2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 április

Árkos Iván :: CD-ROM-ok az oktatásban

2009. június 17.

A cikksorozat első része az Enciklopédia Humana Egyesület kilencrészes alkotásának első négy tagját ismertette. Jelen összefoglaló a további öt rész anyagát tekinti át a fő fejezetek tartalmának közreadásával.

5. Kereszt és félhold - A török kor Magyarországon (1526-1699)

A sorozat ötödik tagjának Történelem fejezete a mohácsi csatavesztéstől a török kiűzését rögzítő karlócai békéig követi nyomon az eseményeket: bemutatja a három részre szakadt ország politikai és hadtörténeti eseményeit, Fráter György, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor uralkodását, a Wesselényi-féle összeesküvést és Erdély bukását, a részek kormányzását és társadalmi rétegeit.

A Nyelvtörténet a középmagyar kor első felét, ezen belül török eredetű szókincsünk jellemzőit elemzi. Az Irodalom a könyvnyomtatás, a magyar nyelvű irodalom (benne Pesti Miser Gábor, Szenczi Molnár, Bornemisza, Balassi, Pázmány és Zrínyi munkásságával) és a hódoltság török irodalmának jellemzését adja.

A Művészettörténet a humanista műpártolás példáin keresztül ismerteti a korszak építészetét, szobrászatát, festészetét, könyv- és iparművészetét, külön részletezve a zenetörténetet (Bakfark, Tinódi Lantos, gregorián és strófikus ének) és a tánctörténet (keleti, nyugati és hajdútáncok) jegyeit.

Az Egyháztörténet a reformáció terjedését, Luther hatását, Pázmány Péter életművét, az ellenreformációt, a népi hiedelemvilágot és a muszlim hitéletet foglalja össze.

A Táj és nép fejezet a korszak természetföldrajzát, a népességpusztulás és az etnikai átrendeződés okait, a városi életre gyakorolt török hatás eredményét vizsgálják. Az Életmód az európai vérkeringésbe kapcsolódó gazdálkodás, kézművesség, iskolai oktatás és a mindennapi élet sokszínűségét részletezi.

Az Időrend II. Lajos 1526. augusztus 29-i halálától az 1699. január 24-én megkötött karlócai békéig sorjázza az eseményeket. Ebben a részben jelenik meg először Lexikon címen mutató, amely az abaposztótól a zsoltárparafrázisokig négyszáznál több jellemző szócikk elérését teszi lehetővé.

A Források fejezetben az államszervezés irodalmától az étkezési szokásokig 200 kinyomtatható szöveggyűjteményi anyag, Alvinci Péter prédikációitól Zrínyi Miklós válogatott leveleiig a könyvek, a középkori magyar barokk művészettől a magyar sütő- és cukrászipar történetéig a tanulmányok tömkelege szerepel.

A Hangtárban Biber C-dúr balettjétől a magyar udvarok zenéjéig, a "Minap mulatni mentem" Balassi-énektől a török dalokig 52 tétel található. A Képtár anyagát Abdurrahmántól a Kriza-kódexig, I. Ferdinándtól az ifjú Rákóczi György páncélingéig, Luther kézírásától a Zrínyi-vár ostromtérképéig közel 1100 illusztráció gazdagítja. A Filmtár ajánlólistája a "Mohácstól napjainkig" című alkotástól a Pázmány Pétert bemutató tv-játékig 17 művet tartalmaz.

A Történelem fejezet a karlócai békétől a "kalapos király" haláláig terjedő időszakot: a Rákóczi-szabadságharc eseményeit és eredményét, az ország birodalomba illeszkedését, Mária Terézia és II. József uralkodását foglalja össze, áttekintve a birtokosok és nemesek, jobbágyok és parasztok, városlakók és polgárok alkotta társadalom szerkezetét.

A Nyelvtörténet a középmagyar kor második felét és a nyelvújítás előkészületeit: II. József nyelvrendeletét, a szótárakat és helyesírási útmutatókat, a tudományos és az irodalmi nyelv megújulását mutatja be.

Az Irodalom a késő barokk kor világi nagyjait (II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Bethlen Kata, Apor Péter), egyházi irodalmát (jezsuiták, janzenizmus, pietizmus), az irodalomtudomány kezdeteit (közösségi, kuruc és rokokó irodalom, Faludi Ferenc) és a felvilágosodás korának eszméit, képviselőit (Bessenyei György, Orczy Lőrinc, Barcsay Ábrahám) taglalja.

A Művészetek az építészet, képző- és iparművészet barokk stílusának egyházi és világi jegyeit; a zene témaköre a mű- és népzene jellegzetességeit, a tánc témaköre az arisztokrata, báli, városi, jobbágy- és katonatáncokat részletezi.

Az Egyháztörténet a vallások és egyházak működését (Mária Terézia "apostoli király", jozefizmus, unitusok, ortodoxok), valamint a népi hitvilág szent kultuszait és a protestantizmus jellegzetességeit ismerteti.

A Táj és nép fő részei: természetföldrajz (háborús pusztítás és kultúrtáj), kormányzat (hivatalnokok, kamarák, hadügy), népesség (népszámlálás, bevándorlás, horvátok és erdélyi szászok, szerbek és nem magyarok), települések és lakóhelyek. Az Életmód az ipar, bányászat, mezőgazdaság, adóreformok, az iskolázás, a reáltudományok, a Ratio Educationis és a mindennapi élet (háztartás, lakberendezés, öltözködés, étkezés) ismeretkörét vázolja.

Az Időrend a karlócai békétől II. József 1790. február 20-án bekövetkezett haláláig követi az eseményeket. A Lexikonban Albert Kázmértől Anton Zimmermannig 240 szócikk található.

A Források fejezetben I. Lipót balkáni szerbekhez intézett kiáltványától Tessedik Sámuelnek a parasztok helyzetéről írt művéig 107 kinyomtatható szöveggyűjteményi anyag, ezeken kívül Apor Péter Metamorphosis Transsylvaniájától báró Wesselényi István Az eljegyzett személyeknek paradicsomkertje című művéig a forráskiadványok sokasága szerepel.

A Hangtár felsorolásában Istvánffy Benedek Musica Sacrájától a pozsonyi magyar táncokig, Szent Balázs köszöntőjétől a Rákóczi-kesergőig 42 zeneműrészlet található. A Képtár állományát az abasári kapás háztól XIV. Lajosig, a lengyel országgyűléstől a Régi Országházig, Révai Miklós verseitől a Zichy-család címeréig 1030 tétel képezi; a Filmtár a fejedelmi udvarok zeneéletétől a magyar klasszicizmus formavilágáig 14 Televideo-alkotásra hívja fel a figyelmet.

7. Haza és haladás - A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867)

A Történelem fejezet három részben foglalja össze a kiegyezésig terjedő időszakot, a nemzetté válás, a polgári forradalom és szabadságharc, az önkényuralom politikai és hadtörténeti eseményeit, a felbomló rendi társadalom jellemzőit.

A Nyelvtörténet a nyelvújítás folyamatát, Kazinczy szerepét, a szókészlet és az alaktan változásait, a nyelvtudomány fejlődését részletezi. Az Irodalomtörténet Csokonaitól Vajdáig, Eötvöstől Toldy Ferencig mutatja be a korszak nagyjait, jellemző eszmeáramlatait, az írók és költők politikára gyakorolt hatását.

A Művészettörténet a klasszicista és romantikus építészet, festészet és szobrászat emlékeit; az operajátszás és népszínmű kezdeteit, a hangversenyélet és zeneoktatás fellendülését, a népdalgyűjtés megindulását, Erkel és Liszt munkásságát; a nemzeti tánckultúra alakulását, a verbunk és csárdás jellemzőit; a magyar színházi élet fellendülését és az önálló Nemzeti Színház jelentőségét elemzi.

Az Egyháztörténet a népesség felekezeti megoszlását, a római és görög katolikus, a protestáns és zsidó vallást; a népi hiedelemvilág a remeteség jellemzőit részletezi.

A Táj és nép a természetátalakítás első próbálkozásait, az etnikumok öntudatra ébredését és a politikai elit reakcióját, az 1861. évi országgyűlést, Magyarország monarchiás igazgatásának következményeit ismerteti.

Az Időrend II. József 1790. január 26-i rendelet-visszavonásától I. Ferenc József és felesége 1867. június 8-i magyar királlyá-királynővé koronázásáig tartalmazza az események felsorolását. A Lexikon Ábrányi Kornéltól Zichy Ottó grófig félezer szócikkcímet sorjáz.

A Források fejezet szöveggyűjtemények részében Széchenyi István Hitel című munkájától a szalóki egyház építéséről szóló ismertetőig 270 - a sorozatban a legtöbb - kinyomtatható anyag található; a forráskiadványok gróf Andrássy Manó Hazai vadászatok című könyvétől Wesselényi Miklós Szózat a magyar és szláv nemzet ügyében című művéig, a kézikönyvek a 16-20. századi művelődés történetétől a "Vándorszínészettől a Nemzeti Színházig" címen kínálják a szakirodalmi csemegék sorát.

A Hangtár anyagában Bihari János táncaitól Erkel Hunyadi László operájáig, a Klapka-indulótól a "Kidőlt a fa mandulástúl" népdalgyűjtésig 44 tétel szerepel. A Képtárban Ábrahám kiköltözésétől Kazinczy Ferencig, a kecskeméti főiskolától Pollack Mihályig, a pozsonyi kolostortól Zrínyi kirohanásáig 1273 egység található; a Filmtár a Televideo kínálatából a "Mohácstól napjainkig" alkotástól a magyar vasutak történetéig 23 művet ajánl.

8. Kettős kötődés - Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)

A Történelem fejezet a dualista rendszer kialakulásától az első világháború végéig kíséri nyomon az Andrássy-korszak, a Tisza-, Wekerle-, Bánffy- és Széll-kormányok munkáját, a szarajevói merénylet és az őszirózsás forradalom hatását, a társadalom szerkezetének változásait.

A Nyelvtörténet a korabeli nyelvújítási hullámon túl azt vizsgálja, hogyan változtak nyelvünk összetevői az irodalmi és köznyelv tükrében. Az Irodalom a Vajda, Jókai és a zsurnaliszták képviselte változások korát, a Komjáthy, Petelei, Tömörkény, Bródy és Just által fémjelzett vállalkozási kort, valamint az Ambrus Zoltán, Ady, Móricz, Molnár Ferenc, Krúdy és Kassák vezette századvéget és századelőt, a Nyugat első nemzedékét veszi górcső alá.

A Művészettörténet áttekinti a szecesszió és az izmusok különféle művészeti ágakban történő megjelenését, a zeneélet intézményeinek kialakulását és a virágzó koncertéletet, az önálló operaház és felsőfokú zeneoktatás megteremtését a népies műdaltól a magyarnótáig, a népszínműtől az operettig vezető utat, Bartók és Kodály jelentőségét, a színpadi és néptáncokat, a csárdás történetét, a polgári színjátszás kialakulását, a nemzeti filmgyártás és némafilmművészet megszületését.

Az Egyháztörténet az ország vallási összetételének árnyalt leírását, a népi vallásosságon belül a falusi papok és közösség viszonyának, a templom és a vallási tárgyak szerepének leírását adja.

A Táj és nép fő alkotóelemei az ember és természet viszonya, a vízrendezés, városfejlesztés és városiasodás, az asszimiláció és a nemzetiségi törvény; az Életmód a dualizmus korának gazdaság- és technikatörténetét, iskolaügyének fejlődését és az oktatás intézményrendszerét, a nemek viszonyának változását, a mindennapi élet színtereit példázza.

Az Időrend I. Ferenc József és felesége 1867. június 8-i megkoronázásától a bécsi forradalom 1918. október 30-i győzelméig kíséri nyomon az eseményeket. A Lexikonban Áchim András nevétől Zsolnay Vilmosig félezernél több címszó szerepel.

A Források fejezet szöveggyűjteményrésze Kossuth Lajos Nyílt levél Deák Ferenchez című írásától a népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. tc. anyagáig 205 tételt tartalmaz; a forráskiadványok Adorno Írások a magyar zenéről című könyvétől a Vasárnapi Kör anyagáig, az agrárfejlesztés és települések témakörétől a magyarországi zsidókérdésig gyűjtik csokorba az olvasnivalót.

A Hangtár anyaga a sorozat e részében a leggazdagabb, hiszen Erkel Dózsa György című művétől Bartók Kékszakállújáig, Dohnányi Gyermekdalokjától a Kodály készítette fonográffelvételekig 52 tételt tartalmaz. A Képtár 1200 tétel feletti anyagában az 5 forintostól Joachim Józsefig, a józsefvárosi telefonközponttól a Petőfi-szoborig, a pléhkorpusztól Zola arcképéig terjed az illusztrációk köre. A Filmtár ajánlatában Ambrus Zoltán Egy tubarózsa c. művétől a Zsidó Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga bemutatásáig 42 alkotás található.

9. A Dunánál - Magyarok a 20. században (1918-2000)

A sorozat 2001 novemberében napvilágot látott befejező részének Történelem fejezete az 1918-as forradalomtól és ellenforradalomtól a jelen parlamenti váltógazdálkodásáig, az osztályok és rétegek I. világháború utáni tagozódásától napjaink demográfiai trendjéig mutatja be az eseményeket.

A Nyelvtörténet fejezet áttekinti nyelvi fejlődésünk történeti hátterét, nyelvtanának változásait, irodalmi és köznyelvi jellemzőit, nyelvtudományának eredményeit, nyelvezetünket a II. világháborútól a 60-as évek végéig, a 70-es évek elejétől napjainkig bekövetkezett változásait. Az Irodalom fejezet az avantgárdtól a század végéig tartó időszakot a nyugatosoktól az 1989 utáni próza és líra megjelenéséig négy szakaszra bontva részletezi, külön is kitérve a Nyugat első és második nemzedékének valamennyi nagyságára.

Az Egyháztörténet a korszak egyházait, helyzetüket és intézményrendszerét, jellemzőiket és társadalmi szerepvállalásukat, a keresztény egyház nemzeti konszolidációban játszott szerepét, a kis- és szabadegyházakat, szektákat ismerteti.

A Művészetek fejezetben megismerhetjük a képző- és iparművészet, a zene-, a táncművészet, a színház- és a filmművészet nagy korszakait, irányzatait, intézményrendszerét, alkotásait és alkotóit.

A Táj és nép fejezet a természetföldrajzi vonatkozásokat, a népesség és etnikum jellemzőit, a település és lakóhely viszonyát összegzi. Az Életmód külön témakörökben vázolja a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az iskola- és tudománytörténet ismereteit, valamint a Horthy-korszaktól az ezredfordulóig tartó időszakok mindennapi életének jellemzőit.

Az Időrendi mutató a Károlyi-forradalom 1918. október 31-i budapesti győzelmétől 2000. augusztus 4-éig, Mádl Ferenc köztársasági elnökké választásáig nyolc nagy szakaszra bontva sorolja fel az eseményeket. A Lexikon mutatója az 1945-ös földosztástól Vigyázó Ferenc grófig közel 600 tárgyszót sorjáz.

A Források 140 tétellel reprezentálja az 1918-19-es forradalommal és ellenforradalommal, a Horthy-korszakkal, az 56-os forradalommal, a Kádár-korszakkal és a rendszerváltozással kapcsolatos szöveggyűjteményeket; a tanulmányok sora Babits Cigány a siralomházban című művétől Zsilinszky Éva A magyar nyelvtudomány története című művéig terjed.

A Hangtár anyaga Bartók Táncszvitjétől a 16-17. századi dallamok népi emlékeinkben való szerepléséig összesen 32 zenei részletet tartalmaz. A Képtár gyűjteménye ebben a részben a leggazdagabb: az összeállításban az 1908-as évi 100 koronástól a Baumgarten-díjasokig, az egyházmegyei zsinattól Ottlik Gézáig, a Postakísérleti Állomástól a zsidó mártírok emlékművéig a részletek kinagyítását is lehetővé tevő 1300 kép szerepel. A Filmtár listája a 20. század irodalmának gyöngyszemeit bemutató Mensáros-előadóestek anyagától az Olimpiai Arcképcsarnok című műig a Televideo tucatnyi filmjére/videójára hívja fel a figyelmet.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.