2019. augusztus 24., szombat , Bertalan

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Hatékonyság és minőség: aktuális kérdések a hazai közoktatásban - Közoktatás és versenyképesség >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 3. A versenyképesség dimenziói

Kihívások és megoldások az iskolai nevelésben a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására

2009. június 17.

Pányiné Segesdi Nóra

Kihívások és megoldások az iskolai nevelésben a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására

Látlelet tanulóinkról

Az alább felsoroltak elsősorban a hátrányos helyzetű iskolákra és tanulóikra jellemzők. A ta­tabányai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanítójaként és igazgatóhelyettese­ként szerzett saját tapasztalataim azonban azt támasztják alá, hogy mindezek sajnálatos módon a szerencsésebb feltételek között működő oktatási intézményekről és diákjaikról is egyre inkább elmondhatók.

A mai általános iskolák, társadalmi környezetük és tanulóik azon jellegzetességei, amelyek problémát jelentenek:

  • a hátrányos helyzetű gyerekek riasztó aránya;
  • diszfunkciós zavarok;
  • viselkedési zavarok, agresszió;
  • fogékonyság a külső negatív ingerekre;
  • az elemi udvariasság hiánya;
  • érzelmi fásultság, közöny;
  • a tévé, a média, a számítógép egyeduralma;
  • az akaraterő, a kitartás, a tolerancia hiánya;
  • kialvatlanság, éhség;
  • túlterheltség, feszültség;
  • értelem nélküli tanulás;
  • szegényes szókincs;
  • a jövőkép, a célok hiánya;
  • motiválatlanság, érdektelenség;
  • a begyakorlás hiánya;
  • képtelenség az önálló tanulásra;
  • óriási egyéni különbségek, lemaradások;
  • gyenge beszédkészség, memória;
  • képtelenség a tartós figyelemre;
  • fejletlen alapkészségek;
  • képtelenség a tanult ismeretek alkalmazására;
  • a szülői figyelem hiánya;
  • a harmonikus családok hiánya;
  • az otthoni segítségnyújtás hiánya;
  • az ösztönző környezet hiánya;
  • a szülői partnerség hiánya;
  • értékrendbeli különbség a világ és az iskola között.

Látlelet kisiskoláskori informatikaoktatásunkról

A kisiskoláskori informatikaoktatás a legújabb műveltségterület. Ebből adódóan még sok a tisztázandó kérdés. Az első problémát annak eldöntése jelenti, hogy kik tanítsák az in­for­matikát. Szaktanároknak vagy tanítóknak kell ellátniuk ezt a feladatot? A második gond abból adódik, hogy az informatika oktatási tartalmai még nem kidolgozottak, így nem könnyű meghatározni, mit tanítsunk. Végezetül hasonlóképp problémás a „hogyan” kérdése is, hiszen az informatika tantárgy-pedagógiájáról, módszertanáról sem mondható el, hogy kiforrott volna, kialakulásának folyamata jelenleg is zajlik.

Lehetőségek a készségfejlesztésben

Keressük azokat az eszközöket, módszereket, eljárásokat, amelyek segítségével a tanu­ló­ink­ról adott látlelet során előállt lista hosszúsága csökkenthető. Az egyik erre alkalmas „mankó” számunkra az informatika, amelyet nem tanítunk diákjainknak, hanem mint technológiát, eszközt velük együtt használjuk. Így a gyerekek indirekt módon szereznek informatikai alkalmazói, infotechnológiai, infokommunikációs és könyvtár-informatikai tapasztalatokat. Mindeközben hatékony készségfejlesztéssel csökkentjük hátrányaikat is.1

A készségfejlesztés lehetőségei, keretei a következők:

  • számítógép nélkül játszott játékok,
  • játék a számítógéppel,
  • tantárgyi alkalmazás.

Játékok számítógép nélkül

A számítógépet nem igénylő játékok jellemzői az alábbiak:

  • komputer nélkül is játszhatók,
  • minimális az eszközigényük,
  • egyikük sem tantárgyspecifikus,
  • hatékonyan segítik a tantárgyi oktatást,
  • komplex készségfejlesztésre adnak lehetőséget.

A számítógép nélküli játékokkal a következő készségek, képességek fejleszthetők:

  • téri tájékozódás;
  • kreativitás;
  • mozgáskoordináció (nagy- és finommozgások);
  • lateralitás;
  • memória, figyelem, koncentráció;
  • logika, problémamegoldás;
  • következetesség, strukturális gondolkodás;
  • fegyelem, pontos feladatvégzés;
  • kooperativitás, feladatmegosztás;
  • tervezés – megvalósítás – azonnali visszacsatolás.

A különböző játéktípusok az alábbiak:2

  • robotjátékok,
  • kincskeresések,
  • „Teknőc kertje”,
  • „Teknőc kertje” társasjátékok,
  • rejtvények,
  • labirintusjátékok.

Játékok a számítógéppel

Az új eszköz új tanulási helyzetet teremtett, ahol a pedagógus szerepe gyökeresen meg­vál­tozott: tudásátadóból inkább partner lett. Az új helyzet új tanár-diák viszonyt és új diák-diák kapcsolatot igényel: a közös felfedezés, az együtt végzett problémamegoldás a meghatározó. Kisiskoláskorban a legfontosabb nevelési feladat az, hogy a tanulók megtapasztalják, mire és hogyan lehet az eszközt fejlesztő, alkotó módon használni.

Az ajánlott játékok, számítógépes eszközök a következők:

  • egyszerű rajzolóprogramok (például: Paint),
  • a Comenius Logo játékai,
  • oktatóprogramok (például: Manó-sorozat),
  • Logo-programozás a tehetséggondozásban,
  • gyerekeknek szóló oldalak az internet használatával.

Tantárgyi alkalmazás

A nyelvi készségek a számítógép segítségével jól fejleszthetők, a hagyományos módsze­rekkel ellentétben a szövegalkotás a gyerekek számára így valóban sikerélményt jelentő játékos tevékenység. A számítógép az írás és olvasás elsajátíttatásában, a fogalmazás elő­ké­szítésében, de a nyelvi ismeretek szintetizálásában is hatékonyan használható. Az alábbiak erről adnak áttekintést.

Az írás, olvasás segítése a „Mesevilág” és a „LapodaMese” szoftverekkel:

  • a coheni pedagógiát követve nem tanít, hanem felfedezteti az írott nyelvet;
  • a szavak szintjén fejleszti az olvasási készséget;
  • fejleszti az íráskészséget;
  • segíti az idegen nyelv oktatását.

A fogalmazást előkészítő feladatok:

  • képalakítás után szógyűjtés közösen, majd önállóan és csoportokban;
  • szógyűjtés kérdésekre (milyen? mit csinál? ki? mi?);
  • egy szó kiválasztása és mondatba foglalása (a nagybetűk ismerete után);
  • képalakítás megadott szavak alapján;
  • a képről szószerkezetek gyűjtése;
  • önálló mondat írása a képről;
  • a hiányos mondat kiegészítése a kép alapján;
  • az események sorba rendezése (2-3 rövid mondat), majd ennek alapján képalakítás;
  • a hiányos szöveg kiegészítése adott kép alapján;
  • cím adása a 2-3 mondatos rövid szövegnek;
  • az összekevert szavakból mondatalakítás, majd ehhez kép készítése;
  • az adott mondathoz kép készítése, majd kiegészítése újabb mondattal (mondatokkal) rövid szöveggé;
  • az „igaz” mondatok kiválogatása, ezek alapján képalakítás;
  • a „hamis” mondatok igazzá tétele, majd képalakítás;
  • szövegszerkesztési alapismeretek.

A fogalmazás, a nyelvi ismeretek szintetizálása komplex, összetett feladat. Sikeres megvalósítása megköveteli a diákoktól a következőket:

  • tudniuk kell mondandójukat értelmes mondatokba önteni;
  • képesnek kell lenniük arra, hogy a mondatokat összefűzve azokat kapcsolódó ré­szek­ké, szöveggé formálják;
  • gondolataikat kordában tartva ügyelniük kell a sorrendre és a tématartásra;
  • különbséget kell tenniük a lényeges és lényegtelen részletek között;
  • figyelniük kell az ok-okozati összefüggésekre;
  • kerülniük kell a szóismétlést a színes és fordulatos szóhasználatra törekedve;
  • az elbeszélést leíró (esetleg párbeszédes) részletekkel kell izgalmasabbá tenniük;
  • mindeközben a magyar helyesírás nem könnyű szabályrendszerét is pontosan kell al­kal­mazniuk;
  • az esztétikus íráskép pedig minimálisan is elvárható tőlük.

A fenti szempontok mindegyikének megfelelni nagy kihívás, hagyományos módszerekkel a tanulók számára nehéz, fárasztó tevékenység. A számítógép segítségével azonban a szö­veg­alkotás kreatív, örömteli játék a kicsik számára. Ezt bizonyítják a saját készítésű mese­köny­vek, színezők, közös mese- és fogalmazásgyűjtemények. Hogyan születtek ezek a művek, milyen tapasztalatokat szereztek a diákok az alkotás során?

  • Mivel kép alapján kellett szöveget készíteni, tématartást tanultak, azaz a feladat nem engedte, hogy elkalandozzanak.
  • A sorok korlátozott száma a tömörítést, illetve a lényeges és lényegtelen elemek el­kü­lö­nítését gyakoroltatta.
  • A szóismétlések elkerülésének kívánalmával a névmásítás, a rokon értelmű kifejezések használata valósult meg.
  • A feladat elvégzése során gyakorolták a magyar nyelvtant és a helyesírást (a mondat­zá­rást és -kezdést, a mondatfajtákat, az elválasztást, a párbeszéd jelölését, a kiejtés és a leírás különbözőségét, az időtartamot stb.).
  • A számítógéppel végzett feladatmegoldás során a javítás, a törlés, a beszúrás lehe­tő­sé­get ad arra, hogy könnyedén, egyszerűen, nyom nélkül változtassák meg a mun­ká­ju­kat.
  • A diákoknak együtt kellett dolgozniuk a közös cél megvalósítása érdekében, így a feladat kompromisszumkészségre, alkalmazkodásra, toleranciára és kitartásra nevelte őket.
  • Saját produktumot készítettek, tehát mindezek mellett kiélhették kreativitásukat is, így sikerélményt szerezhettek.

Tantárgy helyett „alkalmazott” informatika

A mindennapi iskolai munkában szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az informatika új­ra­értelmezésére van szükség. Ahelyett, hogy egyszerűen tantárgyként tekintenénk rá, fi­gye­lembe kell venni, hogy az informatika eszközeinek alkalmazása hozzájárul a közismereti és készségtárgyak támogatásához, az alapkészségek fejlesztéséhez is. Az alkalmazott informatika feladatai, céljai és lehetséges beosztása, felépítése (lásd 1. táblázat) a következők szerint összegezhető.

Az informatika tantárgy tanításának célja és feladata az alábbiak elsajátíttatása, fel­fe­dez­te­tése és fejlesztése:

  • alapvető kompetenciák és képességek (írási, olvasási, számolási, logikai, zenei, beszéd-, mozgás-, rajz- és manuális készség);
  • nyelvi és képi kommunikációs készség;
  • mozgásos kifejezőkészség, mozgáskultúra, térbeli tájékozódási képesség;
  • kreativitás, fantázia;
  • informatikai önművelési módszerek, eszközök használata (informatikai szemlélet);
  • nyitottság, érdeklődés az új iránt (felhasználás, befogadás);
  • igény a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésére;
  • informatika az alapműveltség részeként (ismeretszerzés, feladatmegoldás informatikai eszközökkel);
  • algoritmizáló és tervezőkészség, problémamegoldó gondolkodás;
  • a legelemibb számítástechnikai és informatikai alapfogalmak;
  • a számítógép-kezelés alapjai (szoftverek, programok) játékos formában;
  • az önálló produktum létrehozásának élménye;
  • kooperálás, együttműködés a társakkal;
  • az eszközök biztonságos kezelésének szabályai, fegyelmezett feladatmegoldás.

1. táblázat – Az egyes témakörökre fordított idő megoszlása az alkalmazott informatikai óratervben az első négy évfolyamon

A gyakorlati megvalósításhoz, a jó példák adaptálásához nagy segítséget jelenthetnek az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Gyermekinformatika Szakmai Műhelye révén összegyűlt módszertani segédanyagok, melyek az interneten is hozzáférhetők.3 Az OKI honlapján az alábbiak kapcsán találhatók konkrét példák és jó gyakorlatok:

  • tanulmányok, esetleírások;
  • tantervek, tanmenetek;
  • óravázlatok;
  • szoftverelemzések;
  • informatikai játékok;
  • tehetséggondozás;
  • óvodai, gyógypedagógiai alkalmazás.
Témakör 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
A nyelvi, a szövegalkotási és a beszédkészség fejlesztése informatikai eszközökkel
(1. témakör)
~45% ~30% ~25% ~20%
A matematikai, számolási készség fejlesztése informatikai eszközökkel
(2. témakör)
~10% ~15% ~15% ~15%
A zenei készség fejlesztése informatikai eszközökkel
(3. témakör)
~5% ~10% ~10% ~10%
Az algoritmizáló készség, a gondolkodás, a logika, a lateralitás, a memória fejlesztése informatikai eszközökkel
(4. témakör)
~30% ~35% ~30% ~30%
A vizualitás, rajzkészség, finommotorika, formaérzék fejlesztése informatikai eszközökkel
(5. témakör)
~10% ~10% ~20% ~25%
Évi óraszám 37 37 37 37
Heti óraszám 1 1 1 1

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.