2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi kitekintés >> Az állampolgári ismeretek oktatása Nyugat-Európában és az USA-ban

A tolerancia

2009. június 17.

A TOLERANCIA

a demokratikus cselekvés fundamentuma

A teljes angol nyelvű dokumentum letöltése (pdf, 136 KB)*

A Bertelsman Csoport politikai kutatásokkal foglalkozó részlege és a Müncheni Ludwig-Maximiliens Egyetem Alkalmazott Politikatudományi Kutató Központja "Oktatás a demokráciáért és a toleranciáért" c. projekt keretében az elmúlt években a toleranciára és demokráciára történő nevelés iskolai és iskolán kívüli oktatásának előmozdítására oktatási segédleteket, módszertani útmutatókat fejlesztett ki és az állampolgári ismeretek oktatása terén működő pedagógusok, képzők részére számos tréninget szervezett. Mintegy a projekt summázataként, a jelen terjedelmes tanulmányban kísérlet történik a tolerancia fogalmának operacionalizált definiálására.

A tanulmány első két fejezete a tolerancia és az intolerancia antinomiájának problémáját boncolgatja.

A modern társadalmakban az intolerancia, agresszivitás jelensége négy alapvető okra vezethető vissza:

  1. a hagyományos családi, közösségi kötelékek felbomlása,
  2. az életforma és életstílus hirtelen változásai,
  3. a társadalmi, gazdasági viszonyok komplexitása (globalizáció),
  4. az információk sokasága, s az információ áramlás felgyorsulása.

Az intolerancia egyfajta önvédelemi reflex, amikor is az egyén a választási alternatívákat, kényszereket elutasítva, azok ellen küzdve akar önbizalomra szert tenni. Az intolerancia leginkább a frusztráción, a bizonytalanságon és az elutasításon alapuló önazonosság, tehát nem annyira a társadalmi változások következményének, hanem inkább e változások által kiváltott bizonytalansági érzésre és alkalmazkodási kényszerre való reagálásként fogható fel.

Az egyének, a különböző etnikai, társadalmi, stb. csoportok, életformák minden társadalomban küzdelmet vívnak az érvényülésért és a források megszerzéséért. Az alapvető kérdés a következő: Miként lehetséges az ilyen heterogén társadalomban keletkező konfliktusokat a fenti elv érvényesítése mellett megoldani? Egy ilyen konfliktus megoldási folyamat alapját a tolerancia képezi. Az egyének és csoportok toleranciájának cselekvő előmozdítása tehát szükségszerűség, amelyhez meg kell teremteni a politikai és társadalmi keretfeltételeket. Utóbbiakhoz tartozik a diszkrimináció tilalma, a jogállamiság, a kisebbségek védelme, a demokrácia és a pluralizmus, végül, de nem utoljára a polgárok önszerveződése. A demokratikus nevelés egyik legfontosabb célja tulajdonképpen annak elfogadtatása, hogy ebben a társadalmi méretekben folyó küzdelemben valamennyi egyén és csoport azonos jogokkal rendelkezik. A tolerancia egyúttal egyfajta tanulási folyamat, amelyben az oktatásnak központi szerepe, feladata van. Minél több ember fogja megszerezni a konfliktusok alkotó és toleráns módon való kezeléséhez szükséges kompetenciákat, annál jobbak az esélyek egy adott társadalmon belül a konfliktusok konstruktív megoldásának. Ez pedig növeli a demokrácián és pluralizmuson nyugvó társadalmi rend fennmaradásának és tovább fejlődésének esélyeit.

A tanulmány részletesen elemzi a tolerancia fogalmát, amit társadalmi alapkövetelménynek, alapelvnek minősít. Társadalmi, kulturális hátterét, jellegzetességeit, a kialakításához vezető megoldásokat, s magát a megvalósításának eszközeit jól áttekinthető és az összefüggéseket, kapcsolódásokat kiválóan érzékeltető diagramba rendezi. A toleranciának három együttesen érvényesítendő kritériumát fogalmazza meg:

  • konfliktustűrő képesség,
  • a jogegyenlőség elfogadása,
  • az erőszak elutasítása.

Diagram szemlélteti egy adott konfliktus-helyzetben a konfliktus-tűrés és megoldási folyamat egyes szakaszait. Leszögezi, hogy a tolerancia a konfliktus-kezelés és -megoldás nélkülözhetetlen kelléke. Hol van a tolerancia határa, teszi fel a kérdést? A válasz: a tolerancia határa az intolerancia, azaz türelmetlenségre van szükség az intoleranciával szemben.

A tanulmány elmélyülten foglalkozik a tolerancia alkalmazásához szükséges kompetenciák kérdésével. Mindenek előtt a tolerancia ismeretének fontosságát hangsúlyozza. Ez magába foglalja a konfliktusok keletkezésekor a cselekvési alternatívák (tolerancia, látszólagos tolerancia, intolerancia) lehetséges következményeinek a felismerését, valamint a toleráns cselekvés határainak és alternatíváinak az ismeretét. Részletesen tárgyalja és diagramban szemléletesen ábrázolja a három lehetséges cselekvési alternatíva következményeit és valószínű hatásait. Rámutat az intoleráns és a látszólagosan toleráns magatartás veszélyeire. Utóbbi esetében a konfliktus-megoldás elodázásának potenciálisan súlyos veszélyeire hívja fel nyomatékosan a figyelmet.

A "tolerancia alapelv" gyakorlati alkalmazása, a konfliktus kezelési képesség az alábbi specifikus kompetenciák meglétét feltételezi:

  • képesség a párbeszédre és a kommunikációra,
  • képesség a partnerek álláspontjába való belehelyezkedésre,
  • képesség a konfliktusok demokratikus és konstruktív megoldására,
  • képesség az intoleranciával szemben bátor fellépésre.

A tanulmány Megvalósítási stratégia címet viselő zárófejezete hangsúlyozza, hogy az iskolai és az iskolán kívüli politikai oktatás alapvető céljának a tolerancia-kompetenciák megszerzésének előmozdítását kell tekinteni. A kompetenciák eredményes oktatása szükségessé teszi a tanítási és tanulási módszerek átgondolását. A tolerancia tanításával kapcsolatos pedagógiai szemlélet kapcsán, a tanulmány az alábbi szempontok érvényesítésének szükségességére hívja fel a figyelmet:

  • a félreértések, nézeteltérések természetes jelenségként történő felfogása,
  • az egyének tájékoztatása a tolerancia, a látszólagos tolerancia és az intolerancia következményeiről,
  • a konfliktusok alternatív megoldási módozatainak oktatása,
  • a konfliktusok keletkezésével összefüggésben olyan szituáció- és kommunikációs kockázatokkal történő megismertetés, ami segíti az egyént, hogy magatartását megfelelően adaptálhassa,
  • olyan orientációs technikák oktatása, elsajátításának elősegítése, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatszerzést a különbözőségek, az eltérések terén,
  • elősegíteni, hogy az emberek, ellentéteiket tárgyalások, eszmecserék és beszélgetések útján oldják meg,
  • a "hagyományos ex catedra tanítás" helyett olyan tanítási módszerek alkalmazása, mint pl. a "megfelelő keretek biztosítása tapasztalatok szerzéséhez", "szituáció teremtés".

A demokrácia és a tolerancia oktatásának mindenkor a bizonytalanság és a bizonyosság kiegyensúlyozott kombinációjára kell épülnie az alábbi négy szempont figyelembe vétele alapján:

  1. az egyénben tudatosítani saját cselekvési és értelmezési formáinak különöségét,
  2. kételkedés saját értelmezési és cselekvési formáinkban,
  3. a konfliktusok erőszakmentes és demokratikus megoldási módozatainak népszerűsítése,
  4. az egyéni képességek kifejlesztése a jogegyenlőségen alapuló cselekvések elterjesztésére.

A tanulmányt gazdag bibliográfiai függelék egészíti ki.

A teljes angol nyelvű dokumentum letöltése (pdf, 136 KB)*

 

*A dokumentumok megtekintéséhez az Acrobat Reader programra van szüksége. Ha nincs telepítve a számítógépén, a program letöltéséhez kattintson ide.**

** Megjegyzés: az Acrobat Reader az Adobe Inc. szabadon letölthető, díjmentesen használható szoftvere.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.