2017. december 18., hétfő , Auguszta

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Lezárt kutatások, projektek >> Kutatási projektek

A Kutatási, Kutatásszervezési és Elemzési Központ 2008-ban induló, futó vagy záruló projektjeinek rövid bemutatása

 

 
 
Műhelykonferenciák szervezése és szakmai kiadvány összeállítása a tankönyvek minőségének javítása érdekében
 
A projekt kiemelt célja, hogy megismerje a tankönyvkutatók, nyelvészek, olvasáskutatók, pedagógiai kutatók, -fejlesztők és gyakorlati szakemberek tudását, és hasznosítsa azt a tankönyvek megújítása érdekében. A kutatás keretében sikeresen lezajlott három műhelykonferencia előadásai során élénk szakmai vita alakult ki a tartalomhordozókkal, a tankönyvekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai tudás megosztásáról, illetve összevetéséről a tankönyvfejlesztésben, a tankönyvkiadásban érintett szereplőkkel, továbbá a tankönyves szervezetek képviselőinek gyakorlatközeli tudásával, tapasztalataival. Az előadások és a hozzászólások során megfogalmazódott kritikák, hazai és külföldi jó gyakorlatok, ajánlások alkalmasak a tankönyvkérdést érintő oktatáspolitikai (tartalmi szabályozási, fejlesztéspolitikai) döntések megalapozására, illetve elméleti hátteret nyújtanak az ÚMFT TÁMOP keretében tervezett tartalomfejlesztésekhez, javítva ezzel az új tankönyvek és egyéb tartalomhordozók minőségét. A műhelykonferenciák előadásai megjelentek a Tankönyvdialógusok című (szerk.: Simon Mária) kötetben.
Témavezető: Vágó Irén
A projektben részt vevő munkatársak: Jankó Krisztina, Szuchacsevné Simon Mária
 
 
Sziget Fesztivál-kutatás (2007–2008)
 
A Sziget Fesztivál kutatása 1997-ben kezdődött (www.eikka.hu; www.youthresearch.hu ), azóta minden évben folyik. 2001-től a külföldi résztvevők is a vizsgálatok alanyai, ami lehetővé teszi a magyar és a külföldi fiatalok összehasonlító kutatását. A kérdőíves lekérdezés kiterjed a Sziget-látogatók családi, iskolai hátterére, fogyasztói, kommunikációs és kulturális státusára. Vizsgálja a fiatalok életeseményeinek alakulását, értékorientációit és ifjúsági identitását, politikai, kulturális és szabadidőstevékenységét, ifjúsági csoportokhoz való viszonyát és előítéleteit. Figyelemmel kíséri a fiatalok Szigethez fűződő viszonyát, kutatja, hogy a Sziget mint szocializációs tér milyen hatással van a fiatalokra. Külön figyelmet fordít arra, hogyan alakítja a fokozott internethasználat a fiatalok életét, közösségi kapcsolatait és szokásait. Továbbá vizsgálja a fiatalok élettervezését, az abból fakadó konfliktusokat és ezzel összefüggésben a feszültségoldó technikák használatát. A Sziget-vizsgálat a felsőoktatás-kutatások szempontjából is releváns, mert mind a hazai, mind pedig a külföldi látogatók körében felülreprezentáltak a felsőfokú képzésben résztvevők vagy ott végzettek.
Témavezetők: Gábor Kálmán, Szemerszki Marianna

 
Kistérségi társulások közoktatási folyamatainak elemzése
 
Az empirikus kutatás célja, hogy feltárja a többcélú kistérségi társulásokban a közoktatás-irányítást és -fejlesztést magában foglaló szervezeti, működési kereteket és az oktatásügyi kistérségi együttműködések területeit. A teljes körű, on-line kérdőíves vizsgálat szakmai fókusza a tanulók továbbhaladásával kapcsolatos kistérségi oktatásirányítási gondolkodás és gyakorlat megismerése, valamint azon ágazaton belüli és ágazatok közötti koordinációs és egyeztetési mechanizmusok feltárása, amelyek a kistérségi közoktatással, ezen belül különösen a hátrányos helyzetű, az általános iskolában gyengén teljesítő tanulók továbbhaladásával kapcsolatosak. A kutatás eredményei egyrészt a további mélyebb vizsgálat előkészítését, másrészt a kistérségi oktatásirányítás és -koordináció fejlesztésére irányuló kormányzati és fejlesztéspolitikai szereplők döntéshozatali tevékenységét segítik.
Témavezető: Balázs Éva.
 
 
BSc-hallgatók követése
 
A vizsgálat folytatása annak a kutatásnak, amelyet a jogelőd Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet 2006-ban végzett a tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben BSc-képzésben elkezdők körében. A kutatás egyik célja a BSc-képzés eddigi tapasztalatainak feltárása, a felsőoktatási intézmények szakindítással, továbbtanulással (master) kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata. A kutatás másik részében hallgatói adatfelvétel történik a 2005/2006-ban tanulmányaikat elkezdők körében, ez a hallgatók tanulási és munkaerő-piaci aspirációt vizsgálja, illetve azt, hogy a BSc-képzés milyen mértékben segíti vagy nehezíti a részt vevő fiatalok tanulási és munkával kapcsolatos elvárásainak, terveinek teljesülését.
Témavezetők: Gábor Kálmán, Szemerszki Marianna
 
 
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A kutatás alapvető célja, hogy feltárja és kimutassa az ország különböző térségeiben megfigyelhető foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok összefüggéseit a lakosság iskolázottsági és életkori szerkezetével, a lakóhely gazdasági jellegével, urbanizáltsági szintjével. Kiterjed továbbá annak vizsgálatára, hogy a munkavállalási ingázás milyen gyakoriságú, mely területeken és milyen térségekben történik. A kutatás célja területi-társadalmi változók kialakítása, térképi ábrázolása, s ezek birtokában a társadalom olyan leírása, amelyben az oktatás mint az emberi erőforrás fejlesztése a szokásos területi elemzéseknél nagyobb hangsúlyt kap. A kutatás során keletkezett térképek és statisztikai elemzések segítségével jobban áttekinthetővé, felmérhetővé válik a foglalkoztatás és a munkanélküliség milyenségét befolyásoló társadalmi-területi tényezők szerepe, súlya.
Témavezető: Híves Tamás
A projektben részt vevő munkatársak: Forray R. Katalin, Radácsi Imre
 
 
Kisiskolák térszerkezete, társadalmi területi háttere
 
A kutatás a kisiskolák területi megoszlását, jellemzőit, infrastruktúráját és ennek időbeli változásait, a kisiskolák társadalmi és demográfiai környezetének alakulását vizsgálja. Kiemeli a kisebbségi oktatásban részt vevő kisiskolákat, hátrányos helyzetű területeket és a 2001-es népszámlálás alapján jelentős roma népességű térségeket, illetve az itt működő kisiskolákat. Bemutatja az összefüggéseket a társadalmi térszerkezet, a demográfiai adottságok és az iskolahálózat között. A regionális kutatásokban megszokott módszerek használatával az intézményi hálózatot és annak társadalmi hátterét elemzi. A településhálózat és az iskolahálózat összevetése azt a célt is szolgálja, hogy érzékelhetővé váljon, hogy az ország mely kistérségeiben hiányos vagy nagyon is hézagos az oktatási intézményhálózat. A gyermeklétszámok elemzése – a demográfiai mutatók vizsgálata – segítségével az iskolahálózatnak a településszerkezetre való rásimulását elemzi.
Témavezető: Híves Tamás
 
 
Eredményesség, iskolaértékelés és teljesítményösztönzés a magyar közoktatásban (JEDLIK)
 
A kutatás célja egyfelől az intézményértékelés és a helyi elszámoltathatóság gyakorlatának feltérképezése az iskolafenntartó helyi önkormányzatok körében, a verseny, a nyilvánosság, az iskolai kínálat rugalmasságának oktatási eredményességet és méltányosságot befolyásoló hatásának elemzése, a pedagógusok teljesítményét ösztönző jutalmazás lehetséges formáinak elemzése a létrehozandó adatok alapján, másfelől a kutatás eredményei alapján oktatáspolitikai javaslatok összefoglalása egy közpolitikai elemző tanulmányban. A kutatás keretében 593 települési és megyei önkormányzatnál zajlott kérdőíves felmérés, továbbá sor kerül egy 300 iskolára kiterjedő felmérésre és az adott iskolai körben az Országos kompetenciamérés 2004. és 2006. évi adatainak másodelemzésére, valamint a 9. évfolyamos középiskolai tanulók kérdőíves lekérdezésére.
Megbízott témavezető: Imre Anna
A projektben részt vevő munkatársak: Jankó Krisztina, Neuwirth Gábor
 
 
 
Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Eduction) magyar tagságával járó feladatok
 
Az elmúlt években az intézet bekapcsolódott az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért munkájába (www.european-agency.org), s ennek nyomán nemzetközi tapasztalatokat szerzett; e mellet lehetőség nyílt a magyar inklúziós gyakorlat jobb megismerésére is. A program eredménye az Új horizontok az együttnevelésben című(szerk.: Balázs Éva – Kőpatakiné Mészáros Mária) kötet, amely a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatos nemzetközi és hazai innovációs folyamatokat ismerteti meg az olvasóval. A leírt jó gyakorlatok nemzetközi tapasztalatok, illetve hazai fejlesztések eredményei; közreadói az önfejlesztő intézményi gyakorlatok megteremtésében részt vevő pedagógusok.
Témavezető: Kőpatakiné Mészáros Mária
A projektben részt vevő munkatárs: Balázs Éva, Kiss Eszter
 
 
A sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai pályafutását segítő pedagógiai műhelymunka működése, a tanári munka gyakorlatának segítése
 
A többségi középfokú intézményekbe bejutó sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése során a tanítási-tanulási folyamat szervezésében, a mindennapi pedagógiai munkában nem a speciális kompetenciákkal rendelkező szakembernek van egyedülálló szerepe, hanem valamennyi pedagógus differenciált fejlesztő munkája szükséges az eredményességhez. A program célja az volt, hogy ehhez a komplex feladathoz a gyakorlat számára nyújtson szakmai támogatást. A program eredményeként jelent meg a Nyitott középiskolák című kötet, ami módszertani segédanyag a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai együttnevelésének megvalósításához (szerk.: Kőpatakiné Mészáros Mária). Elemzéseket, ajánlásokat tartalmaz, középiskolai jó gyakorlatokat mutat be, az együttnevelés során alkalmazható óravázlatokat ad közre a tanári munka gyakorlatának segítésére.
Témavezető: Kőpatakiné Mészáros Mária
A projektben részt vevő munkatárs: Jankó Krisztina, Kiss Eszter 
 
 
Második esély
 
A projekt fejlesztési partnerség keretében valósult meg. Célja az volt, hogy három szakképző intézmény hátrányos helyzetű fiatalok oktatásának megújítására vonatkozó programját elemezve szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg az érintett réteg lemorzsolódásának csökkentése érdekében. A partnerség két nemzetközi együttműködésben, francia, holland, olasz és portugál partnerekkel valósult meg. A kutatás eredményei négy kötetben – Give a chance …; Giving Opportunities, Leaving Disadvantages; Györgyi Zoltán – Mártonfi György: Javaslatok a szakiskolai lemorzsolódás megelőzésére; Az integráció érdekében – jelentek meg. A köteteket Györgyi Zoltán szerkesztette.
Témavezető: Györgyi Zoltán
A projektben részt vevő munkatársak: Híves Tamás, Jankó Krisztina, Mártonfi György, Tomasz Gábor, Török Balázs
 
 
A magyar középiskolák eredményességi mutatóinak továbbfejlesztése
 
Az intézetben több mint egy évtizede folyó kutatás évente értékeli a hazai középiskolák munkájának eredményességét, fejlődését, eredményességi mutatóinak az elvárható értéktől való eltérését. 2008-ban a 2006/2007-es tanév eredményeinek összegyűjtése és értékelése folyik, valamint a 2007/2008-as tanév eredményeinek vizsgálata kezdődik meg. A középiskolák 9. osztályos tanulóinak szociokulturális felmérésére alapozva, a több mint 90 000 kérdőív értékelése a következő év feladata. Az eredmények iránt folyamatosan érdeklődnek a középiskolák oktatói, vezetői, az iskolát választó szülők és az iskolafenntartók. E témában számos cikk jelent meg a napi és hetilapokban. Az eredmények folyamatosan megjelennek az intézet honlapján (www.ofi.hu). 2009-ben remélhetőleg kiadható lesz az ezzel foglalkozó kiadvány tizedik kötete is.
Témavezető: Neuwirth Gábor
A projektben részt vevő munkatársak: Jankó Krisztina, Szuchacsevné Simon Mária
 
 
Kiemelkedő tehetséget mutató középiskolai tanulók és az őket segítő pedagógusok vizsgálata
 
A kutatás az elmúlt húsz év országos középiskolai versenyein és a világversenyeken kiemelkedő sikereket elért diákok eredményeinek vizsgálatát, értékelését és az őket felkészítő pedagógusok munkájának vizsgálatát foglalja magában. A munka ötvenezer helyezést elért diák eredményét elemzi. A vizsgálat célja, hogy megalapozza az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a Kiváló Tehetségek Gondozására létrehozott szervezet munkáját, amely figyelemmel kíséri majd az ország legkiemelkedőbb tehetségeinek fejlődését, segíti a fejlődés esetleges akadályainak elhárítását, népszerűsíti e fiatalokat, ezáltal is ösztönözve a többieket példájuk követésére. Célja továbbá az eredményességet segítő pedagógusok elismertségének növelése.
Témavezető: Neuwirth Gábor
 
 
OECD Nemzetközi tanárkutatás első hazai és nemzetközi elemzései (OECD TALIS)
 
A Nemzetközi tanárkutatás első hazai és nemzetközi elemzései (TALIS) olyan nemzetközi kutatás, amely lehetőséget biztosít a pedagógusok és az iskolavezetők számára, hogy a munkájukkal kapcsolatos információkkal hozzájáruljanak az oktatás vizsgálatához és az oktatáspolitika fejlesztéséhez. A kutatás a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szervezésében történik. Magyarország 23 másik országgal együtt vesz részt a projektben. A vizsgálat eredményeképpen a részt vevő országok – köztük Magyarország is – jelentős háttértámogatást kapnak ahhoz, hogy a tanári munka olyan átfogó fejlesztő-értékelő rendszerét tudják kidolgozni, amely megfelel mind az európai uniós standardoknak, mind pedig a nemzeti oktatáspolitikai célkitűzéseknek.
Témavezető: Sági Matild
A projektben részt vevő munkatárs: Imre Anna
 
 
A felnőtt kompetenciák nemzetközi értékelése (OECD PIAAC)
 
Az OECD 2008-ban indította el a felnőtt kompetenciák nemzetközi értékelésére szolgáló programját (PIAAC), amely bizonyos szempontból folytatását képezi a PISA-programnak, ugyanakkor igen jelentős új szempontokkal gazdagítja azt. A PIAAC-vizsgálat a tervek szerint tízévente méri a felnőtt lakosság kompetenciáit, és a humánerőforrás-tervezés egyik legfontosabb információforrásául szolgál majd az OECD-tagállamokban. Magyarország is bekapcsolódott a nemzetközi előkészítő munkálatokba.
Témavezető: Sági Matild
 
 
Szakképzés és lemorzsolódás
  
Az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése az oktatásból lemorzsolódók arányának visszaszorítása. A szükséges tudásháttér bővítéséhez hozzájáruló átfogó kutatás célja annak a feltárása, hogy az utóbbi években hogyan alakult a különböző szakképző intézményekben a lemorzsolódás, illetve a szakképzés megújítását szolgáló különböző kormányzati kezdeményezések milyen eredménnyel jártak a lemorzsolódás csökkentése tekintetében. A kutatás a számszerű eredmények mellett azt is feltárja, hogy a szakképzési fejlesztési programoknak milyen hatása volt az oktatásból lemorzsolódó tanulók arányára.
A kutatás a Munkaerőpiaci Alap, az OKM és az NSZFI támogatásával készült.
 
Témavezető: Fehérvári Anikó
A projektben részt vevő munkatársak: Györgyi Zoltán, Híves Tamás, Imre Anna, Kállai Gabriella, Mártonfi György, Török Balázs
 
 
 
Veszélyeztetett fiatalok szakmához juttatása
 
A szakképzés struktúrájának megújulása szükségessé tette azon változásoknak a megismerését, amelyek a fiatalok szakmához jutásának esélyeit befolyásolják. A szakiskolai képzésben részt vevő fiatalok körében a magas lemorzsolódási arány mögött az ismert szociokulturális összefüggések mellett jelentős individuális különbségek húzódnak meg. Nagy az eltérés a tanuláshoz való viszony minőségében, az anyanyelvi és a matematikai műveltségterületek vonatkozásában. A kutatás során az önismereti hiányok felmérésére nagyon eltérő képességszintekkel és tudásszinttel rendelkező tanulói csoportokkal került sor. Kidolgozásra került az a tanárokat segítő módszer (tanulói profil), amelyre az individuális különbségek csökkentésére szolgáló pedagógiai tevékenység épülhet.
Témavezető: Szilágyi Klára
A projektben részt vevő munkatárs: Jankó Krisztina
 
 
A felsőfokú szakképzésben végzettek pályakövetése
 
A felsőfokú szakképzés bevezetése óta vitatott képzési formája a felsőoktatásnak és a szakképzésnek. Miközben a kormányzat és az intézmények rendre komoly erőfeszítéseket tesznek e képzési forma népszerűsítésére, a jelentkezők száma messze alatta marad a várakozásoknak, és évek óta nem sikerül hallgatókkal feltölteni a rendelkezésre álló kapacitást. A kutatás a felsőfokú szakképzésben végzettek továbbtanulási motivációit, a képzéssel való elégedettségét és a munkaerő-piaci esélyeit vizsgálja annak érdekében, hogy felderítse, milyen irányban lenne célszerű fejleszteni vagy átalakítani ezt a képzési formát.
Témavezető: Liskó Ilona által megkezdett kutatás
A projektben részt vevő munkatársak: Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Kocsis Mihály, Neuwirth Gábor

 
 
Igazgatócserék
 
 
A közoktatás intézményeinek működését alapvetően meghatározza, hogy kik és milyen módszerekkel vezetik az iskolákat. Különösen jelentős ez napjainkban, amikor az oktatási intézmények szakmai tekintetben nagy önállóságot élveznek, és amikor azt tapasztaljuk, hogy az intézmények fenntartói és vezetői igen jelentősen befolyásolhatják, hogy milyen mennyiségű és minőségű oktatási szolgáltatásokat nyújt az iskola az adott lakókörzetben élő gyerekeknek. Kutatásunk célja annak feltárása, hogyan változott az utóbbi években az általános és középiskolák igazgatóinak összetétele, társadalmi származás, képzettség és vezetői stratégiák tekintetében, illetve milyen módon és eljárásokkal történnek jelenleg az igazgatócserék. Mekkora szerep jut az igazgatók kiválasztásában a tantestületeknek és a fenntartóknak, és milyen szempontok szerint választják ki a pályázók közül a tantestületek és az iskolafenntartók az iskolák új vezetőit?
Témavezető: Liskó Ilona által megkezdett kutatás
A projektben részt vevő munkatársak: Fehérvári Anikó, Kocsis Mihály
 
 
A felnőttkori autonóm tanulás és a tudáskorrekciós elköteleződés

 
A kutatás a nem formális, tanfolyami formákban, illetve informálisan tanuló 25–64 év közötti életkorú felnőttekre irányul. A projekt a felnőttek önálló tanulásának folyamatát feltáró, nemzetközileg alkalmazott (Learner Autonomy Profile), valamint az Európai Unió országaiban folyó hasonló módszerkísérletek hazai viszonyokra történő adaptációja, illetve erre épülő adatfelvétel. Internetalapú kutatással, 1200 tanuló felnőttre kiterjedően végzünk adatfelvételt. 50 felnőtt tanulóval személyes interjú készül, részben tesztelési céllal, részben az adatfelvételi űrlap további bővítési irányainak felmérésére. A kutatás a felnőttek tanulását (kezdés, részvétel, lemorzsolódás) támogató rendszerek (képző intézmények, tanácsadó, szolgáltató szektor) számára használható, gyakorlati jellegű információkat ad a tanulói stratégiák megismerésére vonatkozóan, továbbá módszertani, tanácsadói munka kialakításához is közvetít tudományos eredményeket.
Témavezető: Forray R. Katalin
A projektben részt vevő munkatársak: Györgyi Zoltán, Híves Tamás
 
 
Lakossági-társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában

 
A kutatás a felnőttként, munka mellett tanulók motivációit, igényeit és elvárásait tárja fel. Mit igényel, mit vár a tanulástól? Miért éppen azt az intézményt, szakot választotta? Vizsgáltuk, hogy hogyan illeszkednek a hazai folyamatok a nemzetközi trendekhez. A kutatás a felsőoktatás terjedését, ennek társadalmi következményeit regionális szempontból vizsgálja, illetve feltárja a terjedésével kapcsolatos jelenségeket. Az ország eltérő fejlettségű régióit hasonlítja össze, megmutatva, hogy melyek azok a mutatók, amelyekben ezen térségek jelentősen eltérnek és melyekben nem. A kutatás a hallgatók körében kérdőíves adatfelvétellel, a szakok vezetői körében strukturált interjúkkal operál.
Témavezető: Forray R. Katalin
A projektben részt vevő munkatársak: Györgyi Zoltán, Híves Tamás, Radácsi Imre
 
 
Jelentés a magyar közoktatásról

 
A Jelentés a magyar közoktatásról a magyar közoktatás folyamatait elemzi időben átfogóan, nemzetközi és hazai kontextusban oktatáspolitikusok, iskolafenntartók, oktatási intézmények, a pedagógusok alap- és továbbképzését irányítók, valamint a szélesebb közvélemény számára. A Jelentés a magyar közoktatásról című kiadványsorozat (www.ofi.hu) darabjai döntően azonos szerkezeti felépítéssel készülnek. A fejezeteket – a magyar közoktatás társadalmi-gazdasági környezete, a közoktatás irányítása, a közoktatás finanszírozása, az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás, az oktatás tartalma, az iskolák belső világa, a közoktatás minősége és eredményessége, az oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények –, gazdag ábra- és táblázatanyag, illetve bibliográfia egészíti ki. Az 1995-ben indult kiadványsorozat 6. kötete 2010-ben jelenik meg.
Témavezető: Balázs Éva, Kocsis Mihály, Vágó Irén
A projektben részt vevő munkatársak: Fehérvári Anikó, Forray R. Katalin, Gábor Kálmán, Györgyi Zoltán, Híves Tamás, Imre Anna, Jankó Krisztina, Kozma Tamás, Mártonfi György, Neuwirth Gábor, Radácsi Imre, Sági Matild, Szemerszki Marianna, Szilágyi Klára, Szuchacsevné Simon Mária, Tomasz Gábor, Török Balázs


***

A Fejlesztési és Innovációs Központban a Munkaerőpiaci Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósuló projektek 2009-ben
 
 
Írás és beszéd - a szóbeli és írásbeli szövegértés és szövegalkotási képességek fejlesztése
 
A hazai közoktatásban rendelkezésre álló adatok mellett lakossági empirikus adatfelvételek is indokolják a nyelvhasználat két területére, a szóbeliségre és az írásbeliségre irányuló fejlesztést. A szóbeli és az írásbeli megértést, önkifejezést, problémamegoldást, érvelést, tájékozódást támogató, retorikai szemléletű, a kreatív megközelítéseket is lehetővé tevő anyanyelvi feladatállomány e többször feltárt és dokumentált hiányterületet célozza meg. A projekt keretében 100 – 100 db, a szövegek mellett hang- és képanyagot is tartalmazó állományt fejlesztő feladat (feladatsor) készül részletes megoldási útmutatóval a szakiskolások és szakközépiskolások számára, természetesen a tanároknak címzett módszertani ajánlásokkal. Az elkészült feladatállományt kb. 2009 szeptemberében DVD formában juttatjuk el a felhasználókhoz.
 
 
A matematikai problémamegoldás, a matematikai modellalkotás és a szövegértés fejlesztése
 
A problémamegoldás általában, és így ezen belül a matematikai problémamegoldás kompetenciájának fejlesztése az EU fejlesztési prioritásainak egyike. Ezért fontos, hogy a szakképzésben is hangsúlyozottan szerepeljen ennek a kompetenciának a fejlesztése.
Az NFT HEFOP 3.1. projektben hároméves kutató-fejlesztő munka keretében matematikából is összeállítottunk egy körülbelül 400 feladatból álló feladatállományt. Ebben a projektben a feladatok fejlesztése és kipróbálása közben szerzett tapasztalatokat és a feladatállomány egy részét hasznosítva a probléma-megoldási, a modellalkotási és a matematikai szövegértési kompetenciák fejlesztésére alkalmas feladatokat állítunk elő, elsősorban szakiskolások és szakközépiskolások számára.
A feladatmegoldás során a tanulók új ismeretekre is szert tesznek, illetve a meglévő ismereteiket rendszerezhetik és mélyíthetik el. Az összeállítás ugyanakkor arra is példát szeretne mutatni, hogy ugyanazt az ismeretanyagot hogyan lehet különböző fejlesztési célokra, különböző szempontok alapján megközelíteni, felhasználni.
A projektben készülő feladatok a matematikai kompetencia komponensei közül elsősorban a problémamegoldás és a modellalkotás fejlesztésére lesznek alkalmasak. Mivel azonban a képességfejlesztés olyan komplex folyamat, amelynek egyes összetevőit, fázisait nem a tantárgyi keretek határozzák meg, eltérő hangsúllyal ugyan, de számos más kompetencia is fejleszthető a feladatsorok megoldása közben végzett tevékenységek során. Ilyen elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, különös tekintettel a szövegértésre, amely elengedhetetlen feltétele a matematikai probléma felismerésének és a helyes modell megalkotásának.
 
 

A szakiskolai képzésnek megváltozott társadalmi elvárásokhoz kell alkalmazkodnia. Ezért elengedhetetlen a szakiskolai oktatás helyzetének feltárása. Erre alapulhatnak olyan tartalmi-módszertani fejlesztéseknek, amelyek az élményszerű és tevékenységközpontú tananyag-feldolgozást állítják középpontba, segítik a tanulók képességeinek sokoldalú, komplex fejlesztését. Az új szemléletű és struktúrájú taneszközök valamint az ehhez kapcsolódó újszerű tanulásszervezési formák elterjedése, az egyéni tanulási utak támogatása érdemben segítheti a szakiskolai oktatás megújulását.
A projekt nyomán elkészülő ajánlások, módszertani segédletek elsősorban ugyan a szociális-, és gazdasági, illetve a tágabban értelmezett állampolgári kompetenciák fejlesztését célozzák, de más kompetenciaterület fejlesztését is elősegítik.
 
 
Az integrált szemléleltmódú természettudományos gondolkodás és problémamegoldó képesség fejlesztése a szakképző intézményekben
 
A természettudományi képzés fejlesztése az EU fejlesztési prioritásainak egyike. Ezért fontos, hogy a szakképzésben is – a szakmai alapozó tárgyak mellett – megjelenjen egy integrált szemléletű, a kreatív megközelítéseket is lehetővé tévő, a természettudományos gondolkodás fejlesztésére alkalmas feladatállomány.
Az NFT HEFOP 3.1. projektben hároméves kutató-fejlesztő munka keretében kidolgoztunk egy több mint 4000 feladatból álló, különböző műveltségterületekhez köthető kompetenciák fejlesztésére szolgáló feladatállományt. A feladatok fejlesztése és kipróbálása közben szerzett tapasztalatokat és a feladatállomány egy részét hasznosítva a természettudományos kompetenciák fejlesztésére alkalmas feladatokat állítunk elő, elsősorban szakiskolások és szakközépiskolások számára. A feladatok – tartalmukból és a megoldásukhoz szükséges tevékenységekből következően – alkalmasak az integrált szemléletmód, illetve a környezettudatos magatartáshoz szükséges attitűdök kialakítására is, akár szaktárgyi keretekben történő oktatás esetén is. Az összeállítás arra is példát szeretne mutatni, hogy ugyanazt az ismeretanyagot hogyan lehet különböző fejlesztési célokra, különböző szempontok alapján megközelíteni, felhasználni.
 
 
A közoktatás, szakképzési reformok megvalósulását segítő, támogató, szolgáltató, valamint ellenőrző, értékelő hálózatok rendszerének fejlesztésének kritériumrendszere (Kutatás – vizsgálat – fejlesztés)
 
A közoktatási, szakképzési - szakmai szolgáltatások helye, szerepe, rendszere a szakképzési-, közoktatási reformok vonatkozásában. A támogató-szolgáltató terület fejlesztése. (2007. október elsejétől újraszerveződött az NSzFI-ben.) A közoktatási, szakképző intézmények szakmai tevékenysége ellenőrzésének, elemzésének, értékelésének, valamint minőség- és folyamatértékelésének helye, szerepe, rendszere a szakképzési reformok vonatkozásában. Az ellenőrző, elemző, értékelő, minősítő terület fejlesztése.
 
 
3I Akadémia
 
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet első alkalommal rendezi meg Szombathelyen a 3 I Akadémiát. Maga a konferencia immár több mint három évtizedes múltra tekint vissza, amelyet a jelenlegi Intézet elődszervezetei hoztak létre és működtettek.
A konferencia címe: Az átmenetek kora
Ennek a témának a kiválasztását több dolog is indokolta.
Egyrészt az „átmenet”, az „átmenetiség” vizsgálata önmagában is olyan terület, amely – összefüggésben a globalizációs folyamatokkal, a tudás alapú gazdaság kialakulásával, a tanuló társadalom formálódásával, a hálózatokban zajló emberi kooperációk növekvő számával – izgalmas témát nyújt a konferenciának. Másrészt mind a köz-, mind pedig a szakoktatás területén az elmúlt években számos olyan folyamat indult el, amelyek éppen azért, mert befejeződtek, vagy éppen azért, mert még nem érték el végcéljukat, jelentős kihívásként állnak az oktatás világának szereplői előtt.
A konferencia ezért ebben a helyzetben nem „fekete-fehér” típusú megoldásokkal szeretne az érintettek számára segítséget nyújtani, hanem olyan forgatókönyvekkel, amelyek megkönnyítik a jelenben a gondolkodást, a döntések előkészítését és magukat a döntéseket is.
 
 
Ökoiskolák a szakképzésben
 
A projekt keretében kétféle módon támogatjuk a szakképzési intézményekben folyó ökoiskolai munkát. Egyfelől öt szakmacsoport számára szakmaspecifikus segédanyagot készítünk a szakképzési ökoiskolai munkához, valamint szakértők bevonásával javaslatot készítünk az ökoiskolai kritériumrendszer szakképzés-specifikus továbbfejlesztésére. A projekt másik fő tevékenységeként pedig tizenegy ökoiskola címmel rendelkező szakképző iskola bázisán, regionális és szakmacsoportos szakmai továbbképzések szervezésével támogatjuk a már ökoiskolaként működő szakképző intézményeket, és ösztönözzük további szakképző intézmények csatlakozását az Ökoiskola Hálózathoz. A projekt tevékenységei egymással szoros együttműködésben valósulnak meg. A továbbképzések keretében bemutatásra kerülnek a készülő segédanyagok, és a megújuló kritériumrendszer is. A rendezvények mindemellett szakmai, gyakorlati bemutatókkal segítik az iskolák között tapasztalatcserét.
 
 
Ökoiskola Hálózat 2008-2009
 
Az Ökoiskola címet az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen adományozza minden tanévben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által lebonyolított pályázat eredményei alapján. Az Ökoiskola cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. A cím három évre nyerhető el. Három év után újabb pályázattal és az eredmények bemutatásával meghosszabbítható.
Az Ökoiskola cím pályázatának lebonyolítása mellett a projekt országos találkozó szervezésével, az Ökoiskola Hálózat honlapjának és elektronikus hírlevelének működtetésével illetve fejlesztésével támogatja az ökoiskolák munkáját.
Részletes információk a pályázatról, az ökoiskolákról, és az Ökoiskolák Hálózatának munkájáról a www.okoiskola.hu honlapon érhetők el.
 
 
Műhelykonferenciák szervezése és szakmai kiadvány összeállítása a nemzetközi tanulói teljesítménymérések tapasztalatainak hatékony hazai felhasználása érdekében
 
Az oktatáskutatóknak, a neveléstudományi doktori iskolák oktatóinak és hallgatóinak, a tanárképzésben és továbbképzésben érintett oktatóknak, mérési-értékelési szakértőknek, oktatáskutatóknak tartott műhelymunka egyik célja annak a hozzáértő kutatói bázisnak a bővítése, amely képes a nemzetközi mérések adatbázisainak szakszerű, hozzáértő elemzésére és doktori munka keretében, esetleg pályázati forrásból vagy oktatásirányítási megrendelésre képes e másodelemzések elvégzésére. A műhelykonferencia további célja a nemzetközi mérések adatait felhasználó, értelmező célközönség, így a pedagógus szakmai szervezetek, intézményvezetők, tanárok, tankönyvszerzők szakértelmének növelése, továbbá a nemzetközi mérések hazai kommunikációját támogató ajánlások megfogalmazása.
 
 
A szakiskolai pilot-program a tanulói sikeresség elősegítésére
 
A projekt célja az, hogy pályázati úton kiválasztott szakképzést folytató intézmények bevonásával „szakiskolai enciklopédiát” állítson össze, amely az intézményvezetés és a pedagógusok módszertani- szakmai támogatása mellett a napi szinten jelentkező problémák megoldásához igyekszik ötleteket, megoldási javaslatokat kínálni.
A pályázat szövegét január 25-én jelentetjük meg az intézet honlapján. A nyertes pályázók (20 intézmény) szakmai felkészítést kapnak az enciklopédia munkájában történő részvételhez s ezt követően vehetnek részt a produktum létrehozásában.
 
 
 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.