2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Hatékonyság és minőség: aktuális kérdések a hazai közoktatásban - Közoktatás és versenyképesség >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 3. A versenyképesség dimenziói

A versenyképesség értelmezése a kisiskolások nevelésében

2009. június 17.

Szilágyi Imréné

A versenyképesség értelmezése a kisiskolások nevelésében

A versenyképesség fejlesztésével összefüggő alapozó feladatok új kihívást jelentenek a bevezető és a kezdő iskolai évek oktatási, nevelési munkájában is. A Tanító című pedagógiai szaklap főszerkesztőjeként, illetve mindennapi szakmai munkám és tapasztalataim során több kérdéssel is szembesülök. Vajon felkészült-e az iskola arra, hogy megfeleljen az új kihívásoknak? Mely pontokon kell változtatni a jelenlegi gyakorlaton?

A megújuláshoz iránytűként szolgál az Európa Tanács lisszaboni záródokumentumából fakadó oktatási stratégia, az Oktatás és képzés 2010 címmel kidolgozott közösségi mun­ka­pro­gram. E dokumentum kiemelten fontosnak ítélt területei közül kettő közvetlenül érinti a kisiskolások nevelését:

  • a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása;
  • az információs és kommunikációs technikák (IKT) alkalmazása az iskolai oktatásban.

A digitális írásbeliség elsajátíttatásának helyzetére a 6–10 évesek nevelésében előmozdító és hátráltató tényezők egyaránt jellemzőek. Általánosságban elmondható, hogy az IKT alkalmazására, a digitális írásbeliség megalapozására az iskolai munkában mind erőteljesebb társadalmi igény mutatkozik. E területen a tanulókat is pozitív attitűd és motiváltság jellemzi, míg a pedagógusok részéről gyakran visszafogottság, sőt: ellenállás tapasztalha­tó az új feladattal szemben.

Az IKT iskolai alkalmazásának hátráltató tényezői az alábbiak szerint összegezhetők:

  • a tanító felkészületlen a feladatra, nem ismeri fel az IKT alkalmazásának fejlesztő ha­tá­sát;
  • pedagógiai babonák;
  • ellenséges attitűd az informatikával szemben;
  • a géphasználat, az új módszerek elutasítása;
  • kisebbségi érzés a tanulók informatikai tájékozottságával szemben, félelmek a tanítói tekintély elvesztésével kapcsolatban;
  • eszközhiány, technikai problémák.

A versenyképesség alapja az iskolai, majd a későbbiekben a társadalmi aktivitás sikeres­sége. Ennek megalapozásában a kisiskolás kor kitüntetett jelentőségű. A következőkben a kulcskompetenciák későbbi sikerességet meghatározó, ezen időszakban kitüntetetten meg­alapozható és fejleszthető rétegeit, illetve az ehhez szükséges személyiségbeli ala­po­kat tekintjük át.

Az együttélésre felkészültség kompetenciái:

  • kapcsolatteremtés,
  • együttműködés,
  • konfliktuskezelés.

Az egyén autonómiáját biztosító kompetenciák:

  • önálló életvezetés,
  • önálló életvitel,
  • érdekérvényesítés,
  • érdekegyeztetés,
  • érdekvédelem.

A világban való eligazodáshoz szükséges kompetenciák:

  • interaktív és továbbfejleszthető ismeretek, információk;
  • írástudóvá válás (anyanyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, idegen nyelvi írástudás);
  • az információszerzés eszközeinek, technikáinak elsajátítása;
  • praktikus alkalmazások.

A kompetenciák fejlesztésének személyiségbeli alapjai:

  • problémalátás és -megoldás,
  • kritikai gondolkodás,
  • reflektálás,
  • kreativitás,
  • motiváció,
  • biztos alapkészségek.

A kompetencia alapú oktatás és nevelés megvalósulásának feltétele a hagyományos pe­da­gó­giai kultúra meghaladása. Ennek alapját az jelenti, ha a kihívásoknak megfelelő más néző­pontból újraértelmezzük az oktatás szerepét, a tanulás célját és az osztálytermi fo­lya­ma­­tokat meghatározó pedagógiai kultúrát. E szemléletváltás dimenzióit az alábbiak szem­léltetik (lásd 1. táblázat).

1. táblázat – A hagyományos és az új nézőpontú pedagógia jellemzői

Az újraértelmezés területei A hagyományos felfogás jellemzői Az új nézőpontú megközelítés
Az oktatás szerepe Minél több ismeret nyújtása Képességek, készségek, kompetenciák fejlesztése
A tanulási cél Az ismeretek minél teljesebb körének elsajátítása Az egyéni fejlődés támogatása
A pedagógiai kultúra Egységesen tervezett és irányított tanulás, frontális munkáltatás, egységes követelmény-támasztás Adaptív pedagógia, differenciált tanulásszervezés, koopera­tív technikák alkalmazása, fejlesztő értékelés

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.