2019. október 16., szerda , Gál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 február

Alapítványok az iskolában

2009. június 17.

Sipos László

Alapítványok az iskolákban

- Törvényességi tapasztalatok az iskolai alapítványok
működéséről -

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség folyamatosan vizsgálja az iskolai alapítványok működésének törvényességét. A szerző, aki a megye főügyészhelyettese, az 1998-ban végzett vizsgálat tapasztalatairól számol be, s bár az adatok a mintegy 600 000 lakosú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkoznak, általános következtetések levonására is alkalmasak.

Az alapítványokról

Az alapítvány - bár több ezer éves múltra visszatekintő jogintézmény - néhány évtizedes "száműzetés" után az 1987-es Polgári Törvénykönyv módosítás (a Ptk.-novella) kapcsán foglalta el újra helyét a magyar jogrendszerben.1 Az 1987. évi 11. számú törvényerejű rendelet a Ptk. 74/A-F. §-ainak beiktatásával tette újra lehetővé azt, hogy az alapító tartós, közérdekű célra alapítványt hozzon létre. Ekkor nyert elismerést az alapítvány jogi személyisége is. Az alapítványi jog lényeges módosítására 1990-ben került sor, amikor is az alapítványok nyilvántartásba vétele a bírósághoz került. Az 1993. évi XCII. törvény újra módosította az alapítványi jogot, s bevezette a közalapítvány jogintézményét. Végül pedig 1998. január 1-jén lépett hatályba a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a Khtv), mely a közhasznú jogállás, valamint a közhasznúsági fokozatba sorolás feltételeit szabályozza.

E néhány soros jogtörténeti visszatekintés után nézzük meg, mi a helyzet ma!

Az alapítványokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 74/A-G. §-ai tartalmazzák. A magyar jog szerint az alapítványok és közalapítványok működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.2

Magyarországon ma hozzávetőlegesen huszonkétezer alapítvány működik, melyek közül majd ezerre tehető azoknak a száma, amelyek konkrét oktatási intézményekhez kapcsolódóan fejtik ki tartós és közérdekű tevékenységüket.

Az iskolai alapítványok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1998-ban mintegy 80 közoktatási intézményben létrehozott alapítvány működött. Ezek közül 48 önkormányzati fenntartású, 17 egyházi iskolához kapcsolódott.

Jellemző vonás, hogy az oktatási intézmények vezetői aktívan támogatták, nem egy esetben szervezték az iskolai alapítványok létrehozását, melyektől az oktatói-nevelői munkához szükséges feltételek javulását várják. Egy-egy oktatási intézmény "versenyképessége" szempontjából sem lényegtelen, hogy az iskolában működik-e alapítvány, s ha igen, az milyen vagyonnal rendelkezik.

Általában az "egy iskola - egy alapítvány" elve érvényesül, de találtunk olyan egyházi középiskolát is, melyre négy alapítvány is gondot fordít.

Vizsgálataink3 megállapították, hogy az alapítványok döntő többsége aktívan és sokoldalúan próbálja segíteni a közoktatási feladatok ellátását. Tevékenységünkben - különös figyelemmel a kelet-magyarországi régió hátrányos helyzetére - kiemelkedő jelentőségű a szociálisan rászorulók támogatása is.

Az alapítványok legjellemzőbb céljai a következőképpen csoportosíthatók:

- a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók és pedagógusok jutalmazása;

*

- a szociálisan rászoruló tanulók segélyezése;

- külföldi tanulmányutak, belföldi kirándulások pénzügyi támogatása;

- sportrendezvények, szabadidős és kulturális programok szervezése, finanszírozása.

Az iskolai alapítványok - mint láttuk - céljaikat tekintve széleskörűen kívánnák segíteni az adott oktatási intézmény tevékenységét. Ténylegesen azonban - jelentősebb pénzügyi források hiányában - csak a vállalt célok egy részének megvalósítására nyílik lehetőségük.

Az alapítványok vagyona

Az iskolai alapítványok induló vagyona a néhány tízezer forinttól majd egymillió forintig terjed, általánosnak a 100-300 ezer forintos pénzösszeg tekinthető. Az induló vagyonnak meghatározó szerepe van az alapítvány működőképessége szempontjából, hiszen számos olyan alapítvánnyal találkoztunk, melyeknél még csatlakozás (azaz támogatás) egyáltalán nem történt.

Az alapítványok csak mintegy háromnegyedénél volt tapasztalható az alapítványi vagyon növekedése. Ugyanakkor esetenként már jelentkezik a vagyonfelélés miatti működőképtelenség.

*

Az alapítványok működési problémái

Tucatnyi alapítványnál tapasztaltuk, hogy az alapítók elmulasztják a vagyonfelhasználás részletes szabályozását, avagy a vagyonfelhasználás módjának meghatározását teljes mértékben a kuratóriumok hatáskörébe utalják.

Az alapító okiratok jelentős része előírja, hogy a kuratórium köteles szervezeti és működési szabályzatot készíteni. Ennek ellenére több olyan alapítvánnyal találkoztunk, melyeknél annak ellenére nem készült SZMSZ, hogy ez számukra kötelező lett volna. Azokban az esetekben pedig, amikor SZMSZ készült, számos jogsértésre derült fény. Óvást kellett benyújtanunk az alapító okirattal ellentétes, illetőleg törvénysértő SZMSZ-rendelkezések ellen.

Törvényességi szempontból problémásak azok az alapítványok, melyeknél a kuratóriumok nem vagy az alapító okiratnál előírtban ritkábban üléseztek. Kifogásoltuk azt is, hogy a kuratóriumok üléseiről nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések, vagy azok a kuratórium döntéseit nem tartalmazták. A kuratórium határozatképességével kapcsolatosan is előfordultak téves jogértelmezések. Összességében az alapítványok felében működött törvénysértően vagy követett el ezzel összefüggésben jogsértést a kuratórium.

Az alapítványi támogatások odaítélése kapcsán általános szabály, hogy a kuratórium döntését többségi szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök voksa dönt.

Az alapítványoknak címzett kéréseket az iskolák igazgatói, a szaktanárok, illetőleg az osztályfőnökök jelentik be. Találkoztunk olyan esetekkel is, amikor maguk a kuratórium tagjai tettek ilyen javaslatot.

Törvénysértő mulasztásként értékeltük, hogy az alapító okirat ilyen előírása ellenére sem írtak ki egyes alapítványok nyilvános pályázatot, hanem ad hoc jellegű kérelmek és esetleges információk alapján hozták meg döntéseiket.

Észleltünk az alapítványi céllal össze nem egyeztethető kifizetést is, amikor is a kuratórium az alapító önkormányzatot terhelő 43 000 Ft tartozást - az alapító helyett - az alapítvány vagyonából fizette ki.

Vannak alapítványok, amelyek éveken keresztül "szunnyadoznak", semmiféle tevékenységet nem fejtenek ki. (Legfeljebb éves jelentési kötelezettségüket teljesítik.) Ezeket az alapítványokat az ügyészségi vizsgálat ébresztette fel "Csipkerózsika-álmukból".

Az alapítvánnyal mint társadalmilag hasznos jogintézménnyel természetesen visszaélni is lehet. Vizsgálatunk olyan esetet is feltárt, amikor az adományozók adóelőny jogosulatlan megszerzése céljából nyújtottak vagyoni hozzájárulásokat. Az egyik alapítvány működésfelügyeleti vizsgálata kapcsán észleltük, hogy a gimnázium 1998 tavaszán angliai tanulmányutat szervezett a diákok részére. A tíz részt vevő diák szülei fejenként pontosan akkora összeget fizettek be az alapítvány számlájára, mint amekkora az utazási költség volt. Az alapítvány pedig a szülők részére adókedvezményre jogosító igazolást adott ki.

A főügyészség adóigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezte az ügyben az APEH-nél.

A közhasznú szervezetté alakulás

Bár a Khtv. ezt 1998. január 1-jétől - csekély kivételtől eltekintve - lehetővé teszi, az iskolai alapítványok ez idáig nem alakultak át közhasznú szervezetté.

Vizsgálatainkig - 1998 őszéig - a megyei bíróság mindössze két iskolai alapítványt vett nyilvántartásba közhasznú szervezetként.

Vélhetően az alapítványok működtetői nem vállalják az ezzel járó többletadminisztrációt, de az is lehet, hogy a közhasznúsági fokozatba sorolás várható előnyeit - egyelőre - nem látják világosan.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.