőtestületben a szakmailag felkészült, több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégák mellett – szinte azonos mértékben – megtalálhatók az újabb generációhoz tartozó kollégák is.

A pedagógusok értékrendjét meghatározzák az általuk fontosnak ítélt iskolai és szakmai mutatók. A nevelőtestület által előnyben részesített értékek között szerepelt az ismeretátadás színvonala, a pedagógusok módszertani tudása, a harmonikus tanár-diák kapcsolat, a továbbtanulásra való felkészítés, a tolerancia és a csapatmunka fontossága.

A nevelők megjelölték az intézmény vezetőjével kapcsolatos rangsor szerinti elvárásaikat. Ezek a következők:

  1. Mindenkor a gyermekközpontúságot képviselje
  2. Világos, egyértelmű elvárásokat fogalmazzon meg
  3. Rendelkezzen empátiával
  4. Biztosítsa az integrált neveléshez szükséges személyi feltételeket
  5. Reálisan értékelje a pedagógusok tevékenységét
  6. Alakítson ki segítő, motiváló, elismerő munkahelyi kapcsolatrendszert
  7. Biztosítsa az integrált nevelés tárgyi feltételeit
  8. Legyen rugalmas
  9. Teremtsen feszültségmentes, oldott légkört

A vezetővel kapcsolatos elvárások között első helyen szerepel a gyermekközpontúság. A vezetővel szembeni elvárás, hogy az iskolai élet minden területén elsősorban a gyermekek érdekének megfelelően hozza meg döntéseit.

Fontos, hogy egyértelmű elvárásokat fogalmazzon meg környezetének és rendelkezzen empátiával. További lényeges követelmény a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, továbbá a pedagógusok munkájának reális értékelése.

A pedagógusok szerint az intézmény gyakorlatára leginkább jellemző állítások:

  1. A tanulók csoportba sorolása nem végleges
  2. Az iskolában a tanulás szervezeti keretei igazodnak a fogyatékos tanulók igényeihez
  3. Az iskolában akkor hatékony a tanulói csoportok működése, ha a csoport összetétele heterogén
  4. A tanulókat folyamatosan diagnosztizálják

A rangsor alapján megállapítható, hogy az intézmény számára fontos a mindenkori tanulói teljesítmény és fejlődés figyelemmel kísérése, továbbá rendszeres értékelése, illetve reális megítélése.

Fontos szempont az iskolai munka során, hogy a tanulás szervezeti keretei igazodjanak a fogyatékos tanulók igényeihez is, valamint a tanulók diagnosztizálása rendszeres legyen.

Eredmények az integráció területén

Az intézmény pedagógiai alapelveinek és céljainak meghatározásakor, továbbá a mindennapi munka kialakításánál fontos cél volt a hátránnyal küzdő tanulók segítése, a sajátos nevelési igényű gyerekek felkarolása, ép társaikkal együtt történő nevelése és oktatása.

1995 óta hosszú utat járt be az iskola. A pedagógusok innovatív szemlélete, megfelelő hozzáállása, a gyermekekről való gondoskodás vágya, a szakmai ismeretek állandó bővítése és a két intézmény vezetőjének, pedagógusainak együttgondolkodása, összefogása kellett ahhoz, hogy a külső szemlélő számára is érzékelhetően eredményes integráció valósuljon meg.

Összegzés

A kaposvári Németh István Általános Iskola vállalta a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását.

Minek tekinthető ez? Szakmai kihívásnak, a sajátos nevelési igényű gyermekek iránt érzett segítő szándéknak vagy két intézményvezető és az irányításuk alá tartozó kollégák elhivatottságának, összetartásának?

Talán az 50. évfordulóra készült Emlékkönyv lapjait olvasva kaphatunk választ a kérdésre. Egy tartalmas, szakmai és emberi mivoltában is példaértékű iskolai élet múltjával ismerkedhet meg az olvasó. Az Emlékkönyv fejezetei felidézik az igazi értéket teremteni képes szakmai örökséget, pedagógiai hivatástudatot és kollektív munkát.

Az Emlékkönyvben tanárok és diákok vallanak:

„A hatás megmarad”, „Huszonöt év szeretetben, összetartásban”, „Szárnyakat kaptam”, „A gyermek: öröm”, „Nem a szavak, hanem a tettek nyelvén beszél az élet”.
„Szép és igaz volt”, „A második otthon”, „Odafigyeltünk egymásra”, „Hűség a köszönet”, „Tanáraink, a csodabogarak”, „Aki másokat megbecsül, maga magát becsüli”.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása, az integrációs folyamat konfliktusokkal, problémákkal is járhat. A tapasztalatok alapján – amit a kérdőíves felmérés is alátámaszt – az iskolában nem konfliktusokat idézett elő a sajátos nevelési igényű tanulók befogadása, hanem tovább növelte a gyermekek érdekében történő együttműködést iskola és iskola, intézményvezető és pedagógus, valamint pedagógus és pedagógus között. A befogadás, a gyermekekkel való törődés és összehangolt szakmai munka példaértékű lehet más intézmények számára.

Az Emlékkönyvben – Seneca bölcs mondását idézve – így fogalmazta meg ezt a nevelőtestület egyik pedagógusa: „Másért kell élned, ha valóban magadnak akarsz élni!”

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.