2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Lezárt kutatások, projektek >> Szakképzési projektek

Szakképzési projektek 2009

2009. január 22.

2009-ban megvalósuló szakképzési projektek


 
FIK - 2009-ben megvalósuló szakképzési projektek
 
 
Írás és beszéd - a szóbeli és írásbeli szövegértés és szövegalkotási képességek fejlesztése
Témavezető: Horváth Zsuzsanna
 
A hazai közoktatásban rendelkezésre álló adatok mellett lakossági empirikus adatfelvételek is indokolják a nyelvhasználat két területére, a szóbeliségre és az írásbeliségre irányuló fejlesztést. A szóbeli és az írásbeli megértést, önkifejezést, problémamegoldást, érvelést, tájékozódást támogató, retorikai szemléletű, a kreatív megközelítéseket is lehetővé tevő anyanyelvi feladatállomány e többször feltárt és dokumentált hiányterületet célozza meg. A projekt keretében 100 – 100 db, a szövegek mellett hang- és képanyagot is tartalmazó állományt fejlesztő feladat (feladatsor) készül részletes megoldási útmutatóval a szakiskolások és szakközépiskolások számára, természetesen a tanároknak címzett módszertani ajánlásokkal. Az elkészült feladatállományt kb. 2009 szeptemberében DVD formában juttatjuk el a felhasználókhoz.
 
 
A matematikai problémamegoldás, a matematikai modellalkotás és a szövegértés fejlesztése
Témavezető: Lukács Judit
 
A problémamegoldás általában, és így ezen belül a matematikai problémamegoldás kompetenciájának fejlesztése az EU fejlesztési prioritásainak egyike. Ezért fontos, hogy a szakképzésben is hangsúlyozottan szerepeljen ennek a kompetenciának a fejlesztése.
Az NFT HEFOP 3.1. projektben hároméves kutató-fejlesztő munka keretében matematikából is összeállítottunk egy körülbelül 400 feladatból álló feladatállományt. Ebben a projektben a feladatok fejlesztése és kipróbálása közben szerzett tapasztalatokat és a feladatállomány egy részét hasznosítva a probléma-megoldási, a modellalkotási és a matematikai szövegértési kompetenciák fejlesztésére alkalmas feladatokat állítunk elő, elsősorban szakiskolások és szakközépiskolások számára.
A feladatmegoldás során a tanulók új ismeretekre is szert tesznek, illetve a meglévő ismereteiket rendszerezhetik és mélyíthetik el. Az összeállítás ugyanakkor arra is példát szeretne mutatni, hogy ugyanazt az ismeretanyagot hogyan lehet különböző fejlesztési célokra, különböző szempontok alapján megközelíteni, felhasználni.
A projektben készülő feladatok a matematikai kompetencia komponensei közül elsősorban a problémamegoldás és a modellalkotás fejlesztésére lesznek alkalmasak. Mivel azonban a képességfejlesztés olyan komplex folyamat, amelynek egyes összetevőit, fázisait nem a tantárgyi keretek határozzák meg, eltérő hangsúllyal ugyan, de számos más kompetencia is fejleszthető a feladatsorok megoldása közben végzett tevékenységek során. Ilyen elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, különös tekintettel a szövegértésre, amely elengedhetetlen feltétele a matematikai probléma felismerésének és a helyes modell megalkotásának.
 
 
A gazdasági és szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a szakiskolában – helyzetelemzés, tanterv- és tankönyvelemzés
Témavezető: Ütőné Visi Judit
 
A szakiskolai képzésnek megváltozott társadalmi elvárásokhoz kell alkalmazkodnia. Ezért elengedhetetlen a szakiskolai oktatás helyzetének feltárása. Erre alapulhatnak olyan tartalmi-módszertani fejlesztéseknek, amelyek az élményszerű és tevékenységközpontú tananyag-feldolgozást állítják középpontba, segítik a tanulók képességeinek sokoldalú, komplex fejlesztését. Az új szemléletű és struktúrájú taneszközök valamint az ehhez kapcsolódó újszerű tanulásszervezési formák elterjedése, az egyéni tanulási utak támogatása érdemben segítheti a szakiskolai oktatás megújulását.
A projekt nyomán elkészülő ajánlások, módszertani segédletek elsősorban ugyan a szociális-, és gazdasági, illetve a tágabban értelmezett állampolgári kompetenciák fejlesztését célozzák, de más kompetenciaterület fejlesztését is elősegítik.
 
 
Az integrált szemléleltmódú természettudományos gondolkodás és problémamegoldó képesség fejlesztése a szakképző intézményekben
Témavezető: Bánkuti Zsuzsanna
 
A természettudományi képzés fejlesztése az EU fejlesztési prioritásainak egyike. Ezért fontos, hogy a szakképzésben is – a szakmai alapozó tárgyak mellett – megjelenjen egy integrált szemléletű, a kreatív megközelítéseket is lehetővé tévő, a természettudományos gondolkodás fejlesztésére alkalmas feladatállomány.
Az NFT HEFOP 3.1. projektben hároméves kutató-fejlesztő munka keretében kidolgoztunk egy több mint 4000 feladatból álló, különböző műveltségterületekhez köthető kompetenciák fejlesztésére szolgáló feladatállományt. A feladatok fejlesztése és kipróbálása közben szerzett tapasztalatokat és a feladatállomány egy részét hasznosítva a természettudományos kompetenciák fejlesztésére alkalmas feladatokat állítunk elő, elsősorban szakiskolások és szakközépiskolások számára. A feladatok – tartalmukból és a megoldásukhoz szükséges tevékenységekből következően – alkalmasak az integrált szemléletmód, illetve a környezettudatos magatartáshoz szükséges attitűdök kialakítására is, akár szaktárgyi keretekben történő oktatás esetén is. Az összeállítás arra is példát szeretne mutatni, hogy ugyanazt az ismeretanyagot hogyan lehet különböző fejlesztési célokra, különböző szempontok alapján megközelíteni, felhasználni.
 
 
A közoktatás, szakképzési reformok megvalósulását segítő, támogató, szolgáltató, valamint ellenőrző, értékelő hálózatok rendszerének fejlesztésének kritériumrendszere (Kutatás – vizsgálat – fejlesztés)
Témavezető: Szilágyi Klára
 
A közoktatási, szakképzési - szakmai szolgáltatások helye, szerepe, rendszere a szakképzési-, közoktatási reformok vonatkozásában. A támogató-szolgáltató terület fejlesztése. (2007. október elsejétől újraszerveződött az NSzFI-ben.) A közoktatási, szakképző intézmények szakmai tevékenysége ellenőrzésének, elemzésének, értékelésének, valamint minőség- és folyamatértékelésének helye, szerepe, rendszere a szakképzési reformok vonatkozásában. Az ellenőrző, elemző, értékelő, minősítő terület fejlesztése.
 
 
3I Akadémia
Témavezető: Mayer József
 
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet első alkalommal rendezi meg Szombathelyen a 3 I Akadémiát. Maga a konferencia immár több mint három évtizedes múltra tekint vissza, amelyet a jelenlegi Intézet elődszervezetei hoztak létre és működtettek.
A konferencia címe: Az átmenetek kora.
Ennek a témának a kiválasztását több dolog is indokolta. Egyrészt az „átmenet”, az „átmenetiség” vizsgálata önmagában is olyan terület, amely – összefüggésben a globalizációs folyamatokkal, a tudás alapú gazdaság kialakulásával, a tanuló társadalom formálódásával, a hálózatokban zajló emberi kooperációk növekvő számával – izgalmas témát nyújt a konferenciának. Másrészt mind a köz-, mind pedig a szakoktatás területén az elmúlt években számos olyan folyamat indult el, amelyek éppen azért, mert befejeződtek, vagy éppen azért, mert még nem érték el végcéljukat, jelentős kihívásként állnak az oktatás világának szereplői előtt. A konferencia ezért ebben a helyzetben nem „fekete-fehér” típusú megoldásokkal szeretne az érintettek számára segítséget nyújtani, hanem olyan forgatókönyvekkel, amelyek megkönnyítik a jelenben a gondolkodást, a döntések előkészítését és magukat a döntéseket is.
 
 
***
 
 
KKEK - Szakképzési projektek
 
 
Kistérségi társulások közoktatási folyamatainak elemzése (2008–2009)
Témavezető: Balázs Éva
Közreműködők: Imre Anna, Jankó Krisztina (OFI); Kovács Katalin (MTA RKK)
 
Az empirikus kutatás célja az volt, hogy feltárja a többcélú kistérségi társulásokban a közoktatás-irányítást és fejlesztést magában foglaló szervezeti, működési kereteket és kistérségi együttműködéseket. A teljes körű, online kérdőíves vizsgálatban kiemelt szerepet kapott az általános iskolában gyengén teljesítő tanulók továbbhaladásával kapcsolatos problémák megismerése és az ezek megoldásával kapcsolatos vélemények megismerése.
A kutatás képet nyújt a kistérségi közoktatás számos problémájáról a létszámelőírások teljesítésével vagy a társulási tagok közötti elszámolásokkal, a közoktatási szolgáltatásokkal, illetve az ezekért kapott támogatásokkal kapcsolatban. Ott van több területen és jobb minőségű térségi együttműködés, ahol ennek hosszabb előzményei vannak. A közös továbbképzések, munkaközösségek és az iskolai versenyek közös szervezése mellett a pályaorientáció és -tanácsadás gyakori és jól működő területe a kooperációnak. A továbbtanulással kapcsolatban csak a kistérségek töredékében van térségi szintű egyeztetés.
A gyenge felkészültségű tanulók továbbtanulási problémáinak megoldásához adott javaslatok releváns témákat vetnek fel, de viszonylag kevesen adnak a térségi szintű irányítás és kooperáció fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat. Többen látják fontosnak az együttműködés erősítését a pályaorientáció területén. Egyesek csak a hátrányos helyzetű térségek komplex problémái csökkentésével látnak lehetőséget e gyerekek jövőjének kedvezőbb alakulására.
A még nem lezárt kutatás eredményei 2009. november 30-án a TÁMOP 3.1.1.-gyel közösen szervezett kistérségi konferencia keretében ismerhetőek meg, emellett az OFI honlapján és ÚPSZ-cikkben lesznek elérhetők.
 
A felsőfokú szakképzésben végzettek pályakövetése (2008–2009)
Témavezető: Liskó Ilona, Kocsis Mihály
Közreműködők: Fehérvári Anikó, Garami Erika, Györgyi Zoltán, Kállai Gabriella, Neuwirth Gábor, Tomasz Gábor
 
A felsőfokú szakképzés bevezetése óta vitatott képzési formája a felsőoktatásnak és a szakképzésnek. Miközben a kormányzat és az intézmények rendre komoly erőfeszítéseket tesznek e képzési forma népszerűsítésére, a jelentkezők száma messze alatta marad a várakozásoknak, és évek óta nem sikerül hallgatókkal feltölteni a rendelkezésre álló kapacitást. A kutatás a felsőfokú szakképzésben végzettek továbbtanulási motivációit, a képzéssel való elégedettségét és munkaerő-piaci esélyeit vizsgálja annak érdekében, hogy felderítse, milyen irányban lenne célszerű fejleszteni vagy átalakítani ezt a képzési formát. A kutatás a Munkaerő-piaci Alap, az OKM és az NSZFI támogatásával készül.
A kutatási eredmények publikációi:
- A felsőfokú szakképzésben végzettek pályakövetése. OFI, 2009.
Konferenciák:
- Országos Neveléstudományi Konferencia szakképzési szimpózium. MTA, Veszprém, 2009. november.
 
 
 
A társadalmi és állampolgári nevelés-oktatás a szakiskolákban (2008-2009)
Témavezető: Szilágyi Klára
Közreműködők: Jankó Krisztina, Kiss Eszter
 
A projekt általános célja a demokratizálódási folyamatok ösztönzése. Alkalmazási cél az állampolgári kompetenciák fejlesztése szakiskolai szereplők körében. A cél elérése érdekében komplex nemzeti stratégiai terv megfogalmazása, a stratégia megvalósítását támogató fejlesztőprogramok kialakítása és disszeminálása.
A kutatási eredmények publikációi:
- Farkas Olga: Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság. Budapest, 2009, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
- A szakiskolák számára felhasználható nemzetközi és hazai tapasztalatok eredményei (szakirodalmi lista).
Konferenciák:
- Bentlakásos work-shopok: Budapest, 2009. február 1–10.
- Regionális work-shopok: Szeged, Kecskemét, Pécs, Szombathely, Budapest,
2009. április 1–23.
- Bentlakásos work-shopok: Budapest, 2009. június 1–15.
- Zárókonferencia. Budapest, 2009. június 5.
 
Szakoktatók lehetőségei a szakiskolai tanulók kreativitásának fejlesztésében (2007-2009)
Témavezető: Szilágyi Klára
Közreműködő: Jankó Krisztina, Kiss Eszter
 
A projekt célja a szakoktatók részére olyan továbbképzési ismeretanyag kidolgozása, amely a 9–10. osztályban tanulók kreativitását, kézügyességét, alkotókedvét fejleszti és ezáltal az iskolához (tanuláshoz) való pozitív viszony kialakulását támogatja. Feladatrendszere a gyakorlatorientált képzéshez szükséges képességek szintjeinek felmérése, különös tekintettel a kézügyesség, a szem-kéz koordináció, a munkamód, valamint a teljesítményhez szükséges szociális kompetenciák vonatkozásában.
A kutatási eredmények publikációi:
- Útmutató a szakoktatók számára a szakiskolai tanulók kreativitásának fejlesztésére. Budapest, 2009, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Konferenciák:
- A szakiskolai képzés jelen és jövője. OFI-konferencia. Budapest, 2009. október 13–14.
 
Jelentés a magyar közoktatásról (2008-2009)
 
Témavezető: Balázs Éva, Kocsis Mihály, Vágó Irén
A projektben részt vevő munkatársak: Fehérvári Anikó, Forray R. Katalin, Gábor Kálmán, Györgyi Zoltán, Híves Tamás, Imre Anna, Jankó Krisztina, Kozma Tamás, Mártonfi György, Neuwirth Gábor, Radácsi Imre, Sági Matild, Szemerszki Marianna, Szilágyi Klára, Szuchacsevné Simon Mária, Tomasz Gábor, Török Balázs
 
A Jelentés a magyar közoktatásról a magyar közoktatás folyamatait elemzi időben átfogóan, nemzetközi és hazai kontextusban oktatáspolitikusok, iskolafenntartók, oktatási intézmények, a pedagógusok alap- és továbbképzését irányítók, valamint a szélesebb közvélemény számára. A Jelentés a magyar közoktatásról című kiadványsorozat (www.ofi.hu) darabjai döntően azonos szerkezeti felépítéssel készülnek. A fejezeteket – a magyar közoktatás társadalmi-gazdasági környezete, a közoktatás irányítása, a közoktatás finanszírozása, az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás, az oktatás tartalma, az iskolák belső világa, a közoktatás minősége és eredményessége, az oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények –, gazdag ábra- és táblázatanyag, illetve bibliográfia egészíti ki. Az 1995-ben indult kiadványsorozat 6. kötete 2010-ben jelenik meg.
 
 
 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.