2019. augusztus 24., szombat , Bertalan

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Hatékonyság és minőség: aktuális kérdések a hazai közoktatásban - Közoktatás és versenyképesség >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 5. A versenyképesség és a versenyképtelenség igazságtalanságainak kompenzálása

Singer Péter :: A versenyképesség igazságtalanságainak kompenzálása és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok versenyképessé tétele

2009. június 17.

A vitafórum áttekintése

A vitaindítót Németh Szilvia tartotta, aki előadásában két kutatási-fejlesztési programot mu­tatott be: az Országos Oktatási Integrációs Hálózat integráló iskolákat célzó Integrációs Pedagógiai Rendszerét (IPR), illetve az esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák úgy­nevezett Második esély programját. Mindkét projekt egyrészt a társadalmi szintű igaz­ság­talanságok kompenzálására, másrészt a működő pedagógiai gyakorlatok átalakítására, az intézményi szintű változtatásokra törekszik.

Az előadás a két program jellegzetességeit az alábbi dimenziók mentén elemezte: fő célki­tű­zések, az eredményesség kritériumai, az érintett területek és a megvalósítás lépései. Az ösz­szehasonlítás során külön figyelmet kapott annak a bemutatása, hogy az Integrációs Pe­da­gógiai Rendszer, illetve a Második esély program milyen eszközöket használ a hátrányos helyzetű tanulók eredményességének biztosítása, valamint ezzel összefüggésben az érintett intézmények versenyképessége javítása érdekében.

Néhány veszélytényező is kiderült a vitaindító előadásból. Ilyennek számít az, hogy az ok­tatási hálózatok és programok nem egymásra épülnek, csak átfedik egymást bizonyos pontokon. Ezek az átfedések azonban tisztázatlan célkitűzéseket eredményeznek, és meg­aka­dályozzák az azonosulást az egyes projektek konkrét törekvéseivel. Kockázatot rejt ma­gában az a tényező is, hogy a pedagógiai munka osztálytermi ellenőrzésének, érté­ke­lé­sének hiányából fakadóan a hálózatok központi célkitűzései csak kis mértékben valósulnak meg a gyakorlatban.

A vitaindító után a programokkal kapcsolatban több kérdés és észrevétel fogalmazódott meg, valamint az alábbiakban felsorolt további három, a hátrányos helyzetű tanulók tá­mo­gatására indult projektet említették a résztvevők:

  • Collegium Martineum, Mánfa;
  • Arany János Tehetséggondozó Program;
  • Foglalkoztatásba ágyazott képzés, Országos Közoktatási Intézet.1

A szakmai műhely összefoglalója

A szakmai műhely bevezető előadását Kőpatakiné Mészáros Mária tartotta, aki először is számba vette a lehetséges célcsoportokat. Azokat, akik különböző okok miatt hátrányos helyzetben vannak, és ebből adódóan szükséges a beavatkozás az iskolai teljesítményük javítása érdekében:

  • akik családjuk társadalmi helyzete miatt nem kapják (kaphatják) meg a lehetőségeket;
  • azon családok tagjai, akik eddig még nem tanultak tovább középfokon;
  • a hátrányos helyzetű településeken, térségekben élő családok (és gyermekeik);
  • a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben élő fiatalok;
  • azok a diákok, akik tanulási problémákkal küzdenek;
  • a marginalizálódott (kriminalizálódott) fiatalok;
  • a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a megváltozott munkaképességű személyek (fiatalok és idősebbek);
  • a hazánkba érkező migránsok gyermekei;
  • a roma származású gyermekek és fiatalok.

Az előadó leszögezte: az esélyteremtés nem lehet sikeres csak pedagógiai eszközök alkal­ma­zásával. Az oktatási-tanulási környezet és a pedagógiai eszközök azonban jelentős szerephez jutnak abban, hogy segítségükkel mindazok, akik valamilyen szempontból hát­rá­nyos helyzetűek, benn maradjanak az oktatás (tanulás) világában, vagy segítséget kapjanak ahhoz, hogy oda (re)integrálódjanak.

A műhely résztvevői számára az előadó az alábbi kérdések körbejárását ajánlotta.

  • Hogyan lehet elérni, hogy a hátrányos helyzetű egyén a munkaerőpiacon jól eladható kompetenciákkal rendelkezzen?
  • Milyen pedagógiai eszközök segítenek az esélyteremtésben és a versenyképesség biztosításában?

A műhelymunka során az első kérdésre reagálva általános megközelítések és az integráció napi gyakorlatából adódó problémák kerültek elő. Elhangzott egy részletes beszámoló a VIII. kerületben működő Deák Diák Általános Iskola múltjáról és jelenéről, az integrációval kapcsolatos gondokról és sikerekről. Külön hangsúlyt kapott az a probléma, hogy az iskola a 6. évfolyam után elveszti integráló funkcióját, mivel a 6 évfolyamos gimnáziumok elviszik legjobb tanulóikat.

A második kérdés kapcsán a pedagógiai eszközök négy nagy körét vázolták fel a részt­ve­vők:

  • a tanulási folyamat egyénesítése,
  • a taneszközök széles körének használata,
  • a fejlesztő értékelés,
  • a hagyományos tanulásszervezés átalakítása.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.