2019. szeptember 18., szerda , Diána

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Hatékonyság és minőség: aktuális kérdések a hazai közoktatásban - Közoktatás és versenyképesség >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 5. A versenyképesség és a versenyképtelenség igazságtalanságainak kompenzálása

Az oktatás versenyképességének növeléséből származó esélyegyenlőtlenségek kompenzálásának kísérletei

2009. június 17.

Németh Szilvia

Az oktatás versenyképességének növeléséből származó esélyegyenlőtlenségek kompenzálásának kísérletei

A vitaindító előadás célja a versenyképes iskola fogalmának, valamint a versenyképesség növeléséből származó esetleges esélyegyenlőtlenségek kompenzálási kísérleteinek kö­rül­já­rása, rövid bemutatása két fejlesztési program által. A választott két program: az Országos Oktatási Integrációs Hálózat integrációs bázisintézményi, valamint az Országos Köz­ok­tatási Intézet esélynövelő és hátránykompenzáló („második esély”) iskolák programja. A bemutatás, valamint az összehasonlítás a következő dimenziók mentén történik: fő cél­ki­tűzések, az eredményesség kritériumai, az érintett területek és a megvalósítás lépései.

Integráló iskolák

Az oktatási miniszter kezdeményezésére 2002 augusztusában előkészítő munka indult egy, a hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási integrációjának elősegítésére létrehozandó országos iskolahálózat programjának kialakítására, amely a módosított közoktatási törvény 65. §-ában az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai között is megjelenik („a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, ta­nulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése”)1. Az intézményhálózat, az Országos Oktatási Integrációs Hálózat pilotprogramja 2003-ban, pályázat útján négy régióból kiválasztott 45 intézménnyel indult útnak. A szakmai munka alapjául az Oktatási Minisztérium A hát­rá­nyos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere című közleményében2 vázolt Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) szolgált. A bázisintézmények 2003 szeptemberében kezdték el az Integrációs Pedagógiai Rendszer beve­ze­té­sét. Fejlesztési, modellépítési, szolgáltatási feladataikat 2003 novemberében indították el.

Fő célkitűzések

A hálózati program fő célkitűzése a szegregáció csökkentését célzó új szabályozás gyakor­latba történő átültetése és szakmai támogató rendszerének kialakítása. Így a hálózat célja a társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek, különösen a romák oktatási integrációját megvalósító:

  • nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatának kiépítése (bázisintézmény-rendszer),
  • az integrációs normatíva széles körű bevezetéséhez szükséges szakmai háttérszolgáltatások rendszerének kialakítása.

A hálózat stratégiai célkitűzése tehát olyan bázisintézmények létrehozása volt, amelyeken keresztül szakmai, pedagógiai együttműködések jönnek létre az együttnevelés bevezetése és gyakorlatának terjesztése érdekében.

Az eredményesség kritériumai

A minisztérium fentiekben idézett közleménye szerint az Integrációs Pedagógiai Rend­szer iskolai bevezetésének elvárható eredményei a következőképp fogalmazhatók meg:

  • A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jog­sza­bályban előírtaknak.
  • Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fej­lett­séggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.
  • Multikulturális tartalmak épülnek be a helyi tantervbe.
  • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
  • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

A megvalósítás lépései

A koncepció kidolgozói kétéves szakaszban gondolkodva, lépcsőzetesen kívánták be­ve­zet­ni a pedagógiai rendszert a bázisintézményekben. Az említett közlemény szerint az IPR egy olyan komplex pedagógiai rendszert készít elő, amely fejlesztése révén országo­san akk­reditált kerettantervek készülnek, „amelyek az integrációs felkészítésbe bekapcsolódó isko­lák­ban az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterveket alkalmazó, az integráció céljaihoz illesztett értékelést működtető, a pedagógusok munkáját speciális továbbképzési kínálattal, illetve a szolgáltatás feladatait is ellátó pedagógiai rendszerrel segítik majd.”

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi bevezetése három fő szakaszból áll.

  1. Az alkalmazás feltételeinek megteremtése
    1. Integrációs stratégia kialakítása
    2. Az iskolába bekerülés előkészítése (az óvodából az iskolába való átmenet segí­té­se)
    3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése (a szülőkkel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a cigány kisebbségi önkormányzattal, civilszer­ve­ze­tek­kel stb.)
  2. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer kialakítása
    1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek bevezetése (az önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése)
    2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek szer­ve­zé­se
    3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek alkalmazása
    4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái
    5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközeinek isme­rete
    6. Multikulturális tartalmak tanórai beépítése
    7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása
  3. Kétéves intézményi szintű bevezetési ütemterv kidolgozása

Integrációs Pedagógiai Rendszer – az érintett területek

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer elemeinek és bevezetési szakaszainak elemzése által meghatározhatóvá válnak azok a fő intézményi területek, amelyek az intézkedések fóku­szá­ba kerülnek, ezek a következők.

1. ábra – Az IPR fókuszában álló területek

Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák

2005 szeptemberében, a közel kétéves előkészítő és felkészítést célzó munkálatokat kö­ve­tően hat iskolában kezdődött meg az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központjában kifejlesztett „második esély” típusú, a tanulók iskolai kudarcait megelőző és/vagy csökkentő programnak a bevezetése”3. A röviden Második esély prog­ramnak (MEP-nek) nevezett intézményi kísérlet alapvetése, hogy a fejlesztés minősége a meglévő iskolai tradíciók és az innovációs elemek megfelelő összekapcsolásán múlik, va­la­mint azon, hogyan sikerül az iskola szakembereit a program fogadására, adaptálására,

bevezetésére és alkalmazására felkészíteni4. A program gazdái választ és megoldásokat próbálnak keresni arra a kérdésre is, hogy a tanulási életutak során hol vannak azok a pon­tok, ahol különösen nagy gyakorisággal fordulnak elő tanulói kudarcok.

Fő célkitűzések

  • Csökkenjen a tanulói kimaradás aránya
  • Csökkenjen a kudarchoz vezető tanulói igazolatlan hiányzások száma
  • Közelítsen az év eleji létszámokhoz az év végén eredményesen végzők száma
  • Az iskolában eddig használt tanítási módszerek (a tanárok módszertani repertoárjai) bővüljenek, korszerűsödjenek

Az eredményesség kritériumai

  • Az iskolai kudarcokat megelőző programok finanszírozása biztosított
  • Lehetséges az egyéni életutak intézményen belüli és intézmények közötti kialakítása
  • A pedagógusok megismerhetik és alkalmazhatják az adott terület számára hasznos pe­da­gógiai módszereket és oktatási segédleteket
  • Az elérhetőség és hozzáférhetőség mind a tartalom, mind a tanulást támogató esz­köz­rendszer oldaláról biztosított

A Második esély program fő elemei

  1. Egyéni tanulási útvonalak kidolgozása
    1. Az egyéni tanulási útvonalak intézményi szintű jelentése és értelmezhetősége
    2. Az intézményi szintű működtethetőség feltételeinek a leírása
    3. Az ehhez szükséges jogi feltételrendszer áttekintése és intézményi szintű adaptációja
    4. Az egyéni tanulási útvonalak intézményi szintű finanszírozási feltételrendszerének kidolgozása
  2. Az egyéni szintű tanulói útvonalak intézményi szintű alkalmazásának módszertana
    1. Az iskolai menedzsment módszertani felkészítése az intézményi szintű alkalmazásra (például „útvonaltérképek” készítése)
    2. A pedagógusok felkészítése a hagyományos iskolai tanulási útvonalaktól eltérő „uta­kon” járó diákok szakmai/pedagógia és adminisztratív kezelésére
  3. A második esély iskola kapcsolatrendszerének kialakítása
    1. Partnerhálózat kialakítása
    2. „Cselekvési zónák” kialakítása, ahol többcsatornás komplex támogatási/finanszí­rozási rendszer érvényesül, amely az erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé
    3. A kooperációban részt vevők tevékenységének és a tevékenység céljának a leírása
    4. A cselekvési zóna forrástérképének és a felhasználás módszertanának az elkészítése
    5. A cselekvési zóna működtetésében részt vállaló szakemberek módszertani fel­ké­szí­té­se a kooperációra

Esélynövelő, hátránykompenzáló iskolák – az érintett területek

A Második esély program elemeinek és bevezetési szakaszainak elemzése által meg­ha­tá­roz­hatóvá válnak azok a fő intézményi területek, amelyek az intézkedések fókuszába ke­rül­nek, ezek a következők.

2. ábra – A MEP fókuszában álló intézményi területek

A két program fő jellegzetességeinek összehasonlítása

A fentiekben vázolt, a két program által érintett intézményi területeket bemutató ábrák alap­ján egyértelműen láthatóvá válik, hogy míg az Integrációs Pedagógiai Rendszer a hatá­sát az intézményi feltételek, továbbá a hátrányos helyzetű és roma, valamint a nem hát­rá­nyos helyzetű és nem roma tanulók arányának megváltoztatására, az intézmény módszertani kultúrájának, értékelési rendszerének átalakítására, illetve a horizontális in­téz­ményközi kapcsolatok megerősítésére kívánja kiterjeszteni, addig a Második esély prog­ram célja az intézményi felkészülés, a tanulási útvonalak kialakítása és a széles értelemben vett, nem csak az iskolákkal való kooperáció. A MEP esetében az intézményi felkészülés részét alkotja a módszertani kultúra, a tananyag és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése. Az IPR ez irányú változtatásait az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének átalakítása, módszertani innovációk bevezetése és az eddigi értékelési rendszer átgondolása hivatott megvalósítani.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességét és egyúttal a főként általuk látogatott oktatási intézmények versenyképességének elősegítését célzó két program fő különbségei két, közösen érintett terület figyelembevételével írhatók le leginkább.

1. táblázat – Az IPR és a MEP fő jellegzetességeinek összevetése

Integrációs Pedagógiai Rendszer Második Esély Program
A módszertani kultúra átalakítása A hagyományos módszerekre épülő pedagógiai kultúra megbontása (eddig kevéssé használt elemek bevezetése, például kooperatív tanulás, projektmódszer stb.) Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, testre szabott pedagógiai módszerek alkal­mazása
A pedagógusok módszertani mentorálása (tanácsadó segítségével) Mentorálás – a pedagógusok és a tanulók esetében is
A tanórán kívüli programok gazdagítása
Kapcsolattartás és kooperáció Az iskolák közötti kapcsolatfelvétel elindítása Szoros kapcsolat kialakítása a fenntartóval
A hátrányos helyzetű iskolák szakmai elismerésének biztosítása Egyéb támogatásokat lehetővé tevő kooperációk biztosítása („alternatív forrásszerzési módok”)
Az infrastrukturális feltételek javítása

A programelemek további összehasonlítására, az implementációjuk során szerzett tapasztalatok részletes összevetésére lehetőséget biztosítanak a bevezetési folyamat külső és bel­ső monitorjelentései, illetve a történések dokumentálását (is) szolgáló tanulmány­kö­te­tek5.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.