2019. augusztus 22., csütörtök , Menyhért, Mirjam

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Az Országos Közoktatási Intézet konferenciája, 2005 - Új vizsga – új tudás? >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 5. szakmai műhely: a fenntartható fejlődés pedagógiája: civilszervezetek a középiskolás korosztályért

A fenntartható fejlődés pedagógiája: civilszervezetek a középiskolás korosztályért

2009. június 17.

Varga Attila

A fenntartható fejlődés pedagógiája: civilszervezetek a középiskolás korosztályért

Fenntartható fejlődés csak a társadalom életébe aktívan bekapcsolódó állampolgárok együttgondolkodásának és közös tevékenységének eredményeképp jöhet létre. A középiskolás korosztály körében végzett nevelőmunka egyik legfontosabb feladata az, hogy felkészítsen erre a felelősségvállalásra, aktív együttműködésre. A civilszervezetek a társadalmi aktivitás működő formáiba tudják bevezetni a diákokat, ezzel hidat képezve az iskola és a falain kívüli élet között. Az együttműködés eredményeképp az iskola aktív részesévé válik a társadalom életének. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy oldódjon az intézmények zárványjellege, és valódi kooperáció alakuljon ki az iskola és a társdalom egyéb szervezeti formái, szegmensei között.

A civilszervezetek és a középiskolák együttműködése a társadalmi hasznosságon túl mindkét szereplő számára közvetlen is többszörös előnyökkel jár. Az iskolákban a civilszervezetek szerepvállalása megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít elkerülni a rutinmegoldások, az oktatási és nevelési eljárások egyhangúságának eluralkodását. A civilszervezetek szerepvállalása, közösségformáló ereje emellett bizonyos területeken tehermentesítheti az iskolát. Hozzájárulhat olyan nevelési célok eléréséhez, tantestületi feladatok ellátásához – a drogprevenciótól a környezettudatosságon át a pedagógusok szakmai továbbképzéséig –, melyek megvalósítása a közoktatási intézmények számára általában sok fejtörést okoz.

A civilszervezetek iskolai munkájukkal mindenekelőtt könnyen nagy célközönséget érhetnek el. A középiskolás korosztály mindemellett nemcsak az üzenetek passzív befogadójaként jut szerephez, hanem aktívan be is kapcsolódhat a civilszervezetek munkájába. Az iskola egyrészt célközönséget, másrészt fejlesztési bázist is jelenthet a civilszervezet számára. Az együttműködés másik fontos hozadéka programjaik pedagógiai értékelése, továbbfejlesztése: az iskolai munka során a civilszervezetek programjai a pedagógusok és diákok visszajelzései, észrevételei nyomán folyamatosan csiszolódnak, a tapasztalatokat pedig hasznosíthatják más területeken végzett szemléletformáló munkájuk során.

Szerencsére e kölcsönös előnyök kiaknázására egyre több a lehetőség Magyarországon is – az Országos Közoktatási Intézet stratégiai törekvése, hogy hozzásegítse a közoktatás szereplőit ezen lehetőségek kiaknázáshoz. Az alábbi rövid programbemutatások illusztrálják azt a bő kínálatot, melyből a civilszervezetekkel kapcsolatot teremteni szándékozó pedagógus válogathat mindennapi munkája során.

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) iskolai programja (Szabó Eszter)

A DIA az elmúlt évben összeállított és adaptált egy angol programot, melynek célja a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése osztálytermi keretek között.1 A Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése című kézikönyvet több szempontból is hasznosítja a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. Egyrészt szociális készségfejlesztő programként ajánlja az iskoláknak, mivel a foglalkozások kifejezetten alkalmasak osztálytermi megvalósításra, elsősorban osztályfőnöki óra keretben. Másrészt a szervezet iskolán kívüli programjában is felhasználja: a DIA által koordinált önkéntes csoportok megbeszélései, az úgynevezett feldolgozóórák megtartásában támogatja az ifjúságsegítő szakemberek munkáját.

Ütemezés

Az iskolai program kétéves, 3 félév osztálytermi gyakorlatot és 1 félév iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységet tartalmaz, ez utóbbi során valamilyen intézményi, közösségi eseményt, projektet, önkéntes munkát valósít meg az osztály.

Célcsoport

A program 7–12. évfolyamos fiatalok oktatása és nevelése során használható. A középiskolában a legkedvezőbb kezdési időpont a 10. évfolyam. Így a program befejeződik a 11. évfolyamon és a megterhelt 12. évfolyamon, az érettségi évében már teljes mértékben a vizsgájukra tudnak koncentrálni a diákok.

A program tartalma

A tanterv egy tanári kézikönyv formájában összesen 44 óravázlatot tartalmaz, melyek készségfejlesztő témákat és gyakorlatokat vonultatnak fel. A kézikönyv módszertani bevezetőt és értékelési részt is tartalmaz. Az óravázlatok három modulba szerkesztve találhatók meg benne:

1. modul: Kapcsolat önmagaddal – 19 foglalkozásterv,

2. modul: Kapcsolat másokkal – 19 foglalkozásterv,

3. modul: Kapcsolat a közösséggel – 6 foglalkozásterv.

Tanári szükséglet/tantárgyi beillesztés

A teljes program leginkább az osztályfőnöki órák keretében valósítható meg, de szaktanárok is jól tudják hasznosítani. A tanároknak a DIA akkreditált tanári továbbképzést biztosít.

A DIA szakmai tevékenysége az önkéntesség, a közösségi tanulás elismertetésére, fejlesztésére

Az osztálytermi gyakorlatokon kívül rendkívül fontos, hogy a tapasztalati tanulás elve alapján helyet kapjanak az iskolai értékelésben a tanulók gyakorlatban is kipróbált, megvalósított programjai, projektjei is. A DIA iskolán kívüli programja sok esetben iskolákban, diákok és tanárok részvételével zajlik, de nem része a formális oktatásnak, hanem szakkör jelleggel működik.

A DIA stratégiai célja lépéseket tenni annak érdekében, hogy az önkéntes tevékenység és a közösségi tanulás elismert és alkalmazott módszer legyen az oktatási rendszerben. Ennek érdekében a szervezet megjelentetett egy tanulmánykötetet Demokrácia és állampolgárság címmel, amely a közösségi tevékenységből tanulás elméleti és gyakorlati alapjait foglalja össze. A könyv ennek megfelelően egyaránt szól az elméleti és a gyakorlati oktatással foglalkozó szakembereknek (a kiadvány megrendelhető Demokratikus Ifjúságért Alapítványtól).

Középiskolások globális képzése, nevelése a planet alapítványban (Gazdag Rita)

A Planet Alapítvány öt éve az interkulturális kapcsolatok erősítését helyezi előtérbe, elsősorban a tagok külföldi önkéntes és kutatói munkáján keresztül. Az alapítványon belül működő Planet Club már a kezdetek óta gyűjti és menedzseli a külföldről hazatérő önkéntesek tudását. Fontos cél számunkra, hogy a hazahozott tapasztalatok itthon a formális, informális és nem formális oktatásban is szerepet kapjanak az alap- és középfokú intézményekben, a főiskolai, az egyetemi, illetve a felnőttképzésben egyaránt.

A hatékony tudásmenedzsment tervének része, hogy különböző szegmensekre (a média, a közoktatás, a kulturális ismeretterjesztő programok, a környezetvédelmi és környezeti nevelési feladatok, események területeire) koncentrálva törekszik a tudás minél hatékonyabb átadására gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A Planet Alapítvány célja, hogy az önkéntesség mint társadalmi szerepvállalási forma népszerűbb legyen Magyarországon, valamint az, hogy minél többen megismerjék a segítségnyújtás különböző módozatait, illetve a világ különböző kultúráit.

„Színes a világ!” – Színvilág iskolai program 2005

A Planet Alapítvány szeretné az iskolai tantárgyakat izgalmasabbá, élvezetesebbé tenni olyan klubtagok beszámolóival, akik már végeztek külföldön önkéntes munkát. Ok első kézből származó tapasztalatokat, információkat tudnak továbbadni az adott ország hagyományairól, kulturális szokásvilágáról és jelenlegi helyzetéről. Talán nem kell különösebben bizonyítani, hogy hazánkból mennyire kevesen élték meg személyesen a világ kontinenseinek, országainak az iskolai kötelező tantárgyakhoz kapcsolódó tradícióit, jellemzőit, az alkalmazkodás kihívásait a hely szelleméhez és az elvárásokhoz.

A program tehát feladatának tekinti a diákok és a tanárok számára bemutatni azon kultúrákat, amelyeket az önkénteseink személyesen megtapasztaltak, amikor ott jártak és a helyi közösség részeként dolgoztak.2 Ez az empirikus élmény teljesen új megtapasztalási forma, mely lehetőséget biztosít a sokkal mélyebb, összetettebb megismerésre. Az országok személyes és szubjektív bemutatása segíthet abban, hogy valóban több szempontból is megismerhetőek legyenek azok a kultúrák, emberek, szokások, amelyekről általában csak kevés és/ vagy felszínes tudással rendelkezünk. A programok nem feltétlenül tanórai keretek között, hanem tanórán kívüli tevékenységek, események (iskolai nap, erdei iskola, délutáni kulturális programok stb.) kapcsán is megszervezhetők.

A Planet Alapítványon keresztül egymásra találhatnak azok a leendő „Színvilág-előadók”, tanárok (szabadidő-szervezők, diákok stb.), akik az előadást közösen kívánják létrehozni. Az önkéntesek egyszeri napidíjat kapnak az alapítványtól a foglalkozások megtartásáért. Az esetleges támogatást, illetve az utazási költségek fedezését szívesen fogadjuk az iskola részéről. Amennyiben a program módszertani segítséget igényel, azt a Planet Alapítvány oktatási projektekért felelős koordinátora a felekkel egyeztetve alakítja ki.

Fair Trade (FT) Lapozó Iskoláknak – kiadvány készítése

A Fair Trade Lapozó Iskoláknak egy olyan rövid, 20 oldalas, színes, újrahasznosított papírra nyomott kiadvány, amely bemutatja az úgynevezett fair trade termékek útját a fejlődő országokból a fejlett világ államaiba. Különösen azon áruk életciklusára fókuszál, amelyeket a gyermekek is rendszeresen fogyasztanak, például csokoládéra, a kakaóra és a banánra, mert ezek hozzájuk közelebb állnak, mint a kávé, tea vagy más termékek (textíliák, kézműves áruk stb.).

Az FT Lapozót az iskolákba kérésre juttatja el az alapítvány. A disztribúciót több oktatással foglalkozó szervezet és nem kormányzati civilszervezet (Non- Govermnental Organization: NGO) segítségével történik. A várt eredmények között a következők szerepelnek.

  • A különböző tantárgyakat oktató tanárok használják a diákokkal óráikon a kiadványt, illetve terveket készítenek arra vonatkozóan, hogyan lehet az FT- termékek árusítását bevezetni az iskola büféjében is. Beszélgetnek ezek hasznosságáról és arról, hogy még miként válhatna a kisközösség a fejlődő világ támogatójává.
  • Az FT-kiadvány használatával a tanárok más környezeti-társadalmi problémákra is nyitottabbá válnak, keresik azok illeszthetőségét az oktatandó tananyaghoz, illetve gyakrabban alkalmazzák a már létező környezeti nevelési segédanyagokat csakúgy, mint az elérhető környezeti nevelési szolgáltatásokat.
  • A diákok megértik és felismerik a világot behálózó gazdasági rendszerek összefüggéseit, ezáltal pedig közelebb kerülnek a globalizáció problematikájának megértéséhez, a későbbiekben könnyebben átlátják a világ különböző pontjai között kialakuló és folyamatosan változó gazdasági kötelékek, kapcsolatok jelentőségét, illetve azok közösségekre és társadalomra gyakorolt hatásait. Az életciklus követése felismerteti a diákokkal azt, hogy az életükben véghezvitt kisebb változtatással még nagyobb eredmény elérésére lehetnek képesek máshol, ezáltal erősödik a felelősségérzetük.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) iskolai programja (Ferenczi István)

A Tudatos Vásárlók Egyesülete olyan, az ökológiai fogyasztóvédelem és a fenntartható fogyasztás oktatását célzó programot alakított ki, mely a tizenéves korosztály számára vonzóvá, könnyen befogadhatóvá, elsajátíthatóvá teheti az érintett témakörökhöz tartozó ismereteket, készségeket. A program első lépese egy bemutatkozó osztályfőnöki óra, ezt követi egy szakkör beindítása. Ez utóbbi tevékenysége a diákok témaválasztása és elképzelései szerint alakul, a civilszervezet munkatársa, illetve az iskola pedagógusának segítségével.

Az átadni kívánt ismeretek, információk a fogyasztás egészségügyi, környezeti és társadalmi hatásait ölelik fel, az ösztönzött szemléletmód pedig ezeket szerves egésznek tekinti, illetve a személyes felelősséget és a választási alternatívákat hangsúlyozza. A fejleszteni kívánt készségek a kritikai szemlélet, a szervezés és a csapatmunka, az önálló aktivitás, a véleményformálás, a tárgyalókészség és az érdekérvényesítés.

A program az érintett iskolákban olyan, a tanórai kereteken kívül működő diákcsoportok létrejöttét segíti, ösztönzi, amelyek a kezdeti közös lépések megtétele után önálló, saját magukat és munkájukat fejlesztő, megszervező csoportokká válhatnak, és az iskolán belüli multiplikátorként folytatják tevékenységüket, idővel felnevelve saját utánpótlásukat is.

A kialakított tematika és módszertan felhasználását a TVE konkrét, kézzelfogható eszközökkel is támogatja. Két ismeretterjesztő, oktatási segédanyagként is felhasználható kötetet, füzetet jelentetett meg (az UNEP- UNESCO „youthXchange”, illetve a Worldwatch Institute „Jó Cuccok?” című kiadványát), továbbá egy öt elemből álló, a tudatos fogyasztói szemléletformálást segítő plakátsorozatot készíttetett el, mindezek mellett pedig létrehozta a Tudatosvasarlo.hu webmagazin diákrovatát3 is.

A program módszerei

A program több fővárosi iskolában bevezető jelleggel, a fogyasztásról és annak környezeti-társadalmi hatásairól átfogó képet adó osztályfőnöki órákon, „vendégszereplések” keretében indult el. A bemutatkozó foglalkozások végén hirdették meg a témára szerveződő délutáni iskolai csoportot, szakkört. A jelentkezések nyomán összeálló csoportok tehát vegyesek voltak, több osztályból, esetenként több évfolyamból tevődtek össze, és igyekezték munkájukat már a kezdetektől az önállósodás irányába terelni. A diákok feladata volt, hogy a fenntartható fogyasztás igen tág témaköréből konkrét témát válasszanak: ehhez segédanyagként a youthXchange füzetet kapták meg. A téma megközelítéséhez, feldolgozásához használatos tevékenység, cselekvési forma kiválasztása szintén a diákok döntése nyomán történt. Ebben a TVE munkatársai segítették a csoportokat saját ötleteikkel, elképzeléseikkel.

A csoportok általában hetente egy alkalommal jöttek össze, és eredeti témaválasztásuknak megfelelően, illetve az iskolában és az iskolán kívül felmerülő lehetőségekhez igazítva folytatták tevékenységünket. Minden helyszínen (a program kísérleti terepeként szolgáló iskolákban) volt egy helyi csoportsegítő tanár, „bástya”, aki támogatást nyújtott a kapcsolattartásban a diákokkal, továbbá vállalta a szakkörök vezetését és kiegészítette a civil aktivista munkáját. Ennek azért van jelentősége, mert noha a diákok érdeklődők, szívesen veszik a külvilágból érkező civil aktivista jelenlétét, a konkrét tevékenységre „kívülről” túl nehezen ösztönözhetők. Így a helyszíni logisztikai, szervezési feladatokban és az iskola többi tanárának, az intézmény folyamatos támogatásának megnyerésében is kulcsfontosságú a „bástya”. A szemléletformálási folyamat, a szakköri munka tehát a diákok, a helyi tanár és a civilszervezeti aktivista háromszögében zajlott.

A program első tapasztalatai, javaslatok

Az első év tapasztalatai alapján a tanórán-kívüliség (a kötöttebb, poroszos keretek elhagyása, illetve az ily módon fokozódó érdeklődés, motiváció, az önálló kezdeményezéseknek nyíló tér) hasznát túlbecsülték: a diákok rengeteg időt töltenek az iskolában, azon kívül is számos elfoglaltságuk van (magánórák, sport, egyéb szakkörök stb.), ezért sok esetben komoly gondot okozott megjelenniük a heti egy alkalommal tartott foglalkozáson is.

Az elgondolás, mely szerint kialakul egy „élcsapat” – amely a fenntartható fogyasztás, a környezetvédelem és más társadalmi kérdések témáját az iskolában képviseli, másokkal megismerteti – felemás eredményre vezetett: a csoporthoz tartozó diákok gyakran nem tudnak multiplikátorként működni, sőt: a témával vállalt kapcsolatuk miatt bizonyos értelemben elszigetelődnek társaiktól, illetve társaik zárkóznak el a témától. Ez a tapasztalat azt sugallja, hogy a kitűzendő cél az, hogy a fenntartható fogyasztás témája mindenki számára kötelező, a tantervbe illesztett tananyaggá váljon. A fogyasztásból fakadó problémákat ugyanis csak általános és széles körű szemlélet- és magatartásváltozás oldhatja meg, nem egy mintacsapat.

Természetesen érdemes a legelhivatottabb, legérdeklődőbb és legaktívabb diákok számára műhelyt, csoportot szervezni, de csak olyan módon, hogy munkájuk a lehető legszervesebben összekapcsolódjék az iskolában működő más csoportok tevékenységével, a tantárgyakkal, a tanórákon végzett munkával. A szakköröket és más projekteket célszerű úgy időzíteni, hogy ne ütközzenek a témazárók, vizsgák időszakával, továbbá fontos a jól belátható időkeret meghatározása: öthetes projektek már elég alaposak lehetnek, de még nem keltik a végső elköteleződés (negatív) érzését a diákokban.

A projektek öthetes tagolása lehetőséget ad arra is, hogy megfelelően, áttekinthetően strukturáljuk a folyamatot:

  1. a témakör megismerése, körbejárása;
  2. a konkrétabb téma, probléma kiválasztása a témakörön belül; akció tervezése a probléma feldolgozására;
  3. az akció előkészítése;
  4. az akció megvalósítása;
  5. értékelés, a folytatás irányának meghatározása.

Ügyeljünk arra is, hogy meglegyen a csoport beindulásához, folyamatos, eredményes működéséhez szükséges „kritikus tömeg”, körülbelül 7-10 fő.

A más diákcsoportokhoz, tantárgyakhoz kapcsolódás, a szerves beépülés az iskolai életbe, illetve a folytonos ösztönzés szükségessége azt támasztják alá, hogy a civil aktivistával együttműködő helyi tanár, a „bástya” kulcsfontosságú. Legyen bármilyen szimpatikus is a diákok számára az aktivista, felelősséggel, elszámolással nem képesek tartozni neki. Az aktivistának nincsenek olyan eszközei sem, amelyekkel kordában tarthatná őket. A diákokat igazán a tanár és a tanári tekintély tudja mozgatni, munkára ösztönözni. Az aktivista közvetlen stílusa, partneri (és nem oktatói, alá- és fölérendelt viszonyon alapuló) hozzáállása valóban hatással volt a diákokra, azonban többnyire nem voltak képesek élni azzal a lehetőséggel, hogy egyenrangú félnek tekintik őket, a tanórákon pedig a megszokottnál több szabadságot kapnak. Nem használták ki a részvétel és a folyamat formálásának lehetőségét, vagy a szabadsággal bizonyos mértékig visszaélve megbontották a munka folyamatát, kereteit.

A program markánsan túlbecsülte a fiatalok elégedetlenségét a fogyasztói kultúrával, de igényüket is a választási lehetőségekre, a jó értelemben vett „lázadásra”. A diákok szájából hangzott el többször is: korosztályuk csak akkor fogja életképesként felismerni és elfogadni az alternatívákat, ha a hagyományos reklámüzenetekkel azonos helyeken, azok színvonalán, azokhoz hasonló mennyiségben és divatos stílusban jelennek meg.

A személyes kapcsolat, a bizalom az aktivista-diák viszonyban különösen meghatározó. Az aktivista „kívülről” érkezik, a szokásostól lényegesen eltérő értékrendet képvisel és próbál átadni, a diákokat meglévő szokásaik, értékrendjük felülvizsgálatára, egy új szemléletmód elsajátítására ösztönzi. Ennek sikeréhez nagyfokú bizalomra van szükség, melynek kialakulásához fél év már elegendőnek bizonyult.

A csoportok önállóvá válásához több idő, további együttműködés szükséges, melynek alapja a fent leírt bizalmi viszony. A diákok régi értékrendjük feladása és egy új kialakítása, majd önálló, proaktív képviselete között fogódzókat, támogatást igényelnek. Mindehhez további csoportmunka és kooperáció (legyen az tanár-diák, diák-aktivista vagy tanár-diák-aktivista együttműködése) szükséges.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) „Tudatos vásárló leszek” című kiadványa

A fenntartható fogyasztás témaköréhez szorosan kapcsolódik a tudatos, a jogait ismerő és azoknak érvényt szerezni képes vásárlók nevelése. Ebben segít az OFE kiadványa és a hozzá tartozó tanároknak szóló segédanyag, amelynek alapvető célja, hogy tájékoztassa és felkészítse a fiatalokat érdekeik védelmére, emellett segítse őket a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalában.4 Az elkészült füzetet mintegy 300 magyar középiskola közel 35 000 diákja kapja ingyenesen kézhez 2005 szeptemberétől.

A „Tudatos vásárló leszek” című kiadvány segítségével a diákok a mai világ fogyasztói lehetnek. A tanárok számára pedig olyan eszközt jelent, mellyel interaktív módon beszélhetik meg a fogyasztói kérdéseket diákjaikkal. Az iskolakezdést követően a gyakorlati felhasználás tapasztalatairól a középiskolák pedagógusai egy kérdőív segítségével írásban számolhatnak be. A visszajelzéseket összegezzük, hogy a következő években még a mostaninál is színvonalasabb kiadványt kapjanak kézbe a középiskolás diákok és tanáraik.

A Fauna Egyesület „Mi és a háztáji állatok” című oktatási segédanyaga

A tudatos fogyasztás témaköréhez tartozó civil kezdeményezést valósít meg a Fauna Egyesület „Mi és a háztáji állatok” című oktatási segédanyaga5 is. A videokazettából, illetve tanári segédkönyvből álló kiadvány a gazdasági haszonállatok és az ember kapcsolatát dolgozza fel. A kiadvány többszörösen hiánypótló, mivel az állatvédelem egésze igen ritkán jelenik meg az oktatási munka során, a haszonállatok tartásának körülményei pedig általában kívül maradnak az állatvédelem látókörén is. A program jól beilleszthető az osztályfőnöki órákba, a biológia, a földrajz, az állampolgári ismeretek és a hittan óráinak menetébe A Fauna Egyesület a kiadvány kapcsán 2005-ben pályázati felhívás keretében játékos demonstráció megvalósítására invitálta az iskolákat, mely során a diákok saját élményeket szerezhettek arról, hogyan érzik magukat a nagyüzemi körülmények között tartott csirkék.

A Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) „Zöld Útipakk” oktatócsomagja

A Zöld Útipakk az egyik legteljesebb, a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája területével foglalkozó, kapcsolódó tanártovábbképzéssel elérhető oktatócsomag Magyarországon.6 Tanári kézikönyvet tartalmaz tanári óratervekkel, tanulói adatlapok találhatók benne, továbbá részét képezi egy videokazetta oktatófilmekkel, videoklipekkel, és egy számos környezeti témával foglalkozó interaktív CD-ROM is. Az oktatócsomag nem egyszerűen az öszszegyűjtött ismeretekre helyezi a hangsúlyt, hanem koncentrál az értékteremtésre, a környezettudatos viselkedésre is az iskolában és a társadalmi élet különböző területein egyaránt.

Módszereiben a Zöld Útipakk újszerű, interaktív és feladatai révén cselekedtető jellegű. A környezetvédelmi problémákat, a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítását rendszerszemléletben kezeli, a problémák megoldását alternatívák felvázolásában és megvitatásában keresi. A fenntarthatóság cselekedtető pedagógiáját a komplex ismeretek, a környezet-társadalom-gazdaság egymástól elválaszthatatlan rendszerébe illeszti. A jelen fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémainak megoldását a jövő generációjának esélyeit latolgatva keresi, ösztönözve az iskolák, a civilszervezetek, illetve az önkormányzatok együttműködését. Az oktatócsomag kiemelt témái közé tartozik a fogyasztói társadalom, a környezet és egészség, az életminőség kérdése, a globális problémák, az emberi jogok és demokrácia témaköre, az egyén szerepe a társadalom formálásában.

A Zöld Útipakk tanártovábbképzések útján jut el a pedagógusokhoz, az iskolákhoz és a civilszervezetekhez. Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kazincbarcikán, Miskolcon, Szegeden és Veszprémben eddig 600 tanár vette át a Zöld Útipakk oktatócsomagot, hogy érdeklődése és az iskolai környezeti nevelési helyzetének ismeretében integrálja az oktatásba. Számos civilszervezet az iskolákkal együttműködve használja az anyagot, a helyi környezetvédelmi, társadalmi problémák vizsgálatára, a megoldások kidolgozására. Az oktatócsomag a Toyota Európa támogatásával jelenhetett meg, amely az üzleti és oktatási szektor együttműködésének sikeres megvalósulását mutatja.

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (MKNE)

A MKNE szervezeti keretein belül folyamatosan lehetőség nyílik a fenntarthatóság pedagógiája terén szerzett tapasztalatok megosztására, a legújabb módszerek és kezdeményezések megismerésére.7 A Nemzeti környezeti nevelési stratégia kidolgozásával és folyamatos frissítésével pedig az egyesület a témával kapcsolatos szakmapolitika egyik meghatározó szereplőjévé vált.

Az egyesület tagsága

A tagok nagyrészt pedagógusok (az óvodától a felsőoktatásig), de van közöttük jogász, könyvtáros, szülő, szakács, színész, szerkesztő stb. is, többségük vidéken él.

Az egyesület célja, küldetése

  • A környezeti nevelést feladatuknak vallók – s rajtuk keresztül a magyar társadalom – környezeti tudatosságának és felelősségének, valamint vonatkozó ismereteinek fejlesztése, gondolkodás- és életmódjának környezetbaráttá alakítása.
  • A környezeti neveléshez szükséges ismeretek gyűjtése és terjesztése, a környezeti nevelők munkájának segítése, a közöttük lévő együttműködés bátorítása és szervezése.
  • A környezeti nevelők személyes hatékonyságának növelése, kapcsolatteremtő képességük fejlesztése. Az emberi kapcsolatok vizsgálata, megértése – és főleg javítása –, hiszen ezek megromlása is oka annak, hogy a környezettel nem harmonikus a kapcsolatunk.
  • Olyan etikai és társadalmi értékrendszer formálása, amelynek alapja a természet és az ember tisztelete, a bolygóméretben és évszázadokban gondolkodás (azaz: fenntarthatóság), az együttműködés és a tolerancia.

Az egyesület rendszeres programjai

  • Országos találkozó évente: kapcsolattartás, előadások, műhelyfoglalkozások, terepgyakorlatok szép természeti környezetben; ismerkedés a hely szellemével.
  • Továbbképzés „Emberi kapcsolatok a környezeti nevelésben” címmel.
  • Minden évben megrendezett „Ökokarácsony” a gyerekeknek, melynek lényege az ajándékkészítés saját kezűleg, természetes anyagokból.
  • Szakmai és módszertani anyagok összeállítása, környezeti nevelési kiadványok megjelentetése.
  • Együttműködés tucatnyi környezeti neveléssel (is) foglalkozó független szervezettel.
  • Konferenciák, tanár-továbbképzések, előadói ülések, kirándulások, múzeumlátogatások, klubszerű összejövetelek és egyéb rendezvények.

Az egyesület újságja

A Kör negyedévenként jelenik meg. Ez juttatja el a tagokhoz a híreket, felhívásokat, információkat az egyesület életéről és a környezeti nevelés újdonságairól. A számok Módszerkosár címmel módszertani mellékletet is tartalmaznak.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.