2017. december 11., hétfő , Árpád

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  MAG  OFI  SDT  Vizsgacentrum  adaptív  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  kompetencia  konferencia  oktatás  pályázat  rendezvény  tanulásszervezés  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Lezárt kutatások, projektek >> Erőszakmentes iskola >> Egészségtudatos iskola

Gondolatok és ajánlások az Egészségtudatos iskola program témakörében

Az iskolai egészségnevelés feladatai nem oldhatók meg az iskolavezetés, a tanárok és az egész iskolai személyzet megfelelő hozzáállásának biztosítása nélkül. Mindehhez szükség van a pedagógusok megfelelő felkészítésére, az egészségtudatosság iránti elkötelezettségük megalapozására is. Szükség lesz a curriculum megfelelő kiegészítésére is, valamint a téma interdiszciplináris jellegének tudatosítására is. Azzal is érdemes mielőbb szembenézni, hogy kizárólag az iskola és saját személyzete nem képes megbirkózni önmagában az e téren ráháruló feladatokkal; külső szakemberek közreműködésére is szükség lesz.

 

 

„A bölcs ember tudatában van annak, hogy legértékesebb kincse az egészség.”
Hippokratész
 
 
 
 
Tudományos felmérések és iskola-egészségügyi vizsgálatok sora magyarázza évtizedek óta, hogy baj van a felnövekvő generációk egészségével. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek körében is terjednek az egészséget is megkárosító szokások (a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás megannyi problémájával együtt), a másik, hogy az életmód-változásokkal együtt járó jelenségek – a mozgásszegénység, a nem megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés stb. – ugyancsak ebbe az irányban hatnak. Mivel pedig a családok maguk is belekerültek az említett jelenségek csapdájába, és úgy tűnik, magukban többé nem képesek a negatív tendenciák visszafordítására, az aggodalmaskodók e problémák megoldásában is az iskoláktól, az intézményes nevelés szereplőitől várják a legtöbb segítséget. Annál is inkább, mert időközben az is kiderült: az egészség több, mint amit korábban hittek róla; nem csupán a betegség-nélküliség állapotát jelzi, hanem hiányának és meglétének következményei egyaránt kihatnak az élet más területeire is…
 
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
 
Az egészségünket meg kell védenünk, edzeni kell, de ehhez megfelelő ismeretekre kell szert tennünk nemcsak nekünk felnőtteknek, hanem a felnövekvő generációnak is. Egészségvédő magatartást kell kialakítanunk és az egészségtudatot szükséges megerősítenünk.
A káros szenvedélyeket le kell küzdeni, a szabadidőt helyesen kell eltölteni és a civilizációs ártalmakat a lehető legkisebb mértékre kell szorítani. Fontos, hogy alakítsa ki a társadalom és az oktatási és nevelési intézmény a kívánatos egészségügyi kultúrát, az egészségvédő magatartásformákat, mindezt azért, hogy a fent említettek ne igényeljenek figyelmet, erőfeszítést, hanem szokássá váljanak és az egészségtudatunk kialakítása, erősítése érdekében hasson. Az egészséges iskolák célja, hogy az "egészség" mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon.
 
  • A Nemzeti Alaptanterv alapján is feladatunk, hogy megtanítsuk, hogy az alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat szükséges ajánlani, tanítani kell a megfelelő egészségvédő magatartást, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása mind-mind célunk. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!

 

Ezen a területen sok munkára van még szükség. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program öt nemzeti célja közül az első: El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egészség legyen a legfőbb emberi érték, és legyen a lakosság kész arra, hogy mindent megtegyen annak megőrzéséért.
 
Magyarországon már a 18. század végén több olyan könyv született - főként külföldi példák nyomán -, amelyek a gyerekneveléssel, csecsemőápolással, az egészség fogalmával foglalkoztak. Ez a korszak az orvostudomány és a pedagógia nagy százada volt. E művek szóltak a potenciális olvasóként kinevelődött réteghez, amelynek tagjai - iskoláztatásuknak és megváltozott életkörülményeiknek köszönhetően - gondot fordítottak saját maguk és gyermekeik egészségére, a minőségi életfeltételek megteremtésére. Nekünk is feladatunk, hogy ezt a munkát folytassuk és a felnövekvő nemzedék javára fordítsuk. Egészségünkhöz nemcsak jogunk van, hanem nemzetünk, családunk és embertársaink érdekében kötelességünk, amennyire módunkban áll megtartani és ápolni. Az élet minden vonatkozásában azon kell lennünk, hogy embertársaink hasznára, ne pedig terhére legyünk.
Már 1777-ben a Ratio Educationis-ban „A tanulóifjúság egészségének gondozása” című fejezetben foglalkoztak a tanulók egészséges életmódra nevelésének kérdéseivel. Ez a tény azt jelzi, hogy a felvilágosodás időszakában a korszak oktatáspolitikusai már felismerték, milyen nagy szükség van az egészséges életmód ismertetésére, művelésére.
Az első önálló magyar egészségtan tankönyv 1794-ben jelent meg Kis József jóvoltából. (Egészséget tárgyazó katechismus a’ köznépnek és az Oskolába járó Gyermekeknek számára, Hogy tudhassák Egésségjeket betsülni és örizni.) Az iskolában a gyermekeknek az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekről éppúgy hallaniuk kell, mint bármely tudományról.
 
 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
Az egészséges iskolák célja, hogy az "egészség" mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon.
 
Foglalkoznunk kell a gyermekek testi egészségével, nevelésével a szomatikus egészség kialakulása érdekében, illetve segítenünk kell azoknak a szokásoknak, cselekvési formáknak a megtanulását, gyakorlását, amelyek a lelki jóllét fenntartását szolgálják. Nem elhanyagolható a szociohigiénés magatartás kialakítása sem, mely a társas kapcsolatok kialakítását segítik, ami pedig a lelki egészség megőrzését segít elő. Egy gyermek saját magát akkor tudja értékként kezelni, elfogadni, ha megfelelő önismerettel, önbizalommal rendelkezik. Mindehhez szükséges a személyiségfejlesztés.
Az egészségfejlesztő gondolkodás túllép az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget helyezi előtérbe, és az élet valamennyi területén felelőssége teljes tudatában figyelembe veszi, hogy az egyes döntéseknek, tevékenységi formáknak milyen következményei vannak az egészségre nézve.
Az egyes országok érintett szakemberein, szakmai szervezetein kívül az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is hosszú ideje foglalkoztatja az iskolások egészségügyi problémáival való küzdés megannyi feladata. Egy 1999-es genfi iskolakutatás pedig közvetlen kapcsolatot mutatott ki az iskolák hatékony egészségnevelési programjai és az iskolai agresszió szintje között, mégpedig oly módon, hogy minél sikeresebbnek bizonyult egy iskola a gyerekek életminőségének javításában, a tanulók annál kevésbé voltak agresszívek. (Ebben a programban egyébként a svájci szakemberek egyszersmind az iskolai mediáció sikereit is megtapasztalták.)
 
A WHO meghatározása szerint:
 
Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magában, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatásuk kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához.
Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.
 
Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.
 
A jogszabályi előírásokon kívül a szakmai közvélemény, valamint a média is egyre inkább elvárja, hogy az iskola vállaljon főszerepet a diákok egészségtudatosságának kialakításában. Különösen azért, mert az iskoláskorú gyermekek személyiségfejlődése, az értékek elsajátítása szempontjából olyan fejlődési periódusban vannak, amikor még érdemi hatást lehet gyakorolni a későbbi életideálok, preferenciák, például az egészséges élettel kapcsolatos kompetenciák kialakítására. A tárgyi ismeretek átadása mellett ez az iskola másik alaptevékenysége, a nevelés.
 
Az értékek ereje és a magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ, hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékek szerepelnek, és ezek erősítik, vagy gyengítik egymást. Az egészség általában előkelő helyet foglal el az értékek rangsorában. Egészségesen élni azonban nem egyenlő azzal, hogy az egészséget, mint értéket, önmagában elfogadjuk. Egy tizenéves vonatkozásában (például egy kortárs csoport befolyásoló hatására) a dohányzás, a drog-, vagy az alkoholfogyasztás előtérbe kerülhet, miközben elméletileg az egészség, mint érték, a fiatal gondolkodásában jelen van, de a domináns befolyás hatására a rangsorban mégis hátrébb kerül.
 
Ezzel a domináns hatással az iskolai nevelés nehezen veszi fel a versenyt a tizenéves korosztály körében. Ennek ellenére, vagy éppen ezért kell beépítenünk a mindennapokba az egészségtudatosságra nevelést. Kevés, ha csak didaktikus intelmek formájában, a tematikus osztályfőnöki órákon kerül szóba a kérdés. Legyen jelen minden tantárgyban, minden órán, nyíltan, vagy áttételesen, a napi gyakorlatban az a szemlélet, mely folyamatosan benntartja a gyermekek gondolkodásában az egészséget, mint egyik legfőbb értékünket.
 
A felnövekvő generáció egészség-magatartásának formálásában tehát az iskola a célzott, elsődleges prevenció legfontosabb színtere. Fel kell készítenünk a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, tűrőképességre. Legyenek képesek arra, hogy életvitelük helyes kialakításával a megelőzhető megbetegedéseket elkerülhessék, hogy a nehézségek, problémák megoldásárára természetes úton (cigaretta, alkohol, drog nélkül) találják meg a választ. Ki kell alakítanunk az igényt gyermekeinkben a minőségi élet iránt és meg kell mutatnunk az utat, amely ehhez elvezeti őket. Ez a cél a család és az iskola közös erőfeszítése révén valósulhat meg a leghatékonyabban. Az iskola azonban vezető szerepet kell, hogy játsszon ebben, így visszahatva a család gondolkodására, annak helyes irányba terelésére.
Az iskolai egészségnevelés feladatai – természetesen – nem oldhatók meg az iskolavezetés, a tanárok és az egész iskolai személyzet megfelelő hozzáállásának biztosítása nélkül. Mindehhez szükség van a pedagógusok megfelelő felkészítésére, az egészségtudatosság iránti elkötelezettségük megalapozására is. Minden bizonnyal szükség lesz a curriculum megfelelő kiegészítésére is, valamint a téma interdiszciplináris jellegének tudatosítására is. De azzal is érdemes mielőbb szembenézni, hogy kizárólag az iskola és saját személyzete nem képes megbirkózni önmagában az e téren ráháruló feladatokkal; külső szakemberek közreműködésére is szükség lesz.
 
Felhasznált irodalom:
 
1. Mihály Ildikó: Az egészségtudatos iskola és az oktatásügyi közvetítés erőszakcsökkentő szerepéről – Nemzetközi példák, tapasztalatok az egészségnevelés gyakorlatából
2. Nemzeti Alaptanterv
3. Komplex Szakiskolai Egészségfejlesztő Program kialakítása – intézeti belső munkaanyag
4. Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program – intézeti belső munkaanyag
 
Összeállította: Seres Ildikó

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.