2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Az Országos Közoktatási Intézet konferenciája, 2005 - Új vizsga – új tudás? >> Vitafórumok és szakmai műhelyek >> 2. szakmai műhely: a tanulást támogató eljárások és feldatok a különböző tanulócsoportokban

A mentori munka a gyakorlatban

2009. június 17.

Juhász Józsefné

A mentori munka a gyakorlatban

Engem ért az a megtisztelő feladat, hogy a Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés (FÁK) programjának rendkívül fontos részéről, a mentori tevékenységről adjak rövid áttekintést. Immár 33 éve tanítok magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, társadalom- és médiaismeretet egy Nógrád megyei kis településen, Kállón, a programban pedig indulása óta veszek részt egy 30 éves roma fiatalember humán mentoraként.

Mentorság és emberi tényezők

Mentornak lenni egészen új és a mindennapi pedagógusi munkámtól eltérő kihívást jelent. Nagyon szívesen csinálom, de nem könnyű feladat. Mint ahogyan az sem, hogy választ adjak saját magamnak arra a kérdésre, vajon jól csinálom-e, hiszen vannak örömtelibb és sikertelenebb napok, időszakok egyaránt. A gyakorlat alapján röviden érdemes kitérni arra, mit is jelent a mentorálás valójában.

A mentor az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára1 szerint: idősebb tanácsadó, pártfogó, atyai jóbarát. A meglehetősen tömör megfogalmazás pontosan fedi azt a tevékenységet, amit például főiskolai hallgatók gyakorlatvezető mentoraként ellátok. A tanárjelölteknek valóban csak néhány ötletre, gyakorlatias tanácsra, apró korrekcióra, illetve megerősítésre van szükségük ahhoz, hogy az iskolai gyakorlatot és a gyakorlótanítást eredményesen elvégezzék. Egészen új értelmezést igényel azonban a FÁK-program keretében közreműködő mentor tevékenységi körének meghatározása. Már ezen a ponton eltérünk a klasszikus értelemben vett jelentéstől! Vegyük tehát sorra, milyen követelményeket támaszt az új értelmezésű mentorság az arra vállalkozóval szemben.

Először is szeretném hangsúlyozni: ezt a munkát nem szabad vállalnia annak, aki nem tud teljes mértékben azonosulni a program célkitűzéseivel, aki nem érzi át a mentorsággal járó felelősséget, vagy csupán a jövedelmét szeretné kiegészíteni a honoráriummal, ami ezért jár! A mentori tevékenység ugyanis nem tudható le a havi hatórás, kötelezően előírt foglalkozás megtartásával. Olyan – hosszú időre ránk rótt – felelősséggel jár, melynek át kell szőnie mindennapjainkat. Befolyásolóivá válunk a ránk bízott ember előrehaladásának, sikereinek, de kudarcainak is. Ez utóbbiak felelősségét sem tolhatjuk el magunktól! Ha netán kudarcokkal szembesülünk, akkor sem tehetjük meg, hogy ne vegyünk tudomást a nehézségekről, ehelyett minél gyorsabban meg kell keresnünk a kríziskezelés lehetőségeit. A mindennapok bizony tartogatnak a mentor számára nehéz próbatételeket, amelyek megoldása nem korlátozódhat pusztán negyvenöt percekre. Mentornak lenni egész embert igénylő feladat. Aki vállalkozik rá, csak akkor képes ellátni a munkáját, ha pedagógus, barát, pszichológus, pótszülő és még sorolhatnám, mi minden tud lenni egyszerre. Aki úgy érzi, hogy erre nem képes vagy nem hajlandó, az ne legyen mentor! Etikátlan dolog, ha nem vesszük komolyan egy ránk bízott ember sorsát.

Egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a felnőtt hallgatók nemcsak alapismereti hiányosságokkal, hanem többnyire olyan szociális háttérrel és gondokkal kerülnek újra az iskolapadba, amelyek ellehetetleníthetik az eredményes tanulásukat, ha nem kapnak megfelelő megerősítést és segítséget – elsősorban a mentoruktól. A támogatást nyújtó szakember személyisége ugyanis rendkívül erős befolyásoló tényező a hallgató számára. Mindemellett nem hagyhatók figyelmen kívül a motivációs elméletek sem. Különösen lényeges a Maslow-féle humanisztikus modell ismerete: ahhoz, hogy a hallgató megfelelően motivált legyen és valóban akarjon tanulni, nagyon fontosak a hierarchia alappillérein szereplő tényezők. Ha megélhetési gondokkal küszködik, ha nem érzi magát jól és biztonságban a munkahelyén, ha nem viszonyulnak hozzá pozitívan a kollégái, akkor bizony nem lesz önbecsülése, késztetése teljesítménye fokozására. Márpedig e nélkül sohasem juthat el az önmegvalósítás lépcsőfokáig, jelen esetben az érettségi bizonyítvány és a szakma megszerzéséig.

A mentor az, aki a különböző szinteket befolyásolni tudja. Ha jól kommunikál és koordinál, akkor javíthatja a hallgató biztonságérzetét és társas kapcsolatait a kollektívában, s ezzel máris növeli azt a belső hajtóerőt, ami teljesítményfokozásra sarkall. Mentorként jó empatikus készséggel kell rendelkeznünk, képesnek kell lennünk arra, hogy átérezzük a hallgató nehézségeit, jó pszichológusként tudnunk kell befolyásolni a tevékenységeket, sokszor akár a körülményeket is. Ennek sikeréhez nélkülözhetetlen a bensőséges, bizalmas légkör mentor és hallgató között.
A jó viszony spontán módon kialakul, ha érzi odafigyelésünket, a törődést, a szeretetet – hiszem és vallom, hogy ez az eredményesség egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért hangsúlyoztam, hogy ne legyen mentor az, aki mindezt nem tudja vállalni. Aki viszont úgy döntött, megfelel a kihívásnak, annak lelke és tisztessége rajta, hogy hogyan teljesíti a feladatot.

A mentorálás gyakorlata és módszerei

Számomra az elmúlt időszak bőven szolgált olyan tanulságokkal és tapasztalatokkal, amelyek hasznosításával ma már céltudatosabban tudok együttműködni a hallgatómmal. Kulcsfontosságú a mentor számára, hogy megismerje hallgatóját, feltárja a meglévő hiányosságokat. Magam is részletes helyzetelemzést készítettem, amelyhez a kommunikációs, az olvasási és íráskészséget, szövegértést, lényegkiemelési képességet vizsgáltam. Ezek eredményei meghatározóak voltak további tervezőmunkám során. Kicsit megijedtem, amikor tapasztaltam, hogy gyakorlatilag nincsenek olyan alapok, amelyekre építkezni lehetne, de elsődlegesen tanulás-módszertani felkészítést terveztem.

Az alábbi területekre és témákra fókuszáltam:

  • megfelelő belső állapot;
  • külső tényezők és befolyásoló körülmények;
  • a megtanulandók sorrendjének kiválasztása;
  • az önismeret, önbizalom, akaraterő, koncentrációs képesség növelése;
  • a dinamikus olvasás javítása;
  • emlékezetfejlesztés, a lényeg megragadása;
  • kiemelés és bevésés;
  • jegyzet és vázlat készítése.

Mindezek után készítettem el tantárgyanként a tematikus terveket. Nagyon fontosnak tartom a megtanulandók sorrendjének rögzítését, ugyanis ezzel alakíthatom azt a tantárgyi koncentrációt, aminek nagy jelentőséget tulajdonítok, nemcsak az összefüggések megértése, a rögzítés megkönnyítése, hanem a globális látásmód kialakítása szempontjából is.

Meghatároztam ugyan a haladási ütemet, de ez az a terület, ahol a különböző körülmények folyton eltérítenek a tervezettekől. Nincs értelme ugyanis a továbblépésnek, ha valami hiányosság maradna mögöttünk. Az lépcsőn csak fokonként szabad haladni, különben felborul az egyensúly.

A megtanulandók lényegének kiemelése úgy gondolom, nem csupán az általam mentorált hallgató számára jelent nehézséget. E területen rendkívül fontos a hatékony támogatás, mert a visszacsatolás sikere vagy sikertelensége lehet a tét. Ezért hallgatómnak minden megtanulandó téma felelettervét is el kell készítenie, amit közösen megbeszélünk, esetleg korrigálunk. Ennek segítségével rögzíti aztán a tananyagot, majd ezt hívhatja segítségül a szóbeli visszacsatolás vagy számonkérés során.

Gondot fordítok a rendszeres ellenőrzésre szóban és írásban egyaránt. Ezek nagyon fontosak számomra egyrészt a szintmérés, másrészt a készségfejlesztés szempontjából. Nagy szükség van ugyanis a hallgatóm beszéd- és írás-, valamint kifejezőkészségének javítására. Ezt a célt szolgálják a szóbeli ellenőrzések, írásbeli feladatok (feladatlapok, fogalmazások, esszék stb.). Így derülhet fény egyúttal arra is, hogy a hallgató olyan tudás birtokába jutott-e, melyet alkalmazni is képes, tehát visszajelzést ad arról, hogy továbbhaladhatunk-e vagy sem. Minden ellenőrzést értékelés és korrekció követ. Ennek jelentősége óriási, mert hallgatómnak állandó megerősítésre van szüksége. Később egy új visszacsatolás kérésével győződhetek meg arról, hogy a helyére került-e minden az anyagból, sikerült-e bepótolni az előző ellenőrzéskor tapasztalt hiányosságokat. Ha igen, akkor léphetünk tovább az anyagban.

A feldolgozást és az otthoni felkészülést különböző tematikus táblázatok, rendszerező táblák, áttekinthető vázlatok biztosításával támogatom. A tantárgyakhoz szükséges könyveket, taneszközöket és egyéb segédanyagokat folyamatosan biztosítom a hallgató számára. A könynyebb megértés és elmélyítés érdekében irodalomhoz, történelemhez és művészetekhez kapcsolódó videofilmeket adok neki, ezek viszonylag jó szolgálatot tesznek. Minden szükséges eszköz a rendelkezésére áll, csak tanulnia kell: természetesen a tanulói kérdések megbeszélése, és a szükséges konkrét segítségnyújtás mellett.

Az „előírtnál” jóval több időt töltünk együtt: reggelente háromnegyed 7 és háromnegyed 8 között tartunk „órát”. Megítélésem szerint nagyon fontos, hogy a hallgatónak állandó és rendszeres órabeosztása legyen. A mentor „most éppen van egy félórám számodra” típusú hozzáállása nemcsak etikátlan a kolléga részéről, de rendkívül káros is a hallgató számára. Egyrészt bizonytalanságot idéz elő benne, másrészt nem tud megfelelő módon felkészülni problémafelvető kérdéseivel sem, ám a legrosszabb lehetséges következmény az, hogy a hallgató felkészülése mindezek miatt kampányszerűvé válhat. Rendszeres munkát csak rendszeres mentori foglalkozások mellett várhatunk el. A mindennapi kapcsolat és az állandó érzelmi támogatás elengedhetetlen. A motivációt folyamatosan életben kell tartanunk, mert a hallgatót érhetik olyan kudarcok akár a felkészülés, akár a konkrét munka során, amelyeket mentori segítség nélkül nem lenne képes feldolgozni.

A program nagyon újszerű és eredményes támogatást nyújthat a benne részt vevő roma fiatalok számára. Ezt a megállapításomat már hitelesen igazolja az indulás óta eltelt időszak. Egyetlen okunk van csupán az aggodalomra: a FÁK-program nem lehet képes roma fiatalok tömegeit bevonni a képzésbe, pedig tudjuk, hogy nagyon sokuknak kellene segítő kezet nyújtanunk. Bízom abban, hogy hamarosan megszületik az ennek megoldását segítő oktatási forma is.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.