2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember

Bakos Györgyi :: A Pál utcai fiúk című regény feldolgozása a kompetencia alapú oktatásban

2009. szeptember 30.

A szerző a házi olvasmány feldolgozásából elsősorban azokat a mozzanatokat emeli ki, amelyek összehasonlíthatatlanul maradandóbb élményt nyújtottak a diákok számára. A kompetencia alapú oktatásba bevont 5. osztályban a tananyag-feldolgozás módja teljesen újszerű: a tanulók önálló tevékenységét, ismeretszerzését helyezi előtérbe változatos tanulásszervezési formák (kooperatív technikák), valamint digitális eszközök alkalmazásával. A program 25 órát szán erre, míg a hagyományos tananyag-feldolgozás keretében három óra áll rendelkezésre.

Iskolánk, a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Kodály Zoltán Tagiskolája 2005-ben elnyerte az uniós támogatással meghirdetett HEFOP (Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) 3.1.3 keretében kiírt pályázatot, melynek tartalma a kompetencia alapú oktatás bevezetése. A tényleges pedagógiai munkát 2006 szeptemberében kezdtük el és 2008 januárjában zártuk, ezt követően a projekt fenntartása 2011-ig tart.

A projekt megvalósítása különböző kompetenciák fejlesztését célozta, de akét alapkompetencia-területből (szövegértés-szövegalkotás, illetve matematikai-logikai fejlesztést szolgáló program) egyet kötelezően kellett választani.

Több tanulócsoportot is bevontunk a kompetencia alapú oktatásba, köztük az egyik 5. osztályt is, ahol a szövegértés-szövegalkotás fejlesztését kívántuk az eddiginél hatékonyabban végezni.

Hogyan érinti ez a tanulási-tanítási folyamatot? Magyarórákon az A típusú programot alkalmazzuk, amelynek központjában – a fentiek értelmében – a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A tananyag illeszkedik a NAT-hoz, de csak részben egyezik meg a korábbival (nem tartalmaz leíró nyelvtant). Új a feldolgozás módja: a tanulók önálló tevékenységét, ismeretszerzését helyezi előtérbe – változatos tanulásszervezési formák (kooperatív technikák), valamint digitális eszközök alkalmazásával. A program az évi teljes óraszámot lefedi.

Az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomtanítás és leíró nyelvtan tanítása helyébe a szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az integrált nyelvi–irodalmi–kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja.

A magyar tantárgy keretében 5. évfolyamon a 3. témakör foglalkozik a házi olvasmány feldolgozásával. A cím – Kapcsolatok –már jelzi, mire összpontosít a program.

Az első témakörünkben (Otthon) a legszorosabb családi kapcsolatok kerültek a középpontba: a kapcsolatteremtés viszonylatainak azonosítása, a folyamat megértése és rekonstruálása, a beszédhelyzetek elemzése, a bensőségesség kifejezőeszközeinek felismerése.

A 3. témakörben annak elemzése és megértése a cél, hogy a családi kötelékből kilépve a gyerekek milyen kapcsolatokba kerülnek egymással és a felnőttek világával; hogyan jelennek meg magatartásukban, érzés- és gondolatvilágukban a különböző viselkedésminták, a barátság, az ellenszenv és a konfliktusok.

A program 25 órát szán a mű feldolgozására, integrálva a nyelvi anyaggal, ebben a névszói szerkezetek mondatbeli, grammatikai szerepével, illetve az igék és mennyiség-jelölők kategóriájának vizsgálatával foglalkozik.

Összehasonlításul: egy hagyományos tananyag-feldolgozás keretében három (!) óra áll rendelkezésre, melybe bele kell sűríteni Molnár Ferenc rövid életrajzát, a regény szerkezeti elemzését, a jellemek vizsgálatát s a mű üzenetének befogadását. További három órát szán a hagyományos tanterv Fábri Zoltán filmváltozatának megtekintésére.

Miért nyújt maradandóbb élményt az új feldolgozás?

…mert különleges keretbe emeli a regényt.

Az első modul címe: Háború a grundért – A szemben álló csapatok. A ráhangolódás szakaszában kapott helyet Karinthy Frigyes Röhög az egész osztály című karcolatának részlete a kedvcsinálás és a majdani összehasonlítás érdekében. A mű humora, a diákok cinkos együttműködése, a tanár mulatságos tévedése jó hangulatot teremt, s a közel azonos idősíkok (19. sz. vége – 20. sz. eleje) segítenek abban, hogy a diákok beleéljék magukat a régi iskolák világába.

Az utolsó modul ugyanakkor a svéd „gyerekversek” tükrében a felnőtt- és gyermeklét különbségeire és azonosságaira világít rá, s a kiskamaszlét mindennapi problémáit feszegeti. Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy itt a szüleiknek is házi feladatot kellett írni a felnőttlét gondjairól, örömeiről egy kérdőív formájában, s ezt hasonlítottuk össze később a gyerekek válaszaival.

…mert már itt, az első modulban, a regény legizgalmasabb részének, a grundháborúnak a taglalásával találkozhatunk.

A tanulók csoportmunkában készülnek fel az eredeti haditerv, a módosított haditerv és a csata során alkalmazott hadicselek bemutatására. A vörösingesek és a Pál utcaiak hadmozdulatait az interaktív táblán is ábrázolják a gyerekek, ennek során láthatóvá, érthetőbbé válnak a csapatmozgások, s azok a döntő pillanatok, amelyek elvezetnek a csata kimeneteléhez. A korosztály számára mindez rendkívül izgalmas, átélhető játék, induktív módon valósul meg benne a szövegértelmezés-szövegalkotás fejlesztése.

A fejezetzáró csoportprojekt egyik feladataként (további feladatok: versírás az egyik szereplőről; egy jelenet eljátszása a regényből) is ezt mutatták be a gyerekek: a négyfős csapatoknak kartonpapírra elkészített alaprajzon bábukkal, korongokkal kellett rekonstruálniuk a csata lefolyását. Elképzelhető, mennyivel több aktivitást, ötletességet kíván ez a tanulóktól, mint egy hagyományos felelet vagy beszámoló, s egyben felejthetetlenné teszi a történet lényeges mozzanatait.

…mert a „filmes” órát nemcsak „illusztrálásra” használtuk, hanem általa a modern mozgóképi kommunikáció eszközgazdagságát is figyeltük és értelmeztük.

„De nagy volt ez a Fábri!” – csúszott ki a modulzáró órán az egyik kisdiák szájából a sajátos, ám őszinte s minden bizonnyal életre szóló dicséret. S mondhattam volna tanárként én is, hiszen így ezt még nem tanítottam, s ilyen filmes elmélyülésnek még a közelében sem jártunk ötödikesekkel, mint amilyenre a program rávezetett bennünket. Lépésről lépésre…

Ráhangolódásként egyszerű mondatok mozgóképi áttételét próbáltuk elképzelni. (Pl.: április 2-án hat órakor keltem.) Rávilágítva arra, hogy a játékfilmben az elbeszélőt, a narrátort általában műfajidegen elemnek tekintik. Majd A Pál utcai fiúk című film első jelenetét hasonlítottuk össze a könyv szövegével: mi az, amit meg lehetett filmesíteni; mi az, ami gondot okozhatott; milyen eltérések voltak; milyen képi-hangi kiemelés irányította rá a figyel­met egy-egy szereplőre. Ezután az „eleje-főcím” részből az álló- és mozgókép, illetve a fekete-fehér és színes képsor váltakozásának jelentéseit próbáltuk megfejteni.

A kort idéző jelenetek, korhű fotók között felismertük az előző órákon feldolgozott szövegértési gyakorlatokban előforduló lóvasút és verkli képeit. A gyerekek maguk fedezték fel a zongoraverkliből szóló keringődallam többszöri visszatérésének jelentőségét.

A kamera látószögét, a vágásokat a digitális technika segítségével a munkatankönyv utasításai szerint képkockánként követtük, amely rendkívül precízen adta meg a megnézendő jelenet idejét (pl.: 4'19 – 5'32). Így, egy-egy jelenetre fókuszálva dolgoztunk, és a látottakat a regénybeli történésekkel összehasonlítva elemeztük.

Ahogy a képi jelképeket sorra felvillantottuk, a gyerekek egyszer csak felismerték ezek jelentését. (A verkli harsonás angyalai közt megjelenő Nemecsek sorsának szimbólumaként; a verkli mögött kalapozó férfi torz [halálfejű] vigyorgása; a biológiai szertárban, ahogy főhősünk a csontváz mögé bújik; a verkli dallamának ismétlődése Nemecsek halálos ágyánál…) Döbbent csend, katartikus felkiáltások… Ekkor hangzott el a fent említett gyermeki ítélet is. Valamennyien a film hatása alá kerültek. De a regényt ugyanígy szerették. Délutánonként sorban álltak az interaktív tábla előtt, hogy kipróbálhassák regénybeli ismereteik pontosságát a KvízPart kérdései alapján.

Miután a témakört lezártuk, és a gyerekek véleményt alkottak a tanultakról, az egyik kilépőkártyán ez állt: „soha nem felejtjük el”. Így, többes számban, mert érezték, hogy a könyv és a film megismerésével szerzett élményeket mindannyian átélték.

***

A házi olvasmány feldolgozásából csak azokat a mozzanatokat emeltem ki, amelyek diákjaimnak nagyon tetszettek és számomra is különlegesek voltak. Nem beszéltem arról az izgalmas vitáról, amely arra keresett választ és igazolást, hogy ki is a regény főszereplője igazán… De ez már a programmal együttműködő kooperatív technikák jelentőségét taglaló újabb tanulmány tárgya lehetne.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.