2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Az Országos Közoktatási Intézet konferenciája, 2005 - Új vizsga – új tudás? >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 6. vitafórum: a standardizáció hatása

Standardok a nyelvi érettségin: régi-új érettségik és nyelvvizsgák

2009. június 17.

Fazekas Márta

Standardok a nyelvi érettségin: régi-új érettségik és nyelvvizsgák

Az elhangzott rövid előadás arra tett kísérletet, hogy a jelen és a közelmúlt nyelvi méréseit bizonyos standardok mentén összehasonlítsa. A vizsgálat tárgyát a korábbi, egyszintű nyelvi érettségi vizsga, az új, kétszintű nyelvi érettségi vizsga és az állami, illetve államilag elismert nyelvvizsgák képezték. Bevezetésként egy alapstandard, az egységesség megvalósulásáról hangzottak el egyszerű állítások.

  • Az új, kétszintű érettségi vizsga országosan egységes és egyféle vizsga. Minden iskolatípusban, minden tagozaton egy adott vizsgaidőszakban egyféle feladatlapon adnak számot nyelvtudásukról a vizsgázók.
  • A régi, egyszintű érettségire is részben igaz az országos egységesség, de egy vizsgaidőszakon belül iskolatípusonként és tagozatonként eltérőek a konkrét feladatlapok.
  • Az államilag elismert nyelvvizsgák esetében az egységesség az úgynevezett akkreditációban, vagyis az egységes feltételek szerint kiadott „működési engedélyekben”-ben ölt testet.

A vizsgálatban szereplő standardokat a nyelvtudásmérésben nem feltétlenül jártas hallgatóság számára szakszerűbb leírások helyett az előadásban egyszerű munkadefiníciókkal helyettesítettem.

Érvényesség alatt tehát az itt használt meghatározásban azt értjük, hogy a konkrét mérés azt méri, amit kell: azaz a konkrét esetben a kommunikatív nyelvi kompetenciát.

A régi nyelvi érettségi a fenti értelemben nem tekinthető érvényesnek, hiszen a fordítási és nyelvtani írásbeli feladatok nincsenek viszonyban a kommunikatív kompetenciával, a szóbeli vizsgarész előre betanulható, előzetes írásos vázlattal előkészített vizsgarésze sem ad számot valós kompetenciákról. Megjegyzendő, hogy a régi érettséginek nem is volt olyan jogi vagy szakmai dokumentuma, amely bármilyen formában előre rögzítette volna a mérés kereteit.

Az új érettségi alapkoncepciójában rögzíti, hogy a kommunikatív kompetencia mérését tűzi ki célul, az egyes vizsgarészek részletezik az egyes részkompetenciák mérését. A vizsga forgatókönyvre épül, azaz a vizsgaleírást és a részletes követelményeket jogszabály fogalmazza meg.

A nyelvvizsgák esetében akkreditációs előírás, hogy a mérés a nyelvtudás egészére, azaz a teljes kommunikatív kompetencia feltérképezésére szolgál. Ennek megvalósítása különbözőképpen történhet, de a „működési engedélyt”, azaz az akkreditációt a vizsga csak akkor kaphatja meg, ha a beadott dokumentumok alapján a szakmai testület bizonyítottnak látja, hogy az aktuális mérések a kommunikatív kompetencia mérésére irányulnak, és a nyelvtudás egészéről adnak képet.

Megbízhatóság alatt a vizsgálatban egyszerűsítve időbeli csereszabatosságot értünk.

A régi érettségi ebben az összefüggésben sem teljesítette az elvárásokat. Aluldokumentáltságából adódóan évről évre különböző, ötletszerűen testet öltő feladatlapokon mérte a nyelvtudást.

Az új érettségi igen fiatal ahhoz, hogy megbízhatóságáról bármit is biztonsággal ki lehessen jelenteni. Reményre ad azonban okot a korábban már jelzett jogi és szakmai dokumentumsor, amely önmagában jelent garanciát arra, hogy a feladatlapok éves szinten vagy az egyes vizsgaidőszakokban nem térhetnek el egymástól.

Az államilag elismert nyelvvizsgák esetében a korábban már vázolt működési engedély mint bemeneti feltétel kiadásán túl jogi előírás is létezik arról, hogyan kell ellenőrizni a bemenetkor rögzített feltételek meglétét a továbbiakban. Ezeket a vizsgákat a szakértők legalább kétévente egyszer felülvizsgálják, ennek során pedig az egyes vizsgaidőszakok feladatlapjai is górcső alá kerülnek. A nyelvvizsgáknál az előírások mentén meglehetősen nagy megbízhatóság feltételezhető.

A nyelvtudás mérésének talán legfontosabb standardja a mért nyelvtudásszint, azaz a nyelvtudás szintazonossága. A nyelvi mérések komoly előnnyel rendelkeznek egyéb, például tantárgyi vizsgálatokkal szemben, mivel több évtizedes nemzetközi múltra tekintenek vissza, amelyben egyre erősödött az a törekvés, hogy közös definíció szülessen a nyelvtudás szintjeiről. Ennek eredményeként az elmúlt években az Európa Tanács kezdeményezésére elkészült a Közös európai referenciakeret, népszerűbb nevén a KER, amelynek magyarországi alkalmazása már megkezdődött.

A régi érettségi nem szintező vizsga, vagyis az elért vizsgateljesítményt nem aszerint minősíti, hogy a vizsgázó egy adott tudásszintre eljutott-e.

Az új érettségi komoly erénye, hogy a teljesítményeket mind a közép- mind az emelt szinten KER-szintben határozza meg. Ez mind az iskolai nyelvoktatásban, mind a felhasználói oldalon – „Mit ér egy emelt szintű közepes minősítésű nyelvi érettségi eredmény?” – értelmezhetőbb, összemérhetőbb célképet fogalmaz meg.

A nyelvvizsgák alapjogszabálya kormányrendeletben rögzíti a KER szerinti szintmeghatározásokat, amelyeknek kötelező bevezetése dátumhoz kötött előírás. A vizsgaközpontok a szükséges munkálatokat még ebben az évben elkezdik.

Az új érettségi problémái

  • Pusztán a standardok jelenléte egy méréstípusban nem old meg minden problémát.
  • Nem kerülhető meg a feladatok (itemek) előzetes kipróbálásának kérdése, amelyre az új érettséginek szakmai és finanszírozási választ kell adnia.
  • Látható gondot okoz a vizsgadolgozatok egyszeres értékelése, mely az objektivitást nem támogatja megfelelően.
  • A nyelvi érettségi jelen állapotában az egyes nyelvek tekintetében nem teljesen egységes. Felmerülhet az igény arra, hogy a különbségek csökkenjenek és idővel eltűnjenek. Ez mind a jogi szabályozásban, mind a szakmai dokumentumok szintjén végrehajtható.

Összefoglalás

A nyelvtudásmérésben minden bizonnyal egyre nagyobb teret nyer a kétszintű nyelvi érettségi. Ez teljesen indokolt, mivel valós nyelvi kompetenciát mér, a vizsgaanyagok áttekinthető szakmai menü alapján, szintező jelleggel készülnek, a megbízhatóság várhatóan magas lesz. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ez a vizsga ingyenes, és átjárhatóságot biztosít az államilag elismert nyelvvizsga- bizonyítványok által nyújtott előnyök irányába.

Az adott nyelvtudásszint elérése iskolai követelménnyé válik, a nyelvoktatás sokéves szünet után visszatér az iskolába, és ami talán a legfontosabb: egyre inkább érvényesülhet a kimeneti vizsga tantervi szerepe, vagyis az iskolában igazi nyelvtudás átadása történhet az órákon.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.