2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember

Barabásné Kárpáti Dóra :: A családi problémák hatása a fiatalok szerfogyasztására

2009. szeptember 30.

A szerző arra keres választ, hogy kimutatható-e szignifikáns összefüggés a családi problémák, valamint az alkohol- és drogfogyasztás között a fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében. Az interjúalanyok családszerkezetét vizsgálva nincs lényeges különbség a megelőző harminc napra és az elmúlt évre vonatkozó együttélési adatok tekintetében. A családtagok alkohol- és drogfogyasztása szorosabb összefüggést mutat a legális szerek fogyasztásával, mint a tiltott szerekével, míg a szülőkhöz kapcsolódó családi problémák összefüggnek a fiatalok szerfogyasztásával. A legtöbb családi probléma a problémás és függő csoportba tartozók között mutatkozott.

Családi rizikótényezők a droghasználat kialakulásában

A fiatalok személyiségfejlődése, szocializációja különböző intézmények keretei között zajlik (pl. család, iskola). Ha a személyiségfejlődés különböző okok miatt megreked, akkor különböző kortárscsoportok veszik át a primer szocializációs intézmények szerepét.

A család mint primer csoport fontos közvetítő láncszem az egyén és a társadalom között. Elsődlegessége abban áll, hogy:

  • a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre;
  • alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe, amelyeket mint diszpozíciókat (hajlamosító tényezőket) továbbvisz az életbe;
  • közvetítő funkciója által megvalósítja a családi (személyes) és társadalmi értékrendszerek beépítését, így optimális esetben előkészíti a felnövő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében (Schmerz 2002);
  • ideális esetben strukturálisan és funkcionálisan ép: azaz a szülők együtt élnek, és érzelmi, erkölcsi és anyagi biztonságot, hátteret egyaránt képesek biztosítani a gyermek számára. A család ebben a szférában tölti be a legnagyobb társadalmi funkcióját (Hoyer 2003).

A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor hosszan tartó, súlyos problémákat okozó, kényszeres droghasználat alakul ki, akkor a család működése szinte mindig diszfunkcionális, azaz nem egészségesen működik, gátolja a tagok fejlődését (Brassai–Pikó 2005; Bácskai–Gerevich 2000; Elekes–Paksi 2000).

A fiatalok családi hátterére vonatkozó eddigi kutatások több tényezőt vizsgáltak. A kábítószer-fogyasztás egyik oka a családstruktúra rendezetlensége. A nem teljes család eleve sok esetben növeli a kockázatot, ugyanakkor a teljes családokban sem mindig harmonikus az együttélés (Formoso–Gonzales–Aiken 2000).

A WHO (1999) a megbomlott családi struktúra rizikóhatását emeli ki. Az egyszülős családok nagy rizikóhatást mutatnak, de a családi struktúra újraalakulásának még ennél is nagyobb kockázati hatása van (Ackerman és mtsai 2001; Harland és mtsai 2002). Campbell (1998) szerint a válás a gyermekek számára olyan törést, kiábrándultságot okoz, amellyel képtelenek egyedül megbirkózni.

Átlag fölötti a szerfogyasztás a nem rokon személyekkel és a nevelőanyával élő fiatalok között (ESPAD, 2003).

Azok a fiatalok, akik mindkét biológiai szülővel együtt élnek, kisebb valószínűséggel dohányoznak, fogyasztanak alkoholt vagy tiltott szereket. Kevésbé egyértelmű a kutatók álláspontja azzal kapcsolatban, ha csak egy szülő van jelen, illetve amikor az egy biológiai szülőhöz nevelőszülő társul. Egyes tanulmányok azt állítják, hogy az egyszülős családokban nevelkedő fiatalok fogyasztási szokásai hasonlóak az újraalakult családokéihoz (Elekes 2005).

Az alkoholfogyasztás és a családszerkezet kapcsolata országonként eltérést mutat, főleg a keleti országokban gyengébb a kölcsönhatás, míg máshol egyértelműen megfigyelhető az ép család óvó hatása (Hibell 2004).

A tiltott szerek fogyasztásának életprevalencia-értéke különösen alacsony az ép családban nevelkedő fiatalok körében, viszont magas az újrastrukturált családban élők között (Elekes 2005).

A szülők szerfogyasztó magatartása szintén rizikótényezőnek számít a szerkipróbálásban. Gyakori az egyik szülő alkoholizmusa vagy más krónikus betegsége. Tehát a családon belüli deviancia, illetve a káros fogyasztási szokások is növelik a szerfogyasztás valószínűségét. Az adatok arra utalnak, hogy a középiskolás fiatalok jelentős része „családi” kapcsolatban él az egyes problémás viselkedési formákkal (pl. cigaretta, rendszeres alkoholfogyasztás, öngyilkossági kísérlet, börtönbüntetés, sok nyugtató, altató szedése, kábítószer használata) (Elekes–Paksi 1999, 2000; Elekes 2005). A tiltott szerek fogyasztása azon fiatalok körében a legelterjedtebb, akiknek a családjában is előfordul (Elekes 2005).

Különösen meghatározó a szülőkkel való kapcsolat minősége. A szülőkkel való jó kapcsolat protektív (védő) tényezőnek bizonyul, míg az ettől negatív irányba eltérő kapcsolat kedvez a szerkipróbálásnak. Ezért lényeges, hogy a fiatalok meg tudják beszélni problémái­kat a szüleikkel. A fiatal számára fontos a kötődés biztonsága (Brassai–Pikó 2005; Bácskai–Gerevich 1997, 2000; Elekes–Paksi 2000; Hawkins–Catalano–Miller 1992).

Az anyával való elégedetlenség mértéke a tiltott és a legális szert fogyasztók körében azonos, az apával való elégedetlenség a tiltott szert fogyasztók között valamelyest alacsonyabb (Elekes 2005).

A meleg családi közösség, a szülők törődése, szeretete és a tekintélytiszteletre alapozó fegyelmezés látványosan csökkenti az antiszociális magatartás és a narkománia előfordulásának esélyét. Másrészt viszont a tekintélyelvű felügyelet, a durva büntetés és a szeretet hiánya áll számos nemkívánatos viselkedésforma hátterében.

A rossz szociális klíma, a hideg légkörű, nem támogató nevelési stílus mellett a túlvédő vagy éppen ellenkezőleg az elhanyagoló családi légkör is rontja a fiatalok adaptációs folyamatát (Jackson–Henriksen–Foshee 1998; Radziszewska és mtsai 1996).

Ha egy gyerek a két alapvető közösségben – a családban és az iskolában – rosszul érzi magát, akkor olyan pótló jellegű kapcsolatokat és közösségeket keres magának, ahol befogadják, viszonylag könnyen sikerélményhez juthat, és egyben teret kap nyugtalanságának, agresszivitásának, elkeseredettségének kiélésére, lereagálására is (Kósáné 1989).

A kutatás hipotézise és módszere

Adatgyűjtésem célja annak megismerése volt, hogyan hatnak a családi tényezők az alkohol- és egyéb drogfogyasztásra. Ezen belül három problémakört vizsgálok: családszerkezet, szülőkkel való kapcsolat, családtagok szerfogyasztó magatartása. Arra kerestem a választ, hogy kimutatható-e szignifikáns összefüggés a családi problémák, valamint az alkohol- és drogfogyasztás között az ambulancián megjelenő fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében. Melyik csoport rendelkezik a legtöbb családi problémával?

Úgy gondolom, a családi problémák összefüggést mutatnak az interjúalanyok alkohol- és egyéb drogfogyasztásával.

Módszerként az EuroADAD kérdőív feldolgozását alkalmazom, ez nyolc témával kapcsolatos kérdéscsoportot ölel fel (általános információ, egészségi állapot, iskola, társas kapcsolatok, család, pszichológiai állapot, jogi helyzet, alkohol- és drogfogyasztás). Az interjú tehát lehetőséget nyújt a serdülők különböző problémáinak felmérésére.

Az EuroADAD olyan strukturált klinikai interjúmódszer, amelyet legalább három területen, a klinikai/diagnosztikai munkában, a programértékelésben és a kutatómunkában lehet hasznosítani. A 12–24 éves életkor közötti, tehát elsősorban serdülőkorban lévő kliens kezelési szükségleteinek feltérképezéséhez nyújt értékes támpontokat. A mérőeszköz segít a mérési folyamat standardizálásában és a kezelés megtervezésében, valamint a kezelés kimenetelére irányuló kutatások megvalósításában. A függőségi súlyosság kimutatására szolgáló tesztről van szó, melynek használata kötelező, rendeletben szabályozott és az elterelésben részt vevők állapotfelmérésére szolgál. Az interjú anonim (lásd Barabásné 2008).

Az interjú normál körülmények között 45-60 percig tart. Minden egyes problématerületet megadott szisztéma szerint, súlyosság alapján értékel a kérdezőbiztos és az interjúalany egyaránt.

Felméri a szülők és a testvérek súlyos problémáit (alkohol, pszichiátria stb.) és fogyatékosságait. Információkat gyűjt a jelenlegi családon belüli kapcsolatokról, feltárja a kliens érzelmi, fizikai és szexuális abúzusát. Feltárja a kliens kiválasztott negatív családi szerepeit és viselkedési formáit, amelyek előre jelezhetik a potenciális veszélyt (Bácskai–Gerevich–Rózsa 2004).

Az elemek közötti lehetséges összefüggéseket lineárisregresszió-analízissel vizsgáltam. A különböző szerek fogyasztását tekintettem függő változónak, és függetlennek a családi állapotra vonatkozó kérdéseket.

Az adatok feldolgozását az SPSS (6.1.2) statisztikai programcsomag segítségével végeztem.

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A minta általános jellemzése

A vizsgálat célpopulációját a Nyíregyházi Drogambulancián megjelent személyek alkotják. A minta 144 fő, ebből 129 fiú és 15 lány. Életkori megoszlásuk: 73,6%-uk 18 év feletti, 26,4%-uk 15–18 év közötti. A megkérdezettek 42,4%-a iskolába jár, 24,3%-a dolgozik. 27,1%-uk nem rendelkezik sem tanulói, sem munkaviszonnyal.

Az interjúalanyok 94%-a legalább egyszer már elkövetett valamilyen kisebb-nagyobb bűncselekményt. A kérdőívben szereplő 17 bűncselekményfajta közül a legjellemzőbb a lopás (25,9%) és a bolti lopás (50,4%). Másik tipikus bűncselekménycsoport a járművezetéshez kapcsolódik, úgymint járművezetés intoxikált állapotban (26,6%), a járművezetés szabályai­nak megsértése (25,2%). A drogárusítás saját szükségletek és egyéb luxuskiadás céljából 16,8%-ukra jellemző. Súlyosabb bűncselekmények – például vandalizmus, betöréses lopás, rablás – előfordulási aránya 2,1% és 10,5% között van.

A szerfogyasztás jellemzői

A megkérdezettek 76,9%-a kábítószerrel való visszaélés miatt a büntetőeljárásból „elterelt” a megelőzés, illetve a kezelés irányába. A mintának csupán 23,1%-a jelentkezett önkéntesen kezelésre.

A megkérdezettek mindegyike fogyaszt alkoholt; 42,4%-uk 15 évnél fiatalabb volt az első fogyasztáskor, 56,3%-uk 15–18 életév között kezdett inni, 1,4%-uk 18 év felett ivott először alkoholt.

A második legnépszerűbb szer a marihuána. A fogyasztás elkezdése életkor szerint: 15 év alatt 9,7%, 15–18 év között 58,3%, 18 életév felett 17,4%.

A következő legelterjedtebb szer az ecstasy; a megkérdezettek 0,7%-a 15 éves kora előtt már kipróbálta, 26,4%-a 15–18 éves korában használta először, 19,4%-a 18 éves kora után próbálta először (1. táblázat).

A 144 megkérdezett közül 21 fő soha nem használt marihuánát, 77 fő úgynevezett partidrogot. A 144 fő közül 113-an dohányoznak.

1. táblázat: A szerfogyasztás jellemzői I. (%)
Szerek Fogyasztás eddigi életében Első fogyasztás
Soha Max. 3 alkalom Több mint 3 alkalom 15 év alatt 15–18 év 18 év felett
Alkohol 4,2 95,8 42,4 56,3 1,4
Marihuána 13,9 19,4 66,7 9,7 58,3 17,4
Amfetamin 65,3 13,2 21,5 1.4 22,2 11,1
Nyugtató 86,1 3,5 10,4 2,1 10,4 1,4
Partidrog 53,5 19,4 27,1 0,7 26,4 19,4

Egyéb kábítószerek jelentéktelen számban fordulnak elő. Kokaint az interjúalanyok 8,3%-a használt maximum három alkalommal, doppingszereket hét fő, heroint öt fő, és inhalánsokat mindössze négy fő használt. Egy intravénás használót regisztráltam.

Az utolsó harminc napban egynél több szert használt a megkérdezettek 18,1%-a. A mintában szereplők 70,1%-a nem tapasztalta, hogy egyre nagyobb mennyiségre volt szüksége a szerből az elvárt hatáshoz. Növelni kellett az adagot alkoholból 13,1%-nak, az illegális szerekből 16,1%-nak, az alkoholból és egyéb drogokból 0,7%-nak (valószínű ők a függők!).

Az interjúalanyok 72,9%-a számára a legnagyobb problémát a marihuána jelenti, ezt követi a partidrog (14,5%).

Harmincnégyen jelezték, hogy próbálták abbahagyni valamelyik szert egyik pillanatról a másikra, de nem sikerült.

2. táblázat: A szerfogyasztás jellemzői II. (%)
Szerek Max. fogyasztás egy hónapban Összes fogyasztott hónap
Soha 1–4 5–8 9–15 15-nél több Naponta 2 alatt 2–6 7–12 13–24 25–36 37–48 49–60 61–72
Alkohol 2,1 55,6 20,8 11,1 3,5 6,9 30,6 43,1 4,2 10,4 4,2 2,1 3,5 2,1
Marihuána 14,6 41,7 10,4 11,1 2,8 19,4 36,8 17,4 6,9 7,6 7,6 3,5 3,5 1,4
Amfetamin 66,7 20,1 9,7 0,7 1,4 1,4 20,8 6,9 3,5 1,4 1,4 0,7
Nyugtató 86,1 5,6 0,7 4,2 0,7 2,8 30,6 6,9 4,9 1,4 2,1
Partidrog 54,9 29,9 6,3 4,9 2,1 2,1 30,6 6,9 4,9 1,4 2,1

A szerhasználati szokásokat jellemzi, hogy összesen hány hónapig használták az egyes szereket (2. táblázat). Alkoholt fogyasztott 0–12 hónapig a kérdezettek 77,9%-a, 1-2 évig 10,4%-a, ennél hosszabb ideje 11,9%-a. Marihuánát 0–12 hónapig 61,1% 1-2 éve 7,6%, ennél több ideje 16%. A partidrogokat egy évnél rövidebb ideje próbálgatók aránya 42,4%, az 1-2 éve rendszeresen használóké 1,4%, a 2-4 éve fogyasztóké 2,1%.

Néhány információ a mintában szereplők családjáról

A megkérdezett fiatalok 95,8%-ának él az édesanyja, illetve az édesapja. A fiatalok 59%-ának együtt élnek a szülei, 31,3%-ának külön élnek, illetve elváltak, 2,1%-uk nyilatkozta, hogy sohasem éltek együtt. A minta nem tartalmaz kiemelkedő jelentőségű adatot abban a vonatkozásban, hogy a megkérdezett hány éves volt a család szétesésekor. Két nagyobb csoporttal mégis jellemezhető: 10 év alatt 18,2%, 11–21 éves korban 13,3%. Az elvált szülők gyerekeinek döntő többsége az anyával él. Az elmúlt egy évet és az utolsó harminc napot összevetve, nem mértem számottevő eltérést. A 144 főből tizenketten sohasem éltek családban.

3. táblázat: A családi problémák előfordulása a teljes mintában (%)
Családi problémák Egyáltalán nem Kismér-
tékben
Megle-
hetősen
Nagyon Nem
alkal-
mazható
Családi konfliktus 43,8 43,7 11,1 1,4
Szülők közötti konfliktus 27,8 43,1 7,6 3,5 18,0
Örömteli együttélés 3,5 8,3 50,0 38,2
Kapcsolat az anyával 0,7 5,6 22,2 65,9 5,6
Kapcsolat az apával 10,4 11,8 28,5 40,4 8,9
Kapcsolat a lánytestvérrel 0,7 4,2 16,7 36,8 41,6
Kapcsolat a fiútestvérrel 1,4 2,8 14,6 31,9 49,3
Kapcsolat az összes családtaggal 0,7 9,7 38,2 51,4
Anyával való beszélgetési problémák 61,8 10,4 11,8 10,4 5,6
Anyával való kapcsolat szorossága 3,5 4,2 30,6 56,1 5,6
Bizalom az anyában 4,9 3,5 17,9 68,1 5,6
Anya vádolása 58,2 26,4 6,3 3,5 5,6
Apával való beszélgetési problémák 41,7 18,1 13,9 17,4 8,9
Apával való kapcsolat szorossága 11,1 16,0 30,7 33,3 8,9
Bizalom az apában 6,3 8,3 22,9 49,2 8,9
Apa vádolása 50,0 26,5 9,0 5,6 8,9
Lopás a családtagoktól 96,5 1,4 1,4 0,7
A tárgyak összetörése 94,4 4,9 0,0 0,7
Hazudozás a családtagoknak 85,4 10,4 2,8 1,4
Házimunkában való részvétel 9,0 17,4 36,0 37,6
Vitatkozás a családtagokkal 72,2 18,8 7,6 1,4
Segítség családi problémára 81,9 10,4 4,9 2,8

Az anyák 67,4%-a dolgozik teljes vagy részidőben, 5,6%-a munkanélküli, 11,1%-a rokkantnyugdíjas, 6,9%-a háztartásbeli. Az apák esetében ez másképp oszlik meg: 59%-uk dolgozik teljes vagy részmunkaidőben, 18,1%-uk rokkantnyugdíjas, 12,5%-uk munkanélküli, a többi családját elhagyó és egyéb foglalkozású. A megkérdezettek 48,6%-ának egy testvére van. 27,1%-a nagycsaládban él, azaz legalább hárman vannak testvérek. Jellemző, hogy egy háztartásban többnyire egy generáció él. Három-négy fős a háztartások 65,2%-a, az öt vagy ennél több családtag együttélése 19,4%-ot képvisel.

A kérdőívben rákérdeztek az életkörülményekkel való elégedettség mértékére is. A megkérdezettek három megadott kategóriába sorolhatták a válaszukat (nem kérdezték az életminőség tartalmát). A következő válaszok születtek: kismértékben elégedett 21,5%, meglehetősen elégedett 50,7%, nagyon elégedett 27,8%. Lakhely szerint a családok döntően helyhez kötődnek, 41,7%-uk ugyanazon a településen, ugyanabban a lakásban él. 35,4%-uk egyszer, kétszer, 18,8%-uk háromszor, négyszer költözött élete során. 4,2%-ra jellemző a folytonos lakhelyváltoztatás.

A 3. táblázat pozitív és negatív megfogalmazásokat tartalmaz. Néhány fontosabb adatot emelek ki közülük. Nem jelzett családi konfliktust a megkérdezettek 43,8%-a, és szülők közötti összeütközéseket sem 27,8%-a. A családi együttlétet mindössze 3,5% nem tartja örömtelinek. A két szülő közül az apával van több kommunikációs probléma. Nagyon hasonló a helyzet a két szülő vádoló magatartása tekintetében is: 10%-kal kevesebben utalnak az anya vádoló attitűdjére, mint az apáéra. A további állításokat tekintve is elmondható, hogy az apának erőteljesebb negatív hatása van a megkérdezettre, mint az anyának: az anya elfogadóbb, jobban bíznak benne, bátrabban beszélgetnek vele saját problémáikról.

Összegezve: a problémák többsége a családok kb. 30–50%-ában van jelen valamilyen mértékben. A nevelési stílust inkább elengedőnek mondhatjuk a házimunkában való részvételt tekintve: a megkérdezettek mintegy 30%-ának nincs semmilyen rendszeres elfoglaltsága (iskola, munka), 26%-uk mégsem aktív a közös feladatvállalásban.

A szerfogyasztás jellemzői a családban

A biológiai szülőket tekintve nagy kockázati faktort jelent az apák 38,9%-os alkohol- és egyéb drogfogyasztása, míg az édesanyák 4,9%-os alkohol- és egyéb drogfogyasztása kisebb súlyt képvisel. A bűncselekmények 4,9%-os jelenléte az előző tényeket tovább súlyosbítja.

A testvérek 12,6%-ánál jelenik meg alkohol- és egyéb drogfogyasztás, míg 2,8%-uk követett el valamilyen kisebb bűncselekményt (4. táblázat).

4. táblázat: A szerfogyasztás jellemzői a családtagok körében (%)
Anya Apa Testvér
biológiai nevelő biológiai nevelő
Alkoholfogyasztás 2,8 32,6 6,3
Drogfogyasztás 2,1 6,3 6,3
Bűncselekmények 0,7 4,2 2,8

CSALÁDI PROBLÉMÁK

A családon belüli devianciák és a fiatalok drogfogyasztásának összefüggése

Először a családtagok szerfogyasztása, devianciája, valamint a fiatalok szerfogyasztása közötti szignifikáns összefüggéseket vizsgáltam.

Az 5. táblázatból kitűnik, hogy az apa alkoholfogyasztása minden szer esetében összefüggést mutat a kérdezettek alkohol- és egyéb kábítószer-problémáival. A testvérek szerepe nem jelentős, mindössze két ponton mutatott szignifikáns összefüggést. Az anya alkohol- és drogfogyasztása két szerrel áll kapcsolatban.

A családtagok alkohol- és drogfogyasztása leginkább a legális szerek fogyasztásával függ össze. Ezt a korábbi vizsgálatok is igazolják, miszerint a visszaélésszerűen gyógyszert fogyasztók között valamelyest magasabb a családi devianciák átlagos száma, mint a tiltott szert fogyasztóknál (Elekes 2005).

5. táblázat: A családon belüli devianciák és a fiatalok drogfogyasztásának összefüggése a teljes mintában
Családon belüli
devianciák (p)*
Dohányzás Nyugtató Alkohol Marihuána Partidrog
1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
Apa alkoholfogyasztása .0120 .0495 .0986 .0061 .0074 .0815 .0707 .0771
Anya alkoholfogyasztása .0006
Anya drogfogyasztása .0191 .0548
Testvér drogfogyasztása .0019 .0337
Apa bűncselekménye .0350 .0016 .0893 .0023
* Szignifikáns ha, p<0,05
1 A szerfogyasztás gyakorisága az elmúlt harminc napban.
2 Maximális szerfogyasztás egy adott hónapban.

A család struktúrája és az interjúalanyok szerfogyasztása

Először a család struktúrájára vonatkozó adatokat vetettem össze a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztásával. Ezt három kérdés segítségével vizsgáltam: az interjúalanyok szülei együtt élnek-e, illetve az elmúlt harminc napban, valamint az elmúlt évben kivel élt együtt a kérdezett.

A lineárisregresszió-elemzés adatai alapján megállapítottam, hogy nincs összefüggés az interjúalanyok családstruktúrája, valamint a drogfogyasztás (marihuána, amfetamin, partidrog) között. A legális szerek közül egyedül az alkoholfogyasztás és a csonka családban élés (p<0,0553) között találtam szignifikáns összefüggést. Az ép család óvó hatása azonban egyértelműen megfigyelhető mind a tiltott, mind a legális szerek tekintetében. Ez utóbbi megfelel a korábbi kutatási eredményeknek (Hibell 2004).

Az elmúlt harminc napra vonatkozó együttélési adatokat tekintve a megkérdezettek 53,5%-ának rendezett a családi háttere, azaz az interjúalany a biológiai szüleivel él. A fennmaradó 46,5% a következőképpen oszlik meg: csonka családban a fiatalok 25%-a, újraalakult családban az interjúalanyok 21,5%-a él. A minta 46,5%-át tehát a megbomlott családi struktúra jellemzi.

Az elmúlt évre vonatkozó adatokban nem mutatható ki lényeges változás. A minta 55,6%-a rendezett családi háttérű, 25,7%-a csonka, 18,7%-a újraalakult családban él.

A családi problémák és a szerfogyasztó fiatalok három csoportjának összefüggése

A családi problémák és a szerfogyasztás kapcsolatának vizsgálatakor először az anyával, majd az apával kapcsolatos problémákat vetettem össze a kérdezettek alkohol- és egyéb drogfogyasztásával. Mindkét szülő estében öt-öt kérdést vizsgáltam.

  • Mennyire jössz ki anyáddal? ANYAKIJON*
  • Mennyire nehéz beszélgetni anyáddal azokról a dolgokról, amelyek zavarnak téged? ANYABESZ
  • Mennyire érzed szorosnak a kapcsolatodat anyáddal? ANYAKAPCS*
  • Mennyire érzed megbízhatónak, amit anyád mond neked? ANYAMEGBIZ*
  • Mennyire vádol, kritizál, megaláz vagy szid téged anyád? ANYAVADOL
  • Mennyire jössz ki apáddal? APAKIJON*
  • Mennyire nehéz beszélgetni apáddal azokról a dolgokról, amelyek zavarnak téged? APABESZ
  • Mennyire érzed szorosnak a kapcsolatodat apáddal? APAKAPCS*
  • Mennyire érzed megbízhatónak, amit apád mond neked? APAMEGBIZ*
  • Mennyire vádol, kritizál, megaláz vagy szid téged apád? APAVADOL

A kérdéseket a következőképpen kódolták: 0 = nincs / egyáltalán nem; 1 = kismértékű; 2 = közepes mértékű; 3 = nagymértékű.

Látható, hogy a kérdések egy része pozitív, más része negatív töltésű: azaz a kérdéssel való egyetértés hol a családon belüli harmóniára, hol konfliktusra utal. Ezért a változók egy részét átkódoltam, ezt az előbbi listában csillaggal jelöltem.

A 6. táblázatban a fiatalokat három csoportba soroltam:

  • kipróbálók, akik maximum 1–4 alkalommal fogyasztottak szert egy hónapban;
  • problémás szerfogyasztók, akik 5–15 alkalommal fogyasztottak legális vagy tiltott szert egy hónapban;
  • függők, akik 15 alkalomnál többször használnak legális vagy tiltott szert egy hónapban.

A családi problémákkal kapcsolatban tíz elemet vizsgáltam. A vizsgált tíz családi probléma közül egy nem volt szignifikáns egyik szerrel sem: az anyában való bizalom.

A szülőkhöz kapcsolódó családi problémák összefüggést mutatnak a fiatalok tiltott és legális szerfogyasztásával, különösen hangsúlyos az apa szerepe. Az anyával való elégedetlenség mértéke a tiltott és a legális szert fogyasztók körében azonos. Ez az eredmény megfelel a 2003-as ESPAD-kutatásnak (Elekes 2005). Az apával való elégedetlenség mértéke a legális és tiltott szert fogyasztók körében egyaránt kiemelkedő. Ugyanakkor meglepő, hogy a partidrogot fogyasztók szerteágazóbb, sokrétűbb családi problémát hordoznak, mint a marihuánát használók.

A 6. táblázatból jól látható, hogy a családi problémák előfordulása az alkalmi fogyasztók körében kevésbé jellemző. A problémás fogyasztás mögött meghúzódó családi problémák súlya különösen az amfetamint és partidrogot fogyasztó fiatalok esetében kiemelkedő. Meglepő, hogy a problémás alkohol- és marihuánafogyasztás hátterében csupán egyetlen családi probléma áll. A legtöbb családi problémával a partidrog- és amfetaminfogyasztók csoportjai küzdenek. A legális szerek közül a nyugtatót fogyasztó (problémás vagy függő) fiatalok családi problémái jelentősek.

Összességében azt lehet mondani, hogy a családi problémák összefüggnek a legális és tiltottszer-fogyasztással. A legtöbb családi probléma a problémás és függő csoportba tartozók között mutatkozott.

6. táblázat: A családi problémák és a szerfogyasztás összefüggése a fiatalok három csoportjánál
Családi
problémák p*
Alkohol Nyugtató Marihuána Amfetamin Partidrog
1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3
ANYAKIJON .0001 .0325 .0139
ANYABESZ .0332 .0928
ANYAKAPCS .0863 .0482
ANYAMEGBIZ
ANYAVADOL .0107 .0280
APAKIJON .0599 .0460 .0981 .0144 .0052
APABESZ .0192 .0380 .0516 .0780 .0219 .0175 .0028
APAKAPCS .0381 .0479 .0644
APAMEGBIZ .0816
APAVADOL .0111 .0396 .0284 .0101 .0059 .0424 .0164
* Szignifikáns ha, p<0,05;
1: Alkalmi fogyasztók;
2: Problémás fogyasztók;
3: Függők

Irodalom

Ackerman, B. P. et.al (2001): Family structure and the exernalizing behavior of children from economically disadvantaged families. Journal of Family Psychology, No. 15. 288–300.

Bácskai Erika – Gerevich József (1997): Ifjúság és drogfogyasztás. Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia, Budapest.

Bácskai Erika – Gerevich József (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve. Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác.

Barabásné Kárpáti Dóra (2008): Az iskolai kudarcok hatása a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztására. Új Pedagógiai Szemle, 6–7. sz.

Brassai László – Pikó Bettina (2005): Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál. Addiktológia, 1.sz.

Campbell, Ross (1988): Óvjuk őket. Harmat Kiadó, Budapest.

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála (1999): Középiskolások droghasználata és alkoholfogyasztása Magyarországon. Viselkedéskutató Központ, Budapest.

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála (2000): Drogok és fiatalok. Középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén, Magyarországon. ISMertető, 8. Budapest, Ifjúsági és Sportminisztérium.

Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás elterjedtsége és a fogyasztásra ható társadalmi tényezők iskolában tanuló fiatalok körében. Demográfia, 4. sz.

ESPAD 2003: The ESPAD Report 2003 (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs). Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs. Council of Europe, Pompidou Group, 2004. Fordította: Elekes Zsuzsanna.

Formoso, D. – Gonzales, N. A. – Aiken, L. S. (2000): Family conflict and children's internalizing and externalizing behavior: Protective factors. American Journal of Community Psychology, No. 28. 175–199.

Gerevich József – Bácskai Erika – Rózsa Sándor (2004): A serdülőkori problémák értékelő interjúja Euroadad kézikönyv. Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest.

Gerevich, J. – Bácskai, E. – Rózsa, S. (2004): Hungarian adaptation of the European Addiction Severity Index. Journal of Substance Use, 9(3): 1–7.

Harland, P. et.al (2002): Family factors and life events as risk factors for behavioural and emotional problems in children. European Child and Adolescents Psychiatry, No. 11. 176–184.

Hawkins, J. D. – Catalano, R. F. – Miller, J. Y. (1992): Risk and protective factors for alcohol and other drug problems in adolescense and early adulthood: Implications for substance abuse prevention. Psychological Bulletein, No. 112. 64–105.

Hibell, B. et.al (2000): The 1999 ESPAD Report. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries. CAN, Council of Europe, Stockholm.

Hibell, B. et.al (2004): The ESPAD Report 2003. CAN, Council of Europe, Stockholm, 436.

Hoyer Mária (2003): A család mint színtér. Az egészségesen működő család és a diszfunkcionális család. Fejlesztő Pedagógia, 2–3.

Jackson, C. –Henriksen, L. – Foshee, V. A. (1998): The authoritative parenting index: Predicting health risk behaviors among children and adolescents. Health Education and Behavior, No. 25. 321–339.

Kósáné Ormai Vera (1989): Beilleszkedési nehézségek és az iskola. Tankönyvkiadó, Budapest.

Radziszewska, B. – Richardson, J. L. – Dent, C. W. – Flay B. R. (1996): Parenting style and adolescent depressive symptoms, smoking, and academic achievement. Journal of Behavioral Medicine, No. 19. 289–305.

Schmercz István (2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Nyírségi Nyomda, Nyíregyháza.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.